Szolnok Megyei Néplap, 1954. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-30 / 127. szám

Tanácskozik a Magyar Dolgozók Pártja III. Kongresszusa

Az államigazgatás és a tanácsok feladatai Nagy Imre elvlárs beszámolója

Tanácsaink éltető ereje: a néptömegek részvétele a tanács munkájában

(A beszéd első részét tegnapi számunkban közöltük.) Pártunk új politikája, az új szakasz célkitűzései és pártkongresszusunk iránymutatása minden szükséges feltételét megteremtik az államhatalom és igazgatás megszilárdításának, a helvl tanácsok felélénkülésének, melynek kezdeti eredményei máris mutatkoznak.

Az új szakasz gazdaságpolitikája eredményeképpen növekszik a ter- melŐGzövetkezeti tagság, valamint

a dolgozó parasztság, főképpen a középparasztság gazdasági és politikai tevékenysége, ami a párt és a helyi tanácsok részéről is olyan erőteljesebb politikai felvilágosító és nevelőmunkát követel, amely alkalmas arra, hogy ezt a fokozódó aktivitást, a népi demokrácia célkitűzéseinek megvalósítására, a szocializmus építésére irányítsa, hogy a parasztság, főiképpen a közép- parasztság politikai ingadozását csökkentse és a termelőszövetkezeti tagsággal együtt fokozottabban

ellátni, melynek során a dolgozó’ tömegek széleskörű és tevékeny közreműködését kell biztosítania, ami világosan mutatja, hogy tané. csainknak. mint a helyi államhatalmi szerveknek, széles tömegszervezeteknek is kell lenniök. Visszapillantva helyi tanácsaink több mint háromesztendős működésére. arra a következtetésre kell jutnunk, hogy az elért nagy és komoly eredmények ellenére e kettős feladatuknak nem mindig tudtak kellően megfelelni, nem váltak minden

tóttá a járási tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökeit egyes begyűjtési feladatok végrehajtására .azzal a figyelmeztetéssel hogy ha nem hajtják végre, a megyei begyűjtési hivatal a megyei tanács végrehajtó bizottsága és a megyei ügyészség felé megtorló lépéseiket tesz. (Derültség.) Nyilvánvaló, hogy

Helyi tanácsainkat a működésükben megnyilvánuló hiányosságok, rendellenességek és lazaságok is akadályozzák abban, hogy tevékeny szervei legyenek az államhatalom gyakorlásának. Helyi tanácsaink működésében, államha talmi funkciójuk gyakorlásában döntő szerepének kell lenni a tanácsülésnek. Az eddigi gyakorlat szerint azonban a tanácsülések többnyire reprezentatív és formális megnyilvánulások. A tanácstagoknak, az ülések nsem kellő előkészítése miatt, sem módjuk, sem idejük nincs arra. hogy alaposan, elmélyültem elemezhessék a végrehajtó szervek munkáját. A tanács tagokat nemritkán munkahelyük vezetői is gátolják tanácstagsággal járó funkcióik ellátásában, ami a tanácsi munka megengedhetetlen lebecsülésére vall. A tanácsülések sok helyen még ma sem kollektív megnyilvánulások, munkájukban sem a kollektív vezetés, sem a tanácstagok egyetemleges felelőssége nem jut kellően érvényre. A tanácsnak. mint választott szervnek vagy tömegszervezetnek a problémái nemigen kerülnek napirendre. A dolgozókat közvetlen érintő kérdések. Imint a kereskedelem» az oktatás kérdései, vagy a szociális ügyek, a tanácsüléseken háttérbe szorultak. Egyrészt ez. másrészt az ülések formális, tartalmatlan volta, csupán a lakosság kötelezettségeit tárgyaló napirendek okozzák, hogy a tanácsok tagsága nem eléggé aktív. nem veszi ki részét a tanács munkájából, amit a tanácsok látogatottsága világosan mutat.

A hiányosságok főképpen a tanácsdemokrácia sorozatos megsértéséből fakadnak.

Gyakran előfordul, hogy a végrehajtó bizottság indokolatlanul es törvényellenesen leváltja a megválasztott tanácstagok egy részét, néha nagy részét. A kecskeméti városi VB 101 megválasztott tanácstagból törvényellenesen ötvenet kicserélt. Ez azt mutatja, hogy néha még a végrehajtó bizottság sem tekinti a tanácsot államhatalmi szervnek, és föléje helyezkedik. Erre vall az is, hogy a végrehajtó bizottságok számos helyen nem számolnak be a tanácsülésnek, aminek kirívó esete mutatkozott meg az elmúlt esztendőben Békés megyében, 1 i • < •> j

A tanácstagok elköltözése, más területein történő elhelyezkedése esetén, a visszahívásnál vagy koon- tálásnál is gyakran megsértik a tanácsdemokráciát, önkényesen jelölnek ki új tanácstagokat, vagy régieket egyszerűen póttagnak mibevonja a néni hatalom és igazgatás helyi szerveinek munkájába.

A középrétegek politikai aktivitása komoly lendületet adhat a helyi tanácsok sokoldalú tevékeny, ségének. Ugyanakkor ez a körülmény feltétlenül szükségessé teszi a termelőszövetkezeti tagságnak és a kisparasztságnak. a falu proletár és félproletár rétegeinek a helyi tanácsokba való erőteljesebb bevonását és aktivizálását a társadalmi, gazdasági és politikai tevékenység minden fontosabb területén.

nősítenek. Nem ritka eset, hogy a kijelölt tanácstagot hónapokig nem választják meg. vagy pedig a VB- nek olyan elnöke és titkára van. akit a tanács meg sem választott.

Az államhatalmi feladatok jó ellátása érdekében elsődleges feladat a tanácsülés jó megszervezése, előkészítése, a tanácstagok aktivitásának biztosítása, a kollektív vezetés, a kollektív munka és felelősség elvének alapján.

Feltétlenül biztosítani kell a tanácsülésnek, mint a helyi hatalmi szerv legmagasabb megnyilvánulásának tekintélyét és felsőbbségét a végrehajtó bizottsággal szemben, amelyet alája kell rendelni és biztosítani kell a tanácsülés határozatainak maradéktalan végrehajtását.

A tanácstagoknak, a tanácsülése, ken való kollektív munkája mellett, egyéni feladataik is vannak, elsősorban a tanácsok és a tömegek közötti minél jobb ás szorosabb kapcsolatok kifejlesztése érdekében. Ezt kellene szolgálniuk a rendszeresített beszámolóknak és fogadóóráknak. Azonban eddig sem a helyi tanácsok, sem maguk a tanácstagok, kevés kivételtől eltekintve — nem fordítottak erre kellő gondot. A beszámolók, amelyek pedig a lakosság legszélesebb érdeklődésére tarthatnának számot, nem rendszeresek, nem kötelezőek, sok esetben egyáltalán nin&senek. Szá. mos helyen a tanácstagok bizonyos százalékát.' máshol kiválogatva, a képzettebbeket, „ütemezik“’ be beszámoló tartására. szempontok, irányelvek megadása nélkül. Az ilyen beszámolókban nincs sok köszönet. nem keltik fel a lakosság érdeklődését, nem szolgálják a tanácsok és ■ a dolgozók kapcsolatainak kifejlesztését, nem érvényesülhet a tanácsok felé a választók alulróljövő ellenőrzése és kezdeményezése. Előfordul persze az is. hogy a tanácstag azért nem tud beszámolni. mert mint tanácstag nem fejt ki tevékenységet, .•!•!<*,

S ha a nép küldöttei, a tanácstagok nem végeznek a dolgozók között felvilágosító, nevelő-, társadalmi és politikai munkát, a tömegek önmaguk- tól nem kapcsolódnak be az ál- államiigyek helyi intézésébe.

Nagyobb aondot és figyelmet kell tehát fordítani a tanácstagok beszámolóira és fogadóóráira, több felelősséggel kell azokat az illetékes tanácsi szerveknek, de maguknak a tanácstagoknak is szervezni, előkészíteni és lebonyolítani.

A helyi tanácsok éltető ereje — tömegkapcsolataik fejlesztése. Ilyenirányú tevékenységük igen fontos eszközei az állandó bizottságok. Ezen a téren is számos megoldatlan kérdés van. A legnagyobb hiányosság abban van, hogy az állandó bizottságoknak alig a fele működik tevékenyen. Ez indokolttá teszi annak újbóli megvizsgálását, hogy a tanácsi szervezőiben a különböző tagozatokon milyen állandó bizottságok működienek. Az állandó bizottságok működésében mutatkozó hiányosságok jórészt abból erednek, hogy az állandó bizottságok létesítésével gyakran megsértették a tanácsdemokráciát, amely előírja, hogy az állandó bizottságok tagjait a tanácstagok közül kell választani. Ennek ellenére gyakran előfordul, hogy az állandó bizottság tagja nem tanácstag, vagy pedig nem választották, hanem a végrehajtó bizottság nevezte ki. Ilyen helyen az állandó bizottság az apparátus függvényévé válik, és a tömegek közötti mu.rka rovására, a hivatali munkában működik közre, esetleg — mint erre példa vön — kézbesítéssel foglalkozik. Ez elkerülhetetlenül az állandó bizottságnak mint választott szervnek az elbürokratizálódásához, vagy éppen lejáratásához vezet. így azután nincs mit csodálkozni azon, ha az állandó bizottságok gyakran nem lépnek fel a lazaságok ,a túlkapások vagy törvénytelenségeik ellen, sőt maguk is részeseivé válnak azoknak. Meg kell szüntetni azt a helytelen és káros gyakorlatot is, hogy egyes minisztériumok úgy kezeljék az állandó bizottságokat, mint saját hivatali szervüket, és hatósági feladatokat bízzanak rájuk, gondoskodni kell az állandó bizottságok rendszeres tájékoztatásáról. Nem szabad előfordulni annak hogy állandó bizottságok vagy egyes tagjaik a szakterületükbe vágó fontos intézkedésekről, utasításokról ne tudjanak, így azok végrehajtásában törékenyen ne tudjanak közreműködni.

A tanácsok megszilárdításának egyik legfontosabb feltétele az állandó bizottságok tevékenységének kifejlesztése.

Ennek során tanácsainknak érvényesíteni kell azt az elvet, hogy az állandó bizottság a helyi tanács választott szerve, annak megbízásából és segítségére végzi munkáját. Ugyanakkor rendezni kell az állandó bizottságok legfontosabb elvi és gvakorlati kérdéseit. Mint a legfelsőbb államhatalmi szervre, az elnöki tanácsra hárul a feladat, hogy errevonatkozólag irányelveket dolgozzon ki, amelyek lehetővé teszik a kérdés népszerű, tájékoztató jellegű feldolgozását.

A helyi tanácsok tömegszervezeti tevékenységében nagy súly- lyal esik latba az, hogy milyen kapcsolataik vannak a nagy tömegszervezetekhez.

A jó együttműködés szervezeti feltételei megvannak, amennyiben a tömegszervezetek — a szakszervezetek, a DISZ. az MNDSZ — helyi vezetői vagy képviselői általában tagjai a helyi tanács végrehajtó bizottságának és megfordítva is, a helyi tanács tagjain keresztül képviselve van a tömegszervezetek helyi vezetésében. Ennek ellenére az együttműködés sok kívánnivalót hagy maga után. A tömegszervezetek vezetői gyakran lebecsülik a tanácsi munkát, nem fejtenek ki aktív tevékenységet.

A megfelelő együttműködést sok esetben maguk a tanácsok is nehezítik azzal, hogy nem politikai, nevelő- és felvilágosító munkára veszik igénybe a tömegszervezetek tagjait, hanem adminisztratív feladatok végrehajtását kívánják tőlük.

A helyi tanácsok és a tömegszervezetek kapcsolatát tehát szilárdabb alapokra kell helyezni. Ügy a helyi tanácsok, mint a tömegszervezetek vezetőinek tudnidk kell, hogy . ,,, !..i.„

csakis a fanácsok és a tömeg- szervezetek szoros együttműködése biztosítja az államhatalom gyakorlásának döntő feltételét: a legszélesebb dolgozó tömegek- \ nek az állami ügyek intézésében való tevékeny részvételét.

A helyi tanácsok hatalmi és tömegszervezeti jellegének és feladatkörének kidomborításában rendkívül fontos szerepe van annak hogy a tanácsok a nép által választott testületek, melyeknek választott tagjai viszahívhatók. A vá.

1r)''-7fc|c? Ó<r /->1

jelentősége van egyrészt a tanács és a dolgozó tömegek kapcsolata, másrészt a tanácstagoknak választóik felé fennálló felelőssége szempontjából. Ez ott érvényesül a maga valójában, ahol a választás területi elv alapján történik. Ez ad lehetőséget a választók számára a tanácstagok, s rajtuk keresztül a helyi tanács munkájának ellenőrzésére, ez növeli a tanácstagoknak a választók bizalmából a tanácsban végzett munkájukért érzett felelősségét. A mi választási rendszerünk ettől eltérő elvei miatt a választók 1 és a tanácstagok közötti kölcsönösség nem jut kellően érvényre. A közvetlen választás hiánya miatt a dolgozók nem mindig tekinthetik a megválasztott tanácstagot saiát küldöttüknek, ugyanakkor a küldöttek nem közvetlen területi választása akadálya a visszahívási jog gyakorlásának. A tanácsok megszilárdításának és demokratizmusuk kiszélesítésének érdekében olyan választási rendszerre kell majd nekünk is rátérnünk a tanácsi választásoknál, amely lehetővé teszi, hogy a tanácstagokat területi alapon, személy szerint válasszák, hogy választóikkal való kapcsolataikat erősítsék, a tanács munkájáért való felelőssegüket fokozzák és visszahívásuk lehetőségét biztosítsák. (Taps.)

A tanácsoknak, mint helyi hatalmi szerveknek jó vagy rossz munkája a legfelsőbb államhatalmi szerv irányításától függ. Ezért azok az új feladatok, amelvek a tanácsok munkájával kapcsolatosan majd az országyűlésre és az elnöki tanácsra hárulnak, ilyen irányú tevékenységük jó megszervezését, a törvényhozási munka színvonalának emelését teszik szükségessé, Ennek megfelelően fokozottabb tevékenységet kell megkövetelni az országgyűlési képviselőktől az államhatalom gyakorlásának a törvények alkalmazásának és az államigazgatás munkáidnak ellem., őrzése terén. Az országgyűlési képviselők választókerületükben nyújtsanak segítséget a tanácsok munkájának megjavításához. Vegyenek részt tanácsüléseken, ápolják * az országgyűlés és a helyi tanácsok eleven kapcsolatát. Rendszeresíteni kell a képviselői beszámolókat, biztosítani kell részükre hatóságaink legmesszebbmenő támogatását, javaslataik meghallgatását. Az országgyűlési képviselőknek; törvénvj hozói hivatásuk gyakorlásával közmegbecsülést és tekintélyt kell dolgozó népünk széles tömegeiben maguknak kivívnick.

A szocialista típusú állam szervezeti alapelve a demokratikus centralizmus, amelynek népi demokratikus államszervezetünkben is érvényt kell szerezni.

Nálunk ez az elv a tanácsok

gyakorlati munkáiában nem került’ következetesen megvalósításra- Központi államapparátusunk túlcentralizált, ugyanakkor túlméretezett, s éppen ezért nehézkes és elbürokra-i tizálódott. Az ipar, a mezőgazdaság. a kereskedelem, az egészségügy, egész gazdasági életünk szervezete ugyanilyen, sőt szövevényesebb és még inkább túlcentralizált, túlméretezett és nehézkes, mint maga az államigazgatás. A kettő együtt rendkívüli súllyal nehezedik a helyi tanácsokra, gátolja kezdeményezésüket, tevékenységüket; megbénítja a dolgozó tömegek aktivitását,

Az államigazgatás és a helyi tanácsok munkájának az állatn- cpítés szocialista elvei alapián való átszervezése megköveteli a gazdasági szervezet átépítését, a hatalmi cs igazgatási szervekkel való összhangját, a túlzott központosítás megszüntetését, az egész (állami és gazdasági) apparátus racionalizálását, egyszerűsítését és csökkentését.

Rendezni kell az államigazgatás egyéb szervei, a gazdasági szervek és a helyi tanácsok egymáshoz való viszonyát. A tanácstörvény errevonatkozó rendelkezései eddi2 nem kerültek megvalósításra. Az együttműködés nem nyugszik szi- - lárd alapokon, sok a hatásköri túllépés és összeütközés. A központi államigazgatási és gazdasági szervek, minisztériumok, vállalatok, trösztök,, igazgatóságok a feladatok özönét zúdítiák a helvi tanácsokra és azokat utasításaik továbbítására, végrehajtásuk megszervezésére szolgáló szerveiknek tekintik,

(Fnlvtatás a 3. oldslon.í

Tanácsaink váljanak valóban helyi halalmi szervekké

és íömegsservesetekké

Elvtársak!

Népi demokratikus államszervezetünkben a tanácsok kettős, államhatalmi ás államigazgatási fel- edatókat látnak el. Az állam- hatalmi szervek vezetik, irányítják ez állam és szervei működését, az rllamigazgatási szervek megvaló- eítiák végrehajtják az államhatalmi szervek határozatait. A helyi taná. csők szervezete e kétirányú állami tevékenység egységét teremti meg. Az államhatalmi feladatokat « választott tagokból álló tanacs van hivatva hrlyi vonatkozásban

Tanácsaink felső irányításáról

Helyi tanácsaink államhatalmi •feladatainak ellátását megnehezítette, hogy működésükben nem az országgyűlésnek, vagy az elnöki tanácsnak voltak, sőt vannak még ima is alárendelve, annak ellenére liogy alkotmányunk erre kifejezetten utal, hanem államigazgatási szerveknek, legfelső fokon a mi-» Eiisztertanácsnak. Amellett, hogy fezzel megsértettük a szocialista államszervezés egyik fontos elvét, «mely a hatalmi szerveket helyezi az igazgatási szervek fölé és Elem megfordítva, súlyos csorbát ejtettünk a tanácsoknak, mint a ihatalom szerveinek tekintélyén és emi a legsúlyosabb, rendkívül kor- Bátoztuk a tanácsok hatalmi korét jós jogát. Pedig a tanácsoknak a proletárdiktatúra rendszerében, a r.épi demokrácia viszonyai között js, a munkásosztály által ráruházott teljes hatalommal és tekintéllyel kell rendélikezniök és annak gyakorlásához számukra minden szervezeti, politikai és egyéb feltételt biztosítani kell. (Lelkes taps.) Csak így szilárdul meg népi demokratikus államunk, így számoljuk fel tanácsaink gyengeségét.

Meg kell változtatnunk helyi tanácsaink felső irányításában eddig követelt gyakorlatot és ennek szervezeti és politikai következményeit egységen fa- nácsszsrvezetünkön következetesen keresztül kell vinnünk.

Tcbb esztendő tapasztalata megmutatta, hogy nem volt helyes a helyi tanácsok létesítésénél a felső irányítást a minisztertanácsra bízni, emely ezt a hatáskörét három évvel ezelőtt 3 belügyminisztériumra ruházta át. Elvileg ma sem nyugszik helyes alapon a tanácsok irányítása a minisztertanács hatáskörében, amely csak átmeneti megoldás a kérdés végleges és elvilea helyes rendezéséig. Ezt célozza az a javaslatunk, hogy - *vn a tanácsoknak, mint államhatalmi és tömegszervezetéknek legfelső irányítását az ország- gyűlésnek, illetve az elnöki tanácsnak kell ellátnia, hogy ilyen módon az elnöki tanács az államhatalomban betöltse alkotmányunkban is lerögzített szerepét. (Nagy taps.)

Helyi tanácsaink államhatalmi működését ma is akadályozzák egyes minisztériumoknak, sőt magának a minisztertanácsnak a szocialista állam működési elveit gyakran sértő intézkedései, amiko-r választott hatalmi szerveknek egyszerűen utasításokat adnak. A földművelésügyi. a pénzügyi, a bel. és külkereskedelmi, a város- és köz- .'éggazdálkodási minisztérium, de gyakran más minisztérium is hol a tanácsoknak, hol a végrehajtó bizottságoknak adnak szigorú utasításokat bizonyos feladatok végrehajtására. A példa ragadós, aminek az a következménye, hogy nemcsak a minisztériumok, hanem alárendelt szerveik is utasítgatják a tanácsokat és végrehajtó bizottságaikat. Jellemző erre a csongrád- megyei begyűjtési hivatal esete, emely mgjus első hetében utasíA tanácsülés t a hatalom gyakorlásának fontos eszköze

tekintetben népi államunk valóságos helyi hatalmi és tömegszervezeteivé.

Szocialista típusú állam szervezésének alapelve. hogy a tanácsok mint államhatalmi szervek irányítását legfelsőbb fokon csak államhatalmi szerv, nálunk az országgyűlés, illetve . az elnöki tamács láthatja el mégpedig közvetlenül, olyan formában, hogy maga vitatja meg és adja ki a tanácsok legfelsőbb irányításával kapcsolatos határozatokat és maga gondoskodik azok végrehajtásának ellenőrzéséről

az ilyenfajta helytelen eljárásnak véget kell vetni. De módosítani kell majd azokat a jogszabályokat is, amelyek szerint a minisztertanács megsemmisítheti vagy megváltoztathatja a helyi államhatalmi szervek által hozott határozatokat Ezt a jogot az elnöki tanácsnak kell átadni. annak kell majd gyakorolnia.