Szolnok Megyei Néplap, 1954. június (6. évfolyam, 128-150. szám)

1954-06-03 / 130. szám

1954 június 3. SZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP 3 (Folytatás a 2-ik oldalról.) útján irányítja. Renr.»*3rese> foglalkozik a terület kádereivel, elosztja a párt erőit és anyagi eszközeik A budapesti és a megyei párt­­bizottság legalább három havon­ként ülést tart. c) A budapesti, illetve a megyei revíziós bizottság ellenőrzi az illetékes pártbizottság apparátu­sában az ügyvitel helyességét és gyorsaságát, a pártbizottság ap­parátusának munkarendjét és pénzkezelését. 26. A járás, a város a budapesti kerület stb. pártszerveze leinek fel­sőbb szerve a pártértekezlet, ame­lyet az illető terület pártbizottsága legalább két évenként egyszer ösz­­szehiv. A pártértekezlet megvitatja és elbírálja a járási, a városi, a budapesti kerületi pártbizottság beszámolóját; megválasztja a já­rási, a városi, a budapesti kerületi pártbizottság tagjait és póttagjait. A pártbizottság tag­jai egyenjogúak. A pártbizottság póttagjai tanácskozási joggal részt vesznek a pártbizottság ülésein. A járási, a városi és a budapesti ke­rületek pártértekezlete megvitatja és elbírálja a revíziós bizottság beszámolóját, megválasztja a járá­si. a városi, a budapesti kerületi revíziós bizottságot. A budapesti kerületek és a járá­sok, va'amint a Köznonti Vezetőség által kijelölt városok pártértekez­lete küldötteket választ a buda­pesti, illetve a megyei pártértckez­­letre. a) A járások, a Központi Vezetőség által kijelölt városok, a buda­pesti kerületek pártbizottságai a mindennapi gyakorlati munka vezetésére, a járási, a városi, a budapesti kerületi pártalapszer­­vezetek összefogására és irányí­tására 7—11 tagú párt-végrehaj­tóbizottságot választanak a párt­­bizottság tagjai közül; s megvá­lasztják a pártbizottság első tit­kárát, másodtitkárát és titkárát; a titkárok tagjai a párt-végre­hajtóbizottságnak. Az első titkári a Központi Vezetőség erősiti meg tisztségében. b) A járási, a városi, a budapesti kerületi pártbizottság két párt­­értekezlet között a területén lévő pártszervezetek vezető szerve. Irányítja a hozzá tartozó terület pártszervezeteinek munkáját, msgszervezi és ellenőrzi a pártha­tározatok pontos végrehajtását. Széleskörű politikai tömegmun­kával, az állami és gazdasági szervek helyes ellenőrzésével és segítségével biztosítja a népgaz­dasági tervek teljesítését népünk fokozódó jóléte érdekében. Állan­dóan gondoskodik arról, bogy az arra illetékes szervek a dolgozó nép törvényes jogait érvényesít­sék, s minden lehetőséget fel­használjanak arra, hogy a nép anyagi, szociális, kulturális igé­nyeit megfelelően kielégítsék. Biztosítja a pártdemokrácia ér­vényesülését, elősegíti a bírálat és az önbírálat, valamint az alulról jövő bírálat kifejlődését; a kom-% munistakat a hibák elleni engesz­telhetetlen harc szellemében ne­veli. Irányítia a párttagok és a tagjelöltek körében a marxiz­­mus-leninizmits tanulmányozását, a dolgozók kommunista szellem­ben való nevelését, a helyi párt­sajtót. A területén lévő tanács, valamint más társadalmi szervek tevékenységét az e helyeken mű­ködő MDP-csoportok útján irá­nyítja. Rendszeresen foglalkozik a terület kádereivel, elosztja a párt erőit és anyagi eszközeit. c) A járási pártbizottság a falusi pártszervezetek irányításának alapvető szerve. Megfele’ő politi­kai munkával biztosítania kell a gépállomások, a termelőszövetke­zetek és az állami gazdaságok megszilárdulását. Állandóan fej­lesztenie kell a gépállomások, a termelőszövetkezetek, és az állami gazdaságok dolgozói, valamint az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok közötti politikai munkát. Gondoskodnia kell a munkásosz­tály és a dolgozó parasztság szö­vetségének állandó erősítéséről, és a falusi pártszervezetek munká­jának megjavításán keresztül a mezőgazdasági termelés állandó emeléséről. d) A járás, a város és a budapesti kerület revíziós bizottsága ellen­őrzi az illetékes pártbizottság apparátusában az ügyvitel he­lyességét és gyorsaságát, a párt­­bizottság apparátusának munka­rendjét, a pénz kezelését. 27. Abban a városi kerületben, községben, üzemben. hivatalban, intézményben stb.. melyben a párt­tagok és tagjelöltek száma megha­tódja a 30C-at, két évenként pártér­­tekez’etet hívnak egybe, s megvá­lasztják a pártbizottság tagjait és póttagjait. A pártbizottság tagjai egyenjogúak. A pártbizottság pót­tagjai tanácskozási joggal részt vesznek a pártbizottság ülésein. A pártbizottság saját tagjai közül 5—7 tagú párí-vcgrchcjtóbizottságot vá­laszt. Kivételes esetekben a Központi Vezetőség engedélyével olyan he­lyeken Is lehet pártértekezletet ösz­­szehívni, illetve pártbizottságét vá­lasztani, ahol a párttagok és tagje­löltek száma nem éri el a 300-at. A Központi Vezetőség állapítja meg, hogy a városi kerületek, a községek, az üzemek, a hivatalok, az intézmények, stb. pártbizottságai közül melyek választanak saját tagjaikból első titkárt, másodtitkárt és titkárt. A többi pártbizottság sa­ját tagjai közül titkárt választ. A Központi Vezetőség által ki­jelölt üzemek, hivatalok, stb. párt­bizottságának első titkárát (titká­rát) a Központi Vezetőség erősíti meg tisztségében. A minisztériu­mokban lévő pártbizottság első tit­kárát (titkárát) a Központi Vezető­ség hagyja jóvá. 28. A járási, városi, a kerületi, az üzemi, a községi, a hivatali stb. pártbizottság legalább két havon­ként ülést tart. 29. A pártbizottságok jogosultak, hogy két pártértekezlet közötti idő­szakban a pártbizottságba tagokat behívjanak (kooptáljanak); a behí­vott (kooptált) tagok száma azon­ban nem haladhatja meg a megvá­lasztott tagok tizenöt százalékát. 30. A pártbizottságokat végső fo­kon a Központi Vezetőség erősiti meg. A Központi Vezetőségnek Joga van arra, hogy megokolt esetben egyes pártbizottságok, vagy egyes pártbizottság! tagok megválasztá­sát semmisnek nyilvánítsa. Rend­kívüli körülmények között a Köz­ponti Vezetőség ideiglenes pártbi­zottságot je’ölhet ki. coljon a szocialista tulajdon vé­delmének megszilárdításáért; g) a bírálat és az önbirálat, vala­mint az alulról jövő bírálat fej­lesztésével, a hibák elleni engesz­telhetetlen harc szellemében ne­velje a párttagokat és a tagjelöl­teket. 33. A termelő üzemek, köztük az állami gazdaságok, a gépállomások a termelőszövetkezetek pártszerve­zeteinek, valamint a fogyasztókat közvetlenül ellátó belkereskedelmi vállalatok és árudák pártszerveze­teinek jogában áll ellenőrizni az üzem. a gazdaság, illetve a vállalat igazgatójának, vezetőségének tevé­kenységét. A hivatali és az intézményi párt­­szervezetek nem ellenőrizhetik a hivatal, az intézmény vezetőjét és vezetőségét, mivel e szerveknek sa­­iátos feladataik vannak; azonban y munkában tapasztatt hibákról szóló észrevételeiket és a munka meg,Javítását elősegítő javaslataikat kötele'ek a hivatal, az intézmény vesetői elé. szükség esetén felsőbb pártszervek elé terjeszteni. A hiva­tal és az intézmény vezetőjét és ve­zetőségét a megfelelő magasabb pártszervek ellenőrzik. 34. Azokban az üzemekben, hiva­­‘alekban és intézményekben, ahol 300-náI kevesebb párttag van, de 39. A Magyar Néphadseregben a pártpolitikai munkát a Magyar Néphadsereg Politikai Főcsoportfő­nöksége, a Belügymlnsztérium fegy­veres alakulatainál a Határőrség és Belső Karhatalom Politikai Cso­portfőnöksége, a vasútnál pedig a Vasút Politikai Főosztály irányit ja. A Magyar Néphadsereg Politikai Főcsoportfőnöksége, a Határőrség és Belső karhatalom Politikai Csn­­nertfönöksége, valamint a Vasút Politikai Főosztály a Magyar Dol­gozók Pártja Központi Vezetősége osztályainak szerepét töltik be. A 41. Az országgyűlésben, a taná­csokban és egyéb tömegszervezetek tanácskozásain és választott szer­veiben működő párttagok e szer­vekben MDP-csoportot alakítanak. Az MDP-csoport 3—9 tagú vezető­ségét a megfelelő felsőbb pártszerv erősíti meg; ez a vezetőség a fölöt­­tes helyi pártszervnek, illetve a Központi Vezetőségnek van aláren­delve, s utasításait köteles végre­hajtani. legalább három alapszervezet mű­ködik, összevont párttaggyűlésen 5—11 tagú párt vezetőséget válasz­tanak- A pártvezetőség köteles évenként legalább egyszer beszá­molni az összevont párttaggyűlés­nek. Az alapszervezet a folyó munka intézésére két évenként vezetőséget választ. 35. Két párttaggyűlés között az a'apszervezet munkáját a vezető­ség irányítia. A vezetőség tagjai egyenjogúak. A vezetőség munka­megosztással dolgozik, egyes tagjai felelősséggel Irányítiák a pártmun­ka rájuk bízott területeit. 36. Azokban a pártszervezetek­ben. amelyeknek taglétszáma nem haladja meg a tizet, a pártvezetőség feladatait a taeevűlés által megvá­lasztott titkár látja el. 37. Az alzuszervezet vezetőségét a felsőbb pártszerv erősíti meg tisztségében. 38. A párt által kitűzött feladatok végrehajtásának e’ősegítésére, a po­litikai felvilágosító munka megn­yitására. a párttagok megismerése és nevelése, továbbá a pártmunká­ba való fokozottabb bevonása érde­kében az alapszervszetekben párt­csoportok létesülnek. A pártcsonor­­tok munkálat a megválasztott párt­­b!r-’—’"ányítják. Magyar Néphadseregben és a vasút­nál a pártszervezetek a Központi Vezetőség külön utasításai alapján működnek. A politikai szervek kö­telesek szoros kapcsolatot fenntar­tani a területi pártbizottságokkal olymódon, hogy ezeknek a politi­kai szerveknek a vezetői részt vesz­nek a területi pártbizottságok mun­kájában. a pártbizottságok pedig rendszeresen meghallgatják e poli­tikai szervek vezetőinek tájékozta­tóját a katonai egységeknél, illetve a vasútnál folyó politikai munká­ról. Az országgvfiiésben, a kormány­ban, az államigazgatásban, más ál­lami szervekben és a pártonkívüll tömegszervezetekben dolgozó párt­tagok kötelesek a párt politikájá­nak megfelelően tevékenykedni. E párttagok a Központi Vezetőségnek, Illetve a megfelelő területi párt­szervnek vannak alárendelve. A párt tagjait az erre illetékes párt­szervek visszahívhatják az említett testületekből. kelj terjeszteni. Az illetékes párt­­bizottság döntéséig az alapszerve­zetek által kizárt párttagnak jogá­ban áll tagsági könyvét megtartani és az alapszervezet taggyűlésén résztvenni. A kiszabott pártbünte­­tcs ellen a felsőbb szervekhez, egé­szen a pártkongresszusig lehet fel­lebbezni. A pártbüntetés mindaddig érvényben marad, amíg a felsőbb szerv meg nem változtatja. 49. A budapesti, a megyei, a ke­rületi, a járási stb. pártbizottság két hónapon beiül köteles felülvizs­gálni a kizárásról szóló határozatot, valamint a kizárt párttag fellebbe­zését. 50. Kizárásról vagy egyéb fegyel­mi büntetésről szóló határozatot a felsőbb pártszerv vagy a Központi Ellenőrző Bizottság jóváhagyása nélkül nem szabad nyilvánosságra hozni. 51. A Központi Vezetőség eljárást indíthat, rendszabályokat foganato­síthat bármely párttag ellen, aki a párt érdekeit vagy a párt fegyelmét megsérti. A Központi Vezetőség feloszlat­hat olyan pártszervezetet, amely a párt célkitűzéseivel, Irányvonalá­val vagy szervezeti szabályzatával ellentétes működést fejt ki. XV. A párt anyagi eszközei 52. A párt és szervezetei a szük­séges anyagi eszközöket a párttag­sági díjból, valamint a pártvállala­tok jövedelméből biztosítják. 53. A párttagok és a tagjelöltek az alábbiak szerint fizetik tagsági díjukat: havonta Ft-ot ■ 1 600 Ft keresetig 2.— 601 Ft-tól 1200 Ft keresetig 3.— 1201 Ft-tói 1500 Ft keresetig 10.— 1501 Ft-tól 1800 Ft keresetig 20.— 1801 Ft-tól 2100 Ft keresetig 30.— 2101 Ft-tól 2500 Ft keresetig 45.— 2501 Ft-tól 3000 Ft keresetig 60.— 3001 Ft-tól 4000 Ft keresetig 90.— 4001 Ft-tól kezdve havonta 120.— 54. Munkaképtelenek és nemke­reső családtagok tagsági díja 1 Ft. Földmunkások és dolgozo parasztok tagsági díja 2 Ft. A párt új tagje­löltjei tagjelöltigazolványuk átvé­telekor belépési díjként 2 Ft-ot fizetnek. * A Magyar Dolgozók Pártjának szervezeti szabályzata a párt alkot­mánya, törvény minden párttag és pártszervezet számára. S genfi tanácsi ozás korai Genf. (TASZSZ.) Tájékozott kö­­íök rámutatnak, hogy már bizo­nyos eredményekkel járt a kilenc küldöttségnek az indokínai hadmű­veletek megszüntetésének alapél, veiről folyó tárgyalása. A kilenc küldöttség a Kínai Népköztársaság küldöttségének javaslatában foglalt alapelveket tárgyalja. Bizonyos eredmények eléréséről tanúskodik az is. hogy május 29-ón megálla­podás történt a hadműveletek egész Indokína területén való gyors és egyidejű megszüntetése elősegítésé­nek kérdésében. Ügy döntöttek, hogy e célból a két parancsnokság képviselői Géniben találkoznak és, hogy a helyszínen is kapcsolat léte­sül. E javaslatok alapján megegye­zés történt a többi között arra nézve, hogy a két parancsnokság képviselői mind Genfben, mind pe­dig a helyszínen megtárgyalják a csapatoknak a hadműveletek meg­szüntetése utáni elhelyezési övezet kérdéseit. Rámutatnak, hogy közeledés tör. tént a Kínai Népköztársaság kül­döttsége által felvetett más kérdé­sekben Is. A 1 hadműveletek megszüntetéséi ról szóló egyezmény tiszteletben­­tartása ellenőrzésének kérdése —> mint ismeretes. — fontos helyet foglal el a Kínai Népköztársaság küldöttségének javaslataiban. A ja­vaslatok e célok érdekében vegyes bizottságok létesítését indítványoz­zák a két fél parancsnokságainak képviselőiből, indítványozzák to­vábbá a nemzetközi ellenőrzés megteremtését a semleges országok bizottsága részéről. Rámutatnak,' hogy a tanácskozások résztvevői elvileg egyetértenek azzal, hogy az ellenőrzést az említett vegyesbizott­ságoknak, valamint a semleges ál­lamok bizottságának kell elvégez­ni ök. Ezzel együtt ismeretedé vált, hogy az Egyesült Államok küldött­sége a semleges államok bizottsága kérdésének tárgyalásai során olyan álláspontot foglalt el, amely nehéz­ségeket okoz a megegyezés elérésében. így amerikai részről kísérletet tettek arra. hegy a bi­zottság összetételének megállapítá­sában ideológiai jellegű elképzelé­sekből induljanak ki. pedig vala­mely ország államrendje nem dönt­heti el azt, vájjon résztvegyen-e a kérdéses ország a semleges or­szágok hízottságában. (MTI.) X. A párt alapszervező e XIV. A párifegyeSem 31. A párt alapszervezeteken épül fel. Az alapszervezet a párt legki­sebb önálló szervezeti egysége. Az r.lapszervexetek lehetnek: üzemi (üzemrészi, műhelyi), körzeti, fa­lusi, termelőszövetkezeti, tanyai, hi­. vatali, intézményi stb. pártszerve­zetek, illetve a fegyveres erőknél működő pártszervezetek. Alapszer­vezet létesítéséhez legalább három párttag szükséges. Az alapszerve­zet megalakulását felsőbb párt­­szervnek kell jóváhagynia. Azok­ban a vállalatokban, termelőszö­­kezetekben, gépállomásokon, állami gazdaságokban. intézményekben, amelyekben háromnál kevesebb párttag van. a járási, a városi, a budapesti kerületi, illetve az üzemi stb. pártbizottság tagjelöltcsoporto­kat szervezhet, ha c helyeken a párttagok és tagjelöltek száma együttesen eléri a hármat, illetve legalább három tagjelölt van. Az alapszervezet felsőbb szerve a taggyűlés, amelyet legalább ha­vonta egyszer összehívnak. 32. Az alapszervezet feladató, hogy: a) végrehajtsa a felsőbb pártszer­vek határozatait, a helyi viszo­nyokra alkalmazza, hirdesse és népszerűsítse a párt politikáját, emelje a párttagság politikai szín­vonalát, rendszeresen terjessze, a pártirodalmat, a pártsajtót, be­szedje » tagsági díjat; b) politikai felvilágosító munkával mozgósítsa a dolgozókat az üzem­ben, a gépállomáson, az állami gazdaságban, a termelőmunka minden területén, segítse a terv teljesítését, a termelékenység fo­kozását, az önköltség csökkenté­sét. a minőség javítását, a mun­kafegyelem megszilárdítását, a munkaverseny és az élenjáró dolgozók mozgalmainak fejleszté­sét. Falun politikai felvilágosító munkával mozgósítsa a termelő­­szövetkezetek tagjait és az egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasz­tokat a mezőgazdasági termelés növelésére, a terméshozam állan­dó emelésére; c) szüntelenül gondoskodjék a vá­rosi és a falusi dolgozók életkö­rülményeinek. kulturális viszo­nyainak javításáról; d) állandóan erősítse a párt sorait a dolgozó nép legjobbjaival; e) szervezze meg és irányítsa a párttagok és a tagjelöltek politi­kai oktatását és ellenőrizze, ho­gyan sajátítják el a párttagok és a tagjelöltek a marxizmus-leni­­nizmus alapismereteit; f) a dolgozók mozgósításával har­coljon a nemtörődömség, a pazar­lás ellen, érvényesítse a takaré­kosság elvét, segítse elő az üze­mekre, a termelőszövetkezetekre, a gépállomásokra, az állami gaz­daságokra, a hivatalokra és az intézményekre háruló feladatok megoldását, következetes zn ha: 42. A Magyar Dolgozók Pártja csak akkor teljesítheti feladatát, ha a párt maga a fegyelmezettség és a szervezettség megtestesülése. A pártban vasfegyelem van, melynek minden egyes párttag és pártszer­vezet köteles magát alávetni. A vasfegyelem a pártban nem zárja ki, hanem feltételezi az alárendelés tudatosságát és önkéntességét, mert csak a tudatos fegyelem lehet igazi vasfegyelem. A fegyelem a pártban az akarat egységével, a párt vala­mennyi tagjának teljes és feltétlen cselekvési egységével valósítható meg. A Magyar Dolgozók Pártja csakis a megalkuvó és fegyelmezet­len elemek ellen vívott engesztel­hetetlen harc útján őrizheti meg egységét és szilárdságát. 43. A pártban nincsen helye sem­miféle külön csoportosulásnak vagy frakciónak, mert a csoportosulások és frakciók aláássák a párt egysé­gét és harckészségét. Aki a párton belül frakciót szervez, vagy ilyen­ben részt vesz, azt mint ellen­séget a pártból el kel] távolítani. 44. A budapesti, a megyei, a ke­rületi. a járási és a városi pártbi­zottság, továbbá a Központi Veze­tőség által erre felhatalmazott nagyüzemek pártbizottsága fegyel­mi bizottságot választ tagjai közül. A fegyelmi bizottság megvizsgálja a fegyelmi ügyeket, s ezekben az ügyekben javaslatot tesz a pártbi­zottságnak. 45. A fegyelmet és a párt erköl­csi felfogását sértő, vagy a párt po­litikai irányvonalával szembehe­lyezkedő tag vagy tagjelölt ellen a pártszervezet, a helyi és a felet­tes pártszerv, valamint a Közpon-.i Ellerőrző Bizottság az általa foly­tatott vizsgálat eredményekén! pártbüntetést szabhat ki és érvé­nyesíthet. A kiszabott pártbüntetés az eset súlyosságának megfelelően, dorgálás, megrovás, szigorú megrovás, szigorú megrovás végső figyelmeztetéssel, a pártból való kizárás. Az alapszer­vezet vezetősége a fegyelmi hatá­rozatot döntés céljából köteles a taggyűlés elé terjeszteni. 46. Azt a párttagot, aki nem tel­jesíti vagy elhanyagolja a párt iránti kötelességeit, pártbüntetés­ként egy évig terjedő időre tagje­löltté lehet visszaminősíteni. A visz­­s7aminősítésröl az alapszervezet ve­zetőségének javaslata alapján a tag­gyűlés határoz, s ezt a határozatot a járási, a városi, a kerületi, illetve a Központi Vezetőség által erre fel­hatalmazott üzemi pártbizottság hagyja jóvá. A visszaminősített párttagot a megállapított határidő elteltével — ha ez idő alatt munkájával maga­tartásával arra méltónak bizonyul — előző párttagsága idejének elis­merésével fel lehet venni a párt­tagok sorába. 47. Az alapszervezetek nem mond­hatnak ki kizárási vagy fegyelmi határozatot olyan párttag ügyében, aki a Központi Vezetőségnek, vagy valamely pártbizottságnak tagja. A Központi Vezetőség tagjának fe­gyelmi vagy kizárási ügyében a Központi Vezetőség dönt. Valamely pártbizottság tagjának fegyelmi vagy kizárási ügyében az illetékes pártbizottság vagy a pártbizottság föUittes szerve dönt. f*. A kizárási határozatot jóváha­gyat végeit minden esetben a buda­­r"",ti k«rii’?ti. a járási, illetve a 7C‘>’'cnH v?Tetc:íg által erre fel­­**^• t r,r e:ő XI. A part szervezetei a fegyveres erőknél és a vasúinál XII. A pért és a Dolgozó lijúság Szöve’sége 40. A DISZ az MDF ifjúsági tö­megszervezete, a párt segítője a szocializmus építésének, az ifjúság nevelésének minden területén. A DISZ munkáját g párt irányítja. A DISZ-bizottságok és szervezetek munkáját a megfelelő pártbizott­ságok, illetve helyi szervezetek irá­nyítják és segítik. A DISZ szervezeteinek harcolniok kell a párthatározatok végrehajtá­sáért a szocializmus építésének minden területén. A DISZ szervezeteinek joguk van arra, hogy az illetékes pártszer­vek eié terjesszenek, s velük meg­vitassanak minden olyan javasla­tot, amelynek célja az üzemek, a termelőszövetkezetek, az állami gaz­daságok, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok, a hivatalok, az intézmények stb. munkájában elő­forduló hibák kiküszöbölése. XIII. MDP-csoportok a pártonkíviili szervezetekben

Next

/
Thumbnails
Contents