Szolnok Megyei Néplap, 1954. május (6. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-20 / 117. szám
1954 május 20. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP *» A fegyvernek! Kossuth tsz tagjai a kongresszusi héten harcha- indultak „a járás legjobb termelőszövetkezete44 cim elnyeréséért A megyei tanács legyen gazdája a kongresszusi hét mezőgazdasági versenyének p ár nap múlva hazánk fővárosába tanácskozásra ülnek össze a dolgozó nép legjobbjai. Azok az emberek, akik tetteikkel százszor, ezerszer bebizonyították, hogy forrón szeretik a népet, tőrödnek életünk és hazánk sorsával. Megyénk dolgozó parasztjai erre a nagy ünnepre sokféleképpen készülnek. Egyik helyen a begyűjtési tervek teljesítésével, másutt a növényápolási munkák gyors elvégzésével, gépállomásokon a tavaszi gépjavítás befejezésével köszöntik a kongresszust. Az az őszinte öröm, melyet a párt iránti forró szeretet táplál, új, nagyszerű kezdeményezéseket hoz létre. A mi pártunk mártírokat adó múltja, ragyogó jelene ezekben a napokban új hősöket formál, amelyeket költőknek kell megénekelni, íróiénak papírra vetni. I. Napokkal ezelőtt a fegyvemeki Kossuth tsz tagjai is egy új, nagyszerű mozgalmat kezdeményeztek. Elhatározták, hogy harcot indítanak a járás legjobb termelőszövetkezete cím elnyeréséért. Ez a jelszó a szövetkezeti tagok önkéntes elhatározásából jött létre a párt iránti szeretet nyomán. A törökmiklósi járásban ma már széliében, hosszában beszélnek kezdeményezésükről. A törökmiklósi tsz-ek tagjai is mozgolódnak. Hogyan született meg a fegyvemeki Kossuth tsz-beliek elhatározása? Kik voltak azok az emberek, akik a pártkongresszus tiszteletére ilyen nagyszerű cél elérését vállalták? II. büszkeséget érez. Ezt az érzést ő is a pártnak köszönheti. Takács Kálmán családja nemrég egy pufókarcú édes kis aprósággal szaporodott. Takács Kálmánná ingyenes babakelengyét kapott. Kell-e még több példa? Kell-e még jobban bebizonyítani, hogy az egyszerű emberek életében mit jelent a párt. Nem egyéb, mint a mindennapi élet öröméit adó hatalmas erő. Ebből a felismerésből született meg a fegyvemeki Kossuth tsz tagjainak kezdeményezése, elhatározása. V. A szövetkezeti tagok most azon vannak, hogy a gazdasági év végén övék legyen a járás legjobb közös gazdasága. A növény termelési brigád tagjai most a kongresszusi héten a szénának valót kaszálják. Jövő hét végéig a kukorica első kapálását, a cukorrépa egyelést és a szénabetakarítást elvégzik. A napraforgót egyszer már megkapálták, a burgonyát szintén. A hagymát másodszor kapálták. A tengerit mind megfogasolták. Jó munkájuk eredményeként idáig több mint 3 forint készpénzt osztottak saját erőből egy-egy munkaegységre. Az állampolgári fegyelem betartása érvényben van a termelő- szövetkezetnél. Erre az évre szóló hízó-, tojás- és baromfibeadási kötelezettségüket 100 százalékig teljesítették. Ügy dolgozik minden ember; hogy a kongresszusi héten megszületett nagy elhatározást va- lóraváltsák. s maguk számára gyü- mölcsöztessék. VI. A járás vezetői karolják fel a Kossuth tsz-beliek kezdeményezését. Ismertessék a szövetkezetekben a Kossuth tsz tagjainak elhatározását. Tegyék lehetővé, hogy a törökmiklósi járás valamennyi termelőszövetkezete csatlakozzon „a járás legjobb termelőszövetkezete1’ cím elnyeréséért indult harchoz. ■ Sz. P. A tsz-tagok, gépállomási traktorosok, szerelők, egyénileg dolgozó oarasztok újabbnál újabb munka- s'kerekkel köszöntik a III. pártkongresszust. Több termel őszöver- kezetben a kukorica, cukorrépa és az egyéb kapásnövények gyomtalanítására tettek ígéretet. Megfogadták, hogy az esős időjárás okozta munkakiesést megfeszített munkával pótolják. Egyik napról a másikra születnek kiváló eredmények. Olyanok, amelyekre méltán büszke lehet megyénk minden dolgozója. Ami mindennél jobban bizonyítja a párt iránti ragaszkodást, szeretetek Joggal várják a dolgozók, hogy igyekezetüket a felsőbb szervek, mint a megyei tanács mezőgazda- sági osztálya és a gépálomások megyei igazgatósága is figyelemmel kísérje. Számontartsa, hogy ebben a nemes vetélkedésben kik viselik a kongresszusi verseny legjobbjai címet. Ez a várakozásuk azonban idáig hiábavalónak bizonyult, mert sem a megyei tanács mezőgazdasági osztályán, sem a gépállomási igazgatóságon nincsen olyan ember, aki törődne a kongresszusi verseny eredményeinek értékelésével. Mi ez, ha nem lebecsülése a dolgozóki nagyszerű küzdelmének. Nemrég a megyei tanács keretén belül megalakult egy propagandabizottság, amely hetenként rendszeresen ülésezik. Egy héttel ezelőtt a bizottság határozatot hozott, mely szerint Bánáti elvtárs, a megyei tanács propagandistája napról napra átfogó képet ad a mezőgazdsági dolgozók igyekezetéről. Horváth elvtárs, a mezőgazdasági osztály vezetője megígérte, hogy Bánáti elvtársnak lehetővéteszi a szüksé-i ges adatok beszerzését. A kongresszusi hét első négy napja elmúlt. A megyei tanács mezőgazdasági osztályán azonban senki sem tudja, hogy most a kongresszusi héten, melyik község, melyik termelőszövetkezet érte el a legjobb eredményeket. A gépállomások megyei igazgatóságán hasonló a helyzet. Helyes lenne, ha a megyei tanács végrehajtóbizottsága mielőbb intézkedne és megtalálná a módját, hogy a kongresszusi hét nagyszerű eredményeiről, a mezőgazdjsági dolgozók igyekezetéről megyénk minden községében, termelőszövetkezetében tudomást szerezzenek. Ügy kezdődött; hogy a fegyver- neki Kossuth tsz az idén kiváló munkát végzett. Időben földbekerült minden koratavaszi növény- féleség, elvégezték az őszi kalászosaik fejtrágyázását is, és hetekkel ezelőtt a szövetkezet tagjainak többsége munkafelajánlást tett a pártkongresszus tiszteletére. Vállalásuk nagyrészét a tagok szinte kivétel nélkül teljesítették. Nida elvtárs mezőgazdász, lapunk levelezője a tsz tagok munkájáról így ír: — Öröm nézni igyekezetüket, boldogság ezek között az emberek között élni. Ilyen előzmények után a múlt héten Takács Kálmán foga-v tos egyik reggel munkakezdés előtt megszólította a szövetkezet párttitkárát: — Titkár elvtársi Olvastuk az újságokból, hogy a gyárak munkásai a kongresszusi hétre készülnek. Mi már napok óta beszélünk itt arról, hogy nekünk is tenni kell valamit. A növénytermelők, a fogatolok, meg a többiek is azt kérdezik, velük mi lesz. Szót akarunk kérni, részt akarunk venni abból a nagyszert munkából, amellyel most minden ember a pártkongresszust köszönti. Olyanformán vélekedünk, hogy ha megdolgozunk érte, mi leszünk a járás legjobb termelőszövetkezete — mondta el Takács Kálmán fogatcs a tagok kívánságát. III. A pártszervezet figyelembe vette Takács Kálmán - véleményét. Javasolta a szövetkezet vezetőségéneK. hogy késedelem nélkül beszéljék meg a szövetkezeti tagok óhaját. Az igazgatóság nem várakozott egy percig sem. Takács Kálmán reggel beszélt a párttitkárral, s a szövetkezeti igazgatóság este már ülésezett. Formábaöntötték a tagok kérését. Vasárnap kisgyűlést hívtak össze és ismertették a szövetkezet tagjaival „a járás legjobb termelőszövetkezete“ cím elnyerésének elengedhetetlen feltételeit. A tagok örömmel fogadták el a határozati javaslatot, mely szerint a kukoricát négyszer, a cukorrépát négyszer, a napraforgót háromszor, a burgonyát négyszer kapálják. Az aratást a gépállomás segítségével viaszérésben végzik. Állampolgári kötelezettségeiket pontosan teljesítik, minden termelőmunkát és a munkaegvségre való elosztást az alapszabály szerint végzik. IV. így lett egy nagyszerű kezdeményezésből élő valóság. Olyan mozgalom,. amelyet a párt iránti bizalom hozott létre. A párt sok jót adott a Kossuth tsz tagjainak. A júniusi határozat óta egymást követték a közös gazdaságot segítő rendelkezések, amelyeknek következtében egy munkaegységre az ősszel 8 forinttal osztottak, többet a tagok. Ez azt jelentette, hogy Sze- csei István, aki negyedmagával dolgozott, mintegy 10.000 forinttal többet kapott. Idős asszony Papp Mátyásné. aki régen férjével együtt sommás, napszámos volt. Anyai szíve most csordultig van boldogsággal. Hogyne tenne, hiszen két fia egyetemista, a Szovjetunióban vannak. K. Tóth István tsz tag hadnagy fiának szombaton volt a lakodalma. K. Tóth István mikor végignéz a délceg katonatiszten, a fián, — nagy Levelezőink írják... Lapunk igen sok levelezője és olvasója kereste fel az elmúlt időben szerkesztőségünket versével. A verseket teljes terjedelmükben közölni nem tudjuk, mégis szeretnénk egy-egy részletükkel megismertetni olvasóinkat. Sugár Máté, a turkevei Táncsics tsz tagja a „Tizenhárom fodor van a szoknyámon” című dal zenéjére írta versét: Kétszáz munkaegységem volt a nyáron, Azt gondoltam, megtalálom a párom. A legények keveslik az egységem, Az idén hát négyszázra felemelem. özv. Bagi Istvánné Szolnokról egy olyan versét küldte el, amelyet egy béke-esten el is szavalt. íme egy részlete: Sztálin szavaira visszaemlékezve: Tartós lesz a béke, ha mind úgy akarjuk, Ha békénk őrzését a kezünkben tartjuk. „Vérmező, 1795 május 20” címmel írta versét Martinovicsról és vértanútársairól Balogh János, a. tiszaföldvári gimnázium Il/b. osztályú tanulója: Magyar! Emlékezz rájuk! Ha utad Vérmezőre elvezet, kalaplevéve üdvözöld a magasratörő hegyet és a hetyet, ahol egykoron A vértanúk vére dőlt.. 9 György Viktória Szolnokról „Rá van bízva a jövendő” címmel a bölcsődékről írt: s .. Bölcsődébe elviheted reggelente, hogy csodákat láthasson a gyereked. Anya sok van a számára napköziben, kettő-három. Hol biztosabb nyugodt álma? Soha ezt ki nem találom. Ha otthon van éjjelente édesanya szeretete veszi álmát védelembe. Boldog is a ma gyereke. Napköziben őr mellette, gondos, kedves, jó védőnő. Nála büszkébb ki lehetne? Rá van bízva a jövendő! Benkéné Jászberényből „Kezek” címmel írt verset. íme egy szakasza: Óh. most már értem, bárha meg is késve: Jó anyám kezét többé nem lelem . . . És minden dolgos, kérges, drága kézre Az elismerés csókját lehelem. Hubai József, a Jászberényi 62/3. Építőipari Vállalat dolgozója így fr versében: Munkások, amikor nem volt még jogunk,- űzve ültük meg a munka ünnepét. Évszázados harcban fordult meg sorsunk S ünnepiünk szabad Május elsejét! INTÉZKEDÉS^ Több ízben jelent meg cikk . Szolnokmegyei Néplapban a megyei kórházzal szemben lévő — MÁVAUT várakozó — szennyes, egészségtelen állapotáról. Közlöm, hogy az állami közegészségügyi felügyelő 1954 július 1-i határidővel kötelezte a városi tanács város és községgazdálkodási osztályát, a váróhelyiség megfelelő átalakítására, a szennyeződés kiküszöbölésére. Dr. Snchy Dezső Megyei Tanács eü. oszt. vez. GYERMEKEINK EGÉSZSÉGÉÉRT LU Az a hatalmas gazdasági és politikai változás, mely népünk életében bekövetkezett, egészségügyi politikánkban is óriási fordulatot hozott. Nálunk legfőbb érték az ember, a gyermek, akié a jövő. Az embert, a gyermeket védi az a minisztertanácsi határozat is, amely tavaly március elején lépett hatályba. Megyénkben a terhesnök 97.3 százaléka veszi igénybe azóta az ingyenes tanácsadást. — A 400 Ft-os ingyenes kelengye utalványokból eddig tizennégy ezret_ adtak ki. Az intézeti szülések száma is jelentősen emelkedett, mióta az ápolás ingyenes, illetve kedvezményes. S a 12 heti fizetett szülési szabadság szintén az ember, a szülő nő és az újszülött gyermek megbecsülését tükrözi. Ez az intézkedés lehetőséget' ad arra, hogy az anya maga táplálja gyermekét a legveszélyeztetettebb időszakban. LU A bölcsődében pedig szakgondozást kap minden gyermek, míg anyja munkával van elfoglalva. Megyénk e tekintetben különösen előre van, mert 21 állandó és 40 idénybölcsődénk van. Büszkék lehetünk arra is, hogy Szolnok volt az első vidéki város, ahol anyatejgyűjtő állomás létesült, függetlenített védőnővel. Különösen nagy segítség ez a kórházak csecsemősztályainak, — mert minden beteg csecsemőnek egyik főorvossága az anyatej. A gyermekvédelem fontos szerve a védőnői rendszer. Jórészt ennek köszönhető, hogy az 1938 évihez viszonyítva 50 százalékkal csökkent a csecsemőhalálozás. Az önzetlen gondoskodás gyümölcse, — hogy az angolkórt, mint népbetegséget felszámoltuk. — Most szívós küzdelem folyik a legsúlyosabb csecsemőbetegség, a bélluirut ellen. Tavaly megyénkben 5D.000 kg tejport fogyasztottak el a gyermekek, ami ezt a betegséget gátolja. m A megelőzés célját szolgálják a rendszeres védőoltások is. Ma már nemcsak himlő és diftéria ellen kötelező az oltás, hanem tuberkulózis ellen is. Diphteriával együtt szamárköhögés és tetanus ellen is oltottunk. Az előbbi különösen a csecsemőkorban veszélyes, míg a tetanus a nagyobbacska gyermekek között, apró sérülések nyomán keletkezhet. Minden remény megvan arra, hogy ezen a téren is hasonló szép eredményt érhetünk, mint amit a diftériánál sikerült elérni. A gyermekvédelem fontos része a betegek szakorvosi ellátása. Ez részben a rendelőintézetekben, a Járási Egészségvédelmi Szolgálat kiszállásai útján és a kórházak gyermekosztályain történik. 0 A kórházi gyermekágyak létszáma 28-ról 123-ra emelkedett, de még ez is kevés és. reményünk van rá, hogy ez rövidesen bővül. Különösen Jászberényben fontos gyermekosztály felállítása, mely tehermentesítheti a szolnoki gyermekosztályt. Kifejezésre kell juttatnunk azonban azt a sajnálatos körülményt, hogy megyénkben koraszülött osztály nincs, pedig csecsemőhalálozásunk főoka a koraszülések nagy száma. Gyermekegészségügy terén komoly feladat hárul a védőnőkre, a szülésznőikre, az egészségügyi állandó bizottságok aktíváira, az MNDSz lelkes tagjaira. Meggyőzéssel rá kell bírni az anyákat, hogy már a betegség kezdetén vegyék igénybe az orvosi segítséget. Hosszú az út, amelyet a felszabadulás óta a gyermekvédelem terén megtettünk, nagy és szép az eredmény, melyet az egészségügyi kultúra vonalán elértünk. Mindezek mutatják gyermekeink megváltozott, szebb, boldogabb életét, mutatják kormányzatunk messzemenő gondoskodását: mindent a gyermekért. Ezt a gondoskdást a most közelgő pártkongresszus bizonyára még jobban kiszélesíti, elmélyíti. Krámer Dezső dr. oszt. vez. kórházi főorvos. Tamási Mihály Tiszatenyőről azt írta, hogy az Állat- és Zsírbegyüjtő Vállalattól nem kapta meg útiköltségét. A panaszra az a válasz érkezett, hogy május 8-án a szolnoki 2-es postán Tamási Mihály címére 35.30 Ft-ot feladtak. A Szolnokmegyei Néplapban —1 már több estben bíráltuk a MÁV-i ot kisebb-nagyobb hiányosságok miatt. Ezúttal nem panaszkodunk, hanem köszönetét mondunk felé, amiért szombaton 12.40-kor vonatot indított Martfűtől Szentesig, így különösen azoknak a szentes- csongrád-orosházi dolgozóknak szereztek örömet, akik egész héten távol vannak családjuktól. Fogadják a Martfűről utazó munkatársak nevében köszöne- tünket. Tisza Cipőgyár dolgozni Martfű. «I Örömmel közlöm a szerkesztőséggel, hogy közbenjárásukra apósom megkapta a nyugdíjat. Évek óta nem intéződött el kérelmünk eddig. Ezúton mondunk köszönetét a Néplap munkatársainak. — Tfi V. Nagy Jőzsefné, Vezseny. A Szolnokmegyei Néplap április 6-án megjelent számában közzétett, a „Jászberényi postán“ című cikkben foglaltakat megvizsgáltam. Megállapítottam, bogy az esti pénzfelvételi munkahely megerősítésére szükség van. A helyszínen intézkedtem, hogy a munka zökkenőmentes lebonyolítása érdekében még egy dolgozó álljon a közönség rendelkezésére. — Dr. Vass Sándor ell. csop. vez., Debrecen, Posfaiga-mujóság. Köszönetét mondok az elvtársaknak, amjért elintézték kérésemet. Pénzemet hiánytalanul megkaptam. Ha a szerkesztőség nem segít, bizony nem kaptam volna azt meg. -= Gazdag András, Szászberek. Néha oly váratlanul, >Iy meglepetésszerűen találjuk masunkat zemben az emberek úi ellemvonásaival, hogy nagunk is csodálko- ;unk ra.ita. Mert a há- :ak. gyárak, s a nagy ilkotások szemünk áőtt tornyosulnak az ig felé: nap mint nap irra jáVván látjuk, imint kiássák az ala- )ot s felhúzzák a fa- akat a folyton zúgó keverőgép mellett. De íz a változás, ami nö- 'endékeink, tanítványaink lelkében megy ágbe. — sokszor ész- evétlen. s mire szenünkbe ötlik. már nerészen szárbaszö- :ött. s messze átível a égin. Egyszer az egyik »ztáJyban ifjú Süve- !es Dániel képét tet- ék ki a faliújságra a ur.iáni leánykák, más- :or meg ötven eszten- lő tanári munkájának érméséről beszélt igyik órán iskolánk letven esztendős neve- ője. B. Laci-bácsi. De íz. amit tegnap lát- am, az mindennél váratlanabb. meglepőbb! Moziba ment a két nőst végző negyedik isztályunk. Szótlanul, igyelmesen ültek a sónkban. a vásznon az dei 10-es szovjet hűid ó képei peregtek: 30 éves a moszkvai Vlagyi- nir Majakovszkii-szín- 1Ó7 ni íjfjrnm^mökérNyíló virágok kezik a kolhozba. Phen- jan újjáépül. S ekkor valaki a lányok közül váratlanul, halkan felnevetett, s ártatlan izgalommal súgta oda az előtte- ülőnek: — Lidia! Látod! Phenjan! S Lidia látta. Négy esztendővel ezelőtt került iskolánkba Lidia Tiszakürtről. Félénk, riadt leányka volt. első hosszabb utazása életében ide Jászberénybe. a tanítóképzőbe vezetett. S azóta itt töltötte iskolaéveit. Érthetetlen volt számomra. mi fűzi őt különösebben e koreai városhoz. Miért nézi most oly figyelmesen, előrehajolva ültében a gyorsan pergő képeket, a Kínából érkező cementből épült házakat s a moszkvai Áutóza- vód-ból kikerülő hatalmas, Phenjan új sugárútiam hangtalanul suhanó autóbuszokat. Amint világos lett a moziban. érdeklődve néztem körül a leányok között. Magyarázatot vártam az előbbi fellobbanó nevetésért. S most. egészséges, játékos kuncogás közepette. ahogyan csak fiatal leányok tudnak szívből nevetni — avatott be az egyik a nagy titokba. — Ze-Jul phenjani! S nem árult volna el számorora semmit e mondat, ha nem épp az előző héten került volna kezembe, a gyermekek között beszélgetve. Lídiának néhány sztá- iinvárosi fényképe. A nyáron készült. Az iskola brigádjával töltött ott néhány hetet. Az egyik kénen a víztorony előtti kis parkiban egy koreai fiúval ül a pádon. — Ze-Jul Pesten tanul — magyarázták akkor a leányok. Mindennek emlékezete csak egy pillanatig tartott, hogy. végigfutott. gondolatomon. De megéreztem e rövid pillanatban.. megértettem e rövid párbeszéd mögött húzódó egyszerű kis történet nagy- szerűségét. Reggel olvastam a lapokban, hogy Dulles hazarepült. S most arra gondoltam: repülhet Dulles, beszélhet a délkoreai külügyminiszter Géniben. amit akar — de épül Phenjan, s a kis tiszakürti gvakorlóéves tanítónő szívében — mert Lidia tegnap tudta meg. hogy hazakerül tanítani Tiszak.ürtre — ott él Ze-Jul. vidáman mosolyog, mint a sztá- linvárosi képen, s a postán szorgalmasan jönnek-mennek a levelek. Lidia és Ze-Jul levelei. (Cs-i-n)
