Szolnok Megyei Néplap, 1954. április (6. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-14 / 88. szám
2 SZOLNOK MEGY El NÉPLAP 1954 április 14. A kun már lőni járás élenjáró értekezlete A knnmártoni járás leg- jobb fiataljai értekezletre gyűltek össze a napokban, hogy megbeszéljék, melyek az ifjúság legközelebbi feladatai a mezőgazdasági határozattal kapcsolatban. A járási DISZ-bizottság titkára, Kozmis Sándor tartott a vita előtt beszámolót. Ismertette azokat az eredményeket és hibákat, amelyeket a határozat végrehajtásában eddig elértek, illetve elkövettek a [járás fiataljai. A mezőgazdasági munkák legközelebbi feladatainak teljesítésében jó eredményt értek el a szele- vényi „Szikra” tsz fiataljai, akik 40 hold őszi vetés fej trágyázását, 60 hold tavaszi árpa időbeni elvetését vállalták, s ezt teljesítették is. Az öcsödi „Szabadság’1 tsz fiataljai bekapcsolódtak a „200 munkaegységet” mozgalomba. Gerő Mihály 450 munkaegységet vállalt. Eddigi eredményei azt ígérik; teljesíti fogadalmát. Komoly harcot folytatnak egyes DISZ-szervezetek az élenjáró agrotechnikai módszerek meghonosításáért. Az öcsödi „Szabadság“’ tsz- ben a tél folyamán „A jó termésért’1 címmel mezőgazdasági szaktanfolyamot indítottak, most pedig bemutató kísérleti parcellát létesítettek, A terület jellegének megfelelően hangsúlyozottan foglalkozott a beszámoló a zöldség- és gyümölcstermelés problémáival. A kunmártoni, szelevény—haleszi fiatalok felajánlást tettek, hogy a gyümölcsösben elvégzik a szükséges tavaszi munkákat, A munkákkal készen vannak. A * eredmények mellett még mindig túlsúlyban vannak a hiányosságok. Az öcsödi, cibakházi, területi szervezetek nem mozgósítottak megfelelően a határozat végrehajtására, nem ismerik a fiatalok eléggé a határozatot sem. önkritikaként állapította meg a beszámoló, hogy maga a járási DISZ bizottság sem adott elég segítséget az egyes szervezeteknek. Mind a hibák, mind az eredmények szorosan összefüggnek az ifjúság között végzett politikai nevelő munkával, a szervezeti élettel. Ahol többet törődnek a fiatalok nevelésével, ahol nem hanyagolták el az oktatást, ott jók a termelési eredmények is. Példa erre a cibakházi gépállomás, ahol gyenge a nevelés, s ez rányomja 'bélyegét a termelő munkára. Nem készültek fel megfelelően a tavaszi feladatokra, s a gépek javításának minősége komolyan kifogásolható. Az egyik eke pl. alig vontatták ki, azonnal szétszakadt. A járási DISZ titkár befejezésül hangsúlyozta, hogy foglalkozzanak jobban a vezetők a bírálat, önbírálat kérdésével. Egyesek még ma is személyes sértésnek veszik a bírálatot. Különösen veszélyes ez a vezetőknél. A tapasztalat szerint a bírálat elfojtásához vezet, s ezzel akadályozza a hibák gyorsabb kijavítását. Forduljanak a vezetők a vitás kérdésekkel többet és nagyobb bizalommal a pártszervezetekhez, a kommunistákhoz s az ő segítségükkel oldják meg a feladatokat. A hozzászólók többsége bírálta a járási pártbizottságot, amiért nem elég szoros a kapcsolata az alapszervezetekkel. „Keressenek fel bennünket gyakrabban a területen, munka közben adjanak segítséget” — mondta Jakab Zoltán, a csépai területi DISZ tagja. A kunmártoni gépállomás traktoristája, Rák elvtárs is ugyanezt kérte. Elmondotta még azt is, hogy a gépállomás vezetősége inkább akadályozza, mint segíti a fiatalok munkáját. DISZ- brigádot szerveztek, s a gépállomás vezetői éppen a brigád megalakításának kezdeményezőit tették át olyan munkahelyre, amely lehetetlenné teszi, hogy a brigád tagjai lehessenek. A két műszakra való átállást is rosszul szervezte meg a vezetőség. A traktorosok most keveset keresnek, 400—500 forintot. Emiatt két fiatal már el is ment. Nem kapnak meleg ételt, nincsen szórakozási lehetőségük. Tgen fontos problémát vetett fel a cibakházi Vörös Csillag tsz DISZ-titkára, Kürti Mária. A tsz-ben a fiatalokat nem becsülik meg. Még az sem elég egyes vaskalapos „öregeknek”, hogy munkájukban példamutatóan megállják a helyüket. Gyerekeknek tartják őket. Kísérleti parcellát ők is létesítettek, de az agronómus például nem segíti őket. Elfelejti, hogy neki, az agronómusnak az a feladata, hogy minden segítséget megadjon az agrotechnikai módszerek kísérleteihez, „még akkor is“, ha ezt — misem érthetőbb ennél, hiszen a fiatalok a legfogékonyabbak az új iránt — a diszisták kezdeményezik. Sőt! Hogy ez nem elszigetelt jelenség, arra példa Csonki Sándornak, az öcsödi „Szabadság” tsz fiataljának felszólalása, aki elmondotta, hogy náluk sem becsülik a fiatalokat, de velük együtt a nőket sem. Egyes munkáknál nem hajlandók velük fiataljainak együtt dolgozni. A rizsgátépítéstől pl. elzavarták a férfiak a nőket. A mezőgazdasági munkák kellős közepén a vezetőség szerint nincsen elég munka a fiatalok számára. Emiatt 14 fiatal az erdőgazdaságba ment dolgozni. Csillag Imre, a ti- szasasi DISZ tagja a DISZ-élet gyengeségéről beszélt. A vezetőség nem törődik a fiatalokkal. Nem tartanak ifi-napot, taggyűlést. Pedig a fiatalok igénylik, s ezt mi .sem bizonyítja jobban, hogy néha 25—30-an is összegyűlnek abban a reményben, majd csak lesz valami. T'öbb felszólaló elmon- dotta, hogy a tanács nem ad elegendő segítséget a kulturottho- nok kijavításához, rendbehozásához. Aránylag kevés fiatal beszélt a DISZ szervezeti életéről, a nevelésről. Ritka volt az olyan felszó lalás, mint Soós Sándoré, aki az oktatásról is beszélt. Náluk a kunmártoni „Zalka Máté” tsz-ben komoly eredményeket értek el ezen a területen. A propagandista egyénileg is foglalkozik a hallgatókkal, a tanulás nagyban hozzájárul, hogy fellendült a kultúráiét. Vasárnaponként kultúrműsorokat, táncesteket rendeznek, melyekre az egyénileg dolgozó paraszt fiatalokat is meghívják, A kunmártoni járás azok közé tartozik, amelyre azt mondják; a DISZ-élet bizony nem a legjobb, vannak jobb járások is. Az értekezlet sok komoly problémát vetett fel, sok bírálat, javaslat hangzott el. Ha ezeket megszívlelik az illetékesek, ha a pártszervezetek, a tanácsok is igyekeznek az elhangzottak alapján foglalkozni az egyes szervezetekkel, nem kétséges, hogy az itteni DISZ-szervezetek is felzárkózhatnak rövidesen az élenjárók közé, A módosított szervezeti szabályzat tervezetéről A módosított szervezeti szabályzat tervezet I. Dontia pártunk legfőbb feladatait határozza meg. Véleményem szerint a jelenlegi szervezeti szabályzatnál világosabban jelöli meg a párt legfőbb feladatait és végső célját, a kommunista társadalom felépítését. Egyes pontok világosabbak, harcosabbak, jobban hangsúlyozzák a párt .élcsapat jellegét, tükröződnek bennük újabb tapasztalataink. A módosított szervezeti szabályzat fontos fegyver lesz kezünkben a párttagok aktivitásának fokozására. Az új meghatározás a párttagság feltételévé teszi, hogy a tag ne csak elfogadja a párt politikáját, célkitűzéseit, hanem harcoljon is a párt politikájának megvalósítását biztosító, a politikai munkát előrelendítő cselekvési tervek, a párthatározatok végrehajtásáért. Az új megfogalmazás határozottabban szögezi le. hogy milyennek kell lennie a párttagnak, a vezetőnek. Megköveteli, hogy a párt és az állami fegyelmet egyformán betartsa minden egyes párttag. A párttagok kötelességévé teszi azt is, hogy erősítsék állandóan a tömegekhez fűződő kapcsolataikat. Az úi szakasznak is megfelel, hogy ezen a területen nagyobb követelményeket állít a párttagok elé annak a lenini-sztálini tanításnak megfelelően, hogy a párt elveszne, ha megszűnne a tömegekkel való szaros kapcsolata. Az elmúlt évek tapasztalatai igazolják, hogy mennyire káros a látszatsiker, mennyire képes elterelni az égető problémákról a figyelmet. Ezért is igen helyes, hogy a tervezet kimondja: a párttag „harcoljon a munkában a látszatsikerekre való törekvés, az önelégültség ellen.“ A módosított szervezeti szabályzat-tervezetben kifejezésre jut a párttagság öntudatának fejlődése, emeli a párttagok élenjáró szerepét. Igen nagy segítséget ad majd ahhoz, hogy fokozzuk minden párttag erőfeszítését a nehézségek leküzdésére. Halász Mátyás, a kunmártoni járási pártbizottság titkára. Dulles agresszív javaslatainak és nyugateurópai utazásának további visszhangja Angol lapok A „Daily Mirror’1 címlapján közölt, Dulleshez intézett nyílt levelében többi között a következőket írja: Azt hisszük, soha nem volt nagyobb szükség zökkenőmentes angol-amerikai viszonylatokra, mint most. De kapcsolatunk legyen valójában is a Szabad Népek Szövetsége. ön azért jött Európába, hogy közös politikáról tanácskozzék Angliával és Franciaországgal Dél- kelet-Ázsia ügyében. De egy héttel ezelőtt barátainak megkérdezése nélkül bejelentette politikáját, a Kínához intézett és hidrogénbom- bával támogatott megtorlás! fenyegetést. Az ön hidrogénbomba-diplo- máciáját nagyon kedvezőtlenül fogadták Angliában és Franciaországban. — Mi egyebet várhat ön a nemzetek demokratikus társasviszonyában, ha fontos nyilatkozatokat tesz nek közzé minden oldal meghallgatása nélkül? A „Daily Worker” diplomáciai tudósítója írja: Dulles Anglia ellenségeként jött ide. Azt követeli, hogy Anglia ellenezze Indokína népének függetlenségét, de voltaképpen Anglia függetlenségére, mér csapást. Két héttel az óriási fontosságú genfi értekezlet előtt azt követeli, ígérje meg az angol kormány, hogy egyetlen lépést sem tesz, egyetlen szót sem szól, amelyet nem Washingtonból parancsolnak, t— Dulles azt akarja, hogy Genf- ben csak hasbeszélő bábuk üljenek mellette, az egyiknek a felirata „Bao Daj” legyen, — a másiké „Anglia’1! Angol munkáspárti képviselők tiltakozása Mind határozottabban kifeiezésre jut az angol közvélemény elutasító magatartása Dulles nyugateurópai útjával szemben. Thomas Driberg munkáspárti képvisel* írja a „Reynold’s News’“* ban: Eláll a lélegzetünk Dulles határ* tálán szemtelenségétől. Kína elleni heves kirohanásával csaknem fel* robbantotta a berlini értekezletet. Most a genfi értekezlet kilátásait igyekszik előre megsemmisíteni. E célból nyilatkozatot akar kicsikarni a vonakodó Angliától és Francia- országtól. John Strachey munkáspárti képviselő. volt hadseregügyi miniszter kerületében mondott beszédében kijelentette: — Nem tűrném, hogy Anglia egyetlen embert, vagy egyetlen fegyvert is áldozzon Indokínában. Az amerikai szenátorok a segély megvonásával fenyegetnek bennünket. ha nem teljesítjük Dulles narancsát. De minél előbb vonják meg tőlünk a segélyt, annál jobb! Indiai sajtószemle A nagpuri „Hitavada“ Dulles pá-i rizsi látogatásával kapcsolatban félteszi a kérdést, vájjon Francia* ország, amely eddig ,.ellenállt az amerikai rábeszéléseknek és fényé* getéseknak az Európai Védelmi Kő* zösségről szóló szerződés aláírása tekintetében, „ezúttal is hasonló magatartást tanusít-e. Az „Assam Tribune" kijelenti, hogy Dulles javaslata „rossz szolgán latot tesz a világbéke ügyének.“ Az „Indián Express1’ szerint a kivezető út: „Indokínárak azonnal meg kell adni a lehetőséget, hogy szabadon alakítsa saját sorsát. A Japán megszállás után lehetetlen visszatérni a gyarmati rendszerhez.“ (MTII.) Luigi Longo az „európai védelmi közösség" elleni harcról beszélt az Olasz Kommunista Pórt Központi Bizottságának ülésén védelmi közösség“ ratifikálásával Róma (MTI). Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága vasárnap délután összeült. Az első napirendi ponttál kapcsolatos beszámolót Luigi Longo, a párt főtitkárhelyettese tartotta: „A nemzetközi feszültség csökketéséért“, a szabadság és a szociális haladás politikájáért1’ címmel. Luigi Longo kiadta a jelszót, hogy Olaszországban egyseges, hatalmas harcot kell folytatni az „európai védelmi közösség’1 ratifikálása ellen, „Pártszervezeteinknek ■— mondotta — fokozniok kell és ki kell szélesíteniük az „európai védelmi közösség”' ratifikálása elleni harcot, „Az európai védelmi közösség” ratifikálásának a megakadályozása nemcsak azt jelenti, hogy harcolnunk kell a nemzetközi feszültség csökkentéséért és a békéért, hanem azt is, hogy hozzá kell járulnunk az olasz nép szabadságjogainak védelméhez és a társadalmi haladás biztosításához, Az olasz kormány az „európai együtt úgyis külön felhatalmazast kér abból a célból, hogy „az olasz törvényhozást az európai védelmi közösség követelményeihez alkalmazza”. Ez nem jelentene mást, mint megadni a Scelba-kormány- nak azt a jogot, hogy az amerikaiak parancsának megfelelően megváltoztassa törvényhozásunk alapvető pontjait, Beszámolójának második felében Luigi Longo a Scelba-Saraget-kor* mány belpolitikájával foglalkozott, „Ezt a politikát — mondotta a kómmunistaellenesség, valamint az a kétségbeesett kísérlet jellemzi, hogy megakadályozza a dolgozók egyre erősödő összefogását, ami az olasz nép nagy többségének nö* vekvő békeakaratában nyilatkozik meg. Minden erőnket latba kell vetnünk — mondotta befejezésül az Olasz Kommunista Párt főtitkárhelyettese, — hogy a béke, a szabadság és a haladás erői, amelyek élén Olaszországban mi menetelünk, egyre nagyobb és döntő sikereket érjenek el“, (MTI), Dia-filmek a mezőgazdasági határozat további Kis könyvtár sok olvasója Alázzunk meg egy kis falusi * ’ könyvtárat, a tiszaparti csendes község, Tiszasüly népkönyvtárát, s annak olvasóit. A könyvtárnak 417 könyve és 236 olvasója van. A két puszta számadat egész történetet rejt. Egy éve lesz már, hogy a népkönyvtár vezetését és a vele járó gondokat Járomi István kézbevette 144 darab könyvvel. Aztán a tömegszervezetek elszórt, kicsiny könyvállományát is bekebelezte a népkönyvtár s a jászberényi könyvtár 100 darab könyve is bővítette azt. Ez a könyvek számának a története. A 236 olvasó, a kicsiny faluhoz képest nagy szám, különösen, ha figyelembe vesszük azt, hogy csak egy éve működik a népkönyvtár. Járomi István könyvtáros kezdetben az iskolásgyermekeket nyerte meg olvasóinak, gondolván, ha a fiúk, lányok hazaviszik a könyvet, a szülők is kezükbe veszik azt és később ők is eljönnek a könyvtárba. Az első hónapban 15 olvasója volt, majd ahogyan teltek, váltották egymást a hónapok, úgy nőtt az olvasók száma, A z őszi munkák befejezése ■** után, a tél beköszöntővel az addig a földeken dolgozóknak is futotta idejéből a könyvolvasásra. A könyvtáros könyvismertető előadásokat is tartott és azokon szép számmal jelentek meg a falubeliek. Később már — a „jó könyveknek“ nem kellett cégér. Csütörtökönként, az esti órákban, még télen is, hófúvásban is megjelentek az olvasók a könyvtárban. És kik voltak ezek? Miklós Ferenc nagycsaládos tsz-tag. Illés Bélától a „Honfoglalást”, s Zolától, Gorkijtól olvasott. Sándor Laci bácsi meg — szintén tsz-tag — a fizika tudományával ismerkedett. Mert van a könyvtárban ilyen témájú könyv is, hát ez lett a legkedvesebb olvasmánya. annak még itt még többen is jó olvasók, Barna Albert KTSZ-dolgozó, már alig tud válogatni. Még néhány hónap és a könyvtár minden könyvét elolvasta. A legszorgalmasabb, leglelkesebb könyvtári látogató. S nem feledkezhetünk meg a Túri családról sem. Turiné hetenként egy „hónalj” könyvvel tér haza és férjével esténként olvasnak. Az ifjúságról is szóljunk, hiszen ők voltak a könyvtár első látogatói és propagandistái. A kis VIII-os, bamahajú Ambrus Erzsiké és Ra- gányi Berci a legszorgalmasabb úttörő könyvkölcsönzők. Berci már az állami gazdaság 1000 kötetes könyvtára felé is kacsingat. Ha a népkönyvtárral végez, beleveti magát ebbe a még nagyobb könyvtárba. A legfiatalabb olvasó Kiss Fer- dinánd I. osztályos. Rendületlenül hordja a meséskönyveket és mivel még lassan megy neki az olvasás, édesanyjával olvastatja fel a meséket. A szellem napvilága ragyog be minden ház ablakán. A múltban a tudománytól megfosztott dolgozók most egyre inkább pótolják a hiányosságokat. Ma már a napi munka után jut idő a művelődésre, szórakozásra is. Kulturotthonok, filmszínházak, népkönyvtárak állnak a dolgozók rendelkezésére. Persze e mellett vannak még hiányosságok is, s erről sem szabad megfeledkezni. Bizony több faluban nincs még filmszínház, vagy kultúrotthon, mint pl. Csataszögön és még néhány helyen. A könyvtárak könyvállománya is kicsiny sok helyütt, mint Tiszasülyön is. De rövidesen ezek a problémák is megoldódnak, különösen, ha szívvel, gonddal munkálkodnak rajta, akikre ♦artozik. *• T iszasüly népe óhajtja a kultu- rát, művelődik, nemesíti lelkét, s így van ez szerte megyénkben, egész hazánkban. széleskörű ismertetésére A párt- és kormány mezőgazda- sági határozatának további széleskörű ismertetése a Népművelési Minisztérium megbízásából — a Magyar Foto dia-osztálya a következő, önálló vetítésre alkalmas diafilmeket adta ki: 1. Mezőgazdaságunk fejlesztésének támaszai és segítői a gépállomások. 2. Fejlett állattenyésztés: több hús és több nyersanyag. 3. Mezőgazdaságunk a felemelkedés útján (gyümölcs és bortermelés). 4. Mezőgazdaságunk a felemelkedés útján (zöldség- és burgonyatermelés). 5. Több gabona, jómódú falu. 6. Emeljük az ipari és olajosnövények terméshozamát, 7. Több takarmányt, fejlett állat- tenyésztést. Ezek a filmek átlag ezer példányban kerültek forgalomba és a népművelési apparátuson keresztül (megyei, járási, népművelési osztályok, kulturotthonok) jutnak el a dolgozó parasztsághoz. A dia-filmeket a népművelési osztályoktól lehet igényelni, JHtmez (Viráq az (Mll&mház Móricz ŰZsiqm&nd lajqqíílhht Vasárnap délelőtt a szolnoki Uttörőházban * Beloiannisz-úti általános iskola VIII. osztálya raj gyűlést tartott Móricz Zsdgmondról. A rajgyűlésre meghívták Móricz Zsiemond leányát. Móricz Virágot is. Az ünnepélyes rajgyű- lést Lafferton Győző rajtanácselnök nyitotta meg. maid Detrei Ákos úttörő üdvözölte Móricz Virág írónőt. Az üdvözlő szavak után elkezdődött a gyűlés. Az első őrs nevében Káplár József Móricz Virág „Apám regénye1’ című könyvét ismertette. a második őrs nevében pedig Frizzii La ios az író: ..Árvácska” című regényéről. Halász Gyula a..Légy jó mindhalálig’‘-ról tartott rövid előadást. Ezután az úttörők Móricz Virágnak édesapja életére vonatkozó kérdéseket tettek fel. Az írónő a pajtások kívánságának örömmel tett eleget. Sokat mesélt édesapiáról. elmondta. hogy milyen határtalanul egvszerű és szorgalmas ember volt. Svéter Angéla V. osztályos tanuló a „Hét kraicár” megírásának az eredete felől. Benzol Katalin Móricz Zsig- mond tiszaugi arzénas perről szóló két novellája felől érdeklődött. A hozzászólások után az írónő válaszait a kis úttörők kérdéseire s ezzel befejeződött az ünnepélyes rai gyűlés.
