Szolnok Megyei Néplap, 1954. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-10 / 58. szám
1954 március 10. SZOLNOK.««*: Y K? NÉPLAP-í Az olvasók mondták el — a Néplap jászárokszállási ankétján A Szolnokmegyei Néplap szerkesztősége március 6-án Jászárok- szálláson ankétot tartott. Ennek az ankétnak is az volt a célja, hogy a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja még jobban megismerje a dolgozók problémáit. Közelebb kerüljön a jászárokszállásiakhoz, hogy ottani olvasóink bizalommal forduljanalk a szerkesztőséghez s hogy a lap segítsen orvosolni az elhangzott panaszokat. Nem kapni elég szerszámot Az ankénton jelenlévő egyénileg dolgozó parasztok, termelőszövetkezeti tagok és az egyéb foglalkozású felszólalók is, szinte kivétel nélkül’ kifogásolták a rossz szerszámellátást. Kezdetét vette a nagy tavaszi munka. A község dolgozóinak éppen ezért egyik legfontosabb problémája a szerszámellátás hiánya. Olyan hiba ez, melynek kijavítása halaszthatatlan. Ásó, kapa, eke, alkatrészek és egyéb szerszámok nélkül jó munkát végezni lehetetlen. A járási szövetkezetek szövetségének és az illetékes kereskedelmi vállalatoknak ideje lenne mielőbb megszüntetni ezeket a hibákat és biztosítani a szükségletek kielégítését. ' Sok bírálat érte a Jászberényi Vasárúbolt, a szolnoki Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat vezetőit. Kovács János, a Táncsics tsz elnökhelyettese mondta el, hogy különböző vasárúszükségleteiket a jászberényi vasárúboltnak kellene biztosítani. A bolt vezetői azonban vajmi keveset törődnek ezzel. Nem segítik, hanem inkább gátolják a szövetkezet munkáját. Gömbvasat és egyéb vasféleséget, vagy egyáltalán nem, vagy csak sok utánajárással biztosítanak. Nem lehet tehát csodálkozni, hogy a Táncsics termelőszövetkezet még most sem fejezte be a téli gépjavítást, holott ebnek határideje már hetekkel ezelőtt elmúlt. Semegi András, a szolnoki Vases Műszaki Vállalat vezetőinek felelőtlen munkájáról beszélt. A különböző rendeléseket úgy és akkor állítják össze, ahogyan nekik tetszik. Azzal egyáltalán nem törődnek, hogy Jászárokszálláson még fejősajtár sem kapható. Ezek a látszólag kis dolgok nagyon is nagy- jelentőségűek, mert a mezőgazdaság dolgozóinak szükségük van a hiányzó szerszámokra. Rossz az ivóvízellátás Kővári Lajosné dolgozó parasztasszony és Bódis Balázs termelőszövetkezeti tag az egész falu lakosságét érintő ivóvízellátásról beszélt. „Az asszonyoknak néhol három utcát kell keresztüljárniok, hogy vízhez jussanak. Van olyan kút, amely esztendők óta rossz. Ez a falu valamennyi lakójára hátrányos. Sürgősen intézkedni kellene.“ — mondta Kővári Lajosné. A községben valóban tizenegy hasznavehetetlen kút van. A vízhiány különösen a Rákóczi- és a Dobi-utca lakóit érinti. Az ottlévő állattartó gazdáknak nagy gondot okoz a jószág itatása. A jászárdkszállási dolgozók most- már joggal várják, hogy a hitegetés és biztatás helyett végre a medoskodjék a kutak megjavíttatásá- ról. Bódis Balázs bácsi a kutakról szólva megemlítette még, hogy a meglévőkre is jobban kell vigyázni. Törődjenek többet a KTSZ-ekkel Jászárokszálláson mintegy 400 kisiparos van. Ezek a különböző KTSZ-ekben igen fontos munkát végeznek. Az ankéton résztvevő Szakács Albert, Raffai Ferenc és még több szövetkezeti dolgozó véleménye szerint az anyagellátás rossz, megyei irányítószervük nem sokat törődik velük. Raffai elvtárs elmondta, hogy gyártanának játékárut, ha lenne anyaguk. A TÜZÉP azonban csak nagy könyörgésre hajlandó megfelelő anyagot biztosítani. Úgy hiszik talán, hogy Jászberény, Szolnok, Kaposvár s az ország más helységében lévő kis pajtások — ahová ez a KTSZ árut szállít, annyira „fejlettek“, hogy már nem is szeretnek játszani. Ez persze nagy tévedés. Helyes lenne elhinni ezt a TÜZÉP vezetőinék is. Jáger József KTSZ dolgozó hasonló dologról, az anyagellátás nehézségeiről beszélt. Kifogásolta, hogy a megyei központ keveset törődik problémáikkal. Vélemények a Néplapról örvendetes volt az ankét résztvevőinek bíráló készsége, Sokan mondták el, mit tartanak jónak, mit tartanak rossznak a lapban, özv. Nagy Ferencné általában helyeselte a megyei lapban megjelent cikkek arányát és minőségét. Kifogásolta azonban, hogy az alapszervezetek népnevelőinek a munkájával a Néplap alig foglalkozik. Kevés olyan népszerűsítő, vagy bíráló cikk jelent meg, mely egy-egy népnevelőről szólt. Özv. Nagy Ferencné kérte a Néplap szerkesztőségét, hogy ezzel többet foglalkozzon. Az ankét résztvevőinek általános kérése volt, hogy a Szolnokmegyei Néplap több olyan közérdekű cikket közöljön, amely a falusi dolgozókat érdekli. Kókai Sándorné, Kővári Lajosné és még jó páran kérték a szerkesztőség munkatársait, hogy egy-egy fontos rendeletet, vagy közleményt, egyszerű módon, közérthető nyelven írjanak meg. A faluban — mondották — nagyon sokan szeretnének kislakást építeni. Ennek a feltételeit azonban nem ismerik. Ilyen kérdésekkel is foglalkozzon a szerkesztőség. A kultúrotthon igazgatója, s Belényesi István elvtárs javasolta, hogy a lap adjon helyet minden olyan fontos kérdésnek, vagy óhajnak, amely esetenként az egész falu lakóját érinti. így pl. a jászárokszállásiaknak egy új mozihelyiségre, s kulturotthonra lenne szükségük. Ugyancsak a kultúrotthon igazgatója mondta el, hogy a szerkesztőséghez beküldött levelekkel nagyobb gonddal foglalkozzanak, mert ő már napokkal ezelőtt beküldött egy cikket, s annak a sorsáról semmit sem tud. JCiálLítái az (ÍLlliiiüházban csérő szó hallatán. Különben nehéz volna rangsorba állítani a kis alkotásokat, mert megannyi gondos és takaros munkáról tesz tanú, bizonyságot. f-/l- kiállítás tulaidon- * képpeni célja az volt — Sáros Gvu- láné szakkörvezető szavai szerint —. hogy a kispajtások szülei megtekintve i kiállítást, bírálattal és tanácsokkal segítsék a szakkör elkövetkezendő munkáiét. A kiállításnak — annak ellenére, hogy nem igen propagálták — igen sok látogatója volt. A lövőben kötényeket fognak készíteni és a szolnoki csipke készítését tanulják meg. Idővel ismét kiállítást rendeznek majd. s az akkori látogatók ismét megállapíthatják — fejlődőképesek-e a kis néprajzos úttörők. A most látottak alapján efelől semmi kétségünk nem lehet. Szüntessék meg a protekciót A törökmiklósi „Dózsa’’ filmszínház pénztáránál még mindig érvényesül a protekció. A jóbarátok és ismerősök — bármennyien állnak is a pénztár előtt — bemennek és minden várakozás nélkül megkapják a jegyeket. Hiba az is a mozinál, hogy nincsen fegyelem. Az előadás alatt több esetben olyan lárma van, hogy nem érteni a hangot. Szeretném, ha ezek a hiányosságok mielőbb megszűnnének. SÉLLEY ERZSÉBET levelező Törökmiklós Számolja el a 1ÜKER a tüzelőm árát 1952-ben írattam a kisújszállási gépállomáson tüzelőt 327 Ft érték- ben. Ebből az első negyedévben megkaptam 157.80 Ft-nyi árut, azonban a hiányzó összeget azóta sem utalták vissza. Több helyen jártam már. Kéré-i sem nem teljesítették. Nagy szük-> ségem lenne a pénzre, s úgy gondolom, két év alatt lett volna már ideje a TÜKER-nek, hogy elszán mólig és visszafizesse pénzemet. .Vagy Mihály traktoros Kisújszállás, ÄMG Több pontosságot és megbecsülést várunk Febr. 28-án mozielőadást szerettünk volna megnézni Örményesen. Este hat órára volt hirdetve a műsor, de valami miatt még hét órakor seim tudták megkezdesd. Hét óra után kijelentették. hogy nem mutatnak be több filmet, s a kiadott jegyekkel majd a következő vaintézkedjenek a JUSZOV-ök Több cikket írtunk már Lipták János jánoshidai dolgozó panasza ügyében. Nevezett az ottani földművesszövetkezetből nem kapta meg két év óta befizetett tüzelőjét. Pintér Imre JÁSZÖV-titkár elvtárs figyelmét is felhívtuk már a sérelem orvoslására. Ö sem tett semmit. Ideje lenne többet törődni a JÁSZÖV-nél is a dolgozók kéréseinek elintézésével. Nem különb a helyzet a szolnoki jASXÖV-nél. Itt özv. Szűcs An- íalné tószegi levélírónk panaszát nem orvosolták többszöri kérésünk után sem. ígéretet már kapott, azonban ez nem elég. Kérjük Maj-i zik Jenő JÁSZÖV-titkár elvtárs sürgős intézkedését. A szerk. INTÉZKEDÉS^ Forradalmi változás az orvostudományban I ORVOSTUDOMÁNYUNK 1 az utolsó évtizedben forradalmi átalakuláson ment keresztül. Sokan vannak, akik azt hinnék, hogy a világháború szörnyűségei: a borzalmas sérülések és az embertelen szenvedések, a szokatlan esetek révén új tapasztalatokhoz és ennek nyomán gyorsabb fejlődéshez jutott az orvostudomány. De korántsincs így. Nemcsak a múzsák hallgatnak a háborúban, hanem a tudomány művelői is más munkára varrnak kárhoztatva. Az a nagynak semmiképpen sem nevezhető tapasztalat, amit elsősorban a hadisebészet nyert, össze sem hasonlítható azzal a veszteséggel, amit háború ideién az országok egymástól való elzártsága és a belső nyomorúság jelent a tudomány fejlődésére. Az orvostudomány nálunk rohamlépésben a második világháború után kezdett feilődni és pedig azért, mert ettől fogva nemcsak a magas fokon álló szovjet orvosi irodalom jutott mostmár el hozzánk, hanem kiváló szovjet orvos-professzorok, mint Sa- banov, Szaposov. Petrovszkij és másolt személyesen is elhozták hozzánk az új tudományt. Hogy csak egy pár példát említsek: egycsapásra meghódította a sebészetet a Visnyevszki-féle érzéstelenítési eljárás, a szemészetet a Filatov-féle szövet átültetés, a biológiában pedig a Lepesinszkája által felfedezett sejt előtti állapot elmélete hozott forradalmi újítást. A legeslegnagyobb átalakulást azonban a Pavlovi szemléletnek az orvostudományba való bevonulása hozta. Nemcsak sok, addig érthetetlen jelenség vált általa érthetővé, hanem egészen átalakította az orvosi gondolkodást és emellett irányt szaloott sok betegség gyógyítására is, |eGY ESZTENDŐVEL! ezelőtt, a Magyar-Szovjet Barátsági Hónap alkalmával a Magyar-Szovjet Társaság segítségével európai hírű magyar tudósokat sikerült Szolnokon előadások tartására megnyerni. így Kettesi professzor i.A dialektikus materializmus az orvostudományban“ címmel tartott előadást. Kiszely tanár az új biológiai szemléletet ismertette. Kovács professzor pedig a tuberkolózis tárgyköréből tartott előadást. Minden előadás nemcsak rendkívüli élmény volt megyénk és a szomszédos megyék orvosai számára, hanem tudásukat nagymértékben gyarapítva, közvetve a betegek is részesültek belőle. _________________ [a B ETEGSÉGEK megelőzése az új orvostudomány legfőbb irányvonala, ezért célul tűztük ki az egyik legelterjedtebb betegségnek: a daganatos megbetegedéseknek (a legtöbb ember a vérkeringési szervek betegségében hal meg, de nyomban utána a második helyen a daganatos megbetegedések következnek) orvosi vándorgyűlés formájában, kiváló szakemberek vezetésével való megtárgyalását, a megelőzést. a korai felismerést és a gyógyítást. Ennek a rendkívül nagyjelentőségű és nagysikerű vándor- gyűlésnek a megrendezéséhez is az MSZT nyújtott segítséget. Legközelebbi programmunk — ugyancsak az MSZT segítségével — röntgenorvos vándor- gyűlést szervezni Szolnokon. Orvostársadalmunknak jelentős szerep jut a szocializmus építésében és ezt a szerepet csak úgy tölthetjük be. ha együtt haladunk a haladó tudománnyal. Dr. Harjros György ádlami közeg^^k.ügyi felügyelő örömipel — villanyfény mellett — írom levelemet. A Néplap fáradozásának meg lett az eredménye. Nem is tudom, hogyan köszönjem meg a szerkesztőség szívességét. Intézkedésükre a TITÁSZ igazgatósága a helyszínen megállapította, hogy szerelőségük nem a megfelelő adatokat jelentette. így ők nem tudnak a valóságról. Szíves fáradozásukat mégegyszer köszönöm. Nemes János Kuncsorba * Fehér István jászalsógyörgyi levélírónk azt kérte, hogy községükben létesítsenek még egy MÄVAUT megállóhelyet. Az 53. sz. Autóközlekedési Vállalattól az alábbi választ kaptuk kérdésünkre: „Megállóhely létesítést csak a helyileg illetékes községi tanácsok kérelmei alapján tudunk végrehajtani. A jászalsógyörgyi tanács ilyen irányú kéréssel nem fordult hozzánk. Amennyiben a tanács kéri a megállóhelyet. — vállalatunk minden további nélkül rendszeresíti.’1 Vajda Mihály igazgató. Jászberény * A szolnoki cukoreyári kampányjárat megszüntetése következtében — egyéb vállalatok dolgozói szállítási problémáinak megoldására elrendeltük, hogy az 5.15 órakor Tiszavárkonyba közlekedő távolsági autóbusz iáratunk a helyi járati megállóhelyeken állion meg. Ezzel a szerkesztőségen keresztül kért utazási lehetőség a dolgozók részére megoldást nyert. Kérjük a dolgozókkal közölni, hosv ezen já- ratet vegyék igénybe. Dobos Ferenc igazgató. Szolnok. MÁVAUT * Örömmel tudatom a szerkesztő-* séggel, hogy a redőnyt megkaptam. Nagyon köszönöm a fáradozásukat és hálával gondolok a Néplapra, mely e reménytelennek látszó ügyet elintézte. További jó munkát és jó egész-* séget kívánok a szerkesztőség dolgozóinak. Mosonyi Sándorné Alattyán * A mesterszállási „Úttörő” tsz szerkesztőségünkhöz küldött levelében közölte, hogy a tiszaföldvári tanácstól megvettek egy páncél-* szekrényt, az árát kifizették és arrfikor érte mentek, nem kapták meg. A megyei tanács pénzügyi osztá-* lyától az alábbi választ kaptuk kérdésünkre. A termelőszövetkezet panaszát megvizsgálva, megállapítottam, hogy az jogos. A tiszaföldvári ta-* nács 1953-ban felajánlott a készlet- felszabad ítási mozgalom kapcsán egy felesleges páncélszekrényt. Ezt vette meg a tsz. Amikor érte mentek — mivel a rosszat nem tudta a tanács megjavíttatni — nem adták ki. Nem gondoskodtak arról sem, hogy a már befizetett összeget visszautalják. A községi tanács hibát követett el, nem kellett volna a páncélszekrényt ilyen körülmények között felajánlaná. A megyei tanács felhívta a figyelmüket a páncélszekrény árának visszafizetésére. Pintér Dezső osztályvez. Szolnok, Megyei Tanács Levelezőink a „Bánk bán4í-ról Február 28-án szerkesztőségünk . megyei levelezői értekezletet tartott. Azóta alig eev hét telt el. s ezalatt, a pár nap alatt szinte valamennyi meghívott levélben is megírta tapasztalatát. ..Mikor a meghívót kézhez kaptam — írja Sass Pál jászberényi tanuló — megmondom őszintén, örültem. Az egész vasárnappal nagyon meg vasvok elégedve. Számomra különös élmény voll hogy együtt voltunk színházban s gyönyörködhettem a ..Bánk bán” c. nagy történelmi műben. A magyar irodalom e remekművét már többször olvastam, de igajAJ és. a múlt év no- -/rL' vemberében történt. Sáros Gyuláné felutazott Pestre, a Néprajzi Múzeumiba, hogy ott megismerve országunk különböző népviseleteit. Szolnokon az Ut törőházban néprajzi szakkört szervezzen az úttörőpajtások között. A kis úttörőlánvok örömmel jelentkeztek szakköri tagoknak. Bizony kezdetben egyikőjük sem tudott varrni. A lányokban azonban oly nagy volt az igyekezet, hogy rövid idő alatt elsajátították a varrás, hímzés technikáját. Ezután nagv feladatra vállalkoztak. Sáros Gyuláné szakkörvezető irányítása mellett, minden egyes szakköri tag egy-egy babának az elkészítéséhez fogott. A babák egy-egv város, vidék népviseletét mutatták be. Ez a munka nagyfokú gondosságot és türelmet igényelt. Üzletből csupán a babafejeket vásárolták, a kicsiny ruhánakvalót otthonról. vagy a szomszédoktól szerezték be és nem egy kislány saját hajaitól vágatott le. hogy készülő babájának haja legyen. '3/j etenként egvszer kétórás foglalkozást tartottak. Ez az idő nem ment az iskolai tanulás rovására, sőt a lányok még jobb tanulmányi eredményt értek el. mint azelőtt. Lehet, hogy egy kis számítás is volt bennük — nem akartak kiesni a szakkörből. 1954 március 6-án és 7-én kiállításra kerültek a kis pajtások kicsiny, de értékes alkotásai a néprajzi szakkör alkotóműhelyében. A szakkör tagjai kalauzolták az érdeklődőket és igen kedvesek voltak minden vendéghez. Mihályi Erzsébet babája a szolnoki népviseletet ábrázolta. Ez tetszett legjobban a látogatóknak. A kis Erzsiké arcán halvány pír futott át egy-egy disámap el lehet iönni. Nagyon rosszul esett ez. hiszen több mint két kilométert gyalogoltunk kiSigyermekeim- mel együtt. Többen voltunk vasutasok is. akik nem tudtak elmenni a következő vasárnap, mivel szolgálatba mentek. Visszakértük a jegy árát. A mozigépész felesége azonban minő-i síthetefclen hangot használt. Egyébként is sok a panasz a mozira. Sok-, szór nem lehet hangot hallaná, a képek is mo-t sódottak. Jó lenne, ha a MORÉP nagyobb ellen-, őrzést gyakorolna ná- lünk is. Korcsmáros László Fegyvernek Állomás zán lenyűgözővé és élményszerűvé csak e nagyszerű előadás után vált bennem. Felei the- tetlen maradt számomra annál is inkább, mivel életemben most voltam először színházban. * Katona József ..Bánk bán” c. drámáját már gyermekkorom óta ismerem. Később gyermekeim is megismerték ugyanabból a könyvből. Éppen ezért kétszeres öröm volt számomra, hogy színpadon is láthattam. hisz erre még soha nem volt alkalmam. Nem vagyok mfikri- tikus. de a szerepek alakításáért dicséret illeti a Szigligeti Színház művészeit. Valamennyi szereplő tetszett és nem is sajnáltam a tapsot egytől sem. EGYED JANOS levelező Kőtelek * Az ízletes ebéd elfő- gyasztása után. hogy teljesebb, kedvesebb le-i gy,en a vasárnapunk —< a Néplaptól kapott legyeikkel — valamenv- nyien átvonultunk a színházba. A színészek a legteljesebb elismerést érdemlik játékukért. Ezen a délutánon sokan gyönyörködtek az előadáson. Sok diák éj fiatal jött be vidékről Is. Wesniczky Antal levelező Besenyszös
