Szolnok Megyei Néplap, 1954. április (6. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-22 / 95. szám

1954 április 22. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP Hunkában megyénk büszkesége: a Ceilulázegyár Harminckét tonnával több cellulose papírgyárainknak A z előbb még egy emelettel ** magasabban jártunk, ott, ahol szállító-csiga tolja, gyűri a fel­szecskázott, portalanított, lúggal ke­zelt rizsszalmát a gömbfőzök nyí­lása felé. Beletekintettem az „üst” sötétlő mélységébe a köralakú nyí­láson, melynek fedőlapja olyan, mint a búvárhajó csapóajtaja. Hallgattam Szabó Bélának, az üzem fiatal vegyészmérnökének, a soros művezetőnek a magyarázatát arról, milyen munkafolyamatokon halad keresztül a rizsszalma, ez a gyár felépítéséig és működéséig hasznavehetetlen anyag, most pedig papírgyártásunk kincse — hiszen hófehér cellulózé készül belőle, s nem akármilyen. A szomszédos Papírgyár dolgozói tudnának erről legtöbbet beszélni. Azt mondanák el, hogy a rizsszal­mából készült cellulózé igen meg­javította az írópapírfajták minősé­gét s gyártottak már — éppen a na­pokban olyan papírt is, amely tel­jesen szalmacellulózéból készült. I. C rről azonban ott, a hatalmas E gömbfőző mélyére tekintve, nem esett szó. — Szabó Béia arról beszélt, hogy éppen most sze­relik a harmadik üstöt, s ennek az újabb 30 köbméteres gömbfőzőnek a működtetése bizony nem megy majd minden nehézség nélkül, hi­szen a gőzellátás még nem tökéle­tes. Aztán megnéztük közelebbről az acélbordákkal körülpántolt gömb- főzőket. A harmadikat éppen pró­bálták, a villanymotor zúgása meg­töltötte a csarnokot, az üst lomhán forgott. Valami füstölt. Egyik sze­relő kikapcsolta a motórt, meg­nézni, mi a hiba. — Bizonyára az olajozás ég le a súrlódás következtében — jegyezte meg Szabó Béla, — új még a mo­tor. II. Itt, az üstök mellett taláíkoz- ■ tunk Papp Ferenc főzőmester­rel. Fején holmi soffőrsapka volt, kopott ezüstzsinórral. Az emelet­magasságú üstök mellett aprónak tűnt, mikor azonban megszólalt, mintha megnőtt volna. Ura, paran- csolója lett a gépeknek, melyek úgy forognak, ahogyan ő akarja, annyi idéig főzik a szalmát, míg ő jónak tartja. S amint elmondta, azt tartja jó­nak, ha minél kevesebb ideig főzik, persze úgy, hogy az a követelmé­nyeknek megfelelően meg is főjjön. Ez villamosenergiát és gőzt takarít meg. — Az előírás szerint — magya­rázza Szabó Béla — a szalma fel­tárásához az szükséges, hogy 5 atmoszféra nyomás mellett, kb. 145 Celsius fokon 6 órán keresztül főz­zék a vegyszerekkel való megfelelő előkezelés után. Nagyüzemileg azonban még sohasem kísérleteztek vele Magyarországon, hogy hány atmoszféra nyomás, milyen hőfok, mennyi vegyszer és idő szükséges ahhoz, hogy a legrövidebb idő alatt polimerizálódjon a szalma, alkotó­anyagai elváljanak egymástól. 111. P app Ferenc volt az egyik él­* harcosa ennek a munkának. Dr. Molnár László főmérnök, a mérnökök, a laboratórium segítsé­gével kikíséletezték a legjobb mód­szert. Az atmoszféra nyomást 7-re emelték, a hőfok ezzel 165 Celsius ■lett s a megállapított legjobb vegy­szeradagolással készült szalma meg- főzéséhez, feltárásához már nem 6 óra kellett, hanem csak három és fél. Ez persze nem ment egysze­rűen. Előbb mindem fokozatot vé- gigpróbáltak. Papp Ferenc azonban itt sem állt meg. — Saját bajuszomra, a mérnökök tudta és beleegyezése nélkül nem­régiben csináltam még egy kísérle­tet. Mosolyogott, mint ha „saját sza- kállamra'*-mondás bajuszos válto­zata derítené mosolyra, pedig az öröm villantotta fényét az arcán, hogy sok-sok esztendős tapaszta­lata meghozta a maga gyümölcsét. Senki sem tudott róla s Papp Fe­renc három óra alatt főzött meg egy üst szalmát. — Most, ha megtelik a gömbfőző, újra kísérletezünk — mondotta. — Ez is meg lesz három óra alatt. Erő és bizonyosság sugárzott sza­vából, a lassú folyású víznek az ereje, amely a folyók deltájában szigeteket alkot és szigeteket hord el, hogy máshol újra építse. IV. T egnap telefonon felhívtam a 1 gyár főmérnökét, Molnár elv­társat. Papp Ferencnek másodszor is sikerült a háromórás főzés! Az­óta többször elgondolkodtam ezen az alacsonytermetű főzőmesteren, aki tizennégy évet töltött a Papír­gyárban s onnét került a Cellulo- zegyárba. Mi adja neki a bátorsá­got, a merészséget a kockázattal járó kísérlethez? Tapasztalat, gyakorlat? Ez, azt hiszem, nem elegendő. Hő­siesség kell az ilyen tettekhez. Akkor azonban, míg elbúcsúztam Papp Ferenctől, nem gondoltam erre. A változatos munka ezernyi érdekessége kötötte le figyel­memet. Órákig elnéztem volna, mint kerül az üstökből a kúpos­őrlőkbe, majd a besűrítőre, az osz­tályozom, a homokfogóra, a finom- osztályzóra s végül ismét a besűrí­tőre az anyag. Megálltam a fehérítő hollandi szélén, amelyben lassan haladt előre a még sárgás cellulózé, hogy a közéje zuhogó klóros víztől hófehérré váljon, s úgy kerüljön a tekercselő gépre. — Kezdetben — mondta itt Szi­lágyi Ferenc művezető, aki váltani jött Szabó Béla mérnököt — úgy kellett fogni a munkások ke­zét. Legtöbbjük sohasem végzett még ilyen munkát. De már meg­tanultak járni. V. C az üzem is! Még lassan lép. ** de már egyre biztosabban. Április 1-től dolgozik terv szerint az üzem s már 32 tonnával adót! több cellulózét papírgyárainknak. Péteri István A Szolnokmegyei Néplap szerkesztősége ma, csütörtökön délután 5 órakor a surjáni állami gazdaságban, este 7 órakor pedig Cibakházán SAJTÖANKÉTOT tart. Kérjük kedves olvasóinkat, az állami gazdaság és a község dolgozóit, minél többen vegyenek részt az ankéten. A rizsíelepek csatornáinak építéséhez többezer köbméter folyami kavicsot szállítanak a szolnoki hajósok A szolnoki hajósok a zord tél után, amely vastag jégpáncéllal vonta be a Tiszát, az első kedvező idői felhasználva, március 12-én el­indultak téli pihenőhelyükről, hogy munkájukkal segítsék iparunkat, mezőgazdaságunkat. A tavaszi szállítások, s a rendkí­vül alacsony vízállású Tisza újabb, nagyobb feladatokat rótt a vonta­tók dolgozóira, s az uszályok keze­lőire. Legnagyobb gondjuk az volt. hogy milyen új módszerekkel tud­nák a tizenhat. 10-től 19 vagonig terjedő befogadó képességű uszá­lyok rakterületét még jobban, még gazdaságosabban kihasználni. Az elmúlt év őszén Vígh Pál két. szeres sztahanovista uszálykormá­nyos a répaszállításnál egy észsze- rűsítéssel 20—25 százalékkal több cukorrépát tudott egyszerre bera­katni 430-as számú uszályara s most a tavaszi szállítások megkez­désekor ismét segítségére sietett társainak. Pártunk III. kongresszu­sára elhatározta, hoav évi szállítási tervét 20 százalékkal túlteljesíti s az uszályok rakterületének 100 szá­zalékos kihasználására versenyre hívja összes kormányos társait. Ezen a héten a Balatoni Ha­józási Vállalat szolnoki kirendelt­ségének hajósai megkezdik a me­gye rizsföldjeinek kiépítéséhez a homok és folyami kavics szállítá­sát. Rálkóczifalvára. Kiskörére, Ti- szasülyre. Kőtelekre mintegy 5000 hold rizsföld betoncsatornáinak, csatornahíd.iainak, átereszeinek, bújtatóinak, zsilipjeinek építéséhez 4500 köbméter kavicsot s homokot kell elszállítani a Tiszán ebben a negyedévben. A folyami kavicsra az építkezéseknél igen nagy szükség, van, s a szolnoki hajósok tudják, minél több építőanyagot szállítanak egyszerre a rizstelepekhez. annál gyorsabban tudják befejezni az építkezést a Mezőgazdasági Víz­építő Vállalat dolgozói. Vígh Pál mint 1953. őszén a ré­paszállításnál, most is megtalálta a módját, hogyan lehet egy uszál.vta az előírtnál több kavicsot rakni. Eddig a gyakorlat azt mutatta, hogy például egy 10 vagonnyi te­her befogadóképességű uszályba csak kilenc vagon kavicsot rakhat­nak be egyszerre. Vígh Pál azon­ban egy észazerűsítéssel uszályának ürtaltalmát a kavics szállításnál is­mét teljesen ki tudja használni. Maga is segít a rakodóknak a rak­terűiét minden zugának megtölté­sénél, de emellett a Tiszán dolgo­DCrizäLjiitik a májul 2 Jllajif-'iikbeit május 2-án, a kunhegyesi járás fiataljainak kez­deményezésére járási és városi if­júsági találkozók lesznek. A talál­kozók célja egyrészt, hogy fiataljaink megismerjék egymás kimagasló versenyeredményeit, amelyeket a szocialista munkaverseny nemes ve­télkedésében értek el. A találkozás másik célja, hogy a különböző ügyességi versenyeken keresztül ifjúságunkban még in­kább megerősödjék 'a baráti össze­fogás eszméje. Módjukban lesz mind a munka, mind a szórakozás terén szerzett tapasztalataikat, vélemé­nyüket kicserélni, s tanúságot tenni arról, hogy nap mint nap fokozzák harcukat a büszke rohamcsapat cím kiérdemléséért. cA taláLkoeái méltó sikeré­nek érdekében mindent meg kell tenni nemcsak a DISZ-nek, hanem a különböző állami és társadalmi szerveknek is. A fiatalok, a DISZ- tagok feladata, hogy a hátralévő időben fokozzák aktivitásukat: — ha a különböző kulturális és sport- versenyeken jó eredményt akarnak elérni. Igyekezzenek minden szabad időt felhaszálni a kultúrműsorok zó folyami kotrógépből egyenesen az uszályba kerülő kavicsból meg a rakodás közben kiszivattyúzza a vizet, s így eléri, hogy ugyanannyi vagen kavicsot szállíthat el. mint amekkora az uszály eredeti rakte- rülete. Vígh Pál példáját a 16 uszálykor­mányos közül már tizenketten kö­vették. Ezen a héten már mind­annyian úgy indulnak el az épülő rizstelepek felé megrakott uszá­lyaikkal, hogy 100 százalékig ki­használják uszályaik rakterületét. s így többszáz köbméter folyami ka­vicsot szállítanak egyszerre a rizs­telepek építéséhez. i ijjúsáql találkozókra gyakoribb próbálására, a sport te­rén pedig a rendszeres edzésre. dt tanáéi, a különböző gazda­sági szervek elsősorban javaslatok­kal segítsék fiataljainkat, másrészt pedig nyújtsanak támogatást a ren­dezéshez, a fiatalok zavartalan uta­zásához szállítóeszközök biztosítá­sával stb. Fiataljaink lelkesen készülnek a találkozásra. Különösen kitűnnek a kunhegyesi járás DISZ szervezetei, fiataljai, akik már több mint egy hónapja gyakorolják kultúrműso­rukat és sportversenyszámaikat. A törökmiklósi városi és járási fiata­lok pedig versenyre hívták a kun­hegyesi járás ifjúságát. cAl/a/ú/tan mindenütt megfe­lelően folynak az előkészületek. Ez azonban nem ok arra, hogy meg­elégedettek legyünk. A vezetőknek, DISZ-tagoknak mindent el kell kö- vetniök továbbra is a jó eredmény érdekében, hiszen csak jó felké­szültséggel alapozhatjuk meg a május 2-i ifjúsági találkozó sikerét. BENEDEK SÁNDOR DISZ M, B, sportíelelós S Jóborii Magda nyilatkoxata a% egyetemi továbbtanulásról Jóború Magda oktatásügyi mi­niszterhelyettes nyilatkozatot adott az egyetemi továbbtanulásról a Ma­gyar Távirati Iroda munkatársá­nak. Az érettségi előtt álló fiatalok pólyaválasztásával foglalkozva, megállapította, hogy a tanulók nagy szómban akarnak tovább tanúin-. Nem helyes azonban — folytatja —, hogy az érettségizők elég tekin­télyes része — indokolatlanul — csak egy-két egyetemet lát maga előtt. Nincsen olyan általános gim­názium, ahonnan például a villa­mosmérnöki karra ne lenne két- három, sőt még több jelentkező. Ugyanakkor az agrárfelsőoktatási intézményekre — itt három egye­temi kar, három akadémia, öt főis­kola várja a diákokat — iskolán­ként legjobb esetben is mindössze hárman jelentkeznek. — Aránylag csekély az érdeklő­dés a jogtudományi karok, a Szám­viteli Főiskola és a Gyógypedagó­giai Tanárképző Főiskola iránt is. Az előzetes felmérések alapján ha­sonló a helyzet a Lenin-Intézetnél is. Adataink igazolják, hogy az el­múlt években fokozottan megnőtt a fiatalok érdeklődése az orosz nyelv iránt. A Magyar-Szovjet Társaság az idei tanévben a szülők kívánsá­gára az iskolákban is szervezet* orosz nyelvtanfolyamokat, tehát nem okoz különösebb nehézséget a fiataloknak, ha a Lenin Intézetben akarják tovább folytatni tanulmá­nyaikat. — A műszaki, valamint az orvos- tudományi egyetemre túlsókén je­lentkeznek s ez a felvétel szem­pontjából megoldhatatlan probléma elé állítja az illetékeseket. Sok ki­tűnő és jeles tanulót is el kellene majd így utasítani ezekről a karok­ról férőhely hiányában. Más egye­temeken és főiskolákon pedig túl­súlyba kerülnének majd a jó- és közepesrendű tanulók. Ennek az aránytalanságnak nem szabad be­következnie. A továbbiakban arra hívja fel a figyelmet a miniszterhelyettes, hogy a fiataloknak még módjuk van megtárgyalni pályaválasztásukat és olyan karokra jelentkezni, ahova kevesen kérték felvételüket, de amelyek szintén széles lehetősége­ket nyújtanak. — A fiatalok jelentkezésével kap­csolatban beszélni kell a továbbta­nulásra jelentkező elégségesekről, sőt elégtelenekről is. akik nyolc éven át a fülük mellett engedték el mindazt a jóindulatú figyelmezte­tést, hogy becsületesen, szorgalma­san tanuljanak, mert ez a tovább­tanulás alapja. Az elégségesek ugyan nekivághatnak az egyetemi felvételi vizsgáknak — ha a vá­lasztott szaknak megfelelő tantár­gyakból kiváló az eredményük —, de még így is kétséges, hogy a ko­moly feltételeknek eleget tudnak-e majd tenni. — Nem mehetünk el szó nélkül amellett a jelenség mellett sem — mondotta Jóboru Magda —, hogy az előzetes jelentkezők között szép számmal vannak, akik alapképzett­ségükkel ellentétesen jelentkezteK továbbtanulásra (tanítóképzőből műegyetemre, ipari technikumból orvosegyetemre). Az elmúlt évek statisztikája igazolja, hogy ezek az egyetemi hallgatók tanulmányaik során sok nehézséggel küzdöttek, sőt az első vagy második évi után túlnyomó részben abbahagyták a tanulást. Végül még egy visszásságra mu­tat rá Jóboru Magda: a fiatalok kö­zül sokan csak Budapesten kíván­ják folytatni tanulmányaikat és helytelenül lebecsülik a vidéki egyetemeket, valamint e városok által nyújtható szórakozási lehető­ségeket. A diákok és szülők pályavá­lasztási problémáikkal bizalommal fordulhatnak a pedagógusokhoz és minden bizonnyal megkapják a leg­nagyobb segítséget közös ügyünk legjobb elintézéséhez — fejezte be nyilatkozatát Jóboru Magda okta­tásügyi miniszterhelyettes. Újabb szociális léfesílmények a vasutasok részére Pécelen egy kastélyt 3 millió fo­rintos költséggel átalakítanak be­tegotthonná. A legkorszerűbb fel­szereléssel, központi fűtéssel ellá­tott kórtermekben száz beteget ke­zelnek majd. Az építési munkákat előreláthatólag májusban megkez­dik és még ezévben be is fejezik. Budapesten éjjeli szanatóriumot létesítenek a vasutas dolgozók ré­szére. A szovjet tapasztalatok alap­ján épülő szanatóriumban 80—90 férőhely lesz. A dolgozókat, két­ágyas szobákban helyezik el. Az öt­millió forintos beruházással léte­sülő éjjeli szanatórium építését ez- év harmadik negyedében kezdik meg és a tervek szerint 1955 vé­gére fejezik be. (MTI) Miért nem volt vaj husvétkor? Az elmúlt héten nagy volt a for­galom az üzletekben. Sok bosszú­ságot okozott azonban a vevőknek, hogy vajat az egész városban nem lehetett kapni. Mint megtudtuk, a tejüzem ápri­lis 13-án értesítette a Kiskereske­delmi Vállalatot, hogy a 7-étől 18- áig terjedő időre csupán 200 kilo­gramm vajat tud szállítani. Hosszú huza-vona után sikerült ezt a menny r éget valamivel felemelni, de még így is a szükségletnek csak kis részét fedezte az üzletekbe ke­rült vaj, s bizony hamarosan el is fogyott. 14-én már sehol nem lehe­tett vásárolni. Április 19-én. hétfőn viszont már tömve voltak az üz­letek pultja vajjal. Hogyan történ­hetett ez? Hasonló volt a helyzet a húsnál is. Ugyancsak 13-án, jelezte a vá­góhíd. hogy a megrendelésnek csak kis hányadát tudja a kisker. ren­delkezésére bocsátani. Ezt a lecsök­kenteti mennyiséget a szokástól el­térően, az utolsó pillanatban, a késő délutáni órákban szállították az üz­letekbe. ami torlódást eredménye­zett és megnehezítette a bolti dol­gozók munkáját is. Helyes lenne, ha az illetékes szervek legalább utólag kivizsgál­nák. kik a felelősek ezekért a ha­nyagságokért? Nagyon helytelen lenne, ha május 1-én mindez meg­ismétlődne. mert nem mérgelődni, hanem ünnepelni akarnak Szolnok város lakói. lltTÉZKEOÉSCK A Szolnokmegyei Néplap 1954 március 18-i számában megjelent „Több udvariasságot’* című cikkel kapcsolatban közöljük, hogy az ab­ban foglalt panaszt kivizsgáltuk. A helytelen felvilágosítást adó alkal­mazottal szemben megfelelően el­jártunk. Megállapítottuk azt is, hogy a panaszban szereplő és intézetünké*, érintő mulasztások nem minden esetben terhelik dolgozóinkat. Pl. a telefonon való azonnali jelentkezést a forgalmi szolgálattevő más igen fontos elfoglaltsága — vonatme­nesztés, vonatfogadás., tolatások ve­zetése, stb. miatt — nem tudja esz­közölő i. MÁV Igazgatóság Debrecen * A Szolnokmegyei Néplap 1954 április 14-i számában megjelent „Több figyelmet várunk az ószol­noki teherpályaudvar dolgozóitól’* című panaszt megvizsgáltam. Meg­állapítottam, hogy a panasz jogos. Szolnok teherpályaudvaron szol­gálatot teljesítő dolgozóimat utasí­tottam, hogy a temetői húsbolt mellett haladó iparvágányon kocsi­kat ne hagyjanak úgy állva, hogy ezáltal a húsboltba való bejárást akadályozzák. Hiba az is, hogy a Gőzfűrész Vállalat dolgozói lóvon- tatású kocsikat állítanak ki a Te- mető-útra és sok esetben ők is el­zárják az átjárót. A szolnoki Gőzfűrész Vállalat ve­zetőit figyelmeztettem a hiányos­ságok megszüntetésére. Haraszti Ferenc állomásfőnök Szolnok * Nagyon köszönöm a szerkesztőség fáradozását — amit táppénzkiutalá­som elintézése érdekében tettek. Az SZTK-nál személyesen eljár­tam s kimutatták, hogy a bankhoz elküdték már a csekket. FUTÁR IMRE Fegyvernek

Next

/
Thumbnails
Contents