Szolnok Megyei Néplap, 1954. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-23 / 121. szám

NÉPÜNK, PÁR TUNK LEGJOBBJAINAK TANÁCSKOZÁSA T[ Szövetkezetünkről jelentem | A MI | termelőszövetkezeti cso­portunk, a tiszaföldvári Haladás nagy utat tett meg alakulásának éve, 1952 óta. Tizenkét tagunk, 76 kát. hold földünk volt és jóformán semmi másunk. Sem jószág, sem felszerelés. Utunkat idáig az tette göröngyössé, hogy több olyan ta­gunk volt, aki nem erősítette, ha­nem visszahúzta igyekezetünket. Nem dolgoztak rendesen, urasan kisétáltak 9 órakor a földre s 3 órakor már hazaballagtak. Tavaly ezek miatt mintegy 50.000 forint csúszott ki a zsebünkből, mert növényeink nem voltak meg­kapálva s elhanyagolt volt az ál­lattenyésztés is. A hiányosságokat sikerült kijavítanunk, most arra tö­rekszünk, hogy kenyérgabonából jóval többet termeljünk, mint ta­valy, hogy államiránti kötelezett­ségünknek maradék nélkül eleget tehessünk. j NAGY | változáson átment szö­vetkezetünknek ma 25 tagja van s 147 kát. hold földön gazdálko­dunk. Van 11 lovunk, 19 szarvas- marhánk, 32 sertésünk, 140 te- nyésztörzs-baromfihk, 30 libánk és 100 juhot igényeltünk, amit meg is ígértek erre a hónapra. Baromfi- állományunkat úgy fejlesztjük, hogy saját magunk ültetünk kotlót. Már van 83 drb csibénk és 25 drb kislibánk. Sertés- és baromfitenyész­tőnk, Linbacher Károly becsületes, jó munkája révén elértük, hogy havonta 1200 drb tojást adunk az államnak. Eddig teljesítettük egész­évi tojás-, sovány baromfi- és végó­marha'beadásunkat és most már szabad piacra adjuk a tojást, ami­ből havi 1000 forint jövedelme van a tagságnak. Tehenészetünk is elég szép állapotban van. Fejési átla­gunk 7 liter. A beadáson és a ta­gok részére kiadott tejmennyiségen kívül, itt is havi 1700 forintot ka­punk a szabad piacból. DOLGOZÓINK most komoly harcot folytatnak a kongresszusi verseny sikeréért. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy kertészetünk is jól fej­lődik. Fábián István pl. vállalta, hogy 100.000 forint jövedelmet hoz ki a kertészetből. Június 1-én már tömegével vihetjük a piacra a zöld­hagymát, fokhagymát, karfiolt, ka. larábét, kelkáposztát. Ezek a ko­raiak már igen szépen díszlenek, s ha kikerülneik, helyükbe azonnal késeieket teszünk. Már kapáljuk a dinnyét, káposz­tát, zöldséget, uborkát. Jó munkát végez Tóth József, Kádár János, Tóth János. A növénytermesztésre is vigyá­zunk. Szövetkezetünk elnöke, Máté Mihály is kimérette a maga terü­letét s családtagjaival együtt dol­gozik. A feleségek is egytől-egyig vállaltak a növényféleségeknél mun­kát. Az első kapálásokat már ők is befejezték, sőt a cukorrépa nagy része másodszor is meg van ka­pálva. | SZÖVETKEZETÜNKBEN egy szíwel-lélekkel dolgoznak öregek, fiatalok, nők, férfiak egyaránt. A 70 éves id. Máthé Mihály, a 73 éves özv. Hegedűs Pétemé sem maradt ki a munkából. Én a magam részéről vállaltam a kongresszusra, hogy május 18-ra kiültetem mind a 6 kát. hold do­hányt. Most jelentem, hogy ezzel a munkával május 15-re készen let­tem s már a kapálásnál tartok. Meglesz a 8 mázsás átlagtermé­sem. Mellettem dolgozott és dolgo­zik most is feleségem és leányom. Mindent elkövetünk; hogy a kor­mányprogramra sikeréért vívott harcban megállja helyét a mi szö­vetkezetünk is. Kovács János, Tiszaföldvár, • a Haladás tszcs dohányosa. A kongresszus rádióközveíitése A Rádió május 24-én (hétfőn) 18 órától a Kossuth- és Petőfi-adón, valamint az összes közvetítő állo­másokon sugározza a Magyar Dol­gozók Pártja Központi Vezetősége kongresszusi referátumát, amelyet Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára mond el. (MTI) 318 százalékra teljesítette tavaszi tervét Gaál Péter DISZ fiatal, a turkevei gépállomás kiváló traktorlstája. Tavaszi ter­vét 318 százalékra teljesítette. Nemcsak a mennyiségre törekszik, hanem arra is, hogy a legjobb minőségben végezze el a rábízott feladatot. A termelőszövetkezetek­ben és a gépállomáson éppen ezért igen megbecsülik. Szépen keres. A kongresz- szusi héten a szerelőknek segített, hogy május 25-re valóraválthassák Ígéretüket, befejezzék a gépjavítást. Pénteken már át is adta az általa gondosan kijaví­tott aratógépet, melyet üzemképes állapot ban vettek át a gépállomáson. Gaál Péter pedig U 2-es traktorával tegnap megkezdte a kultivátorozást a termelőszövetkezetek kukoricatábláin. Az ő gépén kívül tegnap még II kultivátor indult munkába, a trak­torokon 12 kiváló gépállomás! dolgozóval, hogy a turkevei tsz tagokat segítsék a gépi kapálásban. GYŐZELEMRE VEZETTE BRIGÁDJÁT Szappanos András 13 hold földjével lépett be annakidején a mezőtúri Sallai ter­melőszövetkezetbe. Szorgalmás munkájáért tagtársai a Lenin növénytermelési brigád vezetőjévé választották. Feleségével együtt mindig ott van a munkában. Szappanos Andrásnak idáig 310, feleségének 150 munkaegysége van. A Lenin brigád tagjai » kongresszus tiszteletére vállalták, hogy az esőzések ellenére a héten lekaszálják a 86 hold lucernát. Nemcsak ők, hanem a tsz valamennyi brigádja teljesítette Ígéretét. Valamennyi lucernát lekaszálták és most a forgatást, szárítást végzik. A szö­vetkezet többi tagjai pedig a családtagokkal együtt a cukorrépát és a takarmány- répát egyeli. KŐVÁGÓ ILLÉS FIAI Á fa virágbaborul, pompázó köntösbe öltözik — és gyü­mölcsöt terem. Az alig látható haj­szálgyökér a földben, a sejtekkel erősödő, magasodó törzs, a lélegző, susogó levelek, mind-mind — és mindegyik más helyen, más fel­adattal — egyet szolgálnak, egyért vannak, az életért, -V a gyümöl­csért. S a gyümölcs szépségével, hamvas színével, édes ízével és jó­szágával, a magban sarjadásra váró termékeny erővel őket, csak őket dicséri. M indezt azért mondom el,mert eszembe jutott Kővágó Illés, a Tiszamenti Vegyiművek üzem­lakatosa, amint a gömbreszelő nye­lével rá-rákoppantva egy vasle­mezre, a gyárépület napfényben sugárzó fala mellett így beszélt: — Mi vagyok én? Semmi. Egy ember. Hiába iparkedok egyedül, ha a többiek nem törekednek. Ne rólam írjon. Arról volt szó ugyanis, hogy ri­portot írok róla, aki a kongresszusi héten 31 óra helyett 21 óra alatt készített el egy vibrátor-rostát a kcvandőrlőnek s ezzel 142.3 száza­lékos teljesítményt ért el. — A rádióban hallom, az újság­ban olvasom, milyen nagy teljesít­ményeket érnek el. Nálunk is van­nak jobbak. Hol van az én 142 százalékom az övékéhez, öreg em­ber vagyok már,/ 63 éves. Ne rólam írjon. Levette fémkeretes szemüvegét, becsúsztatta a zubbony zsebébe s úgy kért, lassú zengésű hanggal, és nagyon-nagyon csendesen. A beszélgetésből ki is hámoztam, miért van ez. ötvenegy éve, tizenkét esztendős cseperedő gyermek korá­tól kezdve lakatos már és az öt­venegy esztendőből csak tíz az övé. — Hej, ha én is így tanulhattam volna, mint a mai fiatalok. Isko­lában. Akkor azonban a falusi inas iskolája az istálló volt. Pesten meg az üzem tulajdonosa hét esz­tendő alatt tán egyszer biccentette meg a kalapját, hogy köszöntem neki. A rra gondoltam akkor, hogy apám is olyan mindig más keze-ilába falusi kovácsinas volt s hirtelen nagyon-nagyon megszeret­tem ezt a zömök, bozontos szemöl­dökű, tiszta tekintetű, ősz lakatost, aki „gróf” Szapáry Frigyes tószegi birtokának gépészeként lakatost nevelt két fiából, Mihályból és Györgyből is, és most velük együtt dolgozik a Tiszamenti Vegyimű­vekben. S milyen büszke most a fiaira. Hogyisne! Hí.ízen Kővágó Mihály brigádja 19-én 153.1 százalékot tel­jesített, s előtte s utána se keve­sebbet. Egy merülő-szivattyú elké­szítését vállalták a kongresszusi héten s azt, ho-gy a Pétről érkezett három szivattyúhoz alappal lát­ják el. A két merülő-szivattyú, nem egy, hanem kettő, már akkor pénteken délben készen volt. Kővágó Mihály, a brigád vezetője, aki Csillik Lászlóval az egyik Pétről érkezett szivattyúnak öntött éppen csap­ágyat, ezt mondta: — Holnap, szombaton délelőtt 10 órára készen lesz a harmadik me­rülő-szivattyú is. Azért nerh ma, mert nem volt anyag. — S holnapra készen lesz a há­rom szivattyú-alap is. Az öcsém csinálja Ferenci Ferenccel együtt. Tóth Sándor, a brigád ötödik tagja pedig a középső kovandőrlőnél dol­gozik most. Egy új sziktárcsát ké­szít. A régivel nem volt megfelelő fordulatszáma a gépnek. Most lesz. Dénteken az érctörőre fel- * ügyelő munkás otthagyta a gépet. Hiba hibát szül. Ez az egy gondatlanság még elcsúszott volna, de a gépet sem kezelte le, nem olajozta. így a csapágy bemelege­dett, besült. A gép leállt, a motor azonban tovább működött, az ösz- szes szíjai lerágódtak. A Kővágó-brigád szombaton éj­jel kettőig dolgozott. Olyan szűk helyen, ahol csak egy ember for­dulhatott meg, 40—50 kilós bronz­csapágyakat emelgettek. S éjjel kettőkor, vasárnapra virradva is­mét megindult az érctörő. Tizen, kilenc óra alatt megjavították a gépet. Hát innét és sok hasonló esetből Kővágó Illés büszkesége. Az ö fiai csinálták, Mihály és György. S a többiek, Csillik László, Ferenci Fe­renc, Tóth Sándor nem az ö fiai-e? Nem mesterük-e nekik is, mint a fiainak? Akkor már Kővágó Mihállyal beszéltem. Kővágó Illés odajött hozzám. Félrevont, mintha valami nagyon fontos dolgot akart volna mondani. Döntse el ki-ki, én úgy érzem, nagyon fontos volt. — Aztán ne felejtse ki a többit, Csilliket, Ferencit, Tóthot se a műhelyt, meg mind-mind az egész üzemet.., Aztán már ment is, hogy a ko- vandőrlőben megmérje a szalag­tisztítókat. Elkoptak. Űj kell he­lyettük. H át nem felejtettem el, Kő­vágó Illés, kicsit édesapám. Itt van, amit mondani akart: a Tiszamenti Vegyiművek a kon­gresszusi héten minden nap telje­sítette tervét s vállalását 164.5 százalékra valósítva meg, 11 tonna kénsavat gyártott az elmaradás pótlására. S ebben benne van Kővágó Illés és fiai, a brigád, a műhely és az egész üzem, minden dolgozó szíve, szeretete. Hát ezért írtam kezdetnek: a fa- virágbaborul.., fi. mert a fáé a dicsőség! P. I. 324.000 forintial túlteljesítette vállalását a Járműjavító — mondotta Tocsik Károly fflmírnik A kongresszusi hét utolsó nap­ján felkerestük Tocsik Károly elvtársat, a szolnoki Járműjavító főmérnökét és megkértük, szá­moljon be az üzem kongresszusi héten végzett munkájáról. — A kongresszusi verseny — mondotta — a legszebb verseny­időszakokra emlékeztetett, azokra az időkre, amikor a sztálini mű­szakban“’ a dunakeszi fameg­munkálóban soha nem látott eredményeket értek el a mun­kások, amikor Debrecenben a II. pártkongresszus idején 500 új kocsit adtak a Járműjavító dol­gozói a vasútnak. — Most itt, a szolnoki Jármű­javítóban még nagyobb lelkese­dést, lendületet tapasztaltam, mint azidőben Dunakeszin és Debrecenben. Hősies munkát vé­geztek a tűzi-kovácsok. Nélkülük nem hagyhatta volna el naponta 40—50 kijavított kocsi az üzemet. A kazánkovácsok minden nehéz­séggel dacoltak. Regényt lehetne írni az üzemben ezidőszakban folyt hősies munkáról és a mun­kásokról. Üzemünk dolgozód 1,473.000 fo­rintos vállalásukat időközben 1.746.000 forintra egészítették ki. A jó és lelkes munka a közle­kedés szűk keresztmetszeteinek megjavítását célozta és nem eredménytelenül. Dolgozóink vál­lalásukat jelentősen túlszárnyal­ták, 324.000 forinttal túlteljesí­tették. Ezzel köszöntik, a párt kongresszusét és támogatják munkáját. Az örményes! határban néhány nappal ezelőtt határszemle volt. Branstetter János, a fegyvernek! gépállomás mezőgazdászának és Fehér Miklós mezőgazdasági előadó­nak a vezetésével bizottság vizsgálta felül, milyen eredményes munkát végeztek a kongresszusi héten az őrményesi dolgozó parasztok. Az volt a megállapításuk, hogy meglátszik az igyekezet, főleg a cukorrépa és a burgonya kapálásánál. Különösen a termelőszövetkezetek tagjai, a Dózsa és az Uj Élet tszcs-beliek mutatnak jó pél­dát. A község határában hétfőre befejezik a cukorrépa egyelcsét és kapálását. A burgonya kapálásával már a hét közepére végeztek. A napraforgó gyomtalanításá­nak sincsen sok híja. Kissé elmaradtak azonban a kukorica cgyelésével és első ka­pálásával az örménycsiek. Éppen ezért a kongresszusi héten a mostani kedvező idő­járást kihasználva, sokkal nagyobb igyekezetre van szükség, hogy a kukorica ápolá­sában lévő elmaradásukat is helyrehozzák. Akkor küzdenek régi hírnevükhöz mél­tóan a nagyobb terméseredményekért, dolgozó népünk jólétéért. A termelőszövetkezet közös gazdaságának gyarapításában Igen fontos szerepet tölt be az állattenyésztés, ezenbelül a tehenészet. Sebők István, a karcagi Szabad Ifjúság termelőszövetkezet tehenésze is tudja ezt és minden igyekezetét latbavetl a tejtermelés fokozása érdekében. A nyolc literes fejési átlagot meghaladó teheneknek naponta «0 dkg vegyes abrakot ad, ezen (elül egyedileg takarmányozza és rend­szeresen legelteti a rábízott jószágokat. Mint annyi más szövetkezeti tag, ő is fel­ajánlást tett a pártkongresszus tiszteletére. Vállalta, hogy 9 és fél literre emeli a fejési átlagot. A kongresszusi hétre már a 10 és fél litert is elérte és május 22-én a 12 és fél literes fejési átlagnál tartott. Párosversenyben van Vidovics Károllyal, a I tsz másik kiváló tehenészével és szinte na ponta változik eredményük, helyezésük. A két szorgalmas tehenész gondos munkája nyomán a termelőszövetkezetben a kon­gresszusi héten 110 százalékkal emelkedett a közös tehénállomány tejtermelése. Kongresszusi versenyben pótolják elmaradásokat Derekasan túlszárnyalta vállalását

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents