Szolnok Megyei Néplap, 1954. április (6. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-21 / 94. szám

r MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG MEGYEI TANÁCS LAPJA, IV. évfolyam, 94. szám Ara *>ü fillér 1954 április 21., szerda ' TÁVIRAT I t örömmel jelentjük, hogy gépállomásunk a tavaszi mezőgazdasági munkák sikeres elvégzésével, minőségi kifogás nélkül tavaszi tervfeladatát 101 százalékra teljesítette. — Április 18-ig gépenként 320 normálhold munkát végeztünk el. Munkánkat teljes lendülettel tovább folytatjuk, hogy háromszori gépikapálással biztosítsuk a több termést. A TURKEVEI GÉPÁLLOMÁS ÉLENJÁRÓ DOLGOZÓI. A termelőszövetkezetek pénzgazdálkodásáról Az elmúlt napokban jelent meg a minisztertanács határozata p termelőszövetkezetek pénzgazdál­kodásáról, mely szerves része mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat megva­lósításának. A kormányprogramra az egyénileg dolgozó parasztok gaz­daságának erősítése mellett, to­vábbra is a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás fejlesztését, a termelő- szövetkezetek virágzóvá tételét, gazdasági megszilárdítását1 tartja legfontosabb feladatnak. Hiszen a dolgozó parasztság jóléte növelésé­nek, gazdasági és kulturális fel- emelkedésének egyetlen útja a szö­vetkezeti gazdaság. Bizonyítják ezt többek között azok az eredmények is, melyeket a termelőszövetkeze­tekbe tömörült dolgozó parasztok né­hány esztendő alatt elértek. Ered­ményeik közelebb hozzák a még egyénileg gazdálkodókat is a szö­vetkezeti mozgalomhoz. A tagok szorgalmas munkája, a tsz nagy­szerű fejlődési lehetőségei láttára egyedül az abádszalóki Lenin ter­melőszövetkezetbe 25 dolgozó pa­raszt kérte felvételét az elmúlt he­tekben. A tagok örömmel fogadták őket, s azóta velük együtt dolgoz­nak közös gazdaságuk erősítésén, valamennyiük jólétének megterem­tésén. Az abádszalóki Lenin tsz tagjai a kunhegyesi járás szövetke­zeteinek versenyében az elsők kö­zött vannak. A termelőszövetkezetek gazdaságának növelésében igen fon­tos szerepet tölt be a helyes pénz- gazdálkodás. Kormányunk leg­újabb rendeletével még nagyobb le­hetőséget ad a szövetkezeti tagok­nak a tsz önkormányzatának kifej­lesztéséhez, a tagok kezdeményezé­seinek kibontakoztatásához, a gaz­dálkodás még jövedelmezőbbé téte­léhez. Az elmúlt években gyakori volt, hogy egyes szervek megsértet­ték a szövetkezetek pénzügyi ön­állóságát, s önhatalmúlag intézked­tek fontos ügyekben. A jászberényi járási tanács például a jászjákó- halmi Béke tsz tagjainak tudta és beleegyezése nélkül melegágyl ab­lakkereteket rendelt a 62/7. Segéd­ipari Vállalatnál, a jászberényi bankfiók pedig a folyószámláról a tsz hozzájárulása nélkül átutalta a vételárat. A szövetkezet tagjai nyil­ván nem vették át az ablakkerete­ket, hiszen nem is volt rá szüksé­gük. Ezzel a lelketlen, bürokratikus intézkedéssel sokezer forinttal ká­rosították meg a Béke tsz tagjait, akiknek a jövedelmét csökkentette, ez a szükségtelen beruházás. Ha­sonló hiányosságok voltak tapasz­találhatók, a tsz-ek és más vállala­tok közötti gazdasági kapcsolata te­rén. A MEZÖKER csak többhónapi késéssel, sót egyes esetekben egyál­talán nem utalta át a termelőszö­vetkezetek által szállított termelvé- nyek ellenértékét. A kunmártoni Zalka Máté termelőszövetkezet csak egy év múltán és hosszas huza-vona után kapta meg a ME- ZÖKER-től a kertészeti termelvé- nyek ellenértékét. E hibák eddig nagymértékben akadályozták a szö­vetkezeteket gazdálkodásuk gyara­pításában, gátolták a rendszeres előlegosztást. A minisztertanácsi hatá­rozat kiküszöböli ezt a hiányossá­got. Szabályozza a tsz-ek és bank- fiókok közötti kapcsolatot. A szö­vetkezetek és a bankfiókok közötti egyezmények tartalmazzák a pénz- forgalommal és a hitelellátással kapcsolatos kérdéseket. A Magyar Nemzeti Bank já­rási és városi fiókjainak'egyik leg­fontosabb feladatuk, hogy a ter­melőszövetkezetek követeléseit ér­vényesítsék. A rendelet előírja, amennyiben egyes vállalatok a meg­állapodásnak nem tesznek eleget és késedelmesen utalják át a szövet­kezeteknek termelvényeik ellenér­tékét, büntetéspénzt kell fizetniök. Biztosítja a határozat a termelő- szövetkezetek pénzügyi önállóságát és megakadályozza annak megsér­tését. Termelőszövetkezeteink az ál­taluk elkészített bevétel-kiadási költségvetés alapján, szabadon ren­delkezhetnek saját bevételeikkel. Teljesíthetik állam iránti kötele­zettségeiket, fedezhetik a gazdaság folyamatos üzemeltetéséhez és a ta­gok jólétét előmozdító beruházá­sokhoz szükséges kiadásaikat, ezen­felül meghatározott időpontokban a tagoknak teljesített munkaegysé­geik fejében az egész évre megter­vezett munkaegységek 50—60 szá­zaléka erejéig munkaegységelöl eget oszthatnak. A határozat megjelenése előtt erre nem volt lehetőség. Hiszen a termelőszövetkezetek az elszámolási' számláikra befolyt összegekkel sza­badon és önállóan nem rendelkezhet­tek. Ezért fordult az elő. hogy a ter- melőszövetkezetek pénzforgalmukat igyekeztek az elszámolási számlán kívül, a bankfiókok tudta nélkül lebonyolítani. A bankfiókok pedig gyakran a tsz-ek vezetőségének tudta nélkül utaltak át nagyobb összeget. Mindezen hiányosságokat megszünteti most államunk előre­látó gondoskodása, a szövetkezetek pénzforgalmát szabályozó minisz­tertanácsi határozat. A tsz-ek most már nyugodtan átutalhatják bevételeiket az elszá­molási számlára, s szabadon ren­delkeznek az oda befolyt összegek felett. A bankfiókok csak a termelő- szövetkezetek által esetenként adott megbízatások alapján eszközölhet­nek átutalásokat. A minisztertanácsi határozat újabb lehetőséget ad termelőszö­vetkezeteink számára a jövedel­mezőbb gazdálkodás megteremtésé­hez, gazdaságuk feljesztéséhez. Ép­pen ezért termelőszövetkezeteink­nek becsületbeli ügyük vállalt kö­telezettségeik teljesítése. Éljenek a határozat nyújtotta lehetőségekkel és szövetkezetük gazdasági megerő­södésén keresztül is fokozott mér­tékben szélesítsék és virágoztassák a szövetkezeti mozgalmat. MADARAS JANOS megyei tsz főkönyvelő A PÁRTKONGRESSZUS TISZTELETERE Május 24-ig kiegyenlíti export-tartozását az Aprítógépgyár A második békekölcsön negyedik sorsolásával egy milliárd ás 123-3 milliúra emelkedik a köícsönjegyzők visszafizetett összege Az 1950 szeptembere óta megtar­tott eddigi 17 sorsoláson államunk összesen 1 milliárd 52.9 millió fo­rintot fizetett vissza a kölcsönjegy- zőknek nyeremény és törlesztés tonnájában. A második békekölcsön kecske­méti sorsolásán újabb 64.1 millió forint kerüi kísorsolásra, 47.7 millió nyereménnyel és 16.4 millió törlesz­téssel. Ezzel 1 milliárd és 123.3 mil­lióra emelkedik az, államkölcsö­nökre visszafizetett nyeremények és törlesztések összege. (MTI) Áz HTH iskolák kulturversenyének döntője Április 25-én, vasárnap lesz az MTH-iskolák keletmagyarországi kulturversenyének a döntője. A versenyt Szolnokon a Költői Anna- úti Petőfi-kulturotthonban tartják, délelőtt 9-től 12-ig és délután 16 órától 19 óráig. A versenyen résztvesznek Hód­mezővásárhely, Gyula, Törökmák- lós, Jászberény és Szolnok MTH- iskoláinak legjobb kulturcsoportjai. Este 7 órától — a verseny befe­jezése után — táncot rendeznek a fiatalok. | Az első | negyedévben nem tel­jesítette feladatait az Aprítógép­gyár — különösen súlyos adóssága maradt az exportra készülő gépek­nél, berendezéseknél. Kétségtelenül hibát követtek el az üzem dolgo­zói: nem termeltek eléggé tervsze­rűen. takarékosan. Nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni azonban azo­kat az akadályokat sem, melyek nehéziparunk általános elmaradá­sából adódtak s megoldhatatlan fel­adatok elé állították az Aprítógép­gyár vezetőségét.-Megnehezítették a munkát a rosszminőségíí öntvények, me­lyeket hibáik miatt vissza kellett küldeni az előállító üze­meknek. Ilyenkor a várakozással késett a programmba vett gép elkészítése. A rosszminőségű öntvények fel­használható részén igyekeztek a gépgyárban is javítani: kihegesz­tették, égették s mindent elkövet­tek rajta, hogy megmentsék a gyár- tás számára. A nemszámított, úgy­nevezett pótmunkák felborították a tervszerűséget. Egyes csoportokat az öntvények javítására kellett munkábaállítani, másokat az előre- gyártásnál foglalkoztatni. A dolgo­zók egy része a mezőgazdaság szá­mára készített rögtöfő boronák munkáival foglalkozott s a gépállo­másokon segédkezett. | Mindezek | az akadályok elma­radáshoz vezettek. Nem tudta telje­síteni az üzem kongresszusi válla­lását sem. A versenyben azonban egyetlen kéz sem maradt tétlenül s a dolgozók igyekezetét bizonyítja az, hogy januárban 128.5, februárban 123.4, márciusban pedig 137.2 százalékra emelkedett az üzem­átlag. Az élenjáró munkások segítették társaikat és 50-ről 34-re csökkent a normán alul teljesítők száma. Ez persze nem lehet vigasz a le­maradásra. A gép'gyár dolgozói ma­guk is tudják, hogy önmaguknak maradtak adósai. A gépek vissza­maradása azt jelenti, hogy keve­sebb épületfát, papírt s más fontos cikket tudunk vásárolni. Ezért el­határozták, hogy tervszerűbben, ta­karékosabban dolgoznak és pótol­ják lemaradásukat: j-j-j Első negyedévi exporttarto- !—I zásukat május 24-ig ki­egyenlítik s a második negyedév végéig 1 százalékkal túlteljesítik exportszállítási tervüket. ryr A második negyedévben — U a tervek teljesítése közben — 900.000 forint értékű gépet ké­szítenek elsőnegyedévi lemaradásuk pótlására. A XI. negyedévben betartják a tervszerűséget. Jóminö- ságben és időben elkészítik a sajó­m szentpéteri vegyimű és a Sztálin Vasmű részére szállítandó gépeket, rj-j Az export fogyó-alkatré- 1—I szék folyamatos szállítását biztosítják. rr-7 A normán alul teljesítők I—! számát az előző negyedév­hez képest 15 százalékkal csökken­tik. rx-j A közszükségleti cikkek ■—! gyártási előirányzatát 2 szá­zalékkal túlszárnyalják. A mező- gazdasági cikkek, patkósarkok, patkószegek elkészítésihez szüksé­ges szerszámokat elkészítik és a gyártást folyamatosan elvégzik. Az Aprítógépgyár dolgozói ko­molyan vették Ígéretüket. Ezt mu­tatják a második negyedév első de- kádjának eredményei is. Első tíznapos tervét 100 száza­lékra teljesítette az üzem. Za- ják Árpád esztergályos 237, Kispál István 202 százalékot ért el. Márciusban 29 dolgozó érte el a sztahanovista szintet s mind többen tesznek ígéretet arra, hogy a má­sodik negyedévben elnyerik a meg­tisztelő kitüntetést. Az eddigi eredmények azt mu­tatják, hogy a tervek teljesíthetők s jó műszaki irányítással az Aprító­gépgyár dolgozói rövid időn belül pótolni tudják exportlemaradásu­kat. Több mint 150 ezer forintot osztottak szét s ezután minden hónapban kapnak pénzt munkaegységeikre a kunhegyesi Vörös Október tsz tagjai A több mint 3 ezer holdas gazda­ság már az elmúlt évben is jól jö­vedelmezett a kunhegyesi Vörös Október tsz tagjai számára. Zár­számadáskor bőven jutott termé­szetbeni és készpénzjövedelem. — Hiba volt azonban, hogy évközben nem igen volt mód az előlegosz­tásra. Az elmúlt év tapasztalatai a szövetkezet tagjait rávezették arra, hogy minél sokoldalúbbá, jövedel­mezőbbé fejlesszék gazdaságukat. 1954/55-ös termelési tervükbe már belekerült a rizstelep bővítése, a szerződéses ipari növények termesz­tése és az állattenyésztés nagyará­nyú fejlesztése is. A tagoknak bőven van kenyérga­bonája, a háztáji jószágoknak sem kell piacról vásárolni az eleséget. Ezenkívül most már rendszeresen tudnak osztani pénzelőleget is. Kü­lönösen előmozdította az előlegosz­tást a termelőszövetkezetek pénz- gazdálkodásáról szóló minsztertaná- csi határozat. Most arra törekszik a szövetkezet valamennyi tagja, hogy minél többször vegyen részt a közös munkában, minél többet és minél jobban dolgozzon. Számosán vannak, akik már 150, sőt 200 mun­kaegységet is szereztek és a pénz­előlegek egyrészét már meg is kap­ták teljesítményeikre. Ebben az évben már két alkalommal vittek haza nagyobb összegeket a Vörös Október tsz tagjai. Kalicz Sándor például 282, Kalicz Zsigmond pedig 321 munkaegység után kapott elő­leget. Ezt az évet még szorgalmasabb munkával és gondos tervkészítéssel kezdték meg a tsz tagjai. A szövet­kezet vezetősége és a tagság közö­sen készítette el a termelési tervet. Ebben többek között 212 holdas új rizstelep építése is szerepelt, ösz- szel már 386 holdról aratnak rizst. A rizstelepépítési munkákra eddig negyvenezer forintot kaptak. Ve­téskor holdanként újabb 100 forin­tot, gyomláláskor 300 forintot kap­nak előlegként. Azonkívül szerző­déses cukorrépát, dohányt és egyéb ipari növényeket termelnek. Ezek révén szintén termelési előleghez jut a szövetkezt tagsága. Szerződést kötöttek 100 sonka­süldő nevelésére. Van erre lehető­ségük, mert a jószágtartásra is sok­kal nagyobb gondot fordítanak, — mint az elmúlt évbtn az állatte­nyésztés fejlesztésének pedig most az egész tagság nagy hasznát látja. Egyedül a sonkasüldőnevelési szer­ződés folytán 80 ezer forinthoz ju­tottak nemrégiben a tsz tagjai. — Ezenkívül határidő előtt tudják teljesíteni állam iránti kötelezett­ségeiket. A tej és tejtermék, a to­jás, valamint a baromfi értékesítése minden hónapban 14—15 ezer fo­rintot hoz a szövetkezet gazdasá­gának. Állam iránti kötelezettsé­geik teljesítésére beadott hízottser­tésekért pedig legutóbb 30 ezer fo­rintot kaptak, s jelentős kukorica­beadási kedvezményben részesül­tek. A jövő hónapban újabb 50 hízottsertést adnak be. Elősegítik ezzel is a hús- és zsirellátás további megjavítását. Ilyen módszerekkel tudták elérni a kunhegyesi Vörös Október tsz tagjai, hogy idáig több mint 150 ezer forintot osztottak szét munkaegység előlegként. A Járműjavító dolgozói “ " Mái már is sok segítséget adtak a Zalka Máté tsz-nek IV 1 ’em régen (kötöttéfk meg a szolnoki Járműjavító munkásai és a kunmártoni Zalka Máté termelőszövetkezet tagjai a patromálási szerződést. Ennek alapján az üzemi dolgozók elvtársi segítséget nyúj­tanak a termelőszövetkezeti tagok munkájához, a szövetkezeti gazdaság fejlesztéséhez. Kijavítják a szövetkezet kalapácsos daráló­ját, felszerelik a tehenészetben a vízvezetéket, azonkívül szerszámok­kal, más gazdasági gépek kijavításával segítik elő a jövedelmező termelést, A Zalka Máté termelőszövetkezet tagjai méhészetet Is létesítenek és az ehhez szükséges faanyagokat, vaslemezeket a Jár­műjavító dolgozói biztosítják. Ezenkívül a termelőszövetkezet mű­helye részére szerszámokat készítenek és javítanak. A gazdasági se­gítségen kívül az üzemi pártszervezet, szakszervezet rendszeres kap­csolatot tart a termelőszövetkezet tagjaival. ^ Járműjavító dolgozói állják szavukat. A száz darab méh- kaptár készítéséhez kijavítá,sához már eljuttatták a fa­anyagot, i kocsik és egyéb gazdasági gépekhez szükséges vaslemeze­ket is elküldték. Földi Béla elvtárs, a Járműjavító üzemi pártbizott­ságának tagja rendszeresen résztvesz a termelőszövetkezet pártszer­vezetének munkájában. — Képünkön Babosik Ferenc, a Járműjavító igazgatója. Marton Ferenc, a Zalka Máté tsz elnöke. Kardos Baiflzc a tsz párttitkára és Cseh Sándor, a Járműjavító párttitkára kézfogas­sal erősítik meg az üzem és a termelőszövetkezet közötti szerződést!

Next

/
Thumbnails
Contents