Szolnok Megyei Néplap, 1954. április (6. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-24 / 97. szám
1954 április 24. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 fi Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1954. évi népgazdasági terv I. negyedévi teljesítéséről A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi helyzetének és kulturális színvonalánaK alakulását 1954. I. negyedévében a következő adatok jellemzik: Ipar A szocialista ipar az első negyedévi termelési tervet 98.4 százalékra teljesítette. Az iparvállalatok munkáját az áramkorlátozások, a rendkívül szigorú téli időjárás által okozott szállítási és egyéb zavarok a negyedév első két hónapjában erősen hátráltatták, úgyhogy az ipari terv teljesítésében e két hónapban számottevő lemaradás volt. A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának tiszteletére kibontakozott munkaverseny és a munkásosztály ezzel kapcsolatos fokozott erőfeszítése révén sikerült a márciusi tervet lényegesen túltelje- eteni, a lemaradást jórészt felszámolni és ezzel az első negyedévi tervet közel 100 százalékra teljesíteni. Az egyes minisztériumok tervüket következőképpen teljesítették: a kohó- és gépipari minisztérium 96.6 százalékra, a nehézipari minisztérium 98.2 százalékra, a könnyűipari minisztérium 96.3 százalékra, az élelmiszeripari minisztérium 100.3 százalékra, az építésügyi minisztérium ipari vállalata 82.2 százalékra. a kisipari szövetkezetek 106.1 százalékra. A március havi termelési tervet a szocialista ipar 105.9 százalékra, ezen belül a kohó- és gépipari minisztérium 103.7 százalékra, a nehézipari minisztérium 104.8 százalékra, a könnyűipari minisztérium 105.7 százalékra, az élelmiszeripari minisztérium iparvállalatai 108.8 •százalékra teljesítették. 1954. első negyedévében a szocialista ipar terven felül jelentős mennyiségű nyersolajat, hutaalumi- niumot, „Ikarus '30-as autóbuszt, benzint, petróleumot. penicillint, öntött üveget, selyemszövetet, selyemharisnyát, csizmát, sört. malátát. gyümölcskonzervet és szappant gyártott. Egyes fontos cikkek termelési tervét azonban az ipari minisztériumok nem teljesítették. Több fontos fogyasztási cikk és mezőgazdasági termelési eszköz termelése 1954. első negyedévében 1953. első negyedévéhez képest emelkedett. így például gépvonta- tású ekéből 105.2 százalékkal, mezőgazdasági szeráruból 42.1 százalékkal, tűzhelyből 41.2 százalékkal, rádióból 34.7 százalékkal, penicillinből 106.8 százalékkal, selyemszövetből 23.6 százalékkal, kötöttáruból 19.5 százalékkal, női cipőből 15.9 százalékkal, sörből 26.3 százalékkal, cigarettából 16.2 százalékkal több volt a termelés, mint 1953, «3ső negyedévében. Az év első negyedévében számos iij üzemet, üzemrészt, termelőberendezést adtak át rendeltetésének. Az első negyedévben helyezték üzembe a többi között a Sztálin Vasmű 1-es számú 700 köbméteres nagykohóját és indult meg a Szolnoki Szalmacellulózegyár próbaüzemeltetése. A szocialista ipar önköltségcsökkentési tervét nem teljesítette. Számos termék önköltsége nem csökkent abban a mértékben, mint amit a terv előírt: egyes termékek önköltsége emelkedett. A bérfegyelem az iparvállalatok főrészénél nem kielégítő. Különösen a szénbányászatnál és a gépgyártásban lépték gyakran túl a béralapot. de az ipar más területén sem alkalmazták következetesen a normákra vonatkozó törvényes rendelkezéseket és így több bért fizettek ki, mint amennyi a végzett munka mennyiségének és minőségének megfelelt volna. A termékek minősége még nem javult kielégítő mértékben. Egyes fontos közszükségleti cikkeknél, például a pamutszövetnél, a kötöttáruknál és a cipőknél az I. osztályú termékek aránya csökkent. Egyes mezőgazdasági szeráruféleségek nem felelnek meg a minőségi követelményeknek. Az egy munkásra eső termelés januárban és februárban a rendkívüli időjárás okozta zavarok következtében kevesebb volt. mint a múlt év azonos hónapjaiban. Márciusban a termelékenység emelkedett, de még nem érte el mindenütt a terv által előírt színvonalat. MezfígazdaBág A kemény téli időjárás ellenére a gabonafélék általában jól teleltek csupán ez őszi árpából pusztult ki több, mint az előző években. A pártnak és a kormánynak a mezőgazdaság fejlesztéséről hozott 1953. december 23-1 határozata nyomán a téli és a tavaszi mezőgazdasági munkák üteme megélénkült. A tavaszi gabonafélék vetése március végén és április elején jól haladt: április 10-ig a vetéstervet 95.9 százalékra teljesítették. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek az átlagosnál jobb eredményeket értek el a tavaszi munkák — különösen a tavaszi vetés és általában a gépi munkák — elvégzésében. A mezőgazdaság fokozott segítségben részesült: többszáz traktoros munkagépet és többezer kisebb mezőgazdasági gépet kapott. A gépállomások az idei első negyedévben lényegesen jobban dolgoztak, mint a múlt év megfelelő időszakában; több mint kétszerannyi szántótraktort #és vontatót javítottak ki, mint az elmúlt évben: február végéig — részben a patronáló ipari üzemek munkásainak segítségével — a kora tavasszal használatra kerülő csaknem valamennyi gépet megjavították. 1954. első negyedévében a mezőgazdaság a feitrá- gyázásra legeredményesebben használható nitrogénműtrágyából több mint háromszorannyit. foszfor-, valamint káliműtrágyából is jóval többet kapott, mint a múlt évben. A márciusban végrehajtott állatszámlálás eredményei szerint az 1953. évi rossz tavaszi takarmány- helyzet következtében a sertések és szarvasmarhák száma a negyedév végén kevesebb volt. mint a múlt év azonos-időpontjában. A juhállomány emelkedett, a lóállomány a múlt évi színvonalon van. A párt- és kormányhatározatok nyomán az első negyedév végéig közel 2500 mezőgazdasági szakértő lépett újonnan munkába a gépállomásokon és az állami gazdaságokban. A pénzügyminisztérium, a begyűjtési minisztérium és a tanácsok illetékes szervei az I. negyedévben sók helyen nem teljesítették kielégítően adóbehajtási, valamint állat- és terménybegyüjtési feladataikat. Közlekedés 1954. első negyedében a rendkívüli időjárás következtében vasúton és tehergépkocsin kevesebb árut szállítottak, mint 1953. első negyedében, márciusban azonban a szállított áruk mennyisége mar jelentősen emelkedett. A negyedév folyamán a közlekedési hálózat új vasútvonalakkal, műutakkal bővült: megépült a mezőfalva—rétszilasi 22 kilométeres új vasútvonal: két új völgyhíd üzembehelyezésével teljes hosszában átadták a forgalomnak a budapest— pécsi műutat. Miskolcon és Sztálin- városban a távbeszélőközpontok bővítésével többezer űi állomás bekapcsolását tették lehetővé. Áruforgalom A kiskereskedelem 1954 első negyedévében 21.4 százalékkal több árut adott el. mint a múlt év hasonló időszakában. Különösen sokat vásáfolt a lakosság tartós fogyasztási cikkekből: rádióból 119 százalékkal, tűzhelyből 59 százalékkal, varrógépből 342 százalékkal, kerékpárból 112 százalékkal vásároltak többet, mint 1953. I. negyedében. A dolgozók lakás- és házépítését elősegítő kormányhatározatok nyomán jelentősen emelkedett az építőanyagok vásárlása: téglából mint tizenhétszer, építési faárukból közel hatszor többet vásároltak a dolgozók, mint egy évvel ezelőtt, cserépből 64 százalékkal, mészből 188 százalékkal, cementből 341 százalékkal vásároltak többet, mint a múlt év azonos időszakában! A lakosság keresetét azonban így sem tudták teljes mértékben kielégíteni. Jelentősen emelekedett a ruházati cikkek és az élelmiszerek eladási forgalma is. A ruházati cikkek közül férfikabátból 34.200 darabbal, női kabátból 17.500 darabbal. gyermekkabátból 42.800 darabbal, férfiöltönyből 62.800 darabbal, női ruhából 112.500 darabbal, gyap. júszövetből 172.700 négyzetméterrel, pamutszövetből 3.423.000 négyzet- méterrel. férfi-, női és gyermekcipőből 461.500 párral adott el többet a kereskedelem, mint 1953. ei=ő negyedévében. A fontosabb élelmiszerek közül cukorból 7 százalékkal, vajból 36 százalékkal, édesipari cikkekből 36 százalékkal adott el többet a kereskedelem. mint 1953 azonos időszakában. Egyes cikkekből — részben a nem megfelelő áruelosztás miatt — a kereskedelem a lakosság keresletét nem tudta kielégíteni. A negyedév folyamán a piacokra több mezőgazdasági terméket hoztak fel. mint 1953. első negyedében, például szalonnából közel két- szerannyit. baromfiból 33 százalékkal, vajból 49 százalékkal, tojásból 60 százalékkal, burgonyából 240 százalékkal, almából 47 százalékkal többet. Több termék piaci ára csökkent, például a vaj ára átlag kb. 12 százalékkal, a tojásé 24 százalékkal. a burgonyáé 56 százalékkal. az almáé 34 százalékkal, zöldségféléké 63 százalékkal alacsonyabb volt, mint a múlt év első negyedében. A vendéglátóipar és az üzemélelmezési vállalatok forgalma a megelőző év azonos időszakához képest 28 százalékkal emelkedett. Szociális és kulturális eredmények A negyedév folyamán tovább javult a lakosság egészségügyi ellátottsága. A kórházi ágyak száma 1800-zal, a rendelőintézeti szakorvosi munkaórák száma 14 százalékkal. az üzemorvosi munkaórák száma 15 százalékkal emelkedett egy év alatt. A dolgozók jobb egészségügyi és szociális ellátása érdekében Ajkán és Tatabányáig új rendelőintézetet. Komlón 700 személyes fürdőt, a Landler Jenő Járóműjavító Vállalatnál 850 személyes, az RM Műveknél 100 személyes, az Ózdi Kohászati Üzemeknél 165 személyes öltözőt és mosdót adtak át a dolgozóknak. A bölcsődei hálózat a negyedév folyamán 580 új férőhellyel bővült: új bölcsödét kapott a többi között a Kantakta Villamosszerelési Anyagok Gyára, a Vörös Csillag Traktorgyár, a Győri Gyapjúfonógyár stb. Javult a dolgozók kulturális szükségleteiről való gondoskodás is. A negyedév folyamán közel 5000 mű jelent meg, összesen 11 millió példányszámban. Nagymértékben növekedett az ifjúsági művek száma: az első negyedévben 53 ifjúsági mű háromnegyedmillió példányban jelent meg. ez az 1953. első negyedévi példányszámának közel két és félszerese. A filmelőadásoknak 23 millió látogatója volt. 44 százalékkal több. mint a múlt év azonos időszakában. A rádióelőfizetők száma a negyedév alatt közel 6 százalékkal nőtt. s ezzel az első negyedév végén túllépte az 1.1 milliót. 1954. március 15-én a tudomány a termelés és a kultúra terén elért kiemelkedő eredményekért 97 tudóst, mérnököt, írót. művészt, élenjáró ipari és mezőgazdasági dolgozót tüntettek ki Kossuth-díi- jal. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JUTALOM a gondos legelőápolásért A földművelésügyi minisztérium rendelete alapján a járási, városi tanácsok, valamint az állami állattenyésztő állomások mezőgazdasági szakembereiből alakult bizottságok felülvizsgálják a legelők ápolását, a legeltetési bizottságok munkáját. A legeltetési bizottságok jelentékeny része megyénkben a téli trágyázási. valamint a tavaszi legelőápolási munkálatokat jól elvégezte. Kormányzatunk az eredményes munkát jutalmazza. A három legjobb erepl- ményt elért legeltetési bizottság elnöke, 1000—1000 forint pénzjutalomban részesül. Ezenkívül, a legelő ápolási és javítási munkában, valamint az állatok gondos őrzésében a legjobb eredményt elért pásztor „A mezőgazdaság kiváló dolgozója’“ jelvényt és 2000 forint pénzjutalmat kap. A SZELEVÉNYI Szikra termelő- szövetkezetben még a múlt év őszén megkezdték egy 24 férőhelyes sertésfiaztató építését. Télen a zord idő miatt szünetelt a munka. De tavasszal ismét kézbekerültek a kőművesszerszámok. S néhány nappal ezelőtt tető alá jutott az épület. A tsz tagjai elhatározták, hogy minden segítséget megadnak az építőknek, hiszen az állattenyésztés egyik fő jövedelmi forrását jelenti A CIBAKHÄZI gimnázium DISZ szervezetének színjátszói nagy sikerrel mutatták be Kodály: „Háry János“ című daljátékét. A szereplők játékát, a zenekar közreműkö-. dósét és a díszleteket hosszantartó tapssal jutalmazták a nézők. A kul- turcsoportban csak a jótanulók szerepelték, (Bereczky Piroska leveléből), Bordács Ferencné fegyverneki lakos közölte szerkesztőségünkkel, hogy még az elmúlt évben betago- sították földjét a bánhalmi állami gazdaság területébe. A gazdaság nem adta meg a bevetett terület után járó kártalanítást. Intézkedésünkre az állami gazdaság az alábbiakat közölte: „Bordács Ferencné panaszát orvosolni fogjuk. Kérjük, hogy személyesen jelenjen meg gazdaságunkban A kárt felbecsüljük — s a kártalanítási összeget folyósítjuk. — Ardai József igazgató, Bánhalma, Állami Gazdaság’. • Kunhegyesről Borbély Lajos arról írt, hogy a földmfivesszövetkezet vezetősége nem térítette meg eladott üzletberendezését. A MÉSZÖV fogyasztási osztályától kérdésünkre az alábbi választ kaptuk: „Megállapítottuk, hogy Borbély Lajos panasza jogos. A kunhegyesi járási szövetség utasította a földművesszövetkezet vezetőségét, hogy a berendezés ellenértékét, — 1800.— Ft-ot április 25-ig — amint ezt utasításunk előírja, az OTP zárolt számlájára utalják át. — Szigeti Károly, Szolnok, MÉSZÖV.’“ * Sípos Bálint szolnoki levelezőnk megírta, hogy Törökmiklóson a BARNEVÁL melletti részen egészségtelen a levegő az oda hordott szemét miatt. A törökmiklósi járási tanács egészségügyi osztályát kértük meg a hiba kijavíttatására. Az alábbi levelet kaptuk: „Tény az, hogy a vasúton túlra az istállótrágya egyrészét kihordták a telepről — mely károsan befolyásolta a szomszédok levegőjét. A panaszos levél nyomán felszólítottam a BARNEVÁL-t, hogy a fenti területen tárolt trágyát sürgősen hordássá ki a szántóföldre. Utasítottam, hogy a jövőben nagyobbmeny- nyiségű trágyát lakott területen ne tároljanak. A trágya elhordását a vállalat megkezdte és ellenőrzésünk alkalmával annak mintegy 80 százalékát kiszállította. Köszönöm a Néplap levelezőjének, hogy egy olyan hiányosságra hívta fel a figyelmet, mely eddig előttünk ismeretlen volt. A jövőben is kérem a szerkesztőséget, a panaszos és a hibákat feltáró leveleket juttassa el hozzám, hogy a kellő intézkedéseket megtehessem. — Dr. Vadai Sándor, Törökmiklós Járási Tanács E. ü. osztálya.’“ .**■;*:« I . * Megyénk dolgozó parasztsága élénk érdeklődésre! fogedta a me- jőgazdaság fejlesztéséről szőlő pártA karcagi Általános Szerelő KSz nemtörődömsége miatt 300 hóid rizsvetés van veszélyben Súlyos panasza van a karcagi Lenini Igazság tszcs tagjainak a karcagi Általános Szerelő és Gépjavító Kisipari Szövetkezetre. Hosszú hetek óta csak ígérgetik, hogy kijavítják a tszcs szivattyúit. Pedig arra most már rendkívül nagy szükség lenne. A rizsterület nagy részén már ki is kelt a vetés, árasztani kellene a földeket, szivattyú azonban nincsen. Amint a csoporttagok mondják, egy félnapi munka lenne a szivattyúk kijavítása. Ezt sem teszik meg. Miattuk a Lenini Igazság tsz tagjainak több mint 300 hold rizsvetése van veszélyben. Sürgősen változtassanak felelőtlen munkájukon. A mezőgazdasági gépek javításánál nincs most fontosabb tennivaló. — kisa — a közös gazdálkodásnak. A sürgető tavaszi .munkák mellett jutott idejük az építésre. Pedig nem volt könnyű munka. 5 —6 mázsás vasbeton-gerendákat kellett 8 méter magasra emelgetni. Az anyagok nagyrésze bontási anyag volt. úgv kellett összeválogatni. Pár nappal előbb olyan nagy szél volt. hogv szinte a házakat is felforgatta. —> Mégis elkészültek az építkezéssel idejében. Tóth András A JÄSZDÖZSAI úttörők jólsikerült kultúrműsort rendeztek. A kultúrtermet teljesen megtöltő nézők viharos tapssal jutalmazták „Hófehérke“ című mesejátékukat. A zeneszámokat az úttörők zenekara és a nevelők játszották. A szünetben szovjet és magyar dalokat énekeltek tárogató kísérettel. — (Kovács Lászlóné leveléből). és kormányhatározatot. Ezt igazolja az a tény is, hogy értékes javaslatokkal segítik annak mielőbbi sikeres megvalósítását. Erről szólt Major János tiszapüspöki olvasónk levele is. Többek között a következőket írta: „Véleményem szerint érdemes lenne Szolnokon, a Zagyva-hídnál zsilipet építeni, Amikor a Tisza vize annyira megárad, hogy a Zagyva lassan, vagy egyáltalán nem folyik — víznyomógépek segítségével juttatnák a vizet a Tiszába. A zsilipek segítségével a Zagyva mentén sokezer bőid földet lehetne öntözni és ezeken a területeken rizst vagy konyhakerti növényeket termelhetnének. mely nagyban növelné dolgozó parasztságunk jövedelmét.” A levelet eljuttattuk a Vízügyi Igazgatósághoz elbírálás és szakvélemény megadása végett. Válaszukat kivonatosan az alábbiakban közöljük: „A Zagyván a duzzasztózsilipek műszakilag megépíthetők, de elkészítésük nem indokolt, mert az elért jövedelem nincs arányban a befektetett költségekkel. Egy-egy duzzasztómű kb. hatmillió forintba kerülne, s ezzel maximálisan csak 300 holdat lehetne öntözni. A Zagyva folyónak kicsi az emésztő szelvénye, nagy az esése, tehát csak kevés vizet lehet benne tárolni. Szolnoktól Ujszászig még csak igen. de feljebb, ahol az esés mégnagyobb, ott a tárolás majdnem semmi. További nehézség: a Zagyva vize annyira hordalékos, hogy duzzasztás esetén a medrpt erősen feliszapolná. ami mederrendezés szempontjából igen káros lenne. Ha a tervezett északi főcsatorna megépül, azután lehet szó a Zagyva-völgy öntözéséről. — Vízügyi Igazgatóság, Szolnok.’“ * Rácz Gyula, a mezőtúri Postás Szakszervezet elnöke szerkesztőségünkhöz küldött levelében arról írt. hogy a postás dolgozók nem kapják meg túlórapótlékukat. A debreceni Postaigazgatóságot kértük meg a panasz orvoslására s az alábbi választ kaptuk ezzel kapcsolatban: „A mezőtúri postahivatal dolgozói által a pihenőnapokon végzett túlóráikat, pótlékolt túlóradíjjal rendszeresen kifizettetem. Ennek megfelelően a pályaudvaron szolgálatot teljesítők, valamint a hírlap- felelős a vasárnapokon, illetve pihenőnapokon végzett túlórák után a megfelelő pótlékot, túlóradíjakat megkapják. Erről az intézkedésemről az érdekelt dolgozókat, valamint a szakszervezetet is tájékoztattam. — Király Zsuzsánna, Debrecen, Postaigazgatóság.’“ DOLGOZÓ PARASZTOK HÍRADÓJA Mit silózzunk tavasszal I A PART- fiS KORMÁNYHATÁROZAT I az állattenyésztés alapja* jelentő takarmánybázis megteremtését, sőt annak kiegészítését írta elő. Komoly pillére ennek a silótakarmányok sokkal nagyobb mértékben való készítése. Azok a gazdaságok, melyeknek az állattenyésztés szívügyük, már az őszön gondoskodtak a tavasszal korán kaszálható zöttdtakarmány vetéséről. A rendkívül mostoha tél következtében azonban ezek a vetések nem sikerültek eléggé. Jó. ha a zölden való etetésre jut belőlük, silózásra azonban már nem sok marad. Az őszi takarmánykeverékek kiesése azonban nem lehet a tavaszi zöld-silózás gátló körülménye. Nagyszerű silótakarmányt készíthetünk pillangós virágúakból, de silózzuk be az árkok, útmenti, tanyahelyek, fák alja füveit, a savanyú fűféléket, a sásos. csetkákás területek fűterméseit, sőt a zsenge nádas részt is. ahol a nádat ipari célra nem használják. A fentiek silózáséhoz erjesztő anyagként köbméterenként 1 kiló 75 deka melaszt biztostott kormányzatunk a termelőszövetkezetek részére. Az illetékes állami állattenyésztő állomásokon keresztül a legrövidebb időn belül rendeljék meg. hogy minél előbb hozzákezdhessenek a silózáshoz. Zöldsiló takarmány készítését lehetőleg cement siló-gödörben végezzük, így sokkal kisebb veszteségünk lesz. Dián György. WÉIKEÜÉSík Elkészült a sertésf aztatónk
