Szolnok Megyei Néplap, 1954. június (6. évfolyam, 128-150. szám)

1954-06-11 / 137. szám

A MEGYEI -PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TftNÁGS-LAP^: MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: A kunimártoni járási pártbizottság fordítson nag,> v~ gondot az agitációs. munkára (2. o.) A postás dolgozók a pártsajtó terjesztéséért. (2. o.) Az 500 kilométeres mozgalom továbbfejlesztésével a forgalmi és szállítási költségek csökkentéséért. (3. o.) A levelezők bátran bíráljanak, s közöljék a dolgozók véleményét, kívánságait, panaszait. (3. o.) IV. évfolyam, 137. szám Ara SO fillér 1954 június 11.. péntek Baranyi Jánosné résztvess a növényápolásban BARANYI JANOSNÉ nemrégen lépett be a cserkeszéből Vas Zol­tán termelőszövetkezet­be. Látta a szövetke­zeti tagok szorgalmát, jövedelmét. Ezért vál­lalt közösséget velük. Belépése óta napról­­napra dolgozik a nö­vénytermesztő brigád­ban. segít a kapásnö­vények gyomtalanítá­sában. Hozzájárul ah­hoz. hogy ezévben még gazdagabb aratásuk le­gyen a tsz. tagjainak. A Vas Zoltán tsz­­ben valamennyi család­tag. asszony hozzá ha­sonlóan gondolkodik és segíti a férfiak munká­ját. Főleg ennek kö­szönhető. hogy a nö­vényápolással nincse­nek elmaradva. A ti­­szaföldvári Lenin tsz. asszonyai tanulhatná­nak tőlük. Kombájnommá! 400 hold gabonát takarítok be Lj ég javában folyik mindenütt a növényápolás, de nem sok idő múlva a júniusi napfény meg­érleli a gaboná1 és aratni kell, hogy időben, szemveszteség nélkül taka­rítsuk be az életet, a kenyérnek­­valót. A mezőgazdaság fejlesztés­ről szóló párt és kormányhatáro­zat célul tűzte ki és fő'feladatnak jelölte meg a kenyérgabona ter­mésátlagának növelését. Ez lesz az első esztendő, amikor télen és kora tavasszal gondosan ápolt, pétisó­val megerősített gabonaféléket ara. tunk. Akkor mindent azért tettünk, hogy minél több teremjen. Most pedig minden erőnket arra kell összpontosítani, hogy ami megter­mett, abból egy szem se menjen veszendőbe, Én, mint a bánhalmi állami gazdaság kombájnvezetője, ezek­nek a gondolatoknak jegyében, erőmhöz és tudásomhoz mérten fel­készültem az aratásra. Számbavet­­tem a lehetőségeket. Gondosan^ ki­javítottam kombájnomat és válla­lom, hogy az aratás ideje alatt 400 hold gabonát takarítok be. Számí­tásom szerint ezzel a területtel minden különösebb nehézség nél­kül megbirkózom. 1— Figyelemmel kisértem a III. pártkongresszuson elhangzott felszólalásokat. — Ta­nulmányoztam a Központi Vezető­ség beszámolóját, s rájöttem, hogy a termelési költségek csökkentésé­re nemcsak.az iparban, hanem ná­lunk a mezőgazdaságban is sok le­hetőség van. A gyors és veszteség­­mentes betakarítás nem egyéb, mint önköltségcsökkentés. A gépek ka­pacitásának a teljes kihasználása mi más lenne, mint takarékosság az emberi munkaerővel, fogattal, pénzzel és idővel. A 400 hold gabo­na kombájnnal való betakarításá­val gazdaságunk termelékenységét növelem, a jövedelmezőbb gazdál­kodást biztosítom. A gazdaság vezetői ismerik el­határozásomat és válallásom teljesítésének előfeltételeit megte­remtik. Az aratás ideje alatt pon­tos menetirány-terv szerint végzem munkámat. Az aratásra váró terület kijelölése már megtörtént és én személyesen is .szemügvre vettem. Az aratás-csépíés időszakában biztosítják számomra az elcsépelt gabona elszállításához szükséges zsákokat. Ez nagyon fontos, mert más években sokszor előfordult, hogy a zsákok hiánya miatt a kom­bájnnal állni kellett, hiszen a drá ga búzát nem szórhattuk a földre, ülőn kell megemlítenem, hogy a megfelelő étkeztetést is biztosítják az aratásban résztvevők számára. Egyszóval nemcsak mi, traktorosok, hanem az üzemi kony ha dolgozói is felkészültek a ma­guk módján, az aratásra. A 400 hold kenyérgabona beta­karítását nem akárhogyan vég­zem. A szemveeztoEfget a legmini. K málisalbbra csökkentem. Az elcsé­pelt termény szalmáját a szalma­hordó kocsiból úgy rakom ki, hogy a tarlóhántást ne akadályozza. Igé rém továbbá, hogy 5 százalékkal csökkentem . a megengedett üzem­anyagfogyasztást olyan módon, hogy a géphez szükséges üzem­anyagot előre meghatározott helyre szállíttatom. Az üresjáratot, a gép­­kiesést megszüntetem, Vállalásom végrehajtása érde­kében gazdaságunk műhelyvezetője segít. A betakarítás idején egy ki­válóan képzett szerelőt kapok, aki a legjobban igénybevett gépalkat­részek pótalkatrészeit a munkahe­lyemen tartja, s amikor szükséges azonnal kicseréli, a gépállomáshoz pedig megfelelő zsírzóprést bizto­sít. A 400 holdat betakarítom. Fel­hívom a Rizstermelő Állami Gaz­daságok Igazgatóságához tartozó gazdaságok kombájnvezetőit, hogy csatlakozzanak ehhez a mozgalom­hoz. Hermann Károly kombájnvezető Bánhalmi Állami Gazdaság Minden szakember segítségére szükség van az építkezések önköltségének csökkentéséért vívott harcban — Elmondta Retkes László, a 62. Építőipari Tröszt főépítésvezetője — A párt III. kongresszusa ólet­­szívonalunk emelésének döntő kér­déseként felvetette az önköltség, csökkentés problémáját termelé­sünk egész területén, így az építő­iparban is. A Szabad Népben több cikk jelent meg azzal kapcsolatban, hogyan lehetne csökkenteni az épít­kezések költségeit, természetesen a végzett munka minőségének rom­lása nélkül. Röviden a következő három pro­blémakörről szeretnék beszélni: az anyagtakarékosság, a munkaerő, valamint a tervezés és organizáció kérdéséről. Azért éppen ezekről, mert munkám tapasztalatai szerint ezek a legdöntőbbek. A kongreszuscn GerŐ Ernő elv­társ beszélt arról, hogy a terme­lési költségek legnagyobb hányadát az anyagköltség taszi ki. így van ez az építőiparban is. Ha megfelelő minőségű anyagot és félkészgyártmányt biz­tosítanának az illetékesek az épít­kezéseknek, s jól szerveznék meg az anyagszállítást, máris nagy meg­takarítást érhetnénk el. Néhány példát ennek igazolására. A szol­noki 135 lakás építkezéséhez 1 mil­lió téglát kötöttünk le a szolnoki téglagyárnál. Amikor szállításra került a sor, kiderült, hogy az itt gyártott téglák minősége nem meg­felelő, így a tégla nagy részét vé­gül is Abonyból kellett ideszállít­tatnunk tengelyen. Ez a 16 km szál­lítási többlet 60.000 forinttal növelte a költségeket. A salakot, az előze­tes diszpozíció szerint a szolnoki cukorgyártól kellett volna kapnunk. Mikor már szükségünk lett volna rá, akkor tudtuk meg, hogy nem tudnak szállítani. Most, a csepeli RM Művekből szállítják, s ez köb­méterenként 30 forint többletkia­dást okoz. Mivel 4000 köbméter sa­lakra van szükségünk, összesen 120 ezer forinttal kell többet kifizet­nünk érte. A munkaerőhiány s az ez­zel szorosan összefüggő gépfelhasz-. nálás problémájáról szeretnék most beszélni. A tervező intézetek elké­szítik a részletes tervet, ennek alapján megállapítják a szükséges munkáslétszámot, gépi erőt stb. és azt, hogy mikor kell befejezni az építkezést. Először a munkaerőhiány húzza keresztül ezt a számítást. Itt segít a gép és a munka termelé­kenységének fokozása. De nálunk például az a helyzet, hogy van egy 40 kőműves kiszolgálására alkal­mas habarcsiközpontunk, ezzel szem­ben pedig csak 17 kőművesünk. — Nem tudjuk tehát kihasználni a gép kapacitását, így a gépadta se­gítség is csökken. — Emellett van olyan gépünk is, melyet kezelésé­hez értő szakember hiányában nem is használhatunk. -Példaként meg kell mondanom, hogy egy ilyen 10 millió forint körüli építkezésnél egy-egy nap, amivel határidőn túl tart a munka — csak éppen a fő költség tényezőket számítva is — a munkások ellátása, a munkavéde­lem, az energiafelhasználás, a gép­­kölcsönzési költség és a munkabér napi 3000 forint többletkiadást okoz. A szolnoki SzTK rendelőintézet építkezésénél például 120 ezer fo­rint volt a költségtöbblet a határ­idő eltolódása miatt. összefoglalva ezen a problémán tehát a tervben szereplő szakmun­káslétszám biztosítása, a termelé­kenység növelése, a gépek felhasz­nálási lehetőségeinek biztosítása és végül az egységes építőipari normák elkészítése segítene. Ez utóbbi te­rén ugyanis az a helyzet, hogy ahány minisztérium van. annyifajta építőipari normát állapítanak meg, s ezért állandó a munkásvándorlás. A tervezésről és az organi­zációról beszélnék még. A legna­gyobb baj abból adódik, hogy sok a menetközbeni tervmódosítás, me. lyeknek leggyakoribb oka az, hogy a tervező intézetben nem egyezte­tik az építési és a berendezési ter­veket. így aztán a villany-, vízve­zetékszerelés és a többi segédipari szerelési munkák ütköznek az épít. kezés terveivel és megfordítva. Eb­ből is jelentős anyagfelhasznáiási és munkabértöbblet adódik. Az SzTK építkezésnél pl. ilyen hibák miatt mintegy 50.000 forinttal több az építési költség. S itt a 135 lakás építkezésénél is eddig már két al­kalommal volt szükség ilven okok miatt tervmódosításra, tehát több­letkiadásra. Végezetül még annyit: az ön­költségcsökkentés problémája az építőiparban is — mint mindenütt másutt — igen szerteágazó kérdés. Amit elmondottam, csak egy része az egésznek. Az lenne a hasznos, ha minden építésvezető, művezető, s régi szakmunkásaink is elmonda. nák véleményüket, s ezzel segíte­nének a nagy probléma megoldásá­ban: az éDít'kezések önköltségének Csökkéntsében. Traktorosnap előtt a mester szállási gépállomáson A MESTERSZÁLLÁSl| gépállomás traktorosai, immár öt esztendő óta hűséges segítőtársai a környező fal. vak: Mesterszállás, Öcsöd és Hék dolgozóparasztjainak. Hatalmas te­rület, 36.250 hold tartozik a gép­állomás körzetéhez. 1949 óta ezen a területen sok ember erejét kímélték meg a munkásosztály által küldött gépeit segítségével a traktorosok. Áz EMAG gyár munkásai Mes­terszállásra tavaly küldték az első kombájnt. Ezzel az arató- és csép­lőgéppel 262 hold kalászost takarí­tottak be. Gépi erővel összesen 880 holdat arattak, tervüket 146 száza­­lékra .teljesítették a géaállomásiak. 1 A MEZŐGAZDASÁGI fejlesz­téséről szóló párt- és kormányha­tározat megjelenése nyomán a mes­terszállási gépállomás körzetében az idén már nem egy, hanem hat kom­bájn segíti a nehéz testi munkát igénylő aratást és cséplést. A ta­valyi 880 hold helyett 3600 hold ka­lászost takarítanak be géppel. — Ez annyit jelent, hogy az aratás ideje alatt az öcsödi Szabadság, a Megyénkben nem sok lehetőség van arra, hogy növeljük a szántóterületet, tehát a meglévőt kell jobban megművelni, hogy többet teremjen. Ez a gondolat vezette Szádvári Vendel jászboldogházi kisparasztot, amikor néhány héttel ezelőtt a 35 mázsás kukoricatermelési mozgalmat kezdeményezte a jász­berényi járásban. Kovács Szűcs Frigyes jászberényi közép­paraszt az elsők között csatlakozott a 35 mázsás kukorclater­­melési mozgalomhoz. Tavasszal jól előkészített, trágyázott földbe négyzetesen vetette a kukoricát. így keresztben-hosszá­­ban tudja ekekapázni. Utána kézikapával csak a töveket kell gyomtalanítani. Nem sajnálja az időt, láradságot. Annyiszor kapái, ahányszor csak a kukorica megkívánja. A nagyobb ter­més biztosítása érdekében ezenfelül elhatározta, hogy a pót­beporzást is alkalmazza. Megéri a fáradságot, mert növeli a termést. A képen Kovács Szűcs Frigyes. Köteles Sándor, a mezőhéki Táncsics tsz sertésgondozója, a legutóbbi közgyűlésen egy hold kukoricaföld művelését vállalta. Olyan nagy termelőszövetkezetben, mint az övék, bizony akad elég dolga a sertésgondozónak. Mégis úgy gondolta, akkor gondoskodik legjobban a rábízott jószágokról, ha a takarmány­termelésből is részt kér. Az elmúlt években ugyanis sok Baj volt a takarmányhiány miatt. Pedig az állattenyésztés, ezen­­be'.ül a sertéshízialás nagyszerű jövedelmet hoz a termelő­szövetkezetnek. A rábízott 49 sertésre fokozott gondot visel, az egy holdon pedig gyakori kapálással, pótbeporzásai 30 mazsa kukoricát termel, ősszel letöri és a levágott szárat is betaka­rítja. ígéretének valóraváltásával 6 sertés számára biztosítja a hizlaláshoz szükséges kukoricát. Köleies Sándor példáját kövessék megyénk többi termeiőszövetkeztében ic. .ezőhéki Táncsics, a mesterszál­lási Úttörő és a gépállomás által kiszolgált öt termelőszövetkezetben az aratási idényben naponként 420 ember ereje szabadul fel. I VAN MIÉRT | elismeréssel be. szélni a traktorosokról. Ősz óta so­kat tettek annak érdekében, hogy sikerre vigyék a tsz tagok bő termé­sért folytatott harcát. Megyénkben alig volt olyan újságolvasó ember, aki nem hallotta volna, hogy a me­­zőhéki Táncsics tsz tagjai tavaly tervszerűtlenül gazdálkodtak. Ez a szövetkezet most a jók közé tarto­zik, és ebben nagy része van a mes­­terszálási traktorosoknak, akik ta­vasszal a szövetkezetbelieknek 1800 holden határidőre, jó minőségben készítették el a tavaszi növények magágyát. Elvégezték az őszi kalá­szosok tavaszi ápolását, jelenleg pedig gyomtalanítiák a szövetkezet kapásnövényeit. Lévai Mihály trak. toros idáig 100 holdat kultivátoro­­zott meg gépével. A Táncsics tsz­­ben pedig a gépállomásiak segítsége folytán az idén mindenből többet, termelnek, mint amennyit tavaly. KOVÁCS SÁNDOR | traktoros brigádvezető egyike azoknak az egyszerű harcosoknak, akik a gép­állomás megalakulása óta „tartják“ a szolgálatot. ,,Hat erőgéppel kezd­tük. Mifelénk még akkoriéiban csí­rázott a szövetkezés gondolata. Én is sokat beszélgettem az egyénileg dolgozó parasztoknak a közösről, a nagyüzemi gazdálkodás nagyszerű­ségéről. Hintettük a szövetkezeti gondolat magvát. Ott voltunk min­denütt, az első alakuló közgyűlé­seken. Ott voltunk és segítettünk, Emlékszem. 1950-ről 1951-re kelve, alakultak Öcsödön és Mesterszál­láson az első közös gazdaságok. Azután, ahogy erősödött gépállo­másunk, úgy alakultak egymásután és erősödtek a többi szövetkezetek. Ma már szám szerint nyolc ilyen közös gazdaság van1’. így emlék­szik vissza Kovács Sándor régi traktoros, a gépállomás egyik bri­gádvezetője. Nemcsak ő, hanem vk­­lamennyiüknek az a véleménye, hogy jelenleg a növényápolási munkálatok meggyorsításával kell bebizonyítaniok, hogy méltók a környező községek dolgozó paraszt­jainak elismerésére.

Next

/
Thumbnails
Contents