Szolnok Megyei Néplap, 1954. május (6. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-04 / 104. szám
2 8ZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1994 május 4. A pártoktatási év sikeres befejezéséért Dalles hétfőn délben elutazott Genfből Az 1953—54-es nártoktatási év utolsó szakaszába értünk. Az SZKP történetét tanulmányozó tanfolyamokon már megkezdődött az ismétlés. Növelj az összefoglalók jelentőségét. hogy a kádertanfolyamok hallgatói az SZKP története legfontosabb elméleti, gyakorlati tanulságain kívül, számot adnak népi- demdkratikus fejlődésünk időszerű politikai, gyakorlati kérdéseinek ismeretéről is. Az ismétlés legfőbb célja hogy a hallgatók a tanult anyag legfontosabb elvi tanulságait és ezek gyakorlatban! alkalmazását alaposabban megértsék. Vigyázni kell. hogy ez ne jelentse az irodalom egyes részeinek dogmatikus „betanulását“, hanem elsősorban a különböző történelmi szakaszok főbb sajátosságainak. elméleti kérdéseinek, összefüggéseinek megértését. Pl. a NÉP tanulmányozásánál nemcsak a NÉP lényegéről, van szó, hanem arról is. miért törvényszerű a NÉP politika alkalmazása, hogyan teszi szükségessé a NÉP politikára való áttérést a kisárutermelő gazdaság lé- tézése. melyek a NEP-politika alkalmazásának feladatai, hogyan hat | ki a munkás-paraszt szövetségre? a Beszélnünk kell a NEP-politika al- fkalmazásának sajátosságairól hangánkban. eredményeiről, az elköve- ' tett hibákról, feladatainkról. A* eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy sokan félreértik az Ismétlés fogalmát. Ez alatt a 4—6 hét alatt el akarták olvasni az egész irodalmat, foglalkozni akarónak a tananyag minden részletkérdésével. Ezzel a módszerrel nem ; lehet kielégítő eredményt elérni, *— egyrészt nem is valósítható meg ;.a rövid idő miatt, másrészt veszélyezteti a legfontosabb anyagok is- Sgmétlését. Helytelennek bizonyult az a mód- /szer is. amikor egyes elvtársak az jévi tanyanyag ismétlését az útmu- |tatóban megadott „összefoglaló kér- \<lések‘’ szószerinti kidolgozására szűkítik le s ezt igyekeznek mes- .tanulni. Az ilyen „kisiskolás’1 módszerek megbéklyózzák az illető ön- 'i álló gondolkozását, a vázlat szavai- ••hoz való görcsös ragaszkodást idéznek elő. Az így készülőknél szo- i kott aztán előfordulni, hogy ha i esetleg váratlan kérdést kapnak, zavarba 'jönnek, nem tudnak vála- . szólni, mert az „nincs benne a váz- í latban." Feltétlenül helyes kidoJ- ' gozni a vázlatot, de ez csak egyik .eszköze lehet a jó felkészülésnek. Igen hasznos az egyes témáikkal kapcsolatos jegyzeteket ismét tanulmányozni. Különösen fontos az Használjuk fel a szocializmus építésének időszerű problémáiról szóló elméleti cikkeket, mint pl.: „A mezőgazdaság szocialista átszervezésének néhány kérdése, hazánkban.“ „A NÉP alkalmazásának kérdései hazánkban’’ c. segédanyagot s a Propagandista c. folyóiratban megjelent fontosabb idevonatkozó elméleti cikkeket. Csak a jegyzetek s az ismétlésre kiválasztott irodalom elolvasása után fogjunk hozzá a válaszok rövid vázlatának elkészítéséhez. Ehhez a munkához nem (lehet egy mindenki számára elfogadható sémát adni. Néhány alapvető vonásban azonban mindegyiknek meg kell egyeznie.. Ezek közül az egyik az, hogy a válasz ne legyen szó szerint leírva, hanem csak a főbb gondolatmenetet (alkérdéseket) s ezen belül a jelentősebb részletkérdéseket tartalmazza. Pl. a „SZKP VIII. kongresszusának határozata a munkás-paraszt szövetségről“ című kérdésnél azt igyekezzünk elsősorban megmutatni, hogy a VIII. kongresszus előtti helyzet és az ebből adódó feladatok hogyan, vetették fel a szövetség osztálytartalma kiszélesítésének problémáját: a szocializmus építésére való áttérés hogyan követeli meg a szövetség osztálytartalmának kiszélesítését: mit jelent a lenini hármas jelszó helyes alkalmazása. hogyan kell a középparasztságot a munkásosztály, a szegényparasztság tartós szövetségesének megnyerni, a párt- és a kormány ezzel kapcsolatos gyakorlati feladatait, a VIII. kongresszus útmutatásait. A* összefoglalóit multévi tapasztalatai szerint a válaszokban kevés volt az önálló vélemény és következtetés. A hallgatóknak most arra kell törekedniök. hogy bátran, a tanultak alapján, de a saját szavaikkal vonják le a következtetéseket. adják meg a feleleteket. Pl. a SZKP története tanulságainak elemzésénél mutassák meg tényeken keresztül azt is. hogyan alkalmazza pártunk mindennapi harcában a Szovjetunió Kommunista Pártjának tapasztalatait. Az alapos felkészülés első feltétele a tervszerű munka. Ezt elősegítheti a pontos naDtári-terv készítése. amelynek következetes betartása esetén arányosan foglalkozhatunk az anyaggal. Avassunk néhány irodalmi Busi Lajosné Szolnok. Pártoktatás Háza. A párfértekezlet után Tint a megyei pártváűasztmány tagja elsőrendű kötelességemnek tartom a pártértekezlet határozatának végrehajtását. A határozat a párt- és kormány intézkedésének megfelelően a mezőgazdaság fokozott fejlesztését tűzi ki célul. Meggyőződésem, hogy ezt a feladatot akkor lehet megvalósítani, ha egész dolgozó népünk megérti jelentőségét. A munkás-paraszt szövetség megerősítéséhez szükséges, hogy minden dolgozó paraszt is teljesítse tervét, úgy, mint az ipari dolgozók. Ma már a mezőgazdaságban is tervszerűen doígozunk. csak még sok dolgozó paraszt társam nem ismeri eléggé a mező- gazdaság gyors fejlesztésének módszereit. Én a magam részéről a tavasziak vetését április 1-re elvégeztem. A napraforgót, répát, kukoricát egyaránt elvetettem. Csatlakoztam a .korai vetés, bő aratás“ mozgalomhoz, melyet MNDSZ szervezetünk termelési bizottsága indított. Az őszi gabonát idejében fogasoltam, lehordtám a kukoricacsutkát. A hideg időjárás késlelteti a növények fejlődését. Ezt munkánkkal kell ellensúlyozni, Tervem, hogy a napraforgót háromszor, a kukoricát négyszer, a répát pedig ötször megkapálom. Állatállományomat is fejleszteni akarom. Egy szarvasmarhám van, de a tavalyi üszőborjút meghagytam továbbtenyésztésre. így 400 forint adókedvezményt is kapok. Mikor itt lesz az ideje, törzskönyveztetem az üszőt. Van négy egyéves süldőm, egyet már befogtam hízni, hogy hízott- sertésbeadáisi kötelezettségemet minél előbb teljesíteni tudjam. Egy koca is van a süldők között, ezt hízás előtt lemalacoztatom. utána pedig meghízlalotn szabadpiaci eladásra. Két süldőt saiát szükségletemre hizlalok meg. Politikai téren legdöntőbbnek a felvilágosító munka fokozását, megjavítását látom. Igyekszünk elsősorban a magunk példa- mutatásával és okos szóval megértetni a dolgozó parasztokkal az előttünk álló feladatokat. BENE MIHÁLYNÉ dolgozó parasztasszomy, az ujszászi MNDSZ titkára. részt. AÍ A kunmártom járás DISZ szervezeteinek munkájáról Pártunk és kormányunk pro- nammja a fiatalok elé is komoly •feladatokat állít. — DISZ-tagjaink büszkék arra, hogy harcolhatnak /'azok végrehajtásáért, s arra, hogy a párt segédcsapata lehetnek. Mi •sem bizonyítja ezt jobban, mint az isa lelkes versengés, amely Disz szervezeteinkben a párt kongresszusának tiszteletére folyik. A fogadalmiak nagy részét már teljesítették. « most újabb felajánlásokat tesznek Dicséretre méltó munkát végezlek többek között a kunmártoiTi ’Cirokszár Ládagyár fiataljai, akik mind a termelésben, mind a fémgyűjtésben élenjárnak/ .Ezt nagymértékben segítette az. hogy maguk a vezetőségi tagok példamutatóan dolgoznak. Szűcs elvtárs, a DISZ titkár például 200 százalékot 'ért el seleitmentes munkával. >— Hasonlóan jó munkát végeznek & -caépai téglagyár fiataljai is. Eddig DANYI JANOS a kunmártoni Cirokszár Ládagfyár ifjúmunkása, tervét állandóan 200 százalék körül teljesíti. 20 mázsa vasat gyűjtöttek itt és még folytatják munkájukat* A fásítási mozgalom is jó ütemben halad járásunk területén. — Egyes községekben, mint például Tiszainokán, ahol a fiatalok több mint 2000 facsemetét ültettek, valósággal megváltoztatták a falu képét. Élenjártak ebben a munkában Szendrei Sándor és Kovács István, akik tíz fiatalt is beszerveztek a faültetők közé. Sajnos, nem minden szervezetünk dolgozik egyforma aktivitással. Ezek közé tartozik a kunmártoni téglagyár is. Itt sokan még a tagsági bélyeget sem veszik meg. Nem tettek semmit a fémgyűjtésért sem. Ennek a szervezetünknek az eddiginél többet'kell segítenünk, s az ottani fiataloknak is sokat kell ten- niök azért, hogy felsorakozhassanak az élenjárók közé. Dávid Károly titkár. Kunmárton, járási DISZ bizottság. SZOL A ZENE ES PEREG A FILM A HAJÓN TTí élután volt. Áz uta” zók a hajó indulásáéra várva, sétáltak a Tisza partján, a szolnoki hajóállomáson, vagy éppen melengették arcukat az enyhe napsugarak kellemes cirógatásában. A hajó kéményéből füst szállt a /magasba. Néhány későn- jövő az utolsó percekben 'gyors tempóban közeledett a hajóállomásra, majd ismét emberek jelentek meg ,és ládákban valamit cipeltek. Az utazók egyhangú közönye felolvadt és találgatni kezdték a ládák titkát. Közelebb húzódtak a lomha hajó korlátjához és nézték az előbb érkezetteket, mint szerelik, állftgat- ják az agregátort, majd a f'imvetítőgépet. Futótűzként terjedt a hír: „Filmvetítés lesz!” A következő percben sípszó hangzott, jelezve, itt az indulás ideje, majd lassan, méltóságteljesen elindult a folyam vándora a szolnoki állomásról Tiszapüspökin, Tiszasülyön át Tiszabura, a végállomás felé. Néhány száz méter után teljes sebességgel siklott a vizen, magaután (hagyva az örvénylő, hullámzó, zöld színben tündöklő hullámokat. A folyó két partján zöld pázsit, sűrűn burjánzó, telt bokrok körvonalai tűntek fel/ JL# égcsak 'ezután követ- 1 kezett a legtöbbet jelentő élmény. A hajó mélyén az elsötétített ka- jütben megjelentek a hófehér vásznon a filmkockák. A vidám, játékos rajzfilm jelenetei Hacsa- turján zenéje kíséretében elevenedtek meg, A vidám jeleneteknél harsány, szívből jövő nevetés töltötte be a helyiséget. Az egyes filmek lepergése után néhány percnyi szünet következett és így módunk nyílt meghallani az utazók véleményét is. Több film mezőgazdasági problémákról szólt. A gyapotbetakarítógépről, a fejés módszeréről, a gyümölcsfélék téli raktározásáról és megannyi ehhez hasonló problémáról. Az újabb és újabb állomásokról csak úgy özönlöttek, az utasok és a vetítés hírére arcukról öröm sugárzott. z egyik szünetben elbeszélgettünk Cseppentő Gyula tiszaroffi lakossal. Miután megeredt a nyelve, arról beszélt nagy lelkesedéssel, hogy bár sok éven át utazott ezen a hajón, ilyen szép élményben még nem volt része. A fejősről szóló film tetszett neki a legjobban. Szerinte a kezdeményező jutalmat érdemelne. „Az az ember nagyon szereti társait, aki ezt kitalálta” —‘ mondotta. Dancsházi István, a tiszasülyi Iskola igazgatója is hasonló véleményen volt. tunk végére érve, a -hajó utasai fájó szívvel hagyták el a rögtönzött mozihelyiséget. “ :■ —Ha— Genf. Az MTI kiküldött tudósítója jelenti: |a genfi| értekezlet hétfőn kezdődő második hetének első eseménye Dulles amerikai külügyminiszter elutazása a tanácskozások színhelyéről. Vasárnap Genfbe érkezett Luce asszony, az Egyesült Államok római nagykövete, aki elkíséri Dullest Milánóba és résztvesz az amerikai külügyminiszter és Scelba olasz miniszterelnök rövid megbeszélésén. E tanácskozások tárgya laptudósítók szerint az „Európai Védelmi Közösség“ olaszországi ratifikálása és ezzel kapcsolatban a trieszti kérdés. Dulles, aki Badell — Smith külügyminiszterhelyettesnek adta át az értekezleten résztevő amerikai küldöttség vezetését, délben elutazott Genfből. Dulles távozásával összefüggésben a Neue Züricher Zeitung „Dulles külpolitikájának kudarcáról“ ír, míg a Basler Nachrichten és a La Suisse megállapítják, hogy az amerikai külügyminiszter „teljesen elszigetelődött és magányos emberré vált Genfben“. A zürichi Die Stadt ezzel kapcsolatban „A nyugati hatalmak Washington által oly nagy buzgalommal kovácsolt egységfrontjának bomlásáról ír és azt hangoztatja, hogy az amerikai politikával szemben egyfajta „európai izolacionaliz- mus“ fejlődik ki, melynek az az egyetlen jellemvonása, hogy az ázsiai kérdést az indokínai probléma váltotta ki. I svájci | sajtóvéleményefc szerint Washington Indokínávai kapcsolatos agresszív tervének kudarca minden bizonnyal hatékonyan befolyásolja majd az úgynevezett európai védelmi közösség létrejöttét is. Dulles Genfben vasárnap zártkörű sajtóértkezletet tartott, amelyen csak amerikai újságírók vehettek részt. Az amerikai külügyminiszter búcsút vett az amerikai sajtó Genfben tartózkodó képvisel lóitól és kijelentette, hogy „Genf-' ben lehetetlen volt következetesen érvényre juttatni az amerikai álláspontot, miután az Egyesült Államok legfontosabb európai szövetségesei cserben hagyták”. A baseli National Zeitung kiemeli, hogy a multheti genfi események következtében „érezhetően elhidegült a viszony” egyfelől az Egyesült Államok, másfelől Anglia és Franciaország között. A svájci sajtó általában úgy vélekedik, hogy Dulles. távozása után sokkal termékenyebbé válik a genfi értekezlet munkája. A lapok az indokínai kérdésben — amelynek érdemleges vitája hamarosan megkezdődik — pozitív, legalább is kompromissz’- mos megoldást várnak. Nguyen Quoc Dinh, a Bao Daj- féle Vietnam külügyminisztere vasárnap Genfbe érkezett és megbeszélést folytatott Bidault francia külügyminiszterrel. E megbeszélés után — mint a La Suisse jelenti — Chauvel, Franciaország berni nagykövete félkereste Gromiko szovjet külügyminiszterhelyettest és tájékoztatta Bao Daj állásfoglalásáról. Chauvel egyben felkérte a szovjet küldöttséget, hogy hívja meg hivatalosan a genfi értekezlet indokínai vitájában való részvételre a Vietnami Demokratikus Köztársaság képviselőit. [A JOURNAL DE GENEVe| £s m£S svájci lapok híradása szerint Genfben a hét közepén, valószínűleg szerdán megkezdődik az indokínai kérdés vitája, amelyen 9 kormány, a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, Franciaország, Anglia, az Amerikai Egyesült Államok, a Vietnami Demokratikus Köztársaság, a Bao Daj-féle Vietnam, Laosz és Kambodzsa képviselői vesznek részt. A 9 kormány képviselői első tanácskozásukon határoznak majd arról, hogy megbeszéléseikbe más országok, mint India, Pakisztán, Indonézia, Burma, stb. küldötteit is bevonják-e. (MTI), Moszkva Ulica „Pravda“ dóm 24 Moszkva, Pravda-u. 24. Milliók ismerik ezt a címet. A hatalmas palotában, amelynek oromzatán messzire világítanak a Pravda szó betűi, véget nem érő áradatban érkeznek a levelek a nagy szovjet ország minden részéből, a világ legtávolabbi pontjairól. A szovjet emberek akkor írnak erre a címre, amikor az egész néppei meg akarják osztani örömüket, sikereiket, amikor nyilvánosságra akarják hozni alkotó terveiket, am’kor bírálják a fogyatékosságokat, amikor tanácsot kérnek, vagy egyszerűen szeretetüket fejezik ki a kommunista párt és a szovjet nép iránt, /, Vegyük kezünkbe a Pravda bármelyik számát. Első oldalon mindig megtaláljuk a legidőszerűbb, legfontosabb témáról szóló vezércikket. A vezércikk mellett rendszerint három kis hasábot foglal el „Hazank egy napja’ című rovat. A Pravda tudósítói a Szovjetunió valamennyi köztársaságából és területéről — sürgönyileg, telefonon, rádión és repülőpostával közlik a nap eseményeit, a szovjet embfs rek újabb és újabb munkagyőzelmeit. Nincs olyan esemény az országban, amelyről a Pravda ne tudósítana, ])e lapozzunk csak egyet. Az újság második oldala rendszerint a pártszervezetek életével, a Szovjetunió gazdasági és kulturális építésének kérdéseivel foglalkozik. Munkáslevelezők, falusi levelezők, tudósok, orvosok, mérnökök, háziasszonyok és diákok írnak a Pravdában. Ismertetik tapasztalataikat, eredményeiket bírálják a párt- és gazdasági szervezetek, kulturális intézmények munkáját, / A Pravda a hibákkal szembeni kérlelhetetlenségre, az állami érdekek védelmére, kötelességeik maradéktalan teljesítésére neveli a szovjet embereket. A Pravda széleskörű propaganda-, agitációs _ és szerv ező munkát végez. Hasábjain rendszeresen megjelennek a szövetségi köztársaságok határterületek pártmunkásainak, a szovjetek dolgozóinak írásai. A Pravda rendszeresen közöl sajtószemlét, foglalkozik a többi újság és a folyóiratok munkájával, helyet ad legjobb anyagaiknak. A harmadik és negyedik oldalt külföldi tudósítások foglalják le. Tartalmas, érdekes cikkekből értesülhetünk, hogyan virágoznak az európai népi demokratikus országok. Sikeresen építi az új életet a népi Kína. Elmélyülnek az ellentétek az ipiperializmus táborában Mindjobban terebélyesedik és erősödik a népek harca a békéért és demokráciáért. , A negyedik oldal alján apró betűs szedéssel megtaláljuk a lap állandó rovatainak elnevezéseit. E rovatok munkatársai — sokrétű munkával járulnák hozzá, hogy a lap idejében tájékoztassa olvasóit a legfontosabb és legérdeksebb eseményekről. M őst pedig lépjünk be a hatalmas üvegpalotába és látogassunk el a nyomdába. A szerkesztőségi kollektíva mellett a nyomda dolgozói is nagyszerű munkával járulnak hozzá az SZKP Központi Bizottsága lapjának elkészítéséhez, A szerkesztőségből a csőpostán keresztül jutnak a kéziratokat tartalmazó tokok a szedőterembe. A korszerű szedőgépek egész sorokat szednek ki egyszerre. A tárcák, cikkek és sürgönyök, szedők, korrektorok és lektorok kezéből kerülnek a tördelők asztalára. Éjfélre befejeződik a tördelés. A nyers papírlapra nyomott újságoldalakat a szerkesztőségbe küldik, ott újra elolvassák az anyagot, majd az egészet visszaküldik a nyomdába. A tördelt oldalakat matricázzák. A kész matricák ezután öntődébe kerülnek. Itt „elválnak” a matricák útjai. Egy részüket különleges tokokba csomagolva a repülőtérre küldik. A gépmadarak az ország minden részébe elviszik a Pravda matricáit. A helyi nyomdákban azután a martricák felhasználásával kiöntik az oldalakat és helyi hírekkel kiegészítve kinyomtatják a Pravda megfelelő mutációját. A Pravda moszkvai nyomdája számára előkészített matrica rögtön az öntődébe kerül. Az öntőautomatákból percek alatt kerülnek elő a félhengeralakú öntvények. Az újság egy-egy számának példányaihoz többszáz oldalt kell kiönteni. Az öntött oldalakat azután futószalagra helyezik.,, s,. A rotációs gép megtelik papírtekercsekkel. Ä nyolcvan méter hosszú gépóriás óránként többszázezer példányt nyomtat ki. — Ha egyetlen szalagban fognánk össze a papírmennyiséget, amely egy év alatt keresztül megy a gépen, tíznél is többször átfonhatnánk vele az egyenlítőnél a földtekét. (MTI), •'••kíiW.Vjwné .*•
