Szolnok Megyei Néplap, 1954. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-29 / 126. szám

r Siolnokimgyd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG'ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IV. évfolyam, 126. szám Ara ■>() fillér 1954 máius 29.. siómba Munkások! Dolgozó parasztok! A tervteljesítés a növényápolás kimagasló eredményeivel járuljatok hozzá a III. párt- kongresszus munkájához! Tanácskozik a Magyar Dolgozók Pártja III. Kongresszusa A Tisza Cipőgyár dolgozói csatlakoznak a Ganz Vagon és 6épgyár dolgozóinak kezdeményezéséhez Nagy István elvtárs, a Ganz Va­gon- és Gépgyár dolgozóinak kül­dötte, többek között a következő bejelentést tette pártunk III. kon­gresszusának: A Ganz Vagon- és Gépgyár dol­gozóit harcbavisszük, hogy minél hamarabb és nagyobb mértékben tudja pártunk valóraváltani dol­gozó népünknek tett ígéreteit. Azt akarjuk, hogy a mi gyárunk mél­tóan kivegye részét ebből a mun­kából. Vállaljuk ezért, hogy 1954. cvi befejezett termelési és export- ' írvünket maradéktalanul teljesít­jük és a tervben meghatározott anyagmennyiségből az év végéig 2 százalékot takarítunk meg. Vállaljuk továbbá azt, hogy az 1955. évben olyan gyártmányössze­tétel mellett, mint 1954-ben, ugyan­annyi anyagból, mint amennyit az I954-es tervben előírtak a részünk­re, 1955-ben 6 százalékkal többet termelünk. Az anyaggal való takarékosság, a felhasználás jobb ellenőrzése révén dolgozóink szocialista munkaverse- nyét erre irányítva, az 1954. év vé­géig 8 millió forinttal csökkentjük készleteinket. A műszaki fejlesztés legfontosabb munkáit határidő előtt megvalósít­juk és korszerűbb gyártástechnoló­giával, valamint egyéb intézkedé­sekkel a gyár dolgozóit úgy segít­jük munkájukban, hogy az 1954-ben tervezett termelékenységi mutatón­kat 8 százalékkal túlteljesítjük. Az év első két hónapjában bér­alapunkat túlléptük. Úgy fogunk dolgozni, hogy az év végéig az év elején mutatkozó túllépésünket le- törlesszük. Az önköltségcsökkentési tervün­ket 3 éven keresztül nem teljesítet­tük. Most úgy akarunk dolgozni, hogy a részünkre előírt önköltség­csökkentési tervet 1954-ben telje- S’tve — 1953-hoz viszonyítva — 7.5 százalékos önköltségcsökkentést ér­jünk el. Ez csaknem 30 millió fo­rint megtakarítást jelent a múlt évhez viszonyítva, mely az álta­lunk a mezőgazdaságnak gyártott répa-vágókban kifejezve több mint 12 ezer darabot jelent. * ^ kongresszusi hét első napja óta egyszer sem for­dult elő a Tisza Cipőgyárban, hogy 195 százalék alatt teljesítették volna a napi tervet. A pártunk III. kon­gresszusára indított, verseny utolsó napjaiban az elsőosztályú minőség is állandóan 90 százalék felett volt, s május 25-én, a pártkongresszus második napján 109.8 százalékos napi tervteljesítés mellett 95.5 szá­zalékos elősosztályú minőségű árut gyártottak. A kiváló termelési eredmények mellett nagymennyiségű nyers­anyagot takarítottak meg, nem egé­szen két hét alatt. Május 17-től egy hj rendszer szerint naponta érté­kelik, hogy az üzemrészek dolgozói hány forintot takarítottak meg a legyártott cipők, gumicsizmák, ba­kancsok tervezett önköltségéhez képest. Á legjobb eredményt eddig az alsó anyagok — cipőtal­pak, köztalpak — gazdaságos fel- használásával érték el. Ezeknek május 17. óta 28.800 forinttal csök­kentették a gyártás önköltségét. Ugyanígy 10.000 forintot takarítot­tak meg a felsőbőrszabászok gon­dosabb munkával, körültekintő szá­mítással. A kongresszusi hét első napjától bevezetett napi értékelés szerint egyedül a bélésbőrfelhasz­nálásnál nem sikerült csökkenteni az önköltséget, mert a tervezettnél drágább anyagot használtak. A bé­lésbőrszabászok azonban elhatároz­ták, hogy a jövő hónap első felé­ben az olcsóbb bélésbőrből úgy gazdálkodnak, hogy nemcsak a mi­nőség lesz hibátlan, hanem a ke­letkezett ráfizetést is pótolják. TVagy Istvánnak a Ganz Vagon- és Gépgyár igazgató­jának pártkongresszuson elhang­zott felszólalása után a Tisza Cipő­gyárban is újabb lehetőségek után kutattak a dolgoz.k, amelyekkel jelentős összegeket lehet megtaka­rítani. Pénteken az üzemrészekben röpgyűléseket tartottak, amelyeken mindenki elmondta, mit tesz az ön­költség további csökkentéséért. Először a 37-es, gyermekszandálo­kat gyártó műhely kollektívája ha­tározott: június 15-ig a műhely minden dolgozójának megszabják, hogy gyártmányaihoz a fogyó kel­lékanyagokból mennyit használhat fel. Ezzel lehetővé válik, hogy min­denki jobban vigyázzon a kiadott anyagokra, s könnyebb is értékel­hetik a megtakarítást. A gyermeks*andál készí­tők után az alsórészszabók is megbeszélésre jöttek össze. Ebben az üzemrészben eddig az volt a baj, hogy sűrűn váltották egymást a munkaerők, s igy a még gyakor­latlan dolgozók nem tudtak eléggé takarékoskodni az anyaggal. Az idősebb szabászok, a röpgyűlésen elhatározták, hogy rövid idő alatt hat új munkaerőnek adják át anyagtakarékossági módszerüket. A gumicsizmákat, tornacipő­ket gyártó üzemrész gumi­keverő részlegének dolgozói röpgyű- lésiikön gondosabb munkára tettek fogadalmat. Pártunk III. kongresz- szusának tiszteletére a verseny kez­detén felajánlották, hogy havonta 15 ezer forint értékű nyersanyag megtakarításával, újrafelhasználásá­val csökkentik gyáruk önköltségét. A Ganz Vagon- és Gépgyár kollek­tívájának önköltségcsökkentési vál­lalására a pénteki röpgyűlésen a gumikeverők válaszképpen megfo­gadták, hogy gondosabb munkával félszázalékkai csökkentik a beégett cipők számát, ami havonta 8 ezer forint önköltségmegtakarítást jelent gyáruknak. K. Nagy Gábor mezőtúri traktoros egy nap alatt 25 holdat kultivátorozott Megyénkben többfelé az a né­zet kapott lábra, hogy a gyakori esőzések miatt gépekkel nem lehet kapálni, és a kultivátort nem en­gedik rá a kukoricaföldre. Hibás ez az elgondolás, hiszen a kultivá- tor egy műszak alatt harminc em­ber napi munkáját végzi el és a traktorista szorgalmától, igyekeze­tétől függ. mi az eredmény. K. Nagy Gábor, a mezőtúri Béke ter­melőszövetkezet földjén dolgozik már hosszabb idő óta traktorával. Látta; hogy miliőn nagy segítséget jelentene a tsz tagjainak a gépi kapálás, és ezért brigádvezetőjével. Guth Jánossal és a körzeti agro- nómussal - együtt. a legutóbbi eső után nem sokkal terepszemlét tar. tottak. A hatalmas táblákon, többfelé találtak olyan partosabb részt, ahol néhány óra múlva már géppel rá lehetett menni. Csütörtökön reggel K. Nagy Gábor meg is indult trak­torával. Egész nap tudott dolgozni és 25 holdat kultivátorozott meg. Ezt a . módszert. továbbra is foly­tatják. A körzeti agronómus és a traktoros brigádvezető már előre kikeresi azokat a helyeket, ahova a gépek rámehetnek és dolgozhat­nak. így nincsen munkakiesés és halad a kapálás. Nagy segítséget tudnak adni ezzel a termelőszövet­kezeti tagoknak. Az államigazgatás és a tanácsok feladatai Nagy Imre elvtárs beszámolója A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa pénteken folytatta tanácskozásait. A délelőtti ülést Zsofinyecz Mihály elvtárs, a Politi­kai Bizottság tagja nyitotta meg kilenc óra után néhány perccel. A kongresszus megkezdte a második napirendi pont: „Az állam- igazgatás és a tanácsok feladatai“ megtárgyalását. A második napirendi pont előadója Nagy Imre elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke volt. Beszámolóját a küldöt­tek hosszantartó nagy tapssal fogadták. Tisztelt Pártkongresszus! Kedves Elvtársak! Pártunk II. kongresszusa óta el­telt több, mint három esztendő ta­pasztalatai szükségessé tették, hogy pártunk legmagasabb fórumán na­pirendre tűzzük és megvitassuk ál­lamigazgatásunk és helyi tanácsaink legfontosabb kérdéseit. Pártunk Központi Vezetőségének multévi június 28-i határozatai ked­vező feltételeket teremtenek ahhoz, hogy a pártkongresszus által meg­határozott irányelvek és a kijelölt fő célkitűzések alapján, kiküszö­bölve a hibákat, megszilárdítsa népi demokratikus államunkat, megja­vítsa az állami vezetést és a helyi tanácsok munkáját, továbbfejlessze társadalmi rendszerünk alapját, a munkás-paraszt szövetséget és még tovább erősítse a párt, a kormány és a nép egységét. A kérdés felve­tése mutatja, hogy pártunk milyen rendkívüli jelentőséget tulajdonít he­lyi tanácsaink munkájának és tevé­kenységének, milyen gondoskodással övezi a dolgozó nép köréből tanácsi munkába felemelt egyszerű embe­rek állami tevékenységét. Kongresz- szusunk a maga útmutatásaival és határozataival bonyolult, nehéz fel- dataihoz, szilárd helytállásukhoz nekik kíván főképpen hathatós se­gítséget nyújtani, Á helyi tanácsok létrehozása történelmi jelentőségű a magyar nép életében Tisztelt Elvtársak! Közel tíz esztendővel ezelőtt a magyar nép évezredes messzeségbe visszanyúló történelmének a nem­zet életére sorsdöntő fordulathoz ér­kezett. A második világháborúban, a szovjet hadseregnek a fasizmus erői felett aratott világtörténelmi jelentőségű győzelme nyomán a Hitleri-fasizmus oldalán, annak utoláó csatlósaként elszenvedett ka­tonai vereség következtében össze­omlott a horthysta úri Magyaror­szág, felszabadult a magyar nép. (Nagy taps.) Az elmúlt tíz esztendő eseményei egyrészt országunk társadalmi, gaz­dasági, politikai és kulturális életé­ben végbement gyökeres változások, a szocializmus építése terén elért sikereink, a Szovjetunió és a körü­lötte tömörülő népi demokratikus országok nemzetközi súlyának nagy­arányú növekedése, a Szovjetunió vezetésével az emberiség békéjéért világszerte folyó hatalmas küzdelem eredményei, másrészt az amerikai imperializmus háborús erőfeszítései és a reakciós, népellenes ellenforra­dalmi erőket támogató politikája, napnál fényesebben feltárta népünk előtt nagy történelmi jeletőségét an­nak, hogy hazánkat a Szovjetunió fegyveres erői szabadították fel. (Nagy taps.) Ez döntően meghatá­rozta az ország egész jövő fejlődését. Ennek köszönhetjük, hogy vissza­nyertük az ország függetlenségét, a nemzet szuverénitását, hogy annak aláásására irányuló külső imperia­lista törekvések növekvő szeszélyé­vel szemben biztonságban munkál­kodhatunk hazánk felvirágoztatá­sán, hogy Magyarország tíz eszten­dővel ezelőtt a népi demokratikus fejlődés útjára léphetett és történel­mileg alig mérhető rövid idő alatt, ma már a szocializmus építésének szakaszában tart. Ennek köszönhet­jük, hogy a belső reakciós fasiszta erőket a demokratikus népi erők szétzúzták, s ezzel megmenekült az ország a polgárháború súlyos meg­próbáltatásaitól, | A felszabadított kelet- és dél­keleteurópai országokban. a dolgozó nép hatalomrajutása, népi demo­kratikus állami és társadalmi rendszer megteremtése, a népi de­mokratikus országok közötti szo­ros testvéri kapcsolatok és kölcsö­nös segítség is komoly biztosítéka volt és marad továbbra is népi ál­lamunk megszilárdulásának, orszá­gunk békés fejlődésének, a szocia­lizmus építésének. Felszabadult munkásosztályunk, a Magyar Kommunista Párt vezetésével a nemzet minden erejét — a demokratikus, anti­fasiszta, németelienes, hazafias erőket átfogó hatalmas egység­be, a magyar nemzeti függet­lenségi frontba tömörítette, amelynek zászlaja Magyaror­szág demokrat'kús újjáépítésé­nek és felemelkedésének pro- grammja volt. Visszapillantva az elmúlt időkre, megállapíthatjuk, hogy a magyar munkásosztály a párt vezetésével rendkívül bonyolult társadalmi és politikai viszonyok között, egyre éleződő, a hatalomért folyó mind elkeseredettebb osztályharcban, amely kezdetben a demokratikus földreform, majd az államosítások körül lángolt magasra és ellenfor­radalmi összeesküvésekbe torkol­lott, képesnek bizonyult nagy tör­ténelmi küldetése teljesítésére, az ország és népe sorsának irányítá­sára, a népi demokrácia kiharcolá­sára és megvédésére. Az 1945-1950. években a kommunista párt nö­vekvő befolyásának* a tömegek alulról jövő nyomásának, a reak­ciós erők és pártok fokozatos fel­számolásának eredményeképpen a helyi tanácsok megalakulásáig az államapparátust és a közigazgatást sorozatos reformokkal alakítottuk át. így jutottunk el a helyi taná­csok létrehozásáig, amely hatalmas lépés volt a magyar munkásosztály államszervező munkája terén. A régi államgépezet maradvá­nyait a helyi tanácsok létrehozásá­val számolta fel teljesen és végle­gesen a népi demokrácia. Ezzel dolgozó népünk életéből teljesen és örökre eltűnt emberi és állampol­gári jogainak és szabadságának egyik legnagyobb akadálya a nagy- birtokos-burzsoá államgépezet. A helyi tanácsok létrehozása tehát nagy és győzelmes ütközet volt a múlttal való végleges leszámolás és a dolgozó nép felszabadítása terén. (Taps.) Az -új néphatalom, melynek fő államalkotó ereje kezdettől fogva a munkásosztály volt, a munkásság és a parasztság szövetségén nyugvó széles nemzeti egységre támasz-< kodva, győzelemre vitte a demo­kratikus átalakulást, biztosította a forradalom magasabb, szocialista szakaszába való átfejlődést és ezzel szilárd alapot teremtett a szocializ­mus építésének hazánkban. Elvtársak! Az elmúlt, több mint kilenc esz­tendő, a maga értékes tapasztala­taival, az állesméoítés terén, nagv iskola volt pártunk és munkásosztá- lyunk számára. Különösen a helyi tanácsok megalakulásától eltelt több, mint három év nyújtott sok tapasztalatot, melyekből most igyekszünk leszűrni azokat a tennivalókat, amelyek állam- hatalmi és igazgatási szerveink munkájának gyökeres megjaví­tásához szükségesek. Helyi tanácsaink rendkívüli fel­adatokat oldottak meg, hatalmas teljesítményt nyújtottak gazdasági, politikai és kulturális téren a szo­cializmus építésében, melynek eredményeiben oroszlánrészük volt. Tevékenységükön keresztül való­sultak meg, ha hibákkal is, hol túl­kapások, hol lazaságok mellett azok az állami intézkedések, amelyek a szocialista iparosítással, a mező- gazdaság szocialista átszervezésé­vel, a kulturális forradalom _ vív­mányaival messzemenően előmoz­dították a szocializmus alapjainak át* Helyi tanácsaink történelmileg nem is mérhető három és fél esz­tendő alatt érték el ezeket az ered­ményeket '» S ha figyelembevesszük, hogy saját szervezetük kiépítése, belső ügyvitelük megszervezése, demokratikus működési elveik gyakorlati megvalósítása, fel­sőbb és alsóbb szerveikkel, va­lamint a dolgozók legszélesebb tömegeivel való kapcsolataik megteremtése közben, mindez­zel egyidejűleg kellett a rájuk háruló hatalmi és igazgatási fel­adatokat ellátni — akkor tud­juk csak valójában értékelni tanácsaink hősies munkáját és igazán megbecsülni azokat az embereket, akik vezető helyen, vagy egyszerűbb munkakörök­ben népi államunk építésének fáradhatatlan, önfeláldozó út­törői voltak. (Taps.) Nagy Imre elvtárs ezután népi demokráciánk fejlődését elemezte, majd így folytatta} Pártunk bebizonyifotfa: nemcsak harcolni, kormányozni is tud Népi demokratikus rendszerünk egész társadalmi és állami életünk vezető ereje a párt. A reá háruló hatalmas feladatot a párt azért tudja sikerrel elvégezni, mert a munkásosztály élcsapata és az osz­tályharc tüzében megedződve ma­gában egyesíti mindazokat a nagy és értékes tapasztalatokat, amelye­ket hosszú évtizedek folyamán a kapitalizmus megdöntéséért, a szo­cialista társadalom felépítéséért vívott áldozatos harcokban szer­zett. A pártra, annak vezetésére, az ország és népe jövőjéért, a szo­cializmus sorsáért rendkívül nagy felelősség hárul, aminek megfelelni csak úgy tud, ha a párt vezetése megbonthatatlan elvi egységen alapul, ami ké­pessé teszi arra, hogy marxista előrelátással világos és helyes irányelveket adjon az állami és társadalmi élet minden terüle­tén gazdasági, politikai és kul­turális téren egyaránt. A párt a munkásosztály élén, a hatalom meghódítása után az új munkás-paraszt államot, mint az osztályharc hatékony eszközét messzemenően felhasználja a volt uralkodó osztályok és maradvá­nyaik teljes felszámolására, a párt alulról a tömegek erejével, felülről az állam hatalmi eszközeivel bizto­sítja a munkás-paraszt hatalom megszilárdulását és kifejlődését. A párt vezetésével jöttek létre az új népi hatalom csírái, a nemzeti bizottságok, amelyek a nép kezde­ményezésére alakultak meg. Körü­löttük jelentékeny feladatkörrel felruházva a népi bizottságok sora működött. Dolgozó népünk tíz- és tízezreit tömörítették a földigónylő bizottságok, a termelési bizottság, az üzemi bizottságok, amelyek a nemzeti bizottságokkal karöltve, rövid idő alatt is történelmi jelen­tőségű feladatokat oldottak meg, a népi demokratikus rendszer gazda­sági és politikai alapjainak lera­kása és megszilárdítása terén. A párt keltette új életre és irá­nyította a nemzeti egység szé­les tömegszervezetét, a fasiz­mus elleni elszán* h’r-ok tiizé- (Folytatás a 3. oldalon.) á k

Next

/
Thumbnails
Contents