Szolnok Megyei Néplap, 1954. május (6. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-01 / 103. szám
Éljen a világ népeinek, szüntelenül erősödő békemozgalma! Éljen a népek közös harca az atom és hidrogénbomba betiltásáért! Diadalmaskodjék a békés tárgyalások eszméje> minden vitás nemzetközi kérdés megoldásánál! Ma mindenütt békét, boldogságot kívánnak egymásnak az emberek V. M. Molotov a genfi értekezlet csütörtöki üléséit kifejtette a Szovjetunió álláspontját a koreai kérdéssel kapcsolatban Idős, barázdált arcú, finom- homlokú. 50 év körüli nagypapa kinézésű bácsi Magda Árpád. Jelenleg a mezőtúri városi tanács dolgozója. Régi harcos. Az elnyomatás éveiben ő vitte el az egyszerű emberek közé a párt hangiát, küzdött a szebb, az emberibb életért. Nevelte, tanította a mezőtúri és a környező falvak kubikosait. Akkor is azt tette, azon a május elsején. A történelem lapjaira az 1930-as esztendőt írták. Egy amerikai ..tudós" éppen abban az időben jósolta meg. hogy közeleg a világ vége. Németországban születőiéiben volt a náci szörny és a hitleri fasizmus őrjöngő telhetetl'enséggel követelte a hatalmat. Csak a Szovjetunióban voltak boldogok az emberek. Hazánkban az úri bitangság dühöngött. Sírt az árva. asszonyát, gyermekét veszítette el a munkanélküli, a dolgozónak nem jutott kenyér. Amikor eljött május elseje, ismét ökölbe szorultak a kérges kezek, felizzott a hamu alatt szuny- nyadó parázs. 1930-ban Mezőtúron is május elsejére készültek. Nem egyformán, kiki a maga módja szerint. Spett Ernő a polgármester és Bilinszki Kálmán rendőrtanácsos urak már április 25-én készenlétbe helyezték a karhatalmat. A csendőrlaktanya udvarából napközben vezényszavak hallatszottak, puskazárak csattogtak. Este meg nagy buzgalommal fényesítették szúró, nyaikat a dicső rend őrei. A házak falán öles plakátok hirdették: „tilos a csoportosulás“, három embernél több nem állhat meg beszélgetni. Ahol ellenszegülnek, — szólt a parancs, — ott fegyvert használ a csendőrség. Április 26-tól kezdve 24 csendőr járta éjjel-nappal a várost — nem egyedül — négyesével. Kerülgették a kubikos-házakat, és hogy előre megfélemlítsék az embereket, lesújtott a puskatus kéretlenül is. A Körös-gátat és a kunrnár- toni kövesutat akkoriban építették a kubikosok. Arcuk ezekben a napokban még jobban megkeményedett. látták a készülődést, de nem félt egyikük sem. mert élt és üzent a párt. Az illegális sejtek útján derék elvtársak életük kockáztatásával szórták a röplapokat, s a kubikusok munka közben egymásnak súgva adták át a párt szavát. Azt, hogy ünnep lesz május elsején. S ünnep is lett. A munkások sztrájkoltak. 700 kubikus tette le a szerszámot. Mognémult a határ. 700 mezőtúri és környéki kubikus állt födetlen fővel a Körös-parton. 1930-at írtak. Ugyanebben az évben Röjtökmuzsalyon. a sooron- megyei kisközségben egy proletár- asszonynak fia született. Baronies Ernő. Most 24 éves. Jeflenleg az öcsödi Szabadság tsz agronómusa. Felesége egy békésmegyei parasztlány. Üzbegisztán fővárosában. Tas- kentben találkoztak egymással. Az ismeretségből szerelem, a szerelemből pedig házasság lett. Baronies Ernő sorsa a különösséget kedvelők számára bizony 1948-ig alig nevezhető valami érdekesnek. Kubikus, napszámos, cseléd és aratómunkás volt., ■ A 800 lakosú soprommegyei kisközség utcáin 1948-ban vonult fel először, s ünnepelte boldogan a falu népe május elsejét. A felvonulók között határtalan büszkeséggel lépegetett Baronies Ernő. Magasra tartotta Sztálin elvtárs arcképét, s tiszta szívvel énekelt társaival. Aztán az emlékezetes felvonulás után szakérettségire jelentkezett, onnét a Szovjetunióba küldték tanulni. így került Taskentba. Üzbegisztán fővárosába. Ilyenkor ott május eleién már zöldéinek a fák. illatoznak a virágok. A május elsejei felvonulásokon népviseletben vonulnák fel a különböző nemzetiségek. Baronies Ernő 1951 május elsején vett részt először a taskenti felvonuláson. A Szovjetunió mind a 16 köztársaságából voltak ott. Egyszer, amint a díszemelvény felé mentek. Baronies Ernő olyat látott, hogy azt hitte, a szíve is megszakad a boldogságtól. örömében sírni szeretett volna. Szemeivel nem tudott betelni a sok gyönyörűségtől. A téren szólt a zene. s nem messze tőle a proletár nemzetköziség eszméiét hirdetve. egy idős üzbég kolhozparaszt és egy azerbajdzsán lány magasra emelve vitte Rákosi Mátyás elvtárs arcképét. Azt a május elsejét Baronies Ernő soha nem felejti el. Ki ne hallgatna szívesen más embertársa visszaemlékezéseit. A hallgatónak 'ilyenkor szinte az az érzése, hogv történelemkönyvben lapozgat. Május elsején mindenütt békét, boldogságot kívánnak egymásnak az emberek. Ez a történet két ember legszebb élményét örökítette meg. A történet szereplői sohasem ismerték egymást. Az egyik még fiatal ember ,a másik már idősebb. Az idősebb elvtárs május elsejei emléke azért feledhetetlen, mert a fiatalabb mindennél szebb, szabad málus elsejéért is küzdött. Szekulity Péter. lánca a. (léke niíndm/ájunkndk Engedjék meg nekem, egy nem idevalósi öreg bányásznak, hogy köszöntsem az önök szép városát. Szolnokot a tizedik szabad május elseje alkalmából. Vendégségben vagyok itt a legfiatalabb lányomnál. Hadd írjam meg azt is. hogy büszke és boldog vagyok azéirt is. mert leányom népihadseregünk egyik tisztjének felesége. Én az 1919-es dicsőséges Tanácsköztársaságnak voltam vörös katonája. Szívem minden dobbanásával érzem, mit jelent szabadon ünnepelni május elsejét, a munkásosztály harccal, vérrel megszentelt nagy napját. Most népünk. a munkások és parasztok. az értelmiség minden eddiginél összefor- rottabb. a szívek és lelkek egységesebbek, egész nemzetünk ünnepel. Hadd mondjam el én is, hogy a szabadságunk. a béke nagyon drága kincs nekünk. A genfi tárgyalást nagy figyelemmel kísérem. Az imperialisták háborúra spekulálnak, de mi apák. az anyák és gyermekeink is. továbbra is békében akarjuk építeni szép hazánkat. Termelni, dolgozni akarunk s békében élni minden néppel, közös megbecsülésben minden nemzettel. Az én számomra. Öregember számára külön nagy öröm. hogy megérhettem még egy ünnepet, a tizedik szabad május 1-et. Most én is veletek akarom ünnepelni ezt a szén napot. Kívánok a szolnoki dolgozóknak, lakosoknak. további újabb eredményt, jó erőt és jó egészséget. KNICNER A. . Szolnok. Duclos-u. 5. zf napsütötte Kossuth-téren már kora délelőtt sokezres tömeg hömpölygött. Szolnok munkásainak és a környező falvak parasztjainak zászlóerdőkkel, transzparensekkel díszített tarka színfoltjába észrevétlenül olvadt be a magyar Vörös Hadsereg katonáinak egyenruhája. A Városháza erkélye felett vörös drapériákkal díszített felirat figyelmezetett: Világ proletárjai egyesüljetek! 1919 tavaszán, ezen az első szabad májuson — mint ahogy a négyéves 'háború által megviselt, a kisantant-bandák támadása ellen hősiesen küzdő országban mindenhol — az itt ünneplő dolgozók is érezték e szavak hatalmas horderejét. % _A 2 ünnepi beszédet tartó Vágó Béla népbiztos szavainak külön nyomatékot adott a Kunmór- ton tájáról idehallatszó tompa ágyúdörej, mely először csak alig kivehetően, azután mindig erőteljesebben zúgva rontott a városra, mint a kitömi készülő vulkán bömbölő dübörgése. Vágó Béla arról beszélt, minden erőt latba kell vetni a Tanácsköztársaság megvédéséért, azért, hogy emberhez méltó legyen az élet mindenki számára, szabad legyen a gondolat és a tett. Az ünnepséget ezernyi szórakozási lehetőség — előadás, sportesemény, tánc — tette még kedvesebbé, felejthetetlenebbé. /! vörös gyalogezred katonái nó- ^ taszóval vonultak vissza déltájban a laktanyába. Mindannyian érezték, eljött a tettek ideje. A sorakozóhelyen rövid megbeszélést tartottak és elhatározták, hajnalban átkelnek a Tiszán, ők is beavatkoznak a harcokba. Tudomást szerezve erről a célkitűzésről az ezred parancsnoka — egy volt császári és királyi tiszt — tüstént megszökött. Tette senkinek sem volt különösebben feltűnő, senki sem sajálta. A viharban félelmetesen zúgó vízfß e g i m á j ns áradat is minden robaj nélkül veti ki magából a könnyűfajsúlyú szeny- nyes anyagot. A kora délutáni órákban már nemcsak az ágyúszó nyugtalanította az ünnepi díszbe öltözött város lakóit, hanem szórványosan lövedékek is robbantak a környéken. A főútvonalon a nótáíó, vidám tömeg helyett sebesültszállítókocsik hosszú karavánja vonult. Amerre elhaladtak, mindenhol jószívvel kötszert és élelmet nyújtottak át nekik a dolgozó asszonyok. % fl(7 em így a gazdagok, österrei- eher bornagykereskedő, zsíros, puffadt arcán kaján mosoly futott át, amikor meglátta a sebesülteket. „Mi is készítjük nektek a jó orvosságot” — dörmögte félhangon, majd a szoba belső sarkában fekvő gépfegyverhez lépett, immár század- szőr ellenőrizve, jól működik-é. Hasonló dologban szorgoskodott a város valamennnyi gazdag embere. Az élet, a szabadság napjának ünnepén ölni készültek a fehér urak. Mire beesteledett , a Vörös Hadsereg utóvédjei is átkeltek a Tiszán, a hidat felrobbantották. A kisantant katonái ekkor már Szolnak alatt jártak. A helyzet súlyos volt, a lakosság nem tudta, mit tegyen. Ezt a zűrzavart használták azután fel a fehér terroristák. Géppuska jalkkal esztelenüMőtték a város utcáit, mitsem törődve azzal, kiknek életét oltják ki ezáltal. Azt akarták, rétegjén a város, senki se mozduljon ki a házából addig, míg a kisantant hadsereg katonái meg nem „szállják Szolnokot. Számukra ez mindennél fontosabb volt. (Pár év múlva aztán, hogy verték a mellüket, darutollas maskarában, hogyan tetszelegtek „az idegen behatás ellen harcoló magyarság védelemezőinek“ szerepében.) Legjobban a Vörös Gyalogezred laktányáját lőtték, tűzfüggönnyel tettek lehetetlenné mindenfajta mozgást. Ettől a helytől rettegtek legjobban, gyilkos dühhel zúdították rá a golyókat. 1> kkor már Nagy Péter kunmár- ^ tani kubikos állt a Vörös Ezred élén. Olyan ember volt, aki talicskával bejárta nemcsak hazája, hanem Csehszlovákia és Németország munkahelyeit, több nyelvet beszélt és állandóan azt hangoztatta: csak fegyverrel lehet a régi világot megváltoztatni. A vöröskatonák az ő irányításával az ablakokból viszonozták a tüzet. A szembenálló felek ereje körülbelül egyenlő volt. A fehéreik nem tudták birtokukba venni a kaszárnyát, a katonák pedig nem juthattak át az ostromgyűrűn. — Ha összeköttetést tudnánk létesíteni a MÁV-műhely dolgozóival, szétvernénk a fehér bandát — tervezgetett Nagy Péter, majd a parancsnokságot átadva, maga próbálkozott átjutni a fehérek gyűrűjén, hogy a munkások segítségével felszabadítsa ezredét. Terve nem sikerült, s a fehérek nem sokat teketóriáztak vele, pár percnyi vallatás után megölték. Egyetlen jajszó nélkül nézett szembe a halállal. Élete végét csak a fegyver tompa döreje adta hírül a világnak. Ezen a virágdíszes, boldog májusi napot követő sötét éjjelen a város minden részén dörögtek a fegyverek, őrült haláltáncot járt a fehér terror, % /Most, amikor igaz örömmel, sza- badon köszöntjük május elsejét, szívünk melegével emlékezzünk azokra, kik fegyverrel a kézben estek el azért, hogy a mi nemzedékünk megszabadulva a múlt minden szennyétől, gondtalanul éljen, ünnepeljen, Simon Béla A genfi értekezlet csütörtöki ülésén Casey után Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere emelkedett szólásra. V. M. Molotov a többi között a következőiket mondotta: A mostani genfi értekezleten kél kérdést kell megvitatni:1 először a koreai kérdés békés rendezésének kérdését, másodszor az indokínai béke helyreállításának kérdését. El lehet mondani, hogy a genfi értekezlet ázsiai kérdésekkel foglalkozik. Mind a koreai, mind az indokínai kérdés legidőszerűbb ázsiai kérdések közé tartozik. Ezzel kapcsolatban feltétlenül figyelembe kell venni, hogy ezen az értekezleten csak néhány ázsiai ország vesz részt. Ugyanakkor nem lehet eléggé felbecsülni azt a tényt, hogy ezen az értekezleten, az utóbbi évek során először, vesz részt minden nagyhatalom: Franciaország, Nagy-Britan- nia, az Egyesült Államok, a Kínai Népköztársaság, a Szovjetunió. Ezzel kapcsolatban különösen hangsúlyozni kell, hogy Ázsia nagyhatalma, a Kínai Népköztársaság hozzájárulhat a jelenlegi értekezlet munkájához az ázsiai helyzet fent- említett időszerű kérdéseivel kapcsolatban. Az értekezlet mai összetételében a Koreára vonatkozó kérdésekkel kezdte meg munkáját. Az a feladat áll előttünk, hogy békés úton megteremtsük az egységes és független Koreát. Természetesen a koreai kérdés megoldása mindenekelőtt maguknak a koreaiaknak, magának a koreai népnek a dolga. Semmiféle olyan megoldás, amelyet más országok kényszerítenek rá a koreai népre, nem elégítheti ki a koreai né-' pet, nem szolgálhatja a koreai probléma tartós rendezését.. Feltétlenül számolni kel Korea történelmével és különösen a koreai nép füagetlenségi harcának történetével. V. M. Molotov a továbbiakban hangsúlyozta, a genfi értekezlet legfontosabb feladata, hogy segítséget nyújtson a koreai népnek Koreai egységének helyre- állításában. A koreai kérdés megvizsgálása során nekünk számolnunk kell azokkal a gyökeres változásokkal, amelyek az ázsiai országok politikai fejlődésében az utóbbi időben, különösen a második világháború befejezése óta mentek végbe. Az ázsiai országok népei komoly sikereket értek el a függetlenségükért, az idegen uralom alóli fel- szabadulásukért vívott harcukban. Ma már lehetetlen figyelmen kívül hagyni ezt. A földkerekség lakossága körülbelül kettő milliárd négyszázmillió emberből áll. A föld lakosságának több mint a fele Ázsia területén él, Ázsia lakosságának túlnyomó többsége azonban még a XX. század elején is vagy gyarmati helyzetben, vagy félgyarmati és függő helyzetben volt. Azóta gyökeres változások történtek Ázsiában. Ebben a vonatkozásban döntő fordulat történt az Oroszországban 1917-ben végbement szocialista forradalom óta, azóta, 'hogy megalakult a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, amely szakított a cárizmus imperialista politikájával és más országokkal való kapcsolatait ezen országok nemzeti szabadságának és függetlenségének elismerése alapján alakította ki. Az Ázsiában lefolyt alapvető politikai változások mindenekelőtt leginkább a több mint ötszázmillió lakosságú Kínában tükröződnek vissza. Amióta megalakult a Kínai Nép- köztársaság, itt is létrejöttek a népi demokratikus rendszer szilárd alapjai. _ Ki tagadhatja továbbá, hogy a történelem porondjára lépett egy olyan ország is, mint India, amelynek lakossága több mint három- százmillió. Különösen foglalkozni kell Kína kérdésével, amely különleges helyzetet tölt be a nemzetközi ügyek terén. Azt hiszem, nem árulok el titkot, ha azt mondom, hogy a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság között szilárd baráti kapcsolatok jöttek létre. Az is ismeretes, hogy sok más állam csak azért nem létesített normális kapcsolatokat a Kínai Népköztársasággal, mert ezt kívülről minden eszközzel akadályozzák. Ami az Amerikai Egyesült Államokat illeti, ennek az országnak a kormánya nyílt agresszív politikát folytat a Kín"5 Népköztársasággal szemben. , Amióta a kínai nép elűzte orszÉL ga teréletéről Csang Kaj-Sek csőd-* be került klikkjét, amely nem a kínai nép szükségleteit tartotta szem előtt, hanem a külföldi tőke egyszerű kiszolgálója volt és amin óta megalakult a Kínai Népköztár- saság, az egyik agressziós lépést a másik után követik el a Kínai Népköztársaság ellen. A fő felelős-* ség ezért az Amerikai Egyesült ÁL lamok uralkodó köreit terheli. Az utóbbi időiben az indokínai bábkormányok védelmének ürügyén' vei terveket szőnek egy Délkelet-í ázsiai Katonai Szövetség megteremi tésére, jóllehet ebben a katonai szövetségben nem szándékozik résztvenni egyetlen olyan ázsiai ál- lám sem, amely ad magára. Mialatt igen nagy események tör-i téntek, amelyek az ázsiai országok és mindenekelőtt Kína nemzeti és szociális újjászületésének kezdetét ielentik úi, demokratikus alapokom amelyek összhangban állnak a ha-* ladás és a demokrácia fejlődésének jelenlegi szakaszával, bizonyos amen rikai körök görcsösen ragaszkodnak' a régihez, a gyarmati- és félgyarmati rendszer fenntartásához. Az Egyesült Államok ellenséges poli- tikája a Kínai Népköztársasággal szemben a iegnegatívabb módon hat ki az időszerű ázsiai problémák megoldására. Az Egyesült Államok küliigy- , miniszterének az ázsiai helyzet kérdésével kapcsolatos legutóbbi kijelentései arról tanúskodnak, ! milyen erős még bizonyos kft- rökben a hajlam a régi iránt. ’ ami már túlélte magát, milyen erős még mindig a vonzódás az imperializmus idejétmulta j gyarmati politikájához. Április 16-án az amerikai lapok' közölték az amerikai külügvminisz- tér egyik nyilatkozatát, amelyben a Kínai Népköztársaság megalakulás sót — ami mint ismeretes, a kínai nép önkéntes akarata alapján tors tént — „nagy katasztrófának* mondia. amely a „kínai szárazfö’d elvesztését jelenti.“ Az amerikai államférfi idézeti nyilatkozata egyetlen szót sem társ talmaz Kína. Délkelet-Azsia és a csendesóceáni szigetek népeinek ér-* dekeiről és iogairól. Ehelyett ez á nyilatkozat világosan kifejezésre jut-* tatja azt a törekvést, hogv . minden eszközzel megakadályozzák a nagy kínai nép és a többi ázsiai nép át-i térését a régi gyarmati- és félgyar- mati életről egy új. szabad életre^ új, demokratikus rendszerre. A genfi értekezlet lehetővé teszi’ — hangsúlyozta ezután V. M. Mim lotov. — hogy minden oldalról meg-) ismerkedjünk azokkal az ázsiai problémákkal, amelyeket jelenleg á legidőszerűbbnek tartanak, itt most lehetőségünk van arra. hogy meg-* hallgassuk a különböző nézeteket és eszmecsere alapján olvan meg- oldást találiunk a felmerülő kérdé- sekre. amely megfelel az érintett országok érdekeinek és egyúttal a haladás és a béke megszilárdítása érdekeinek. Ha így kezeljük például a koreai kérdést, ez sokban elősegítheti az egységes és független. demokratikus Korea megterem-* tése kérdésének békés úton való, megoldását, elősegítheti a koreai kérdés békés rendezését. A genfi értekezlet el fogja ezt ' érni, ha abból az elvből indul ki, hogy az ázsiai népeknek megvan a teljes joguk arra. hogy maguk döntsék el ügyei- 1 két s hogy ez mindenekelőtt sa- ját dolguk. A jelenlegi értekezlet feladatai-» nak ilyen értelmezése a legnagyobo mértékben összhangban állna az ázsiai népek szabadságának és nemzeti felemelkedésének érdekeivel es egyúttal az ázsiai béke megszilárdításának és az egyetemes békés nek érdekeivel. ( Csou En-lai, a Kínai Népköztár-f saság küldöttségének vezetője kire-* iezésre juttatta itt azt a gondolatot,, hogy kívánatos az ázsiai országclkj eevesült erőfeszítése az ázsiai; béke biztosítása szempontjából. —* A szovjet küldöttség teljes mérték-:* ben osztja ezt a véleményL A szovjet küldöttségnek az a véj; leménye — mondotta végül V. M. Molotov, — hogy azok a javaslatok, 'amelyeket Nam ír. a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság -külügyminisztere terjesztett elő. alapul szolgálhatnak ahhoz, hegy megfelelő határozatokat hozhassunk Ko^ rés kérdésében. (MTI,)),
