Szolnok Megyei Néplap, 1954. április (6. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-18 / 92. szám

1954 április 18. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 9 Mozdonyvezetőink versenyének szorgos napjai Akikre büszke a Vízügyi Igazgatóság \ prilis múlóbaji van már, de a jó meleg tavasz még a hírnökét sem küldte el. Pedig, ha valahol várnak rá, a Fűtőházban nagyon. A téli szállítási nehézségek miatt visszamaradt 32.000 tonna árut kell elszállítaniok rendeltetési helyére napi terveik teljesítésén túl — s a fokozott feladatok elvégzését nagyban elősegítené az eny­hébb idő. A szolnoki Fűtőház dolgozói vállalták, hogy a gócponti verseny keretében április 18-ig elszállítják a visszamaradt elegyet. Kemény küzdelem indult a vállalás teljesítéséért. A nyolcadik túlsúlyos vonat Molnár K. Miklós mozdonyvezető elgondolkozva lépegeti át a síne­ket, munkába igyekszik ezen a sze­les, csípős hajnalon. Azt forgatja fejében, hogyan vállalhatná túlsúly továbbítását gyorsvonati géppei. Pestre szól a vezénylése, a délelőtt, meg a reggel eléggé forgalmas ezen a szakaszon s a gyors mozdony sem nagy teherre való, végül is úgy ha­tározott, hegy mégis megpróbálja. — Hová ilyen korán — köszön­tének rá ismerősei az éjjeli szolgá­latból. — Budapestre — válaszolja, ahogy felriad gondolataiból s azt is hoz­záteszi, amit az imént határozott: mégpedig gyorsgéppel, túlsúllyal. — Hányadik túlsúlyos vonatod ez már — érdeklődnek tovább. — A nyolcadik » egyben az utol­só is, sajnos, mert kifutottunk már a hónapból. | Fékpróba, indulás Néhány perc múlva már gépe előtt áll. Hatalmas, erős mozdony ez, gyors is mint a villám, hiszen gyorsvonat továbbítására konstruál­ták. Molnár elvtárs azonban rá meri bízni a túlsúly vontatását is, hiszen ismeri teljesítőképességét, minden porcikáját. Az indulás előtt most ismét átnézi. Először a kazánt, majd a gépezetet vizsgálja meg s az utolsó csavar sem kerüli el fi­gyelmét. Mikor ezzel végzett, meg­győződik, jól előkészítették-e a szenet. Azután felmászik a vaslép­csőn, megindítja a gépet s a magá­nos mozdony zakatolva szalad át a rendező váltóin az elkészített sze­relvény felé. Fütyülés, zászlójelek s a gép fi­noman ráállt a hosszú, 30 százalékos túlsúllyal terhelt szerelvényre. Még néhány perc. A mozdonyvezető fék­próbát tart a hosszú kocsisorral, megnézi, hogy a esavarkapcsolatok jól vannak-e összeállítva, azután pár szót vált a vonatkísérő brigád­dal s a vonat máris készen áll 100 kilométeres útjára. 1 Szabad a pálya _____ Mí g a mozdonyvezető az indulás előkészületeit végzi, Varjú Béla és Dóra Gábor fűtők — félszemmel a feszmérőt figyelve — táplálják a tüzet. Megvan a szükséges gőznyo­más, a jelző zöldre vált s lassan, alig észrevehetően megmozdul a gép óriási kereke. Második fordu­latot már gyorsabban teszi s mikor lendületbe jött az utánakapcsolt ko­csisor. egyre fokozza az iramot. Az ujszászi kijáraton már csaknem teljes sebességgel kattognak át a kerekek az acélsíneken. Az egyik fűtő állandó.-> nyomá­son tartja a kazánt, a másik éber szemmel figyeli a pályát. Cegléden a forgalmi szolgálattevő már várta őket, „Zöld utat'’ adott s 40 kilo­méteres sebességgel robognak to­vább. Mikor a ceglédi bejáraton át­haladnak, Molnár elvtárs a gőzsíp fogantyújához nyúl s hosszú síp­jellel jelzi az áthaladást. Teljes sebességgel, megállás nél­kül jutottak el Pestre. A gyorsvo­nati gép, a túlterhelt vonattal is kitett magáért s kitettek magukért a mozdony derék dolgozói is. Kon­gresszusi vállalásukat 126 száza­lékra teljesítették. Az ő érdemük is az, hogy határidő előtt végzett a vontatási telep a télről visszama­radt áru továbbításával. | Mozdonyszépségverseny Lázas készülődés folyik a szol­noki Fűtőház II. vágányán Ézsiás Kálmán mozdonyvezető fűtőivel: Simon Istvánnal és Ecsekd Ferenc­cel ugyancsak mossa, súrolja az amúgy is tiszta mozdonyt. Vájjon hová készülnek? — Mozdonyszépségversenyre *— felelik vidáman, amikor megkér­dezzük tőlük. Szívesen elmesélik részletesebben is, hogy miért e nagy igyekezet. A mozdonykarbantartási és tisztasági verseny döntője lesz ugyanis né­hány nap múlva. Ézsiás elvtárs gépe is jelölve lett s meg akarják nyerni a versenyt. Minden feltéte­lük megvan hozzá. Az ő mozdo­nyuk a legtisztább s a legjobban karbantartott gép. Javítási és mo­sási tervüket 108 százalékra teljesí­tették, a javítás öntkölfségét 26 százalékkal csökkentették. Ezért már eddig is kaptak fejenként 400, illetve 200 forint jutalmat. Szombati József HÚSVÉTI NÉPSZOKÁSOK MEGYÉNKBEN A magyar néprajztudomány ha talmas összefoglaló munkája a Magyar Népzene Tára II. kötete hagyta el nemrégiben a sajtót az Akadémia kiadásában. Jeles napok — címen. Bartók Béla és Kodály Zoltán évtizedes munkájának ered­ményeképpen újévtől kezdve végig kísérhetjük az egyes napokhoz fű­ződő népszokásokat. Húsvéttal kap­csolatos éneke» népi szokásról me­gyénk területéről nem tud ez a könyv sem. De vannak másféle élő népszokások, amelyeket érdemes feljegyezni. Talán legismertebb kö­zülük a kolompolás: Husvét előtti héten a gyerekek estefelé össze- gyülekeznek és tülkölve, kolcmpol- va, edényeket ütögetve járják az utcákat. Csökevényes formája régi népszokásnak, ma már nem is tud­ják megmondani, miért csinálják. A pirostojás-festés is szokásban van megyeszerte. Rendszerint piros, kék, vagy tarka színre festik a tojásokat, de régebben előfordult Szolnokon, hogy tojásfestő asszony­hoz vitték el. Husvét napján pedig, nemcsak a fiatal gyerekek, hanem a felnőtt férfiak is locsolkodni járnak. Már korán reggel bezörögnek az 5—10 éves apró légénykék (három-négy együtt) nagy „otkolonyos” üveggel a kezükben a lányos házakhoz. Az élelmesebbje néhánysoros versikét is mond. Rendszerint benne van ez a néhány sor is: „.. .Arra kérjük az anyját, Adja ide a jányát, Hogy rózsavízzel meglocsotliassuk! Először a lányokat, majd az asszo­nyokat öntözik meg a szagos vízzel. Viszonzásképpen virágot (nárcisz, jácint, vagy tulipán) tűznek a ru­hájuk bal mellére és adnak a fiúk­nak 1—2 piros tojást. Ezt azonban a gyerekek nem sokra tartják. Lát­tam már, hogy mikor minden zse­bük tele volt vele, egymást dobál­ták meg pirostojással. Újabban cso­koládé tojás, stb. jött szokásba. A nagyobb legényeket az öntö- zéskor meg is vendégelik a szokásos sonkával, tojással, vagy kocsonyával és borral. Itt az öntö­zésnél igen gyakran kútvlzet hasz­nálnak. Érdekes szokása volt Szol­nokon a Jászkürt-utcában lakó Ben- csik Gyula asztalosnak. Az utcai kerítésen kidugta a fejét és ha asz- szony, vagy lány jött arra, kis po­hár vízzel öntötte nyakon őket. S amikor méltatlankodva rászóltak: „Napunk van ma!” — válaszolta. El is kerülték aztán messzire háza környékét. Kisújszálláson a 900-as évek ele­jén — mesélte id. Papi Lajosné — husvét vasárnapján tamburás bálá­kat rendeztek kint a tanyákon. Hogy fel ne törjék a szoba földjét, fellocsolták és törekkel lehintették. Husvét másnapján a legények cso­portba verődve, vagy egyenként mentek a lányokhoz locsolkodni. Beköszöntek a lányos házhoz: — Nénémasszony, szabad-e a lá­nyát meglocsolni? = e szavakkal kértek engedélyt a locsolásra. A lány anyja először szabadkozott: —• Nincs itthon. — Vagy: — Al­szik még, vagy éppenséggel elbújt a locsolkodók elől. A legények ak­kor elbújtak az udvarban. Az anya pedig bement a lányához. Nem szólt egy darabig semmit, tett-vett a szobában. Egyszer csak rászólt a lányára: — Rozka, te! Hozz be egy veder vizet! Rozka pedig megfeledkezve a lo- csolkodásról, a kútra szalad. Az udvarban lesben álló legények el­kapták akkor a lányt és a kút mel­lett meglocsolták. Van, akit jobban (vederrel, bögrével), van, akit ke­vesebbé locsoltak meg ... attól függ. Az öntözés után megvendégelik a legényeket és azok mennek a kö­vetkező lányosházhoz. okféle módja van az öntözés­nek. Az idősebbek közül so­kan megcsinálják, hogy elmennek látogatóba. Elbeszélgetnek, majd megvendégelés közben, mintha megszomjaznának, kérnek egy po­hár vizet a lánytól, vagy asszony­tól. Azzal végzik azután a locsolko- dást. Husvét keddjén régi szokás sze­rint a lányok locsolták meg a le­gényeket. Persze nem szagosvízzel vagy kölnivel, hanem jó friss kút- vízzel. Ezt nemcsak az öregek me­sélik, hanem megörökítette ezt a szokást Vágó Pál festőművész is a múlt század végén készült festmé­nyén. A „Húsvéti öntözés“’ című képén egy ötlovas parasztszekér vágtat a jászsági falun keresztül, a kerítés mögül pedig a fürge lányok vödör vizet zúdítanak a kocsin ülők nyaka közé. A lovak meg­riadva rántják félre a kocsirudat. A legények nehezen tudják megfé­kezni az ijedt állatokat s ezen a lá­nyok jót nevetnek. A Jászapátin született kiváló ^ festő jól ismerte a jászsági szokásokat, hiszen sok képben örö­kítette meg azokat. Szükség volna azonban sokak se­gítségére, hogy a megyénkben élő, de nem említett és fel nem jegyzett szokásokat megfigyeljük, pontosan leírjuk és azokat, akár a Társadal­mi Néprajzi Gyüjtőpályázatok út­ján, vagy közvetlenül a múzeumok­nak átadva, a néprajztudomány számára megörökítsük. Ezen a té­ren ifjak, öregek egyaránt sokat tehetni. Kaposvári Gyula Szolnok, Múzeum Nagyszabású képzőművészeti kiállítás Szolnokon Április 21-én. szerdán nyílik meg Szolnokon a „Képzőművészeink úi alkotásai“ kiállítás, melyen több mint hetven festmény, számos gra­fikai és szobrászati alkotás mutatja majd meg képzőművészeink új mű­veit. A kiállítás anyaga az ország legnevesebb művészeinek munkájá­ról ad képet. Az ünnepélyes meg­nyitásra 21-én délután fél 5-kor ke­rül sor a Tiszti Club földszinti he­lyiségében. — A kiállítás két hétig tart. fl fémgyűjtésben Tiszafüred, Törökmiklés vezel Nagy lendülettel indult a vas- gyűjtés megyénkben is, de a nem elég gondos szervezés miatt jelen­leg vasgyüjtésben a 8., fémgyűjtés­ben pedig a 16. helyen állunk az országos versenyben. A multévi szép eredményeket azért nem tud­tuk eddig elérni, mert a vezetők nem mozgósították kellően a hoz­zájuk tartozó szerveket. Szép ered­mények születtek eddig Tiszafüre­den, Törökmiklóson és Turkevén, de szinte eredménytelenül áll Kar­cag, Mezőtúr és Kunmárton. Az egyik fő hiba, hogy a MÉH és a földművesszövetkezetek nem értették meg a rendelkezéseket és rendszertelenül, egymást keresztez­ve kezdték meg a gyűjtést. A váro­sokban mindenütt varrnak MÉH- telepek. Itt akkor érünk el jó ered­ményt, ha egy irányítója van a gyűjtésnek. Jelen esetben ez a MÉH. Falvakban, tanyákon — ez a földművesszövetkezetek területe — sokkal jobban meg kell szervezni a hulladékvasak összegyűjtését. Ez a feladat a földművesszövetkezetekre vár, A vasgyüjtés sikerét hátráltatja az a furcsa eset, ami Kenderesen történt. Átvették ugyan a vashul­ladékot, de nem fizették ki az érte járó összeget. Túlbuzgósággal sem érünk el célt. Kakatpusztán pél­dául a 80 lóerős, javítás alatt lévő kazánt a Szövetkezetek Szál­lítmányozási Vállalata dolgozói le­szereltek és átadták a MÉH-nek. A jó szervezés mellett még fon­tos, hogy a gyűjtéssel ne hábor­gassuk feleslegesen a lakosságot, ne erőszakkal, zaklatás után vigye­nek el bárhonnan is hulladékot. A fiatalság vegye ki részét a vasgyüj- tésből, de az a tanulás rovására ne menjen. A hátralévő idő jó kihasz­nálásával még helyrehozhatják az eddigi hibákat és megyénk — úgy mint eddig is — a legjobban gyűjtő megyék közé kerülhet, A szolnoki vízügyi Igazgató­ság az országban a tizenegy ha­sonló szervezet közül az 1954. év­ben a legnagyobb feladatokat végzi. Sokszáz fizikai dolgozó, azonkívül műszaki értelmiségiek és adminisz­tratív erőik dolgoznak lelkesen, be­csületesen a kormánypregramm célkitűzéseinek megvalósításáért. Igazgatóságunk feladata, hogy az öntözési idény megkezdéséig, május 10-ig mintegy 8000 kát. hold rizs­telepet adjon át a termelőszövetke­zeteknek. valamint az állami gaz­daságodénak. ahol már az idén meg­kezdhetik a rizsnek. — a kerti- és szántóföldi növényeknek a termesz­tését. Ezt a feladatot a kedvezőtlen időjárás ellenére április 10-ig 64 százalékra teljesítettük. A* építendő telepek felderí­tése és a tervek idejére való elké­szítése terén különösen ió munkát végzett Lánczy Antal főmérnök, aki fáradságot nem ismerve személye­sen látogatta meg azokat a tsz-eket. ahol öntözőtelep beépítési Pro­gramm volt és helyszínen adott se­gítséget a termelőszövetkezeteknek a munkához. Irányította a tervező részleg munkáját, melynek vezetője Kató István kartárs és fáradhatat-i lan munkatársai: Kató János és Szurmai Ferenc technikusok. A terv sikeres teljesítése terén kiemelkedő eredményt ért el: Ha- mar József a kisújszállási kiren­deltség vezetője, aki jó szervező munkájával elérte azt. hogy a tsz-ek rizstelep építései határidő előtt 18 nappal befejeződtek. Molnár Lajos a iászkiséri kiren­deltség vezetője, szintén szorgalma­san dolgozik a munka mielőbbi be­fejezésén. Dicséretet érdemel Jan- csó József, az abonyi munkahely vezetője. Tóth Barna és < Kása Já­nos technikusok, (az előbbi a kun- hegyesi építésvezetőség vezetője, az utóbbi pedig az óballai munkahely irányítója) — lelkes és odaadó munkájukkal segítették öntözési tervünk határidő előtti teljesítését. Pártszervezetünk szakszerve­zetünk jó politikai és szervező mun­kája ad segítséget ahhoz, hogy ki­terjesszük a kongresszusi munka­versenyt, a nagyszerű cél megvaló­sítása érdekében. Hodos János. a Szolnoki Vízügyi Igazgatóság igazgatója. i A MÁV szertár sztahanovista brigádjai csökkentették a vagonkirakási időt I FONTOS 1 felelősségteljes mun kát végeznek a szolnoki MÁV szer­tár dolgozói, ök láttáik el a Jármű­javítót, a szolnoki Fűtőházat, a oá lyafenmtartást és az ehhez tartozó IX-es pályamesteri szakaszt a szük­séges anyagokkal, tüzelőszerrel. A termelés zavartalan biztosítá­sához többezer-féle anyagot kell be­szerezniük és eliuttatnick a külön­féle vasúti szolgálati ágakhoz. Há­rom kiváló munkásból álló brigád végzi az anyagmozgatást. Molnár Imre. Boros Péter és Zámbori Ist­ván brigádvezetők és brigádjuknak tagjai nem sajnálják a fáradságot a legszorgalmasabb munkások közé tartoznak. A kongresszusi verseny­ben a Molnár- és a Boros-brigád el is nverte a sztahanovista címet. KCí/tíNtlSRN ió munkát vé­— V ................... ge ztek a vagonok kirakásánál: márciusban az előírt 1.1 óra he­lyett 0.67 órára szorították le a ko­csik átlagos kirakási ideiét. A két sztahanovista brigád 760 kocsi sze­net rakott ki a szolnoki Fűtőház szénterén. Jó munkaszervezéssel el­érték, hogy egyetlen nap alatt 20— 24 vagon kiürítésével is végeznek. Teljesítményük — amivel a sztaha­novista szintet is elérték — 150 százalék körül mozog. Ezzel nagy­ban hozzájárultak a vasúti üzemek jó anyagellátásához, I A JÁRMŰJAVÍTÓ | telephelyén nehéz körülmények között kell dol- gozniok a szertár munkásainak. —< Ké.’lerővel mozgatják a megrakott és üres vagonokat a Zámbori-bri- gád tagjai s többórai megfeszített izommunkát kíván a megrakott ko­csik beállítása. Ilyen nehéz körül­mények között is igyekeznek meg­állni helyüket a szertáriak, azon­ban feltétlenül időszerű lenne mái* egy vontatószerkezet beállítása -« erőt. munkát takaríthatnának mert ezáltal. A SZERTÁR 1 dolgozói büszkék) lehetnek sztahanovista brigádjaikra* Zombori brigádvezetőre és embe­reire, akik a Járműjavító telepén rt legnehezebb körülmények között M megállják helyüket. — Pusztán ere­jükre és ügyességükre támaszkodva 131 százalékos teljesítmónvt ér­tek el. A kedvezőtlen tavaszi időjárás miatt fokozott gondot kell fordítani a növényápolásra A kedvezőtlen tavaszi időjárás miatt fokozott gondot kell fordítani a növényápolásra, hogy minél job­ban meggyorsítsuk a növények fej­lődését. Amikor elmúlt a fagyve­szély. sarabolni, hengerezni kell. Feltétlenül szükség van fejtráevá- zásra is. nitrogénműtrágyával. Ahol pedig a vetés elfagyott, a legsür­gősebben újra kell vetni. Ilyen eset­ben ne szántsunk, hanem a talajt ekekapával, kultivátorral vagy fo­gassal és hengerrel készítsük el ve­tés alá. Nem szabad elfeledni, hogy a szo­kottnál lassabban fejlődő növények érzékenyebbek a kártevőkkel és be­tegségekkel szemben. A jó növény­ápolás a fejlődés meggyorsításával csökkenti ezt az érzékenységet, de fokozott figyelmet kell fordítani a növényvédelmi munkára is. A répa- földeket földi-bolha ellen porozni kell, a már kikelt cukorrépát pe­dig a répabarkó ellen arzénes sze­rekkel permetezzük meg. (MTI.) He sértődjenek men a bírálatért a törökmiklósi MÁí dolgozói Ez év januárjában megbíráltuk a Néplapban a törökmiklósi MÁV ál­lomás raktári dolgozóit. Nem jó szívvel vették, s igyekeztek ezt a munkájukkal is bebizonyítani — il­letve éreztetni. Április 1-én 20 órakor 5 vagon sóder érkezett szövetkezetünk ré­szére. A vasút 2-án reggel 8 órakor értesített bennünket. Azonnal öt szaktársunkat küldtük ki az állo­másra a szállítmány kirakásához. Nagy volt a meglepődésünk — ami­kor kimentünk — a vasút egy va­gonnal már kényszerkirakást esz­közölt. Ez 260.— Ft-ba, s a 3 vagon fefcbére 160.— Ft-ba került szövet­kezetünknek. Szerintünk ez indo­kolatlan, mert 2-án délben a vago­nokat kiürítve átadtuk, Tudjuk azt, hogy az előző állo­más 5—10 órával előbb értesíti a fogadó állomást arról, hogy milyen árut kapnak. így módjában lett volna a törökmiklósi állomás dol­gozóinak az értesítés, Szövetkezetünk tagjai rossznéven vették, hogy fölöslegesen 420.— fo­rintot kellett kifizetni. Szeretnénk, ha a jövőben hasonló dolgok nem fordulnának elő. Pató Imre levelező Törökmiklós Építőipari KTSZ Keltetőgép Tan, hőszabályzó nincs! 1953 tavaszán a fegyvernek! Vö­rös Csillag tsz a budapesti Malom- szerelő és Gépjavító Vállalat Kel­tetőgépgyár részlegétől egy keltető­gépet kapott. A gépet azonban hiá­nyosan küldték. Hőszabályzó nem érkezett vele, így azt üzemeltetni nem tudják. A tsz vezetősége az el­múlt egy esztendő alatt már egv ládára való sürgetőlevelet küldött a vállalatnak. Még csak válaszra sem méltatták, de a hőszabályzót sem küldték el. Helyes lenne, ha a Ma­lomszerelő és Gépjavító Vállalat vezetősége nem csak ígéreteiben, hanem tetteivel is segítené a mező- gazdaság fejlesztését, a kcrrr'-y- programm megvalósulását. KEREK GUSZTÁV járási főagronómus Törökmiklós

Next

/
Thumbnails
Contents