Szolnok Megyei Néplap, 1954. június (6. évfolyam, 128-150. szám)

1954-06-10 / 136. szám

■i/.OI.NOKMFGYEI NFI'I.AP 1954 június 10. A tamáspuszíai állami gazdaság dolgozói 880 ezer forint értékű önkönltségcsökkentést vállaltak .»Bgdán Lajos, a tamáspusztai álla ni gazdaság kispói üzciregységé­­:iak dolgozója, a kaszáját feni. Azóta már levágta és összegyűjtötte a szánát. | A TAMAS PUSZTAI I Állami Gazdaság dolgozói számára is utat mutatott a pártkongresszus. Az ■ eddiginél sokkal nagyobb mérték­­•ban kell fckozniok a termelékeny­séget, növelni a növénytermelés és ■az állattenyésztés hozamát és tö­rekednek arra. hogy csökkentsék a gazdálkodás költségét. A gazdaság vezetői és dolgozói a rádióból hallgatták és az újság­ból olvasták Nagy István elvtárs­iak, a Ganz Vagon és Gépgyár igazgatójának a pártkongresszuson tett Ígéretét. S elhatározták, hogy gazdaságukban is mindent megtesz­nek az önköltség csökkentése ér­dekében. Éopen ezért termelési ér­tekezleten beszélték meg, hogy a kongresszusi verseny eredményeit hogyan tudják tovább fejleszteni gazdaságuk minden termelési ágá­ban az önköltség csökkentése ér­dekében. Ezen az értekezleten be­­rzsmoltak a serté.sgcndozók, hogy a kongresszusi héten 33 mázsa da­rát takarítottak meg gondos takar­mányozással. A tehenészet dolgozói elmondot­ták, hegy a tejtermelésnél elérték, hegy ugyanazzal a terme­lési költséggel sokkal rövidebb idő alatt végezték el a soronlevő nö vényápolási munkát, fokozták a tej­termelést, s a sertéstenyésztésben, hiz’alásbam növelték a takarmány­­értékesítés százalékát. A növénytermelési brigádok tag­jai mindezen felül a munka jobb megszervezésével, a munkaidő jobb kihasználásával és a verseny továb­bi fejlesztésével az előirányzottná. is nagyobb termelési eredményekei akarnak elérni. Vona Sándor növénytermelési brigádjának tagjai 230.000 fo­rint költség megtakarításra, il­letve terméshozam emelésre tettek ígéretet. Ezt úgy akarják elérni, hogy a bri­gádterületükön lévő 54 hold cukor, répájuk termésátlagát 200 mázsára emelik, 100 hold rostkenderükrői holdanként 30 mázsát termelnek gyakori kapálással, gyomtalanítás­sal és idejében elvégzett betakarí­tással. Szelei Ferenc növényterme­lő brigádjának t3gjai a tavaszi bú­za termésátlagának növelésére tet­tek ígéretet, vállalták, hogy az elő­irányzott 8.25 mázsa holdanikénti átlagtermés helyett 13 mázsát taka­rítanak be holdanként és ezzel 280.000 forint értékű terménnyel többet adnak népgazdaságunk szá­mára. Csider Miklós brigádja pedig a brigádterületein 250 mázsás ter­mést akar baakarítani takarmány­répából, s ezzel növeli a termelé­kenységet, csökkenti az egy holdra fprrn^óqi }rnltc-€PPt. I \7, AT.LATTFNVftS?IT)fi:gT| dől gőzök 320.000 forint költségmegta­karításra tettek Ígéretet. A tehené­szek vállalták, hogy az előirányzott 2470 1‘ter he­lyett 2700 literre emelik a te­­henenkénti át'agos évi tejho­zamot. Ezenkívül a második negyedév vé­gére megszűnte tik a te j termelési költségénél a literenkénti 43 fillé­res többletet. A feiőgulyások máris sokat tettek az ígéretük valóravál­­tásáért. Burján István a ráb'zott 11 tehénnél például máris 17.19 literre emelte a napi feiési átlagot. A sertésfarm dolgozói vállalták, hogy 4 százslókkal emelik a dara­­értékesítést. Ezzel 300 mázsa abra­kot takarítanak meg. ugyanakkor a hizlalás kg.-cnkénti költségét 27 fillérrel csökkentik. A baremfifarm 13.000 tojást termel tsrven felül az ónomról. ’ A G ayraAcAo dolgozóinak vál­ * 2 3 lalása 880.000 forint értékű költ­ségmegtakarítás, melyhez a nő­vén vtsrmelési brigád tagjai is hoz­zájárulnak szorgalmas munkájuk­kal. A gazdaság ki.-nói üzemegysé­gének dolgozói az elmúlt nanokban igán szorgalmas munkát végeztek a takarmánybHakarításban. Közü­lük is kitűnt Bogdán Lajos, aki a legtöbb lucernát kaszálta és taka­rítót® be, míg az esőzés miatt a lágy lucerna földre a szénavágó gépek nem tudtak rémenni. fi Vasvar fraiJatomröriémH Társast pVyá?a’ol h'rú&l a XX. század magyar iroda mává! foglakozó piíyázaíolua a 7.5 literes istáüóátlag eléré­sire tett vállalásukat túlszár­nyalták, s a kongresszusi héten 8.1 literre növekedett az istál­lóátlag. A növényápo’ásban, a tavaszi mun­kák elvégzésében szintén értek el eredményeket. A tamáspusztai álla­mi gazdaság a rizstermelő állami gazdaságok igazgatóságához tarto­zó üzemek kongresszusi versenyé­ben a 23-ik helyről a 15-iik helyre kii-döt.io f*»l mnsát. A FF.MTI F.RFOM P,NYKK azt mutatják, hogy a gazdaság dolgo­zói a termelékenység növelésével A Magyar Irodalomtörténeti Tár­saság felszabadulásunk közelgő ti­zedik évfordulója alkalmából pá­lyázatot hirdet a XIX. század ma­gyar irodalmával foglalkozó tanul­mányokra, a következő témakö­rökből: Mi mai irodalmunk egy jelen­tős alakjának ismertetése és mél­tatása. Irodalmi irányok harca 1919- és 1045 között (egy időszak, vagy egy részletprobléma feldolgozása.) A pályaműveket gépírással, a szerző nevének és lakcímének meg­jelölésével kell beküldeni a Ma­gyar Irodalomtöténeti Társasághoz (Budapest, XI. Ménesi-út 11—13.) A tanulmány terjedelme legalább száz gépelt oldal legyen. Beküldési hatáidő: 1955 április 4-e. A pályázat eredményét 1955 július 1-én teszik közzé. Pályadíjak: 1. Első díj: ötezer forint. 2. Második díj: 3000—3000 forint. 3. Harmadik díj: 2000—2000 fo-A legjobb pályamunkák közzé­tételéről a szokásos tiszteletdíj biz­tosítása mellett a Társaság gondos­kodik. A pályázattal kapcsolatban a tár­saság irodája ad részletes felvilá­gosítást, (MTI.) Nyomor, drágaság. Ne,v-York, (TASZSZ.) Az Egye­sült Államok munkaügyi minisz­tériuma újabb adatokat tett közzé, amelyek arról tanúskodnak, hogy az erszág egyre több ipari központ­jában jelentős mértékben emelke­dik a munkanélküliek száma. A minisztérium jelentése szerint az ország nagy ipari központjában, így például Altoonban. Johnstown­­ban. Wilkes-Barreban, Hazletco­­ban (Pennsylvania-állam). Lawren­­ceban (Massachusetts), Providenc­­ben Rhcde-Island) és más városok­ban több mint 12 százalékra emelkedett a munkanélküliek száma. * Bécs. (MTI.) Az „österreichische Zeitung“ íria: A népjóléti minisz­térium közölte június 4-én, hogy a bejegyzett munkakeresök száma 1954 május végén 142.480 volt. 1952 május végével szemben 18.012-vel vagyis 14.5 százalékkal viszont 1951 május végével szem­ben 44.330-val, vagyis 45.2 száza­lékkal emelkedett a munkanélkü­liek száma. munkanélküliség Montevideo. (TASZSZ,) Braziliá-! ban fokozódik a drágaság, a „Voz Operaria“ című Brazil lap jelentése szerint 1953 júliustól 1954 májusig a zsír ára harminc százalékkal, az állati zsíré 43 százalékkal, a bur­gonyáé 80 százalékkal, a kávé ára 75 százalékkal, a babé csaknem 100 százalékkal stb. emelkedett. Ez alatt az egy év alatt a gyógy­szerek ára 30—40 százalékkal nö­vekedett. A munkanélküliség foko­zódása miatt is rosszabbodik a dol­gozók helyzete. Montevideo. (TASZSZ.) A „La Nációin'“ című chilei lap közölte a képviselőház pénzügyi bizottságá­nak jelentését az adórendszer vár­ható reformjáról. A jelentésből ki­tűnik, hogy a költségvetési bevé­teleket az adók emelésével 16 mil­liárd chilei pesoval akarják nö­velni. Az ú.i adóteher fő súlya a dolgozók széles rétegeire neheze­dik, mert a fogyasztási és jöve­delmi adó jelentős emelését vették tervbe. (MTI.) Ez történt a nagyvilágban J Moszkva. (TASZSZ.) K. J. Voro­­silov, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Elnökségének elnöke június 8-án a Kremlben fogadta Ion Rab-ot, a Román Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki átnyújtotta meg­bízólevelét. A megbízólevél átnyujtása alkal­mával K. J. Vcrosilov és I. Rab nagykövet rövid beszédet mondott. * Róma. (MTI.) Olaszországban a június első vasánapján megtartott községi választásokon a korábbi községi választásokhoz hasonlóan a népi erők ismét ragyogó sikereket értek el és jelentősen előretörtek a múlt év június 7-i választások­hoz viszonyítva. A középolaszor­szági Latina megyében (Lazio tar­tomány) a baloldali pártok vissza­hódították Sezze község közigaz­gatását: most hatszáz szavazattal többet kaptak, mint a június 7-i választásokon. A baloldali pártokra leadott szavazatok százalékaránya a szintén Latina megyében lévő Fondi községben 42-ről 44-re emel­kedett, ami számszerűen 459 újabb szavazatot jelent. Berlin. (ADN.) Hétfőn, a máso­dik össznémet ifjúsági találkozó harmadik jiapján Berlin demo­kratikus körzetének kerületeiben újabb népművészeti és színházi előadásokat, hangversenyeket, film­előadásokat és sportrendezvényeket tartottak. A nap csúcspontja egy nagygyűlés volt. Max Reimanm a gyűlésen elmondott beszédében megállapította: a második összné­met ifjúsági találkozóból az a bi­zonyosság fakad, hogy a béke és a megyegyezés győzedelmeskedik a háború és a széthúzás felett. Hétfőn este a berlini Marx—En­­geis-téren és a szomszédos utcák-! ban gyülekeztek a második össz­német ifjúsági találkozón részt­­vett fiatalok százezrei, hogy a zá­róünnepségen meghallgassák Erich Honecker-nek, a Szabad Német ifjúság elnökének, Bruno Bernini-t nek, a Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség elnökének, Kocsema­­szovnak, a Komszomol Központi Bizottság titkárának, valamint a kínai és a fancia ifjúság képvise­lőinek beszédét, • Róma (MTI). Kedden végétért a montecatini Vegyipari Tröszt, vala­mint az ország többi vegyészeti gyára dolgozóinak négynapos sztrájkja. A sztrájk utolsó napján a munkától távol maradók s*.áma át-, tagban meghaladta a 90 százalékot* A sztrájk ideje alatt az Olasz Gyár­­iprosok Szövetsége és a szakadár szakszervezeti szövetségek nevetsé* gesen alacsony béremelésre vonat­­kozó egyezményt kötöttek. — A sztrájkban résztvevő munkások nagy száma csattanós választ adott e csalárd megegyezésre, Olaszország több megyéjében és sok üzemben még folynak a sztráj-t kok.de a római Munkakamara már* is javasolta a CGIL-nek, hogy a közeljövőben az egész iparra és a közszolgáltatásokra kiterjedő, eset-i leg többnapos sztráikot hirdessen, tiltakozásul a szakadár Szakszerve­zeti Szövetségek és a Gyáriparosok Szövetsége között létrejött megegye* zés ellen, Ilii 11II11!....Illlllllllllllllllllllllllllll Ilin IMIIM.......MMIIMIMIMMIIIIIMIIIIIIIMMIIMMIIIIIIIIIM IMMIIIIMMIMMMIIIIMMMMIIIIMIIillllir III II III 11 IMII 11 IMI 11 IMII IMII III IMIHIMM1MMIIIMMMIIMIIMMIMM MIMIIM IMII MIMMMMMMIII III IMIM II MM IMII.....MIMI MIMI MIMI MIM II MIMIIM IIMMMIIIMM MM TANÍTÓMESTEREK A Nsp'ap szerkesztőségében v minap járt egy kissé görnyedt, ezüsthajó, pedáns beszédű bácsika. Töpörödötten hatott a fiatal, tett­­rekész szerkesztők között, még is ő ..uralta“’ a környezetet. Gondosan megmérve, oktatóan hangsúlyozott modorban fűzte mondatokba gon­dolatait s addig nem nyugodott, rmíg nem érezte, hogy pontosan í gy értelmezték szavait, ahogy ő gondolta. E sorok írója éppencsak áthaladt e szobán, ahol a bácsika nyájas szavakkal kötötte lelkére az ifjú szerkesztőnek, akivel épen beszélt: „Akkor megértettük egymást, ked­ves öcsém.“’ Nem tudtam akkor, ki is az az .aggastyán, akinek jelenléte olyan érzést keltett mindanyiunkban. mint mikor valami tárgy, olvasmány, ólai, ereklye hirtelen felpsttint a lélekben egv titkos ajtót, az ember kitágul, érzékelni tudja a múló időt; évszázadokkal visszafelé akármelyik korban otthon érzi magát. — Meg­érti a rut kis görög filozófust. Sók­­íetészt, aki mindig váratlan fordu­lóknál bukkant az emberek elé otromba botját keresztbe tartva ál­lította meg őket, hogy a lépcsőre vasy árnyas fa alá telepedve — be­szélgessen velük. „Gnothi seauton!” >— „Ismerd meg magad!'“ — emel­te fel jelentősen mutatóujját, mi­kor e.sv-egy csevegést befejezett. S oki vele társal.gctt, úgy érezte, gaz­dagabb lett egy nagy-nagy igazság­gal. 5 Ilyen levegő csapott meg a galambősz bácsi láttán és most is bánom, hogy nem álltam meg egy kicsit a munka iramában s nem váltottam vele néhány szót. No, de ezt még bőven pótolni lehet. Azóta tudtam meg, hogy Barla Szabó Jenő nyugalmazott kisújszál­lási tanár járt nálunk. A nagy iró­­művész, Móricz Zsigmond egykori tanára. Május 20-án Móricz Zsig­­rr.cnd-emlékestet tartottak a nagy­kun város kulturotthonában. A felolvasó asztalhoz az agg 84 éves tanár ült s mint élő tanú emléke­zett a régi tanítványról, az „enge­delmes. de határozott egyéniségű Zsigáról’“. A nagy tanítvány dúslombú élete már az enyészeté. De ennek a ha­talmas-sugárzású életfának termé­se egy egész nép lelkét táplálja, •hogy a termékeny talajból még su­­dárabb tö'gyek törjenek a magas­ság felé. Barla Szabó Jenő. az ősz tanár, a „véndiák” csodálatos aján­dékot kaoett az élettől. Megérhette hogyan jut magasabbra a tanít­vány a mesternél, hogyan jelentke­zik a tanítvány éí.etművében az ezernyi tudás, érzés-élménymorzsa, amit mesterétől kapott. Mennyivel többet tud azóta ez az öreg tanárbácsi is. Mennvi szín esoj bangó-emlék raj­zik körülötte, ha ,.az engedelmes Zsiga“’ akármelyik könyvét kezébe veszi! — Mindez kibcrrlott a szelíd aggastyán emlékezéseiből, ott az előadói asztal mellett. „Zsigánk“’ — így beszélt róla és nemcsak a kisujszállásiai', hanem ez a viruló nép is az öreg tanárral együtt íev fogadta szívébe — Zsi­gánk. Móricz Zsigmondinál jobban még senki nem hozta közelebb szí­­vünkthöz-lelkünkhöz a kunsági tá­jat, a poros, ernyedt akácokat, az okosan fontolgató kun parasztot, a vérbő, erejével nem bíró, de ezzel az energiával mit kezdeni nem tu­dó paraszt-urat, a kívánatos me­nyecskéket, a diákélet varázsos színpompáját, — történelmi regé­nyeiben a magyar nép természet­rajzát, a hősöket, a jókat, rossza­kat. Úgy mutatta meg műveiben egy nép életét, hogy azt mint szel­lemi kincsünket büszkén tesszük le a világirodalom, a népek asztalára. Tanárhoz mi más állna legkö­zelebb, mint a diákélet? Barla Sza­bó tanár úr az emlékesten a „Bál” című regényt említette először. Mi minden összefügg ezzel a bájos al­kotással? Hallgassuk csak a tanár­apót: s „Zsiga osztálytársai közül a jeles előhaladású Rázsó Gézához fűzte őszinte barátság. Együtt tanultak. A Sásastó útcában áll ma is a két­­tantermes iskola, ahol Rázsó Ká­roly tanító lakott a családjával. Jákob néven állított emléket Zsiga barátja környezetének. Népes volt e család, négy fiú és két lány vet­te körül a házasnárt. Az apa szigo­rúan nevelte őket s mindeníkből megbízható, munkás tagja vált a társadalomnak. , Géza, a jó barát tanári pályára lépett. Mint jeles készült-égű ma­tematikus a budapesti V. kerület reálhoz nevezte ki az akkori közok­tatásügyi miniszter. Gázát is áthat­ják a szabad eszmék s a forradalom idején a direktóriumtól elfogadja a gimnáziummá alakított kismar­toni katonai reálban az igazgatói megbízást. ■, A tanácsköztársaság bukása után elveszti tanári állását, üldözik, már­már elfogják, — de a hajszolt lelkű ember inkább a halált választja, mint a fogságot: a Dunába veti ma­gát’“. A bizalmas, hű barát sorsa mennyivel nagyobbá, forróbbá tet­te Móricz Zsigmond szívét, hogy még jobban szeresse a szenvedő né. pet? Vezette értelmét, tollat tartó kezét, hogy segítsen a forradalmi kormánynak a szegényparasztok szövetkezetbe tömörítésében. Térjünk azonban vissza Barla Szabó Jenő iskolájába, figyeljük meg, hogy dolgozott Zsiga a diák­társadalomban, hogy gyűjtötte is­mereteit az embeiről. „Z::igánk ön­képzőkört működése jelentős volt. VII. osztályos korában „Berzsenyi hazafias költészete’“ és „Április” c%nű természettudományi leírásá­val pályadíjat nyert, majd VIII. korában „Arany János jelleme — Epilógusa tükrében“’ c. do’gozatá­­val érdemelte ki a pályadíjat. Ek­kor már tanárai és tanulótársai felfigyeltek Írói tehetségére és megkülönböztetett tisztelettel veszik őt körül. 1898 szeptember 25-én tanulótár­sai az ifjúság segítő egyesületben elnöknek választják meg. Elnöki tisztségét buzgó igyekezettel, lelki­­ismeretesen látja el. „Bál” című regényében ugyancsak megtaláljuk, hogyan vizsgálta meg a segélyt ké­rő tanuló helyzetét. „ A Szegény munkások gyerme­kei tartózkodóan viselkedtek, szin­te szégyelték kérésüket előterjesz­teni. Zsiga pártfogásba vette őket és a választmányban szeretettel terjesztette elő kérésüket. Az iparos vagy úri gyermekek rendszerint-elmondták — a nagyobb nyomaték kedvéért — milyen nagy családból valók. Mindnek volt pap, tanító vagy jegyző rokona. Szem­telenül feltárták, hogy ennélfogva is előnyösen akarnak elhelyezked­ni a társadalomban. Károly bácsi kivitte egy alkalom­mal Zsigát és Gézát, a háromnapos szüreti vakáció idején réti tanyájá­ra. Éppen kukoricatörés van. A fiúk a parasztokkal együtt dolgoznak. Zsiga szeme, szive, le’ke mohón issza az élményeket. Munka után jólesik a tanyai ebéd: lebbencsle­ves, galambhússal, tészta s kása és ablakos kalács. Este hántják a ku­koricát, így szól hozzá a kunsápi nóta: ; • 7örög a szekér az úton. Jön már a csorbái úton. Ismerem és hallom a járását. A kerekek nyikorgását. Ka a gazda Idekinl van. A tanyában irdndíárt baj van. Pulykakakas törek aljái rúgja r.azduram a tanyást szidja. Gazduram sem volt jobb másnál. Sem a deákné vásznánál. Gazduram is szerette a másét, Göndörhajú szép tanyásnét. A kis Zsiga nem állhatja meg, hogy a sok ízes mesét, nótát ne viszonozza. A szegény, iskolá­zatlan parasztoknak a Nagykunság történelméről beszél: a német igá­ról,- tatár, német fosztogatásról, ami miatt elhagyta szülőföldjét a oórnép. 22 falu semmisült meg a Nagykunságban. Kisuiszállás hatá­rában Mirhó, Marjalaka, Turgony“’. És a munkába, szegénységbe szikkadt parasztok dédelgető sze­retettel hallgatták az okos-szives kisdiákot... Mint amilyen áhítattal hallgatták a kisújszállásiak az ag­gastyánt, Móricz Zsigmond életben lévő öreg tanárját; Tóth István. t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents