Szolnok Megyei Néplap, 1954. június (6. évfolyam, 128-150. szám)
1954-06-11 / 137. szám
A MEGYEI -PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TftNÁGS-LAP^: MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: A kunimártoni járási pártbizottság fordítson nag,> v~ gondot az agitációs. munkára (2. o.) A postás dolgozók a pártsajtó terjesztéséért. (2. o.) Az 500 kilométeres mozgalom továbbfejlesztésével a forgalmi és szállítási költségek csökkentéséért. (3. o.) A levelezők bátran bíráljanak, s közöljék a dolgozók véleményét, kívánságait, panaszait. (3. o.) IV. évfolyam, 137. szám Ara SO fillér 1954 június 11.. péntek Baranyi Jánosné résztvess a növényápolásban BARANYI JANOSNÉ nemrégen lépett be a cserkeszéből Vas Zoltán termelőszövetkezetbe. Látta a szövetkezeti tagok szorgalmát, jövedelmét. Ezért vállalt közösséget velük. Belépése óta naprólnapra dolgozik a növénytermesztő brigádban. segít a kapásnövények gyomtalanításában. Hozzájárul ahhoz. hogy ezévben még gazdagabb aratásuk legyen a tsz. tagjainak. A Vas Zoltán tszben valamennyi családtag. asszony hozzá hasonlóan gondolkodik és segíti a férfiak munkáját. Főleg ennek köszönhető. hogy a növényápolással nincsenek elmaradva. A tiszaföldvári Lenin tsz. asszonyai tanulhatnának tőlük. Kombájnommá! 400 hold gabonát takarítok be Lj ég javában folyik mindenütt a növényápolás, de nem sok idő múlva a júniusi napfény megérleli a gaboná1 és aratni kell, hogy időben, szemveszteség nélkül takarítsuk be az életet, a kenyérnekvalót. A mezőgazdaság fejlesztésről szóló párt és kormányhatározat célul tűzte ki és fő'feladatnak jelölte meg a kenyérgabona termésátlagának növelését. Ez lesz az első esztendő, amikor télen és kora tavasszal gondosan ápolt, pétisóval megerősített gabonaféléket ara. tunk. Akkor mindent azért tettünk, hogy minél több teremjen. Most pedig minden erőnket arra kell összpontosítani, hogy ami megtermett, abból egy szem se menjen veszendőbe, Én, mint a bánhalmi állami gazdaság kombájnvezetője, ezeknek a gondolatoknak jegyében, erőmhöz és tudásomhoz mérten felkészültem az aratásra. Számbavettem a lehetőségeket. Gondosan^ kijavítottam kombájnomat és vállalom, hogy az aratás ideje alatt 400 hold gabonát takarítok be. Számításom szerint ezzel a területtel minden különösebb nehézség nélkül megbirkózom. 1— Figyelemmel kisértem a III. pártkongresszuson elhangzott felszólalásokat. — Tanulmányoztam a Központi Vezetőség beszámolóját, s rájöttem, hogy a termelési költségek csökkentésére nemcsak.az iparban, hanem nálunk a mezőgazdaságban is sok lehetőség van. A gyors és veszteségmentes betakarítás nem egyéb, mint önköltségcsökkentés. A gépek kapacitásának a teljes kihasználása mi más lenne, mint takarékosság az emberi munkaerővel, fogattal, pénzzel és idővel. A 400 hold gabona kombájnnal való betakarításával gazdaságunk termelékenységét növelem, a jövedelmezőbb gazdálkodást biztosítom. A gazdaság vezetői ismerik elhatározásomat és válallásom teljesítésének előfeltételeit megteremtik. Az aratás ideje alatt pontos menetirány-terv szerint végzem munkámat. Az aratásra váró terület kijelölése már megtörtént és én személyesen is .szemügvre vettem. Az aratás-csépíés időszakában biztosítják számomra az elcsépelt gabona elszállításához szükséges zsákokat. Ez nagyon fontos, mert más években sokszor előfordult, hogy a zsákok hiánya miatt a kombájnnal állni kellett, hiszen a drá ga búzát nem szórhattuk a földre, ülőn kell megemlítenem, hogy a megfelelő étkeztetést is biztosítják az aratásban résztvevők számára. Egyszóval nemcsak mi, traktorosok, hanem az üzemi kony ha dolgozói is felkészültek a maguk módján, az aratásra. A 400 hold kenyérgabona betakarítását nem akárhogyan végzem. A szemveeztoEfget a legmini. K málisalbbra csökkentem. Az elcsépelt termény szalmáját a szalmahordó kocsiból úgy rakom ki, hogy a tarlóhántást ne akadályozza. Igé rém továbbá, hogy 5 százalékkal csökkentem . a megengedett üzemanyagfogyasztást olyan módon, hogy a géphez szükséges üzemanyagot előre meghatározott helyre szállíttatom. Az üresjáratot, a gépkiesést megszüntetem, Vállalásom végrehajtása érdekében gazdaságunk műhelyvezetője segít. A betakarítás idején egy kiválóan képzett szerelőt kapok, aki a legjobban igénybevett gépalkatrészek pótalkatrészeit a munkahelyemen tartja, s amikor szükséges azonnal kicseréli, a gépállomáshoz pedig megfelelő zsírzóprést biztosít. A 400 holdat betakarítom. Felhívom a Rizstermelő Állami Gazdaságok Igazgatóságához tartozó gazdaságok kombájnvezetőit, hogy csatlakozzanak ehhez a mozgalomhoz. Hermann Károly kombájnvezető Bánhalmi Állami Gazdaság Minden szakember segítségére szükség van az építkezések önköltségének csökkentéséért vívott harcban — Elmondta Retkes László, a 62. Építőipari Tröszt főépítésvezetője — A párt III. kongresszusa óletszívonalunk emelésének döntő kérdéseként felvetette az önköltség, csökkentés problémáját termelésünk egész területén, így az építőiparban is. A Szabad Népben több cikk jelent meg azzal kapcsolatban, hogyan lehetne csökkenteni az építkezések költségeit, természetesen a végzett munka minőségének romlása nélkül. Röviden a következő három problémakörről szeretnék beszélni: az anyagtakarékosság, a munkaerő, valamint a tervezés és organizáció kérdéséről. Azért éppen ezekről, mert munkám tapasztalatai szerint ezek a legdöntőbbek. A kongreszuscn GerŐ Ernő elvtárs beszélt arról, hogy a termelési költségek legnagyobb hányadát az anyagköltség taszi ki. így van ez az építőiparban is. Ha megfelelő minőségű anyagot és félkészgyártmányt biztosítanának az illetékesek az építkezéseknek, s jól szerveznék meg az anyagszállítást, máris nagy megtakarítást érhetnénk el. Néhány példát ennek igazolására. A szolnoki 135 lakás építkezéséhez 1 millió téglát kötöttünk le a szolnoki téglagyárnál. Amikor szállításra került a sor, kiderült, hogy az itt gyártott téglák minősége nem megfelelő, így a tégla nagy részét végül is Abonyból kellett ideszállíttatnunk tengelyen. Ez a 16 km szállítási többlet 60.000 forinttal növelte a költségeket. A salakot, az előzetes diszpozíció szerint a szolnoki cukorgyártól kellett volna kapnunk. Mikor már szükségünk lett volna rá, akkor tudtuk meg, hogy nem tudnak szállítani. Most, a csepeli RM Művekből szállítják, s ez köbméterenként 30 forint többletkiadást okoz. Mivel 4000 köbméter salakra van szükségünk, összesen 120 ezer forinttal kell többet kifizetnünk érte. A munkaerőhiány s az ezzel szorosan összefüggő gépfelhasz-. nálás problémájáról szeretnék most beszélni. A tervező intézetek elkészítik a részletes tervet, ennek alapján megállapítják a szükséges munkáslétszámot, gépi erőt stb. és azt, hogy mikor kell befejezni az építkezést. Először a munkaerőhiány húzza keresztül ezt a számítást. Itt segít a gép és a munka termelékenységének fokozása. De nálunk például az a helyzet, hogy van egy 40 kőműves kiszolgálására alkalmas habarcsiközpontunk, ezzel szemben pedig csak 17 kőművesünk. — Nem tudjuk tehát kihasználni a gép kapacitását, így a gépadta segítség is csökken. — Emellett van olyan gépünk is, melyet kezeléséhez értő szakember hiányában nem is használhatunk. -Példaként meg kell mondanom, hogy egy ilyen 10 millió forint körüli építkezésnél egy-egy nap, amivel határidőn túl tart a munka — csak éppen a fő költség tényezőket számítva is — a munkások ellátása, a munkavédelem, az energiafelhasználás, a gépkölcsönzési költség és a munkabér napi 3000 forint többletkiadást okoz. A szolnoki SzTK rendelőintézet építkezésénél például 120 ezer forint volt a költségtöbblet a határidő eltolódása miatt. összefoglalva ezen a problémán tehát a tervben szereplő szakmunkáslétszám biztosítása, a termelékenység növelése, a gépek felhasználási lehetőségeinek biztosítása és végül az egységes építőipari normák elkészítése segítene. Ez utóbbi terén ugyanis az a helyzet, hogy ahány minisztérium van. annyifajta építőipari normát állapítanak meg, s ezért állandó a munkásvándorlás. A tervezésről és az organizációról beszélnék még. A legnagyobb baj abból adódik, hogy sok a menetközbeni tervmódosítás, me. lyeknek leggyakoribb oka az, hogy a tervező intézetben nem egyeztetik az építési és a berendezési terveket. így aztán a villany-, vízvezetékszerelés és a többi segédipari szerelési munkák ütköznek az épít. kezés terveivel és megfordítva. Ebből is jelentős anyagfelhasznáiási és munkabértöbblet adódik. Az SzTK építkezésnél pl. ilyen hibák miatt mintegy 50.000 forinttal több az építési költség. S itt a 135 lakás építkezésénél is eddig már két alkalommal volt szükség ilven okok miatt tervmódosításra, tehát többletkiadásra. Végezetül még annyit: az önköltségcsökkentés problémája az építőiparban is — mint mindenütt másutt — igen szerteágazó kérdés. Amit elmondottam, csak egy része az egésznek. Az lenne a hasznos, ha minden építésvezető, művezető, s régi szakmunkásaink is elmonda. nák véleményüket, s ezzel segítenének a nagy probléma megoldásában: az éDít'kezések önköltségének Csökkéntsében. Traktorosnap előtt a mester szállási gépállomáson A MESTERSZÁLLÁSl| gépállomás traktorosai, immár öt esztendő óta hűséges segítőtársai a környező fal. vak: Mesterszállás, Öcsöd és Hék dolgozóparasztjainak. Hatalmas terület, 36.250 hold tartozik a gépállomás körzetéhez. 1949 óta ezen a területen sok ember erejét kímélték meg a munkásosztály által küldött gépeit segítségével a traktorosok. Áz EMAG gyár munkásai Mesterszállásra tavaly küldték az első kombájnt. Ezzel az arató- és cséplőgéppel 262 hold kalászost takarítottak be. Gépi erővel összesen 880 holdat arattak, tervüket 146 százalékra .teljesítették a géaállomásiak. 1 A MEZŐGAZDASÁGI fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat megjelenése nyomán a mesterszállási gépállomás körzetében az idén már nem egy, hanem hat kombájn segíti a nehéz testi munkát igénylő aratást és cséplést. A tavalyi 880 hold helyett 3600 hold kalászost takarítanak be géppel. — Ez annyit jelent, hogy az aratás ideje alatt az öcsödi Szabadság, a Megyénkben nem sok lehetőség van arra, hogy növeljük a szántóterületet, tehát a meglévőt kell jobban megművelni, hogy többet teremjen. Ez a gondolat vezette Szádvári Vendel jászboldogházi kisparasztot, amikor néhány héttel ezelőtt a 35 mázsás kukoricatermelési mozgalmat kezdeményezte a jászberényi járásban. Kovács Szűcs Frigyes jászberényi középparaszt az elsők között csatlakozott a 35 mázsás kukorclatermelési mozgalomhoz. Tavasszal jól előkészített, trágyázott földbe négyzetesen vetette a kukoricát. így keresztben-hosszában tudja ekekapázni. Utána kézikapával csak a töveket kell gyomtalanítani. Nem sajnálja az időt, láradságot. Annyiszor kapái, ahányszor csak a kukorica megkívánja. A nagyobb termés biztosítása érdekében ezenfelül elhatározta, hogy a pótbeporzást is alkalmazza. Megéri a fáradságot, mert növeli a termést. A képen Kovács Szűcs Frigyes. Köteles Sándor, a mezőhéki Táncsics tsz sertésgondozója, a legutóbbi közgyűlésen egy hold kukoricaföld művelését vállalta. Olyan nagy termelőszövetkezetben, mint az övék, bizony akad elég dolga a sertésgondozónak. Mégis úgy gondolta, akkor gondoskodik legjobban a rábízott jószágokról, ha a takarmánytermelésből is részt kér. Az elmúlt években ugyanis sok Baj volt a takarmányhiány miatt. Pedig az állattenyésztés, ezenbe'.ül a sertéshízialás nagyszerű jövedelmet hoz a termelőszövetkezetnek. A rábízott 49 sertésre fokozott gondot visel, az egy holdon pedig gyakori kapálással, pótbeporzásai 30 mazsa kukoricát termel, ősszel letöri és a levágott szárat is betakarítja. ígéretének valóraváltásával 6 sertés számára biztosítja a hizlaláshoz szükséges kukoricát. Köleies Sándor példáját kövessék megyénk többi termeiőszövetkeztében ic. .ezőhéki Táncsics, a mesterszállási Úttörő és a gépállomás által kiszolgált öt termelőszövetkezetben az aratási idényben naponként 420 ember ereje szabadul fel. I VAN MIÉRT | elismeréssel be. szélni a traktorosokról. Ősz óta sokat tettek annak érdekében, hogy sikerre vigyék a tsz tagok bő termésért folytatott harcát. Megyénkben alig volt olyan újságolvasó ember, aki nem hallotta volna, hogy a mezőhéki Táncsics tsz tagjai tavaly tervszerűtlenül gazdálkodtak. Ez a szövetkezet most a jók közé tartozik, és ebben nagy része van a mesterszálási traktorosoknak, akik tavasszal a szövetkezetbelieknek 1800 holden határidőre, jó minőségben készítették el a tavaszi növények magágyát. Elvégezték az őszi kalászosok tavaszi ápolását, jelenleg pedig gyomtalanítiák a szövetkezet kapásnövényeit. Lévai Mihály trak. toros idáig 100 holdat kultivátorozott meg gépével. A Táncsics tszben pedig a gépállomásiak segítsége folytán az idén mindenből többet, termelnek, mint amennyit tavaly. KOVÁCS SÁNDOR | traktoros brigádvezető egyike azoknak az egyszerű harcosoknak, akik a gépállomás megalakulása óta „tartják“ a szolgálatot. ,,Hat erőgéppel kezdtük. Mifelénk még akkoriéiban csírázott a szövetkezés gondolata. Én is sokat beszélgettem az egyénileg dolgozó parasztoknak a közösről, a nagyüzemi gazdálkodás nagyszerűségéről. Hintettük a szövetkezeti gondolat magvát. Ott voltunk mindenütt, az első alakuló közgyűléseken. Ott voltunk és segítettünk, Emlékszem. 1950-ről 1951-re kelve, alakultak Öcsödön és Mesterszálláson az első közös gazdaságok. Azután, ahogy erősödött gépállomásunk, úgy alakultak egymásután és erősödtek a többi szövetkezetek. Ma már szám szerint nyolc ilyen közös gazdaság van1’. így emlékszik vissza Kovács Sándor régi traktoros, a gépállomás egyik brigádvezetője. Nemcsak ő, hanem vklamennyiüknek az a véleménye, hogy jelenleg a növényápolási munkálatok meggyorsításával kell bebizonyítaniok, hogy méltók a környező községek dolgozó parasztjainak elismerésére.
