Szolnok Megyei Néplap, 1954. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-09 / 109. szám

:A M EGYE'I PÁRTB12 OT'T S ÁR- ÉS' A. M E G Y E I T AN Á C S L APJA 1954 máius 9., vasárnao !V. évfolyam, 109. szám Ara »>0 fillér — MAT SZAMUNK TARTALMÄBÖL: A törökmiklósi járási pártbizottság lendületesebben harcoljon a termelőszövetkezetek megerősítéséért (2. o.) Jász-Kun Kakas A szolnoki üzemek vezetőinek látogatása a Papírgyárban (3. oldal.) Körséta a szolnoki üzletekben (3. o.) Mit adott kormányzatunk a termelőszövetkezeti traktorvezetőknek (4. o.) I ..............­A fegyvernemi Vörös Csillag fsz-ben is egyelik a cukorrépát A fegyverneki Vörös Csillag termelőszövetkezet tagjai is töre­kednek a közös gazdaságuk fejlesz­tésére, nagyobb terméseredmények elérésére. 265 hold őszikalászos ve­téseiken elvégezték a fejtrágyázást. Fogasolták és hengerezték a ve­tést, ahogy arra szükség volt. Az agrotechnikai eljárások eredménye, hogy a búza nagyon szépen fejlő­dik. A koratavaszi növényeket is ide­jében elvetették. A kukorica már szépen sorol, 45 holdat négyzetesen vetettek, melyet géppel keresztbe- hosszába tudnak majd művelni. 50 hold cukorrépájuk is kikelt, a sa- rabolást befejezték és a hét köze­pén hozzáfogtak az egyeléshez is. A répa-egyelésben igen eredménye­sen dolgoznak Kengyel Mária. Kiss Ilona és Kengyel Ilona növényter­mesztő brigádtagok, akik egy nap alatt 600 négyszögöl cukorrépát egyelitek ki és igen jó minőségi munkát végeztek. A szövetkezet idősebb tagjai sem hagyják magukat. Példának lehet megemlíteni Gál Lajost és feleségét, akik a részükre kiosztott területen legelőször kezdték meg az egyelést és naponta négyszáz négyszögölet egyeltek ki. A szövet­kezet tagjai vállalást tettek arra. hogy az ötven hold cukorrépát egy hét alatt kiegyelik. Az első kapálás előtt elvégzik a fejtrágyá- zást is. hogy még gyorsabb fejlő­désre serkentsék a répát. Elhatá­rozták, hogy katasztrális haldan- ként 210 mázsa cukorrépát termel­nek. Nyitrai József Május 24-re kigyul a villanyfény a kőteleki Petőfi tsz-ben A kőleleki Petőfi tsz tagjai a szö­vetkezetek versenyében a mezőgaz­dasági munkában a második helyre kerültek. A termelőszövetkezet ter­vét brigádokra, munkacsapatokra bontottuk fel, a kapások területét kiosztottuk egyénekre, s a szövetke­zet tagjai nagy szorgalommal vég­zik kukorica, cukorrépa, napraforgó ápolását. Az esőzések miatt napon­ta csak 2—3 óra hosszát tudnak dolgozni, mégis minden alkalmat megragadnak a munkára. Nemcsak a növénytermesztő bri­gád tagjai igyekeznek, hanem az ál­lattenyésztők és az építőbrigád tag­jai is. Saját erőnkből, minden külső segítség nélkül építettünk baromfi­ólat, sertéstakarmányozót, kovács- és bognárműhelyt, anyagraktárt, da­rálót és kijavítottuk összes gazda­sági épületeinket. A villamosítás is előrehaladt. Má­jus 24-re a lakásokban, a központi tanyán, az istállókban, kigyúl a vil­lany. A darálókban, a műhelyekben is villannyal dolgozunk. Ezek az eredmények még jobb munkára ser­kentik szövetkezetünk tagjait, hogy helyrehozzuk multévi mulasztásain­kat és virágzóvá tegyük a közös gazdaságot. SÍK ÖDÖN Kőtelek, Petőfi tsz A Középtiszai Öntöző Vállalat váltsa be Ígéretét A jászladányi termelőszövetkeze­tek megragadva az állam segítsé­gét, elhatározták, hogy továbbfej­lesztik az öntözéses gazdálkodást, s ebben az esztendőben 410 hold rizs­telepet építenek. Áldozatos, nehéz munkával határidőre el is készül­ték a rizstelepek minden termelő- szövetkezetben. A rizsvetést azon­ban nem tudták megkezdeni, mert az árasztáshoz szükséges szivattyút a Középtiszai Öntöző Vállalat nem szállította oda. Sóti István még az elmúlt hó 30-án személyesen ke­reste fel a vállalatot. Ott a főagro- nómus megígérte neki, hogy 3-án, hétfőn a szivattyú már a helyszí­nen lesz, ez azonban a mai napig sem történt meg, ami igen hátrál­tatja a rizsvetést. Vörös István Jászapáti A laza bérfegyelem: a termelés kerékkötője 1 A MUTATÓS [ számok, a szép­nek látszó teljesítményszázalékok mögött néha könnyelműség, kisebb, vagy nagyobb bércsalás húzódik meg. Dolgozóink között vannak olyanok, akik igyekeznek minél ke­vesebb munkával minél többet ke­resni, Ez a jelenség minden üzem­ben megtalálható. — Igazgatóink, munkaügyi osztályaink „a Dolgo­zókkal valló törődés““ jogcímén el­nézőek lettek, „bizonyos speciális helyzeteket“ fabrikálva kibúvókat teremtettek a bérfegyelem alól. Ez­zel módot adtak arra, hogy a jó munkások is éljenek az „alkalom­mal.’“ Néhányan a perceknek éltek. Pil­lanatnyilag emelkedett ugyan kere­setük a meg nem dolgozott bérrel. Azzal mit sem törődtek, hogy nem­csak üzemüket, hanem az egész lakosságot becsapták. A laza bér­fegyelemből eredő béralaptúllépés bizonyos mértéken túl oda vezetne, hogy nem tudna mit vásárolni pén­zéért az sem. aki becsülettel meg­dolgozott érte. NAGYON IDŐSZERŰEK \ ezek a problémák az Aprítógépgyárban is: ezt mutatják a gyakran előfor­duló bérlazítási törekvések. A nagyteljesítményű eszterga- padokon például olyan munka­darabokat munkáltak meg, me­lyeknek idejét kisebb teljesít­ményű gépekre szabták. Egygépes rendszerre időzött mun­kákat néha két gépen végeztek el. A pótbérekkel is baj van a forgá­csolóban. Több leértékelt géppel dolgoznak ugyanis a műhelyben, melynek teljesítőképessége lénye­gesen kisebb a többiekénél. Ezek­nél a gépeknél a normák is kedve­zőbbek. Ezen túlmenően a hatásfok különbözeiét még helytelenül alkal­mazott pótidő ráadásával is hono­rálták a dolgozóknak. Mindezek indokolatlanul magas százalékokat eredményeztek s a dolgozók a könnyelműen adott pót- béreket olyasfajta kötelező fizetés­kiegészítésnek tekintik. Hasonló volt a helyzet a szerei­dében is. A műhelyátlag az első negyedévben néha elérte a 140 százalékot — a terveket mégsem teljesítették. A tervteljesítés és a teliesítmény- átlagok nagy különbözete arra figyelmeztette az üzem vezetőségét, hogy az összes szerelésre kerülő gépek normaideje aránytalan. | A HIBA | tényleg itt derült ki. Csak a komplett elkészített gé­pekre adtak normát, összmunka- időt.. Az összeszerelés részmun­káira. munkadarabokra nem mér­tek külön normát. Kátai János volt időelemző „jóhiszeműleg““ arra törekedett, hogy a dolgozók a terv nemteliesítésekor is kárpótlást kap. ianak s elérjék a szokott keresetet. Az ilven és hasonló módszerek miatt topogott egyhelyben az üzem* sőt egyes műhelyek visszafelé fej­lődtek. A dolgozókat nem késztette kü­lönös erőfeszítésre a tervlemara­dás veszélye, mert hiszen az át­lagos teljesítményszázalék el­éréséhez hozzásegítették őket még abban az esetben is, ha nem dolgoztak meg érte. Az üzemvezető, művezetők ellenőr­zés nélkül írogatták alá az eléjük tett papírokat, legyen az pótbér, vagy állásidő-utalvány. Lényegében ezekre a hibáikra vezethető vissza az üzem előző béralaptúllépése. Vannak vitatható esetek is az új időmegállapításoknál is. Szikszai Béla szerszámkészítőnek pl. leg­utóbb műanyagból kellett megmun­kálnia különböző darabokat. Az időelemzőtől 25 percet ka­pott egységenként. Szikszai munkához fogott s az újonnan mért idővel 460 százalékos tel­jesítményt ért el. — Mikor a munkával végzett, bejelentette, hogy észszerűsítést alkalmazott. A LAZASÁG veszélyére még most is számítani kell az üzemben Egyes műszakiak „a dolgozókról való gondoskodás“ helytelen értel­mezésével igyekeznek teljesíteni minden követelést, akár jogos, akár nem. Azzal érvelnek legtöbbször, hogy a termelés jó menete, a sürgős fel­adatok megoldása csak a norma­idők megváltoztatásával, pótidők al­kalmazásával lehetséges. Hogy ál­láspontjuk mennyire helytelen, számtalan példa bizonyítja. Olyan dolgozók, mint pl. Farkas András gyalus, „a gép­ipar kiváló dolgozója““ április­ban 213 százalékos teljesít­ményt ért el rendes normaidő­vel, minden pótbér nélkül. Ha­sonlóképpen dolgozik Zaják Jó­zsef esztergályos, s még sokan mások. ök a termelékenység állandó növe­lésére törekszenek és nem pótidőkkel, a normával való manipulációban keresik a boldogulást. A műszaki dolgozók törekedjenek arra, hogy rendes keretek között alkalmazzák a megadott norma­feltételeket. Ha a dolgozók telje­sítményszázalékai alacsonyabbak, a munka jobb megszervezésével te­gyenek intézkedéseket a termelé­kenység növelésére. 1 KÖVETKEZETESEN | érvényt kell szerezni az Aprítógépgyárban is a kormány bérügyi határozatai­nak. Rendszeresen ellenőrizni kell a normák alkalmazását. A munka­ügyi osztály a normásokkal, idő­elemzőkkel karöltve számolja fel a bérügyi hibákat, hogy az üzem a termelékenység emelésével sikerrel 1 teljesíthesse kongresszusi vállalását. nap a karcagi Dózsa isz-ben Harmadik péntek. Reggel hat órakor Szabó József nappali őr ismét átvette a szolgálatot. A kovács- és a kocsi­gyártó műhelyben megkezdődött a munka. A kovácsok az ekekapákat javítják. A kerékgyártó műhelyek­ben pedig a szekerek napi ja­vítását végzik. Jópáran ismét ki­indultak a rizstelepekre. Egyik fél­órában süt a nap, a másikban újból csepereg az eső. — Nem is lenne semmi hiba, csak a rizstelepen valami épületet kellene felhúzni, ahová behúzódhatnak, amikor esik az eső. A szövetkezetben az a véle­mény alakult ki, hogy az építő bri­gád tagjai hibásak az épület fel­húzásának elhanyagolásáért. Min­den munkát megkezdenek, de sem­mit sem fejeznek be — mondogat­ják az építő brigád tagjairól. A székházban hét óra után ta­nácskozásra gyűlt össze az igazga­tóság. A rizsíelepen erősítésre van szükség Az igazgatósági ülésen jelen volt a párttitkár, az agronómusok és a városi mezőgazdasági osztály egyik dolgozója szintén. A nagy közös gazdaság sokrétű munkájáról, pro­blémáiról beszéltek. A jövő hét kö­zepéig 2500 köbméter földet kell kitermelni a rizstelepen. Ez most a legsürgősebb munka és a vezetőség nagyon helyesen felismerte, hogy jelenleg a rizstelepen folyó munká­latok befejezésénél fontosabb pro­bléma nincs. Bencsik elvtárs. a szö­vetkezet igazgatója beszélt: „A rizs­telepen erősítésre van szükség. Legalább húsz kubikos kellene, hogy a jövő hét közepéig 2500 köb­méter földet kitermeljünk. Beszél­tem a Vízügyi Igazgatósággal, ahol azt a felvilágosítást adták, hogy tudnak kubikost adni. Gondoskod­nunk kellene azonban a dolgozók munkahelyre és hazaszállításáról, ezenkívül a föld kitermelésének munkadija mindenfajta költséggel együtt köbméterenként 16 forintba kerülne — mondotta az igazgató elvtárs. A 42.000 forint maradjon a szövetkezetnek Az elnök .elvtárs bejelentése után élénk vita következett. Az igazga­tósági tagok véleményt nyilvánítot­tak. — Van-e pénz? — kérdezte Gönczi Jánosné. — Na és ha van. akkor sem szór­hatjuk, mert ha megint így kezd­jük és mással dolgoztatunk, akkor mit osztunk az év végén — vála­szolt Kátai Sándor. — Sokfajta vé­lemény hangzott még el, míg e párttitkár okos, józan érvelése meg­találta a kivezető utat. Hevenyé­szett jegyzetet csinált és már mondta is: „Elvtársak, minden költséget felszámoltam. Az idegen munkaerő 42.000 forintunkba ke­rülne. — Hát olyan gazdagok va­gyunk, hogy erre a pénzre nincs szükségünk? Valamennyien tudják, hogy nagyon is szükségünk van rá. A 42.000 forint maradion a szövet­kezetnek. Holnap a közgyűlésen mondjuk el a tagoknak, mi a hely­zet. Biztosan megértik, hogy a rizs­telep teljes beépítését nem lehet halogatni és nem szabad idegen munkaerőt alkalmazni. Saját érde­künkről van szó. jövedelmünk gya­rapításáról. 50 emberre van szük­ség és ha nem is a legkönnyebb, de ekkora erőt mégis csak mozgó­sítani kell. Akkor pedig pár nap alatt kitermeljük a 2500 köbméter földet és 42.000 forinttal több pén­zünk maradt“ — mondta. — A titkár elvtárssal 100 száza­lékig egyetértünk — szólt közbe lévai Kálmán igazgatósági tag. Kasza Béla agronómus is helye­selte a tagok mozgósítását. Az igazgatóság pedig határozott. Meg­csináljuk a munkát magunk. Ta­valy nem sokat gondolkozott volna a vezetőség, most azonban a józan előrelátás győzött. Ez az esemény is igazolja, hogy más módon gon­dolkodnak a Dózsa tsz jelenlegi ve­zetői,. Mostmár csak a tagokról van szó. Ha a szombati közgyűlé­sen megértetik a rizsgátak beépí­tésének jelentőségét, akkor a 42.000 forint valóban megmarad. Vájjon mit szól a tagság. A közgyűlésen megtudjuk a választ. Az új legyőzi a régit Itt a szövetkezeti városoan nap, mint nap tanúja lehet az ember annak, hogy az új hogyan győzi le a régit. Ugyancsak az Igazgatósági ülésen történt a következő érdekes eset. Perge elvtárs. a szövetkezet agronómusa elmondta, hogy a bú­zából permetezéssel ki lehet irtani a repcét. Az egyik Igazgatósági tag megjegyezte, hogy akkor 50 holdon próbálják ki a permetezést. Kátai elvtárs, a másik vezetőségi tag köz­beszólt: „Én látni szeretném elő­ször annak a permetezőgépnek a munkáját és az újfajta permetező­szer hatását.“ Perge elvtárs pedig szóvátette, hogy három évvel ez­előtt még sáncolóekét sem látott senki, mégis bevált. Erre a kijelen­tésére aztán megtört a jég. Az igaz­gatósági tagok mosolyogtak. Igazat adtak valamennyien Perge elvtárs­nak. Hiába, az új nem olyan köny- nyen győzi le a régit. Mégis le­győzte. Elhatározták, hogy sürgősen permetezik azokat a búzatáblákat, amelyiken sok a vadrepce. Legközelebb a szövetkezeti köz­gyűlésről és a tagok pihenőnapjáról számolunk be. Sz. P. Meg’u’almaztálí a tiszalöki vízmű építésénél kiváló munkát végzett vízügyi dolgozókat Az Országos Vízügyi Főigazgató­ság, valamint a felügyelete alá tar­tozó Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet és Vízügyi Tervező Iroda dolgozói közül megjutalmaz­ták azokat, akik a Tiszalöki Vízmű építésének, kutató, geológiai, terve­zési és beruházási munkáinál ki­emelkedő teljesítményt nyújtottak. Rajczi Kálmán vízügyi főigazgató 66 ezer forint jutalmat osztott ki közöttük. (MTI) Meg kell kezdeni a percnoszpára elleni védekezést A hosszantartó, kemény tél miatt ebben az évben még inkább meg-i nőtt a peronoszpóra elleni védeke­zés jelentősége. Az 1954. évi fokozottabb védeke­zés feltételei jobbak, mint az előző években. A termelők kívánságára a rézgálic már szabadforgalom útján beszerezhető. Szerte az országban penonoszpóra-jelző állomások léte­sültek és a termelőszövetkezetek térítési kötelezettség nélkül kapják meg a jelzőállomásokhoz szüksé­ges műszereket. Most már a ter­melőkön, agronómusokan, gazda­sági vezetőkön múlik a védekezés eredményessége. Amint a szőlőhajtásokon egy-há- rom levél mutatkozik — meg kell kezdeni az első permetezést anél­kül, hogy a veszély jelzését bevár­ják. A zsenge, fiatal hajtások per­metezésére ne használjanak 0.5 szá­zalékosnál töményebb bordói levet és ellenőrizzék gondosan az oldat vegyhatását, A védekezés eredményét döntően befolyásolja' a permetezés üteme, A termelők úgy készüljenek fel. hogy egy-egy permetezés ne tart­son tovább négy napnál. A védekezésben különös szerepe van a fürtök védelmének. A 'fürt- peronoszpóra és a lisztharmat ellen csak permetezéssel védekezni nem lehet, mert a bordói lé a viaszos bevonatú bogyókon nem tapad, A neronoszpóra és a lisztharmat kár­tételét csak együttes permetezéssel és porzással lehet megakadályozni. Erre a célra rézkénport kell hasz­nálni. (MTI.)) Vasárnap délben avatják fel a Tiszialöki Duzzasztóművet. A Tiszalöki Duzzasztómű és a Keleti Főcsatorna elkészült szaka­szának ünnepélyes megnyitása má­jus 9-én, vasárnap 12 órakor lesz. Az ünnepi beszédet Hegedűs And­rás, a minisztertanács első elnök- helyettese mondja. A duzzasztómű- vet Bebrits Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter adja át. (MTI.) Három magyar bélyeg — külföldi sikere Rómában kiosztották az 1952. évi nemzetközi sportbélyegverseny di­jait. Az ünnepélyes díjkiosztás az Olasz Olimpiai Bizottság székházé­ban folyt le. A versenyen három magyar sportbélyeg nyert díjat. Az 1952-ben készült, egyforintos, tornászt ábrázoló bélyeg az „Al­berto Berglia“ díjat kapta. Az olasz tornász szövetség ezt a bélyeget külön ezüstéremmel jutalmazta. <— Az 1952-es 60 filléres vívó-bélyeg az Olasz Olimpiai Bizottság „Nedo Nádi’“ érmét nyerte. — Az 1952-ben készített 40 filléres, női sportolókat ábrázoló bélyeget a „Formali“ díj­jal tüntették ki, A begyűjtési versenyben a kunmártoni járás lett az első A kongresszusi begyűjtési ver­senyben ismét a kunmártoni járás dolgozóparasztjai lettek az elsők. A törökmiklósi járásban elhanyagol­ták a felvilágosító munkát, s a kun- mártoniak megelőzték őket. A já­rási tanács elnöke a községi taná­csok elnökeivel, begyűjtési megbí­zottakkal részletesen megbeszélte a teendőket, A községekben egy hét alatt 460 termelővel beszélgettek el a begyűjtési megbízottak. Ennek eredményeként a hátralékos gazdál­kodók nagy része eleget is tett kö­telezettségének. A felvilágosító mun­ka mellett, nem hanyagolták el a notórius nemtsliesítők kötelezettsé­geinek felemelését, sőt szükségese­ién a helyszíni elszámoltatást is al­kalmazták. A legutóbbi versenyér­tékelés szerint 1079.9 pontszámmal megszerezték a járások közötti első helyet. MOLNÁR JANOS

Next

/
Thumbnails
Contents