Szolnok Megyei Néplap, 1954. június (6. évfolyam, 128-150. szám)

1954-06-16 / 141. szám

1954 június 16. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP Fokozott pártéi lenőrzéssel javítsanak a hibákon a iörökmiklósi Mezőgépgyárban Készülnek az őszi kampányra a Cukorgyárban A törökmiklósl Mezőgép­­gyár fontos szerepet tölt be a me­zőgazdaság gépesítésében. Jórész­ben tőle is függ, hogy termelőszö­vetkezeteink, állami gazdaságaink időben elvégezhessék a növényápo­lási és egyéb munkákat, teljesíthes­sék. terméshozam növelésére vo­natkozó terveiket. A mezőgazdaság termelése pedig életszínvonalunk növelésének, népünk jóléténe* kulcskérdése. A Mezőgépgyár azonban eddig nem minden esetben felelt meg az iránta támasztott követelmények­nek. Május havi készárutervét pél­dául mintegy 72.7 százalékra, jú­nius első dekádtervét pedig csak 76.7 százalékra teljesítette. Ezek a tények arra intik az üzemi párt­végrehajtóbizottságot, hogy foko­zott mértékben ellenőrizze az üzeni munkáját, s nyújtson segítséget ahhoz. Erről a feladatukról nem is feledkeznek meg az elvtársak. A pártvégrehajtóbizottság rendszere­sen beszámoltatja a vállalat igaz­gatóját, főmérnökét. A hiba in­kább ott vn, hogy a pártvégrehajtó­bizottság még nem tud teljesen odahatni, hogy a műszakiak ere­jüktől és képességüktől függően mindent megtegyenek a folyama­tos termelés biztosítására. A múlt hónapi gyenge eredményt például anyag-, szerszám- és rajzhiánynak tulajdonították. Arról azonban hallgatnak a műszakiak, hogy már év elején tisztában voltak a felada­tokkal, s jóelőre hozzá tudtak volna fogni a rajzok, szerszámok előké­szítéséhez és az anyagbeszerzőket is noszogathatták volna, hogy azok ne az utolsó pillanatban szaladgál­janak anyagért. Jobban kellett vol­na erre serkenteni őket az üzem; pártvégrehajtóbizottságnak is. Lát­­niok kell az elvtársiknak, hogy nemcsak Salgótarjánból késve ér­kezett alkatrészek miatt maradtak el, hanem az üzemben tapasztal­ható szervezetlenség is hozzájárult ehhez. Jórészt a műszakiak irá­nyító munkájának következménye például az is, hogy a Zetor kúlti­­vátorok alkatrészei nem illenek össze, ezért szerelésük hosszabb időt vesz igénybe és minőségileg nem tartoznak az elsőrendűek közé. Többet kell foglalkozni az üze­mi pártvégrehajtóbizottságmak a minőségi ellenőrökkel is. Ezek ugyanis nagyon bizonytalanul vég­zik munkájukat. Az első felülvizs­gálásnál nem nézik át tüzetesen a gépet, nem hívják fel egyszerre a dolgozók figyelmét minden hibára így aztán többször visszaadják ugyanazt a gépet. Ez természetesen nagyon hátráltatja a gyors mun­kát. Igen helytelen az is, hogy az alkatrészeket nem minőségileg, ha­nem mennyiségileg, nagy tételben veszik át. így a selejtes áru is be­kerül a gépbe, s az elkészült gyárt­mányból kell kivenni. Ez az eljárás kétszeres munkát igényel. Ennek is következménye, hogy az üzem tel­jesítményi átlaga 150 százalék, ugyanakkor pedig készárutervüket nem teljesítik. A pártvégrehajtóbi­zottságnak meg kell beszélni eze­ket a problémákat a minőségi el­lenőrökkel, pontosabb munkára, nagyobb önállóságra kell őket ne­velni. Ugyanígy a művezetőkkel és diszpécserekkel is többet kell fog­lalkozni. Ezek munkája is sok eset­ben növeli a szervezetlenséget. Szúrom! István és Sándor Ferenc művezetők például — akiknek az lenne a kötelességük,* hogy a terv­teljesítés mellett ügyeljenek a mi­nőségi munkára és az anyagigény­­lést jóelőre leadják — Oláh Sán­dor diszpécserrel együtt a munka­helyre talicskázzák az alkatrésze­ket, annak ellenére, hogy ilyen célra van segéderő. Sürgősen orvo­solni kell azt a hiányosságot is, hogy az üzemben készült munkagé­pek — például a Zetor kultiváto­­rok — működésével kapcsolatos tapasztalatok, észrevételek néni jutnak idejében tudomásukra. Eze­ket a földművelésügyi minisztérium és a mezőgazdasági gépeket ter­vező iroda egymással megbeszélik, de a legérdekeltebbeket. a termelő üzemeket elfelejtik idejében értesí­teni. Az üzemi párt végrehajtóbi­zottságnak oda kellene hatni, hogy ezeket a tapasztalatokat időben megszerezve hasznosítani tudják. A termelés pártellenőrzésé­nek azonban nemcsak erre az olda­lára kell gondot fordítani. Nagy fi­gyelemmel kell kísérni az üzem termelőmunkájában résztvevő kommunisták és pártonkívüli dol­gozók véleményét és javaslatait. Ennek egyik módja lenne jól dol­gozó népnevelőhálózat kiépítése. Ezen a téren még sok teendője akad az üzemi pártvégrehajtó­bizottságnak. Pedig a dolgozókban él az érdeklődés a termelőmunka kérdései iránt. Holló Pál elvtárs például felkereste az üzemi párttit­kárt és kérte, tegyenek meg min­dent a lógereblye alkatrészeinek beszerzéséért, mert ő nem látja ezt biztosítottnak. A népnevelők többet foglalkozhatnának a dolgozókkal, megismertethetnék velük az üzem célkitűzéseit, nehézségeit, akkor bi-' zonyára több értékes kezdeménye­zés születne, hasonló Szikszai La­jos újításához, amellyel az örvénylő menetvágásnál 1200 százalékot ért el. A termelés pártellenőrzéséberi rendkívül fontos szerepet játszik a kommunisták példamutató szerepe is. Ezen a téren nem igen van hiá­nyosság. Az üzem sztahanovistái­nak 65—70 százaléka párttag. Az ő segítségüket igénybevéve, rájuk jobban támaszkodva kell továbbfej­leszteni a munkaversenyt, melynek kibontakoztatása, helyes irányítása az üzemi pártszervezet egyik leg­fontosabb feladata. Ennek segítsé­gével tud a pártvégrehajtóbizottság leginkább hatást gyakorolni a ter­melésre. A dolgozók apró cseprő ügyeivel, valamint a szociális cé­lokra kiutalt összeg felhasználásá­val való törődés is a termelés párt­ellenőrzéséhez tartozik. Ezen a té­ren bőven akad tennivaló Az üzem munkavédelmére államunk 122.0(1» forintot utalt ki. Ebből mintegy 36.000 forintot használtak csak fel. Az elmúlt három hónap alatt 83 hiányosságot kellett volna orvo­solni, s csak 48-at küszöböltek ki. A vezetőbensztághan lévő műsza­kiak elfeledkeznek arról, hogy nem lehet vezetőfunkcióban az, aki el­hanyagolja a munkásvédelmet. Tachtler János főmechnaikus pél­dául arra hivatkozik, hogy a hiá­nyossások kiküszöbölésére az önel­számolási egységek vezetői hivatot­tak. Tátos Frigyes munkavédelmi felelősnek viszont fogalma sincs arról, hogy kik ezek. Végeredmény­ben tehát bürokratikus huza-voná­­vá fejlesztik ezt az ügyet, ahelyett, hogy minden vezető becsületbeli ügyének, elsőrendű kötelességének tekintené. Az üzemi pártvégrehaj­tóbizottság ellenőrzi ezt a munkát, de az a baj, hogy nem menetköz­ben, hanem csak bizonyos időkö­zönként. Bossa Ferenc üzemi párttitkár igyekszik szíwel-lélekkel végezni munkáját. Az imént felsorolt hiá­nyosságokból azonban neki is és minden pártvezetőségi tagnak le kell szűrni a tanulságot: a párt­­szervezet ereje egységében van, ezt kell megvalósítani a termelésben dolgozó párttagok fokozottabb be­vonásával, a termelés pártellenőr­zésével, ha minden téren ered­ményt akarnak elérni. A szolnoki Cukorgyárban szüne­tei a gyártás a cukorrépa beéréséig, mégis így kampányon kívül is a legnagyobb létszáma üzemeink közé tartozik. Lakatosok, asztalosok, má­zolok szorgoskodnak a gyár bernede­­zései körül, hogy előkészítsék, kija­vítsák a nagy munkák idejére a gépeket. Sok állomás karbantartá­sát azok a munkáscsopoxtok vég­zik, akik a gyártás ideje alatt is azon a helyen dolgoznak. Különös gonddal készítik elő a kazánokat, turbinákat a kez­désre, hogy zavartalan legyen majd a gőzellátás, energiaszol­gáltatás. A Cukorgyár állandó munkásai, karbantartói tudják azt, hogy a gyártási idény si­kere jórészt már most, a javí­tások ideje alatt eldől. Hibás gépekkel nem lehet dolgozni, s ha csalc egy állomás is felmondja a szolgálatot a gyártás megkezdése után. "T ""ész gvártásfolvarratot le kell állítani miatta. Minden nap ki­esés sokmázsa cukor veszteséget okozhat az országnak. Az üzemben egyre inkább befeje­zéshez közelednek a javítások s változatlan lendülettel folyik a ver-Á Szcflnokrr.'egyei Néplap rend­szeres olvasója vagyok. Többször olvastam arról, hogy a szerkesztőség elintézte a dolgozók jogos kérését. Én is segítséget szeretnék kérni or­voslásához: 1954 február 27-én a szolnoki 1-es postán 4125/a, ragszám alatt felad­tam egy ajánlott levelet a szolnoki városi tanács kommunális osztályá­nak címezve. A levélben arra kér­seny tovább a karbantartók között, A dolgozók 96.7 százaléka továbbra is versenyben áll s teljesítményük emelésén kívül célul tűzték ki a költségek csökkentését, az anyag-* takarkosságol is. A legtöbb javító-* csoport azt vállalta, hogy 1—2 nap-* pal előbb végzik el az ütemezett ja-* vitásokat. Fontosabb anyagokból eddig 189.500 forintot takarított meg az üzem. A régi használható anyagok bedolgozásával, egyéb anyagok megtakarításával — 966.500 forint gazdasági ered­ményt ért el. Dicséret illeti ezért a Cukorgyár műszaki ve­zetőit és dolgozóit egyaránt. A csoportok, brigádok versengése a kongresszusi verseny után sem szünetel. Sok brigád — csakúgy, mint májusban — 130 százalékon felüli eredményt ér el. Németh De-* zső lakatosbrigádja 130 százaléknál, Dékány István bádogosbrigádja 131 százaléknál tart. A Török mázoló­brigád tagjai 148 százalékot értek el. A mészégetők 130 százaléknál járnak s még sokan mások erősen megközelítették a sztahanovista szintet. tem választ, hogy a most épülő új lakásokból miként lehet igényelni, Lassan négy hónap telik el a le­vél elküldése óta. Választ a mai napig sem kaptam. — Nem* tudom, hogy a kommunális osztály dolgozói miért nem méltatják válaszra leve­lemet. Miért nem törődnek a dől-* gőzök problémáival? A kongresszusi begyűjtési versenyben első Tiszavárkony és a tiszavárkonyi Petőti tsz A megyei begyűjtési hivatal a tiszavárkonyi tanács ünnepi ülésén adta át a begyűjtési minisztérium jutalmait a kon­gresszusi versenyben legjobb megyei községnek, Tiszaváxkonynak és az itteni „Petőfi“ tsz-nek. Tiszavárkony község maradéktalanul teljesítette esedékes be­adási tervét. A községben legjobban teljesítő dolgozó paraszto­kat megjutalmazták. így id. Ritz Sándor 6 holdas dolgozó gazda egy ekét kapott jutalmul. Egész évi sertés-, vágómarha-, tojás- és baromfibeadási kötelezettségét teljesítette. Ezenkívül még két rádiót és két darálót adtak ajándékba az állampolgári kötele­zettségüket kiválóan teljesítő egyénileg dolgozó parasztoknak. A „Petőfi” termelőszövetkezet, amely minden vonalon mara­déktalanul teljesítette beadási kötelezettségét, vágómarhából pedig az egész évit, világvevő rádiót kapott, A rádió zenegéppel is el van látva. A tanácsülés résztvevői viharos lelkesedéssel fogadták a ju­talmazást és elhatározták, hogy a szolnoki járás községeit ga­bona begyűjtési versenyre hívjáK ki. Megfogadták, hogy mindany­­nyian közvetlenül a cséplőgéptől a begyüjtőhelyre szállítják a gabonát, Szolnok, A vizsgálat alkalmával megtaláltuk levélírónk kérését, 8091-vegv 112/1 szí alatt van iktatva. Március 1-én kapta meg Bereczkiné, a város' közséfftrazd kodási osztály dolgozója, ö a felelős azért, hogy választ nem adott? Azt a felvilát sftást . kaptuk az igényléssé! kapcsolatban, hogy, ha a lakások készen lesznek a v lalatok fognak javaslatot tenni az igényjogosult dolgozók lakásszükségleteinek kié ?- fser<Í'. 'f , a városi tanács felülvizsgálja. A részletes intézésről a Néplapban 1, tájékoztatni fogjuk erről a dolgozókat. — Szeri Törődjön főbbe? a m'nüségge] a Ferói Ruhagyár A napokban a szol­noki 33-as Ruházati Boltban iártarn. Az eevik vevő 600 Ft-os nyári barna vászonru­hát vásárolt. Ki is fi­zette a pénztárnál, a csonvaeolónál azonban a bolt dolgozói a észre­vette. hogy minőségi hibája van az öltöny­nek és nem adta így át a tulajdonosának. A nadrágot három különböző árnyalatú színből készítették, á zakónak szintén más árnyalata volt. Nem tudjuk. a minőségi el­lenőr miként végzi a munkáiét, hogv ezt nem vette észre. Nem­zetgazdaságunknak Iíi a felelős ? kárt okoznak az ilven munkával. Elpocsékol­ják az anyagot, bosz­­szúságot okoznak a dol­gozóknak. Az öltöny adatai: Fe­rót Ruhagyár. Minőség I. Meó. 98. Ellenőrizte: 70. Cikkszám: 2427. Ki. vánságra a boltban megtekinthető. F. L. A mezőtúri városi tanács mezőgazdasági osztályától 0 2 köbméter kerékagyhoz való fa kiutalást kapott termelőszövetkezetünk — ezelőtt 7—8 héttel. Az áru kiadására a szolnoki 901-es TÜZÉP-telepet jelöl­ték ki. Mivel szerszámfára nagy szükségünk van, elküldtünk egy gépko­csit Szolnokra. Az áru ott volt, nem adták ki azonban, mert nem volt megállapítva az ára. Négy esetben ugyanígy jártunk Szabad legyen megjegyezni ezzel kapcsolatban azt, hogy Szolnok a 30 krr>es körzethatáron kívül esik, s minden alkalommal TEFU“ menetlevéllel küldhettünk csak a'fáért, ami minden esetben 320 Ft-ba került a szövetkezetnek, s ezenkívül egynapi kiesést három tagunk­­nak. Nem tudjuk, hogy ki a felelős mindezekért. A Néplapon keresztül szeretnénk választ kapni erre. Gajdén Imre elnök, Mezőtúr, Haladás tsz. VÁLASZT VÁROK iiiiiiMiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHmiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiititiimiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiMiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiMiii «niiiiHiiiniiiiiiiiiniiiiiimiiiiiiimiiii /~7“< avaly, szeptember 4-én indult ^ az az apró vonat, melyre a nem­rég még óvodás kislányok oly szép rendben, oly ünnepélyesen felszáll­tak. Kicsi copfos fejek, csodálkozó szemek, ember-őzikék a tudomány, az ismeretek első állomásán. A tanévnyitó ünnepségre, a tanító­nénire vártak, benn az iskolában. Azóta tovaringatott az idő tíz hónapot. A kis utasok tegnap szálltak ki pihenni a nagy-nagy út után. Tegnap vizsgáztak habfehér ruhában, tiszta köténykében, rózsás kipirult arccal a Költői Anna-úti iskola elsőosztályos tanulói, Har­minc kisleány, % /! z éj gyorsan elballagott, rész­­^ ke tett a hajnal a friss leve­leken, a Tisza vízüvegén. Fel vir­radt a vizsga napja. Hány nap és hány éj múlt el tíz hónap alatt, míg ti az olvasás, írás, a számok birodalmában jártatok! Mennyi szép táj tárult a szemetek elé kis­leányok! Olyan volt ez az iskolaév, mint egy hosszú mese. Igazi mese, de mégis csodálatosan szép. Amikor megkezdtétek az utazást, minden ablakszem homályos volt. Aztán a tanítónéni szavai nyomán apró lámpák gyúltak ki figyelő szemetek előtt. Milyen világos, mi­lyen gyors lett az eleinte alig moz­gó kis vonat. Most egy időre el­hagyjátok az iskolát, befejeztétek ^Vakáció előtt a tanulást. De előbb halljuk csak, mit hoztatok magatokkal. Elmondhatom, a Koitói Anna-úti I/A. nem hozott hibásszínű leve­let, lyukas gyümölcsöt, nem hozott üres válaszokat az összefoglalóra. % '/! szebb életért folyó küzdelem 6^6 ott kezdődik, hogy a gyerme­kek hazájuk nagy költőit, íróit idézik s megtanulják, miért dolgo­zik az apjuk. Amerikában sem a State Department-ban, a külügy­minisztériumban kezdődik a nevelés, hanem az iskolában, az élet első lépcsőjén, a társadalmi élet kapu­jában. Nem a sorozóbizottság, hanem az iskola készíti elő az embert, A pusztító ponyva, az embergyűlölet, a gyilkosság mechanizmusának „is­merete“ hinti szét a háború mag­vait. Az ember nem születik ke­gyetlennek, vérszomjasnak, hanem azzá teszik. Az amerikai fiatalok nem kívánkoztak csecsemőkoruk­ban Indokmába. Ha Dreiser;* Fast könyveit, ha Withmann verseit olvasnák, keve­sebb lenne az „igen-1 a háború mér­legén. A harcot tehát a békéért, az iskolában kell elkezdeni. A magvetésnél, 'Ahol tiszta magot vetnek, a legtöbbet teszik a népért, a gyermekekért, Qi aljuk csak: mi szépet, jó ta­­nult tehát az első leányosz­tály? Az ember teremtő gondolata: sok népköltés került a fonálra, itt a vizsgán. Petőfi, Csokonai, Illyés, Zelk versei követik egymást. Ami eddig csend, sejtés, derengés volt a szívekben, felderíti a szó. Ä kicsi arcok szinte világítanak. És beszél, felel, bizonyít az egész első osztály, Tudják, hogy miért dolgozik az ország, azt is, hogy ki­nek. Csengő hangon vállalják a pajtásak nagyszerű fogadalmát. Énekben, szóban, írágban elevene­dik meg mindaz, amit egész éven át szorgalmas méhecske módjára gyűjtögettek, — Editkém, mit jelent számodra a béke? A puha ágy, a piros cseresznye, az alvó baba jut a kislány eszébe és a nyár melege, melyre nagyon várt már ő is *— aztán valami más, valaki más is. Elmosolyodik és úgy válaszolj *— Hát, •,, az édes­anyukámat , > i % Á legjobb kertész is csak fákat, bokrokat, virágot, füvet nevel, A tanító embert. Olt, nyes, igazgat. És tanít. Ösztönt, gondolatot for­mál, utakat nyit. Nem véthet el semmit, mert mindent, amit mond, felejthetetlen, mindent, amit tesz, eltörölhetetlen. A gyermek is — mint a felnőtt — tanul és felejt. Sok mindent elfelejt. De a tanítót soha. Ezért halhatatlan az, aki gyermeket nevel. A szó és az írás minden nyelven kulcs, a hazaszeretet minden szív­ben húr, csak meg kell szólaltatni. S§3 (Tó lenne most már egyszer va­(7 lamilyen kifejező szabályt ta­lálni. A jóra, a kedvesre. Mindarra, ami az életen végig kísér, s ami vi­lágít. A szeretet protokoll sorrend­jét kellene talán megírni. Vala­hogy így; Édesanya. Gyermek. Haza. Párt. Tanító. Igen. Ha a fo­galmak nem is egyneműek, én mégis így írnám. Pontosabban: kislányom napsugaras neve mellé odaírnám szép kalligrafikus betűk­kel kedves, felejthetetlen tanítója nevét, özvegy Hám Jánosné. S utána írnánk ketten Ágnessel: Köszönjük. E. A. Övják meg a gyermekjátszótereket Á szolnoki városi tanács intézke­dését, mellyel gyermekjátszóteret rendezett be a VI. kerületben, örömmel vettük tudomásul. Nagyon szép park létesült, bizonyára nem kevés költséggel. Park őr hiányában íazonban e szép létesítmény tönkre megy, s kicsiny gyermekeink nem tudnak hol játszani. Arról van szó, hogy a 15—17 éves fiúk és leányok kette­sével ülnek a hintára, súlyuk alatt az leszakad. A parkban „fociznak“, s ezzel veszélyeztetik a kicsik testi épségét, letapossák a virágokat, Kérjük a városi tanács illetékes osztályát, fordítson figyelmet a fenti hiányosság megszüntetésére. Gaál Gyula levelező, Szolnok, Furcsa gyakorlat MÁJUS 14—15-éa a skóciai Fife­­grófság zöldelő rétjein és mezőin feldörögtek a katonai repülőgépek motorjai. A fülsiketítő motorzúgást tűz moraja követte. Itt zajlott Le az angol szárazföldi és légierők kombinált gyakorlata. Angol sajtó közlemények szerint a gyakorlat a hafttéri körülményekhez lehető legjobban hasonlítható környezet-* ben folyt le.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents