Szolnok Megyei Néplap, 1954. június (6. évfolyam, 128-150. szám)
1954-06-01 / 128. szám
A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA III/' KONGRESSZUSA (Folytatás a 3-ik oldalról.) 'A pártdemokrácia egyik leglényegesebb előfeltétele a pártszerű vita. Ez az alapja a pártban a kérdések helyes eldöntésének, a helyes politika kialakításának, az egész pártmunkának. Igaz, mindenki tudja, tapasztalja, látja, hogy a pártszerű vita, a bátor bírálat, a becsületes önbírálat kezd megvalósulni a pártban. Kár volna azonban azt hinni, hogy ezen a téren már minden rendben van. Az elmúlt évek s az elmúlt hónapok tapasztalatai azt mutatják, hogy a bírálatot s az önbírálatot nem lehet egy intézkedéssel egyszersmindenkorra „bevezetni“. Megvalósításáért szakadatlanul harcolni, küzdeni kell, Különösen sokat kell még küzdeni azért, hogy minden párttag megértse, hogy a hibák feltárása, a pártszerű bírálat személyekre való tekintet nélkül — kötelessége! Az utóbbi időben egyes kommunista vezetők — attól tartva, hogy olyanok hírébe kerülnek, akik ledorongolják munkatársaikat, az embereket — elmulasztják a helyes, pártszerű bírálatot is, Ez veszélyes jelenség, A vezető éles, elvszerű, segítő, érvekre épített bírálata nélkülözhetetlen a pártmunkában. Akad más hiba is. egyesek nyakra-főre, komoly meggondolás nélkül, mindent és mindenkit bírálnak és bírálatuk nélkülözi a tárgyilagosságot, sőt nem egyszer az igazságot. Az effajta bírálatra semmi szüksége nincs a pártnak. Különösen rosszul állunk az önkritikával. Kétségtelen, hogy a bí- I rálátnák ez a legnehezebb fajtája, í de nélküle nem lehet meg a párt. ; S tapasztalni, hogy egyesek húzódoznak az önbírálattól, önbírálatuk gyakran nem őszinte, formális. Nem mujatják, de ha önkritikát várnak tőlük, megsértődnek. Nyíltan rá kell világítani, hogy az ilyen párttagok s az ilyen vezetők a pártnak kárt okoznak, nem képesek elég bátran saját személyüket a párt érdekei alá rendelni. Az ilyen párttagokat s az ilyen vezetőket azoknak a kommunista kollektíváknak, amelyeknek tagjai, segíteniük kell e hibák leküzdésében, bátran feltárva e fogyatékosságot, mely megronthatja a vezető kollektívák egységét, fegyelmét, harcképessígét. Nem áll még jól pártunkban az alulról jövő bírálat támogatása sem, Az alulról jövő bírálat csak akkor bontakozik ki, ha lehetőséget adnak rá, ha elősegítik, ha igényt tartanak rá. Letöri és elkedvetleníti a bírálót az is, ha a vezető formálisan elfogadja a bírálatot, de nem tesz intézkedéseket a felfedett hibák kiküszöbölésére. A legszigorúbban el kell ítélni azt a vezetőt, aki üldözi a bírálatot. Sajnos ezzel is találkozni a pártban. A leggyakrabban úgynevezett „finom“ eszközökkel hárítják ei a bírálatot: figyelmeztetik a bírálót, éreztetik vele, hogy jobb lenne, ha hallgatna, felfelé buktatják, áthelyezik, stb. Egyes esetekben azonban nem riadnak vissza a bírálat durva elfojtásától sem. E jelenséget nem szabad megtűrni a pártban. Ács elvtárs ezután a pártaktiva jelentőségéről beszélt, majd így folytatta: A párttag minden jogának tiszteletbentartása a pártdemokrácia egyik legfőbb feltétele. A párttagok jogait helyesen rögzítette a régi szervezeti szabályzat. Az erre vonatkozó előírások beváltak. Nem szükséges tehát a tagok jogai című ponton lényeges módosításokat végrehajtani. Szükséges azonban, hogy a tagok jogairól szóló pontot minden kommunista valóban megtartsa, A tagok jogainak védelmére egy igen lényeges kérdésben kell a szervezeti szabályzatot kiegészíteni; jobban védeni kell a párttagot a pártból való kizárás ellen. A párttag számára a pártból való kizárás a legsúlyosabb büntetés. Á párttag védelmét jelenti a szervezeti szabályzat azon előírása is, amely felhatalmazza a párttagot arra, hogy részt vegyen azon ügyek tárgyalásában, amelyeknek során a pártban az ő személyéről, magatartásáról döntenek. A párttagok kötelességeinek kiterjesztése és fokozása. A pártfegyelem megszilárdítása A párt szervezeti felépítésének vezérelvéhez, a demokratikus centralizmushoz híven, a módosított szervezeti szabályzat tervezete nemcsak a pártdemokráciát terjeszti ki, hanem nagy mértékben kiterjeszti a párttagok kötelességeit és kiemeli a pártfegyelem nagy jelentőségét, A szocializmus építése a párt, a munkásosztály, az egész dolgozó nép hatalmas erőfeszítését kívánja meg. A szocializmus sikeres építése lehetetlen a pártkötelességek szigorú megtartása, a legszigorúbb párt- és állami fegyelem nélkül. Á Központi Vezetőség 1953 júniusi határozataiból ez is világosan következik. Nem hunyhatunk szemet afölött, hogy a pártkötelességek kiterjesztésének jelentőségét kevésbbé értette meg a párttagság egy része, mint a pártdemokrácia kiterjesztését, hogy a pártkötelességek kiterjesztésének és a pártfegyelem megszilárdításának nagy fontosságát egyesek nem látják elég világosan. Sőt, egyesek arra gondolnak, hogy a pártdemokrácia kiterjesztése, kiszélesítése, megvalósítása egyet jelent a pártkötelességek csökkentésével, s a pártfegyelem meglazításával. Ez nem kommunista felfogás, a kommunista szervezeti elvek félreértéséből, meg nem értéséből ered, A kommunista párttagokra háruló kötelességek kiterjesztését mindenekelőtt az indokolja, hogy az elmúlt években növekedett a párttagság műveltsége, párttapasztalata, politikai érettsége, elvi szilárdsága. Ä szervezeti szabályzat a párttagok kötelességei között az első helyre teszi — mint már erről szó volt — azt, hogy a párttag őrködjék a párt ideológiai és szervezeti egysége felett. A szervezeti szabályzat ezt megköveteli a legegyszerűbb párttagtól ugyanúgy, mint a Központi Vezetőség bármely tagjától. A szervezeti szabályzat ezen előírását bátran és joggal nevezhetjük a szervezeti szabályzat legfőbb előírásának (Lelkes taps.) A szervezeti szabályzat előírja azt is, hogy a párt határozataiért küzdenie, harcolnia kell a párttagnak. A párthatározatok a nép ügyét szolgálják. A párthatározatok végrehajtásának elhanyagolása miatt tehát a nép ügye szenved; éppen ezért tűrhetetlen a közömbös, közönyös, hanyag magatartás a párt határozatai iránt. Helyes leszögezni a szervezeti szabályzatban, hogy pártunkban vasfegyelemre van szükség, melynek a párttagok öntudatából kell táplálkoznia. A párttagság vasfegyelméért síkra kell szállni, küzdeni kell érte. Emlékeztetni kell a párt minden szervét és szervezetét, a párt minden tagját a centralizmus elvére; a megválasztott vezető szervek utasításait az alsóbb szervek kötelesek végrehajtani. Enélkül a párt nem teljesítheti hivatását, nem töltheti be vezető szerepét, nem képes vezetni a munkásosztályt, a dolgozó nép harcát és szervezeteit. Az utóbbi hónapok tapasztalatai azt bizonyítják, hogy pártunkban egyesek időnként megfeledkeznek erről: könnyelműen kezelik a felsőbb utasításokat, akadnak, akik a határozat meghozatala után nem tekintik 'befejezettnek a vitát, hogy éppen arra gondolnak, hogy a pártdemokrácia kiterjesztésével csökken a felsőbb szervek jelentősége. Ez a magatartás tűrhetetlen, veszélyes a pártra! Ezért élesen, keményen fel kell lépni ellene. A szervezeti szabályzat új pontként iktatta be a párttagok kötelességei közé azt, hogy a párttagnak őszintének kell lennie a párttal szemben, nem szabad elkendőznie, elferdítenie az igazságot. Ezenkívül, mint igen lényeges pontot, a kötelességek közé beiktatja a szervezeti szabályzat azt, hogy minden egyes párttag kötelessége a káderek kiválasztásában, előléptetésében, leváltásában megtartani a pártszerű előírásokat, a pártutasításokat. Ez azt jelenti, hogy küzdenie kell a káderek kiválasztásában megmutatkozó mindenféle elvtelenség ellen. Ä pártbizottságok és a pártszervezetek feladatainak pontosabb meghatározása Pártbizottságaink éa pártszervezeteink évek óta küzdenek azzal, hogy kialakítsák helyes munkastílusukat; ebben a.-küzdelemben, némi eredményt mutathatnak fel. Különösen. a Központi Vezetőség 1953 júniusi ülése óta vizsgálódva tanulmányozzák munkastílusukat .1 s küzdenek azért, hogy mindenben megfeleljenek feladataiknak. Ez azonban nem mindig sikerült. A dolog lényege abban áll, hogy a pártbizottságok s a pártszervezetek hajlamosak arra, hogy eltérve elsőrendű feladataiktól és rendeltetésüktől, irányító politikai tevékenység helyett saját belső ügyeik felé fordulja, nak. Nem kis számban vatt olyan szervezet, amely teljesen elmerül a pártbizalmiak, s a népnevelők kiválogatása, a szemináriumok megszervezése, a felvonulások s a dekorációk előkészítése, különböző pártügyek. .értekezletek megszervezése és lebonyolítási érdekében folytatott „pártmunkában“. Mivel jár ez 1 Azzal, hogy a pártmunka elszürkül, elsekélyesedik, kimerül az úgynevezett „szervezésben“. elvész a munka igazi tartalma, igazi célja; kiesik a pártszervezet látóköréből a népgazdasági terv, a termelés, a dolgozó ember, a dolgozó ember szükséglete, gondja, a kommunista felvilágosító és nevelőmunka. A pártéletet elevenné, tartalmassá. v.onzóvá csak az teheti, ha a pártvezetőség mindenek előtt azzal foglalkozik, ami a párttagokat, a dolgozókat elsősorban érdekli; tehát a munka, a termelés, a megélhetés gondjaival, a népgazdasági tervvel, a párttagok, a dolgozók nevelésével, a dolgozók szociális, kulturális problémáival. Ha a pártszervezet, a pártbizottság ettől elszakad, a pártmunka elszíntelenedik, ez az elszakadás lealacsonyítja a pártszervezetet, megfosztja politikai irányító szerepét' l: a pártgyülések, pártértekezletek, pártbizalmi ülések tartalmatlanná é" érdektelenné válnak, mert ezeken egyszerűen nines mit megbeszélni; legalább is nincs olyan, ami a párttagokat, a dolgozókat igazán foglalkoztatja. EZ azzal jár, hogy a pártszervezet sekélyesen végzi a politikai munkát s elhanyagolja a gazdasági és állami szervok pártellenőrzését, a pártr. unka öncélúvá, bürokratikussá válik. E betegséget ma már nem egy életerős pártszervezetünk legyűrte, de még mindig elég szélesen fellelhető a pártban. A szervezeti szabályzat pontosabban meghatározza és kiegészíti az alapszervezetek feladatait is. A járási pártbizottságokról A szervezeti szabályzat figyelembe veszi azt, hogy az elkövetkezendő években a népgazdaság fejlődésének kulcskérdése a mezőgazdaság fellendítése. Ezért a járási pártbizottságok jelentőségét, szerepét külön pontban beiktatja a szervezeti szabályzatba. A járási pártbizottságok a mezőgazdaság fellendítéséért folytatott harcban a legdöntőbb helyen állnak. A járási pártbizottságok: „A falusi-pártszervezetek irányításának alapvető szervei“, ennek megfelelően pártunk Központi Vezetősége gondoskodik arról, hogy a járási pártbizottságokat megfelelően megerősítse. Ezt célozza városi, művelt káderek átcsoportosítása a falura. A járási pártszervezetek megerősítése azzal kell hogy járjon, hogy a falun megerősödik a politikai munka, a pártszervezet, a párt és a tanács helyi szervei körül a falusi pártonkívüli paraszt aktíva, A kommunisták munkájáról a tömegszervezetekben A DISZ munkája A Központi Vezetőség júniusi határozata főcélul tűzte ki, hogy a párt megjavítsa, megsokszorozza kapcso. latait a dolgozó tömegekkel. Ennek fő feltétele politikánk helyes végrehajtása. — A párt politikájának helyes végrehajtása megmagyarázása nem utolsó sorban a dolgozók nagy tömegszervezetein is múlik. A dolgozók tömegszervezetei, amelyeket a párt az ott dolgozó kommunisták révén irányít, közvetítik a párt politikáját és ifjúsági szövetségbe, a szakszervezetekbe, a demokratikus nőszövetségbe stb. tömörült dolgozókhoz s az ezen szervek befolyása alatt álló rétegekhez. Sajnos nem minden pártbizottság és pártszervezet értette meg a dolgozók nagy tömegszervezeteinek jelentőségét. Sok helyütt még ma is tűrhetetlenül elhanyagolják mind a szakszervezetet, mind az ifjúsági szervezetet, mind a nők szervezetét, s a többi tömegszervezetet és tömegmozgalmat. A tömegszervezetekben folyó gyenge munka a többi között arra is visszavezethető hogy az e szervekben tisztséget betöltő kommunisták nem hajtják végre megfelelően a párt utasításait. Ezért a szervezeti szabályzat úgy intézkedik, hogy a tömegszervezetek tanácskozásán (pl. kongresszusán) és választott szerveiben meg kell alakítani az MDP-csoportot, amely az illetékes pártbizottság és pártszervezet irányítása alatt áll. A szervezeti szabályzat figyelembe veszi azt, hogy a Dolgozó Ifjúság Szövetsége létrehozása óta megerősödött, s mind all-Imasabbá válik az ifjúság helyes nevelésére, mozgósítására. Ezért a szervezeti szabályzat -feladatává teszi a Dolgozó Ifjú:.',g Szövetsége minden szervezetének hogy küzdjön „a párthatározatok végrehajtásáért a szocializmus f-ítésének minden területén“. A Dolgozó Ifjúság Szövetségének minden tagja — de különösen a Dől gozó Ifjúság Szövetségében dolgo zó kommunisták — részére a szervezeti szabályzatnak e tétele nagy megtiszteltetés és egyúttal nagy kötelezettség. Váljék alkalmassá a Dolgozó Ifjúság Szövetségének központi vezetősége és minden szervezete e kötelezettség teljesítésére! A szervezeti szabályzat figyelembe veszi, hogy az ifjúság különösen fogékony az új iránt, s türelmetlen a fogyatékosságokkal s a hibákkal szemben; ezért külön feljogosítja a DISZ valamennyi szervezetét arra. hogy a párt megfelelő szervei elé terjesszék mindazon javaslataikat, amelyek az élet különböző területein megmutatkozó hibák és fogyatékosságok kiküszöbölésére irányulnak. Azon kell lenniök a Dolgozó Ifjúság Szövetsége szervezeteinek, hogy valóban éljenek a párt szervezeti szabályzatában- biztosított eme jogukkal. Erre mindenképpen szükség is van. .».at,-.- „ A párt nem nélkülözheti az ifjúság lendületét, lelkesedését, áldozatkészségét, és odaadását az új életünkben előforduló hibák és fogyatékosságok kiküszöböléséért vívott harcban. Az ifjúság nagy tettereje, szenvedélyessége, munkabírása hatalmas emelője lehet a fogyatékosságok ellen vívott küzdelemnek: e harcok si kere nem utolsósorban a Dolgozó If júság Szövetségének központi vezetőségén és szervezetein múlik. A szervezett szabályzat tervezetének vitájáról Pártunk központi lapja, a Szabad Nép — több mint két hónappal ez-t előtt — közzétette megtárgyalás és hozzászólás céljából a Magyar Dolgozók Pártja módosított szervezeti szabályzatának tervezetét, melyet a párttagság nagy örömmel és lelkesedéssel fogadott. A tervezet megvitat tása elősegítette azt, hogy az élct-i ben elkezdődjék a szervezeti szabály-, zatban rögzített új, helyes elvek, megvalósítása. A szervezeti szabályzat tervezete nagy hatással volt mád eddig is párt"'etre; elősegítette a pártdemokrácia kiterjesztését, a pártfegyelem megszilárdításáért az elmúlt két-há-. m hónapban folyta-, tott kemény harcot, a pártbizottságok s a pártszervezetek munkájában, munkastílusában fellelhető hibák, bürokratikus vonások elleni küzdelmet. A szervezeti szabályzat tervezete feletti vita igazolta, hogy a párttagok elméleti felkészültsége nőtt, s nagy mértékben gyarapodott tapasztalatuk a pártmunkában; igen sok értékes észrevétel, javaslat, módosi-t tás, szövegkiigazítás érkezett a pártlapok szerkesztőségeibe. A pártlapok ezek egy részét — elsősorban azokat, amelyek a legnagyobb érdeklődésre tarthatnak számot — közzétették abban az esetben is, ha a szerkeszt tőség a levélben javasoltakkal nemi értett egyet. Ezzel biztosították a párttagok sz-bad vitáját a pártsajtó hasábjain; minden fontos vélemény a vitában napvilágot láthatott, Acs elvtárs ezután ismertette a»‘ legfontosabb elfogadható és elfogadhatalan javaslatokat, majd így folytatta: A párttagságtól a módosított szrvezeti szabályzat tervezetéhez beérkezett többezer javaslatot, észrevételt feltétlenül szem előtt kell tartania a pártnak további munkájában; ezt a párttagság elvárja a párt minden vezető szervétől, a párt minden szervezetétől. Mint látható, mind a szervezeti szabályzatra, mind a folyó pártmunkára vonatkozó javaslatok kifejezésre juttatják a párttagok egyetértés sét a Központi Vezetőség júniusi határozataival s a szervezeti szabályzat tervezetének minden fontosabb módosításával. Ez is alátámasztja, hogy a párttagság helyesli azokat az intézkedéseket, melyeket a Központi Vezetőség 1953 júniusában a párt életére vonatkozóan hozott. A szervezeti szabályzat minden előírása váljék élő valósággá! A módosított szervezeti szabályzat a pártról szóló lenini tanításokra épül; Lenin dolgozta ki a pártélet. szabályait, melyet Sztálin továbbfejlesztett. Szervezeti szabályzatunk érvényre juttatja a Szovjetunió Kommunista Pártja szervezeti szabályzatának szellemét; figyelembe veszi azonban azokat a különbségeket, melyek hazánk s a Szovjetunió viszonyai között fennállnak. Szervezeti szabályzatunk előírásainak megvalósítása keményebbre kovácsolja pártunk egységét, fegyelmezettebbé teszi pártunkat, lehetővé teszi, hogy elmélyüljenek a bizalomteljes kapcsolatok a párt és a dolgozó nép között! Szervezeti szabályzatunk előírásainak megtartása hasonlatosabbá teszi pártunkat nagy példaképéhez, a Szovjetunió Kommunista Pártjához. (Nagy taps.) Pártunknak új politikája, a pártkongresszus határozatai végrehajtásáért a közeli hónapokban és években hatalmas harcot kell folytatnia: sokoldalú politikai, szervező-nevelő munkát kell végeznie. A magyar nép életszínvonalának következetes emeléséért, a szocializmus alapjainak le-i rakásáért a harcot pártunk vezeti, irányítja. Ma, miként a múltban és a jövőben is, a párt egysége, bátor harca, példamutatása, irányító munkája az alapja a magyar nép további sikereinek. Uj, helyes politikánk megvalósítása a párton múlik, mivel a párt vezeti a munkásosztály, a dolgozó nép harcát. Ezért a pártnak erősnek, egységesnek kell lennie: erőssé, egységessé a pártot a párt heim politikája és a szervezeti szabályzat minden előírásának megtartása teszi, A szervezeti szabályzat a. párt alkotmánya, törvény minden párttag számára. Váljék valóban azzá, váljék élő valósággá! Váljék pártunk a mainál is egységesebb, harcosabb, demokratikusabb, fegyelmezettebb szervezetté, hogy teljesen méltóvá legyen nagy hivatásához: vezesse diadalra, mint a magyar munkásosztály, a magyar nép vezére, - szocializmus ügyét hazánkban! (Hosszantartó, nagy taps.) A kisújszállási Ady tsz kertészbrigádja is teljesítette vállalását A kongresszusi héten a kisuj- H szállási Ady termelőszövetkezet kertészeti brigádjának tagjai újabb nagyszerű eredményeket értek el. Demeter Erzsébet, aki 12 társát és a családtagokat is megszervezte a növényápolásban való részvételre, a brigád többi tagjával együtt egy nap alatt 21.000 palántát ültetett ki. Gondosan megszervezték a munkát. A brigád egyik tagja, Kiss Erzsébet már előbb kiment a területre, az ültetéshez idejében , előkészítette a palántákat. Mire a többi tsz-tag munkához kezdett, már kezük ügyében volt megfelelő mennyiségű palánta. Biri János eredményes munkája szintén hozzájárult, hogy a kertészeti brigád teljesítette kongreszszusi vállalását. Az elmúlt tíz napban csaknem hét holdon ültették ki a palántákat. Sőt a termelőszö-< vetkezet közös kukoricaterületéből 31 holdat megkapáltak. A brigád idősebb tagjai is, Kovács Zsigmondné, id. Szántó Gábomé nagyszerűen dolgoztak. Most már az elültetett palántákat kapálják. A kertészeti brigád tagjai kezdeményezték, hogy saját területük gondos megmunkálásán kívül a kapásnövények területéből egész évi megmunkálásra kukorica-, cukorrépa- és takarmányrépaterületet vállalnak. Ebhez a kezdeményezéshez már több brigád csatlakozott. A takarmányos brigád tagjai, Szabó Sándor és Papp László például egy nap alatt 240 négyszögöl répa ka-i pálását és egyelését fejezték he. Janó Ferenc pedig egyedül egy hold - cukorrépát egyelt ki, ''-yí ? F é s űs—Ä tVf ni
