Szolnok Megyei Néplap, 1954. május (6. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-29 / 126. szám
1954 május 29. SZOLNOKMEGYET NÉPLAP & • losszú értekezletek helyett jobb szervező munkát Turkevén is meg kell gyorsítani a növényápolást Az elmúlt 1 néhány hét óta Tuiktivén is igen sok értekezletet tartottak. Hol a városi pártbizottságon, hol a tanácsnál, hol a gépállomáson beszélték meg a soronkövet- kezö legfontosabb teendőket: a növényápolás meggyorsítását az esős időjárás okozta munkakiesés pótlását. Számtalanszor elmondották e megbeszéléseken, hogy a percek, a félórák, az órák kihasználása a legfontosabb és a jól szervezett gondos munkától függ, őszre milyen termést cinek el Turkevén, de megyénkben mindenütt. A turkevei termelőszövetkezetekben kétségtelenül igen komoly eredmények vannak, hiszen nem is olyan régen a négy szövetkezeti város versenyében a ényápolásban az első helyen voltak. Az esős időjárás azonban visszavetette a munkát. A későbbiek során pedig éppen az órák és a percek kihasználásának elhanyagolása miatt, meglehetősen elmaradtak. Május 25-én | mintegy 20 mm. csapadék hullott a turkevei földekre. .Másnap, 26-án kora reggel azonban már 19 fok meleg volt és délben 20 fok fölé emelkedett a hőmérséklet. Az esőáztatta föld ennek következtében szinte órák alatt annyira megszikkadt, hogy délben a város határában már alig volt olyan terület, ahol nem lehetett volna kapálni. Délelőtt 11 óra tájban jónéhány tsz-tag már hozzá is látott a munkához. Délután pedig már folyamatosan tudtak dolgozni. A négy nagy termelőszövetkezet tagjainak egyrésze, mintegy 2000 ember otthon maradt. Azon helytelen elmélet alapján, hogy délután már nem érdemes hozzáfogni a munkához, A város és a szövetkezetek vezetői eznap nem sokat tettek a munka megszervezése érdekében. A városi tanácsnál és a városi pártbizottságon egész délután ismét értekeztek. A végrehajtó bizottság tartott ülést, és ott volt a pártbizottság titkára is. A vb, ülésen nyilvánvalóan a mező- gazdasági munkák meggyorsításáról volt szó. A Pártbizottságon 1 Ugyanezen idő alatt a városi tanács fő- rgronómusa, a gépállomás főagronó- musa, a pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője, a tanácselnök he. ANDRÁSI BÉLA Dübörögve zuhan alá a nagykalapács a Járműjavító megmunkáló osztályának kovácsműhelyében. A másik üzemrészben esztergagépek, marók járják szüntelen köreiket. Sorra gördülnek ki a megmunkált kerékpárok az osztályról, hogy hozzájáruljanak a munka folyamatosságának biztosításához a társosztályokon. Hí Andrási elvtárs, az osztály vezetője éppen körútját végzi künn a műhelyekben, amikor megkeressük őt, hogy elbeszélgessünk arról, hogyan érte el a társosztályok által dicsért eredményeit a megmunkáló osztály. Amikor bevezet irodájába, melyet helyettesével oszt meg, előbb azt mondja el, hogy bizony nagy szégyen érte őket. Hónap közben felemelték az osztály tervét, közel 15 százalékkal, s így most az előtt a probléma előtt állnak, hogy ha hamarosan nem kapnak segítséget — elsősorban anyagban — akkor épp most, a kongresszus idején nem tudják majd teljesít^ni tervüket. Ül Amint tovább öltjük a beszélgetés fonalát, lassan kikerekedik a dolgok másik oldala is. Igaz ugyan, hogy sok gondot okoz Andrási elvtársnak s az osztály valamennyi dolgozójának az anyaghiány, de hát nem olyan fából faragták őket. hogy a baj láttán karbaöltött kézzel várják, míg segítség érkezik. Segítenek magukon, a saját erejükből, a maguk eszével. Újítások sorával sikerült elérniök már eddig is, hogy számtalan olyan alkatrészt, melyeket eddig a MÁV Központi Szertártól kaptak készen, most maguk készítenek el. Itt gyártják már a csatlókat, vonóhorgokat, s egy sor más alkatrészt. Hogy nagyobb nyomatéka legyen a szónak, mindjárt ki is visz Andrási elvtárs a kovácsműhelybe, hogy a magam szemével győződhessek meg arról: való igaz az, amit elmondott. m Azután ismét az irodában ülünk egymás mellett, s velünk az üzem versenyfelelöse. ő említi meg először, hogy bizony nem csak mások Ivettes, egyszóval, akik .a végrehajtó bizottsági ülésen nem voltak ott, tartottak értekezletet. Közben a város határában a szántóföldeken szinte óráról-órára egyre szaporodott a munka. Jelenleg kétszázötven hold cukorrépa, 2700 hold kukorica, szorul sürgős kapálásra, egyelésre. A lekaszált szénát is gyűjteni kellene, hogy a gyakori esők miatt n© pusztuljon ott a renden. Szerda délután véget nem érő értekezések helyett, sokkal hasznosabb munkával lehetett volna eltölteni az időt, Tóth Kálmán elvtárs a városi párt- bizottság mezőgazdasági osztályának vezetője el is mondotta az említett értekezlet befejezése után, hogy Turkevén a cukorrépa egyelése, a kukorica kapálása és a széna betakarítás a legfontosabb tennivaló, “őt a répa- egyelést és a széna betakarítást szombat estig be kell fejezni, hogy utána minden erőt a kukorica kapálására tudjanak mozgósítani. Tisztában van a teendőkkel a városi tanács elnökhelyettese is. A mindennapos értekezletek miatt azonban a munka helyes megszervezésére, irányítására nem igen van idejük. Általános panasz nemcsak Turkevén, de az egész megyében, hogy sok a fölösleges értekezlet. Éppen ideje lenne, ezen a téren gyökeres változást tenni. Hogy ez mennyire indokolt, azt Pető Jánosnak, a turkevei Vörös Csillag tsz. főagrouémusának példája igazolja a legjobban. A főagronómus szerdán és csütörtökön begyűjtési ügyben - városi tanácsnál értekezett pénteken a szövetkezetben brigádvezetői és tsz. veztőségi értekezlet volt, amelyen o‘t kellett lennie. Szombaton a gépállomáson tartanak tanácskozást, s ezen a tanácskozáson az ő jelenléte is kötelező. — „Csak arra vagyok kiváncsi, hogy mikor szervezzem, irányítsam a növényápolást, és mikor törődhetek igazán azzal, amivel a tsz tagság megbízott: a főagronémusi teendőkkel? — panaszkodik jogosan Pető János. Szerdán este | Tóth Kálmán a pártbizottság mezőgazdasági osz- tályvezctőjo elhatározta, hogy gyökeres változást teremt a városban, s ennek érdekében a Harcos, a Táncsics, a Vörös Csillag és a Farkas Mihály termelőszövetkezet párttitkáraival rövid megbeszélést tartott. A megbeszélésnek lényege, hogy a város területén növényápolási napokat tartanak, minden erőt mozgósítanék a cukorrépacgyelés és a szénabetakarítás érdekében, hogy a kezdeti elmaradást minél előbb helyrehozzák. A pártszervezet felvilágosító munkája megmutatta, hogy turkevén is megvan a lehetősége az órák, a percek kihasználásának és a párttagok segítségével gyökeres változást lehet teremteni; csütörtökön délelőtt már több, mint 1500 tsz-tag állt munkába és végzi egymással versenyezve a növényápolást. Ennek a I szervezésnek is megvoltak még a maga hibái. Először is, a városi tanács mezőgazdasági osztályának valamennyi dolgozója reggel 9 órakor még az irodákban tartózkodott, holott ebben az időszakban már rég a tsz-ek területén lett volna rájuk szükség. A Harcos termelőszövetkezetben Gyarmati Kálmán brigádjának földjén a negyven növénytermelési brigád tagból alig 30-an dolgoztak. A brigádvezetőnek nyilvánvaló az lett volna a feladata, hogy a hiányzókat felkeresse és munkába hívja. Gyarmati elvtársinak azonban erre nem volt módja, mert valami megbeszélésre a tanácshoz hívatták. A Harcos tsz, területén ugyanakkor a vezetők közül csak Kádár László főagronómus volt kint a munkaterülten. Az órák, percek jelentőségéről még sokat beszélnek a vezetők, de a gyakorlati munkában még eddig nem igen hasznosították. Mindezen I hiányosságok ellenére javulás mutatkozik a növényápolási munkák lendületében. Turkevén a pártszervezet mozgósításának máris megvan a szemmel látható eredménye. A tsz—tagság egyre nagyobb számban vesz részt a közös munkában és dolgozik lelkesen kongresszusi vállalásának teljesítésén. Hogy ez a lendület még nagyobb legyen, a turkevei vezetők a véget nem érő értekezletek helyett jó szervezéssel, irnyítással harcolják ki a kon- gre.“'-z>i“i versenyben a szövetkezeti városok közötti elsőséget. NEM HÁTRÁL AZ AKADÁLYOK ELÓTT segítik így a munkát, de maga az osztályvezető is sokat tett érte. Amikor erre terelődák a szó, Andrási elvtárs szó nélkül nyúl íróasztala fiókjába, s összegöngyölge- tett papírt húz elő onnan. Szinte simogatja keze a milliméter sorbeosztású műszaki rajzpapírt, amikor széttárja. Alsó sarkában írott szóval ott a felelet kérdésemre: 70 jelű ütközőszár házilag való megmunkálása. Azután egy másik papír, egy géppel írott levél is előkerül az asztalfiókból. Arról értesíti ebben a minisztérium az újítót, hogy újítását elfogadták, s eszmei jutalomként 200 Ft jutalomban részesítik. Az újítás nyomán elért megtakarításból pedig ezután rendszeresen megkapja majd Andrási elvtárs a neki járó százalékot. Hl S mert nem a szavak, de a tettek embere,' igazi műszaki szakember a megmunkáló osztály vezetője, ismét karonfog, s visz ki a műhelybe. Az egyik munkapad előtt ott sorakoznak az újítás nyomán itt az üzemben elkészült alkatrész példányai. — Eddig 600 darab készült az én eljárásommal. Most már nem csak a magunk szükségletére gyártjuk az ütközőszárakat, de innen szállítunk a debreceni Járműjavítónak is. Még magam sem tudom, menynyi megtakarítást jelent ez üzemünknek, s mennyit népgazdaságunknak, de úgy érzem, megérte a fáradtságot, a sok gondolkodást az eljárá's kidolgozása — mondja. Eddig ezt az alkatrészt, melyre igen gyakran van szükség a kocsi- javításoknál, olyan nagyüzemekben gyárthatták, melyekben kellő nagyságú kalapács állt rendelkezésre. Ilyen pedig nem sok van az országban, s azokkal sok más munkát is el kell végezni. Ezért jutott belőle eddig kevés az üzemnek, meg a társvállalatoknak is. no Andrási elvtárs azonban nem hajlandó bővebben beszélni újításáról. Inkább arról beszél, milyen derék emberek az ő osztályának dolgozói. Szikszai Bélát és Tóth János Ernőt dicséri a rugókovácsok közül, Wolf József gyalust, Török Rezső esztergályost, Varga József tűzikováesot, akik — mint mondja — ugyancsak „rávertek’“ a a kongresszusi héten. S ebben segítette őket elő vezetőjük újításával. Május 27-én még nem volt víz a mezőtúri Béke tsz 70 holdas rizstelepén — Válasz a Körösvidéki Öntözővállalat igazgatójának levelére — A Néplap május 13-i számában cikk jelent meg arról, hogy a Mező- gazdasági Víziépítő Vállalat és a Kőrösvidéki Öntöző Vállalat mulasztása miatt a mezőtúri Béke tsz rizstelepe veszélyeztetve van. A cikk nyomán az öntöző vállalat részéről történt intézkedés. Ez azonban még nem hozott vizet a Bélke tsz rizsföldjére. Erről a tényről a tsz vezetőinek alábbi levele tanúskodik: — „A Szolnokmegyei Néplap 1954. május 13-i számában közölt cikk hatására a Körönt igazgatója és a gyomai kirendeltség vezetője megjelent a tsz-nél. Vállalták azt, hogy mindent megtesznek a víz biztosítása érdekében. A jelenlegi helyzet az, hogy május lS-án leszállították a szükséges csöveket, május 24-én pedig a hozzávaló motort. A csövek őszszeszerelését 26-án kezdték meg, melynek munkálataiban a tsz tagjai is segítettek, hogy az öntözés aznap megindulhasson. A motor beállítása és csövek lefektetése után derült ki, hogy nem lehet a csöveket összeszerelni, mivel a szívó rész 500 mm- es, a többi cső mérete viszont csak 300 mm-es és a különböző csövek összeillesztéséhez ‘nincsenek megfelelő csavarok. Így a vizszívatás a 70 holdas telepre még május 27-én sem indulhatott meg. Rácz Lajos ig. tag. Béke tsz”, A rizstelepeik árasztását haládék- talanul el kell végezni. Minden nap késedelem nagy kárt jelent. Az öntöző Vállalatnak tehát sokkal jobban meg kell szerveznie a munkáját, hogy a fenti hiányosság ne forduljon elő. Akkor nemcsak szavakban, hanem tettekei is segítik az öntözéses gazdálkodást, KONGRESSZUSI ŐRSÉGEIt Ürge Ferencné, a Tisza Cipőgyár 44-es műhelyének dolgozója, 162 százalékos teljesítményt ért el a kongresszusi őrségen. Fmellett minőségi munkája Is 100 százalékos. Képünkön az úttörők üdvözlését fogad ja. Kiss József, a Tisza Cipőgyár fiatal csá- kozója méltán foglalja el helyét a legjobbak között. Nemcsak gyorsan és jól, hanem takarékosan is dolgozik. Tervét 212 százalékra teljesítette, emellett a pártkongresszus útmutatásait követve 332 forint értékű bőranyagot takarított meg. B. Szabó Ilona, a mezőtúri Pamutszövő felvetőnője 189 százaléknál tart. Ezidő- szerint az üzem legjobb munkása Durny László asztalos a Tisza Bútorgyárban a termelékenység fokozásához járul hozzá 140 százalék feletti, minőségileg kiváló munkájával. Tóth Ferenc, a Mezőgazdasági Gépjavító kiváló esztergályosa a múlt héten 197 százalékos átlagteljesítményt ért el. A kongresszusi őrségen tovább fokozta teljesítményét. Kedden 200 százalékot, szerdán 198 százalékot ért el. Csütörtökön Is jóval túlszárnyalta normáját. Kövesd a legjobb újítók példáját A pártkongresszus tiszteletére indult versenyben számos kitűnő újítás született, Ezek az újítások komoly népgazdasági jelentőségűek és nagymértékben elősegítik az üzemek tervteljesítését, » Godó János, a Salgótarjáni Acélárugyár sztahanovista vésőse értékes újítással köszöntötte a pártkongresszust. Négyméteres gyalugépén két kés felszerelésével megoldotta a kétirányú gyalulást. Ezáltal gépét teljesen kihasználja és 80 százalékkal magasabb teljesítményt ér el, A Wilhelm Pieck Vagon, és Gép-* gyár dolgozói 920 újítási javaslatot nyújtottak be a kongresszusi ver-t seny megindulása óta, A megtakarítás értéke — utókalkuláció szerint — már eddig meghaladja az 1.6 miU lió forintot,
