Szolnok Megyei Néplap, 1954. május (6. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-12 / 110. szám
S'ío/rnkmegyei MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA IV. évfolyam, 110. szám ■—■—«'ill i ~ « Ara fillér 1954 méius 12.. szerda r MAI SZÄMÜNK TARTALMÁBÓL: Gyermekeink neveléséről (2. o.) Minden tsz-tag asszonynak legyen 250 munkaegysége. (2. o.) Teremtsék meg építkezéseinken a biztonságosabb munkakörülményeket. (3. o.) Szakszervezeti munka a Tisza Cipőgyárban a verseny sikeréért. (3. o.) A falu kérdez — a Néplap válaszol. (4. o.) Egymillió for nt értékű répet törlesztett az Aprít ógépgyár A második negyedév megindulásakor elhatározták az Aprítógépgyár dolgozói, hogy pótolják kétmillió forint értékű exportlemaradásukat s napi tervük rendszeres teljesítésén túl arányos részletekben egyenlítik ki adósságukat. Az ígéret valóraváltása körültekintőbb munkát kívánt az üzem vasasaitól, jobb szervezést a műszakiaktól s lendületesebb, megalapozottabb versfenyt a gépgyár minden dolgozójától. Már április első napjaitól kemény küzdelem kezdődött a lemaradás pótlásáért. A legfontosabb célokat figyelembevéve átszervezték a kongresszusi versenyt s igyekeztek konkrétabbá tenni a dolgozók vállalásait. A műszakiak idejében biztosították a szükséges anyagokat s a műszakokat az áramellátás rendszerének figyelembevételével osztották be. A jó szervezés, a lendületes verseny eredményeképpen a gépgyár dolgozói munkájukkal bebizonyították, hogy minden akadályt le lehet küzdeni és a tervek teljesíthetők. Nagy gondot fordítottak az exportgyártmányok minőségére is s figyelembevették az önköltség- csökkentés feladatát. Április havi tervüket 102 százalékra teljesítették s 963.000 forint értékű gépet gyártottak eportadós- ságuk törlesztésére. — így április havi exporttervüket 170.7 százalékban váltották valóra. Ezzel még nem pótolták teljes egészében az első negyedév mulasztásait. — A második negyedév hátralévő idejében még 1.000.000 forint értékű gépet kell legyárta- niok napi terveik teljesítésén felül, hogy pótlólag leszállíthassák az exportra szánt gépeket és tartozékaikat. Az aprítógépgyáriak azzal ünnepelnék legméltóbban pártunk legfelsőbb fórumának tanácskozását, ha a kongresszus napjáig az adósság naeyrészét letörlesztenék. Lauer László. Az állattenyésztés hozamának emelése növeli a szövetkezeti gazdálkodás jövedelmezőségét Az állattenyésztés egyik legfőbb jövedelmi forrásét jelenti a a termelőszövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodóknak egyaránt. Éppen ezért minden termelőnek érdeke, hogy az állattenyésztés hozamának növelésére törekedjen. Termelőszövetkezeteink többségében meg is értették, hogy a szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztés színvonalának emelése a szövetkezeti tagok további boldogulását mozdítja elő. Gyakran esik szó Szabó Andrásnéról, a mezőtúri Béke tsz tehenész brigádvezetőnőiéről. Kálmán Imréről, a mezőtúri Haladás tsz sertésfarmvezetőjéről, Retter Györgyről, a turkevai Táncsics tsz, Márki Elekről, a karcagi Táncsics tsz juhászáról és a többi állattenyésztőről, akik már eddig is igen sokat tettek a közös állatállomány fejlesztése érdekében. A tejtermelés növelése igen fontos jövedelmi forrást jelent a tsz-nek és számos szövetkezetben nemrégen éppen a beadási kötelezettségbe beadott, vagy szabadon eladott' tejmennyiségből osztottak készpénzelőleget a tagoknak. A karcagi Április 4. termelőszövetkezetben a közös szarvasmarhaállományból idáig 30 tehenet vettek törzskönyvi ellenőrzés alá. Gondoskodtak a jó takarmányozásról és a gondozásról is. Ennek eredményeként fejési átlaguk 8.9 literre, is- tállóátlaguk nyolc és fél literre emelkedett. Ez az emelkedés rövid három hónap alatt következett be. Szabad áron számolva, mintegy 2400 forint jövedelemtöbbletet jelentett a fejési átlagok növelése, hiszen az Április 4. tsz tagjai előre haladtak teibeadási kötelezettségük teljesítés ével. A mezőtúri Petőfi termelőszövetkezetben a gondozói munka megjavítása naponta 85 literrel emelte a fejési átlagot. Ez készpénzre átszámítva 2295 forintot jelent, a tsz tagjainak. A kunhegy esi Vörös Október termelőszövetkezetben nemrég osztottak munkaegységelőleget a tsz tagjainak, s hét formt jutott egy-egy munkaegységre. Id. Kalicz Sándor. Kalicz Zsigmond és Rácz János tehenészek a III. pártkongresszus tiszteletére tett vállalásuk teljesítése során 8.7 literre emelték a fejési átlagot. Istállóátlaguk 7.9 literre emelkedett és idáig már 22 tehenük van törzskönyvi ellenőrzés alatt a közös állatállományból. A tsz vezetősége megfelelő takarmányozásról gondoskodott, s igen sokat javult a gondozói munka. kengyeli Sallai termelőszövetkezetben hosszabb időn keresztül alacsony volt a fejési átlag. Hozzájárult ehhez az is, hogy a múlt évben sok hiba volt a takarmány betakarításnál. így kevés abraktakarm,anyuk volt, s nem tudták megfelelően ellátni a jószágokat. Azóta sok hibát kiküszöböltek. Megjavult a szövetkezeti tag sög közös vagyonhoz való viszonya. Egyre jobban megbecsülik azt, ami az övék, s ennek eredménye,, hogy 8.7 literre növekedett törzskönyvezett teheneik fejési átlaga. A Sallai tsz tagjai a pártkongresszus tiszteletére indult versenyben az állattenyésztés hozamának emelésére is vállalást tettek, s ígéretük jórészét eddig valóra is váltották. aßy hiba. hogy több termelő- szövetkezetben még mindig ■nem fordítanak elég gondot az állattenyésztésre. A mezőhéki Táncsics tsz-ben a két litert is alig éri el az istállóátlag. A vezetőség nem ügyelt a takarmánybetakarításra, nagymennyiségű lucernájuk veszett oda emiatt, s most kevés a takarmány. Bár a tehenész igen lelki- ismeretesen gondozza a rábízott jó szagokat, megfelelő takarmány hiányában azonban csak állattartásról és nem állattenyésztésről lehet szó. Pedig az állattenyésztés hozamának emelése a Táncsics termelőszövetkezet tagjai számára is igen komoly jövedelmi forrást jelentene, jy-as omló hiányosság van az egyébként eredményesen dolgozó szajoli Előre tsz tagjainak állattenyésztésében is. A tehenészetben még az egy litert sem éri el az istállóátlag. Pedig takarmányozási problémáik sincsenek. A vezetőség azonban nem fordít gondot az állattenyésztésre. Igen alacsony a fejési átlag a mezőtúri Törő Pál, a kenderest Vörös Csepel és az abádszalóki Lenin termelőszövetkezetben. Kétségtelen, hogy a takarmányozási nehézségek is hozzájárulnak ehhez, a gondozói munka megjavítására azonban sokkal nagyobb gondot kell fordítania a tsz-ek vezetőségének. Ettől függ, mennyire tudják jövedelmezővé tenni a közös gazdaságot. A millér-palotási öntözőrendszer építői az országos verseny második helyén 806 normálhold talajmunka Szabó Dezső és Ferenczi István ZTZ traktorukkal a tiszafüred— lesi állami gazdaság hatalmas táb- in dolgoznak. A tavaszi szántás éjén is élenjártak a munkában, [őst sem késlekednek. Az elmúlt ) nap alatt 263 normálholdon végezték el a talajmunkát és eddigi teljesítményük 806 normálhold. Erdős Sándor és Deli Antal traktorosok G. 35-ös erőgéppel szintén jó eredményt értek el, 565 normálholdon végezték el a talajmunkát. Kaszás Sándor A Mezőgazdasági f Vízépítő Vállalat 1953 februárjában vonult fel Millér—Palotásra, hogy a be- senyszögi állami gazdaság területén megkezdje az ország 11. sz. öntöző- rendszerének, a milléri öntözőrendszernek kiépítését. Még 1953 tavaszán megépítettünk több mint 1500 kh. rizstelepet és hozzá egy szivattyúállást, amely a Millér vizéből másodpercenként 3000 liter vizet emel ki a rizstelepek öntözésére. 1953 őszén megépítettük az egész még tovább fejlődő öntöző- rendszer ellátására szolgáló, legkorszerűbb kivitelű elektromos vízkivételi művet, amely a Tisza vizébő1 — egyetlen gombnyomásra — másodpercenként 6000 liter vizet emel át a Millérbe. így 1954 tavaszán ismét folytathattuk a rizstelepek építését. Március hónapban megépítettünk 5 kisebb telepet: 72 kh.. 86 kh.. 115 kh., 20 kh. nagyságúakat. Közben -hozzákezdtünk a Zagyvarékas felé nyúló 211 kh. öntözőtelep építéséhez. Áprilisban, az új mezőgazdasági Programm alapján 3 besenyszögi tsz: a Lenin, Erdei és .Béke tsz-ek gépi földmunkáját végeztük el több mint 200 kh-on. Ezen tsz-telepek‘ patronálását építésvezetőségünk tagjai magukra vállalták, Építésvezetőségünk ezeket a munkákat határidő előtt 15—20 nappal végezte el, s kifogástalan minőségű munkát adott a szövetkezeteknek. Mi tette ezt lehetővé? Az építésvezetőség egy év megfeszített munkájában jól összekovácsolt egységgé forrott össze és eredményes munkájának titka az, hogy a' tervteljesítésért folytatott harcban nincs különbség fizikai és szellemi, műszaki és adminisztratív dolgozók között. Az építésvezetőség összetétele is azt mutatja, hogy az új, fiatal műszaki káderek tapasztalt, eredményes építkezésekben edzett munkatársak bevált módszereit veszik át, és adják át helyette azokat a fejlettebb vívmányokat, amelyeket fiataljaink már népi demokráciánk egyetemein, vízmesteriskoláin tanultak. Ez a kölcsönös segítség tette lehetővé, hogy a palo- tási építésvezetőség 1954 első negyedévében 153.5 százalékkal országos viszonylatbanjb helyre került. |A szép sikerekben | az oroszlán- rész természetesen fizikai dolgozóinké. Kubikosaink között nehéz különbséget tenni, mert leginkább keménykötésű, nagyobbrészt sztahanovista kubikosok gyűltek össze ezen a nem könnyű munkahelyen. A jó munkások közül is kiválnak a jászladányi Vincze József, Balbgh János, Gulyás Mátyás, Pálszabó István, a jászárokszállási Bagi Ignác, Tőzsér Imre, a besenyszögi Boros István, Z'-ajacz István, Mészáros Balázs, a ttirökmiklósi Erdei József, a zagyva rékasi Rozsnyai testvérek brigádjai. Gépé-s-z sáncolóink közül Krizsán Ferdinand brigádja dolgozik a leggyorsabban és legszebben. Ezek a brigádok járnak elől a kongresszusi versenyben. Hogy ennek a fej-fej melletti versenynek győztese ki lesz, azt még nem tudjuk. De ez a verseny tette lehetővé, hogy ezév tavaszára beütemezett munkáink határidő előtt való befejezésével április közepén még elvállaltuk újabb 627 kh. rizstelep e tavaszi megépítésiét, amelyet teljes erőnk latbavetés ével kezdtünk meg és folytatunk, leküzdve az idő- és anvagneh ézs égeket. Aki k 'látogat a palotási állami gazdaság területén folyó munkálatokhoz. ahol 300 kubikos és 30 sán- cológép fharcol azért, hogy még ez év tavaszán 110.000 köbméter főidet mozgasson meg és építsen be, az látni fogja, hogy a gép és ember e nagyszerű harcában ki a győztes: a magyar dolgozó nép, és nem utolsósorban a Besenyszögi Állami Gazdaság, amely így tavaszi terve szerint 1954-ben 3400 kát. holdon termel rizst. HALAS EMIL főmunkavezető A tiszafüredi líttörő tsz-ben az új premizálási módszer meggyorsította a növényápolást Termelőszövetkezetünkben sokat gondolkoztunk azon, húg van lehetne a munkafegyelmet megszilárdítani. Idegen tsz-ekhez hiába mentünk tapasztalatcserére. A környéken lévő szövetkezeteknél lényegében fennállnak azon a hibák, amik nálunk is megvannak. A manküíe- gyelem megszilárdításában döntő szelepet tölt be a politikai felvilágosító munka és a pártszervezet. A népnevelők igen sok segítséget adnak ebben a tsz. gazdasági vezetőségének. Ennek ellenére szükség volt olyan módszerre, amelynek bevezetésével a tsz.-tagok még inkább érdekeltek a termelésben, a jőve deimezőbb gazdálkodás elérésében Ezt az új módszert a tsz. vezetés1 ge nem régen a közgyűlésen ismertette a tagsággal és azt valameny nyie-n el is fogadták. Eddig a termelőszövetkezetekben az elvégzett terület után írták be a munkaegységet. Mi ugyan a teljesítmény beírásakor ezután is figyelembe vesszük az elvégzett területet, de ugyanakkor a termés eredményt is. Néhány példával szeretném megmutatni, hogy az új premizálási módszer milyen nagy mértékben előmozdítja a most meginduló munkák, a növényápolás sikeres elvégzését. Termelőszövetke zetünkben nagyobb területen vetet tünk cukorrépát. Az előirányzat szerint egy hold cukorrépára 54 munkaegységet ^ kell ráfordítani, hogy 100 mázsa cukorrépát termeljünk. így egy mázsa cukorrépa termelésére 0.54 munkaegység jut. Ha Balogh József elvtárs, a növénytermelési brigád egyik tagja egy hol dón nem 100. hanem 140 mázsa cukorrépát termel, akkor 20 mázsa prémiumot kap, mivel a mi szövetkezetünkben a közgyűlés határozata szerint nem 25 százalékos, hanem 50 százalékos prémiumban részesítünk a terven felüli teljesítőket. A csoport részére maradt 50 százalékra pedig, — mivel az is túltermelés, — minden mázsa után 0.54 munkaegységet írunk a dolgozó javára. Persze, a termelési tervbe ennél lényegesen magasabb terméseredményt állítottunk be, csak a könnyebb érthetőség kedvéért vettem alapul a 100 mázsás termés átlagot. Előfordul olyan eset is. amikor a termelési tervben előirányzott mennyiségnél kevesebbet termel a részére kiosztott területen a dolgozó. Például 100 mázsa helyett, csak 80 mázsát, vagyis, gz előirányzottnál 20 mázsával kevesebbet. Ilyen esetben csak 80-szcr 0.54 munkaegységet kap. ami egyenlő 43.20 munkaegységgel. Ezt az új munkaaiéröt szerintünk olyan területen lehet alkalmazni, ahol a föld minősége egyenlő, mint a mi szövetkezetünknél is. így a termelésben vitás kérdések nem merülhetnek fel. — Megoldható azonban olyan területen is, ahol a föld minősége változó. Ilyen helyeken a szövetkezet vezetősége az élenjáró dolgozókkal együtt, a termelési tervet a föld minőségének megfelelően azokra a területekre külön-külön állapítja meg. Szövetkezetünkben 1 kát. holdra kukoricából májusi morzsoltra átszámítva 12 mázsás átlagtermést vettünk alapul. A mi talajunkon a 12 mázsás termést a legalább háromszori kapálással és a pótbeporzással túl lehet szárnyalni. Egy hold kukorica összes munkálataira 17 munkaegységet irányoztunk elő a termelési tervben. Ezek szerint egy mázsa kukorica megtermelésére 1.41 munkaegység a ráfordítás Ha szövetkezetünk tagjai a részükre kiosztott területen egy-egy hold földön nem 12 mázsás, hanem 14 mázsás átlagtermést érnek el akkor 1 mázsa kukoricát kapnak prémiumként és a csoport részére bent maradt másik mázsa megtermeléséért 1.41 munkaegységet írunk iavukra. Ez a premizálási módszer minden terményléleségre vonatkozik így a dolgozók még jobban érdekeltek a terméseredmények nőve lésében. A közös munkában eltöltött néhány hónap eddigi tapasztalata azt mutatja, hogy még azok a megrögzött távolmaradók, akik az elmúlt évben 40—50 munkaegységet teljesítettek s akiket a közös vagyon gyarapítása eddig nem igen érdekelt, most igen szorgalmasan dolgoznak és értékes javaslatokat tesznek a többtermelés elérése érdekében. A családtagok is igen nagy számmal jelentkeztek. Földterületet és munkát kértek a vezetőségtől. Szövetkezetünk 1949 óta áll fenn, és ilyen nagy érdeklődést a közös munka iránt még nem is igen tapasztaltunk. A község egyénileg dolgozó parasztjai is csodálkozva beszélnek arról, hogy milyen döntő fordulat történt a szövetkezetben. Sokkal hamarabb befejeztük a tavasziak vetését és most igen előre haladtunk a növény- ápolási munkával is, jobban, min* az egyénileg dolgozó parasztok. Befejezéshez közeledik a cukor- répa sarabolása. a palánták kiül-* tetése. Hat hold dinnyepalánta ki' ültetését tegnap fejezték be a kertészeti brigád tagjai. A dohány pa- lántálással igen előre haladtak. Csepregi Mihály és családiénak tagjai, valamint a tsz többi tagjának szorgalmas munkáját dicsérik ezek az eredmények. A 10 holdas gyümölcsösben befejeződött a permetezés. Borbély Pál. Magyar La- josné, Balogh József és a többjeit szorgalmasan dolgoznak a közös gazdaság fejlesztéséért. Az új premizálási módszer bevezetésén kívül előmozdította a tagok közös munkában való részvételét a tagokról való gondoskodás. 30 hold kukoricánkat négyzetesen vetettük, de a közös területtel egyidő- ben ugyanazzal a vető-géppel vetettük el a tagok háztáji földjén is a kukoricát s ezzel sok munkától szabadultak meg a tsz tagok. A tavaszi talajelőkészítésben és a vetésben sok segítséget adtak a gépek. A tiszafüredi gépállomás nálunk dolgozó traktoros brigádja, a Halász-brigád igen szép munkát végzett, időben és gondosan szántotta fel a földet. Gondosan végezte el a vetést is. Szövetkezetünk tagjai meg vannak elégedve a munkájával. Termelőszövetkezetünkben igen élénk a verseny len' dülete. A kongresszus tiszteletére versenyre hívtuk a Hámán Kató tszt és a járás többi szövetkeze' teit. S ebben a versenyben ezideig még az első helyen vagyunk. Arra törekszünk, hogy továbbra is megtartsuk az elsőséget és őszre jó termést takarítva be, megelégedettek, boldogok legyenek szövetkezetünk tagjai. Magyar Lajos elnök. Tiszafüred, Úttörő tsz.
