Szolnok Megyei Néplap, 1954. április (6. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-17 / 91. szám
Siofiwkmegyä NÉPLAP A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA r IV. évfolyam, 91. szám Ara *>0 fillér MAI SZÄMÜNK TARTALMÁBÓL: A pártszervezetek feladata az oktatási év befejezésével kapcsolatban (2. o.) János szakember lesz (2. o.) A kunmadarasi gépállomás dolgozói teljesítik pártkongresszusi fogadalmaikat (3. o.) A fémgyüjtési verseny hírei (4. o.) Ragyogó játékkal, biztosan győzött a brazil bajnokcsapat (4, o.) 1954 április 17., szombat A kukorica terméseredményének növeléséért H‘ | azánk s így megyénk abraktakarmány-bázisa is főleg a kukoricatermelésre van alapozva. Kapásnövényeink közül a kukoricának a legnagyobb a vetésterülete. Megyénkben a szántó több mint 20 százalékán termelünk kukoricát. A nagy vetésterület ellenére, a kukorica alacsony termésátlagának következtében az abraktakarmány terén jelentős hiány mutatkozik. Éppen ezért mezőgazdasági fejlesztési tervünk többek között a kukorica terméshozamának növelését is előírja. Folyó gazdasági évünkben e feladat teljesítése döntő jelentőségű, mert az erős tél következtében a takarmányozás céljaira vetett őszi árpa több helyen kifagyott s ahol megmaradt, az állomány ritka. Igaz ugyan, hogy termelőink a kipusztult őszi árpa vetésterületének javarészét tavaszi árpával bevetették, a jó talajművelés, a megfelelő vetőágy előkészítés a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt azonban sok helyen elmaradt. Ennek következtében alacsonyabb árpatermésre kell számítanunk. Arra kell tehát törekednünk, hogy a kukorica terméshozamát az előző évekhez viszonyítva, lényegesen emeljük. A kukorica terméseredményének kialakulásában igen nagy ^ szerepet játszik a talajművelés, illetve a helyes agrotechnika alkalmazása. A bő termés elérése érdekében mindenekelőtt arra kell törekednünk, hogy a kukorica istállótrágyázott (ezen felül esetleg még műtrágyá zott), ősszel mélyen megszántott talajba kerüljön. Az őszi mélyszántással az őszi-téli csapadékot legjobban tudjuk tárolni, s ugyanakkor jól beérett talajba kerül vetőmagunk. A tavaszi szántással, a talaj nagymérvű levegőztetése következtében a tárolt csapadék jelentős részét feleslegesen elpárologtatjuk, s legtöbb es et ben a kedvező magágyat sem tudjuk biztosítani. Amennyiben mégis tavasszal kerül sor a szántásra, a szántást naponta többször is el kell fogasolni. Az ezévi rendkívül száraz időjárás igen nehéz feladat elé állítja a termelőket. A kigyomosodott őszi mélyszántásokat a vetés előtt feltétlenül meg kell kultivátorozni. de csak a kukorica vetésének mélységéig, vagyis 7—10 cm-ig. A kultivátor lúdtalpait úgy kell beállítani, hogy az a felületre nyers talajt ne hozhasson fel. A kultivátort lehetőleg azonnal kövesse a vetőgép. fogas, végül pedig a henger. Az egyenletes és gyors kelés biztosítása céljából — a mostani száraz talajállapot mellett —• a henger munkája nélkülözhetetlen, A terméseredmény kialakulását döntően befolyásolja a nö“ vényápolás, az idejében elvégzett kapálás. Mivel az, elmúlt gazdasági évben a kukorica kapálását sck helyen időben és kielégítően elvégezni nem tudták, a terméseredmények igen alacsonyak voltak. Ezen okból kiindulva, folyó évben sokkal nagyobb bizalommal vegyük igénybe a gépek munkáját a növény- ápolásnál, A gepf kapalái tökéletes munkájához csupán egyenes sorú vetés szükséges. Ebben az esetben a gépi vontatású kulti- vátor a növényállományban kárt nem tud okozni. Tökéletesebb kihasználása és a kézierő csökkentése érdekében a jövőben fokozottabb mértékben kell bevezetni a négyzetes kukoricavetést, így lehetővé válik, hogy a kukoricát mindkét irányban géppel kapálhassuk. A nagyüzemi négyzetes vetés, a négyzetes ültetőgépek hiánya miatt még nincs megoldva, ezért a négyzetes vetést általában két módszerrel végezzük. A területet hossz- és kereszt- irányban előre megvonalazzuk és a keresztezéseknél kézierővel elültetjük a kukoricát. Ez azonban igen költséges és nagy munkaerő létszámot igényel, miért is a legtöbb helyen óvakodnak a négyzetes vetéstől. A másik módszer az. hogy a területet rendes sortávolsággal kb. 25—30 százalékos többlet vetőmaggal egyirány- ban elvetik és az első kapálás alkalmával a sorokra keresztben gépi-vontatású kultivátorral 45—55 cm szélességben a töveket kiritkítják. Ennek nagy hátránya, hogy igen sok esetben a keresz- tezési pontokhoz vetőmag nem kerül, s a kát. holdanikénti tőszámnak csak 65—70 százaléka van biztosítva. A négyzetes vetés, jelenlegi vetőgépeinkkel a fentiekben ismertetett módszereknél tökéletesebben megoldható, ha a kukoricát a kívánt sortávolságra (a fajta figyelembevételével) hossz- és keresztirányban elvetjük. így lehetővé válik, hogy a mag a keresztezési pontokhoz közel kerüljön. A sárközökben kikelt töveket pedig szintén kultivátorral tüntetjük el. E módszernek nagy előnye, hogy a kézimunkaerő teljesen kiküszöbölhető és a holdankénti szükséges tőszám biztosítható. Természetesen a gépi kapálás termésfokozó hatása csak abban az esetben jelentkezhet, ha a kultivátort a táblákon mindaddig járatjuk, míg az a növényzetben törési kárt nem okoz. Általában a kukoricát fejlettebb korában, a reggeli órákban — sem fogatom, sem gépierővel ne kapáljuk, mert ilyenkor könnyen törik. Hanem később, 10 óra után, mikor a kukorica kevésbbé törik. A terméseredményre rendkívül kihat a helyesen kiválasztott kukorica-fajta. Lehetőleg olyan vetőmagot használjunk, amely megyénk szélsőséges éghajlatához leginkább alkalmazkodik. Előnybe kell helyeznünk a rövid tenyészidejű (Bánkuti-korai, F-korai) kukoricákat, mert ezek vetésével egyúttal lehetővé válik az őszi búza megfelelő talajelőkészítése is. Mezőségi vályog, vagy öntés talajokon, ahol az évi csapadék eloszlása kedvezőbb, a nagyobb termést adó hosszú tenyészidejű és a heterózis kukorica termesztése indokolt. ivei öntözéses viszonyok mellett — a megfelelő agrotechnikai eljárások alkalmazásával — nem ritka a kát. holdankénti 45—55 mázsa csöves kukorica termése, folyó évben szövetkezeteink fokozottan térjenek rá a kukorica öntözésére. Megyénkben az elmúlt évben igen sok öntözésre berendezett terület maradt hasznosítatlanul. Csapadékban szegény talajainkon a magas termések csakis öntözéssel érhetők el. A kukorica öntözése barázdásan történjék. E célból kultivátorra felszerelt töltögető ekével, vagy lóvomtatású burgonya-töltögető ekekapával, öntözés előtt minden második sorban (de még akkor, amikor a barázda-kihúzással a növényzetben kárt nem teszünk) a vízvezetésre szolgáló barázdákat elkészítjük. A kukorica az öntözővizet legjobban a címerhányás előtt és csőképzéskor hálálja meg, tehát az eredményes termelés eléréséhez legalább kétszeri öntözés szükséges. A barázdás öntözés a négyzetesen vetett kukoricában is jól megvalósítható. ^ fenti termelési eljárások egyéni és népgazdasági szempontból igen jelentős eredményeket hozhatnak, megteremtik állatállományunk szélesebb abraktakarmány-bázisát, elősegítik az állatállomány mennyiségi fejlődését és minőségi javulását. Mihályfalvy István, kutíató, Kisújszállás. A KONGRESSZUSI ZÁSZLÓÉRT A Vegyiművek műszaki dolgozói a verseny sikeréért Lelkes ígéreteket tettek a Vegyiművek dolgozói a pártkongresz- szus tiszteletére s már eddig is nem kevesebb, mint 92 százalékkal szárnyalták túl fogadalmukat. Eredményes küzdelmet folytattak .4 márciusi és a negyedéves tervek teljesítéséért is és a sikerek elérésében neij kis része van a gyár mérnökeinek, technikusainak, műszaki dolgozóinak. Igyekeztek szilárd alapot teremteni a versenyhez s mindent elkövettek, hogy zökkenőmentesen haladjon a munka. A vállalások teljesítésénél a savüzemre és a karbantartókra hárult a legnagyobb feladat. E két fontos üzemrész munkája döntően befolyásolja a gyártás előmenetelét s ezeken a helyeken különösen szükség van a műszakiak hathatós segítségére, jó munkájára. Hogy feladatukat — a műszaki feltételek biztosítását — eredményesen valósították meg, mutatja az is, hogy mindkét üzemrész kitett magáért a verseny eddigi szakaszán. Szívesen foglalkoznak a műszakiak a munkásokkal s szakmai útmutatásaikkal elősegítik fejlődésüket, szakismereteik gyarapítását. Kása Béla műszakvezető pl. elhatározta, szakmai oktatással segíti az ifi-műszakot. Ahhoz, hogy ígéretüket, az 5 százalékos terven felüli termelést elérhessék, helyszíni irányítást ad' munkájukhoz. Molnár László savkeverőbői három hét alatt jó eredményekkel dolgozó készülékkezelőt nevelt. Papp József üzemvezető éa Abonyi Oszkár főművezető a hőkicserélő eldugulásánál olyan segítséget és szakmai irányítást adtak a karbantartok munkájához, hogy a különben háromnapos munkát hat óra alatt végezték el. A kontaktkemencét leállítás után 10 perc alatt kiszellőztették s a még mindig forrólevegőjű hőkicserélőbe ventillátorral friss levegőt fúvat- tak, hogy a bent dolgozó karbantartók a gáztól és a hőtől védve legyenek. Úgy szervezték meg a munkát, hogy a hőkicserélő javításával egyidőben — egy leállási idő alatt — más fontos munkát Is elvégezzenek a gépeken. Az időmegtakarítás komolyan elősegítette a terv teljesítését s ezzel Papp és Abonyi elvtárs a műszaki szervezés kiemelkedő példáját adták; megmutatták, hogyan kell helyesen együttműködni a vezetésnek, gyártásnak és karbantartásnak. Még sok példát lehetne felsorolni a műszakiak jó munkájára. Az ő érdemük is, hogy márciusi tervét 5.5 százalékkal túlszárnyalta az üzem s teljes egészében eleget tett negyedéves tervének. A második negyedév első dekádjában sem csökkent a munka irama. A dolgozók a műszakiak segítségével, irányításával eleget tudnak tenni fogadalmuknak. így a Susa-brigád az első tíznapban 195.8 százalékos, a Feith-brigád 184.7 százalékos teljesítményt ért el. A műszakiak egy részének kongresszusi vállalása az üzemi erőmű időelőtti megindítása. Ebbe.n a munkában Ruzsányi Tivadar igazgató és dr. Ötvös Dániel főmérnök tűnik ki. Tóth Ottó mérnök, energetikus azt vállalta, hogy az elektromos hibákból keletkező üzemzavarokat haladéktalanul kiküszöböli. Be is bizonyította, hogy ígéretét komolyan veszi és minden körülmények között valóraváltja. Legutóbb az ötös Humboldt-ke- mence meghajtómotorja égett ki. Tóth elvtárs irányításával rövid idő alatt kiküszöbölték az üzemzavart, s két óra múlva a kemence újból megindulhatott. A Vegyiművek műszaki dolgozói jól vették ki részüket a versenyből ezideig. Törekedjenek arra, hogy a második negyedévben terve túlteljesítésével a vegyi-ipar legjobbjai közé kerüljön az üzem. A jászapáti járás termelőszövetkezeteibe 192 dolgozó paraszt lépett be A december 19-1 párt- és kormányhatározat óta termelőszövetkezeteinkben sokat javult a munka. A tsz tagok egyre jobban érzik és naponta tapasztalják, milyen segítséget nyújt a Párt és az állam gazdaságuk fejlesztéséhez, a nagyüzemi gazdálkodás virágzóvá tételéhez. A jászladányi Űtíörő tsz tagjai konyhakertészetet létesítettek, a jászapáti Alkotmány tsz-ben néhány nappal ezelőtt befejezték a 35 holdas gyümölcsös telepítéséi. A cserkeszöllői Vas Zoltán tsz tagjainak régi kívánságuk volt már, hogy a szövetkezet központjának udvarán lévő gázos ártézi kutat hasznosítsák. Az állam támogatásával nemrégen egy gázmotort vásároltak, s az áríézi kút vize most már nem csak itatásra szolgál, gázával a motort is működtetik. Az hajtja a tsz áramfejlesztőjét, a gazdasági gépeket, darálót, szecskavágót. — Esténként a szövetkezet székhazában már villanyfény világít. A tsz tagjai a járásban az elsők között vannak a mezőgazdasági munkában. Cukorrépájuk szépen sorol, a héten a kukoricavetéssol is végeznek. Hasonló eredményeket értek el a jászandrási Haladás, jásziványi Törekvés, rákőczifalval Béke tsz tagjai. A isz-tagsk szorgalma, az állam segítsége a szövetkezeti gazdálkodás felé vonzza a kívülálló dől-, gozó parasztokat. A jászapáti Alkotmány tsz-be 37-en, a jászladányi Űttörö tsz-be 27-en léptek he az elmúlt napokban. A jásziványi Törekvés tsz-ben 9, a jászandrási Haladás tsz-ben pedig 15 kívülálló dolgozó paraszt találta meg a felemelkedés útját. A jászapáti járás termelőszövetkezeteibe a legutóbbi időben 192 egyénileg dolgozó paraszt lépett be. A szolnoki járásban a nagykörűi Petőfi tsz-be 2. a rákóczifalvi Béke tsz-be 3 egyéni gazda lépett be. A kőtelki Petőfi tsz-be 2, a martfűi Tisza tszcs-be 2. a mezőhéki Táncsics tsz-bú pedig 8 dolgozó paraszt kérte a felvételét április első hetében. Jól halad a munka a rákóczifalvi Rákóczi tsz-ben A szövetkezeti! gazdálkodás M iránti ragaszkodás, a munka szere- tete csendült ki a rákócziíalvai Rákóczi tsz tagjainak szavából, amikor elmondották, hogyan védték meg csoportjukat az ellenség bomlasztó munkájával szemben. Azóta a csoport megszilárdult és most a 24 tag, mint egy nagy család, közös erővel dolgozik a tsz felvirágoztatásáért. A 160 hold területen okosan kell gazdálkodni. A vezetőség és a tagság gondosan készítette el a a termelési tervet. Arra is jutott területük, hogy 10 holdon rizst termeljenek. A kis csoportban koratavasz óta serényen dolgoznak. A párttagok élenjárnak a munkában, s tanácsadójuk, vezetőjük a pártonkívüli tsz-tagoknak. A közös munka eredményeként már az összes tavaszi növényeket elvetették. A kedvezőtlen időjárás ellenére is szépen fejlődik őszi búzájuk, árpájuk. Már csak a kukorica vetése és a dohány palántálása vár a tagokra. |Most a tagok | többsége a rizsgátakat építi. Kétezer köbméter földet kell megmozgatniok, mire elkészülnek a rizsteleppel. Nem sokan vannak, de szorgalmuk, a közös munka megsokszorozza erőiket. Bizakodva beszélnek arról, hogy e hó 25-ig megépül az, öntözött telep s megfelelően előkészítik a talajt a rizsvetésre. Stork Sándor nem régen lépett be a csoportba. Azelőtt is figyelemmel kísérte a tsz életét. Látta, hogy a Központi Vezetőség határozata után sok hibát kijavítottak. Megjavult a közös munka, s az ősszel jó eredményeket értek el. A látottak érlelték meg benne az elhatározást, hogy belépjen és a közös gazdaságban találja meg a .boldogulását. A többi tagokkal együtt a rizstelep építésénél dolgozik s eddig 70 munkaegysége van. Most naponta két munkaegységet is teljesít. I Gajdos János | volt 11 holdas középparaszt szorgalmas tagja a csoportnak. Az elmúlt évben a nagyobb munkák idején gyermekei is dolgoztak, hogy minél gyorsabban elvégezzék a növényápolást, a betakarítást. Most ő is a rizsgátaknál dolgozik. Valamennyien arra törekednek, hogy minél hamarabb befejezzék ezt a munkát, s így biztosítsák a rizs mielőbbi elvetését. A férfiakkal egysorban dolgoznak a nők is, Ondók Lászlóné, Hornyák Lajosné, Molnár Ilona és a többiek. I NemcsakI a munkában járnak élen a Rákóczi tsz tagjai, hanem példát mutatnak az állam iránti kötelezettség teljesítésében is. Egészévi hízottsertésbeadási kötelezettségüket már 95 százalékra teljesítették. Az 1954. évi baromfi-, tojásbeadásukat is rendezték. Tejből a havi 220 liter helyett ez évben minden hónapban 900 litert adtak be, Boldog emberek Perge István (a kép jobboldalán) középparaszt fiatal, a karcagi Dózsa tsz agro- nómusa. Minden erejével és minden tudásával a tagok boldogulását segíti. Édesapja is szövetkezeti tag, mindketten jól élnek, megelégedett boldog emberek. Perge Istvánnak a szövetkezeti gazdaság m’n.Ien lehetőséget megád tudományának felhasználására. ' ;
