Szolnok Megyei Néplap, 1954. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-27 / 124. szám

4 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1954 május 27, Önköltségcsökkentés az építőipari munkahelyeken Kliment Jefremovics Vorosilov elvtárs felszólalása TZ" omoly hiba építkezéseinken, hogy műszaki vezetőink nem sokat törődnek még az önköltségcsökkentés, gazdaságosság kérdésé­vel; nem segítik elő az épületek olcsóbb előállítását. Kevés az olyan építésvezető, művezető, aki a napimunka megszervezésén túl kellő gondot fordítana a gazdaságilag is eredményes munkára. Pedig nem szabadna elfelejtkezniük arról, hogy enélkül munkájuk nem tökéletes. Munkahelyeinken az önköltségcsökkentést már a havi operatív tervek összeállításánál meg kell kezdeni. Az építésvezetőségnek a következőhónapi munkákat már úgy kell előirányoznia, hogy azok tel­jesítése a béralap, munkaerő, szállítóeszközök és gépek, valamint az anyagok takarékos felhasználása szempontjából is megfelelő , legyen. Vegyük sorra ezeket: (Folytatás a 3. oldalról.) Ä Magyar Népköztársaság gazda­sági és kulturális fejlődésének si­kerei meggyőzően bizonyítják, hogy a magyar nép egységesen tömörül a Magyar Dolgozók Pártja köré, ál­landóan növekvő bizalommal te­kint a pártra, e valóban népi párt­ra, amelynek politikája megfelel a dolgozók létérdekeinek. A nép to­vábbi felzárkózása a párt köré, a párt és a tömegek kapcsolatainak kiterjesztése és megszilárdítása méginkább megsokszorozza a párt és a nép erejét e kongresszus határozatainak megvalósításáért ví­vott sikeres harcban. A Szovjetunió Kommunista Párt­jának több mint félévszázados ta­pasztalatai. akárcsak a többi test­vérpárt tapasztalatai arra taníta­nak, hogy a párt és a nép összefor- rottsága, a párt sorainak megdönthe­tetlen egysége és szilárdsága a párt erejének és legyőzhetetlenségének alapja. A szocialista építésnek a Ma­gyar Dolgozók Pártjára váró jelenlegi feladatai megkövetelik, hogy vala­mennyi pártszervezet és minden párttag tovább növelje aktivitását és harckészségét a pártépítésnek és a pártélet szabályainak, a Lenin által kidolgozott és a nagy Sztálin vezette Szovjetunió Kommunista Pártja által továbbfejlesztett, elvei következetes megvalósítása alap­ján, A lenínizmus arra tanít, hogy a pártvezetés legfőbb elve a vezetés kollektivitása, valamennyi párt- szervezetben. a legalsóbbtól a leg­felsőbbig. Csak a kollektív vezetés, csak a bírálat és az önbírálat széles­körű kifejtése óvja meg a pár­tot a tespedéstől, az önelégült­ségtől, a véletlen szeszélyeitől és egyoldalú határozatok meg­hozatalától. A bírálat és az önbírálat csak ak­kor éri el célját, ha konkrét és ha­tékony, ha a párt tagjai, szemé­lyekre való tekintet nélkül, bátran feltárják a fogyatékosságokat, s résztvesznek e fogyatékosságok ki­küszöbölésében. Ez biztosítja a pártkáderek széleskörű kezdemé­nyezését, elősegíti a párt sorainak erősítését és tömörítését, valamint a párt feladatainak sikeres végrehaj­tását. Meggyőződésünk, hogy a kon­gresszus határozatai méginkább megerősítik a Magyar Dolgozók Pártjának sorait, fokozzák harc­készségét, ezzel biztosítják a kon­gresszus által a népi demokratikus Magyarország gazdasága és kultú­rája minden ágának újabb felvirág­zásáért kitűzött harci Programm megvalósítását. Teljes szívünkből kívánunk kongresszusuknak sike­res munkát, népük javára! (Viha­ros, hosszú taps.) A Szovjetunió Kommunista Párt­jának Központi Bizottsága megbízta küldöttségünket, hogy adjuk át a Magyar Dolgozók Pártja III. Kon­gresszusának a következő üdvözle­tei: „A Magyar Dolgozók Pártja III. Kongresszusának. A Szovjetunió Kommunista Párt­jának Központi Bizottsága testvéri üdvözletét küldi a Magyar Dolgozók Pártja III. Kongresszusának. (Viha­ros taps, mindenki feláll.) A Magyar Dolgozók Pártja veze­tésével a magyar nép nagy ered­ményeket ért el a népi demokra­tikus rendszer megszilárdításában és biztos léptekkel halad a szocaliz- mushoz vezető úton. Szívből kívánunk a Magyar Dol­gozók Pártjának újabb sikereket a szocializmus alapjainak építéséért, a mezőgazdaság fejlesztéséért és a munkás-paraszt szövetség megszilár­dításáért. a dolgozók anyagi és kul­turális életszínvonalának szakadat­lan emeléséért vívott harcában. Éljen a Magyar Dolgozók Pártja, Magyarország munkásosztályának és minden dolgozójának szervezője és vezetője! (Viharos hosszú taps, feláll mindenki.) Éljen Magyarország és a Szovjet­unió népeinek megbonthatatlan ba­rátsága! A Szovjetunió Kommunista Párt­jának Központi Bizottsága“. (Viha­ros hosszú taps, felkiáltások: „Hur­rá“, I. A munkabéralap j vállalaton­ként meghatározott s ezt oszthatják szét egyes munkahelyek között. Az építésvezetőknek és művezetőknek tehát úgy kell megszervezniük a munkát, hogy ne lépjék túl az en­gedélyezett keretet. Ez semmieset­re sem jelenti azt, hogy a fizikai dolgozók keresetének rovására kell „gazdálkodni“’. Ha a műszakiak úgy szervezik a munkát, hogy a dolgozóknak mindig állandó mun­katerület álljon rendelkezésre s fe­lesleges munkát — melyért a vál­lalat térítést nem kap — ne végez­zenek, mindig megtalálják számítá­sukat. A munkahely nem lépi túl béralapját, a munkások is elérik rendes havi keresetüket. Helyesen kell megtervezni a munkaerőfelhasználását is. A ne­héz, szállítómunkákat lehetőség szerint gépek végezzék. Bátran igénybe kell venni erejüket. A lakás- építkezéseken pl. hosszú időn át tartózkodtak a vakológép alkalma­zásától, pedig 20 kőműves munká­ját végzi el. II. A havi operatív ] tervek ké­szítésénél komoly figyelmet kell szentelni a szállítóeszközök teljesít­ményének. Az építési anyagok le­rakodási helyét úgy kell megállapí­tani, hogy minél kevesebb belső szállítással kerülhessenek végleges beépítési helyükre. Erre nagyon al­kalmas eszköz a szállítótartályok, úgynevezett konténerek alkalma­zása. A téglagyárban, ha konténe­rekbe rakják a téglát s ezeket gép­kocsival áz építkezés színhelyére szállítják, az emelőberendezés egye­nesen oda emelheti a tartályokat, ahol a kőművesek felhasználják. Ezzel két átrakást, talicskázást, transzportőrre való felrakást és el- szedést takaríthatnak meg. Emel­lett a törési selejt is minimálisra csökken. Egy másik példa a szállí­tóeszközök helyes alkalmazására: A vállalatok anyagosztályai rendsze­rint a szállítás kapacitásától teszik függővé, hogy mikor szállítsák ki az anyagokat a munkahelyre — s ha ez megfelelő — elárasztják anyaggal a munkahelyeket, akár szükség van rá ott, akár nem. Emiatt az anyagok lerakásánál nem tarthatják be az organizációs ter­veket s oda szórják, ahová fér. így a belső — felesleges — anyagmoz­gatás megnövekszik s tetemes költ­séget okoz. Az a helyes: ha a munkahely építésvezetője maga rendelkezik a szállítóeszközök felett s akkor, olyan anyagot szállít az építkezésre, amilyenre éppen szükség van. in. A munka | gazdaságosságát dön­tően befolyásolja az építőipari gé­pek helyes alkalmazása. Jellemző, hogy az új gépek munkábaállításá- tól általában nem tartózkodnak a műszaki vezetők. Azokat a gépeket, amelyeket megismertek, megszok­tak, ma már széles körben alkal­mazzák. Gyakori látvány építkezé­seinken, hogy 3—4 transzportőrt gépláncba kapcsolnak, s így az anyag átrakás nélkül fut a beépí­tés helyére. Megtanulták dolgo­zóink a forgódaru alkalmazását is. A legkülönbözőbb magassági szállí­tásokra is igen ügyesen használják, A szolnoki lakásépítkezésen pl. —1 ahol először alkalmaztunk torony­darut — az építkezés vezérgépe az új berendezés. Gazdaságos kihasz­nálására nagy súlyt kellene helyez­ni s kettős műszakban foglalkoz­tatni. Ennek ellenére kihasználása elenyészően csekély. Teherbírása 15 mázsa, mégis előfordult, hogy 1 darab vizesvedret emeltek vele, Változtatni kellene ezen a helyze­ten s az építésvezetőnek kihaszná­lási tervet kellene szerkesztenie a toronydaru foglalkoztatására. IV. A termelékenység 1 növelé­sénél fontos tényező a technológiai fegyelem betartása és a minőség megjavítása. E téren még igen ko­moly feladatok várnak műszaki és fizikai dolgozóinkra egyaránt. Gyak­ran nem tartják be ugyanis a költ­ségvetés technológiai utasításait s így az önköltségcsökkentés címe alatt káros munkát végeznek. Elő­fordul, hogy a vasbetonelemek utó­kezelését, a locsolást „megtakarít­ják’“. A következmény az, hogy az elem nem éri el a kívánt szilárdsá­got, megsül. Néha vasbetonkeretek­nél a szükséges vibrálási időt spó­rolják meg, ezzel fészkessé, gvenge minőségűvé teszik a betont. Feles­leges időt és anyagot jelent a fész­kek kivésése és újból való betono­zása. Sokszor kevesebb sódert rak­nak a betonkeverőgép puttonyába — pusztán kényelemből — s így a szükségesnél nagyobb szilárdságú betont készítenek — pazarolják a cementet. Nagy károkat okoz, ha felületességből elfogadhatatlan mi­nőségű falat készítenek, mert ezt le kell bontani. Számtalan, ezekhez hasonló hiba fordul elő építkezéseinken s ezek kijavítása nagy nevelőmunkát igé­nyel. Állandóan emelni kell mű­szaki és fizikai dolgozóink szakmai tudását, felelősségérzetét. (Folytatjuk.) KIRÁLY LAJOS főmérnök 62-es Építőipari Tröszt A Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttségének sajtófőnöke fogadást adott Genfben Genf (MTI). Hoang Van Hoan, a Vietnami Demokratikus Köztársa­ság Genfben tartózkodó küldöttsé­gének sajtófőnöke kedden este a Richemond Szálló termeiben foga­dást adott a nmzeti sajtó képvise­A Béke Világtanács május 25-i délutáni ülése Berlin (ADN). Május 25-én a Bé­ke Világtanács rendkívüli üléssza­kának délutáni ülésén elsőnek Bo- zsoki Ferenc, a Vegyipari és Rokon- szakmabeli Dolgozók Nemzetközi Szakmai Szövetségének főtitkára szólalt fel. A Nemzetközi Szakmai Szövetség jelentette ki — to­vábbra is tevékenyen támogatni fogja a népek világméretű harcát a tömegpusztító fegyverek eltiltásá- ért.­A Béke Világtanács kedd dél­utáni ülésének legkiemelkedőbb pontja Nyikolaj Tyihonovnak, a Szovjetunió Békebizottsága elnöké­nek, a világhírű szovjet írónak fel­szólalása volt. Nyikolaj Tyihonov rámutatott, hogy az Egyesült Államok bikini hidrogénbomba-robbantási kísér­lete csúcspontját jelentette a sok­évig tartó atombomba-provoká­cióknak, „Még sohasem volt olyan egyetértés az atom- és hidrogén­fegyver végleges eltiltásának kér­désében, mint most. Ahhoz az öt- százmillió emberhez, aki a stock­holmi felhívást aláírta, ma száz­milliók csatlakoztak, A délutáni ülés másik kiemelkedő pontja Jean-Paul Sartre, a világ­hírű francia író felszólalása volt. Sartre az ülés utolsó szónoka volt. „Az atomfegyver — mondotta —az erőszak észköze, olyan fegyver, amely a történelem folyamata ellen irányul. A történelem menetét épp olyan lehetetlen megakadályozni, mint a csillagok mozgását. Az atombomba lényegében reakciós, mert célja a kollektív halál.“ Bidaull megérkezett Párisba Párizs. (MTI.) Georges Bidault francia külügyminiszter Géniből jövet szerdán reggel 8 órakor vo­naton Párizsba érkezett. lői számára. A bensőséges, baráti hangulatú fogadáson megjelent Fán Anh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság gazdaságügyi minisz­tere és Sapiro, az ENSZ európai hi­vatala tájékoztatási osztályának ve­zetője is. Nemzeti hagyományaink megbecsülésére neveljük a fiatalokat M agy érdeklődéssel és örömmel hallgattam Rákosi elvtársnak a III. pártkongresszuson elhangzott beszédét. Hozzánk, pedagógusokhoz is szólt. Az eddig elért eredmé­nyek kivívásában a mi iskolánk­nak is része volt. Fő feladatnak tartottuk azt, hogy minél több jól tanuló, tehetséges paraszt és raun­Érdpmes visszagondolni A sok esőzés gazdasági munkák torlódtak. miatt a mező- alaposan össze- Minden percet ki kell használnunk a növényápolásra, ha nem akarjuk, hogy a dudva fel­verje földjeinket. Mi most a répa- egyelésnél tartunk és folyik a lu­cerna levágása és begyűjtése is. A vezetőség mindent elkövet; hogy ne legyenek a tsz-nek dudvás nö­vényei. Deyl-kapáink gyönyörű munkát végeznek a cukorrépában Nagy hiba, hogy gyengén halad az asszonyok bevonása a munkába. Annak ellenére, hogy állítottunk fel napközit is. az idén kevesebb asszony, dolgozik a földeken, mint az elmúlt esztendőben. Különösen vonatkozik ez a fiatalabb nőkre. Az öregebbek sokkal inkább kive­szik részüket a munkából. Mi, idős asszonyok, fájó szívvel nézzük ezt. A mi napjaink a múltban nehéz robottal teltek, munkánkat fillé­rekkel fizették, hiába végeztünk férfiakat is meggömyesztő, nehéz munkákat. Éjt oaPPá téve gürcöl­tünk, hogy a harmados munkával megkeressük a szűkösen mért; ku­koricával kevert kenyerünket, Ha jogos jussunkat követeltük, kipo­foztak bennünket. Állat módjára kihasználtak bennünket az urak. Hatalmas Vasgereblyékkel húztuk össze a tarlót, a lovak helyett, mert mint ben- Rongy okban és eyerme­azckat többre nézték, nünket, asszonyokat, jártunk mi magunk keink is, mert a keservesen szer­zett kevés fillérből nem tellett ruhára. Sokan mondjuk, mikor együtt vagyunk mi idős asszonyok, hogy sajnos, a mi fiatalságunkat, a mi erőnket elrabolta a nyomorult múlt. Hej; csak legalább tíz évvel fiatalabb lennék. Nemcsak dolgoz­nék, de minden évben szülnék egy gyermeket, hogy közvetlenül erez­hessem azt a szerető gondosko­dást. amellyel államunk a családos anyákat körülveszi. A mi időnk­ben ilyesmiről még csak nem is álmodtunk. Jó lenne, ha gondol­nának erre is a mai fiatalasszo­nyok. Minket a S0(k szenvedés, nélkü­lözés megacélozott. Mi egész szí­vünkkel értékeljük mostani szép életünket. Ezért állunk sziklaszilár- dan helyt a párt mellett most a mezőgazdaságban szorgalmas mun­kánkkal is. Nekünk ejőt ad, hogy nem feledjük a múltat és erőt ad a párt, mert látjuk most is: a szebb és boldogabb jövőnkért har­col. Földes Lajosné, Kuncsorba. Vörös Október tsz. A kétpói Szabadság fsz tagjai és a csorbái állami gazdaság dolgozói 40 mázsás rostkender termelési mozgalmat kezdeményeztek A rostkender igen fontos ipari nyersanyag, melyből a mezőgazdaság számára nélkülözhetetlen áruk ké­szülnek. Ezt tartották szemelőtt a kétpói Szabadság tsz. tagjai és a csorbái állami gazdaság dolgozói, amikor a pártkongresszus tisztele­tére a 40 mázsás kendertermés elé­résére versenyre hívták megyénk termelőszövetkezeteit és állami gaz­daságait^ Vállalásuk teljesítését gondos nö­vényápolással, a kártevők elleni vé­dekezéssel biztosítják. A jelenlegi időjárás is kedvező befolyással van a rostkender fejlődésére. A tsz tagjai és az állami gazdaság dolgozói a többi fontos növényápolási munka mellett, a kender ápolására is nagy gondot fordítanak. kásfiút készítsünk fel a tovább­tanulásra. Igyekezetünk bizonyí­téka, hogy a tavaly végzett diák­jaink közül heten a tiszafüredi gimnáziumban tanulnak és meg is állják helyüket, amire mi pedagó­gusok büszkék vagyunk. Továbbra is ezt a célt tartjuk szemünk előtt és a jövő tanévben huszonegy ki­tűnő, jeles és jórendű tanulót kül­dünk a tiszafüredi gimnáziumba és a mezőtúri Mezőgazdasági Gépesí­tési Technikumba. Mint már évek óta, most is a legmegfelelőbbeket küldjük felsőbb iskolákba. A Központi Vezetőség beszá­molója nagyon helyesen állapí­totta meg. hogy törónelmünk reform­korának nagyjaival nagyon keveset foglalkoztunk, éppen a tananyag­ból. adódóan. Várjuk az új tan­könyveket, melyek ezen szempon­tok szerint is szólnak az ifjúság­hoz, A hazafias nevelésről sem feled­keztünk meg, bár még itt is van­nak hiányosságok. Irodalmunk ha­ladó hagyományait az utóbbi idő­ben tanulmányoztuk a diákokkal. Beszereztük az „Egri csillagok“’-at amelyet szívesen vesznek kézbe ta­nítványaink. Reméljük, hogy az el­következő időkben több ifjúsági re­gény lát napvilágot, újabb és újabb kiadásokban, amelyek a ha­zafias nevelést megkönnyítik. |v| őst, mikor Rákosi elvtárs be-i szélt munkánkról, felada­tunkról, valamint eddig elért ered- ményeinfcről, visszaemlékezem a 20 évvel ezelőtti viszonyokra, amikor Tiszaörsön elkezdtem nevelői műn- károst. Egy rozoga énület állt a falu közepén, amit iskolának ne- veztek. Az udvarán trágyadomb éktelenkedett. Minden második év­ben ment továbbtanulni egy-két módosabb szülő gyermeke. A töb-i biek hiányos ismeretekkel marad­tak otthon. Ez volt a régi kép; ami pontosan bemutatja a régi rend kultúrpolitikáját. Ma három, mo­dern, jól felszerelt épületből ta­nulnak a gyermekek, tizenegy ne­velő szerető gondoskodása mellett és évről-évre többen és többen mennek továbbtanulni, gyarapítani tudásukat, hogy hasznos fiai legye­nek hazájuknak. P rre törekedve váltjuk valóra a kongresszus, Rákosi elvtárs hozzánkintézett szavait, tanácsait. Elmondta: Túrán Béla, a tiszaörsi általánosiskola igazgatója. Munkában a vasúti mérlegosztály — Az országban egyedül a ml üzemünk foglalkozik a vasút mér­legeinek javításával — így kezdi a szót Barta László elvtárs, a szolnoki Járműjavító mérlegosztályának ve­zetője. Hangjában a tényközlés egy­szerűsége mellett a munkáját sze­rető ember büszkesége is benne cseng. LÜ Amint kilépünk az irodából a műhelybe serény munka képe tárul elénk. Javításról van szó, érthető hát, hogy van itt asztalos és laka­tos, esztergályos, s sokféle más munkát végző dolgozó is, akiknek összehangolt munkája nyomán vál­nak ismét használhatóvá a legki­sebbtől a legnagyobb mérlegig mind, a vasút mérlegei. no Sok dolgozója van az osztálynak, akik méltán lehetnek büszkék szta­hanovista teljesítményükre, jó mun­kájukra. Cseh Gyula, Pesti János, s a többiek mind derekasan meg­állják a helyüket. A vágányhíd­mérlegek szerelői közül Szálka Jó­zsef, Sebestyén I. János, Andrási József a legjobbak. A raktári mérlegjavítók sem ma­radnak el mögöttük. — Bosnyák László, meg a négy tagú Tímár bri­gád nem igen adják most már 120 százalékon alul, pedig ilyen javító munkánál nem könnyű ezt elérni, S nem lenne teljes az igazság, ha meg nem mondanánk, hogy még nagyobb teljesítményekről adhat­nának számot ők is pártunk kon­gresszusának, ha nem kellene ál­landó nehéz küzdelmet vívniok az anyaghiánnyal. 11! No, de azért ahol lehet, segítenek ők magukon. A műszaki vezetés a kongresszusi hétre biztosította, hogy a megrendelő szervektől mindig megkapják a javításhoz szükséges anyagot is, így biztosították a mun­ka folyamatosságát. S ami bevált gyakorlat volt a kongresszusi héten, az hasznos lesz ezután is. Sok anya­got takarítanak meg azzal is, hogy; felhasználják a kiselejtezett szer­kezetek alkatrészeit. Azt az anya­got, melyet azelőtt, mint használha-i tatlant eldobtak, most igen jól fel tudják használni kellő felújítás után. Ezzel az önköltség csökkenté­séhez járultak hozzá a mérlegosz­tály dolgozói és műszaki vezetői.

Next

/
Thumbnails
Contents