Szolnok Megyei Néplap, 1954. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-18 / 115. szám

1954. május 18, SZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP 3 Hétmillió téglával adós népgazdaságunknak a szolnokmegyei Téglagyári Egyesülés Megyénk téglagyárai az 1954-es gyártási idény megkezdése óta el­maradtak tervük teljesítésével. A nyerstéglagyártási előirányzatot ez- évben eddig egyetlen telep sem tel­jesítette. s ugyanez a helyzet a téglaégetésd terv teljesítésénél is. Bár a megye hét telepének mind­egyike résztvesz a kongresszusi versenyben, a felajánlások teljesí­tése is lassú ütemben halad. így történhetett meg az, hogy a Szol- nokmegyei Téglagyári Egyesülés az ez évi gyártási idő megindulása óta elmaradását csak növelte, s jelen­leg 7 millió daráb téglával adósa népgazdaságunknak. Ez az elmaradás annak elle­nére is megvan, hogy a kohgresz- szusi verseny legutóbbi heteiben az egyes telepeken sorra születnek a munlkahőstettek. Az abonyi Tégla­gyár 450-es téglaprésének kollektí­vája például az óránként 4500 tég­lára méretezett géppel 7—8000 tég­lát gyárt le ugyanannyi idő alatt. Mégis bajok vannalk az abonyi Téglagyárban is. A tavaszi kedve­zőtlen időjárás alatt rossz szerve­zés miatt nem volt kellő mennyi­ségű száraz tégla a gyárban. Pedig egy kis körültekintéssel megszervez­hették volna az előmelegítést, ami gyorsabb száradást tett volna lehe­tővé. Ugyanez a helyzet a mezőtúri Téglagyárnál is, ahol május első hét napjában a tervből csak 53.3 százalékot valósítottak meg száraz- tégla-hiány miatt. A megye összes téglagyárai közül a legegyenleteseb­ben a tiszaföldvári telep dolgozott. Bár ezen a vidéken is ugyanolyan időjárás uralkodott május első tíz napjában, mint Mezőtúron, vagy Abonyban, mégis magasan túlszár­nyalták az égetési terv teljesítésé­ben a többi telep doflgozóit. A már régebben megindított téglagyárak elmaradásán kívül sok bajnak volt okozója egy „objektiv’* nehézség is. A törökmiklósi Általá­nos Vasipari Javító Vállalat ugyanis olyan munkát végzett a martfűi Téglagyár gőzgépének javításánál, hogy azt más vállalatnak kellett újból kijavítania. Emiatt Martfűn csak május 12-én indult meg a pró­bagyártás, s a dolgozók már csak a kongresszusi verseny utolsó napjai­ban tudnak bekapcsolódni a jobb eredmények eléréséért indított küz­delembe. A hétmilliós elmaradás póttól sáért nemrégen lelkes versenyt in­dítottak a szolnoki telep dolgozói. A gyár „.Május 1.‘‘ behordó bri­gádja a kongresszus tiszteletére május 10-től hat hónapig tartó ve­télkedésre hívta ki az Egyesülés valamennyi behordóbrigádját. A „Május 1.*’ brigád kollektívájához csatlakoztak a szolnoki Téglagyár égetőkemencéjének dolgozói is azzal a felajánlással hogy első negyedévi elmaradásukat június 31-ig teljesen pótolják. A kemencék dolgozói fel­ajánlásának teljesítéséhez csatlako­zásukkal segítséget nyújtanak az égetők is. Társaik példáján pártunk III. kongresszusának tiszteletére megfogadták, hogy a második ne­gyedév még hátralévő részében 120 százalékos átlagteljesítménnyel se­gítik a gyárat elmaradásának be­hozásában. W. L. Gyenge az állampolgári fegyelem a hunmártoni járásban A nép érdekét, az életszínvonal további emelését szolgálják azok a törvényeket is, amelyeket az ál­lam, a kormány, a begyűjtés és az adófizetés terén megszab. Sok­helyütt azonban ezt még nem tudják. Van ahol nem is nagyon akarják tudni. Húzzák, halogatják az adófizetést, s nem gondolnak arra, hogy saját sorsuk, jövőjük alakulását, szebbéválását gátolják vele. A kunmártani járás szomorú dicsőséget szerzett azzal, hogy a legutolsó az adófizetésben. A má­jus 7-i adatok szerint (azóta lé­nyeges javulás nem történt) a já­rás községei átlagosan mintegy 15—17 százalékban tettek eleget adófizetési kötelezettségüknek. Tiszán j< | Az 1500 főnyi községben igen nagy az adótartozás. A tanácsel­nök elvtárs egy mondatban fog­lalja össze az „okot“: „Nincs adó­beszedő, nem megy az adózás“. A faluban 12 kulák van. 11 tarto­zik. Többségük tavalyról is. Mint Ugrai elvtárs mondja, a kulákok igen szemtelenek. Nem hisznek a végrehajtásban, nem hisznek va törvény erejében. Nem is hihet­nék, hiszen több helyütt a zálogo­lás határideje régen lejárt, s azon­túl intézkedés nem történt. A kulákok „jó tanácsa“ hat a dolgozó parasztokra is. Balogh Lajos 1945 óta nem fizet adót, a begyűjtéssel is sántít. Azt már elfelejtette, hogy földet, segítséget kapott az államtól. — Nem fizet szépszóra. Nem fizet és a kulákok nótáját fújja. A tanácstitkár és az elnök na­gyon szomorú mindezért. Mindez nem okoz változást a faluban. — Még a tanácstagok soraiban sem. Hiszen 11 közül is 6 tartozik. A párttitkár példát mutat, de egymaga kevés. A t^csületes, jó- érzésű középparasztok, id. Bakó János, Gálfi László és Gálfi Imre eleget tettek kötelezettségüknek. A tanácstitkár és az elnök felső se­gítségre várnak, s a gyenge adóki­mutatásokban látják a hiba fő okát. Cserkeszfíllft | Először az 1. 6zámú földműves­szövetkezeti boltot látogatjuk meg. Szép, tiszta »üzlet. Polcain szinte minden van, amire dolgozó parasztnak, falusi embernek szük­sége van. Paulovits elvtárs a bolt vezetője szívesen ad felvilágosí­tást arra, hogyan élnek, mit vásá­rolnak az emberek? Április hónapban közel 27 ezer forintnyi textiláru fogyott ed, A vegyesipari cikkekből 54.000 Ft ér­tékű cserélt gazdát. Ehhez a tétel­hez tartoznak a Cserkeszölőn oly fontos permetezőszerek, rézgálic, mész, stb. Ebben a hónapban elő­reláthatóan szintén túlteljesíti tervét a bolt. — A műtrágya for­galom nincs ezekben feltüntetve — jegvzi meg a boltvezető elvtárs, abból is igen nagy mennyiséget adtunk el. — Ezenkívül még egy földművesszövetkezeti boltja van a községnek, tehát ez a forgalom mintegy felényi a valóságosnak. — Pénz van a községben, van vá­sárlóerő. Jól is van így. A múlt­ban sokat szenvedett summások, cselédek megtalálták a számítá­sukat. Milyen a tanács munkája? Nagy József elvtárs tanácselnök moso­lyogva fogad. *— „Nálunk olyan jól sikerül minden tanácsülés, hogy még a madarak is azt csi- csergik“. A válasz kitűnő, de még­sem pontos. Nemcsak a madarak örvendeznek a tanács munkája miatt. A kulákok is. 28 van a köz­ségben, soha ilyen jó dolguk nem volt. Tóth Lajos — az egyik — maga elismeri, hogy tartozni ugyan tartozik, nem is kevéssel, dehát ráér teljesíteni. Ráér, mert a tanács nem alkal­mazza következetesen a törvé­nyeket. — Vasárnap vásár lesz Kunmártonban. Lesz jószágfelvi­tel is. Utána megnő az adófizetés is. — Van ebben igazság, de még­sem lehet csodákat várni ettől. Hiba lenne elhallgatni azt, hogy akad példamutató ember itt is. Andrascsik Demeter, Harangozó Imre, középparasztok. Kevesen követik a példájukat. A tanács­tagok közül is. — Odáig azok még nem fejlődtek — szegezi le Nagy elvtárs. Addig még nagy az út. Nagy bizony, csakhogy maguk is hosszítják Nagy elvtárs. Azzal, hogy keveset magyaráznak és ke­veset tesznek, hogy rövidebb le­gyen. Cibakháza [ Ez a község — mint a mesebeli hős — Gulliver a törpék között. Nem a valóságban, nem az adófi­zetést viszonylag jól teljesítő Kis­újszállás, vagy Karcag mellett, a szolnoki járás községei mellett. — „Óriás“ a saját járásában, a leg- elmaradottban,. a kunmártoniban. 28 százalékra áll a második ne­gyedévi adófizetéssel. Első helyen. Ez az arány, csak ebben a járás­ban jó. Még a közepes tiszafüredi járásban sem számítana elégsé­gesnek. Mindenesetre itt a tanács job­ban politizál és bátrabban intéz­A „Társadalmi Szemle” most megjelent áprilisi számának első cikkében Kálmán Endre elvtárs a párt és a tömegek közötti kapcso­latok fejlesztésének kérdésével fog­lalkozik. Az MDP küszöbön álló III. kongresszusa alkalmából Luca Ferenc elvtárs cikke a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek megszi­lárdításával kapcsolatos időszerű feladatokat tárgyalja. Vásárhelyi Miklós elvtárs „Az összeurópai kol­lektív biztonsági szerződés <— a béke és a népek függetlenségének alapja” címmel írt cikket. „A köz­gazdaságtudomány fellendítéséért” című cikkében Szabó Kálmán elv­társ a közgazdasági elméleti alkotó munka elmaradásának okaival és fejlesztésének feladataival foglal­kozik. Zala Júlia elvtársnő cikke a számvitel jelentőségével és a szám­viteli munka megjavításának fel­adatait elemzi a gazdasági vezetés segítése szempontjából. Magyar Tene fejlődésének idős7erű kérdé­kedik. A tanácselnök lendületes, mozgékony ember. Nem sajnálja a jó szót a meggyőzésre, nem gyenge a szankciók alkalmazásá­nál sem. Itt sem jó a tanácstagok példa- mutatása. Ugylátszik a legnehe­zebb a saját portán rendet terem­teni. — Kevés a pénz a községben? — Ne higyje. Ha valahol kiírják a községben, hogy félhold szőlő eladó, azonnal van gazdája. Mi akadályozza hát a jobb, pon­tosabb adófizetést Cibakházán és másutt a ktinniárfoni jjrésban | A dolgozó parasztok nem isme­rik eléggé, milyen károkat jelent, ha nem fizetik adójukat. Nem tud­ják, hogy a saját községük költ­ségvetésében lesz ezzel kevesebb a fedezet, a lehetőség. A tanácsok vezetői nem eléggé következetesek, szemethúnynak a hibák felett. Ezzel igent monda­nak a törvényszegésre, a haloga­tásra. Az adófizetést egyedül az adószedő feladatának tekintik. A községi tanácsok feladata, hogy jó szóval, felvilágosító mun­kával serkentsék az adófizetést. Ott azonban, ahol ez nem használ a törvényes intézkedéseket kell al- kalmazniok. Legelsősorban a ku- lákoknál, a falu kizsákmányolói- val szemben. Másként a kunmár- toni járás törpe marad a becsüle­tes adófizetők nagy családjában. Az lesz a költségvetése is, ha nem változtatnak módszereiken a köz­ségi tanácsok, ha csupán kapni akarnak és adni nem az államnak a dolgozó parasztok. seiről Maróthy János elvtárs írt tanulmányt, , jj -^f­A folyóirat több hozzászólást kö­zöl a „nép“ alkalmazásának kérdé­seiről Mód Aladár és Kassai Géza elvtársak cikkeivel megindult vitá­hoz. A hozzászólásokat Halasi László és József Róbert, Hoch Ró­bert, Hóm Miklós, Pálffi Zoltán, Szabó E. István elvtársak írták. A „Szemle’*-rovatban Patkó Imre elvtárs a Bolgár Kommunista Párt VI. kongresszusának és a Lengyel Egyesült Munkáspárt II. kongresz- szusának eredményeit és tanulsá­gait foglalja össze. Göncöl György elvtárs a Caracasban nemrég lezaj­lott pánamerikai értekezlet elemzé­sével kapcsolatban ismerteti a la­tinamerikai népek egyre erősödő harcát a Wall Street gyarmatosító törekvései ellen. Köpeczi Béla elv­társ cikkének címe: „A mai fran­cia irodalom részvétele a nép har­cában”. Látványos lovas- és fogatbemutatók az őszi mezőgazdasági kiállításon Az ősszel megnyíló Országos Me­zőgazdasági Kiállítás és Vásár te­rületén megkezdték a háromholdas lovasbemutatópálya gyepesítését. Rendbehozzák la kétezerszemélyes' lelátótribünt is. A pályán mutatják majd be a díjnyertes állatokat és itt lesznek a látványos, szórakoz­tató lovas- és fogatbemutatók is. Többek között egy-egy jelenetben korhű jelmezekben mutatják majd be a lovaglás és a kocsihajtás tör­ténetét az ókortól napjainkig. Izgal­mas lovas- és fogatversenyekben is gyönyörködhetnek majd itt a kiál­lítás látogatói, többek közt gátver­senyben, díjugratásban, stb. Látványos lesz a négyes- és ötösfogiatok felvonulása is és igen tanulságosnak ígérkezik a külön­böző gazdasági fogatok bemuta­tása. Tervfoevették nemzetközi ló­versenyek rendezését is. Megkezdték a vízvezetékhálózat bővítését is. Ennek kapacitását mintegy 50 százalékkal bővítik. Megjelent a „Társadalmi Szemle“ új száma lNTÉZKEI>£seK. „Bizalommal fordulok a Néplap szerkesztőségéhez panaszommal, mert olvastam, hogy több jogos kérést elintéztek már, — írta özv. Kormány Lajosné mezőtúri olva­sónk, — A probléma az, hogy egy gondozott gyermek után nem kap­tam meg a mai napig sem a múlt év október és november hónapokra járó tartásdíjat, a 144 forintot. A megyei tanács oktatási osztályát kértük meg az ügy megvizsgálá­sára és orvoslására. Az alábbi vá­laszt kaptuk: „A gondozási díjak felülvizsgálása alapján özv. Kor­mány Lajosné nevelőszülő részére Majzik Margit gondozott után 144 forint követelést megállapítottam. Ez összeget egyidejűleg nevezett részére kiutaltam. Hack Márton osztályvezető Szolnok.“ * „Baj van a tisztasággal” címmel levél jelent meg a Néplap április 1-i számában. Tóth Ferenc elvtárs észrevételét köszönjük. Kritikája kissé szigorú, a hiba megszünteté­se nem csupán a kunmártoná ta­nács jóakaratán múlik. Az említett szökőkút részben már működik. Megjavítására tettünk lépéseket. A járási tanács és a mozi épülete előtti út kétségtelen gödrös. Ezen utcarésznek az aszfaltozása a piac­tér parkírozásával együtt a község egyik terve. A szentesi vajüzem helyisége valóban szűk. Annak át­helyezését hosszabb idő óta szor­galmazzuk. A tejesvizet nem az árokba öntik. Oda víz csak a lép­cső lemosásakor kerül. Dr. Suchy Dezső osztályvezető Szolnok, me­gyei tanács eü. oszt.” * Cs. Nagy Imréné tiszaföldvári lakos panasszal fordult szerkesztő­ségünkhöz. Közölte, hogy tiszaino- kai határban levő betagosított földje helyett nem kapott cserein­gatlant. A megyei tanács _ mező- gazdasági osztályától az alábbi vá­laszt kaptuk: „Nevezett panaszát megvizsgálva megállapítottuk, hogy az jogos. Kérelmét azonban a köz­ségi tanács jelenleg nem tudja tel­jesíteni, mivel minden állami tar­talékterületet kiadtak kishaszon- bérletbe. Ezeket a szerződéseket felbontani nem lehet. Minthogy Cs. Nagy Imrét a fennálló törvé­nyes rendelkezések értelmében a csereingatlan. megilleti, kérelmére javasolom, hogy részére Tiszaföld- vár község határában legyen tu­lajdonul adva hasonló minőségű és Méltó büntetést szabjanak 1954 május 11-én megjelent az öcsödi tanácsnál Koródi Gáborné öcsödi kulákasszony tervfclbontás végett. A tárgyalás során a kulák­asszony több államellenes csalása, mesterkedése került napvilágra. Kiderült, hogy Koródi Gáborné a Magtermeltetési Vállalattal kötött termelési szerződés termelői példá­nyát meghamisította. A területet, 1 kataszteri hold és 800 négyszögöllel megemelte, azzal a szándékkal, hogy a több leszerződött terület után több kedvezményt kapjon. Kitudódott az is, hogy Koródi Gá­borné tanyáján alig van egy pár darab jószág, mert a tulajdonát ké­pező jószágokat mások tanyáján helyezte el. így például Dezső Fe- Ferenc öcsödi lakosnál 1 tehenet, 1 üszőt és 2 juhot, Koródi Gábor öcsödi lakosnál 1 lovat és 1 juhot, Gordán Benjamin öcsödi lakosnál pedig 1 sertést helyezett el. Ugyanakkor Koródi Gábornénak 18.000 Ft adóhátraléka van, ezen­menyiségű szántóterület. Amennyi­ben Tiszaföldvár határában neve­zett igényét nem lehet kielégíteni, az esetben Tiszainoka község hatá­rában ez év őszén kaphat cserein­gatlant. Ebben az esetben kérelmét megfelelő időpontban a tiszainokai községi tanácshoz kell eljuttatni. Horváth Imre osztályvezető Szol­nok, megyei tanács.” * A napokban írtunk arról, hogy Törökmiklóson rosszak, elhanyagol­tak a járdák. A cikkre az alábbi választ kaptuk az ottani község­gazdálkodási osztálytól: „A Fel- szabadulás-úton a gyalogjárda épí­téséhez hozzáfogtunk. Ugyancsak építjük az útat a FAGI házak előtt. Javítjuk az 1944-ben megrongáló­dott betonjárdákat is. Úgy igyek­szünk ezekkel a munkákkal, hogy őszre megjavítsuk az útakat. így fokozatosan szépítjük városunkat. Farkas Antal csoportvezető.“ A sajtó hű munkatársa Ty. Szabó Gáborné bánhalmi posta- kézbesítő a nagy tanyavilágban rendszeresen és pontosan elvégzi a feladatát. A sajtó előfizetőit felke­resi, biztosítja az előfizetési dijak időben való beszedését. Uj előfize­tőket is szervez. ki a csaló kulákasszonyra kívül a begyűjtésbe t&tozik: 90 kg hízottsertéssel, 78 kg tojással, 125 kg szarvasmarhával, 30 kg hi- zottbaromfival, 27 kg soványbarom­fival és 2551 liter tejjel. Mindezek­kel még tavalyról van hátralékban. Ebben az esztendőben még semmit sem adott be annak ellenére, hogy 33 hold földön gazdálkodik. A jó­szágokat azért dugdosta el, hogy a végrehajtás során ne lehessen azo­kat megtalálni. Fehér István Kunmárton, Járási Tanács Az öcsödi községi és a kunmár- toni járási tanács feladata most gondoskodni arról, hogy a népet megkárosító, spekuláló kulákasz- szony elnyerje méltó büntetését. Tanácsaink mindenütt a legmesz- szebbmenö szigorral lépjenek fel a falusi osztályeílenséggel, a nép el­lenségeivel szemben. (A s z e r k.) Vessünk silókukoricát és silócsalamádét | a korán I lekerülő takarmány­növények (őszi takarmánykeverék, stb.) területére másodvetésként vessünk csalamádét, vagy siló- kukoricát. így ugyanarról a terü­letről egy évben két termést ta­karíthatunk be. A kettős takar­mánytermesztéssel nagytömegű és olcsó silótakarmányhoz jutunk. Ál­latállományunk fejlesztése megkö­veteli a takarmányalap további nö­velését, s ennek egyik igen jó mód­szere a silózás. A csalamádé igen nagy zöldtö­meget adó takarmánynövény, ma­gas cukortartalmú, nagy víztartal­ma miatt azonban csak zöldfo­gyasztásra, vagy besilózásra alkal­mas. Csalamádé termesztésére a csokrosodásra hajlamos, a sok fattyú hajtást növelő kukorica faj­ták a legalkalmasabbak. Ilyen az úgynevezett fehér kukorica, de ál­talában alkalmas csalamádé kuko­ricának a bánkúti és a Fleischman lófogú kukorica. A csalamádé igen meghálálja a trágyázást, de ha elő­veteménye trágyázott őszi takar­mánykeverék volt, akkor trágyá­zást nem kíván. A csalamádét, fő­növényként áprilistól — június vé­géig, másodnövényként júniustól augusztusig vessük 12—15 cm sor­távolságra. A vetőmag szükséglet általában 60—100 kg kát. holdan­ként. | c6lszf.ro | korai vetés esetén a csalamádét borsóval kevertem vet­ni, mert így még nagyobb zöldtö­meget ad. — Vetés után fogasolni, hengerelni kell. fiíu-atd, icmdnt<m^o.íd a PÁRTÉPÍTÉS-H

Next

/
Thumbnails
Contents