Szolnok Megyei Néplap, 1954. május (6. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-09 / 109. szám
MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: A M EGYE I PÁRTBIZOTTSÁG' ÉS A ,M EGY'EI TANÁCS -LAPJA IV. évfolyam, 110. szám Ara fillér 1954 május 11.. kedd A jászberényi járásban fordítsanak fokozottabb gondot a begyűjtésre. (2. o.) Nagy kiterjedésű szikes földet tesz termővé az idén a Talajjavító V. (3. o.) Megyei labdarúgó eredmények. (4. o.) L __________ Á gondos növényápolástól függ a nagyobb termés Irta: GAÄL ANTAL, a turkevei Vörös Csillag tsz növénytermelési brigádvezetője, a Szocialista Munka Hőse. Előrelátó, gondos gazda nem bízza magát a természetre, hanem saját erejével, tudásával,, tapasztalatainak felhasználásával igyekszik mindent megtenni a termésátlagok növelése érdekében. Hiszen a növénytermesztés hozamának emelésétől függ a több kenyér, a jószágállomány jobb takarmányellátása, ezen túlmenően a fejlett állattenyésztés, a hús- és zsírellátás megjavítása. — Míg 18 hold földemen egyénileg gazdálkodtam, akkor is mindig ezt tartottam szemelőtt. 1951-ben beléptem a Vörös Csillag termelőszövetkezetbe, azóta még inkább kötelességem minden erőmmel, tudásommal a termésátlagok növelésére törekedni, Hiszen most már nemcsak családom, hanem brigádom és a szövetkezet valamennyi tagjának jólétét növeli a termes emelkedés. Szövetkezetünk sokezer holdas szántóterületéből közel 800 hold a má brigádunké. Ebből 157 hold a búzavetés, a többi kalászos és kapás takarmánynövény. A tsz nagy állattenyésztő telepe ugyanis a mi brigádunk területén van és így a közös állatállomány részére a takarmánygabona megtermelése elsősorban a mi legfőbb teendőnk.. A kedvezőtlen őszi időjárás és a kemény tél megviselte a vetéseket. A koratavasz folyamán is hiányzott a meleg, az életet adó eső és a napsütés. Nekünk is sóikkal nagyobb gondot kellett tehát fordítanunk már eddig is a növények ápolására, mint az elmúlt esztendőben. Meg aztán szövetkezetünk termelési tervében is előirányoztuk a termésátlagok növelését. Sok helyen úgy gondolják, a jól előkészített magágyba gondos vetés után szépen kikel a gabona. Tovább nincsen egyéb gondjuk a területre. Pedig nem így van. Gyakran előfordul, hogy a vetés után a jó talajállapot leromlik. Vagy nagyon megnyomja az eső és vastag kéreg képződik a talaj felületén, vagy pedig egyáltalán nem esik, és a vetőmag mélységéig, esetleg ennél mélyebben is kiszárad a föld. Ez történt a legtöbb helyen ebben a gazdasági évben is. így a konatavaszi fejtrágyázás után hengerrel megjárattuk a vetést. Ügyeltünk arra, hogy ezt csak akkor végezzük el, amikor mér a talaj felülete kellően megszikkadt, ne hogy több kárt okozzunk vele, mint hasznot. Hengerezés- sel tömörítettük a talaj felszínét és ez a mélyebb rétegekben lévő nedvesség felszívódását eredményezte. Fogasolásra akkor került sor, amikor az eső után cserepessé vált a talaj felszíne. A gyenge csíra ugyanis nehezen töri át a nehéz kérget és káros kihatással van a növény további fejlődésére. Nagy gondot fordítottunk a fogasolásra is, mert ez — mondhatni -- a legtöbb célra felhasználható talajművelő mód. Alkalmazható a kelőben levő gyomok irtására, ritkítására, vagy a növekedés lassítására. A borona munkája ezenkívül függ a vontatás sebességétől is. A gyorsabb borona jobban porhanyót, jobban irtja a gyomot, a lassú fogasolás, meg kevesebb kárt tesz a növényekben. Általában mindig a vetések irányába boronál- tunk, mert a keresztbe való fogasolás ritkítja, gyengíti a vetést. A koratavaszi fejtrágyázással, hangerezéssel és fogasolással lényegében az első lépést megtettük a terméshozam emelésére. Hátra van még a többi munka, ami szintén jelentősen befolyásolja a terméskilátásokat. 157 holdas táblánk egyik részén, olyan 14—15 holdon igen elszaporodott a vadrepce, meg az acat. Ha a legrövidebb időn belül nem távolítjuk el,, teljesen megakadályozza a gabona további erősödését, kétségessé teszi a jó termést. Ezért felkészültünk a gyomirtásra is. A szövetkezeti gazdaságokban sokkal nagyobb lehetőség van a korszerű agrotechnikai eljárások alkalmazására, mint a kis parcellákon. A gépeket különösen jól ki tudjuk használni, és ezzel megkönnyítjük a szövetkezeti tagok munkáját. A tél és a koratavasz folyamán, míg gépekkel nem lehetett rámenni a talajra, így is igen sokat dolgoztak a szövetkezet, s ezen belül brigádunk tagjai is. Meg kell emlékezni Takács Lajos munkacsapatának tagjairól, Hajdú Istvánról, Zádori Ferencről, Fábián Ferencről, Takács Károlyról, Tyúkodi Ferencről, Gress Jánosról. Hajdú Jánosról, S. Nagy Kálmánról, Nánásí Imréről és a többiek- ről, akik igen sokat tettek a vetések ápolása, a jó termés biztosítása érdekében. Most már sokkal nagyobb lehetőségünk van a gépek alkalmazására növényápolásnál, mint volt ez a koratavasz folyamán. Hozzásegít bennünket ehhez a mezőgazdasági kutatók eredményes munkája. Az újfajta.gyomirtó vegyszerből rendeltünk nagyobb mennyiséget, s az acat, vad repce és egyéb gyomnövények irtását DICOPUR permetezéssel végezzük el. A gyomirtószer már tegnap megérkezett, csak a szükséges permetező eszközök, gépi berendezések hiányoznak. Ügy gondoljuk, a kenderesi növényvédelmi gépállomás rövidesen el is küldi ezeket a gépeket. Addig is, míg a szükséges eszközök megérkeznek, fogassal ritkítjuk a vadrepcét, az acatot pedig kivágjuk a gabona közül. A vadrepce irtásának van még egy másik módja is. amikor egy különleges fésűvel — melyet a gyomos gabonatáblán végighúzunk, — letépjük a vadrepce virágbimbóját. Akkor ez nem tud kifejlődni és nem szórja el a magot. Mi azonban a kézi munkaerővel való takarékosság érdekében, legnagyobbrészt a vegyszeres gyomirtást alkalmazzuk. Szükség van ugyanis a munkás-kézre a kapásnövények ápolásánál, sarabolá- sánál, egyelésénél. A növények fejlődésük idején különböző igényekkel lépnek fel egyes tápanyagokkal, különösen a nitrogénnel szemben.. — Trágyát éppen ezért nem csak vetés előtt adunk a növények alá, hanem fejlődésük bizonyos szakaszában is. Brigádunk területén ősszel általában trágyázott földbe került a gabona, később fejtrágyázással is segítettük erősödését. Most a szárbaszökkenés előtt szintén ajánlatos a fejtrágyázás, különösen azokon a területeken, ahol koratavasszal csak feüe- mennyiségű műtrágyát, 20--25 kilót szórtak ki holdanként. Nálunk is van ilyen terület, s itt alkalmazzuk is a másodszori fejtrágyázást. A búza, árpa, de különösen a zab, igen meghálálja a pétisóval való májusi fejtrágjházást. Ezért minden erőnkkel arra törekszünk, hogy a kapásnövényék ápolása mellett kalászosainkat is megfelelő ápolásban részesítsük s így biztosítsuk a nagyobb terméseredmények elérését. Áprilisi tervét a legelsők kasait teljesítette a mezőtúri Pamutssövő A mezőtúri Pamutszövő meny. nyiségi és minőségi eredményei alapján megyénk legjobb könnyűipari üzemei közé tartozik. A kongresszusi verseny megindításakor még lemaradással küzdöttek s legfőbb feladatuknak tartották, hogy mielőbb letörlesszék adósságukat. Igyekezetük nem maradt eredmény nélkül. A termelékenység egyenletes emelkedésével dekádról dekádra nagyobb eredményt értek el s ma már nyoma sincs az adósságnak, sőt terven felüli ruhaanyagot adtak az ország lakosságának. Kár volna azt hinni, hogy a Pamutszövőben ninesennek nehézségek s rendjén megy minden. Áprilisban több, mint 2000 gépóra ment veszendőbe energiahiány miatt. Áprilisban kellett megküzdeni az új negyedév munkáira való. átállás nehézségeivel is. A szövőgyár vezetősége és műszaki dolgozói, azonban igyekeztek jó szervezéssel kiküszöbölni a nehézségeket. Április havi tervét 103.1 százalékra teljesítette az üzem. Gyártmányaik 99.7 százaléka elsőosztályú áru volt. Április utolsó tíznapjában 26 százalékkal több négyzetméter szövetet adtak a tervezettnél. A verseny lendületére jellemző a szövő és előkészítő dolgozóinak kimagasló teljesítménye. B. Szabó Hona felvetőnő 189 százalékos havi átlagteljesítményt ért el. A Cseh- Juhász fűzőpár 135 százalékkal. Csekő Sándorné cérnázó 140 százalékkal. az előkészítő üzemrész legjobbjai közé tartoznak. A szövőben is sokan közelítették meg a 120 százalékos teljesítményt. Májusban még az eddigieknél is jobb eredményt akarnak elérni az üzemben. A minisztérium is megadta a lehetőséget ehhez és hozzájárult a gyár teljes üzemeltetéséhez. Papp Béla tudósitó. A TISZA CIPŐGYÁR LEGJOBBJAI BECK GYÖRGYNE gépmunkás 250 százalékos havi teljesítménye párját ritkítja nemcsak a Tisza Cipőgyárban, hanem a könnyűiparban is. — Emellett gondosan ügyel a minőségre is. TÖ0 százalékos minőségi munkát végez. Keze alól nem került ki leértékelt munkadarab. HORVÁTH MARIA kéregpréselő a legjobb ifjúmunkások közé tartozik. Sztahanovistához méltóan végzi feladatát. A kongresszusi versenyben 130 százalékos, átlagteljesítmény mellett 99.6 százalékos minőséget ért cl. Keze alól olyan cipőket ad ki, amilyet nyugodtan megvásárolhat mindenki, nem kell félni, hogy hamar tönkre megy. GYUITAVÄRI ERZSÉBET ifjúmunkás a lakatosszakmát választotta. Jól megállja helyét az üzem vasasai között. Jelenleg a gumitalpak présszerszá- n?ainak elkészítésén dolgozik s leány létére is példamutató szorgalommal — DISZ taghoz méltóan — végzi munkáját. Kongresszusi vállalását már teljesítette. A negyedik és ötödik nap története: Uj tagok a karcagi Dózsa tsz-hen Szombaton délután közgyűlés volt. „A közgyűlés első napirendi pontja: tagfelvétel’“ — közölte a szövetkezet elnöke a jelenlevőkkel. Ezután ismertette a belépni óhajtók nevét. Lázoík János 25 éves földnélküli, Mándclki Imre, gazdálkodó és Beke Erzsébet szeretne a Dózsa termelőszövetkezet tagja lenni. A közgyűlés úgy döntött, hogy Lázók Jánost és Mándoki Imrét maguk közé fogadják. A taggyűlés határozata: a 42.000 forint a szövetkezeinél marad Lapunk vasárnapi számában megírtuk, hogy a szövetkezet rizstele- pén .2500 köbméter földet kell kitermelni, s erűnek a munkának az elvégzésére mintegy 50—60 emberre lenne szükség. Pénteken az igazgatósági ülés elhatározta, hogy a kubikmunka elvégzésének feltételeit a taggyűlésen ismertetik. — Elmondják, hogy idegen munkaerő alkalmazásával 42.000 forint kiadásuk lesz. Az igazgatósági ülés határozata értelmében Bencsik elvtárs, a szövetkezet elnöke szombaton délután a közgyűlésen bejelentette, hogy milyen lehetőségek vannak -a két és félezer köbméter föld kitermelésére. Elmondta, hogy a termelőszövetkezeti tagok meg tudnák csinálni ezt a munkát és a 42.000 forint a szövetkezetnek maradna. — Javaslom, hogy teiljes erővel neki a rizsnek. Erőnk van, hát rajta. Nem kell idegen munkaerő — mondta az első felszólaló, — Ko- lostyák Peter hasonlóan vélekedett. — Arra kérem a tagságot, hogy ne gondolkozzunk, hanem csináljuk meg ezt a munkát. A taggyűlés tehát elhatározta, hogy hétfőtől kezdve rizsnapokat rendeznek, s a két és félezer köbméter föld kitermelését saját erejükből pár nap alatt elvégzik. A 42.000 forint tehát a szövetkezeti tagoknak marad. Amiről a fsz-lagoknak nem szabad megíeledkezniök A Dózsa tsz tagjai tavaly tavasszal is időben elvetettek mindent. A koratavaszi munkálatokkal nem volt semmi baj. — A növényápolással azonban elmaradtak. A vetési mun- , Icákban elért igyekezetük semmivé vált. A növényápcíási munkák elhanyagolása olyan károkat okozott, hogy azt semmivel sem lehetett pótolni. Az idén az eddigiek alapján meg lehet állapítani, hogy javult a munka. Növekedett a tagok közösség- szeretete. Erőteljes a versenymozgalom. A III. pártkongresszus tiszteletére nagyon sok szövetkezeti tag munkafelajánlást tett. s ezeknek nagyrészét már teljesítették. A brigádok egymással versenyeznek. Egyszóval más a légkör a szövetkezetben. Elbizakodni azonban még sem szabad, mert a nagyja munka, a kukorica, a napraforgó kapálása még hátra van. Arról nem is beszélve. hogy az elmúlt esős napok miatt összetorlódtak a tennivalók. Az esős napok okozta idő- és munkakiesést pótolni lehet, és pótolni kell. A terület egyéni vállalások alapján történő felosztása könnyíti a munkát. A vezetőség gondoskodjon arról, hogy amíg a férfiak rizstelepen dolgoznak, az asszonyok és a családtagok teljes erővel a kapálást végezzék. Ne feledjék el a Dózsa tsz-beliek az elmúlt évi tanulságot. A tsz állattenyésztéséről A Dózsa tsz tagjai azért is nevezetesek Karcagon, mert éves tojásbeadási kötelezettségüket teljesítették. Egészévi sertésbeadási kötelezettségük teljesítése terén pedig már az 50 százaléknál tartanak. A begyűjtési versenyben Karcagon az elsők között foglalnak helyet. — Az állattenyésztésből származó hozamok nemcsak a begyűjtési tervek teljesítését biztosítják, hanem ilyenkor a legtöbb jövedelmet» *== mondta egy beszélgetés közben idős Csontos Sándor. Még nagyobb lenne azonban a jövedelem, ha az állattenyésztés minőségével többet törődnének. — Valamelyik nap Biró Sándor beszélgetés közbep megjegyezte, hogy két-három év hibáját néhány hónap alatt lehetetlen helyrehozni. A növénytermelés hamarosan ujból lábraáll, de az állattenyésztés bizony még mindig gyenge pontja a szövetkezetnek. Igaza van. 1951-ben a tehenészetben még 11 literes átlagot is elértek. A jelenlegi fejési átlag ennél alacsonyabb. A jószággondozók ta_ karmányproblémával küzdenek. Az állattenyésztésben csak a tagság egészének a segítségével érhető el gyökeres változás. Elsősorban rendezni kelj az építő brigád kérdését. S végül pedig az idén biztosítani kell a takarmánybázist. A tagok és a vezetők felismerték az állattenyésztésben lévő hibákat. Sok olyan intézkedést tesznek, ami gyökeres változást eredményez. Az idén nemcsak arról gondoskodnak, hogy a szénát lekaszálják, hanem arról is, hogy betakarítsák. Őszig felépítenek egy százférőhelyes tehénistállót. Ünnep a szövetkezeti tagok házatáján Az egész heti munka után szórakozásra, pihenésre és a háztáji gazdaság körül lévő tennivalók elvégzésére fordítják idejüket a Dózsa tsz tagjai. Ifi. Horváth János fogatos új házat építtet, s vasárnaponként most azt csinosft- gatja, szépíti. Vasárnap délelőtt is az új ház körül foglalatoskodott. Varga Imréné legkedvesebb vasárnapi szórakozása az olvasás. — Amint mondta, különösen a szovjet írókat szereti. Gorkij: „Anya““ című regénye nyerte meg idáig legjobban a tetszését. Nemrég az „Ifjú Gárdá“-ról olvasott. Négy nap nem sok idő egy szövetkezet életében, azt azonban látni lehetett, hogy a tagok minden igyekezetükkel a kermányprogramm megvalósításáért dolgoznak, iának. Sz. F.
