Szolnok Megyei Néplap, 1954. április (6. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-18 / 92. szám
1954 április 18. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 9 Mozdonyvezetőink versenyének szorgos napjai Akikre büszke a Vízügyi Igazgatóság \ prilis múlóbaji van már, de a jó meleg tavasz még a hírnökét sem küldte el. Pedig, ha valahol várnak rá, a Fűtőházban nagyon. A téli szállítási nehézségek miatt visszamaradt 32.000 tonna árut kell elszállítaniok rendeltetési helyére napi terveik teljesítésén túl — s a fokozott feladatok elvégzését nagyban elősegítené az enyhébb idő. A szolnoki Fűtőház dolgozói vállalták, hogy a gócponti verseny keretében április 18-ig elszállítják a visszamaradt elegyet. Kemény küzdelem indult a vállalás teljesítéséért. A nyolcadik túlsúlyos vonat Molnár K. Miklós mozdonyvezető elgondolkozva lépegeti át a síneket, munkába igyekszik ezen a szeles, csípős hajnalon. Azt forgatja fejében, hogyan vállalhatná túlsúly továbbítását gyorsvonati géppei. Pestre szól a vezénylése, a délelőtt, meg a reggel eléggé forgalmas ezen a szakaszon s a gyors mozdony sem nagy teherre való, végül is úgy határozott, hegy mégis megpróbálja. — Hová ilyen korán — köszöntének rá ismerősei az éjjeli szolgálatból. — Budapestre — válaszolja, ahogy felriad gondolataiból s azt is hozzáteszi, amit az imént határozott: mégpedig gyorsgéppel, túlsúllyal. — Hányadik túlsúlyos vonatod ez már — érdeklődnek tovább. — A nyolcadik » egyben az utolsó is, sajnos, mert kifutottunk már a hónapból. | Fékpróba, indulás Néhány perc múlva már gépe előtt áll. Hatalmas, erős mozdony ez, gyors is mint a villám, hiszen gyorsvonat továbbítására konstruálták. Molnár elvtárs azonban rá meri bízni a túlsúly vontatását is, hiszen ismeri teljesítőképességét, minden porcikáját. Az indulás előtt most ismét átnézi. Először a kazánt, majd a gépezetet vizsgálja meg s az utolsó csavar sem kerüli el figyelmét. Mikor ezzel végzett, meggyőződik, jól előkészítették-e a szenet. Azután felmászik a vaslépcsőn, megindítja a gépet s a magános mozdony zakatolva szalad át a rendező váltóin az elkészített szerelvény felé. Fütyülés, zászlójelek s a gép finoman ráállt a hosszú, 30 százalékos túlsúllyal terhelt szerelvényre. Még néhány perc. A mozdonyvezető fékpróbát tart a hosszú kocsisorral, megnézi, hogy a esavarkapcsolatok jól vannak-e összeállítva, azután pár szót vált a vonatkísérő brigáddal s a vonat máris készen áll 100 kilométeres útjára. 1 Szabad a pálya _____ Mí g a mozdonyvezető az indulás előkészületeit végzi, Varjú Béla és Dóra Gábor fűtők — félszemmel a feszmérőt figyelve — táplálják a tüzet. Megvan a szükséges gőznyomás, a jelző zöldre vált s lassan, alig észrevehetően megmozdul a gép óriási kereke. Második fordulatot már gyorsabban teszi s mikor lendületbe jött az utánakapcsolt kocsisor. egyre fokozza az iramot. Az ujszászi kijáraton már csaknem teljes sebességgel kattognak át a kerekek az acélsíneken. Az egyik fűtő állandó.-> nyomáson tartja a kazánt, a másik éber szemmel figyeli a pályát. Cegléden a forgalmi szolgálattevő már várta őket, „Zöld utat'’ adott s 40 kilométeres sebességgel robognak tovább. Mikor a ceglédi bejáraton áthaladnak, Molnár elvtárs a gőzsíp fogantyújához nyúl s hosszú sípjellel jelzi az áthaladást. Teljes sebességgel, megállás nélkül jutottak el Pestre. A gyorsvonati gép, a túlterhelt vonattal is kitett magáért s kitettek magukért a mozdony derék dolgozói is. Kongresszusi vállalásukat 126 százalékra teljesítették. Az ő érdemük is az, hogy határidő előtt végzett a vontatási telep a télről visszamaradt áru továbbításával. | Mozdonyszépségverseny Lázas készülődés folyik a szolnoki Fűtőház II. vágányán Ézsiás Kálmán mozdonyvezető fűtőivel: Simon Istvánnal és Ecsekd Ferenccel ugyancsak mossa, súrolja az amúgy is tiszta mozdonyt. Vájjon hová készülnek? — Mozdonyszépségversenyre *— felelik vidáman, amikor megkérdezzük tőlük. Szívesen elmesélik részletesebben is, hogy miért e nagy igyekezet. A mozdonykarbantartási és tisztasági verseny döntője lesz ugyanis néhány nap múlva. Ézsiás elvtárs gépe is jelölve lett s meg akarják nyerni a versenyt. Minden feltételük megvan hozzá. Az ő mozdonyuk a legtisztább s a legjobban karbantartott gép. Javítási és mosási tervüket 108 százalékra teljesítették, a javítás öntkölfségét 26 százalékkal csökkentették. Ezért már eddig is kaptak fejenként 400, illetve 200 forint jutalmat. Szombati József HÚSVÉTI NÉPSZOKÁSOK MEGYÉNKBEN A magyar néprajztudomány ha talmas összefoglaló munkája a Magyar Népzene Tára II. kötete hagyta el nemrégiben a sajtót az Akadémia kiadásában. Jeles napok — címen. Bartók Béla és Kodály Zoltán évtizedes munkájának eredményeképpen újévtől kezdve végig kísérhetjük az egyes napokhoz fűződő népszokásokat. Húsvéttal kapcsolatos éneke» népi szokásról megyénk területéről nem tud ez a könyv sem. De vannak másféle élő népszokások, amelyeket érdemes feljegyezni. Talán legismertebb közülük a kolompolás: Husvét előtti héten a gyerekek estefelé össze- gyülekeznek és tülkölve, kolcmpol- va, edényeket ütögetve járják az utcákat. Csökevényes formája régi népszokásnak, ma már nem is tudják megmondani, miért csinálják. A pirostojás-festés is szokásban van megyeszerte. Rendszerint piros, kék, vagy tarka színre festik a tojásokat, de régebben előfordult Szolnokon, hogy tojásfestő asszonyhoz vitték el. Husvét napján pedig, nemcsak a fiatal gyerekek, hanem a felnőtt férfiak is locsolkodni járnak. Már korán reggel bezörögnek az 5—10 éves apró légénykék (három-négy együtt) nagy „otkolonyos” üveggel a kezükben a lányos házakhoz. Az élelmesebbje néhánysoros versikét is mond. Rendszerint benne van ez a néhány sor is: „.. .Arra kérjük az anyját, Adja ide a jányát, Hogy rózsavízzel meglocsotliassuk! Először a lányokat, majd az asszonyokat öntözik meg a szagos vízzel. Viszonzásképpen virágot (nárcisz, jácint, vagy tulipán) tűznek a ruhájuk bal mellére és adnak a fiúknak 1—2 piros tojást. Ezt azonban a gyerekek nem sokra tartják. Láttam már, hogy mikor minden zsebük tele volt vele, egymást dobálták meg pirostojással. Újabban csokoládé tojás, stb. jött szokásba. A nagyobb legényeket az öntö- zéskor meg is vendégelik a szokásos sonkával, tojással, vagy kocsonyával és borral. Itt az öntözésnél igen gyakran kútvlzet használnak. Érdekes szokása volt Szolnokon a Jászkürt-utcában lakó Ben- csik Gyula asztalosnak. Az utcai kerítésen kidugta a fejét és ha asz- szony, vagy lány jött arra, kis pohár vízzel öntötte nyakon őket. S amikor méltatlankodva rászóltak: „Napunk van ma!” — válaszolta. El is kerülték aztán messzire háza környékét. Kisújszálláson a 900-as évek elején — mesélte id. Papi Lajosné — husvét vasárnapján tamburás bálákat rendeztek kint a tanyákon. Hogy fel ne törjék a szoba földjét, fellocsolták és törekkel lehintették. Husvét másnapján a legények csoportba verődve, vagy egyenként mentek a lányokhoz locsolkodni. Beköszöntek a lányos házhoz: — Nénémasszony, szabad-e a lányát meglocsolni? = e szavakkal kértek engedélyt a locsolásra. A lány anyja először szabadkozott: —• Nincs itthon. — Vagy: — Alszik még, vagy éppenséggel elbújt a locsolkodók elől. A legények akkor elbújtak az udvarban. Az anya pedig bement a lányához. Nem szólt egy darabig semmit, tett-vett a szobában. Egyszer csak rászólt a lányára: — Rozka, te! Hozz be egy veder vizet! Rozka pedig megfeledkezve a lo- csolkodásról, a kútra szalad. Az udvarban lesben álló legények elkapták akkor a lányt és a kút mellett meglocsolták. Van, akit jobban (vederrel, bögrével), van, akit kevesebbé locsoltak meg ... attól függ. Az öntözés után megvendégelik a legényeket és azok mennek a következő lányosházhoz. okféle módja van az öntözésnek. Az idősebbek közül sokan megcsinálják, hogy elmennek látogatóba. Elbeszélgetnek, majd megvendégelés közben, mintha megszomjaznának, kérnek egy pohár vizet a lánytól, vagy asszonytól. Azzal végzik azután a locsolko- dást. Husvét keddjén régi szokás szerint a lányok locsolták meg a legényeket. Persze nem szagosvízzel vagy kölnivel, hanem jó friss kút- vízzel. Ezt nemcsak az öregek mesélik, hanem megörökítette ezt a szokást Vágó Pál festőművész is a múlt század végén készült festményén. A „Húsvéti öntözés“’ című képén egy ötlovas parasztszekér vágtat a jászsági falun keresztül, a kerítés mögül pedig a fürge lányok vödör vizet zúdítanak a kocsin ülők nyaka közé. A lovak megriadva rántják félre a kocsirudat. A legények nehezen tudják megfékezni az ijedt állatokat s ezen a lányok jót nevetnek. A Jászapátin született kiváló ^ festő jól ismerte a jászsági szokásokat, hiszen sok képben örökítette meg azokat. Szükség volna azonban sokak segítségére, hogy a megyénkben élő, de nem említett és fel nem jegyzett szokásokat megfigyeljük, pontosan leírjuk és azokat, akár a Társadalmi Néprajzi Gyüjtőpályázatok útján, vagy közvetlenül a múzeumoknak átadva, a néprajztudomány számára megörökítsük. Ezen a téren ifjak, öregek egyaránt sokat tehetni. Kaposvári Gyula Szolnok, Múzeum Nagyszabású képzőművészeti kiállítás Szolnokon Április 21-én. szerdán nyílik meg Szolnokon a „Képzőművészeink úi alkotásai“ kiállítás, melyen több mint hetven festmény, számos grafikai és szobrászati alkotás mutatja majd meg képzőművészeink új műveit. A kiállítás anyaga az ország legnevesebb művészeinek munkájáról ad képet. Az ünnepélyes megnyitásra 21-én délután fél 5-kor kerül sor a Tiszti Club földszinti helyiségében. — A kiállítás két hétig tart. fl fémgyűjtésben Tiszafüred, Törökmiklés vezel Nagy lendülettel indult a vas- gyűjtés megyénkben is, de a nem elég gondos szervezés miatt jelenleg vasgyüjtésben a 8., fémgyűjtésben pedig a 16. helyen állunk az országos versenyben. A multévi szép eredményeket azért nem tudtuk eddig elérni, mert a vezetők nem mozgósították kellően a hozzájuk tartozó szerveket. Szép eredmények születtek eddig Tiszafüreden, Törökmiklóson és Turkevén, de szinte eredménytelenül áll Karcag, Mezőtúr és Kunmárton. Az egyik fő hiba, hogy a MÉH és a földművesszövetkezetek nem értették meg a rendelkezéseket és rendszertelenül, egymást keresztezve kezdték meg a gyűjtést. A városokban mindenütt varrnak MÉH- telepek. Itt akkor érünk el jó eredményt, ha egy irányítója van a gyűjtésnek. Jelen esetben ez a MÉH. Falvakban, tanyákon — ez a földművesszövetkezetek területe — sokkal jobban meg kell szervezni a hulladékvasak összegyűjtését. Ez a feladat a földművesszövetkezetekre vár, A vasgyüjtés sikerét hátráltatja az a furcsa eset, ami Kenderesen történt. Átvették ugyan a vashulladékot, de nem fizették ki az érte járó összeget. Túlbuzgósággal sem érünk el célt. Kakatpusztán például a 80 lóerős, javítás alatt lévő kazánt a Szövetkezetek Szállítmányozási Vállalata dolgozói leszereltek és átadták a MÉH-nek. A jó szervezés mellett még fontos, hogy a gyűjtéssel ne háborgassuk feleslegesen a lakosságot, ne erőszakkal, zaklatás után vigyenek el bárhonnan is hulladékot. A fiatalság vegye ki részét a vasgyüj- tésből, de az a tanulás rovására ne menjen. A hátralévő idő jó kihasználásával még helyrehozhatják az eddigi hibákat és megyénk — úgy mint eddig is — a legjobban gyűjtő megyék közé kerülhet, A szolnoki vízügyi Igazgatóság az országban a tizenegy hasonló szervezet közül az 1954. évben a legnagyobb feladatokat végzi. Sokszáz fizikai dolgozó, azonkívül műszaki értelmiségiek és adminisztratív erőik dolgoznak lelkesen, becsületesen a kormánypregramm célkitűzéseinek megvalósításáért. Igazgatóságunk feladata, hogy az öntözési idény megkezdéséig, május 10-ig mintegy 8000 kát. hold rizstelepet adjon át a termelőszövetkezeteknek. valamint az állami gazdaságodénak. ahol már az idén megkezdhetik a rizsnek. — a kerti- és szántóföldi növényeknek a termesztését. Ezt a feladatot a kedvezőtlen időjárás ellenére április 10-ig 64 százalékra teljesítettük. A* építendő telepek felderítése és a tervek idejére való elkészítése terén különösen ió munkát végzett Lánczy Antal főmérnök, aki fáradságot nem ismerve személyesen látogatta meg azokat a tsz-eket. ahol öntözőtelep beépítési Programm volt és helyszínen adott segítséget a termelőszövetkezeteknek a munkához. Irányította a tervező részleg munkáját, melynek vezetője Kató István kartárs és fáradhatat-i lan munkatársai: Kató János és Szurmai Ferenc technikusok. A terv sikeres teljesítése terén kiemelkedő eredményt ért el: Ha- mar József a kisújszállási kirendeltség vezetője, aki jó szervező munkájával elérte azt. hogy a tsz-ek rizstelep építései határidő előtt 18 nappal befejeződtek. Molnár Lajos a iászkiséri kirendeltség vezetője, szintén szorgalmasan dolgozik a munka mielőbbi befejezésén. Dicséretet érdemel Jan- csó József, az abonyi munkahely vezetője. Tóth Barna és < Kása János technikusok, (az előbbi a kun- hegyesi építésvezetőség vezetője, az utóbbi pedig az óballai munkahely irányítója) — lelkes és odaadó munkájukkal segítették öntözési tervünk határidő előtti teljesítését. Pártszervezetünk szakszervezetünk jó politikai és szervező munkája ad segítséget ahhoz, hogy kiterjesszük a kongresszusi munkaversenyt, a nagyszerű cél megvalósítása érdekében. Hodos János. a Szolnoki Vízügyi Igazgatóság igazgatója. i A MÁV szertár sztahanovista brigádjai csökkentették a vagonkirakási időt I FONTOS 1 felelősségteljes mun kát végeznek a szolnoki MÁV szertár dolgozói, ök láttáik el a Járműjavítót, a szolnoki Fűtőházat, a oá lyafenmtartást és az ehhez tartozó IX-es pályamesteri szakaszt a szükséges anyagokkal, tüzelőszerrel. A termelés zavartalan biztosításához többezer-féle anyagot kell beszerezniük és eliuttatnick a különféle vasúti szolgálati ágakhoz. Három kiváló munkásból álló brigád végzi az anyagmozgatást. Molnár Imre. Boros Péter és Zámbori István brigádvezetők és brigádjuknak tagjai nem sajnálják a fáradságot a legszorgalmasabb munkások közé tartoznak. A kongresszusi versenyben a Molnár- és a Boros-brigád el is nverte a sztahanovista címet. KCí/tíNtlSRN ió munkát vé— V ................... ge ztek a vagonok kirakásánál: márciusban az előírt 1.1 óra helyett 0.67 órára szorították le a kocsik átlagos kirakási ideiét. A két sztahanovista brigád 760 kocsi szenet rakott ki a szolnoki Fűtőház szénterén. Jó munkaszervezéssel elérték, hogy egyetlen nap alatt 20— 24 vagon kiürítésével is végeznek. Teljesítményük — amivel a sztahanovista szintet is elérték — 150 százalék körül mozog. Ezzel nagyban hozzájárultak a vasúti üzemek jó anyagellátásához, I A JÁRMŰJAVÍTÓ | telephelyén nehéz körülmények között kell dol- gozniok a szertár munkásainak. —< Ké.’lerővel mozgatják a megrakott és üres vagonokat a Zámbori-bri- gád tagjai s többórai megfeszített izommunkát kíván a megrakott kocsik beállítása. Ilyen nehéz körülmények között is igyekeznek megállni helyüket a szertáriak, azonban feltétlenül időszerű lenne mái* egy vontatószerkezet beállítása -« erőt. munkát takaríthatnának mert ezáltal. A SZERTÁR 1 dolgozói büszkék) lehetnek sztahanovista brigádjaikra* Zombori brigádvezetőre és embereire, akik a Járműjavító telepén rt legnehezebb körülmények között M megállják helyüket. — Pusztán erejükre és ügyességükre támaszkodva 131 százalékos teljesítmónvt értek el. A kedvezőtlen tavaszi időjárás miatt fokozott gondot kell fordítani a növényápolásra A kedvezőtlen tavaszi időjárás miatt fokozott gondot kell fordítani a növényápolásra, hogy minél jobban meggyorsítsuk a növények fejlődését. Amikor elmúlt a fagyveszély. sarabolni, hengerezni kell. Feltétlenül szükség van fejtráevá- zásra is. nitrogénműtrágyával. Ahol pedig a vetés elfagyott, a legsürgősebben újra kell vetni. Ilyen esetben ne szántsunk, hanem a talajt ekekapával, kultivátorral vagy fogassal és hengerrel készítsük el vetés alá. Nem szabad elfeledni, hogy a szokottnál lassabban fejlődő növények érzékenyebbek a kártevőkkel és betegségekkel szemben. A jó növényápolás a fejlődés meggyorsításával csökkenti ezt az érzékenységet, de fokozott figyelmet kell fordítani a növényvédelmi munkára is. A répa- földeket földi-bolha ellen porozni kell, a már kikelt cukorrépát pedig a répabarkó ellen arzénes szerekkel permetezzük meg. (MTI.) He sértődjenek men a bírálatért a törökmiklósi MÁí dolgozói Ez év januárjában megbíráltuk a Néplapban a törökmiklósi MÁV állomás raktári dolgozóit. Nem jó szívvel vették, s igyekeztek ezt a munkájukkal is bebizonyítani — illetve éreztetni. Április 1-én 20 órakor 5 vagon sóder érkezett szövetkezetünk részére. A vasút 2-án reggel 8 órakor értesített bennünket. Azonnal öt szaktársunkat küldtük ki az állomásra a szállítmány kirakásához. Nagy volt a meglepődésünk — amikor kimentünk — a vasút egy vagonnal már kényszerkirakást eszközölt. Ez 260.— Ft-ba, s a 3 vagon fefcbére 160.— Ft-ba került szövetkezetünknek. Szerintünk ez indokolatlan, mert 2-án délben a vagonokat kiürítve átadtuk, Tudjuk azt, hogy az előző állomás 5—10 órával előbb értesíti a fogadó állomást arról, hogy milyen árut kapnak. így módjában lett volna a törökmiklósi állomás dolgozóinak az értesítés, Szövetkezetünk tagjai rossznéven vették, hogy fölöslegesen 420.— forintot kellett kifizetni. Szeretnénk, ha a jövőben hasonló dolgok nem fordulnának elő. Pató Imre levelező Törökmiklós Építőipari KTSZ Keltetőgép Tan, hőszabályzó nincs! 1953 tavaszán a fegyvernek! Vörös Csillag tsz a budapesti Malom- szerelő és Gépjavító Vállalat Keltetőgépgyár részlegétől egy keltetőgépet kapott. A gépet azonban hiányosan küldték. Hőszabályzó nem érkezett vele, így azt üzemeltetni nem tudják. A tsz vezetősége az elmúlt egy esztendő alatt már egv ládára való sürgetőlevelet küldött a vállalatnak. Még csak válaszra sem méltatták, de a hőszabályzót sem küldték el. Helyes lenne, ha a Malomszerelő és Gépjavító Vállalat vezetősége nem csak ígéreteiben, hanem tetteivel is segítené a mező- gazdaság fejlesztését, a kcrrr'-y- programm megvalósulását. KEREK GUSZTÁV járási főagronómus Törökmiklós
