Szolnok Megyei Néplap, 1954. június (6. évfolyam, 128-150. szám)

1954-06-12 / 138. szám

Sítímkimgyeí NÉPLAP »V. évfolyam, 138. szám Ara 30 fillér 1954 iúnius 12.. szombat H mezőgazdasági gépjavítók versenyében a szoSatskl mseik lett f* sültörtökön, ezen a talán első O valóban meleg nyári napon is, mint máskor, délután háromne­gyed négykor csöngették a munka­­. idő végét a szolnoki Mezőgazdasági Gépjavítóban. Ami más volt, mint a többi naRokon, az, hogy ma alig néhányan indultak csak rohamra a künn várakozó .autóbusz ellen. A dolgozókynagy többsége a 4 órakor kezdődő/termelési értekezletre ké­szült. m * L assan gyülekeztek az üzemi kultúrteremben. A dolgozók -legtöbbje mosdott és átöltözött még, ezért kellett várni rájuk. Nemcsak azért csinosították, tisztogatták ma­gukat, hogy az értekezlet után erre már ne legyen gondjuk, hanem azért is, hogy ezzel is kifejezésre juttassák a mai gyűlés jelentőségét. A már megérkezettek kis csopor­tokba verődve beszélgettek. Legtöb­ben az öreg Kupái bácsit vették kö. rül, a munka veteránját, akit szinte mindenki egy kicsit apjának érez itt az üzemben. Évődtek, pajkos­kodtak -a szépen faragott pipáját szívogató öreggel — mindenkinek ió kedve volt. — Hogyisne lett volna, hiszen azt már mindannyian tudták hogy jó eredményekről ad majd számot az értekezlet. m f| tvennél is többen voltak már együtt, amikor Csömör elvtárs az SzB elnök megnyitotta az ülést és átadta a szót Tóth László elv­társnak, a vállalat igazgatójának. A mai májusi munkánkat lemérő, s következő feladatainkat meghatá­rozó — termelési értekezletünknek különös jelentőséget ad az, hogy rö-, viddel pártunk III. kongresszusá­nak befejezése után hívtuk össze — mondta Tóth elvtárs. — Számot ad­hatunk a kongresszusi műszak ide­jén elért eredményeinkről, s a kon­gresszus határozatainak ismereté­ben szabhatjuk meg jövő tenni­valóinkat. Aztán az eredményekről szólt. A szolnoki Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozói május havi tervü­ket 107.6 százalékra teljesítették.— Március, április és május havi össz­teljesítményük 117 százalék, s ezzel az eredménnyel a gépjavítók orszá­gos versenyében, a nyíregyházi Me­zőgazdasági Gépjavító mögött amá. wxJik helyet szerezték meg. Nagy szó ez, hiszen a téli javítá­sok idején a 21—22. helynél előbbre nem jutottak. Nagy út, sok kemény, nehéz munka áll hát mögöttük, de meg is van az eredménye. no ik ezután a tennivalók? A kongresszus szava megszabta a gépjavítók feladatait is. Nekik is a termelékenység növelése, az ön­költség csökkentése s, a minőség megjavítása a céljuk. Látják már azt is, mit kell megoldaniok az üzemben, hogy el is érjék ezt a célt. Javítani kell a munkaszervezést, meg kell szilárdítani a munkafe­gyelmet. Az üzem dolgozóinak egész sora: Csapó Gyula, Kutasi József, Kelemen Gyula és mások jó ered­ményeikkel segítették kivívni a má_ sodik helyezést, de bizony voltak olyan is, akik inkább ártottak, mint használtak az üzem összkol­­lektívájának. . A feladatok Ismeretesek, s azt is tudják, hogy június 15-ig 15. s a hónap végéig még ugyanannyi traktort kell megjavítaniok, hogy teljesítsék az üzem feszített tervét. A karcagi 62/2. Építőipari Válla­lat dolgozói sem maradtak el a pártnak adott szavuk tettekre vál­tásában. ötszázhatvanhatan csatla­koztak a kongresszusi versenyhez. Vállalásukat 103 százalékra teljesí­tették és 29.900 forintos megtaka­rítást értek el. A vállalat dolgozói közül kiemel­kedik Kocsis Mihály öttagú kő­műves brigádjának teljesítménye. 159 százalékos átlagot és 2218 forin­tos megtakarítást értek el. Ungí László állványozó bigádja 157, Re­gényt János ácsbrigádja pedig 145 százalékos átlagteljesítménnyel kö-Ha ezt a munkát elvégzik, akkor minden esélyük megvan arra is, hogy megelőzzék a most még vezető nyíregyháziakat, s a büszke első helyre kerüljenek az országos ver­senyben. — Tegyünk többet, mint eddig tettünk a kongresszus határozatai­nak megvalósításáért. Erőnk van rá, ne fukarkodjunk hát az igyeke­zettel sem — fejezte be beszámoló­iét Tóth elvtárs. M B beszámolót követő vitában elmondták véleményüket a műszakiak, esztergályosok, szerelők. Követelték a verseny nyilvánossá­gának megteremtését, a havi tervek teljesítésének előregyártással való biztosítását, s javaslatokat tettek nrra. hogyan valósíthatják meg a kongresszus határozatait, hogyan előzhetik meg a munka nemes ve­télkedésében versenytársaikat. A felszólalások azt bizonyították, hogy az üzem lolgozói készek küz­deni a kitűzött célok eléréséért, s mi csak azt mondhatjuk: ha ez a készség továbbra is az eddig tapasz­talt lendülettel, lelkesedéssel páro­sul, a siker nem maradhat el. Bí­zunk abban, hogy rövidesen az or­szág első gépjavítójaként üdvözöl­hetjük a szolnoki Mezőgazdasági Gépjavítót. szöntötte pártunk III. kongresszu­sát. A műszaki vezetők közül különö­sen dicséretre méltó munkát vég­zett Kocsis Imre többszörösen ki­tüntetett főművezető, Baráth Mi­hály és Szilágyi Lajos építésveze­tő és Kovács János művezető. Most a kongesszusi verseny len­dületét megőrizve indulnak harcba vállalatunk dolgozói újabb sikerek eléréséért, tervük teljesítéséért s a megtakarítások fokozásával a ter­melési önköltség csökkentéséért. Mándoki János, Karcag, 62/2. Építőipari Váll. 29.900 forintot takarítottak meg a karcagi Építőipari Vállalat dolgozói A jó vezetés és munkaszervezés eredményei a tórakmiklósi Dózsa tss-ben Az elmúlt év elején még nem va­lami jó véleménnyel voltak Török­­miklóson a Dózsa termelőszövetke­zet tagjairól. Sokan úgy véleked­tek: többet vitatkoznak ők, mint dolgoznak. Valóban így is volt. A tsz. régi vezetősége nem sokat tett a munka helyes megszervezése ér­dekében. Kapálatlan maradt a ku­korica é3 az elmúlt évet többezer forintos veszteséggel zárták. A tsz tagok között éppen a munkaszer­vezés hiánya miatt gyakori volt az egyenetlenség. Azóta sok minden változott. Gazdálkodásuk ezévi eredményei bizonyítják, hogy milyen erős a szö­vetkezeti mozgalom, mire képes, a közösség ereje, ha megszilárdul a vezetés és jó kezekben van a tag­ság ügye. Még messze van a ter­ménybetakarítás ideje, de előleg­ként, máris 3.50 Ft-ot osztottak munkaegységenként. A 82 ezer fo­rint adósságból, 70 ezret már letör­lesztettek. Félévi baromfi-, három­­negyedévi hizottsertés beadási kö­telezettségüket rendezték. Tojás­ból pedig már az 1955 évi tervüket teljesítik. Szabadpiacon 239 süldőt, ma­lacot és hízottsertést értékesí­tettek. Több, mint 60 ezer fo­rint többletjövedelemhez jutott ezzel a tagság. Eredményeiket a jó vezetésnek, s az állattenyésztés nagyarányú fej­lesztésének köszönhetik. Szabó Ist­ván, a termelőszövetkezet új elnö­ke, nagy szeretettel és hozzáértés­sel intézi a közös ügyet. Időt, fá­radtságot nem kiméi, ha a szövet­kezet ügyéről, a tagok boldogulá­sáról van szó. Volt idő, amikor a régi vezetőség egyes tagjainak meg nem értése gátolta igyekezetét. Az eredmények azonban hamarosan meggyőzték őket is, hogy a tsz. el­nök a vezetőség többi tagjával együtt a javukat akarja. Annak idején többen ellenezték a daráló­malom beállítását, de amikor a köz­gyűlésen beszámoltak a rövid idő alatt elért 16 ezer forintos jövede­lemről, melyet a daráló működte­tése hozott a szövetkezetnek, az agályoskodók leszerelődtek. A tag­ság zöme ma már örömmel vesz részt a tsz. közös ügyeinek intézé­sében. Gazdagon gyümölcsöztették az állam segítségét. Szorgos munkával, a múlt év november 15-re elkészült a 800 köbméteres si­lótér, és ez 32 ezer forint meg­takarítást jelentett nekik. A rendelet szerint ugyanis az 1953 november 15-ig elkészült silók épí­tési költségeinek nagy részét álla­munk magára vállalta. A hízottser­tés beadási terv határidő előtti tel­jesítésével 78 mázsa kukoricát ta­karítottak meg. A takarmánygabona beadási kötelezettséget is hízott­sertéssel teljesítik, s az így felsza­badult terménymennyiséget, újabb sertések hízóbaállítására fordítják. Úgy állították össze a hizlaiá­­si tervet, hogy a kukorica beta­karítástól kezdve minden hó­napban nagyobb mennyiségű kész sertést vihessenek a sza­badpiacra és havonta oszthas­sanak előleget a — munkaegy­ségekre. A tsz. tagok fő jövedelmét az ál­lattenyésztés, ezen belül a sertés­­tenyésztés és hizlalás adja. A tehe­nészetben még van tennivaló a ho­zamok emelése terén. A fejési át­lag még elég alacsony. A takar­mányalap megteremtésével és a gondozói munka megjavításával azonban ott is megvan a lehetőség a hozam emelésére. Juhász elvtárs tehenész érti is ennek a módját. A fejlett állatállomány azonban mit sem ér takarmány nélkül. A tsz. tagjai gondoskodnak a megfe­lelő takarmányalapról. Kukoricá­juk, napraforgójuk, takarmányré­pájuk és cukorrépájuk legszebb az egész környéken. Az,egyéni terület­­felosztás itt is eredményes, volt a családtagok is bekapcsolódtak a munkába. Négyszázmázsa lacernassénát már betakarítottak és még ezen a héten hozzáfognak a zöld ta­karmány silózásához. A gondos ápolás, a kalászosokon is megtette a hatását. A 258 hold őszi, a 26 hold tavaszi búza, árpa igen szépen fejlődik, araszos kalá­sza van. Eredményeik titka, hogy a tsz. vezetősége mindig a legfontosabb teendőkre mozgósítja a tagság össz­­erejét, s a jó eredmények következ­tében megnőtt a tsz. tagjainak bi­zalma a vezetőség iránt. Jobban megbecsülik a közös vagyont, ami az övék és lelkesen dolgoznak an­nak gyarapításáért. A közösségi munka meghozza a kívánt ered­ményt, sokkal .többet és jobban tud­nak termelni azok, a dolgozók, — mint a Dózsa tsz. tagjai is, — akik látják, hogy boldog életüket, csa­ládjuk, hozzátartozójuk jólétét, bol­dogulását találták meg a szövetke­zetben, Persze van még hiányosság. Fő­leg a munka szervezése terén, s ezt sem szabad elhallgatni. Kü­lönösen vonatkozik az építőbrigád tagjaira, akik az időjárás viszon­tagságainak teszik ki, szana-széjjel hagyják a nehezen beszerezhető építő anyagokat. Mindezek azonban olyan hibák, amit ki lehet és ki is kell küszöbölni. S akkor a török­­míiíkíllósi Dózsa termelőszövetkezet tagjai még jobb példát mutatnak az egyénileg dolgozó parasztoknak a mezőgazdaság fejlesztésében. Kiss Antal A KÖZÖS VAGYON GYARAPÍTÁSÁÉRT M. Kovács Sándor és Redő Lajos a kisújszállási Ady termelőszövetkezetben dol­goznak. A termelőszövetkezet tagjai 215 sertés gondozását bízták rájuk. Becsülettel meg is állják a helyüket. A termelőszövetkezet sertéshízlalásra szerződést kötött és a kél sertésgondozó eredményes munkája következtében már 75 sertést be is szállítottak, két hónappal a határidő előtt. Mindketten igen sokat tettek azért, hegy a termelő­szövetkezeti tagok a sertéshizlalásból is minél nagyobb jövedelemre tegyenek szert és az állattenyésztés fejlesztésével gyarapítsák a közös vagyont. Szorgalmas DlSZ-íiatal Kccsmár Margit édesap­ja hét és fél hold földjé­vel lépett be a fegyverne­­ki .Vörös Csillag termelő­szövetkezetbe. Mint nagy szakértelemmel' rendelkező dehánykertészt, brigádve­zetőnek választották meg a tsz. tagjai. Kocsmár Mar­git, öntudatos DISZ taghoz illően, r?sztkér a termelő­­szövetkezet közös munká­jából és édesapjával együtt igen tevékenyen dolgozik a dohánykertészetben. A do­hánytermelés jól jövedel­mező, különösen a terme­lőszövetkezeti gazdaság­ban. Kocsmár Margit azért igyekszik, hogy a szép do­hánytermés eredménye­ként a zárszámadást'? még nagyobb jövedelem tegyenek szert. Leikiismereies Dorköta Lajos baromfigondozó a tisza­­földvári Lenin termelőszövetkezetben. Ered­ményes munkája nyomán a termelőszövet­kezet a kongresszus tiszteletére egészévi tojásbeadási kötelezettségét teljesítette. A közös baromfiállomány igen szépen gyara­podik és ez Dorka Lajos érdeme. Jó gondo­zással, helyes etetéssel tovább fokozza a tojástermelést. Vállalást tett, hogy augusz­tus 20-ra annyi tojást termel, hogy az 1955. évi tojásbeadási kötelezettséget is teljesíteni tudják a tsz tagjai. Dorkota Lajos feleségé­vel együtt dolgozik és együttesen 21G0 kis­csirkét, 360 törzsbaromfit és 112 libát gon­doznak. Lelkiismeretes munkájáért szeretik és megbecsülik a termelőszövetkezeti tagok: Idáig négy díszoklevelet kacott. Példái mulat Balogh István kisparasziot szeretik és megbecsülik községében. Rákóczifalván. — Évek óta mindig az elsők között van a me­zőgazdasági munkában és az állam iránti kötelezettségeinek teljesítésében. Most is példát mutat. Félévi adóját kifizette, egész­évi tojás és baromfi beadási kötelezettsé­gét teljesítette. Nemrégen községi párítitkárrá választot­ták, s a szorgos mezőgazdásági munka mellett becsülettel ellátja a párttitkári teendőket is. A falu dolgozó parasztjai fi­gyelemmel kísérik, hogy a község vezetői hogyan mutatnak példát a munkában, kö­telezettségteljesítésben. Balogh elvtárs erre neveli a község és a pártszervezet vezetőit és a párttagokat. Á bő kukoricatermésért dolgozik Hoppál Miklós tö­­rökimiklósi kispar-aszt. M.'r napfelkeltekor kint leh.t találni a habárban, amint a kukoricát kapálja. Pár napja éppemeső volt és jól tudja, hogy, eső után kapálni kell. Akkor tud minél több’ nedvességet megőrizni a talajban, és megakadályozza a gyomok megerősödését. Képünkön Hoppéi Miklós már az utolsó kukoricasort ekeka. pázzai Arra törekszik, hogy legalább harminc mázsát takarítson be egy hold földről és minél több sertést tudjon hizlalni.

Next

/
Thumbnails
Contents