Szolnok Megyei Néplap, 1954. április (6. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-07 / 82. szám

1954 április 7. SZOLNOKMEGYET NÉPLAP 3 Adjanak nagyobb segítséget üzemeinkben az újítómozgalom kibontakozásához FONTOS népgazdasági érdek fűződik az újitómozgalom kibonta­kozásához, fejlődéséhez, mert az a termelékenység emelkedését, a gyár­tási technika színvonalának növe­kedését segíti elő üzemeinkben s komolyan befolyásolja' a termelési költségek alakulását. Dolgozóink egy része nem is sajnálja a fárad­ságot, az utánajárást, hogy valóra váltsa elgondolásait. Személyes ér­dekei is fűződnek ehhez — álla­munk intézményesen is biztosítia az újítók díjazását és a talnraesett ötletekért komoly összegeket fizet­nek. Megyénk nyolc legnagyobb üze me újitómozgalmának eredményeit mérlegelve megállapíthatjuk, hogy nem maradt sikerek nélkül az ed­digi munka — s az elmúlt évekhez képest jelentős a fejlődés. Na­gyobb üzemeinkben negyedéven­ként, havonként újítási hetet tarta­nak s ilyenkor a nyilvánosság előtt mondják el az üzem munkásai, műszakjai javaslataikat. I ENNEK I eredménye volt az is, hogy az év első két hónapjában a törökmiklósi Mezőgépgyárban 78. a szolnoki Cukorgyárban 66. a Ti­szántúli Áramszolgáltató Vállalat­nál 89 újítási javaslatot nyújtottak be. A szolnoki 62-es Építő Tröszt­höz tartozó vállalatoknál 181.000 forintos megtakarítást várnak a benyújtott javaslatoktól s igen ko­moly értéket képviselnek a többi elgondolások is. Azokban az üzemekben, ahol kellő segítséget adnak az újítók­nak. népszerűsítik eredményeiket, mély gyökereket vert a mozgalom A mezőtúri Pamutszövőben pl. 1953-ban összesen három újítást nyújtottak be. Ebben az évben már az első negyedévben ötöt. Az Építő Trösztnél tavaly egész évben 245 újítási javaslat felett döntöttek, az idén, már az első két hónapban 42-re emelkedett a beadott javas­latok száma. Ez a javulás, azonban nem általános jelenség még. I A LEGTÖBB I üzemben nem fordítanak kellő gondot erre a munkára s jóformán az újítási fe­lelősre s a dolgozók spontaneitására bízzák az eredmények kialakulá­sát. A szakszervezetek nem sok segítséget adnak ahhoz, hogy szer­vező és felvilágosító munkával tár­sadalmi alapot teremtsenek a moz galomhoz. Ezt bizonyítja az is. hogy nyolc nagyobb üzemünk közül csak valamennyire is működő ..újítási és észszerűsítési bizottság“ két he­lyen: a szolnoki Papírgyárban és a Tisza Cipőgyárban van. Üzemi bizottságaink ebben az évben még csak napirendre sem tűzték az újí­tás munkájának megvitatását. Pe­dig az első negyedévből is kiha­ladtunk már. Az újítás kérdésével való foglalkozást legtöbb helyen az újítási felelős feladatának tekintik s igen kis segítséget ad a szakszer­vezet az ötletnapok, újítási hetek megszervezéséhez. I KOMOLYAN I hátráltatja az újítási mozgalom kibontakozását a felesleges huza-vona. A szolnoki Papírgyárban 12 újítás elbírálása több. mint egy hónapig tartott. Az elfogadott újításokból 60-at nem alkalmaztak a gyártásnál. A szol noki Cukorgyárban 34 elfogadott újításból csak 18-at vezettek be Miért megy ez még mindig ilyen vontatottan? Az újítási megbízot­tak szerint: mert sokáig tart az újítások kivitelezése s az elbírálás is komoly gondot igényel. Ez igaz. Nagyobb segítséget kell adni azonban a vállalatok vezetőinek a gyors kivitelezéshez, hogy kedvet kapjanak az üzem többi dolgozói is az észszerűsítésre. Amellett, hogy a szakszervezet nem gondoskodik az újítók ered­ményeinek népszerűsítéséről, nincs jól megszervezve üzemeinkben a íendszeres műszaki segítségadás sem. Bár egyes helyeken, mint a Papírgyárban és a jászberényi Ap- rítógépgyárban komoly kezdemé­nyezése a művezetőknek, műsza­kiaknak, hogy rendszeresen tanács­csal látnak el egv-egy munkás­újítót — ez a munka azonban még nem általános. Részben az az oka annak, hogy igen szűk területen él a mozgalom. I I A LEGTÖBB I üzemben az újí­tások benyújtói hónaoról-hónapra ugyanazok. Az Aprítógépgyárban pl. az „Augusztus 20.’* brigád. Fa­zekas András és Zaják József elv­társak, akik rendszeresen foglal­koznak újítással. Rajtuk kívül ket- ten-hárman szánják rá magukat időnként. Hasonló a helyzet a Papírgyár­ban. ahol öt-hat dolgozó ad be rendszeresen javaslatot. A mező­túri Pamutszövőben évek óta ugyanaz a 8—10 újító újít. Mindez azt mutatja, hogy az újító moz galomban csak igen szűk réteg van bekapcsolva és az újítás területén igen nagy lehetőségek vannak még, — Üzemi bizottságainknak ki kell használni mipden lehetőséget arra hogy ne csak kisebb csoportok, ha­nem az egész üzem dolgozóinak mozgalmává tegyék az újítást. I íiibaI az is. hogy az újító mozgalom nincs megfelelően össze­kapcsolva a sztahanov mozgalom­mal. Bár vannak sztahanovisták, akik rendszeres újítók is. az ész- szerűsítők többsége azonban inkáb: a műszakiak sorából kerül ki. A mezőtúri Pamutszövő 10 rendszeres újítójából nyolc műszaki, az Apri- tógépgyár „Augusztus 20“ brigád iának mind a négy tagja műszaki — .Természetesen műszakjainknak kell élenjárni az újításban ■— s még az eddigieknél is többen kell. hogy elgondolásaikat érvénvreiuttassák Több önbizalmat, bátorságot kell azonban önteni a munkásokba is hogy ők is állandóan foglalkozza­nak a gyártási problémák megol­dásával. A még nagyobb eredmények el­érése érdekében szakszervezeteink rendszeresen foglalkozzanak az úií- tás mnnUráiávRl. HÍVJAK I életre minden há romszáznái több dolgozót foglalkoz­tató üzemben az „újítási és észsze­rűsítési bizottságot“, mely ió mű ködösével nagyban elősegíti a moz­galom tömegméretű kibontakozását Tűzzék napirendre minden kéthó- napban az újító mozgalom meg­vitatását. Turkevén is elkészült a modern sütőüzem Városunk kenyérellátását eddig két olyan kemence biztosította, melynek falai omladoztak, ami bi­zony sok kellemetlenséget okozott mind a sütőipari dolgozóinknak, — mind a fogyasztóknak. — Kétéves huza-vona után végre elkészült az új korszerű sütőüzem 500 ezer fo­rintos költséggel, mely ma már Tur- keve egész lakosságát ellátja jó­minőségű kenyérrel. Az üzem lisztraktárából a lisztet közvetlenül a dagasztóba lehet szál lítani, ahol korszerű gépek dolgoz­zák fel a tésztát s az innen egyene­sen a kemencébe kerül. A régi üze­mekben bizony gázos teremben kel­lett dolgozniok a szakmunkásoknak, ebben az üzemben viszont már szel­lőző berendezés gondoskodik arról hogy a dolgozók állandóan egészsé­ges levegőben végezhessék munká jukat. Tágas pihenőszoba, mosdó is készült a sütőipari munkások ré szére. (Somogyi Lajos leveléből.) A jászapáti községi tanács ügyeljen a községi mázsakezelő munkájára Zámbó Alajos jásziványi dolgozó paraszt a pártkongresszus tisztele­tére vállaltai hogy az eredetileg szep­temberben átadásra ütemezett ser­tését még április elején beadja. ■— ígéretének igyekezett eleget is ten­ni és a saját szükségletére szánt sertését hizlalta meg kötelezettsé­gének teljesítésére. A beszállítás előtt hiteles mérlegen megmérte a hízót, mely 129 kg volt, 3 kg-mal több, mint az előírt átadási súly. Az át­vételi hely Jászapáti, ahol a községi mázsán megmért sertés azonban csak 121 kg lett. Az Állatforgalmi Vállalat megbízottja nem vette át. , Vissza kellett ismét vinni Jász­iványra, s a 28 km-es úton a hízó összerázódott. Emiatt több napom át nem evett. Hosszas huza-vona után a múlt hét közepén mégis átvették Jászapátiban a sertést A méréshói furcsa dolog történt, 126 kg lett a sertés, ugyanaz, amelyik több na­pon át nem evett. Igen helyes len­ne, ha a jászapáti községi tanács gyakrabban és alaposabban ellen­őrizné a községi mázsakezelő mun­káját. Akkor nem fordulnának elő ilyen esetek és a dolgozó parasztok akadálytalanul teljesíthetnék az ál­lam iránti kötelezettségüket. Füzesi József vb. elnök, Jászivány. Á legjobb és a legrosszabb építkezés Az év elején, január 8-án kezdte mea a 62/I-es Építőipari Vál­lalat a Verseghy-úti laká­sok átalakítását. Az év első hónapjában, de még februárban is eléggé von­tatottan ment a munka. A keménv. néha 20 fokot is meghaladó hidegben éppen csak tenni-venni tudtak. Befagytak a víz­csapok. az építkezéshez szükséges vizet hordók­kal szállították. Később a »tüzelő-beszerzés ütközött íjehézségekbe. Ennek el­lenére is egymásután ké­szültek el a belső falazá­sak, s egyre több szoba, konyha falára a vakolat is felkerült. Végre megjavult az idő. A zord februári napokat enyhébbek követték s en­nek az építőmunkások örültek a legjobban. Nem kellett már attól tartani, hogy lefagy a vakolat, a •vízhiány is megoldódott. Meg is indult a munka nagy iramban. A hosszan elterülő szekciók között a fürge mozgású lányok szinte futva tették meg az utat a habarcskeverő lá­dákig. Csak úgy tömték a kőművesládákat anyaggal. A szorgalmas munka, a szervezett műszaki irányí­tás meg is látszik a most épülő 48 lakáson. A fala­zást teljes egészében befe­jezték. A vakolás hozzá­vetőleg 85 százalékig el­készült. A villanyt és víz­vezetéket is felszerelték. A lakások egyrészén már az első meszelést is meg­kezdték, de olyan is akad. ahol már festenek, A kőműveseknek és a lányoknak azonban akad még munkájuk jócs­kán. Egyrésze mozaik­lapot hord. mások cemen­tet kevernék, de vannak olvanok is. akik az épüle­tek körül rendezgetnek, összébb-lapátolják a ho­mokot. „stócba” hordják n megmaradt tégladarabo­kat, vagy a cementtároló helyiségekben szorgoskod­nak. mert a rendetlen munkahely összeegyeztet­hetetlen a „jól dolgozó építkezés” címmel. A 61/1-es Építőipari Vállalatnak a Verseghy­úti részlege a leg­jobb munkahely, náluk van a vándorzászló is. — Hogy mivel érdemelték el. Zablánszky István munkavezető válaszol er­re: __ kerületünkön nincs 1 száz százalékon alul teljesítő és minősé­gileg is kifogástalan a munkánk. Most. hogy az idő megjavult, a takaré­kosságot tűztük feladatul. Persze, összekapcsolva az eddig elmondottakkal. Ol­csón. szépen és jól aka­runk építeni. Erre tettek kongresszusi vállalást az építkezésen dolgozó kőművesek, se­gédmunkások. Az ebédlő falára függesztett verseny­lapokon kivétel nélkül va­lamennyi brigád neve sze­repel. Lipák Balázs segéd- mtfhkás brigádja vállalta, hogy az átlagos 124 száza­lékot 135 százalékra nö­veli. Március harmadik dekádjában 139 százalékot értek el. Kovács Erzsé- beték is a 135 százalék el­érését fogadták meg. Rajna József kőműves a 140 szá­zalék tartása mellett 100 százalékos minőségi mun­kát vállalt. Vállalása telje­sítésétől mindössze 5 szá­zalék választja el. Április első dekádjában valószínű, már ez sem. Tói dolgoznak az éoí­J tőmunkások. öröm járni a rendiben tartott házsorok, a most készülő csgiádiházak között. Ezen az építkezésen azonban nemcsak a 62Ü. Vállalat dolgozik, hanem a Tata­rozó Vállalat is. Jobban mondva csak dolgoztak két szekción, azonban las­san fél éve sem tudták el­készíteni. A Tatarozó Vál­lalat munkásainak nagv- része már elhagyta a mun­kahelyet. máshol dolgozik. — Mindössze négven-öten vannak még csak. de o rendetlenség megmaradt teljes egészében. Kiválik az ő két épületük a többi hat-hét közül. Földcsomó­val egybekevert darab-tég­lák. összetöredezett beton­gyűrűk. a szabadég alatt széthagyott malterosládák. talicskák jellemzik terüle­tüket. A homok, vagy a mész szétszórásáról is le­hetne beszélni. Ua nehezen is. de re­mélhetőleg ebben a hónapban már befejezik a két épület munkáit, vele egyidőben ió lenne, ha rendet is teremtenének. — Nem kell messzire menni példáért. Csak éppen egy kis figyelmességbe kerül, (.'Baehmet (Jieienenmek, a Uatcaq.1 „Szabadiáq!’ hz lakjának Kedves Asszonytár­sam! Olvastam felszólalá­sodat. ’ Egyike voltál azoknak a boldog asz- szonyoknak. akik - a nagy találkozón- részt- vehettek. — Jobhan- mondva személyesen vehettek részt, mert hiszen nemcsak Ti vol­tatok ott. akik láttá­tok. hallottátok az MNDSZ országos kon­ferenciájának színeit, hangjait, hanem ott voltunk veletek gon­dolatban mi is. dolgozó magyar nők százezrei. — mi. akik Benneteket odaküldtünk. hogy képviseljetek minden békeszerető magvar asszonyt és lánvt. Fe­létek száll a messze országok asszonyainak bizakodó, szeretetteljes tekintete is. hiszen ez a találkozó újabb állo­mása volt a békeharc­nak.. Elhatároztam, hogy írok Neked. Évekig él­tem én is a tanvaviláe- bán. mint tanvai taní­tónő. ismerem a ta­nyasi asszonyok életét. Szemem előtt bonta­kozott elő. hogyan nőnek a grófi cseléd­lakások odvas. sötét zugaiból, a szabadság éltető melegére, ho­gyan világosítja meg éltető öntudatuk a szolgaság és a babo­nák sötétjébe burkolt tanvavilágot. Hogyan jönnek elő nvitctt- kéménvű közös kony­hák pókhálós zugaiból a lenézett „cselédasszo- n£ok”. — hogy a mi szabad életünkben vi­lágformáló erővé vál­janak. Nehéz volt ez az út és nem volt sírna. Hiszen akit évekig sö­tétségben tartanak, azt elvakitia a napfénv és az első pillanatokban nem látja a virágos mezőt, amelv elébe tá­rul, nem veszi észre a hívogató utat. amelyen el kell indulnia. Te megtaláltad ezt az utat. Kedves As­szonytársam. és amint felszólalásod olvasom —. látom, hogy nem hiába indultál el rajta. A Te szorgalmas kezed nyomán is szépült az ország és szépült ott­honod. A gyermekeid büszkén nézhetnek Rád — öntudatos dolgozó asszony vaev. — meg­álltad a helyedet a munkában. Szeretném, ha vála­szolnál levelemre. Olv sok még a tennivaló és ezt a munkát kéz a kézben, együtt kell el­végeznünk. Neked 13 gyermeked van. Nekem is van egv kislányom, Még nagyon picike, csak fél éves. de ha rá-, nézek, a jövőt látom benne, a szép. napsuga- ras jövőt, az ifiúságár, amelv már nem lesi olvan küzdelmes, mint a miénk volt. A Te gyermekeidért, az én gyermekeimért. min-, den anya minden gyer­mekéért dolgozunk. Itt találkoznak össze ke­zeink meleg baráti kéz­fogásra mindazok ke­zei. akik gyermekeik számára békés, szén jö­vendőt akarnak építeni, Te a tsz-ben építed ezt a szép jövőt, én az iskola katedráján. H.a Te egv munkaegységet teljesítesz, én megtár­tok egy történelem- órát. mindannyiszor kezeink közösen tettek egv téglát a jövő szép épületébe. Sok még a tenniva­lónk. legyünk egymás segítségére. írj nekem az életetekről, a mun­kátokról. a gyerme­keidről. Meleg szeretettel üd­vözöllek munkatársaid­dal. családoddal együtt, Kislaki Gyulánó ált. isk. ig. Cserkeszőlő w>­Már csak a házhely hiányzik! A mezőtúri gépállomás 21 dolgo­zója még múlt év októberében be­adta a házhelyigénylést a városi ta­nács illetékes osztályához. Azóta már jónéhány hónap eltelt, de ügyük­ben lényegében semmi intézkedés nem történt. Amikor sürgetésképpen a tanácshoz fordultak, azt a választ kapták: nem -Mezőtúron intézik, hanem a megyei tanács igazgatási osztálya az illetékes. Akkor odafor­dultak. A megyei tanács igazgatási osztályán helyesen úgy vélekedtek, hogy a házhelyek kijelölése a helyi tanács feladata. Ennél többet aztán ők sem tettek. Az építőanyagok jórésze már meg is érkezett. A gépállomás dol­gozói a kislakásépítési akció során egészséges, szép családi házat akar­nak építeni maguknak. A gépállo­más vezetősége már szállíttatná is az anyagot közel a házhelyekhez, hogy később, amikor a mezőgazda- sági munkák még jobban megsza­porodnak, a gépállomás vontatói szabadok legyenek. Házhely azon­ban a mai napig sincs. Azaz, hogy mégis van, csakhogy az nem meg­felelő helyen. A mezőtúri építési osztály dolgozói mintha csak hara­gudnának a gépállomási traktorod sokra, a szolnoki út és a szarvasi vasút találkozásánál, a gépállomás­tól és a várostól is jó messzire je-i lölték ki a 21 házhelyet. Pedig vol­na közelebb is, a törökmiklósi út-i félen, a Béke-telep folytatásaként* ahová a villany bevezetése sem ütköznék különösebb akadályba. A gépállomás dolgozói ide szeretnék építeni házukat. Ügy tudják, a vá­rosrendezési tervek szerint is lehe­tőségük van erre. Csak hát Mád! és Tóth elvtársak, a mezőtúri vá­rosi tanács építési osztályának dol­gozói nagyon soká szánják rá ma­gukat a tettekre. Cs. Tóth Kálmán, megyei gépállomási igazgatóság. Szíves fáradozásukért köszönetét mondok. Hat hét óta várt táppén­zemet megkaptam. Mint eddig, ez­után is olvasni fogom legkedve­sebb lapomat, a Szolnokmegyei Néplapt. Kun Márta, Törökmiklós. * A szülési pénzt megkaptam, melynek elintézéséért köszönetem fejezem ki. Le sem tudom írni örö­möméi. Nem annyira a pénznek, mint inkább annak örültem, hogy a szerkesztőség ilyen lelkiismerete­sen intézi a dolgozók jogos kérését. Elbeszélem ismerőseimnek is, hogy milyen szívesen segítettek panaszo­mat elintézni. SIMON PALNÉ, Abádszalók. * Közlöm a szerkesztőséggel, hogy a Tejipari Vállalottól a fizetés- kiilönbözetet megkaptam. Ezúton mondok köszönetét az elvtársaknak a szíves közbenjárásért. K. Szabó Dénes, Kender««, Teljesítse az RMG a szerződésben vállalt kötelezettségét A jászalsógyörgyi Petőfi tsz vezetői szerződést kötöttek a szász- bereki gépállomással, hogy vontatójukkal 400 órát dolgoznak a tsz-nek. A tavaszi munkák miatt a termelőszövetkezet igái elfoglaltságuk miatt nem tudtak egyéb fuvarokat végezni. így a vezetőség kérte a gépállomás vezetőit, hogy a jászladányi TÜZÉP-telepről szállítsák el a téglaégetéshez szükséges 438 mázsa szénport. ígéretet kaptak, thogv küldik a vontatót. A tsz tagok elmentek a telepre, azonban a vontató nem érkezett meg. így három ember egésznápi ideje ment veszendőbe. Azt szeretnénk, ha a gépállomás vezetői annyi munkát vállalná­nak. amennyit el tudnak végezni. Ha pedig szerződést kötnek, teljesít­sék is azt. Vörös István Jászapáti. Miért nem jött a taxi ? Köztudomású, hogy a szolnoki Taxi Válla­lattól a MAVAUT vette át az autótaxi ügyek intézését. A dol­gozók joggal gondol­ták» hogy a személy­szállítás. — mivel hoz­záértők vették kézbe az intézést. •*— zavarta­lan lesz. Mi történt azonban? Március 22-én telefo­non taxit rendeltünk. A MÁVAUT-tól közöl­ték velünk, hogv csak írásbeli rendelést fo­gadnak el. Megrendel­tük az autót 24-ére. majd helyesbítettük 25-ére, — melyet tudo­másul is vettek. Abban a reményben, hogy minden ’ rendben van, három dolgozónk munkatervébe beállí­totta a fontos vidéki utazást. A megjelölt napon azonban nem érkezett tp£2 az autó. Többszöri érdeklődé­sünk után közölték ve­lünk. hogy' a rendelést megkapták. de autót küldeni nem tudnak. — Ezzel elintézettneki vették a dolgot. Szerintünk a MÁV- AUT vezetői nem he-» lvezkedhetnek arra a kényelmes álláspontra, hogv a megrendelt ko­csit csak a fél rekla­mációja után mondják le. — Ha nem tudnak szállítóeszközt biztosí­tani. legalább annyi fáradságot vegyenek maguknak, hogy idejé­ben értesítsék a rendelőt. , Orsz. Takarékpénztár szolnoki fiókja.

Next

/
Thumbnails
Contents