Szolnok Megyei Néplap, 1954. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-28 / 125. szám

4

SZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP

1954 május 28,

(Folytatás a 3. oldalról.! ’

tömegek aktivitására, a párt és a tömegek kapcsolatára is. Szakszervezeteinknek döntő feladata harcolni azért, hogy kétoldali kötelezettségvállalás végrehajtását biztosítsák. Az új szakasz politikájának megvalósítása megköveteli, hogy az igazgatók teljesítsék az állammal szembeni kötelezettségüket.

Egyes helyeken az ellenség tudatosan'törekedett arra, hogy túlhajtsa azokat a jogokat, amelyeket a munka törvénykönyve biztosít és demagóg módon, indokolatlanul követeléseket állítson fel. Ugyanakkor, amikor következetes harcot indítunk a munka törvénykönyvének betartásáért; harcot kell folytatnunk azért is, hogy a munka törvényikönyvét le ne járathassák, I A Központi Vezetőség a kongresz- szus elé tárta a termelékenység, a termelés önköltségével kapcsolatos nem kielégítő helyzetet.

Előttünk világos, hogy a nép jólétének emelése csak azoknak a termékeknek az olcsóbb, gazdaságosabb előállítása . révén történhet, amelyet az iparban és mezőgazdaságban maguk a dolgozók állítanak elő. Ez pedig csak a termelékenység növelésével, az önköltség csökkentésével érhető el.

Ha következetes harcot akarunk indítani a termelékenység fokozásáért, az önköltség csökkentéséért, a takarékosságért, akkor harcolnunk kell a munka jobb megszervezéséért, a munkások javaslatainak, kezdeményezéseinek felkarolásáért. A dolgozók mozgósítása, a szocialista verseny szervezése nem képzelhető el úgy, hogy ne tárjuk fel előttük őszintén a helyzetet.

Amikor pl. a múlt évben Gheorghiu- Dej Hajógyárban nyiltan megmondottuk, miént fontos az egész nép számára, hogy exporttervüket teljesítsék, a munkások csodákat tudtak művelni, 15 tonna helyett 40 tonnát dolgoztak fel naponta, *— Ugyanezt tapasztalhattuk az energiarendelet bevezetése idején az üzemek százaiban: jó felvilágosító munkával sikerült a kontingens megfelelő elosztása, be lehetett vezetni az energiagazdálkodás új rendszerét, 1

A munkások Joggá! kérdezik a szakszervezetektől, miért laposodtak el például a termelési értekezletek, miért hiányzik a munkások többsége ezekről az értekezletekről egyes üzemekben? Azért, mert

az üzemek felelős vezetői lebecsülik azt a tényt, hogy a műn-* kasokat csak akkor lehet kellőképpen mozgósítani a nehéz-* ségek megoldására, ha őszintén feltárjuk előttük az üzem, a műhely termelési és szociális problémáit,

Necsafi általában beszéljünk a munkásoknak arról, hogy mi a feladat, hanem konkréten rá kell mutatni a nehézségekre, a nyűt, őszinte beszéd megsokszorozza a dolgozók aktivitását,

A dolgozók azt várják, hogy választ kapjanak felvetett javaslataikra, kérdéseikre. Minden eszközzel harcolni kell azért, hogy ne becsüljék le, ne fojtsák el a dolgozók kezdeményezését,

Sokkal következetesebb harcot kell folytatni a szocialista munkaverseny öncélúsága, elsekélyesítése ellen.

Még Igen szép számmal akadnak a bürokraták fajtájából olyanok, akik elegendőnek vélik a felajánlások megszervezését, és azután azt mondják: „gyerünk, elvtársak, nyomjuk meg egy kicsit, majd csak kijön belőle valami". Az ilyen bürokratákat minél sürgősebben ki kell iktatni a szocialista munkaverseny szervezéséből,

A legjobb szervezés sem vezethet azonban eredményre, ha nem tudjuk megnyerni az üzem parancsnoki karát, a mérnököket, a technikusokat és a mestereket. Sajnos, a szakszervezeti munka igen kezdetleges még az értelmiség, elsősorban a műszaki értelmiség soraiban.

Ma a szakszervezetekben jogos követelményként vetődik fel, hogy jobb szakszervezeti munkát kell végezni a mérnökök, technikusok, üzemvezetők között, hiszen az üzemek termelési parancsnokainak kell megteremteniük a szocialista munkaverseny elengedhetetlen feltételeit. Nekik kell biztosítaniuk azt, hogy a szocialista munkaversenyhez megfelelő anyag, szerszám álljon rendelkezésre, hogy a dolgozók versengése valóban segítse az üzem egész termelését,

A pártunk III, kongresszusára szervezett szocialista versenymozgalom munkásosztályunk, dolgozó népünk pártunk iránti ragaszkodásának tanúbizonysága volt. A dolgozók új és új munkahőstettekkel nyilvánították hűségüket, sze- retetüket és a munka új hősei gazdag tapasztalatokat adtak szocialista versenymozgalmunk továbbfejlesztéséhez,

Mindent meg kell fennünk, hogy a kongresszusi verseny után, a kongresszusi határozat szellemében ezeket a tapasztalatokat fel is használjuk termelési terveink megvalósítása érdekében. A szén, az energia, a közszükségleti cikkek, a mezőgazdaság terén kell elsősorban ezt hasznosítani. A munkásosztály nagyfokú aktivitását kell kiváltani az önköltség csökkentése, a fegyelmezetlenség- megszüntetése és a rend megteremtése érdekében.

Ez azonban nem kismértékben attól függ, hogy a pártszervezeteink mennyire állnak a feladatok megoldásáért indított harc élére' és nem is kismértékben attól is, hogy a szakszervezetekben dolgozó kommunisták hogyan érvényesítik munkájukban a párt határozatait. A pártszervezetek egyrésze elhanyagolta a szakszervezetek segítését, A szakszervezetekben végzett munkát nem tekintették igen fontos pártfeladafcnak, miként ezt Rákosi elvtárs is mondotta, nem egy helyen lebecsülték a szakszervezetek tevékenységét és igen szép számmal akadtak olyan pártfunk- cionáriusok, akik úgy vélték, hogy most már nincs is szükségük erős tömegszervezetekre, mert a párt közvetlenül is meg tudja oldani a feladatokat. Ezzel az alapjában helytelen nézettel a legsürgősebben szakítani kell, pártunknak erősíteni kell a szakszervezeteket és minden olyan tevékenységet, amely elősegíti a szakszervezetek munkájának megjavítását, mert ez egyik legfontosabb feltétele annak, hogy a párt munkája a tömegek között javuljon,

A szakiszervezetekben végzett munka feltétlenül hozzájárul ahhoz, hogy munkásosztályunk, dolgozó népiünk még egységesebben, még szorosabban zárkózzék fel nagy pártunk mögé. (Nagy taps.)

Ezután az elnöklő Nagy Józsefné elvtársnő felolvasta a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának táviratát:

Á Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottsága üdvözli a kongresszust

1 fc'Á Magyar Dolgozók Pártja m.

kongresszusához! j Kedves ElvtársaM

Ismeretes, hogy népünk ellenállási harcot vív. Emiatt — nagy sajnálatunkra —* nem állt módunkban kongresszusukra baráti delegációt küldeni, de elküldjük Vietnam munkásosztályának és népének nevében forró üdvözletünket és sok sikert kívánunk kongresszusuk tanácskozásához, (Nagy taps.)

' A Magyar Dolgozók Pártja, élén Rákosi Mátyás elvtárssal, nagyszerű sikerekre vezette a szocializmust építő magyar munkásosztályt és a magyar népet. Meg vagyunk győződve arról, hogy kongresszusuk hozzá fog járulná a szocializmus építésében elért eddigi sikereik megszilárdításához és még nagyobb gyo- felé mutatja meg az utat.

rÁ vietnami nép fokozza harcát a francia megszállók és az amerikai betolakodók ellen, még szorosabbra fűzi kapcsolatát a szocalizmus és a népi demokrácia népeinek a Szovjetunió vezette nagy családjával. A vietnami nép létrehozza nemzeti egységét, és kivívja függetlenségét: kivívja a valódi békét Vietnam számára és ezzel hozzá fog járulni Dél- kelet-Ázsia és az egész világ békéjének megvédéséhez. (Nagy taps.)

, A Vietnami Dolgozók Pártjának Központi Bizottsága“, (Hosszantartó taps.)

$fa-add, tmulmáwjAlul

a

PÁRTÉPÍTÉS-t!

Önköltségcsökkentés az építőipari munkahelyeken

(Folytatás.)

V.

A munkahelyek I önköltségcsökkentéséhez nagy mértékben hozzájárul az alvállalkozókkal kötött kooperációs szerződés. Ebben a generálkivitelező és a szak-, segédipari vállalatok kölcsönösen kötelezettséget vállalnak arra, hogy az építkezés zavartalan lebonyolítása érdekében a megszabott határidőket betartják, egymás munkáját segítik és közös erővel hárítják el az esetleges akadályokat.

Ha kooperációs szerződés alapján dolgoznak, nem fordul elő, hogy az alvállalkozó felvonul, előkészületeket tesz, majd munkaterület hiányában újra eltávozik az építkezés színhelyéről. Az ilyen, nem éppen ritka eset sok adminisztrációs munkát, végül kötbérfizetést von maga után.

Elmondhatjuk, építőiparunk az önköltségcsökkentés jegyében fejlődik s ezt mutatja az is, hogy mindinkább előtérbe kerül az előregyártott elemek alkalmazása. A végcél az, hogy a munkahelyeken a munkaigényes szerkezetek készítését kiküszöböljük s helyettük előregyártott betonelemeket alkalmazzunk. Ma már nincs szükség arra, hogy a födémeket és a kiváltókat a helyszínen betonozzák. Építésvezetőink megszokták, hogy a födémeket tipusgerendák felhasználásával készítik. Sokan közülük azonban ennél tovább nem is mennek: az ablakáthidalókat és a tipusgerendák közötti födémrészeket már zsaluztatják és költséges helyszíni betonozással készíttetik el. Pedig erre a célra se munkaerő, se faanyag nem áll rendelkezés*"' \ Emellett a beton kötése hosszú ivéig fenntartja a munka előrehaladását.

VI.

Solt at beszélnek f az

anyagtakarékosságról is, de sosem eleget. Tény az ,hogy az önköltségek csökkentése területén itt van még mindig a legtöbb tennivaló. Megkell szüntetni itt a nemtörődömséget. Az építési anyagoknak — különösen a téglának és vasbeton elemeknek — gondos lerakásra, nem ledobálásra van szüksége. Szabályosan kell tárolni az anyagot. Az ácsoknak rá kell jönni arra, hogy a zsaluzásokat a meglévő faanyagból készítsék el. A kőműveseknek úgy kell megépíteni a falat, hogy a vakolásnál ne

kelljen sok habarcsot felhasználni. A

segédmunkások a cement kihordásánál óvatosan bánjanak a zsákokkol, hogy ne szóródjon, hulljon a drága anyag.

Az önköltségcsökkentés jelentős területe a belső szállítások jó megszervezése. Az organizációs terv minden anyagféleség lerakási helyét konkrétan meghatározza. A költség- vetésben az árakat úgy kalkulálták, hogy az anyagok maximális 70 méteres belső mozgatással végleges beépítési helyükre kerüljenek. Ha a munkahelyi anyagátvevő és a művezető nem ismeri az organizációt, a megérkező anyagokat ötletszerűen rakják le. így a belső szállítási távolságok megnövekszenek. A segédmunkások felesleges munkát végeznek, kézben szállítják a téglát, megnövelik a törési százalékot, s emellett béralaptúllépésbe is keverednek A munkahely vezetőjének tehát úgy kell kiválasztani a lerakás helyét, hogy onnan végleges bedolgozásáig 70 méternél messzebb ne kelljen szállítani.

VII.

DöntŐen_| befolyásolja az építőipari költségeket a meglévő gépek jő kihasználása. Különösen sok a tennivaló a tervszerű megelőző karbantartások megszervezésénél, hogy egy-egy betonkeverőgép vagy daru ne a legkritikusabb pillanatban mondja fel a szolgálatot és bontsa meg az építkezés előrehaladását. A gépesítés terén talán még ennél is fontosabb feladat az oktatás kérdése. Az építésvezetőknek, művezetőknek úgy kell ismerniök egy-egy gép tulajdonságát, mint ahogy egy szakmunkás ismeri saját szerszámait. Tudnia kell hogyan használja fel a gépeket, minél sokoldalúbban, minél több célra. Gyakran még vonakodnak a gépek mozgatásától s arra törekednek, hogy egy gép azon a helyen maradjon az építkezés befejezéséig, ahova a munka kezdésekor állították.

Vili.

Az újító 1 és sztahanov mozgalom döntően elősegíti a termelés emelkedését. Itt legnagyobb feladat a műszaki vezetőkre, de méginkább a munkásokra hárul. Nem elegendő az admisztratív intézkedések alkalmazása. A munkahelyeken kell megszervezni a sztahanov munkafeltételek biztosítását, s a dolgozóknak meg kell magyarázni, hogy ezek saját részükre nagyobb keresetet, a népgazdaságnak pedig felbecsülhetett len előnyt jelentenek. Nem elegendő, a falazó kalodákat elkészíteni s azután a raktárban hagyni. A műszaki vezetőknek intézkedni kell arról is, hogy a falra felszereljék a kalodát s megfelelő mennyiségű anyag álljon a Maxin "nkó-falazás rendelkezésére, A felsoroltakon kívül is számtalan területe van munkahelyeinken a termelékenység emelésének. Ezek közül csak a szerszámokkal és a szociális berendezésekkel, felszerelésekkel való takarékosságot kivánom megemlíteni.

Dolgozóink közül ugyanis kevesen vigyáznak a vállalati''1 kapott muru karuhára, téli felszerelésre. Nem aka-< dályozzák meg a szálláshelyek be. rendezési és felszerelési tárgyainak elhurcolását. Nem vigyáznak a vállán lattól kapott szerszámokra sem szakn társaink úgy, mintha sajátjuk volna, E felületesség, nemtörődömség —< gyakran lelketlenség — miatt egy év alatt 800.000 forint kárt becsül-* tek meg a tröszthöz tartozó vállalatok. Ebből az összegből 16 földszin. tes, telkes családi házat építhettünk volna,

IX.

Az önköltségek 1 alakulását

munkahelyeinken az építésvezető tartja szemmel. Havonként meg kell vizsgálnia az anyagfelhasználást forint értékben s összhangba kell hoznia az elvégzett munkát a „lekeresem telhető“ termelés értékével. Építésvezetőink ebben az évben már rendszeresen megtartják ezt a vizsgálatot s ez azt mutatja: egyre inkább érzik, hogy nemcsak műszakilag, hanem gazdaságilag is felelős vezetői az építkezésnek. Legjobb munkahelyeim- ken az építésvezetők nem is havonként, hanem tíznaponként tartják meg ezt a vizsgálatot, hogy a felmerülő hibákat már menet közben orvosolhassák.Bízom abban, hogy a tröszt keretébe tartozó fizikai, adminisztratív; és műszaki dolgozók megértik, élet- színvonabmk emelkedésének legfontosabb feltétele a termelékenység emelése, a költségek csökkentése és közös erővel foghatunk hozzá az ö téren felmerült hibák kiküszöböléséhez.

KIRÁLY LAJOS

főmérnök

62-es Építőipari Tröszt

A nagyiváni Rákosi Csillaga tsz pártszervezete ezután több gondot fordít az állattenyésztésre

A napi munka után csendesen beszélgetek Halál Lászlóval, a nagyiváni Rákosi Csillaga tsz. párttitkárával. A Hortobágy szélének szikes, vad földjén gazdálkodó szövetkezet munkájáról, életéről, terveiről érdeklődöm tőle.

Először nyugodtan, megfontoltan válaszol kérdéseimre, de azután mindinkább elragadja a lelkesedés, ßokszor kell kérőleg közbeszólni, hogy „Várjunk csak egy pillanatra, nem tudom olyan gyorsan jegyezni“. A párttitkár elvtérs meghallgatta, majd elolvasta Rákosi elvtárs beszédét. Főleg az a rész ragadta meg figyelmét, hogy ... „A legfontosabb feladat most a meglévő termelőszövetkezetek megerősítése, gazdasági és politikai megszilárdítása, jövedelmük, a hozamok megnövelése*. Ebben a gazdasági évben szövetkezetünk pártszervezete megfeszített erővel harcol ezért — mondja. — Már eddig is szép eredményekkel dicsekedhetünk. A párttagok példamutatása és buzdító szava hatására 314 hold rizstelepet építettünk. Nézzük csak mit jelent ez a tsz erősítésével kapcsolatban, (Alig győzöm nyomon követni, olyan hévvel, lelkesedéssel magyaráz.)

E

lőször is, azon a helyen — ahol most a rizstelep van — tavaly egy holdon csak hat mázsa árpa termett, aminek ára kb. 1200 forint volt. Most a tervkészítő bizottságunk túlságosan óvatos becslése szerint is legalább 12 mázsa rizs terem ugyanott egy holdon, melynek szabadpiaci ára 20—22 forint. Ez is nagy különbség, de nemcsak ennyit nyertünk. Régi területünkkel együtt 400 holdnyi rizsünk van. Ezért 1200 holdat mentesítettek a terménybeadás alól. A gátépítés költségeinek fedezésére mintegy hetvenezer forintot kaptunk államunktól. Ezt az összeget nem kell visz- szatéríteni.

.— Hétszáz holdnyi gabonánkat fejtrágyáztuk. (Az asszonyok végezték ezt a munkát.) Február elején 28 mázsa bízottsertést adtunk be. Ezután annyi májusi morzsolt kukorica beadási kedvezményben részesültünk, --"-mnyi ’ iegyenlítette ilyen terményféléből beadási kötelezettsé- Igünket, Ki kételkedik abban, hogy

mindez a tsz gazdálkodását, erősödé- ’ sét szolgálja?

A

hizottsertés beadás után Ítélve úgy vélem, nemcsak a növénytermesztésben értek el szép ere'’ 'ónyeket — terelem a szót az állattenyésztésre.

— Ezen a területen bizony még egyáltalán nincs okunk nyugalomra — válaszolja. — A pártszervezetnek is sokkal többet kell törődni ezzel a kérdéssel, jobban rá kell irányítani a tsz. tagok figyelmét. Most nevelünk ugyan 60 darab mangalica anyaV'>cát és 30 darab tenyészkant, melyekért őszre darabonként legalább kétezer forintot kapunk. Szép a juhállományunk is. A gyapjú ebben a hónapban körülbelül 30 ezer forintot hoz a tsz. kasszájába. A többi állatfajtánál azonban már egészen más a helyzet. Baromfiállományunknak a rossz elhelyezés miatt csak 15—20 százalékát tudjuk felnevelni. Beadási kötelezettségeink teljesítésénél, pénzjövedelmünk növelésénél érezteti is ez káros hatását. Szöveti-—tünk nem fordít gondot olyan, dolgokra mint például a pulykatenyésztés, annak ellenére, hogy minden adottsága megvan legalább ötezer pulyka felnevelésére. Ezt a pártszervezet a gazdasági vezetőség figyelmébe ajánlja,

Párizs (MTI). Hírügynökségi jelentések szerint hétfőn a vietnami néphadsereg parancsnoksága újabb 141 sebesültet, adott át Dien Bien Phu-ban a franciáknak. Kedden az átadott sebesültek között volt a Bao-Daj-féle hadsereg 12 katonája is, akik már meg is érkeztek Hanoiba. A néphadsereg főparancsnoksága a május 13-án kötött és a franciák által megszegett sebesültegyezményben megállapított számnál naponta sokkal több sebesültet ad át a franciáknak, úgyhogy az átadás legkésőbb három napon

t—. 1 avasoljuk azt is, hogy,

»vizsgálják meg a szarvas.; marha tenyésztést, Teheneink elenyé-i szően csekély •— mindössze háronw négy liter ■— tejet adnak naponta, annak ellenére, hogy jó legelő áll rendelkezésükre. Ugyanakkor a házj táji gazdaságokban 8—10 literes a fejési átlag. Tehát vagy törzsállo- mányunk, vagy pedig az állatgondo-i zás nem megfelelő. Akármelyik rész-i röl áll is fenn a hiba, sürgősen or-i vosolni kell. Ezen a téren pártszer-* vezetünk is igyekszik több segítsé-* get adni az intézőbizottságnak, mint eddig. Megjavítjuk a népneve-i lőmunkát, megmagyarázzuk a tsz ta-i goknak, hogy milyen haszonnal jár az állattenyésztés. Jó példáért nem: kell a szomszédba menni. Megem-* üthetjük a sertéseinkből és a gyap-i júból nyert jövedelmet. Az állatgon-i dozók elé pedig a kommunista Czi^ cege Lajos juhászt állíthatjuk követendő példaképül, aki az állatok jó. gondozásával 131 százalékos fialási átlagot ért el,

P rdeklődéssel figyelem szavait,

"javaslatai meggondolásra késztetnek. Bizonyára a tsz vezetői is, akik a pártkongresszus útmutatás sait figyelembe véve virágzóvá, a je-i lenleg még kívülállók előtt ellenállhatatlanul vonzóvá tehetik még eb-i ben az évben szövetkezetüket.

belül befejeződhet, ha a francia fő-* parancsnokság a kellőszámú repülőd gépet rendelkezésre bocsátja.

A vietnami demokratikus rádió legújabb jelentése szerint a francia főparancsnokság, minden különö-i sebb indokolás nélkül visszavonta azt az ajánlatát, hogy a dien-biem phui repülőtér aknamentesítésére egy szakértő utásztisztet bocsát rendelkezésre. Az aknamentesítés ugyanis lehetővé tette volna, hogy nagyobb befogadóképességű „Da-i kota” szállítórepülőgépek is leszállt janak a helyreállított repülőtéren.

A vietnami néphadsereg parancsnoksága szabadonbocsátja a Bao-Daj-féle hadsereg dien-bien-phui sebesültjeit is