Szolnok Megyei Néplap, 1954. május (6. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-18 / 115. szám
1954. május 18, SZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP 3 Hétmillió téglával adós népgazdaságunknak a szolnokmegyei Téglagyári Egyesülés Megyénk téglagyárai az 1954-es gyártási idény megkezdése óta elmaradtak tervük teljesítésével. A nyerstéglagyártási előirányzatot ez- évben eddig egyetlen telep sem teljesítette. s ugyanez a helyzet a téglaégetésd terv teljesítésénél is. Bár a megye hét telepének mindegyike résztvesz a kongresszusi versenyben, a felajánlások teljesítése is lassú ütemben halad. így történhetett meg az, hogy a Szol- nokmegyei Téglagyári Egyesülés az ez évi gyártási idő megindulása óta elmaradását csak növelte, s jelenleg 7 millió daráb téglával adósa népgazdaságunknak. Ez az elmaradás annak ellenére is megvan, hogy a kohgresz- szusi verseny legutóbbi heteiben az egyes telepeken sorra születnek a munlkahőstettek. Az abonyi Téglagyár 450-es téglaprésének kollektívája például az óránként 4500 téglára méretezett géppel 7—8000 téglát gyárt le ugyanannyi idő alatt. Mégis bajok vannalk az abonyi Téglagyárban is. A tavaszi kedvezőtlen időjárás alatt rossz szervezés miatt nem volt kellő mennyiségű száraz tégla a gyárban. Pedig egy kis körültekintéssel megszervezhették volna az előmelegítést, ami gyorsabb száradást tett volna lehetővé. Ugyanez a helyzet a mezőtúri Téglagyárnál is, ahol május első hét napjában a tervből csak 53.3 százalékot valósítottak meg száraz- tégla-hiány miatt. A megye összes téglagyárai közül a legegyenletesebben a tiszaföldvári telep dolgozott. Bár ezen a vidéken is ugyanolyan időjárás uralkodott május első tíz napjában, mint Mezőtúron, vagy Abonyban, mégis magasan túlszárnyalták az égetési terv teljesítésében a többi telep doflgozóit. A már régebben megindított téglagyárak elmaradásán kívül sok bajnak volt okozója egy „objektiv’* nehézség is. A törökmiklósi Általános Vasipari Javító Vállalat ugyanis olyan munkát végzett a martfűi Téglagyár gőzgépének javításánál, hogy azt más vállalatnak kellett újból kijavítania. Emiatt Martfűn csak május 12-én indult meg a próbagyártás, s a dolgozók már csak a kongresszusi verseny utolsó napjaiban tudnak bekapcsolódni a jobb eredmények eléréséért indított küzdelembe. A hétmilliós elmaradás póttól sáért nemrégen lelkes versenyt indítottak a szolnoki telep dolgozói. A gyár „.Május 1.‘‘ behordó brigádja a kongresszus tiszteletére május 10-től hat hónapig tartó vetélkedésre hívta ki az Egyesülés valamennyi behordóbrigádját. A „Május 1.*’ brigád kollektívájához csatlakoztak a szolnoki Téglagyár égetőkemencéjének dolgozói is azzal a felajánlással hogy első negyedévi elmaradásukat június 31-ig teljesen pótolják. A kemencék dolgozói felajánlásának teljesítéséhez csatlakozásukkal segítséget nyújtanak az égetők is. Társaik példáján pártunk III. kongresszusának tiszteletére megfogadták, hogy a második negyedév még hátralévő részében 120 százalékos átlagteljesítménnyel segítik a gyárat elmaradásának behozásában. W. L. Gyenge az állampolgári fegyelem a hunmártoni járásban A nép érdekét, az életszínvonal további emelését szolgálják azok a törvényeket is, amelyeket az állam, a kormány, a begyűjtés és az adófizetés terén megszab. Sokhelyütt azonban ezt még nem tudják. Van ahol nem is nagyon akarják tudni. Húzzák, halogatják az adófizetést, s nem gondolnak arra, hogy saját sorsuk, jövőjük alakulását, szebbéválását gátolják vele. A kunmártani járás szomorú dicsőséget szerzett azzal, hogy a legutolsó az adófizetésben. A május 7-i adatok szerint (azóta lényeges javulás nem történt) a járás községei átlagosan mintegy 15—17 százalékban tettek eleget adófizetési kötelezettségüknek. Tiszán j< | Az 1500 főnyi községben igen nagy az adótartozás. A tanácselnök elvtárs egy mondatban foglalja össze az „okot“: „Nincs adóbeszedő, nem megy az adózás“. A faluban 12 kulák van. 11 tartozik. Többségük tavalyról is. Mint Ugrai elvtárs mondja, a kulákok igen szemtelenek. Nem hisznek a végrehajtásban, nem hisznek va törvény erejében. Nem is hihetnék, hiszen több helyütt a zálogolás határideje régen lejárt, s azontúl intézkedés nem történt. A kulákok „jó tanácsa“ hat a dolgozó parasztokra is. Balogh Lajos 1945 óta nem fizet adót, a begyűjtéssel is sántít. Azt már elfelejtette, hogy földet, segítséget kapott az államtól. — Nem fizet szépszóra. Nem fizet és a kulákok nótáját fújja. A tanácstitkár és az elnök nagyon szomorú mindezért. Mindez nem okoz változást a faluban. — Még a tanácstagok soraiban sem. Hiszen 11 közül is 6 tartozik. A párttitkár példát mutat, de egymaga kevés. A t^csületes, jó- érzésű középparasztok, id. Bakó János, Gálfi László és Gálfi Imre eleget tettek kötelezettségüknek. A tanácstitkár és az elnök felső segítségre várnak, s a gyenge adókimutatásokban látják a hiba fő okát. Cserkeszfíllft | Először az 1. 6zámú földművesszövetkezeti boltot látogatjuk meg. Szép, tiszta »üzlet. Polcain szinte minden van, amire dolgozó parasztnak, falusi embernek szüksége van. Paulovits elvtárs a bolt vezetője szívesen ad felvilágosítást arra, hogyan élnek, mit vásárolnak az emberek? Április hónapban közel 27 ezer forintnyi textiláru fogyott ed, A vegyesipari cikkekből 54.000 Ft értékű cserélt gazdát. Ehhez a tételhez tartoznak a Cserkeszölőn oly fontos permetezőszerek, rézgálic, mész, stb. Ebben a hónapban előreláthatóan szintén túlteljesíti tervét a bolt. — A műtrágya forgalom nincs ezekben feltüntetve — jegvzi meg a boltvezető elvtárs, abból is igen nagy mennyiséget adtunk el. — Ezenkívül még egy földművesszövetkezeti boltja van a községnek, tehát ez a forgalom mintegy felényi a valóságosnak. — Pénz van a községben, van vásárlóerő. Jól is van így. A múltban sokat szenvedett summások, cselédek megtalálták a számításukat. Milyen a tanács munkája? Nagy József elvtárs tanácselnök mosolyogva fogad. *— „Nálunk olyan jól sikerül minden tanácsülés, hogy még a madarak is azt csi- csergik“. A válasz kitűnő, de mégsem pontos. Nemcsak a madarak örvendeznek a tanács munkája miatt. A kulákok is. 28 van a községben, soha ilyen jó dolguk nem volt. Tóth Lajos — az egyik — maga elismeri, hogy tartozni ugyan tartozik, nem is kevéssel, dehát ráér teljesíteni. Ráér, mert a tanács nem alkalmazza következetesen a törvényeket. — Vasárnap vásár lesz Kunmártonban. Lesz jószágfelvitel is. Utána megnő az adófizetés is. — Van ebben igazság, de mégsem lehet csodákat várni ettől. Hiba lenne elhallgatni azt, hogy akad példamutató ember itt is. Andrascsik Demeter, Harangozó Imre, középparasztok. Kevesen követik a példájukat. A tanácstagok közül is. — Odáig azok még nem fejlődtek — szegezi le Nagy elvtárs. Addig még nagy az út. Nagy bizony, csakhogy maguk is hosszítják Nagy elvtárs. Azzal, hogy keveset magyaráznak és keveset tesznek, hogy rövidebb legyen. Cibakháza [ Ez a község — mint a mesebeli hős — Gulliver a törpék között. Nem a valóságban, nem az adófizetést viszonylag jól teljesítő Kisújszállás, vagy Karcag mellett, a szolnoki járás községei mellett. — „Óriás“ a saját járásában, a leg- elmaradottban,. a kunmártoniban. 28 százalékra áll a második negyedévi adófizetéssel. Első helyen. Ez az arány, csak ebben a járásban jó. Még a közepes tiszafüredi járásban sem számítana elégségesnek. Mindenesetre itt a tanács jobban politizál és bátrabban intézA „Társadalmi Szemle” most megjelent áprilisi számának első cikkében Kálmán Endre elvtárs a párt és a tömegek közötti kapcsolatok fejlesztésének kérdésével foglalkozik. Az MDP küszöbön álló III. kongresszusa alkalmából Luca Ferenc elvtárs cikke a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek megszilárdításával kapcsolatos időszerű feladatokat tárgyalja. Vásárhelyi Miklós elvtárs „Az összeurópai kollektív biztonsági szerződés <— a béke és a népek függetlenségének alapja” címmel írt cikket. „A közgazdaságtudomány fellendítéséért” című cikkében Szabó Kálmán elvtárs a közgazdasági elméleti alkotó munka elmaradásának okaival és fejlesztésének feladataival foglalkozik. Zala Júlia elvtársnő cikke a számvitel jelentőségével és a számviteli munka megjavításának feladatait elemzi a gazdasági vezetés segítése szempontjából. Magyar Tene fejlődésének idős7erű kérdékedik. A tanácselnök lendületes, mozgékony ember. Nem sajnálja a jó szót a meggyőzésre, nem gyenge a szankciók alkalmazásánál sem. Itt sem jó a tanácstagok példa- mutatása. Ugylátszik a legnehezebb a saját portán rendet teremteni. — Kevés a pénz a községben? — Ne higyje. Ha valahol kiírják a községben, hogy félhold szőlő eladó, azonnal van gazdája. Mi akadályozza hát a jobb, pontosabb adófizetést Cibakházán és másutt a ktinniárfoni jjrésban | A dolgozó parasztok nem ismerik eléggé, milyen károkat jelent, ha nem fizetik adójukat. Nem tudják, hogy a saját községük költségvetésében lesz ezzel kevesebb a fedezet, a lehetőség. A tanácsok vezetői nem eléggé következetesek, szemethúnynak a hibák felett. Ezzel igent mondanak a törvényszegésre, a halogatásra. Az adófizetést egyedül az adószedő feladatának tekintik. A községi tanácsok feladata, hogy jó szóval, felvilágosító munkával serkentsék az adófizetést. Ott azonban, ahol ez nem használ a törvényes intézkedéseket kell al- kalmazniok. Legelsősorban a ku- lákoknál, a falu kizsákmányolói- val szemben. Másként a kunmár- toni járás törpe marad a becsületes adófizetők nagy családjában. Az lesz a költségvetése is, ha nem változtatnak módszereiken a községi tanácsok, ha csupán kapni akarnak és adni nem az államnak a dolgozó parasztok. seiről Maróthy János elvtárs írt tanulmányt, , jj -^fA folyóirat több hozzászólást közöl a „nép“ alkalmazásának kérdéseiről Mód Aladár és Kassai Géza elvtársak cikkeivel megindult vitához. A hozzászólásokat Halasi László és József Róbert, Hoch Róbert, Hóm Miklós, Pálffi Zoltán, Szabó E. István elvtársak írták. A „Szemle’*-rovatban Patkó Imre elvtárs a Bolgár Kommunista Párt VI. kongresszusának és a Lengyel Egyesült Munkáspárt II. kongresz- szusának eredményeit és tanulságait foglalja össze. Göncöl György elvtárs a Caracasban nemrég lezajlott pánamerikai értekezlet elemzésével kapcsolatban ismerteti a latinamerikai népek egyre erősödő harcát a Wall Street gyarmatosító törekvései ellen. Köpeczi Béla elvtárs cikkének címe: „A mai francia irodalom részvétele a nép harcában”. Látványos lovas- és fogatbemutatók az őszi mezőgazdasági kiállításon Az ősszel megnyíló Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár területén megkezdték a háromholdas lovasbemutatópálya gyepesítését. Rendbehozzák la kétezerszemélyes' lelátótribünt is. A pályán mutatják majd be a díjnyertes állatokat és itt lesznek a látványos, szórakoztató lovas- és fogatbemutatók is. Többek között egy-egy jelenetben korhű jelmezekben mutatják majd be a lovaglás és a kocsihajtás történetét az ókortól napjainkig. Izgalmas lovas- és fogatversenyekben is gyönyörködhetnek majd itt a kiállítás látogatói, többek közt gátversenyben, díjugratásban, stb. Látványos lesz a négyes- és ötösfogiatok felvonulása is és igen tanulságosnak ígérkezik a különböző gazdasági fogatok bemutatása. Tervfoevették nemzetközi lóversenyek rendezését is. Megkezdték a vízvezetékhálózat bővítését is. Ennek kapacitását mintegy 50 százalékkal bővítik. Megjelent a „Társadalmi Szemle“ új száma lNTÉZKEI>£seK. „Bizalommal fordulok a Néplap szerkesztőségéhez panaszommal, mert olvastam, hogy több jogos kérést elintéztek már, — írta özv. Kormány Lajosné mezőtúri olvasónk, — A probléma az, hogy egy gondozott gyermek után nem kaptam meg a mai napig sem a múlt év október és november hónapokra járó tartásdíjat, a 144 forintot. A megyei tanács oktatási osztályát kértük meg az ügy megvizsgálására és orvoslására. Az alábbi választ kaptuk: „A gondozási díjak felülvizsgálása alapján özv. Kormány Lajosné nevelőszülő részére Majzik Margit gondozott után 144 forint követelést megállapítottam. Ez összeget egyidejűleg nevezett részére kiutaltam. Hack Márton osztályvezető Szolnok.“ * „Baj van a tisztasággal” címmel levél jelent meg a Néplap április 1-i számában. Tóth Ferenc elvtárs észrevételét köszönjük. Kritikája kissé szigorú, a hiba megszüntetése nem csupán a kunmártoná tanács jóakaratán múlik. Az említett szökőkút részben már működik. Megjavítására tettünk lépéseket. A járási tanács és a mozi épülete előtti út kétségtelen gödrös. Ezen utcarésznek az aszfaltozása a piactér parkírozásával együtt a község egyik terve. A szentesi vajüzem helyisége valóban szűk. Annak áthelyezését hosszabb idő óta szorgalmazzuk. A tejesvizet nem az árokba öntik. Oda víz csak a lépcső lemosásakor kerül. Dr. Suchy Dezső osztályvezető Szolnok, megyei tanács eü. oszt.” * Cs. Nagy Imréné tiszaföldvári lakos panasszal fordult szerkesztőségünkhöz. Közölte, hogy tiszaino- kai határban levő betagosított földje helyett nem kapott csereingatlant. A megyei tanács _ mező- gazdasági osztályától az alábbi választ kaptuk: „Nevezett panaszát megvizsgálva megállapítottuk, hogy az jogos. Kérelmét azonban a községi tanács jelenleg nem tudja teljesíteni, mivel minden állami tartalékterületet kiadtak kishaszon- bérletbe. Ezeket a szerződéseket felbontani nem lehet. Minthogy Cs. Nagy Imrét a fennálló törvényes rendelkezések értelmében a csereingatlan. megilleti, kérelmére javasolom, hogy részére Tiszaföld- vár község határában legyen tulajdonul adva hasonló minőségű és Méltó büntetést szabjanak 1954 május 11-én megjelent az öcsödi tanácsnál Koródi Gáborné öcsödi kulákasszony tervfclbontás végett. A tárgyalás során a kulákasszony több államellenes csalása, mesterkedése került napvilágra. Kiderült, hogy Koródi Gáborné a Magtermeltetési Vállalattal kötött termelési szerződés termelői példányát meghamisította. A területet, 1 kataszteri hold és 800 négyszögöllel megemelte, azzal a szándékkal, hogy a több leszerződött terület után több kedvezményt kapjon. Kitudódott az is, hogy Koródi Gáborné tanyáján alig van egy pár darab jószág, mert a tulajdonát képező jószágokat mások tanyáján helyezte el. így például Dezső Fe- Ferenc öcsödi lakosnál 1 tehenet, 1 üszőt és 2 juhot, Koródi Gábor öcsödi lakosnál 1 lovat és 1 juhot, Gordán Benjamin öcsödi lakosnál pedig 1 sertést helyezett el. Ugyanakkor Koródi Gábornénak 18.000 Ft adóhátraléka van, ezenmenyiségű szántóterület. Amennyiben Tiszaföldvár határában nevezett igényét nem lehet kielégíteni, az esetben Tiszainoka község határában ez év őszén kaphat csereingatlant. Ebben az esetben kérelmét megfelelő időpontban a tiszainokai községi tanácshoz kell eljuttatni. Horváth Imre osztályvezető Szolnok, megyei tanács.” * A napokban írtunk arról, hogy Törökmiklóson rosszak, elhanyagoltak a járdák. A cikkre az alábbi választ kaptuk az ottani községgazdálkodási osztálytól: „A Fel- szabadulás-úton a gyalogjárda építéséhez hozzáfogtunk. Ugyancsak építjük az útat a FAGI házak előtt. Javítjuk az 1944-ben megrongálódott betonjárdákat is. Úgy igyekszünk ezekkel a munkákkal, hogy őszre megjavítsuk az útakat. így fokozatosan szépítjük városunkat. Farkas Antal csoportvezető.“ A sajtó hű munkatársa Ty. Szabó Gáborné bánhalmi posta- kézbesítő a nagy tanyavilágban rendszeresen és pontosan elvégzi a feladatát. A sajtó előfizetőit felkeresi, biztosítja az előfizetési dijak időben való beszedését. Uj előfizetőket is szervez. ki a csaló kulákasszonyra kívül a begyűjtésbe t&tozik: 90 kg hízottsertéssel, 78 kg tojással, 125 kg szarvasmarhával, 30 kg hi- zottbaromfival, 27 kg soványbaromfival és 2551 liter tejjel. Mindezekkel még tavalyról van hátralékban. Ebben az esztendőben még semmit sem adott be annak ellenére, hogy 33 hold földön gazdálkodik. A jószágokat azért dugdosta el, hogy a végrehajtás során ne lehessen azokat megtalálni. Fehér István Kunmárton, Járási Tanács Az öcsödi községi és a kunmár- toni járási tanács feladata most gondoskodni arról, hogy a népet megkárosító, spekuláló kulákasz- szony elnyerje méltó büntetését. Tanácsaink mindenütt a legmesz- szebbmenö szigorral lépjenek fel a falusi osztályeílenséggel, a nép ellenségeivel szemben. (A s z e r k.) Vessünk silókukoricát és silócsalamádét | a korán I lekerülő takarmánynövények (őszi takarmánykeverék, stb.) területére másodvetésként vessünk csalamádét, vagy siló- kukoricát. így ugyanarról a területről egy évben két termést takaríthatunk be. A kettős takarmánytermesztéssel nagytömegű és olcsó silótakarmányhoz jutunk. Állatállományunk fejlesztése megköveteli a takarmányalap további növelését, s ennek egyik igen jó módszere a silózás. A csalamádé igen nagy zöldtömeget adó takarmánynövény, magas cukortartalmú, nagy víztartalma miatt azonban csak zöldfogyasztásra, vagy besilózásra alkalmas. Csalamádé termesztésére a csokrosodásra hajlamos, a sok fattyú hajtást növelő kukorica fajták a legalkalmasabbak. Ilyen az úgynevezett fehér kukorica, de általában alkalmas csalamádé kukoricának a bánkúti és a Fleischman lófogú kukorica. A csalamádé igen meghálálja a trágyázást, de ha előveteménye trágyázott őszi takarmánykeverék volt, akkor trágyázást nem kíván. A csalamádét, főnövényként áprilistól — június végéig, másodnövényként júniustól augusztusig vessük 12—15 cm sortávolságra. A vetőmag szükséglet általában 60—100 kg kát. holdanként. | c6lszf.ro | korai vetés esetén a csalamádét borsóval kevertem vetni, mert így még nagyobb zöldtömeget ad. — Vetés után fogasolni, hengerelni kell. fiíu-atd, icmdnt<m^o.íd a PÁRTÉPÍTÉS-H
