Szolnok Megyei Néplap, 1954. június (6. évfolyam, 128-150. szám)
1954-06-26 / 147. szám
A M EGYET PARTS 17 OTTS ÁG ÉS' A M E G Y E I TA N ÁCS L APtlWVI. évfolyam, 147. szám Ara oO fillér 1954 június 23., szerda MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: A Magyar Dolgozók Pártja Szolnokmegyei Bizottsága pártmegbízatása a DISZ bizottságok és szervezetek részére az 1954. évi aratás-cséplés, gabonabegyüjtés időszakában. (2. old.) A tamácsvezetők megalkuvása miatt kell szégyenkeznie a beadásban igen elmaradt jászboldogháziaknak. (3. óid.) A földiűvesszövetkezeteh só áruellátással segítsék az aratás és cséplés munkáját Az elkövetkező hetekben — az aratás és cséplés nagy munkájának idején — fokozott feladatok hárulnak a kereskedelemre, főként a falusi kiskereskedelemre, a földművesszövetkezeti boltokra. Döntő mértékben tőlük függ — a falun működő állami kiskereskedelem mellett — a dolgozó parasztok jó áruellátása abban az időszakban, amikor minden hiábavalóan elfecsérelt óra gátolja a jövőévi kenyér betakarítását, Különösen fontos most, hogy minden időt munkára fordítsunk, hiszen a rendkívüli időjárás a különféle mezőgazdasági munkák torlódását idézte elő, a növényápolás belenyúlik az aratásba, s egyes gabonafélék egyszerre érnek. Mit tud tenni a kereskedelem annak érdekében, hogy az öszszetorlódott ír unkákat dolgozó parasztságunk időben végezhesse el? Sokat, nagyon sokat. Ha a dolgozó parasztoknak nem kell órákat, napokat járni egy-egy aratás idején szükséges áruféleség beszerzése érdekében, több időt fordíthatnak munkára, a növényápolásra s az aratásra, cséplésre. Ez azonban csak akkor történhet meg, ha a falusi kiskereskedelem jól felkészül a dolgozó parasztok gyorsabb, zökkenőmemtesebb, több időt megtakarító és hiánytalanabb áruellátására, Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy megyénk kereskedelme nagy általánosságban jól készült fel az elkövetkező időszak nagyobb feladatainak ellátására. Ez mindenekelőtt abban mutatkozik meg, hogy az ekkor szükséges áruféleségek — a várható szükségletnek rregfelelően — rendelkezésre állanak. Mintegy öt vagon aratási szalonna biztosítja az aratás munkájában résztvevők zsírellátását, emellett pedig a földművesszövetkezetek 1300 hízottsertése is. Ezeket aratás idején vágják le és dolgozzák fel, hogy friss hússal és húsféleségekkel is ellássák a dolgozó parasztokat. Aratási pálinka kb. 400 hektoliter van s ez is fedezi a szükségletet. A nagy nyári melegekben igen keresett ecetet és szódabikarbónát ugyancsak biztosították. Mindkét áruféleségből a tavalyinak háromszorosa áll a dolgozó parasztsághoz. Az árunak a f oelsőként kellett volna említeni, hogy az aratáshoz szükséges munkaeszközökből, kaszából, fenőkőből, kaszákarikából, favillából, stb. — elegendő van. Ugyanakkor azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy egyes nagykereskedelmi szervek, így a Vas és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat munkája hiányos. Ez a vállalat a többi megyék vas és műszaki nagykereskedelmi vállalatainál jelentősen gyengébben teljesítette árubeszerzési tervét. Ennek következménye az, hogy a megyében a dolgozó parasztok most, a növényápolás legsürgetőbb időszakában, nem tudnak elegendő kapához hozzájutni, Az elegendő áru azonban még nem minden. Az árunak el kell jutnia a fogyasztóihoz, a dolgozó parasztokhoz. Az áru fogyasztóhoz való eljuttatásának útján azonban falusi kiskereskedelmünk, a földművesszövetkezeti kereskedelem igen sok hibát vét. Mindenekelőtt hiba van az árubeszerzés és áruelosztás terén. Ebből a szempontból érden es megnézni a jászágói és a pusztamonostori földművesszövetkezeti boltok munkáját. Ezek egy körzethez tartoznak. A jászágói boltban nem volt dohány és gyümölcsíz, ugyanakkor a pusztamonostort körzeti boltban ez a két áruféleség bőven állt rendelkezésre. A jászágóiak azért nt,4u juthattak hozzá, mert a pusztamonostori boltvezető távol volt s nem adták ki az árut. Az áruelosztás másik hibája, hogy Jászágón 80 kasza volt a boltban, a pusztamonostori körzeti boltban pedig csak 2. A helytelen, nem eléggé körültekintő árumegrendelés tipikus példája, hogy a pusztamonostori körzeti bolt, amikor megrendelte a kaszákat, nem rendelt kaszakarikát, kalapácsot és üllőt sem. A nyári nagy melegben fokozott gondot kell fordítani az élelmiszerféleségek kezelésére. A jó árukezelés hiánya miatt Mesterszálláson nagymennyiségű áru romlott el. Ez természetesen áruhiányt idézett elő s gátolja az ellátást. Feltétlenül szükséges, hogy a földművesszövetkezetek jól és’ a helyi viszonyoknak megfelelően állapítsák meg a nyári nagy munkák idején a boltok nyitási és zárási idejét. Ezen a téren az elmúlt esztendőben már szereztek tapasztalatokat. A nyitási-zárási idő ne gátolja, hanem segítse a munkákat, az áru vásárlása ne raboljon el munkaidőt a dolgozó parasztoktól, Ez legyen egyik legfőbb törekvése a földműveszövetkezeteknefc. Ennek nregvalósítására már történtek kezdeményezések. A megye területén mintegy ötven mozgóbolt működik majd. Ezek a napi cikekkel, dohánnyal, hűsítőitalokkal, élelmiszerrel a munkahelyen keresik fel a dolgozó parasztokat s előzetes rendeléseket is vesznek fel. Komoly hiba, hogy a mozgóboltok még csak néhány helyen kezdték meg rr unkájukat s legtöbbnek a megindításáról még csak tárgyalnak, Az elmaradás és a megelőzőleg felsorolt hibák kijavítása érdekében a helyi szervek, a pártszervezetek és a tanácsok fordítsanak sokkal nagyobb gondot a falusi kiskereskedelem, a földművesszövetkezetek munkájának ellenőrzésére és támogatására. A járási szövetségek instruktorai, amikor kint járnak egy-egy községben — az eddigi gyakorlattól eltérően — keressék fel a pártszervezeteket és a tanácsokat. Nem fordulhat elő olyan eset, hogy a nyitási és zárási idő megállapításánál a boltok nem veszik figyeleirbe a dolgozó parasztok, a pártszervezet és a tanács véleményét. A pártszervezetek és a tanácsok rendszeresen számoltassák be az áruellátás terén végzett munkáról a földművesszövetkezetek ügyvezetőit; ők pedig kötelesek beszámolni. Ezen a téren sok hiba van. A szélevényi ügyvezető például felvetette, hogy a pártszervezet mi jogon számoltatja őt be? A mesterszállási ügyvezetőnek pedig az volt a véleménye, hogy a pártszervezetnek és a tanácsnak semmi köze a földművesszövetkezet rr unkájához. Legvégül pedig meg kell javítani a földművesszövetkezeti boltokban a vásárlókkal szemben tanúsított bánásmódot. Nem lehet rákáromkodni a vevőkre, mint a nagyrév! italboltban, nem lehet rokonoknak félretenni árut, mint a cibakházi boltvezető teszi. Ez a földművesszövetkezetek és a dolgozó parasztok közötti kapcsolat lazulására vezet. A cél pedig az, hogy a földművesszövetkezetek és a dolgozó parasztok kapcsolata erősödjön azáltal is, hogy a földművesszövetkezetek a nyári nagy rr unkák idején hibák nélkül, zökkenőmentesen végzik az áruellátás fontos munkáját, A kormányprogramm megvalósítása nagyobb munkát, jobb együttműködést kíván helyiipari vállalatainktól Helyiiparunk termelése jelentősen megnövekedett az utóbbi Időben s minősége is észrevehetően javult. Egyre több árut készítenek helyi árualapként, s ezzel jó szolgálatot tesznek a városok, falvak lakosságának. Különösen jó munkát végeznek a lakosság közvetlen kielégítésére dolgozó ruházati vállalatok. A jászberényi Háziipari és Maradékfeldolgozó Vállalat olcsón igen ízléses, jóminőségű ruhafélét készít s termelvényei keresett cikkek nemcsak Jászberényben és környékén, hanem Szolnokon is. Termelési tervét három hónapi átlagban 126.7 százalékra teljesítette. Segítik a lakosság ellátását a a Patyolat vállalatok s egyes vasipari vállalatok is. A helyiipari dolgozók körében egyre nagyobb tért hódit a szocialista verseny, a takarékosságért, s a költségek csökkentéséért folyó harc. A kongresszusi verseny során 15 új sztahanovista emelkedett ki közülük jó munkájával. Pártunk kongresszusa felhívta az ipari vezetők figyelmét arra, hogy még korántsem tettünk meg mindent a lakosság jó ellátásáért és sok javítani való van még a helyi árualapok rendezése körül. A hibák alól nem kivétel megyénk sem. Hátráltatta a munkát néha a termelő és kiskereskedelmi vállalatok közé indokolatlanul beiktatott szerv és nem kevésbé a hivatalos formaságok sorozata. Érdemes megnézni, hogyan jutottak el eddig a helyiipar termékei a fogyasztóhoz. Ha a kiskereskedelmi vállalat valamely keresett ruhafélékből ki akarta egészíteni raktárát, megbízottja elment valamelyik ruházati vállalathoz, s megbeszélte, hogy milyen árukra van szüksége. Pontosan megegyezett a választékban, minőségben, esetleg anyagot is adott a munkához. Szerződést, azonban nem köthetett vele csak a Textilnagykereskedelmi Vállalat közbeiktatásával. 'Ekkor azonban a megrendelés már ki is csúszott a Kisker' kezéből' — a megrendelt áru a központi árualapba számított. A megrendelést készítő üzemnek ezután meg kellett tenni a hivatalos lépéseket s ez nem Is volt olyan egyszerű. Árvetést kellett készítenie s ennek alapján a Nagykereskedelmi Vállalattal fogyasztó árat javasoltatni, Ha ezzel elkészült, el kellett küldeni a komplett árvetést felülvizsgálás céljából a megyei tanácsnak, mely 4 nap alatt hagyta jóvá. A tanács ipari osztályáról a könnyűipari minisztériumba vándorolt az iromány, ahol 10—12 napos határidőn belül intézkedtek felőle. A postai kézbesítések idejével tehát közel 20 napig kellett várni az üzemnek, míg leszállíthatta az árut. Mindez azt jelenti, hogy sokszor 10—12 napig is raktáron állt az áru, az iratokra várva. Megnövelte a raktárkészletet, benne feküdt a pénz. Ha végre megjöttek az iratok, autóra kellett pakolni az egész árut s Töröfcmiklósra szállítani, ahol a textilnagykereskedelmi vállalat ellenőrei minőségileg felülvizsgálták és átvették. Hallatlanul meglassította ez a sok várakozás, huza-vona az áruforgást. Az utóbbi napokban jelentősen megkönnyítették az eddigi módszereket s mostmár lehetőség van arra, hogy a kiskereskedelmi vállalatok a nagykereskedelmi vállalat közbeiktatása nélkül köthessenek szerződéseket áruszállításra valamely he 1 y i i p a r i vállalattal. Ez azt jelenti, hogy a megyei tanács saját kebelén belül operatívan, önállóan tud intézkedni a helyi árualap kérdésében. Helyiiparunknak is meg kell találnia a módot arra, hogy javítsanak eddigi munkájukon és a nagyüzemékhez hasonlóan harcot indítsanak a termelékenység fokozásáért, a költségek csökkentéséért. Ezen a vonalon bőven akad még munkájuk. A sztahanov-mozgalom még igen gyerekcipőben jár. A tanács irányítása alatt lévő vállalatok közül mindössze 10 helyen dolgozták ki a sztahanov színt elérésének feltételeit. Sok helyen, különösen a javító- és szolgáltató vállalatoknál még a normák sincsenek rendezve, ami nélkül pedig a verseny kibontakozása csaknem lehetetlen. KÉSZÜLJÜNK A BETAKARÍTÁSRA ii ii mi in i ni 11 m 111 m 111 ii !i 11111 ti 111111 m 111111111111111111111 m 11 m 111 ii 1111111! 1111 ] ii mm i um 11 ni 111111 m i m; 11 m 111 ü 111 m 111111 u m! ii 111111111 ii mi! i M111111 i. i! 111 ii! i i;i 111111! 111111 m A ter Met felosztás meggyorsította a növényápolást a jászfelsőgyörgyi Vörös Sarok tsz 1. számú brigádjában jásefelsögyörgyi Vörös Sarok termelőszövetkezetben két növénytermesztő brigád van. A két brigád minden tagja szorgalmasan dolgozik. Erről számolt be r.élhány héttel ezelőtt Paréj Sándor, a jászfelsőgyörgyi Vörös Sarok tsz tagja. Tegnap újabb hír érkezett a szövetkezettől. A két növénytermesztő brigád versenyeredményéről számolt be Török Mária iászberényi levelezőnk. ITfotoen a termelőszövetkezetben is meglátszik ■— írja — milyen nagy jelentősége és eredménye van a területek egyéni felosztásának. Az I. sz. brigád tagjai egymás között felosztották a kapások területét, mozgósították a családtagokat és eddig nagyszerű eredményeket értek el a növényápolásban. 32 hold négyzetes kukoricájukat harmadszorra, a tíz hold dolhányt másodszorra kapálták. A 7 hold burgonyát másodszorra töltögetik, az öt hold cukorrépát negyedszerre kapálják. Ezenkívül tíz hold bab van brigádjuk területén, amit másodszor is megkapáltak. Helytálltak a 14 holdas kertészetiben és minden veteményt háromszor kapáltak idáig. A 2. sz. brigád tagjai még - a régi módszer szerint dolgoznak, mozgósították ugyan a családtagokat, de nem osztották szét a brigádterületet, hanem egykarra dolgoznak. Az 1. és 2. sz. brigád egymással versenyez és a tsz vezetősége rendszeresen értékeli is ezt a versenyt. A versenyben állandóan élenjár az új, a haladó módszer szerint dolgozó 1. sz. brigád. A 2. sz. brigádnak szintén vannak eredményei, azonban a kukoricakapálással visszamaradtak, hétfőn este még 12 hold híja volt a kukoricaterületük másodszori kapálásának. íme, csak egy termelőszövetkezetben is lehet példát találni, hogy az új módszerek alkalmazása milyen nagyszerű eredményekhez segíti a termelőszövetkezeti parasztokat. Az 1. sz. brigád tagjai a növényápolás előrehaladásával megteremtették a jó feltételét a tenpénybetakarítás gyors elvégzésének. Nyugodtan készülhetnek az aratásra, cséplésre, nem lesz gyomos területük. A 2. sz. brigád tagjainak ezzel szemben alaposan meg kell fogniok a munkát, ha utói akarják érni versenytársukat. Helyes lenne, ha a tsz vezetősége segítséget adna a 2. sz. brigád tagjainak ahhoz, hogy ők is az új módszer szerint dolgozzanak és együtt haladjanak a nagyobb terméseredmények eléréséért. Ez szükséges a gabona gyors és veszteségmentes betakarításának érdekében, a szövetkezeti tagok jóléte növelésének érdekében. A gyors és veszteségmentes betakarítás egész népünk érdeke Ezt tartják szemelőtt a martfűi Tisza Cipőgyár és a mezőtúri Pamutszövő dolgozói is. A munkásosztály segítségétől nagymértékben függ, hogy idejében és veszteségmentesen tudjuk betakarítani a kenyérgabonát, ami sokkal jobb termést igér, mint amit kora tavasszal írutatott. A gondos ápolás, fejtrágyázás megtette hatását. A betakarításra jól felkészülni azonban csak akkor lehet, ha a növényápolásban nincsen elmaradás. Az aratás idejére nem lehet gyomos terület, hiszen a betakarítás minden munkabíró embert igénybevesz. Nem lehet egyszerre kapálni, aratni, sőt szénát kaszálni. Hiszen a lucernakaszálás is erre az időre esik. A másodszori kaszálás pedig a magfogás szempontjából döntő jelentőségű. A gépek sok segítséget adnak az embernek az aratásban, azonban kilátás van az aratás idején nagyobb esőkre, amik hátráltatják az aratógépek és kombájnok munkáját. — Nagy szükség van tehát arra, hogy az arattópárok kézikaszával is készen álljanak, ha viaszérésben lesz a búza, MOLNÁR ISTVÁN Igazgatóhelyettes és FARAGÓ SÁNDOR a mezőtúri Pamutszövő dolgozója, feleségével együtt a mezőtúri Szabad Nép termelőszövetkezet tagjainak segít a növényápolásban, hogy azok minél előbb befejezhessék a kukorica kapálását és az aratás megkezdésére gyommentes legyen a kapásnövények területe,
