Szolnok Megyei Néplap, 1954. június (6. évfolyam, 128-150. szám)

1954-06-10 / 136. szám

SZOLNOK M Fi-VEI NÉPLAP GYÓGYITHATÓ-E A RÁK? ZJL._i._--II.- 11-___ 1954 június 10. n---­Ez a félelmetes érzés tartja iz­galomban és gyötri azoknak a be­tegeknek tízezreit, akik ebben a betegségben szenvednek. Ezzel a féltő gondolattal veszik körül hoz­zátartozóik családjukban szenvedő betegeiket. Ez a kérdés tartja aggodalomban fz egészséges#emberek millióit. — De nemcsak a betegeket és laiku­sokat foglalkoztatja ez a kérdés, hanem a szakembereket is, tudóso­kat, kutatókat, az orvosokat egy­aránt. Az utolsó évtizedben a rákelleni küzdelemben és gyógyításában el­ért sikereink feljogosítanak arra. hogy megváltoztassuk régi, maradi felfogásunkat a rák gyógyíthatósá­gával kapcsolatban. A gyógyításban elért sikereink felszabadítottak régi pesszimista, rezignált mivoltunikból és ma már optimizmussal tekinthetünk a jö­vő felé. Eddig elért sikereink és a tudomány mai állásponttá kimond­ja, hogy a rák gyógyítható betegség. Az utolsó évtizedben a rákos meg­betegedések hatalmas arányban törtek előre. A halálozási statiszti­ka szerint a szív- és vérkeringési betegségek után a legtöbb ember rákosbetegségben hal meg. így mél­tán nevezhetjük második népbeteg­ségnek. A betegség népbetegségi jellege megkívánja, hogy szervezet­ten harcoljunk ellene. Ez a szer­vezett harc három ténykedésből tevődik össze: 1. a daganatok meg­előzése, 2. a daganatok korai fel­ismerése, 3. a daganatos betegek korai gvógykezelése. Nézzük most már: miben is áll a megelőzés? Ä tudomány mai álláspontja sze­rint a rákos betegségek keletkezésé­ben bizonyos rákkeltő anyagoknak van nagy szerepük, például a bőr­ráknál a Nap ultraviolett sugárzás, nak hatása, ajakráknál a nikotin, tüdőráknál nikotin kátránytermé' kék és más kémiai ingerek, táplál­kozási zavarok a gyomorrák kelet­kezésében stb. Ezen okok megszün­tetésével meg tudjuk akadályozni a rákos betegség fellépését, a fent megjelölt helyeken. A megelőzés­ben igen fontos a daganatot meg­előző betegségek felkutatása és meggyógyítása. Ezen betegségek je­lentékeny része tünetmentesen, — vagy tünetszegényen lép fel! Az ilyen betegeket hiába várjuk orvosi vizsgálatra. Ezért igen fontos a fel­­világosító munka, melynek fel­adata, hogy megismertesse a dol­gozók tömegeit a rákot megelőző betegség jelentőségével és rávegye, hogy az ilyen betegségben szenve­dők minél előbb orvoshoz fordulja­nak. A daganatos betegségek elleni harc másik kérdése a korai felis­merés biztosítása. A mai gyógyesz­­közeinkkel a rákos betegek bizto­san gyógyíthatók ha korán, kezdeti stádiumban fedezzük fel őket. Ha­sonlóan a rákot megelőző beteg­ségekhez, ez a betegség is gyakran tünetmentes vagy elmosódott, nem jellegzetes tüneteket okoz. Ez az oka, hogy a múltban általában, és még ma is, elkésett állapotban kap­juk a beteget, mely természetesen nagyfokban lerontja gyógyító tevé­kenységünket és megrendíti a be­tegeknek a gyógyulásba vetett hi­tét. Ezért egyrészt felelős a daga­nat klinikai viselkedése, tünetsze­génység lassú, lappangó fejlődés, másrészt a betegek közönye is saját magukkal szemben. A korai diagnózisért folytatott harc legfontosab módszere szűrővizsgálat. Szűrővizsgálat alatt átvizsgáljuk a lakosságnak azokat a korosztályait, amelyekben tapasztalataink szerint daganatos megbetegedések nagy­számban fordulnak elő, függetlenül attól, hogy vannak-e daganatos megbetegedésre utaló panaszaik. Ez lehetővé teszi, hogy a beteg szá­mára észlelhető tüneteket nem okozó rákos megbetegedések kez­deti stádiumban felszínre kerülje­nek és a gyógyítás szolgálatába ál­líttassanak. Ha ezt el tudjuk érni a szűrő­­vizsgálatok segítségével, biztosan kimondhatjuk azt a tételt, hogy a rákos megbetegedés gyógyítható. A szűrővizsgálatok jelentősége a daganatok elleni küzdelmekben ma már nem vitatható. Amióta ha­zánkban rendszeresen folynak szű­rővizsgálatok, a nagyobb daganat­gyógyító intézetek beteganyagában jelentős eltolódás mutatkozik. — Ugyanis mind nagyobb és nagyobb számban kapjuk a kezdeti stádium­ban felfedezett betegeket, akiket véglegesen meg tudunk gyógyítani, és nemcsak az életüket bizonyos időre meghosszabbítani Ebből is láthatják tisztelt Olvasó­sóim, milyen nagy fontossága van a szűrővizsgálatnak. Mégis előfor­dul sok helyen, hogy a dolgozók nagyrésze idegenkedik a szűrővizs­gálaton való megjelenéstől, pedig a rákellenes küzdelem sikerének és gyógyíthatóságának egyetlen alap­­feltétele az, hogy a rákos megbe­tegedést kezdeti szakaszában ve­hessünk gyógykezelésbe és fellépése helyén, anélkül, hogy a távolabbi szervekben áttéteket képzett volna, gyógyítjuk meg. A daganatos betegségek elleni küzdelem harmadik fontos kérdése azoknak korai gyógykezelése. Ezt a célt szolgálja a betegek szer­vezett irányítása a megfelelő szak­intézetekbe. Sokszor a gyógyítható állapotban felfedezett beteg azért vonakodik orvosi tanács ellenére a gyógykezelés megkezdésétől, mert begyökerezett téves nézetek követ­keztében félelmet, bizalmatlansá­got vagy egyenesen ellenszenvet érez a .gyógykezeléssel szemben. A babonák hatása és a kuruzslók sok­szor végzetes befolyása a dagana­tok ellen folytatott küzdelemben leggyakrabban éppen ezen a vona­lon érvényesül. Gyakran előfordul, hogy az időben felfedezett beteg, mire a babonákból kijózanodott és a kuruzslók szemfényvesztésében csalódva végre hajlandó orvosi se­gítséget igénybe venni, gyógyítha­tatlanná vált. A gyógyító orvosoknak feltétlen szükségük van arra, hogy a dolgo­zók minél nagyob számban vessék alá magukat szűrővizsgálatoknak s így ők is hozzájáruljanak ahhoz, hogy korai felfedezéssel és korai gyógyítással minél több beteget tudjunk meggyógyítani és minél több embert adjunk vissza egész­séges állapotban a termelő munká­nak. Dr. Csömör Gábor megyei onkológus főorvos, a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő társulat tagja. * Erről a mindenkit érdeklő fontos és iz­galmas kérdésről részletesen fog beszélni előadásában dr. Wald Béla kandidátus, az Országos Rákkutató Intézet tudományos vezetője, amely előadásra a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Szoinokmegyei Szervezete Egész­ségügyi Szakosztálya szeretettel meghív minden dolgozót. MEGHÍVÓ A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Szoinokmegyei Szervezete Egészségűgy*-biológiai Szakosztálya JÜNIUS 13-AN. VASARNAP DÉLELŐTT it órakor A SZIGLIGETI SZÍNHÁZBAN A -rákkutatás legújabb eredményei (A rák keletkezése, korai felismerésének módszere és jelentősége) címen előadást rendez. Előadó: Dr. WALD BÉLA az Országos Rákkutató Intézet tudományos vezetője. Az előadást filmvetítés követi. Az előadásra, melynek meghall­gatása díjtalan, önt. Családját, Munkatársait, Ismerőseit szere­tettel meghívjuk. A TÁRSULAT ELNÖKSÉGE. GRANT KAPITÁNY GYERMEKEI — Szovjet film — gy Skócia partjainál hajózó vitorlás tengrészei cápát szi­­gonyoznak meg a tengeren, s a fe­nevad hatalmas bendőjéből palac­kot halásznak elő. Az iszapos pa­lack belsejében egy alig olvasható háremnnyelvű levelet találnak. A levél Grant kapitány üzenete, aki Brittania nevű háromárbócosával 1862 június 7-én hajótörést szenve­dett a déli földiekén. Ezzel a jelenettel kezdődik a gyermekkorunk kedves olvasmá­nyát, Verne Gyula halhatatlan re­gényét, a „Grant kapitány gyerme­­kei’‘-t életrevarázsoló szovjet film. A kalandos, romantikus filmtör­ténet szereplői ugyanazok, mint a regényben: Glenarvan úr, John Mangels kapitány és Grant kapi­tány két 'gyermeke; Mary és Robert. — Paganelnek a párizsi Földrajzi Társaság titkárának társaságában útralcélnék, hogy a palackban jel­zett 37 fok és 11 perc szélesség alatt fölkutassák a derék Grant ka­pitányt, aki a skót nép számára új, szabad hazát indult keresni. P aganel véletlenül kerül a ha­' jóra, de lelkesen csatlakozik e becsületes emberekhez. A hajó Patagónia partjain vet horgonyt, s a vállalkozó szellemű, a veszélyek­től vissza nem riadó társaság elin­dul e földrész belseje felé, hiszen a palackot először egy folyóba is dobhatták, mely a tengerbe sodorta. Elindultak hát az argentin pampá­kon, majd át a Kordillerákon, hogy majd Chile partjain ismét találkoz­zanak hajójukkal, a Duncannal. Remélik, hogy útközben fellelik a kapitányt. Az Antuko vulkánon csaknem elsodorja a bátor utaso­kat a földrengés. Az elalélt kis Ró­bertét egy óriási kondor-keselyű ra­gadja karmaiba, s csak egy Tauka „Mennydörgő” nevű indiánvadász lövése menti meg a fiúcska életét. Azután a kegyetlen vízárral kerül­nek szembe, mely a vidék lakóit az év bizonyos szakában rendszeresen sújtja. Végül is elérnek a hajóhoz, s indulnak tovább Ausztrália felé, hogy a jelölt délkör mentén megta­lálják a merész hajóst, a gyerme­kek atyját, A Duncan az ötödik kontinensre ^ érkezik, s az utasok ismét szekérre pakolnak, hogy bejárják a földrész belsejét. Útközben Ayrtonnal találkoznak, ki Grant kapitány egyik matróza volt. A matrózt, — mint elmondja, — egy hullám lesodorta a fedélzet­ről, úszva ért partot, azóta nem látta a kapitányt. Azt ajánlja ne­kik, induljanak Ausztrália másik partjára, a Twefoldi öbölbe, ott ta­lán ráakadnak. A matrózt vezetőül fogadják, s elindulnak a szárazföl­dön. A hajót szénért Melburneba küldik. E szárazföldi út sem kínál keve­sebb viszontagságot, mint a patagó­­niai. Egy gyanús fogadóban meg­­abrakoltatják hátasjószágaikat. A lovak —bűnös beavatkozás folytán az úton sorra elhullanak. Egy fal­ragaszból arról is értesülnek, hogy a környéken egy Ben Joyce nevű banditát köröznek. Később kiderül, hogy Ayrtcn nem más, mint Ben Joyce. Ám a fickónak sikerül lelep­lezése előtt, visszaélve jóhiszeműsé­gükkel, egy írást kapnia Paganel­­től, melyben utasítja a Duncan ka­pitányát, hegy induljon Ausztrália keleti partjaihoz, a Twefoldi öbölbe. Csakhogy Paganel véleménye sze­rint Grant kapitány csakis Uj- Zeeland partjainál lehet, s igy a levélbe, melyet a társaság megbí­zásából ír — saját elhatározásából — nem Ausztrália, hanem Uj- Zeeland partjait írja. A kalandos utazás résztvevői ” valahogy a partra vergődnek, s itt felszállnák egy Anaquaric nevű lélekvesztőre, mely 60 fontért vállalja a négy férfi és két nő szál­lítását. A rozzant hajót a vihar elsül­lyeszti, valami összeeszkábált tuta­jon utaznak tovább a széles tenge­ren. Egyszer csak feltűnik egy is­merős-formájú hajó a távolból, s amint közeledik, felismerik saját hajójukat, a Duncant. A kapitány szerencsére ellenállt Ayrton követelésének, hogy a Twe­foldi öbölbe menjen, s Uj-Zeeland felé vette az irányt. Ayrton be­vallja, hogy Grant kapitány hajója Uj-Zeeland felé tartott, mikor őt lázadásért Ausztráliában partra tette. Ugyanis a fiú az angol flot­tánál szolgált, nem tűrte a verést, visszaütött e.gy tisztet, s ezért örö­kös gályarabságra ítélték. Grant kapitány hajójára fogadta, de az Ígért szabad föld még messze volt, türelmetlen volt, s ezért lázadást szított. Grant kapitányt ezután csak­ugyan Uj-Zeeland sziklás partjainál találják meg, ahol oly sokszor figyelte a távolt, vágyódva csa­­ládia, s hazája után. rí. rant kapitány nem mond le a ^ reményről, hogy szabad föl­det találjon népének, s bízik benne, hogy ha neki nem sikerül, majd si­kerül gyermekeinek, s eljő a nap, mikor minden ember saját hazájá­nak ura lesz, w Ä filmet bemutatják a szolnoki Vörös Csillag Filmszínházban 1954. június 10-től 13-ig. Működik az amerikai könyvcenzura AGuensland Guardian, Ausztrália Kommunista Pártjának lapja írja: . ■_;< t* _• •»rtt-i-ff rő ■* • «­Áz Egyesült Államokban egyre nagyobb' arányokat ölt a könyv­égetés és kiváló művek feketelistára helyezése. Chaucer, Maupas­sant Somerset Maugham, Mark Twain és Zola kitűnő alkotásai sze­repelnek a tilalmi listán. Indexen van a többi között Howard Fast, W. Z. Foster, Gorkij, Upton Sinclair, és máglyára került Einsteinnek, a relativitás elméletéről írt műve, valamint S. Freud egyik ismert könyve is. Ugyanakkor — folytattaa lap — különböző fércművek di­csőítik az amerikai „életformát”; (MTI) DALOLNÁK Amint a „Magyar Népzene Tá­ra’1, „Gyermekjátékok” és „Jeles napok’' c. eddig megjelent köteteit lapozgattam azt láttam, hogy a kő. zel kettőezer dal közül alig náhá-A JÁSZOK IS! nyat találtak csak gyűjtőink a Jász-i ságban. Dalolnak a jászok is! Mi taga-* dás, fülük ugyan rest egy kissé, (szokás-mondás: „botfülű jász”) da Szo.Muz.Nt. 9c. #-u41 I S——i — L-» « iFjTES A ni hí-zunk e-lótt fo-lyik el a ba-las-tő Ab.ban ó-szik egy fe-ke-te ko-por-sd. 0= Cyer-tek lé-nyoR . ha-lász-szuk ki a ko-por-sát. mm m n—3 m szerelmük, pajzán kedvük ve.-k­­szik bárkiével! Mi mással fejezhet­nék ki mindezeket ők is, ha nem da”ol? \!/j, szocialista kultúrpoliti­kánk, haladó hagyományaink, köz­tük népdalaink megőrzését, felele­venítését nemcsak szép, de kötele­ző feladatként állította elébünk. Ezen az utón,, mi jászok megtett tűk az első lépéseket, 1953-ban a Népművészeti Intézet és a megyei tanács népművelési osztálya segít­ségével Jászandráson megalakitot-í tűk a megye első népi együttesét, A dolgozó parasztság korra, nemre való tekintet nélkül egyemberként segítette, ápolta kezdeményező Szo.Muz.Nt. 9b. Jász szentundrás./Szolnok m./U.I. 532: £5. EE • Ki-nek van , ki-nek nincs kút az ud-va-rá-ban. fi=q i—H—1 ----------------------­—1 —------J—------m —-5 dl. J----------i-----------­----k-L -41------------------------------------­Szo-mo-rú di-á-fa ü-veg aj.ta-já-ban. Szo-mo-rú di-á-fa c3ip-kés a le-ve-íe. I m É i —ah—# Ki-nek van. ki-nek nincs i-gaz sze-re-tő-je, munkánk. E tekintetben különösen a községi kultúrotthon, továbbá a járástanyai és a felsőtanyai MSZT és DISZ szervezetek vették ki ré­szüket. m Műsorunkban a legfonto­sabb szerep a táncnak, népi játé­koknak és a dalnak jutott. Ezek mind vidámságot, életet és munka­­kedvet sugároznák. Szo.Muz.NJt. 9tI* Jászapáti. Szolnok m./M.T. i E-sik e«3Ő az ár-pa tar-ló-ra . * -at !Ü ppp m Oye»re ba-bám , Ul-tess fel a ló-ra , Gye-re ba-bám , iil-tess fel a lő-ra Az együttesi műsorban szereplő 20 dalt ma már öreg, fiatal, egy­aránt ismeri a faluban. Nem múlik el egyetlen mulatság, de lakodalom sem, hogy egyike-mási’ka elő ne kerülne. Helybeli nótákat játszi] az együttes népi zenekara. Ezektől és a többi ilyen da lóktól hangos a csárda szómba délutánonként, amikor a traktoris Parlando. V—* Szo.Muz.Nt. 9a. 0 Jászszéntandrás,/Szolnok o./H.l. *------w 3= m Ss* te van» es • te van. m t 3e nem min- den lány • ra. P tea* Csak a?-ra a sző* ké- re, csak ar- ra a bar-ná-ra, ÍTi—­­, Ct fz. Ki- hez szá-zSn jár-nak. ,..fe-ke-t#-re van feat-vé. ta legények, akik egyébként a tánccsaport tagjai, néhány deci bor­ral leöblítik a heti munka porát torkukról. Ezek a nóták verik fel a tanya világ éjszakai nagy csend­jét, amint a legények kedveseiktől hazafelé bandúkoinak, Dalolnak a jászok is. Molnár István tanár, Jászandrás.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents