Szolnok Megyei Néplap, 1954. április (6. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-25 / 98. szám

1954 április 25. SZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP 3 Az önköltségcsökkentés kérdéséhez: Fennállása óla először „gazdaságosan termelő vállalat44 a Tiszamenti Vegyiművek Üzemünk — 'bár az ország leg­korszerűbb berendezésével dolgozó kénsavgyára — ez év elejéig nem szolgált rá a „racionálisan termelő vállalat’1 címre. A műszaki számí­tások, előzetes kalkuláció ellenére is kisebb-nagyo'bb ráfizetések mu­tatkoztak havi, negyedévi, sőt éves zárszámadásában is. Irányító hatóságunk, az üzem munkáját vizsgálva, megállapította a bajok okát: a vezetőség gyengesé­gét. Hozzáértő szakembereket állí­tott a gyár élére helyettük, s leg­fontosabb feladatukká a mennyiségi tervek teljesítésén túl az üzem ren­tabilitásának helyreállítását tette. A munka nem ment egyik napról a másikra. Számtalan problémát kellett megoldani, míg az elmúlt év végére számottevő eredmény keletkezett az önköltségcsökkentési tényezők alakulásánál. Az új vezetőség jó munkáját bizonyította az, hogy termelési tervét teljesítette az üzem, ja­vult a fajlagos anyagfelhaszná­lás s az önköltséget nagyban befolyásoló üzemállások is csökkentek. A Humboldt-kemence kartörései teljesen megszűntek, szépen kezdett kibontakozni az üzem termelőereje. Munkánk még ekkor sem volt teljes. Nem értük el a gazdaságos teremelést. A TMK szervezetlensé­gét nem küszöböltük ki. Hiányoz­tak a pótalkatrészek, tartalékanya­gok, a szakszerűtlen és hiányos megrendelések miatt. Ennek nyo­mait még ma is érezzük. A Hum- boldt-kemencére való öntöttvas ajtó bőségben rendelkezésünkre áll. Ezzel szemben nincs 180 fokban hajló Öntöttvas könyök és egyenes csövünk, amikkel a gyakran hibá- scdó csörgedező csöveit pótolnánk. Pedig a felesleges öntöttvas ajtók helyett csövet vagy könyököt is gyárthatott volna az öntöde. Előfordult az az eset is, hogy a javításokhoz megrendelt vaslemez, szög vas és egyéb hengerelt áru he­lyett nagymennyiségű szöget kapott a vállalat, mert pillanatnyilag csak ez volt a szállítóvonat raktárán s úgylátszik, ebből akarta teljesíteni értékesítési tervét. Anyagbeszer­zőnk — bár tudta, hogy az óriási szögmennyiség két-három év alatt sem fogy el — átvette az árut. Ez­zel egyrészt megnehezítette más üzemek szögellátását, akadályozta berendezéseink karbantartását s fe­lesleges kiadásba verte gyárunkat. Növelte a termelési költsége­ket a helytelen munkaerőgazdálko- dás, elsősorban az úgynevezett „búj­tatás’*. A fizikai dolgozók állományá­ban improduktív munkaerőket bujtattak meg. A következmény az lett, hogy a ténylegesen ter­melőmunkát végzők csak túl­órákkal növelt munkaidő alatt végezhették el feladatukat. Hiányos volt a TMK, az elektromos lakatos és épületkarbantartó ex­portok létszáma s így kénytelenek voltunk a költségesebb eszközhö? folyamodni: idegen vállalatokkal végeztettük el az esedékessé vált karbantartást. Lépésről lépésre kellett megküz­deni ezekkel a nehézségekkel: s üzemünk vezetősége igyekezett is mindent elkövetni. Ennek ellenére is az elmúlt év ráfizetéses maradt. A főkönyvelőség gazdasági mérlege és önköltségi beszámolója jó irány- mutatást adott azonban a további harchoz. A beszámolót követően üzemi nagyaktíván a vezetők, szta­hanovisták, párt- és szakszervezeti funkcionáriusok bevonásával tár­gyalták meg az olcsóbb kénsav elő­állításának napi feladatait. Elhatározták, hogy a laka­tos, ólmozó, villanyszerelő, épület­karbantartó részlegek létszámát ki­egészítik az eddig más munkával foglalkoztatott dolgozókból. Átszer­vezik, megerősítik a budapesti (ki- rendeltséget és a helyi anyagbe­szerző csoportot.. Az üzembe nem helyezett gépeket rendeltetésüknek megfelelően munkába állítják. A bérfegyelem betartása érdekében a normákat és a besorolásokat felül­vizsgálják. A határozatok nem maradtak pa­píron. Az átszervezés eredménye, hegy a TMK-t idegen vállalatok se­gítsége nélkül is eredményesen ol­dottuk meg. Komoly javulás mutat­kozik á szállításoknál is. Az elmúlt évi 800.000 forinttal szemben 20.000 forintra csök­kent az első negyedévben a MÁV-nak fizetett kocsiállás- pénz. A munkábaáHított gyalu­géppel, körfűrésszel, elektro­mos vontatógápekkel gyorsab­bá, tökéletesebbé s főleg olcsób­bá tettük a munkát. Állandó ellenőrzést vezettek be a Piriiből visszamaradt pörk kéntar­talmának vizsgálatára s azóta a megengedettnél nagyobb mennyi­ségű ként tartalmazó pörköt újra a kemencébe adagoljuk. Az ismételt felhevítéssel jelentősen növelj ük a nyersanyag kiaknázását. A műszak­vezetőket a legjobb vezető műsza­kiakból álló csoport látja el taná­csokkal s állandóan ellenőrzik a fajlagos anyagfelhasználás állását, az önköltségcsökkentés érdekében hozott intézkedések végrehajtását. Mindezek az intézkedések — dolgozókink lelkes munkája — segítette üzemünket abban, hogy fennállása óta először ez év első ne­gyedében ráfizetés nélkül dolgo­zott gyárunk, olcsóbban állítjuk elő a kénsavat. A tervezett önköltséget 11.2 százalékkal csökkentettük. Az eredmény azonban nem ok az elbizakodottságra. Az anyagtakarékosság még mindig nem kielégítő üzemünk­ben. Sok anyag megy kárba a gondatlan gazdálkodás miatt. A munkafegyelem sem minden dolgozó erénye. Emiatt „döglött be” legutóbb a Kontakt-kemence s emiatt esett le tüze az ötös Humboldtnak. A na­pokban az egyik 6zállítócsoport 8 dolgozójából négyen az italboltban töltötték el a műszakot. Az ilyen fegyelmezetlenség súlyos károkat okozott a vállalatnak s nem segí­tette elő az önköltségcsökkentésért folyó harcot. Arra kell törekednünk, hogy a meglévő hiányosságok kiküszöbölé­sével üzemünk az önköltségek ala­kulásánál jó eredményt érjen el s megelőzze az önköltségek alakulá- megelőzze a többi vegyipari üzeme­ket. FUYER NORBERT mérnök Felkészült a szolnoki MEZŐKER a tavaszi friss zöldségfélék felvásárlására a vállalat agronómusai már járják a megye területét, hogy sze­mélyesen győződhessenek meg a növények feilődéséről és gondos­kodjanak a kellő időben való lesze­déséről. szállításáról. Szánd aszóiéból folyamatosan szállítják a zöldhagymát. Kun- mártonban szépen fejlődik a hóna­pos retek. Az első szállítmány in­nen érkezik városunkba a jövő hét végén, de a megye egész területéin is rövidesen megkezdődik a hóna­pos retek szedése. A saláta fejlő­dését késlelteti a kedvezőtlen idő­járás. Néhány nap múlva azért eb­ből sem lesz hiány. A nappali fel-, melegedések és a kedvező napsü­tés elősegíti a növekedést. Egy hét múlva a tsz városokból is meg­kezdik a szállítását. Három hét múlva pedig már friss, gyenge kar­fiolt szednek a martfűi tangazda­ságba^ is. LEGFONTOSABB teendőül azt tűzte ki a vállalat, hoev friss, mi­nőségi árut juttasson a vásárlók­hoz. Átszervezték a szállító részle­get. A telepvezetőket és a szállító részleg dolgozóit a gyors és pon­tos munka szerint prémizáliák. így anyagi érdekük is. hogy ne forduljanak elő szállítási zavaró«, ne menjen tönkre a leszedett áru már a termelőnél. Osztályozás sze­rint veszik át a szállítmányt a vál­lalat felvásárlói. Ez annvit lelent. hogy az a termelő találja meg a számítását, aki minőségileg szét­válogatva adia át a leszedett zöld­féleségeket. mert fgv a minőségnek megfelelő magasabb árat kap azo­kért. ÖMLESZTETT áruért viszont csak a legalacsonyabb összeget kaphatják a termelők, függetlenül attól, hogy abban első osztályú áru is van. Ez az intézkedés azért vált szükségessé, mert a vállalat rossz raktározási lehetőségei miatt a be­szállított áru válogatásával sok idő telt el és az ide-oda rakosgatással meg is törődött az. és mire a lo- gyasztókhoz került, fonnyadt, gusz. tustalan és sok esetben szinte él­vezhetetlen volt. A MEDOSz megyei bizottsága dicsérete a tószegi gépállomás dolgozóinak Pártunk és kormányunk harcba hívta az ország dolgozóit a mezőgazdaság fejlesztése érdekében, hogy fegyelmezett munkájuk­kal teremtsék meg a bőséget, és növeljék a jólétet. A tószegi gépállomás dolgozói magukévá tették a mezőgazdaság fejlesztésé, ről szóló határozatot. Áldozatos munkával országos viszonylatban is megszerezték a második helyet. Tavaszi tervüket határidő előtt túlteljesítették. A MEDOSZ megyei bizottsága ezért megdicsérte a gépállomás traktorosait, vezetőit, az üzemi bizottság tagjait és külön dicséret­ben részesíti a tószegi gépállomás legjobb traktoristáit. Prohászka Sándor, Marót! László traktorost, Zablánszki István brigádveze­tőt, akik a tavaszi munka megkezdésétől kezdve élenjártak a terv teljesítésében, a kiváló minőségi munka végzésében. Példájuk, fegyelmezett munkájuk serkentse megyénk valamennyi traktoris­táját fokozottabb munkára, hogy még nagyobb segítséget adhas­sanak a termelőszövetkezetek, egyénileg dolgozó parasztok és az állami gazdaságok dolgozóinak a többtermelésért folytatott küz­delméhez. ÖTVÖS JÓZSEF. MEDOSZ megyei elnök. A „Leányvásár' Szolnokon Egy héttel ezelőtt nagy sikerrel mutatta be a szolnoki Szigligeti Színház Jacobi Viktor: , Leanyvásár” című operettjét. Az eddigi elő­adások alkalmával a nézőteret zsúfolásig megtöltő közönség örömmel hallgatta a kitűnő muzsikát — az operett nagy keringöjét és a többi közismert s kedvelt melódiát. — Sokat tapsoltak a szereplőknek, megismételtették a kitűnő táncokat és önfeledt kacagással jutalmaz­ták a darab humoros jeleneteit. Kijutott a tapsból az operett sok derűt, vidámságot hozó sze- relmcspárjának is, melyet Farkas Annie és Boros János alakított. Képünkön is ők láthatók a darab egyik kedves jelenetében. Szolnok megyei küldöttség tanulmányozta a Tengerszetn-ufcai kísérleti telepen a hőforrások vizének felhasználását kertészeti célokra |M i n t e g y \ 130 ezer torma szén fűtőértékével ér föl szakértők sze­rint a hazai hőforrásokból és ipar; üzemekből felhasználatlanul elfolyó melegvíz. A mezőgazdaság fejlesz­téséről szóló párt- és kormányha­tározat e téren is irányt mutat; a hévvizeket melegágyak és üveghá­zak fűtésére kell felhasználnunk. Budapesten, a Rákospatak kö­zelében, a Tengerszem-utcában épí­tették meg azt a két nagy üvegház­ból és egyelőre öt nagy melegágy- 3 bél álló kísérleti telepet, amely a Széchenyi-fürdő 2-es számú forrásá­nak 76 fokos vizét hasznosítja. Pénteken délelőtt Csótó István, a megyei tanács végrehajtóbizottsága elnökhelyettesének vezetésével tsz elnökök, tanácselnökök, a megyei ta. nács és a járási tanácsok mezőgazda- sági osztályainak vezetői, kertészeti előadók, kertészeti brigádvezetők, párt funkcionáriusok érkeztek Szol­nok megyéből a budapesti kísérleti telepre. Látogatásuk célja az volt. hogy a helyszínen tanulmányozzák az építkezések módját és a meleg- ágyi termelést, hogy tapasztalatai­kat a nagy fűtőértékű szolnokme- gyei hőforrások vizének értékesíté­sében felhasználhassák. Az építkez é s| műszaki meg­oldását Balogh Jenő, a Fűtéstechni­kai Gazdasági Iroda főmérnöke is­mertette. A telepen folyó termelésről Reis- ner Márton, a kísérleti telep veze­tője tájékoztatta a küldötteket. Az Egy tanyasi iskolában hjt ezőtur külterületén 14 tanyai iskola van. Az ötölesúti iskola a Be­rettyó baloldalán, szántó­földektől körülölelt tisztá­son áll. Hűvös, szeles tavaszi délutánon látogattunk el ide. A földeken a hideg ellenére is serény munka folyt. Dolgozott a tanyák népe, a tavaszi munkát végezte. Amikor megérkeztünk az Iskolába, éppen állat­tanórát tartott Balogh Im- réné tanítónő. A VII. osz­tályosok a sertésről, azok fajtáiról számoltak éppen be. A gyerekek nagy hoz­záértésről tettek bizonysá­got. Bár kissé izgatottak voltak, megmutatták, hogy mit tanultak, A tanterem tágas, hó­fehérre meszelt falaik, az ablakon csipkefüggöny, a falakon jelmondatok, tör­ténelmi tárgyú képek és művészeti tárgyak. Szép mintájú tálak, tányérok és kancsók függnek, csil­lognak köröskörül. A tér­képek, a faliújság, a pa­dok és az íróasztal mutat­ták csak, hogy tanterem ez, nem pedig lakószoba. Az óra befejezése után elbeszélgettünk a tanító­nővel. _ C’zeretek itt tanítani kezdte. — Apám sze­gény parasztember volt, sokan voltunk testvérek. Amikor tanító lettem, Tüzeskomlóson, egy hegy­közi kisközségben ta­nítottam először. Egye­dül voltam ott tanító, mint ahogy itt is. Szívesen ta­nítom, nevelem szépre, jó. ra a gyerekeket. Nem mondom nehéz itt a taní­tás és sok türelmet igé­nyel. Egy-egy osztállyal naponként csak 20—25 percet tudok foglalkozni, hiszen mind a nyolc osz­tályt egymagám tanítom. Délelőtt az alsósok jön­nek iskolába, délután pe­dig a nagyobbacskák. Míg az egyik osztálynak órát tartok, addig a többiek egyénileg tanulnak. Fe­gyelmezetten viselkednek, csendesen segítenek egy­másnak. Diákjaim az állattan és a biológia órát kedvelik a legjobban. Biológiai szak­kört szerveztem hát, en­nek tagjai a Micsurin- kertben kísérleteznek, gya­rapítják tudásukat. A tanulás mellett a szórakozásra, olva­sásra is jut időnk. Április 12-én a külterületi iskolák között szavalóversenyt rendeztünk. Egyik tanít­ványom, a VI. osztályos Szabó Katalin csapatta­nácselnök az „Elmúlt időkből” című vers előadá­sával második helyezést ért el a versenyen. Gyak­ran rendezünk műsoros esteket, melyekre a szülő­ket is meghívjuk. Bizony szép számmal eljönnek ilyenkor az idősebbek is. Legutóbb „Tarka est’*-tel szórakoztattuk a tanyák lakóit, május elsején pe­dig „Élő mese'* címmel adunk műsort. Kicsiny iskolánk 70 kö­tetes könyvtárából a gye­rekek szorgalmasan olvas­nak, viszik a szép ifjúsági regényeket, s otthon még a szülök is elolvassák azo­kat. A sportról sem feled­keztünk meg. Futball- és röplabdát veszünk — mert ami van, bizony már el romlott — és rendszeres edzéseket tartunk majd a testnevelési órákon. A gyermekek szüleivel is szoros kapcsolatot tar­tok. A szülői értekezlete­ken, sőt azon túl is el-el- beszélgetünk az iskola: dolgokról, meg az életünk­ről, az ő munkájukról, meg a magaméról. Anya­giakkal is támogatják -az iskolát. Ami szépet itt lát­nak az elvtársak, a függö­nyöket, a művészeti tár­gyakat, sőt itt ezt a kan­nát, mosdótálat is, mind­mind az ő hozzájárulásuk­ból vettük. _ O a.i nos — aminek leg- *■' jobban örülnék, an­nak nem tesznek eleget a szülők. Nem igen engedik továbbtanulni a gyerme­keiket. Úgy gondolják, hogy jobban kell otthon a munkaerő és nem járat­ják gimnáziumba még a legtehetségesebbeket sem. A mostani VIII. osztályo­sok közül például egyik sem tanul tovább. Ezen a téren bizonv sok még a javítani való. uvegházakban egy ev leforgása alatt ötfajta növényt termelnek. Az üvegházakban és melegágyakban egyszerre csak egyfajta növényt termelnek. Novemberben retket, december-* ben salátát, január végén karottát. február közepén paradicsomot tesz­nek a földbe, a nyári hónapok alatt pedig gombatermeléssel hasznosít­ják az üvegházakat. A küldöttek részletesen megvitatták a látottakat. Nagy a kedv a szolnokmegyei dolgozó parasztok-*- ban, ki akarják használni a cserke- szőlői 93, a karcagi 71 és később a tiszaörsi 60 fokos hőforrásokat. A cserkeszőlői hőforrás vizével 3 ezer négyzetméter területű melegágyi te­lepet szeretnének fűteni. A nagy- révi Haladás és a cibakházi Vörös Csillag tsz-ck fogják munkára ezt a hőforrást ilyen módon gazdasá­gukban, idén őszre ezer négyzetmé.* térén meg is kezdik a termelést. A földmunkáik javában folynak. A karcagi Béke, Táncsics, Szabadság és Április 4 tsz-ek előtt 8 ezer négyzetméter terület hasznosítására van lehetőség. Repülőgépről vetik a rizst a tiszasülyi állami gazdaságban Rendkívül érdekes kísérletre ke­rült sor a tiszasülyi állami gazda­ságban. Csütörtökön a MASZOV- LET e célra berendezett repülőgépe megkezdte a rizs vetését a levegő­ből. A repülőgép csökkentett sebes­séggel haladt el a bevetendő terület felett és mintegy 5—10 méter ma­gasságból szórta a földbe a rizst. A levegőből történő rizsvetés nagy se­gítséget jelent a mezőgazdaság ré­szére, mert lényegesen gyorsabb a kézi vetésnél. A csütörtöki kísérletek után pén­teken már vízzel borított területen végezte a repülőgép a rizs vetését. Ha munkáját itt befejezte, átrepül Szolnokra, ahol növényvédelmi kí­sérleteket végeznek majd vele. — (MTI) Még 17 sorsolása lesz a Második Békekölcsönnek Az 1951. őszén kibocsátott Má­sodik Békekölcsönt államunk húsz sorsolással, nyereménnyel tetézve fizeti vissza a kölcsön jegyzőknek. Az április 26-án Kecskeméten kez­dődő negyedik sorsoláson kívül te­hát még 16 alkalommal tartanak Második Békekölcsön sorsolást. ________ (MTI) Ne mzetközi filmfesztivál lesz Karlovy Varyban, Prága. (TASZSZ) Karlovy Varv- ban július 11-től 25-ig rendez'k meg a 8. nemzetközi filmfesztivál. A filmfesztiválra a világ ö~szs filmvállalatát meghívták. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents