Szolnok Megyei Néplap, 1954. április (6. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-08 / 83. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1954 április 8­A jászfenyszarui pártbizottság segíti a tavaszi munkát Ilyenkor már ugyancsak meg- szaporodik a parasztember dolga. Sürgeti a szántás-vetés, a gyümölcsösök, szőlők gondozása és a kisebb jelentőségű, de halasztást mégsem tűrő feladatok, problémák intézése. így van ez, — mint me­gyénk valamennyi községében — Jászfény szarun is. A lázas, lüktető életben jelentős szerepet tölt be a községi pártbizottság. I. Kui Albert elvtárs, a párttitkár, ideje nagyrészét a község határá­ban, a dolgozó parasztok között tölti. Jászfényszaru a mezőgazda­sági munkák végzésében az elsők között van a járásban, mégis igen i.agy szükség van a pártszervezet segítségére, támogatására. A közel­múltban például a jászfelsőgyörgyi traktorosok munkájából minden kétséget kizárólag megállapíthatták, hogy a szerződésben vállalt határ­időre nem tudják teljesíteni kötele­zettségüket. A Lenin termelőszövet­kezet 26 hold kertészete és kukori- caföldje még szántatlan volt és megművelésre várt az egyénileg gazdálkodók területe is. Határjárás közben ismerte meg Kui elvtárs ezt a problémát. — Sürgősen intézked­ni kell, mert különben nem tudjuk idejében elvetni a kukoricát és ter­mészetesen nem is lesz megfelelő termés — ötlött eszébe. II. F lőször a termelőszövetkezet párttagjaival beszélt erről. — 'A fogatokat is be kell vonni a szán­tásba, ha eredményt akarunk fel­mutatni — mondotta. Szavainak lett hatása. Kovács János, Szűcs János, ifj. Gergely Balázs és a többi kom­munista, példájuk nyomán pedig a pártonkívüliek is szép eredménye­ket értek el a szántásban, de még ez sem volt kellő biztosíték arra, hogy időben készen lesznek a mun­kával. A községi pártbizottság so­kat gondolkozott azon, hogyan le­hetne segíteni. Mikor aztán meg­hallották, hogy a pestmegyei Hort gépállomásának traktorosai teljesí­tették tervüket, őket hívták segít­ségül. A jászfelsőgyörgyi gépállo­más vezetői először tiltakoztak el­lene. Mikor aztán a jászfényszarui pártbizottság megmagyarázta nekik, hogy sikertelen a gépállomások között az ilyen helytelen vetélkedés, mely csak kárára van a falunak, hozzájárultak ahhoz, hogy az őve­lük szerződött dolgozók földjén is szánthassanak a pestmegyeiek, Hl. íyiostmár 6 „idegen“ traktor dü­■LT'1 börgött a jászfenyszarui ha­tárban, mely nemcsak a tavaszi munkákra, hanem a jászfelsőgyör­gyi traktoristákra is jó hatással van. Az történt ugyanis, hogy a községi pártbizottság megvizsgálta mindkét gépállomás munkáját és megállapította, hogy a hortiak mun­kája nemcsak mennyiségben, hanem minőségben is felülmúlja a jászfel- sőgyörgyiekét. — „Könnyű nekik, nagyobb teljesítményű az erőgé­pük“ — vélekedtek a felsőgyör- gyiek. Kui elvtárs nem hagyta any- r.yiban a dolgot, hiszen mindkét he­lyen G. 35-ös traktorok vannak. Szelei traktoros brigádvezetőt el­hívta a pestmegyeiek munkahelyére és ott a helyszínen bizonyította be neki, hogy nem az erősebb traktor, hanem a gépek helyes karbantar­tása a dolgozó parasztok jövedelme, a magasabb terméshozam miatti na­gyobb felelősségérzet a siker titka. Azóta érezhető javulás a felsőgyör- gyiek munkájában is, IV. A pártbizottság azonban a jó ^ gazda szemével nemcsak a jelenlegi helyzetet kíséri figyelem­mel, hanem előre is néz. Közeled­nek a növényápolási munkák, előre kell gondoskodni megszervezésük­ről. Leginkább a Lenin tsz-benokoz ez problémát, mivel nekik van leg­több kapásnövényük.— Igaz, a zár­számadás óta huszonegy taggal nö­vekedett a létszámuk, a tavalyinál összehasonlíthatatlanul jobban ha­lad a munka, mégis fontolóra kell venni ezt a kérdést. Sokat beszélget erről a pártbizottság a tsz tagokkal, akik közül először a párttagok — így Dobák Imre, Bene Imre — ja­vasolták, hogy valamennyi növény területét osszák fel egyénekre, ez­által jobban bevonhatók a családta­gok is. — Ezt a kezdeményezést a pártszervezet és a tsz - tagok egy­aránt helyeselték és már meg is kezdték a terület szétosztását. Sok egyénileg gazdálkodó, is van a községben. Róluk sem felejtkezik el a pártszervezet. Amellett, hogy hozzájárult az egyénileg gazdálko­dók részére a gépi munka biztosítá­sához, egyéni beszélgetéseken, kis- gyűléseken foglalkoznak problé­máikkal és igyekeznek segíteni ügyes-bajos dolgaik intézésében. A pártcsoportbizalmiaknál — havonta tartanak „nyflt pártcsoport értekez­letet“ (így nevezik a községben a párttagok és pártonkívüliek na­gyobb méretű, közös megbeszélé­seit) melyeken megtárgyalják a po­litikai kérdések mellett a gazdasági feladatokat is. A pártcsoportbizal- miak lakásán majdnem minden este összegyűlik öt-hat dolgozó paraszt — párttagok és pártonkívüliek egy­aránt — és rádióhallgatás, újságol­vasás közben vitatkoznak egy-egy problémáról. Annyira megszokottá váltak már ezek a megbeszélések, hogy — például Koszti Györgynél — akkor is megtartják, ha a házigazdának taggyűlésre kell men­ni, vagy valamilyen ügyet kell in­tézni. V. A dolgozó parasztok egyre in­kább magukénak érzik a pár­tot, növekvő bizalommal fordulnak hozzá minden bajukkal. A napok­ban például a nyolc Palócz testvér kereste fel Kui elvtársat: Nyolcán örököltek négy hold földet, mivel távol laknak, nem tudják megmű­velni. Tanácsot kértek, hogyan hasz­nosítsák a földet. A község ügyes- bajos dolgainak intézése közben jut idő az ilyen problémák megoldá­sára is. Figyelemmel kíséri a községi párt- bizottság a termelési bizottság mun­New York (TASZSZ). A „The New York Times“’ washingtoni tu­dósítójának közlése szerint az ame­rikai szenátusban hangoztatják, hogy lehetséges az Egyesült Álla­mok szélesebbkörű beavatkozása az indokínai háborúba. Az Egyesült Államok kormánya elhatározta — mutat rá a tudósító —, hogy amennyiben szükség lesz „Délkelet- Ázsia fékentartására”, „összefogott akciókat“ kell indítani Indokína népei ellen. E határozatnak meg­felelően az Egyesült Államok kor­mánya meg fogja kísérelni, hogy létrehozza a „szabad országok frontját“ a „kommunisták" ellen. * Párizs (MTI). A francia mi­nisztertanács kedden délelőtt szűk­körű ülést tartott, amelyen részt- vett Ely tábornok, a francia vezér­kari főnökök közös bizottságának elnöke, továbbá a szárazföldi had­sereg vezérkari főnöke, a légierők vezérkari főnöke és a haditengeré­szet vezérkari főnöke is. Értesülések szerint a kormány­nak azok a tagjai, akik az indo7 kínai háború végsőkig való folyta­tása mellett vannak, helyeslik azt Delhi (TASZSZ). Április 5-én Delhiben tömeggyűlést tartottak, tiltakozásul a Pakisztánnak nyúj­tandó amerikai katonai „segély’’ ellen, , i ,,„i káját is, annak hasznos javaslatait igyekszik felkarolni. Madrik István, a szőlészeti szakkör vezetője pél­dául _ azt javasolta, hogy mivel a szöllővesszők az ősz folyamán nem tudtak beérni, nem lehet jól meg­állapítani, melyik a jó,-szem, azért csak hajtás után metsszék azokat A községben 700 hold szöllő van, jelentős volt tehát a kezdeménye­zés. A pártszervezet igyekszik ezt megmagyarázni a dolgozóknak. Yl. A községi pártbizottság a gaz­dasági munkák segítése te­rén tagadhatatlanul jó eredménye­ket ért el. Igen helytelen azonban, hogy nem gyümolcsözteti a dolgozó parasztok párthoz fűződő bizalmát, vonzódását a párt szervezeti erősí­tésére. A gazdasági feladatok vég­zése mellett eléggé háttérbe szorult a pártmunka. Ebben az évben pél­dául még nem vettek fel egyénileg gazdálkodót a pártba. A további időkben szemelőtt kell tartaniuk, hogy gazdasági téren is csak akkor lehet tartós az eredmény, ha az minden téren eleven pártélettel kapcsolatos. Simon Béla. az amerikai tervet, hogy az ameri­kai légierő nagyarányú beavatkozá­sával mentsék ki az expedíciós hadtestet nehéz helyzetéből. A kor­mány más tagjai azonban még ha­boznak, hogy támogassák-e ezt a tervet, amely nyilvánvalóan heves tiltakozást okozna a francia közvé­leményben. • Párizs (MTI). Gilbert de Chambrun haladó képviselő kedd délelőtt interpellációt jegyzett be az indokínai kérdéssel kapcsolat­ban. Interpellációjában a követke­zőket kérdezi a kormánytól: „Vájjon a francia kormánynak továbbra is az-e a célja — mint arra a francia parlament előtt kö­telezettséget vállalt —, hogy tár­gyalások útján oldja meg az indo­kínai háború kérdését, s vájjon hajlandó-e megerősíteni kijelenté­seit ezzel kapcsolatban?“’ A képvi­selő a továbbiakban rámutat arra, hogy a francia közvélemény becsü­letes békét akar Indokinában, oly békét, amely megvédelmezi a fran­cia népnek és a vietnami népnek jogos érdekeit. Ugyanazon a napon Uttar Prades állam törvényhozó tanácsa egyhan­gúlag elítélte a Pakisztánnak nyúj­tandó amerikai katonai „segélyt“’. (MTI) Mister Dollár megírja Kis szatíra, azt mutat­ja meg, milyen helyzet­ben van egy kezdő író ma Amerikában. Borús nap volt és bo­rús volt a lelke a te­hetséges. de a szerkesz­tőségek útvesztőiében még járatlan fiatal író­nak is. ÉPP az imént iárt az egyik kiadóvál­lalatnál és megtudta, hogy elutasították 9 re­gényét. Ez már a tizen­kettedik kiadóvállalat volt. A titkárnő, ami­kor .visszaadta a kéz­iratát. megjegyezte: — ..Háromszáznyolcvan ol­dal és egy csepp kion­tott vér sincs benne! Ez nem cikk!“ Kéziratát szívére szo­rítva baktatott hazafelé. Utolsó reménye is cser­benhagyta. Tekintete egyszerre csak rávető­dött egv elhajított .New York Herald Tri- bune’’-re. Az újság egyik oldalán ez állt hatalmas betűkkel: ..Hí­res író akar lenni?” A hirdetés mindjárt vála­szolt is erre a kellemes kérdésre: ..Ha igen. jöi- iön el .Mitchelson és Társához“. Az ifjú író persze egy-kettőre ott termett a nyájas kiadóvállalat tágas előcsarnokában. Ajtó nyílt az előcsar­nokból. mindegyiken más-más felirat: ..Élet­rajzok”, ..önéletrajzi feljegyzések”. s.Detek- tívregénvek“. ..Tudo­mányos munkák” stb. Az ifiú belépett a ..Re­gények” feliratú szobá­ba. — Ä regényemmel kapcsolatban jöttem — fordult a titkárhoz. E pillanatban fény­űzően öltözött, nem ép­pen fiatal hölgy libe­gett ki a főnök szobá­jából. Azonnal látni le­hetett rajta, hogv an­nak az úgynevezett fel­tó tízezernek tagiá. amely azt tart.ia magá­ról. hogy nála különb nincs is a földön. ■— A mű. amelyet most aláírt, viharos si­kert fog aratni — mondta a főnök a höl­gyet kikísérve. — Be- vezetiük az olvasót a szív titkos rekeszeibe, a hálószobába ,.. — A reklámról gon­doskodjék elsősorban, a reklámról! — fuvolázta a hölgy és tovaleitett. Az ifjú író felhasz­nálta a pillanatnyi csendet, odalépett a fő­nökhöz. bemutatkozott és lelkesen magyarázni kezdte, hogv legdrá­gább kincsét hozta el. a regényét, amely az éle­tet mütatia be. — Dehát mi a csu­dának jött mihozzánk? .— bámult rá értetlenül a főnök. — Hogy miért? ■=» kiáltotta kétségbeeset­ten az író. — Hát azért, hogy kiad.iák! — Gyermekem! Mi olyanok műveit adiuk ki, akik maguk nem ír* nak. de van pénzük rá. hogv megfizessék, amit mi írunk helyettük. — Helyettük? Megfi­zetik? .. 1 — kérdezte elhűlve az ifiú. — Én­én a hirdetésre jöt­tem .,, — Hát kérem, lehet, hogv maga írni tud.de olvasni azt nem nagyon .— vetette oda lenézően a főnök és uiiával a hirdetésre bökött. — Világosan megírtuk: ..A Mitchelson és Tsa“' könyveket. életrajzo­kat. tudományos mun­kákat ír önnek”. Látta ezt a hölgyet az imént: kedve kerekedett rá. hogy híres írónő le­gyen. megfizette a tak­sát és biztos lehet ben­ne. hogy híres írónő lesz. Egy másik holnap híres tudós akar lenni leszurkolja a pénzt és tudós lesz. Akinek pénze van, az lehet ami lenni alkar. Száz névte­len író dolgozik nálunk azok számára, akiknek pénzük van és bogaraik vannak. Ha be akar kerülni százegyedik­nek. hagyta itt a kéz­iratát. maid meglátjuk. ■— Örültek háza! ■— kiáltotta magánkívül a fiatal író. Amikor kirohant, még hallotta a főnök sajnálkozó hangját: — A fejemet teszem rá. hogy ez a csodabo­gár nem fog üzletet csi­nálni az irodalomban! Az indokínai kérdésről Tömeggyülés Delhiben a Pakisztánnak nyújtandó amerikai katonai „segély“ ellen Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok karmányáiioz intézett március 3!-i szovjet jegyzék kiiitüidi visszhang Moszkva (TASZSZ). Az euró­pai kollektív biztonság biztosítására vonatkozó javaslatok, amelyeket a Szovjetunió a négy hatalom kül­ügyminisztereinek berlini tanács­kozásán és a szovjet kormánynak Franciaország, Nagy-Britannia, va­lamint az Egyesült Államok kor­mányához intézett március 31-i jegyzékében terjesztett elő, to­vábbra is magukra vonják a világ közvéleményének figyelmét. A demokratikus közvélemény tö­rekvéseit kifejező lapok hangsú­lyozzák, hogy a Szovjetunió javas­latai megfelelnek a nemzetközi fe­szültség enyhítésére, a tartós és állandó béke biztosítására törekvő népek vágyainak. A kínai lapok üdvözlik a szovjet jegyzéket és rámutatnak, hogy az európai kollektív biztonság haté­kony rendszerének megteremtése döntő jelentőségű az egyetemes béke szempontjából. A szovjet javaslatok — állapítja meg a „Kuangming Zsibao” című kínai lap — nagy visszhangra és a világközvélemény támogatására ta­láltak, mert igen fontos hozzájáru­lást jelentenek az európai béke vé­delmének és az új háború elhárí­tásának ügyéhez. A „Mincsu Csoszon“’ című koreai lap hangsúlyozza, hogy a kollektív biztonság hatékony rendszerének megteremtése „biztosítéka az egy­mással szembenálló katonai hatal­mi csoportosulások létesítése meg­akadályozásának, biztosítéka Euró­pa és az egész világ békéje fenn­tartásának”, A népi demokráciák legnagyobb lapjai kommentárjaikban hangsú­lyozzák, hogy világszerte általános az érdeklődés az új szovjet jegyzék iránt. Az „Obrana Lidu“ című cseh­szlovák lap rámutat, megint a Szovjetunió mutatta meg a népek­nek a békés perspektívát. A nyu­gati államok kormányai saját né­pük előtt is egyre nehezebben vé­delmezhetik politikájukat. A tőkés országok sajtója is to­vább közöl cikkeket. Sok burzsoá lap elismeri, hogy meggyőzőek a kollektív biztonság megteremtése mellett elhangzott szovjet érvek. A „Birmingham Post“ című an­gol lap azt írja, hogy „azt a javas­latot, amely szerint- olyan bizton­sági egyezményt kössenek, amely­ben Amerika is részt vesz, nem le­het olyan egyszerűen kihagyni a számításból”, „Helytelen volna — írja/ az „Ar­beiter Zeitung" című osztrák lap —, ha a Szovjetunió javaslatait megvitatás nélkül vetnék el...“’ A Szovjetunió javaslatai — írja a „Citizen“ című kanadai lap — teljes és figyelmes elemzést érde­melnek. A „Hindustan Times” című indiai lap óva inti a nyugati hatalmakat attól, hogy egymásután visszauta­sítsanak a béke érdekéiben előter­jesztett minden javaslatot. Az „Observer“’ című angol lap megállapítja, hogy „A mindent magában foglaló európai bizton­sági egyezmény eszméje“’, amit a Szovjetunió vetett fel, „bizonyos rokonszenvező visszhangot keltett Nyugat-Európában”. Az amerikai lapok nemcsak Nyugat-Európa széles közvélemé­nyének, hanem a nyugateurópai ál­lamok hivatalos köreinek reakciója miatt is nyugtalankodnak. így pél­dául a „Christian Science Monitor“ kijelenti, ho-gy a nyugateurópai or­szágok külügyminisztériumai azon a kérdésen gondolkodnak^ vájjon nem tükrözi-e a Szovjetunió új ja­vaslata „azt a kívánságot, _ hogy vessenek f véget a hidegháború­nak’“? A Belga Hírügynökség szerint: „Hivatalos belga körök igen érdek­lődnek a szovjet jegyzék iránt az Északatlanti Szövetség szervezeté­nek esetleges kiszélesítése tekinte­tében”. Sok burzsoá lap elismeri, hogy a világközvélemény hangulata miatt jelentékeny nehézségekbe ütköziK, hogy azok a körök, amelyeknek pe­dig ez érdekükben állana, negatí­van válaszoljanak a szovjet jegy­zékre. A „Reuter“’ Iroda szemle- írója azt írja, hogy a szoyjet ja­vaslatok „kényes problémát jelen­tenek a nyugati országok számára a szovjet jegyzékre vonatkozó vá­lasz megszerkesztésekor“’. A lapok hangoztatják, hogy „igen óvatos­nak kell lenni” a negatív válasz megfogalmazásánál. A „Reuter“ Iroda szemleírója és sok más burzsoá sajtószerv esz­mefuttatásaiból kitűnik, hogy a nyugati politikusok nem 'töreksze­nek arra, hogy érdemileg tárgyal­ják meg a kollektív biztonság szov­jet tervét, hanem mindössze kü­lönböző kibúvókat keresnek, hogy a közvélemény tiltakozásának fel­keltése nélkül utasíthassák el. Russel, a „New York Herald Tri­bune“ washingtoni tudósítója meg­jegyzi, hogy az amerikai külügymi­nisztériumnak a szovjet jegyzékkel kapcsolatos „gyors és éles” reak­ciója újból kiélezte az angoL amerikai viszonyt. A „Globe and Mail“’ című kana­dai lap szerint Washington nem jó politikát folytat, midőn „határozott és haladéktalan „nem“’-mel vála­szol az oroszok javaslatára. A nyu­gati hatalmaknak ... „komolyan tanulmányozniok kell az orosz ja­vaslatokat és elő kell terjeszteniük pontosn megfogalmazott békejavas­lataikat”. A „New York Times“ hangoztat­ja, hogy a Szovjetunió legutóbbi diplomáciai lépései rendkívül bo­nyolulttá tették a nyugati politika irányzatát megállapító politikusok előtt álló problémákat. A Szovjet­unió jegyzékében például Francia- országhoz fordulva tulajdonképpen ezt mondja: „íme itt a lehetőség, amely biztosítja biztonságtokat Né­metország felfegyverzésének koc­kázata nélkül.“ A szovjet kormány jegyzéke vi-> lágszerte igen élénk érdeklődést kért. A demokratikus közvélemény a szovjet javaslatokban a kollektív biztonság biztosításának hatékony tervét látja. Még a szovjet javasla­tok ellenzői sem tagadhatják, hogy a Szovjetunió felvetette problémák nagyjelentőségűek és időszerűek, (MTI) , ...... Mű ködésben az amerikai-spanyol egyezmény . . . Az USA uralkodó körei katonai egyezményt kötve Francóval. arra használják fel a spanyol diktátort, hogy nyomást gyakoroljanak Franciaországra, részben az amerikai befolyás erősítésére Francia- Marokkóban. (Újsághír.) Működeiben az. amen ken-spanyol egyezmeny...

Next

/
Thumbnails
Contents