Szolnok Megyei Néplap, 1954. április (6. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-08 / 83. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1954 április 8A jászfenyszarui pártbizottság segíti a tavaszi munkát Ilyenkor már ugyancsak meg- szaporodik a parasztember dolga. Sürgeti a szántás-vetés, a gyümölcsösök, szőlők gondozása és a kisebb jelentőségű, de halasztást mégsem tűrő feladatok, problémák intézése. így van ez, — mint megyénk valamennyi községében — Jászfény szarun is. A lázas, lüktető életben jelentős szerepet tölt be a községi pártbizottság. I. Kui Albert elvtárs, a párttitkár, ideje nagyrészét a község határában, a dolgozó parasztok között tölti. Jászfényszaru a mezőgazdasági munkák végzésében az elsők között van a járásban, mégis igen i.agy szükség van a pártszervezet segítségére, támogatására. A közelmúltban például a jászfelsőgyörgyi traktorosok munkájából minden kétséget kizárólag megállapíthatták, hogy a szerződésben vállalt határidőre nem tudják teljesíteni kötelezettségüket. A Lenin termelőszövetkezet 26 hold kertészete és kukori- caföldje még szántatlan volt és megművelésre várt az egyénileg gazdálkodók területe is. Határjárás közben ismerte meg Kui elvtárs ezt a problémát. — Sürgősen intézkedni kell, mert különben nem tudjuk idejében elvetni a kukoricát és természetesen nem is lesz megfelelő termés — ötlött eszébe. II. F lőször a termelőszövetkezet párttagjaival beszélt erről. — 'A fogatokat is be kell vonni a szántásba, ha eredményt akarunk felmutatni — mondotta. Szavainak lett hatása. Kovács János, Szűcs János, ifj. Gergely Balázs és a többi kommunista, példájuk nyomán pedig a pártonkívüliek is szép eredményeket értek el a szántásban, de még ez sem volt kellő biztosíték arra, hogy időben készen lesznek a munkával. A községi pártbizottság sokat gondolkozott azon, hogyan lehetne segíteni. Mikor aztán meghallották, hogy a pestmegyei Hort gépállomásának traktorosai teljesítették tervüket, őket hívták segítségül. A jászfelsőgyörgyi gépállomás vezetői először tiltakoztak ellene. Mikor aztán a jászfényszarui pártbizottság megmagyarázta nekik, hogy sikertelen a gépállomások között az ilyen helytelen vetélkedés, mely csak kárára van a falunak, hozzájárultak ahhoz, hogy az ővelük szerződött dolgozók földjén is szánthassanak a pestmegyeiek, Hl. íyiostmár 6 „idegen“ traktor dü■LT'1 börgött a jászfenyszarui határban, mely nemcsak a tavaszi munkákra, hanem a jászfelsőgyörgyi traktoristákra is jó hatással van. Az történt ugyanis, hogy a községi pártbizottság megvizsgálta mindkét gépállomás munkáját és megállapította, hogy a hortiak munkája nemcsak mennyiségben, hanem minőségben is felülmúlja a jászfel- sőgyörgyiekét. — „Könnyű nekik, nagyobb teljesítményű az erőgépük“ — vélekedtek a felsőgyör- gyiek. Kui elvtárs nem hagyta any- r.yiban a dolgot, hiszen mindkét helyen G. 35-ös traktorok vannak. Szelei traktoros brigádvezetőt elhívta a pestmegyeiek munkahelyére és ott a helyszínen bizonyította be neki, hogy nem az erősebb traktor, hanem a gépek helyes karbantartása a dolgozó parasztok jövedelme, a magasabb terméshozam miatti nagyobb felelősségérzet a siker titka. Azóta érezhető javulás a felsőgyör- gyiek munkájában is, IV. A pártbizottság azonban a jó ^ gazda szemével nemcsak a jelenlegi helyzetet kíséri figyelemmel, hanem előre is néz. Közelednek a növényápolási munkák, előre kell gondoskodni megszervezésükről. Leginkább a Lenin tsz-benokoz ez problémát, mivel nekik van legtöbb kapásnövényük.— Igaz, a zárszámadás óta huszonegy taggal növekedett a létszámuk, a tavalyinál összehasonlíthatatlanul jobban halad a munka, mégis fontolóra kell venni ezt a kérdést. Sokat beszélget erről a pártbizottság a tsz tagokkal, akik közül először a párttagok — így Dobák Imre, Bene Imre — javasolták, hogy valamennyi növény területét osszák fel egyénekre, ezáltal jobban bevonhatók a családtagok is. — Ezt a kezdeményezést a pártszervezet és a tsz - tagok egyaránt helyeselték és már meg is kezdték a terület szétosztását. Sok egyénileg gazdálkodó, is van a községben. Róluk sem felejtkezik el a pártszervezet. Amellett, hogy hozzájárult az egyénileg gazdálkodók részére a gépi munka biztosításához, egyéni beszélgetéseken, kis- gyűléseken foglalkoznak problémáikkal és igyekeznek segíteni ügyes-bajos dolgaik intézésében. A pártcsoportbizalmiaknál — havonta tartanak „nyflt pártcsoport értekezletet“ (így nevezik a községben a párttagok és pártonkívüliek nagyobb méretű, közös megbeszéléseit) melyeken megtárgyalják a politikai kérdések mellett a gazdasági feladatokat is. A pártcsoportbizal- miak lakásán majdnem minden este összegyűlik öt-hat dolgozó paraszt — párttagok és pártonkívüliek egyaránt — és rádióhallgatás, újságolvasás közben vitatkoznak egy-egy problémáról. Annyira megszokottá váltak már ezek a megbeszélések, hogy — például Koszti Györgynél — akkor is megtartják, ha a házigazdának taggyűlésre kell menni, vagy valamilyen ügyet kell intézni. V. A dolgozó parasztok egyre inkább magukénak érzik a pártot, növekvő bizalommal fordulnak hozzá minden bajukkal. A napokban például a nyolc Palócz testvér kereste fel Kui elvtársat: Nyolcán örököltek négy hold földet, mivel távol laknak, nem tudják megművelni. Tanácsot kértek, hogyan hasznosítsák a földet. A község ügyes- bajos dolgainak intézése közben jut idő az ilyen problémák megoldására is. Figyelemmel kíséri a községi párt- bizottság a termelési bizottság munNew York (TASZSZ). A „The New York Times“’ washingtoni tudósítójának közlése szerint az amerikai szenátusban hangoztatják, hogy lehetséges az Egyesült Államok szélesebbkörű beavatkozása az indokínai háborúba. Az Egyesült Államok kormánya elhatározta — mutat rá a tudósító —, hogy amennyiben szükség lesz „Délkelet- Ázsia fékentartására”, „összefogott akciókat“ kell indítani Indokína népei ellen. E határozatnak megfelelően az Egyesült Államok kormánya meg fogja kísérelni, hogy létrehozza a „szabad országok frontját“ a „kommunisták" ellen. * Párizs (MTI). A francia minisztertanács kedden délelőtt szűkkörű ülést tartott, amelyen részt- vett Ely tábornok, a francia vezérkari főnökök közös bizottságának elnöke, továbbá a szárazföldi hadsereg vezérkari főnöke, a légierők vezérkari főnöke és a haditengerészet vezérkari főnöke is. Értesülések szerint a kormánynak azok a tagjai, akik az indo7 kínai háború végsőkig való folytatása mellett vannak, helyeslik azt Delhi (TASZSZ). Április 5-én Delhiben tömeggyűlést tartottak, tiltakozásul a Pakisztánnak nyújtandó amerikai katonai „segély’’ ellen, , i ,,„i káját is, annak hasznos javaslatait igyekszik felkarolni. Madrik István, a szőlészeti szakkör vezetője például _ azt javasolta, hogy mivel a szöllővesszők az ősz folyamán nem tudtak beérni, nem lehet jól megállapítani, melyik a jó,-szem, azért csak hajtás után metsszék azokat A községben 700 hold szöllő van, jelentős volt tehát a kezdeményezés. A pártszervezet igyekszik ezt megmagyarázni a dolgozóknak. Yl. A községi pártbizottság a gazdasági munkák segítése terén tagadhatatlanul jó eredményeket ért el. Igen helytelen azonban, hogy nem gyümolcsözteti a dolgozó parasztok párthoz fűződő bizalmát, vonzódását a párt szervezeti erősítésére. A gazdasági feladatok végzése mellett eléggé háttérbe szorult a pártmunka. Ebben az évben például még nem vettek fel egyénileg gazdálkodót a pártba. A további időkben szemelőtt kell tartaniuk, hogy gazdasági téren is csak akkor lehet tartós az eredmény, ha az minden téren eleven pártélettel kapcsolatos. Simon Béla. az amerikai tervet, hogy az amerikai légierő nagyarányú beavatkozásával mentsék ki az expedíciós hadtestet nehéz helyzetéből. A kormány más tagjai azonban még haboznak, hogy támogassák-e ezt a tervet, amely nyilvánvalóan heves tiltakozást okozna a francia közvéleményben. • Párizs (MTI). Gilbert de Chambrun haladó képviselő kedd délelőtt interpellációt jegyzett be az indokínai kérdéssel kapcsolatban. Interpellációjában a következőket kérdezi a kormánytól: „Vájjon a francia kormánynak továbbra is az-e a célja — mint arra a francia parlament előtt kötelezettséget vállalt —, hogy tárgyalások útján oldja meg az indokínai háború kérdését, s vájjon hajlandó-e megerősíteni kijelentéseit ezzel kapcsolatban?“’ A képviselő a továbbiakban rámutat arra, hogy a francia közvélemény becsületes békét akar Indokinában, oly békét, amely megvédelmezi a francia népnek és a vietnami népnek jogos érdekeit. Ugyanazon a napon Uttar Prades állam törvényhozó tanácsa egyhangúlag elítélte a Pakisztánnak nyújtandó amerikai katonai „segélyt“’. (MTI) Mister Dollár megírja Kis szatíra, azt mutatja meg, milyen helyzetben van egy kezdő író ma Amerikában. Borús nap volt és borús volt a lelke a tehetséges. de a szerkesztőségek útvesztőiében még járatlan fiatal írónak is. ÉPP az imént iárt az egyik kiadóvállalatnál és megtudta, hogy elutasították 9 regényét. Ez már a tizenkettedik kiadóvállalat volt. A titkárnő, amikor .visszaadta a kéziratát. megjegyezte: — ..Háromszáznyolcvan oldal és egy csepp kiontott vér sincs benne! Ez nem cikk!“ Kéziratát szívére szorítva baktatott hazafelé. Utolsó reménye is cserbenhagyta. Tekintete egyszerre csak rávetődött egv elhajított .New York Herald Tri- bune’’-re. Az újság egyik oldalán ez állt hatalmas betűkkel: ..Híres író akar lenni?” A hirdetés mindjárt válaszolt is erre a kellemes kérdésre: ..Ha igen. jöi- iön el .Mitchelson és Társához“. Az ifjú író persze egy-kettőre ott termett a nyájas kiadóvállalat tágas előcsarnokában. Ajtó nyílt az előcsarnokból. mindegyiken más-más felirat: ..Életrajzok”, ..önéletrajzi feljegyzések”. s.Detek- tívregénvek“. ..Tudományos munkák” stb. Az ifiú belépett a ..Regények” feliratú szobába. — Ä regényemmel kapcsolatban jöttem — fordult a titkárhoz. E pillanatban fényűzően öltözött, nem éppen fiatal hölgy libegett ki a főnök szobájából. Azonnal látni lehetett rajta, hogv annak az úgynevezett feltó tízezernek tagiá. amely azt tart.ia magáról. hogy nála különb nincs is a földön. ■— A mű. amelyet most aláírt, viharos sikert fog aratni — mondta a főnök a hölgyet kikísérve. — Be- vezetiük az olvasót a szív titkos rekeszeibe, a hálószobába ,.. — A reklámról gondoskodjék elsősorban, a reklámról! — fuvolázta a hölgy és tovaleitett. Az ifjú író felhasználta a pillanatnyi csendet, odalépett a főnökhöz. bemutatkozott és lelkesen magyarázni kezdte, hogv legdrágább kincsét hozta el. a regényét, amely az életet mütatia be. — Dehát mi a csudának jött mihozzánk? .— bámult rá értetlenül a főnök. — Hogy miért? ■=» kiáltotta kétségbeesetten az író. — Hát azért, hogy kiad.iák! — Gyermekem! Mi olyanok műveit adiuk ki, akik maguk nem ír* nak. de van pénzük rá. hogv megfizessék, amit mi írunk helyettük. — Helyettük? Megfizetik? .. 1 — kérdezte elhűlve az ifiú. — Énén a hirdetésre jöttem .,, — Hát kérem, lehet, hogv maga írni tud.de olvasni azt nem nagyon .— vetette oda lenézően a főnök és uiiával a hirdetésre bökött. — Világosan megírtuk: ..A Mitchelson és Tsa“' könyveket. életrajzokat. tudományos munkákat ír önnek”. Látta ezt a hölgyet az imént: kedve kerekedett rá. hogy híres írónő legyen. megfizette a taksát és biztos lehet benne. hogy híres írónő lesz. Egy másik holnap híres tudós akar lenni leszurkolja a pénzt és tudós lesz. Akinek pénze van, az lehet ami lenni alkar. Száz névtelen író dolgozik nálunk azok számára, akiknek pénzük van és bogaraik vannak. Ha be akar kerülni százegyediknek. hagyta itt a kéziratát. maid meglátjuk. ■— Örültek háza! ■— kiáltotta magánkívül a fiatal író. Amikor kirohant, még hallotta a főnök sajnálkozó hangját: — A fejemet teszem rá. hogy ez a csodabogár nem fog üzletet csinálni az irodalomban! Az indokínai kérdésről Tömeggyülés Delhiben a Pakisztánnak nyújtandó amerikai katonai „segély“ ellen Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok karmányáiioz intézett március 3!-i szovjet jegyzék kiiitüidi visszhang Moszkva (TASZSZ). Az európai kollektív biztonság biztosítására vonatkozó javaslatok, amelyeket a Szovjetunió a négy hatalom külügyminisztereinek berlini tanácskozásán és a szovjet kormánynak Franciaország, Nagy-Britannia, valamint az Egyesült Államok kormányához intézett március 31-i jegyzékében terjesztett elő, továbbra is magukra vonják a világ közvéleményének figyelmét. A demokratikus közvélemény törekvéseit kifejező lapok hangsúlyozzák, hogy a Szovjetunió javaslatai megfelelnek a nemzetközi feszültség enyhítésére, a tartós és állandó béke biztosítására törekvő népek vágyainak. A kínai lapok üdvözlik a szovjet jegyzéket és rámutatnak, hogy az európai kollektív biztonság hatékony rendszerének megteremtése döntő jelentőségű az egyetemes béke szempontjából. A szovjet javaslatok — állapítja meg a „Kuangming Zsibao” című kínai lap — nagy visszhangra és a világközvélemény támogatására találtak, mert igen fontos hozzájárulást jelentenek az európai béke védelmének és az új háború elhárításának ügyéhez. A „Mincsu Csoszon“’ című koreai lap hangsúlyozza, hogy a kollektív biztonság hatékony rendszerének megteremtése „biztosítéka az egymással szembenálló katonai hatalmi csoportosulások létesítése megakadályozásának, biztosítéka Európa és az egész világ békéje fenntartásának”, A népi demokráciák legnagyobb lapjai kommentárjaikban hangsúlyozzák, hogy világszerte általános az érdeklődés az új szovjet jegyzék iránt. Az „Obrana Lidu“ című csehszlovák lap rámutat, megint a Szovjetunió mutatta meg a népeknek a békés perspektívát. A nyugati államok kormányai saját népük előtt is egyre nehezebben védelmezhetik politikájukat. A tőkés országok sajtója is tovább közöl cikkeket. Sok burzsoá lap elismeri, hogy meggyőzőek a kollektív biztonság megteremtése mellett elhangzott szovjet érvek. A „Birmingham Post“ című angol lap azt írja, hogy „azt a javaslatot, amely szerint- olyan biztonsági egyezményt kössenek, amelyben Amerika is részt vesz, nem lehet olyan egyszerűen kihagyni a számításból”, „Helytelen volna — írja/ az „Arbeiter Zeitung" című osztrák lap —, ha a Szovjetunió javaslatait megvitatás nélkül vetnék el...“’ A Szovjetunió javaslatai — írja a „Citizen“ című kanadai lap — teljes és figyelmes elemzést érdemelnek. A „Hindustan Times” című indiai lap óva inti a nyugati hatalmakat attól, hogy egymásután visszautasítsanak a béke érdekéiben előterjesztett minden javaslatot. Az „Observer“’ című angol lap megállapítja, hogy „A mindent magában foglaló európai biztonsági egyezmény eszméje“’, amit a Szovjetunió vetett fel, „bizonyos rokonszenvező visszhangot keltett Nyugat-Európában”. Az amerikai lapok nemcsak Nyugat-Európa széles közvéleményének, hanem a nyugateurópai államok hivatalos köreinek reakciója miatt is nyugtalankodnak. így például a „Christian Science Monitor“ kijelenti, ho-gy a nyugateurópai országok külügyminisztériumai azon a kérdésen gondolkodnak^ vájjon nem tükrözi-e a Szovjetunió új javaslata „azt a kívánságot, _ hogy vessenek f véget a hidegháborúnak’“? A Belga Hírügynökség szerint: „Hivatalos belga körök igen érdeklődnek a szovjet jegyzék iránt az Északatlanti Szövetség szervezetének esetleges kiszélesítése tekintetében”. Sok burzsoá lap elismeri, hogy a világközvélemény hangulata miatt jelentékeny nehézségekbe ütköziK, hogy azok a körök, amelyeknek pedig ez érdekükben állana, negatívan válaszoljanak a szovjet jegyzékre. A „Reuter“’ Iroda szemle- írója azt írja, hogy a szoyjet javaslatok „kényes problémát jelentenek a nyugati országok számára a szovjet jegyzékre vonatkozó válasz megszerkesztésekor“’. A lapok hangoztatják, hogy „igen óvatosnak kell lenni” a negatív válasz megfogalmazásánál. A „Reuter“ Iroda szemleírója és sok más burzsoá sajtószerv eszmefuttatásaiból kitűnik, hogy a nyugati politikusok nem 'törekszenek arra, hogy érdemileg tárgyalják meg a kollektív biztonság szovjet tervét, hanem mindössze különböző kibúvókat keresnek, hogy a közvélemény tiltakozásának felkeltése nélkül utasíthassák el. Russel, a „New York Herald Tribune“ washingtoni tudósítója megjegyzi, hogy az amerikai külügyminisztériumnak a szovjet jegyzékkel kapcsolatos „gyors és éles” reakciója újból kiélezte az angoL amerikai viszonyt. A „Globe and Mail“’ című kanadai lap szerint Washington nem jó politikát folytat, midőn „határozott és haladéktalan „nem“’-mel válaszol az oroszok javaslatára. A nyugati hatalmaknak ... „komolyan tanulmányozniok kell az orosz javaslatokat és elő kell terjeszteniük pontosn megfogalmazott békejavaslataikat”. A „New York Times“ hangoztatja, hogy a Szovjetunió legutóbbi diplomáciai lépései rendkívül bonyolulttá tették a nyugati politika irányzatát megállapító politikusok előtt álló problémákat. A Szovjetunió jegyzékében például Francia- országhoz fordulva tulajdonképpen ezt mondja: „íme itt a lehetőség, amely biztosítja biztonságtokat Németország felfegyverzésének kockázata nélkül.“ A szovjet kormány jegyzéke vi-> lágszerte igen élénk érdeklődést kért. A demokratikus közvélemény a szovjet javaslatokban a kollektív biztonság biztosításának hatékony tervét látja. Még a szovjet javaslatok ellenzői sem tagadhatják, hogy a Szovjetunió felvetette problémák nagyjelentőségűek és időszerűek, (MTI) , ...... Mű ködésben az amerikai-spanyol egyezmény . . . Az USA uralkodó körei katonai egyezményt kötve Francóval. arra használják fel a spanyol diktátort, hogy nyomást gyakoroljanak Franciaországra, részben az amerikai befolyás erősítésére Francia- Marokkóban. (Újsághír.) Működeiben az. amen ken-spanyol egyezmeny...
