Szolnok Megyei Néplap, 1954. április (6. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-25 / 98. szám
2 , SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1954 április 25. A propaganda és agitáció fogalma (A Párttörténet I. évfolyamán tanuló elvtársak segítségére) A propaganda és az agitáció döntő helyet foglal el a kommu nista pártok tevékenységében. Az elméletileg képzett káderek neveléséhez, a tömegek megnyeréséhez és vezetéséhez pótolhatatlan eszköz a párt kezében a marxista-leninista propaganda és agitáció. Az 1905-ös oroszországi forradalom előkészítése során. Lenin elvtárs „Mi a teendő?“ című művé' *3en — miközben megsemmisítő csapást mért az ökonomistákra és lerakta az ú.itípusú forradalmi munkáspárt ideológiai alapjait — többek között megvédte a propaganda és agitáció helyes értelme zését is az opportunista revizionistákkal szemben. Mit nevezünk propadandának? A propaganda fogalmát röviden így határozhatjuk meg: eszmék, tanok, nézetek, politikai elméletek nyomtatásban vagy élő szóban történő terjesztése. Propaganda tevékenységet természetesen nem csupán a kommunis ta pártdk folytatnak, hanem a búr zsoá pártok is. A kommunista propaganda azonban elsősorban célját tekintve, de igaz tartalmánál és tudományos megalapozottságánál fogva is merőben különbözik a bur- zsoá propagandától. A burzsoá propaganda fő célja: becsapni, félrevezetni a tömegeket, elterelni figyelmüket a kapitalista társadalom megoldhatatlan ellentmondásairól a burzsoá ideológia segítségével. Ismeretes például, hogy az amerikai imperializmus miképpen igyekszik propagandájában száz és ezerféle módon „bebizonyítani“: a demokratikus országok elleni blokád, katonai támaszpontok hálózatának létrehozása a Szovjetunió és a népi demokráciák körül, a népeket sújtó őrült fegyverkezési haisza. stb. nem a milliárdosok nagyobb profittá érdekében történik, hanem álltólagos ..védelmi’“ célokból. A kommunista párt propagandája a marxizmus-Jeninizmus elméletének tudományos alapjára épül. Fő célja: megmagyarázni a dolgozó tömegeknek. — elsősorban a párt tagjainak — a társadalom fejlődésének törvényszerűségeit, a szocializmus elkerülhetetlen győzelmét. A kommunista propaganda: Marx. Engels, Lenin és Sztálin tanításának, a SZKP történetének és a párt napirenden lévő feladatainak mélyreható megvilágítása. Ez a propaganda tudományos. Igaz. a munkásosztály, a dolgozók fdl.sza badulásámak nélkülözhetetlen fegyvere. Felfegwerzi a kommunista és a pártonkívüli dolgozókat a marxilenini elmélettel, vezérfonalat és ösztönzést nyu.it részükre, hogy öntudatosan, tevékenyen résztvegye- nel<a szocializmus és a kommunizmus építésében. A pártpropaganda tevékeny harcban áll a burzsoá ideológiával és a pártkáderek nevelésének. politikai éberségük fokozásának alapvető eszköze. A Központi Vezetőség 1953. október 26-i határozata mélyrehatóan feltárta propagandamunkánk hiányosságait és a kijavításukkal kapcsolatos tennivalókat. Megállapítja, hogy „a gazdaságpolitikában elkövetett hibák egyik fő oka: pártunk ideológiai munkájának elmaradottsága, az alkotó elméleti munka elhanyagolása“. A KV. határozata értelmében gyökerestül fel kell számolni a vulgarizálást. meg kell szüntetni a propaganda elvont jellegét, a hallgatók iránt támasztott maximalizmust. a bürokratikus szervezési módszereket. A propagandamunkában önálló gondolkodásra. bátor vélemény nyilvánításra kell nevelni a hallgatókat. A határozat végrehajtásának fontos előfeltétele, hogy a propagandamunkát irányító pártszervek ne csak az oktatás szervezeti kérdéseivel foglalkozzanak, hanem ismerjék. értékel jék, ellenőrizzék annak tartalmát is. Az agitáció fogalma A kommunista agitáció célkitűzései teljesen megegyeznek a párt- propaganda céljaival. Fogalmát röviden így határozhatjuk meg: szóbeli és írásbeli tevékenység, amely eszmék és jelszavak terjesztésével a széles tömegekre hat. Sokféle formája van: szóbeli. írásos, szemléltető, kultúragitáció (csasztu&ka), stb. Az osztályok és pártok politikai harcának igen fontos eszköze az agitáció. A kommunista párt agitá- ciója pótolhatatlan eszköz a nép politikai nevelésében. Éppen ezért is nevezi népünk a párt agitátorait népnevelőknek. Szocialista hazafi- ságra, helytállásra, az ellenség^ elleni gyűlöletre neveli és mozgósít. ja a dolgozókat. Ismeretes, milyen fontos az eleven, tartalmas agitáció a szocialista munkaversenv továbbfejlesztéséhez is. A párt agitá- ciós munkája a tömegkapcsolatok kiszélesítésének és megerősítésének is fontos eszköze. Nagy jelentősége ellenére, az elmúlt évek során gyakorlattá vált a tömegek közti politikai nevelőmunka lebecsülése, s adminisztratív intézkedésekkel, szervezéssel történő „helyettesítése“. Pártunk az új szakasz politikájával megteremtette e hibák kijavításának alapját is. A Központi Vezetőség 1954. február 8-i, a párt népnevelőmunkájának megjavításáról szóló határozata konkrétan megjelölte azokat a tennivalókat, melyek ezzel kapcsolatban pártszervezeteinkre hárulnak. A határozat értelmében meg kell szüntetnünk az agitáció lebecsülését és reszortjellegét a pártmunkában. „A párt agitációs munkájának kell biztosítania. hogy népünk megértse és magáévá tegye a párt politikáját és annak végrehai fásáért minden erővel harcolion is. Minél jobban megérti népünk pártunk politikáját, annál nagyobb mértékben bontakozik ki kezdeményező alkotó ereie a párt politikáiának és és a kormány programmiának Va- lóraváltásáért. Népünk minél nagyobb rétegének tevékeny részvétele a szocializmus építésében nem érhető el anélkül, hogy pártunk nap, mint nap ne folytatna harcos politikai nevelőmunkát a tömegek között“ — mondja ki a KV határozata. A propaganda és az agitáció közötti különbség Habár egy a célja a propagandának és az agitációnak is. hiba volna azonban, ha nem tennénk köztük különbséget. Lenin „Mi a teendő?“ című művében élesen elítéli az ökonomista Martynovot, aki Plehanovval és Lenin követőived szemben agitáción csupán ..konkrét cselekvésekre való felhívást**, oro- pagandán pedig „az egész fennálló rendnek, vagy e rend egyes megnyilvánulásainak . ,. megvilágítását’* értette, „tekintet nélkül arra. hogy az egyes személyek, vagy pedig széles tömegek számára hozzáférhető módon történik“. (L. Vál. I. 233. oldal.) Ezzel a szándékosan zűrzavaros és téves nézettel szemben. Lenin leszögezte, hogy a propagandistának „ha például a munkanélküliség kérdését veszi elő. meg kell magyaráznia a válságok kapitalista jellegét, rá kell mutatnia azokra az okokra, amelyek miatt a mai társadalomban a válságok elkerülhetetlenek, vázolni kell ennek a társadalomnak szükségszerű átalakulását szocialista társadalommá, stb. Egy-szóval „sok eszmét“ kell adnia. olyan sokat, hogy mindezeket az eszméket, teljes összefüggésükben egyszerre csak (viszonylag) kevés ember fogja elsajátítani. Az agitátor viszont, amikor ugyanezekről a kérdésekről beszél, az összes hallgatói számára a legismertebb és legszemdéltetőbb példát fogja venni — mondjuk, egy munkanélküli család éhhalálát, a nyomor növekedését, vagy más hasonlót —. és minden igyekezetét arra fogja irányítani. hogy ennek a mindenki által ismert ténynek a segítségével a „tömegeknek’* egyetlen eszmét adjon: a gazdagság növekedése és a nyomor növekedése közötti ellentmondás esztelenségének eszméjét; igyekezni fog elégedetlenséget és felháborodást szítani a tömegekben ezzel a kiáltó igazságtalansággal szemben, az ellentmondásnak teljes megvilágítását pedig átengedi a propagandistáiknak. A propagandista ezért főleg nyomtatott, az agitátor pedig élő szóval hat.“ (Vál. I. 223 oldal.) Vegyünk egy mai példát és a lenini útmutatás tükrében vizsgáljuk meg a propagandista és az agitátor tevékenységének külön- féleségét. kapcsolatát. A propagandistának például, ha a mezőgazdaság fejlesztéséről hozott párt- és kormányhatározatot magyarázza, okvetlen beszélnie kell — kiindulva a szocializmus gazdasági alaptörvényéből —, a szocialista népgazdaság tervszerű, arányos fejlődésének objektív törvényéről, az átmeneti szakasz a „nép“ politikai problémáiról, az e téren elkövetett hibákról és feladatainkról, a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság fölényéről a kisárutermelés felett. A propagandista megvilágítja ezzel kapcsolatban a munkás-paraszt szövetség alakulását, megmagyarázza hallgatóinak, hogy a munkásosztály vezetőszerepének erősítését, a munkás-paraszt szövetség kiszélesítését is szolgálja a mezőgazdaság nagyarányú fejlesztése, stb. Az agitátor sokkal kézzelfoghatóbban, egyszerűbben beszél ugyanerről a kérdésről. Egy mezőgazdasági gépeket gyártó, üzem népnevelője például nagyszerűen megvilágíthatja a legyártott gépek száma, és minősége, valamint a gépek felhasználásával elért magasabb terméseredmény és azáltal a munkásosztály jobb és olcsóbb élelmiszerellátása közti szoros kapcsolatot. Jelszó formájában Is ösz- szesűrítheti mondanivalóját, ki is írhatja üzemében: „Több és jobb gép — több és olcsóbb élelmiszer!’* Nagyon fontos követelmény, hogy az agitátor mindig vegye számításba, kikkel beszél. Hallgatóinak politikai színvonalához, munkaterüle. tük sajátosságaihoz szabja mondanivalóját. hogy általánoo elmélkedés helyett, személyekhez szóló, hatásos agitációt tudjon kifeiteni. A propaganda és az agitáció. — bár módszereikben különbözőek. — szorosan összetartoznak, elválaszthatatlanok egymástól. Az a íó propaganda előadás. vagy cikk, amelyik agitatív. szemléltető Is egyben. Az agitáció eszmea tartalmát viszont a propaganda képezi, A magas színvonalú, hatékony marxista-leninista propaganda és agitáció kipróbált fegyver pártunk kezében az úi szakasz politikájának. a kormány programmiának megvalósításáért folytatott harcában. A Szovjetunió belépett az UNESCO-ba Moszkva (TASZSZ). — V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere, á Szovietunió franciaországi nagykövetségén keresztül a napokban levelet intézett L. Evans- hoz, az UNESCO főiagazgatójához. A levélben közölte, hogy a Szovjetunió kormánya elhatározta, elfogadja a UNESCO alapokmányát és megbízta a Szovjetunió angliai nagykövetét, hogy a Szovjetunió kormánya nevében írja alá az alapi okmányt. J. A. Malik, a Szovjetunió angliai nagykövete, április 21-én Londoni ban aláírta az UNESCO alapokmányát. (MTI). Libanon elutasította az amerikai gazdasági „segély*-ajánlatot Beirut (TASZSZ). Sajtóközlemények szerint április 22-én Cha- moun libanoni köztársasági elnök tanácskozott Abdallah Jafi miniszterelnökkel és az Egyesült Államok libanoni nagykövetével. A lapok rámutatnak, hogy az amerikai nagykövetet tájékoztatták arról, hogy a libanoni kormány csupán „a Tru- mann-programm 4. pontja“ alapján korábban aláírt egyemény keretében fogadhatja el a felajánlott hatmillió dolláros amerikai pénzügyi segélyt. Eszerint, mint a ,,1‘Orient“ című lap írja, Libanon elutasította az Egyesült Államok különböző egyezd ménytervezeteit, valamint áruszállítás keretében megvalósítandó gaz* dasági segélynyújtásra tett javas* latait i A libanoni hatóságok képviselője az amerikai javaslatok elutasításait azzal indokolta, hogy az új amerikai gazdasági egyezménytervezetben olyan pontok vannak, amelyek Libanon politikáját szorosan a nyugati hatalmak, de különösen az Egyesült Államok politikájához fűznék. (MTI). Amerika ázsiai politikája ellen Kar ácsi (TASZSZ). Az „Associated Pres Of Pakistán“ tudósítójának jelentése szerint Abdul Hamid Rhazani, a Kelet-pakisztáni Muzulmán Népi Liga elnöke, az Egyesült Front vezetője sajtónyilatkozatában támogatta a Keletpakisztáni Békebizottság felhívását, — amely indítványozza, hogy április 25.-e legyen „a pakisztáni-amerikai katonai egyezmény elleni tiltakozás napja“. Uj Delhi (Uj Kína). A „Times Of Ceylon“ április 16-i vezércikkében megállapítja, hogy a nyugat Újabb letartóztatások Marokkóban Guillaume tábornok vérdíjat tűzött ki a marokkói hazafiak fejére Párizs (MTI). — A Párizsban megjelenő ,,1‘Express“ című hetilap hírt közöl arról, hogy Guillaume tábornok, francia főhelytartó kétszázezertől háromszázezer frankig terjedő „külön jutalmat“ tűzött ki az úgynevezett karhatalmi rendőrség tagjainak, akik „élve vagy halva“ marokkói hazafiakat és szabadságharcosokat kerítenek kezükbe. A jelentés hozzáfűzi ,hogy az úgynevezett karhatalmi rendőrség tagjai napi ezer frank zsoldot kapnak, ugyanakkor, amidőn az egyszerű mezőgazdasági munkások bére legfeljebb napi százötven, vagy kettőszáz frank. Egy további jelentés beszámol arról, hogy Rabatban csütörtökön a széleskörű házkutatások során további tizenöt marokkói hazafit tartóztattak le. politikai stratégiája — vagyis az amerikai külügyminisztérium stratégiája — mindig megsemmisítő kudarcot szenvedett, amikor a legutóbbi két évtized folyamán keleten alkalmazták. Az amerikai háborús fenyegetéssel kapcsolatban a lap így ír: „mi délkeletázsiaiak nem hisszük, hogy a melegháború kikerülhetetlen, sőt azt sem, hogy e térség országainak be kellene kapcsolódniok a hidegháborúba", „Ázsiának ki kell szabadítania magát a nyugat pusztulást okozó erőinek szorításából“ —* fejezi be a cikket a lap. London (MTI). A „Forward“ című angol lap „Dulles mutatja az utat az öngyilkosság felé“ című vezércikkében megállapítja: „Amerika délkeletázsiai politikája egyre rosszabb lesz. — Már Dulles európai küldetése is rossz volt, hiszen Dulles a háború befejezésének megakadályozását tűzte ki célul. De most, Nixon alelnök felszólalásából megtudta a világ, hogy az Egyesült Államok amerikai csapatokat akar Índokínába küldeni, —* amennyiben a franciák kivonulnak onnan“.. (MTI). A surjáni állami gazdaság sajtóankétján mondták el Csütörtökön este sajtóankétot rendezett a Szolnokmegyei Néplap szerkesztősége Surjánban, hogy az országoshírű állami gazdaság dolgozóival még közvetlenebb, őszintébb kapcsolatot teremtsen és ezáltal munkájukat jobban megismerve, támogató kezet nyújtson az élet ezernyi kisebb-nagyobb problémájának megoldásában. A dolgozók — amjak ellenére, hogy közülük többen az állatok gondozásával, vagy a gazdaság távolabbi területein egyéb munkával voltak elfoglalva — szép számmal megjelentek az ankéton. Hallgassuk meg véleményüket: Hatvani Zsigmond arról beszélt, bogy a jelenleginél sokkal nagyobb gondol kell fordítani a munkagepeK megőrzéséie. A traktorosoknak nemcsak a magas teljesítményre, hanem a gépek ápolására is jobban kell ügyelni. Elég gyakran előfordul, hogy a kijavított munkagépeket két nap múlva összetörve szállítják vissza a műhelybe. Helytelenítette, hogy az üzletekben nem lehet szalagfűrészt kapni. Ha a vasüzletbe elvétve érkezik is ilyen áru, csak készpénzért lehet hozzájutni. A gazdaság viszont csak csekket ad a bevásárlóknak. Ezek következtében aztán 50—60 kocsikeréknek az elkészítése — melyekre igen nagy szükség lenne — komoly nehézségbe ütközik. Gátolja a munkát az is, hogy a cséplőgépek javításához az illetékes szervek nem biztosítottak anyagot. Megemlítette azt is, hogy mintegy huszonöt dolgozó adta be igénylését kislakásépítésre, de válasz ez- idáig még nem érkezett, pedig már eltelt azóta 4—5 hónap. Ecsedi Gyula elvtárs a Néplap munkáját értékelte. Elmondta, hogy lapunk helyesen foglalkozik a mezőgazdaság több kérdésével, — de az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek állattenyésztésével nem foglalkozik megfelelően. Kevés szakcikket közöl, nem ad elég hasznos útmutatást ezen a téren, Sándor Kálmán, a gazdaság igazgatója szerint is több szakcikket kellene közölni és megírásukba jobban be kellene vonni az agronómu- sokat. Javasolta azt is, hogy a Néplap rendszeresen értékelje az álla-. mi gazdaságok traktorosainak versenyét. Ha a lap a traktorosok versenyének értékeléséhez szükséges adatokat minden héten kérné a MEDOSZ-tól, akkor az bizonyára nem feledkezne úgy el ilyenirányú feladatáról, mint ahogy most teszi. Darida Béla a gazdaság dolgozóinak közlekedési nehézségeiről beszélt. Elmondta, hogy esőben-sár- ban gyalog, vagy kerékpárral járnak be munkahelyükre. Vontatót nem lehet személyszállításra beállítani, de erre a célra átalakított teherautóval — a mezőgépgyári példához hasonlóan — megoldhatnák ezt a problémát. Szót emelt az ellen is, hogy Törökmiklóson, a Sztálin-út 134. szám alatti ház dűlőiéiben van, mert a szomszédban tanyázó Szállítási Vállalat tehergépkocsijai annyira megrongálták. A vállalat a javítási munkát nem végzi el, azzal az indokolással, hogy „idegen területen nincs péníük ilyesmire'“. Ezek szerint javítani nem, de rombolni szabad „idegen területen’“? Gábriel István az éjjeliőrök problémájával foglalkozott. Elmondta, hogy hónapokon keresztül nem biztosítanak számukra szabadnapot, pedig miniszteri rendelet van arra, hogy hetenként megkapják ők is jogos pihenési idejüket. Helytelenítette a MEDOSZ megyebizottság magatartását is. Több, mint egy hónappal ezelőtt panaszos levéllel fordult hozzájuk, de még válaszra sem méltatták. Pártunk politikája lelkiismeretesebb bánásmódot, gyors intézkedést követel a dolgozók leveleivel kapcsolatban minden hivatali szervtől, különösen a MEDOSZ-tól, melynek hivatása éppen a dolgozók érdekeinek védelme. Többen bírálták a törökmiklósi Kéményseprő Vállalatot, mely a seprési díjat rendszeresen beszedi ugyan, de ősz óta még munkát nem igen végzett. Kifogásolták a posta munkáját is. Oláh István például elmondta, hogy a posta hírlapterjesztő csoportja felveszi ugyan a különböző újságok megrendelését, de kézbesítésükről már nem gondoskodik. Azokat a lapokat is, melyek már régen járnak a gazdaságba, csak késve, hetenként kétszer- háromszor kézbesítik. Nagy Rozália azt kérte, hogy Szapárfalun minden utcába vezessék be a villanyt, ha arra mód van, mert ők is szeretnének esténként olvasni, rádiót hallgatni. Megemlítette, hogy egyszer már a gödröket is kiásták és odaszállították a vil* lanykarókat is, mégis elmaradt az áram bekapcsolása. Futó Lajos a szakállasi kútak rendbehozását kérte. A baromfitelepen dolgozó Dankóné, aki munkája miatt nem vehetett részt az ankéton — azt üzente, tolmácsoljuk kérését a földművesszövetkezet vezetői felé, Kívánsága a következő: fl surjáni töidmü^esszävetnezelben is árúsiisansx Kenyeret és különböző hentesárukat, ugyan* úgy, mint máshol. Közeledik a növényápolások ide« je, szeretnének bekapcsolódni ebbe a munkába a surjáni asszonyok is. Égető szükség volna egy idénybölcsőde vagy napközi berendezésére. — Erről beszélt Losonci elvtárs. Szót emelt az ellen a helytelen nézet ellen, ami a fegyverneki óvodánál uralkodik. Ott ugyanis csak a már dolgozó anyák gyermekeit veszik fel. Több olyan asszony van azonban, aki most akar elmenni dolgozni, de gyermekét éppen az említett nézet miatt nem tudja elhelyezni, s ezáltal nem is tud munkába állni. Kácsor András is a földművesszövetkezet helytelen árueloszlását bírálta. Elmondta, hogy cérnát nem lehet kapni, s ennek következtében az ingnek vett anyagot nem tudják megvarratni. A kerékpáralkatrészekkel kapcsolatban — melyekre most, a jó idő beköszöntővel igen nagv szükség van — az a helyzet, hogy mikor gumi van, akkor nincs szeb lep, később pedig megfordítva ugyanez a hiány. Bemáth József esőköpenyt és munkaruhát kért azoknak a kocsisoknak, akik nemrégen vannak ebben a munkakörben. Több dolgozó fordult hozzánk az ankéton egyéni problémával. Ezeknek az ügyét külön-külön megvizsgáljuk és amennyiben kérésük jogos, segítségükre leszünk ügyes-bajos dolgaik intézésében. Hasonló munkára kérjük az állami gazdaság vezetőségét és mindazokat, akiknek valami közük van az ankéton elhangzott problémák megoldásához.
