Szolnok Megyei Néplap, 1954. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-25 / 71. szám
4 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1954 méretes *9» Puliszkától a Tltamindás ételekig Jíátaqaiá^ eqip érdekes intézetben Evéshez nem kell nagy tudomány «— tartja a mondás. Az egészséges, vitaminokban gazdag, jóízű élelmiszerek kiválasztásához, vizsgálatához és általában a táplálkozás kérdéseinek kutatásához azonban annál nagyobb tudomány szükséges. E célokra alakult — a közegészség- ügyi intézet . egyik osztályából — 1949-ben a Gyáli-útan az Élelmezéstudományi Intézet. A hatalmas épület, a bonyolult gépek, készülékek, furcsaalakú csövek, gőzölgő lombikok, korszerű „boszorkánykonyhára“ emlékeztetnek. Az intézet sokrétű, változatos munkájáról, fejlődéséről és eredményéről két kiadvány beszél a legékesebben. — „Mit együnk most?“ ez a címe az elsőnek, amelyet 1945 decemberében adtak ki, A füzet ezzel kezdődik: „Nem tagadjuk, hogy ínségben élünk. Mindent összeszedünk konyhánk részére, hogy gyomrunkat úgy, ahogy megtöltsük,.. Ebben a füzetben tudományt gyűjtöttünk ösz- sze az ínség ellen., A könyvecskében receptet találunk a puliszkáról, máiéról, dödö- lyéről, babtortáról, melaszkrémről, cirok-rizottóról, tök-mignonról, zsír- nélküli pirítósról és a karácsonyfa lehullott tűiből készülő teáról. A másik könyvecske címe: „Észszerű és gazdaságos táplálkozás“. Ez nemrég jelent meg. Ebben is találunk példákat a helyesen összeállított étrendről. Tejet, húst, sokfajta zöld- főzeléket, tésztákat ajánlanak a legváltozatosabb, táplálóbb formákban, Olt önti ük ki a fázaaiztt Az intézet sokat foglalkozik még a múltból öröklött úgynevezett hiánybetegségek elleni küzdelemmel, az ilyen bajok megelőzésével. Felkutatják azokat az élelmiszereket, amelyek igen táplálóak, vitamindúsak. így a többi között felhívják a figyelmet a kalarábéra, a kalarábélevélre, amelyben több a C-vitamin, mint a citromban. A csipkebogyó, a káposzta, az egres ugyancsak sok C-vitamint tartalmaz. Megállapították, hogy a tésztafélék főzővize igen sok B-vitamint tartalmaz — ezért ezeket sohase öntsük ki, hanem használjuk fel leves, mártás készítéséhez. Az intézet kutatja azokat a módszereket, amelyekkel az élelmiszerekben lévő vitaminok, értékes tápanyagok megőrzését biztosítják. Kidolgozták a helyes konyhatechnikát is, amelyből néhány paragrafust közlünk. Ne főzzük fedő nélkül ételeinket, mert ezzel a fényre vagy levegőre érzékeny tápanyagok elpusztulnak. Ne tisztítsuk vastagon, durván az élelmiszereket, mert a legértékesebb részek gyakran közvetlenül a héj alatt helyezkednek el. A színezés kedvéért se pirítsuk soká az ételeket. A zöldfőzeléket legjobb párolással vagy gőzöléssel készíteni, így megmarad a vitamintartalom. A gőzölésre gőzölőbetétet ajánlanak, amely nem más, mint egy lyukas bádoglemez, amelyet úgy helyezünk — lábakon vagy függesztve a fazékba — hogy az edény lezárását ne akadályozza, (Vilamino-L kéizitmtnyek Az intézet munkája nyomán készülnek a vitaminos cukorkák, a Bvitaminos kenyér és most ismét forgalomba kerülnek a különböző sűrítmények, így például a kedvelt Vitapric. Az intézet kidolgozta azokat a módszereket, amelyek a nagyüzemi konyák főzésénél biztosítják a magas tápértékét, vitamintartalmat. így foglalkoznak az egyes ételekhez hozzáadandó szintetikus úton előállított vitaminokkal, vagyis az ételek dúsításával. Az élelmezés, a táplálkozás fejlődését mutatja az is, hogy a magyar nép az utóbbi időben megnőtt. A mai iskolások, de a most sorozásra került fiatalok is átlag 4—6 centiméterrel magasabbak, mint a háború előtt. Az intézet gyűjti azokat az adatokat is, amelyek az egy ember táplálkozásának kalória-értékét mutatják. 1887-ben — Keleti Károly, a kiváló statisztikus adatgyűjtése szerint — az ország egy lakójára egy nap átlag 2974 kalóriaértékű táplálék jutott. 1925-ben 1700, 1938-ban pedig 2690 volt a kalóriaérték. 1952-ben ez az összeg már 3100-ra emelkedett. Az intézet készíti a különböző nagy települések, városok élelmezési tervét. — Ezekben a legaprólékosabban felsorolják, hogy milyen élelmiszeripari üzemeket, élelmiszermennyiséget, stb. kell biztosítani ahhoz, hogy az illető hely — mondjuk Sztálinváros — lakosságát a legjobban láthassák el, Jelenleg. rCuzkeot íltlmezíil temen döigöznak Az intézet munkáját segítik a kísérleti állatok: egerek, patkányok, tengerimalacok, sziriai aranyhörcsögök, nyúlak, kutyák, macskák, békák serege is. Az intézet most új feladatokkal bővül. Eddig főleg az élelmiszeranyagok termelésével, szállításával, forgalombahozatalával, vagyis általában technikai problémákkal foglalkoztak. Most azt is vizsgálják, hogyan hatnak a különböző élelmiszerek a szervezetre, tehát elsősorban az élettani problémákat kutatják. Nagy súlyt helyeznek a diétás kérdésekre is, kísérleteket folytatnak, hogy bizonyos ételek menynyire emelik a szervezet védekező, ellenálló képességét. Jó érzés tudni, milyen komoly, nagyszerű tudományos munka folyik, azért, hogy asztalunkra minél jobbízű, változatosabb, táplálóbb étel kerüljön, (bodnár) RÁKÓCZI HADNAGYA Színes magyar film Gyárfás Endre a . Rákóczi hadnagya“ c 1 MADÁRFÜTTYEL 1 teli az erdő. A tisztás szélén legény meg egy leány. A legény öltözete sejteti, hogy jófajta kurucvitéz. A leány falubélije, Bíró Anna, Réthe legszebb leánya. „Őfelsége", a zsaroló A főszerkesztő felugrótt és udvariasan látogatója elé ment: — Parancsoljon helyet foglalni, kisasszony — mutatott az íróasztal előtt álló puha karosszékre, majd a bár- szekrényhez lépett és kinyitotta, — Egy pohárkával .,, megkínálhatom? — arca csupa mosoly volt s titokban megigazította nyakkendőjét. Ittak. A főszerkesztő elfoglalta helyét a hatalmas íróasztal mögött és várakozóan tekintett látogatójára. — Bizalmas küldetésben jöttem — kezdte a lány. — Gondolom, a leghelyesebb, ha azonnal a tárgyra térek, — Igen, ez lenne a leghelyesebb — mosolygott a főszerkesztő. — őfelsége nagyon haragszik — mondta a lány... — Haragszik? — A fő- szerkesztő hangja, mintha gúnyosan csengett volna. —i Istenemre mondom, nincs rá oka. Ilyen reklámja még nem volt, amióta Jugoszláviából Párizsba költözött, A lány összeráncolta homlokát, ■— őfelsége nem örül az ilyen reklámnak. Hiszen az ön lapjának cikksorozata azt állította *—< borzalmas még kimondani is —, hogy hallgatólagos megegyezés volt őfelsége és apja gyilkosai között! II. Péter király apagyilkos? — A lány hangja remegett a felháborodástól. — Ugyan, ugyan — csitította a főszerkesztő. — Ezt mi nem írtuk! — A sorok között határozottan ez érződött! — Persze, a sorok között! — a főszerkesztő ismét gúnyosan mosolygott. — Ki tudja azt előre megmondani, hogy a sorok közül mit olvas ki az olvasó. Úgyszólván mindenki a saját ízlése szerint olvassa a lapot. És az én lapom, a Match igazán népszerű ... — Hiszen éppen ez az! Egy népszerű lapban ilyet írni őfelségéről! — Helyreigazítottuk! — Hogyne. Eldugott helyen, elég kétértelműen. Nem csodálhatja, hogy őfelsége kártérítési pert indított a becsületéért. A főszerkesztő felállt és fel-alá kezdett sétálni a szobában. — No igen — dünnyögte — a becsületéért! Csekély 50 millió frankot követel! — Gondolja meg: egy király becsületéről van szót — No látja! — A lány hátradőlt a karosszékben ás azon gondolkodott, hogy miképpen folytassa. A fő- szerkesztő a segítségére sietett: — Én nem örülök ennek a pernek A lap hírnevére nagyon vigyázunk. Talán mód lenne.., A lány elmosolyodott: — Ezért jöttem .., Volna egy ajánlatom... Szóval rendbehozhatnánk az ügyet. — Hogyan? A lány aktatáskájából vastag iratcsomót húzott elő: — Ezzel! — Ez micsoda? — A fő- szerkesztő bizalmatlanul nézegette az iratcsomót. — őfelsége emlékiratai! Vegye meg a lap az első közlési jogot 20 millió frankért. S ezzel lezárjuk az ügyet.., a lovagiasság szabályai szerint A főszerkesztő összehúzta szemeit: — A lovagiasság szép dolog, kisasszony, de... hogyis mondjam.,, egy kissé elavult. Húszmillió lovagiasságból.., egy kissé sok. Nemde? — Kevesebb, mint 50 millió! 1— Számtanból egyes! Valóban kevesebb! S ha nem veszem meg ezt az izét 20 ért... ? — Akkor lefolytatjuk a pert Őfelsége becsületéért .. j — Ahá! Szóval egy kis zsarolás, mi? A lány felugrott: — Én őfelsége megbízottja vagyok. A főszerkesztő köhintett: — Igen, ezt már mondta.., S mint megbízott — nem járt sikerrel! — Azt akarja mondani, hogy elutasítja? — Azt! A lány az ajtóig ment, ott megállt s visszafordult. — Ez az utolsó szava? — Igen! — Akkor a tárgyaláson találkozunk! j— Nem hiszem! Ott a lapot az ügyvédünk képviseli.,, Egy pillanat: Kérem adja át őfelségének mélységes sajnálkozásom kifejezését. 5 Egyébként, hogy a bíróság miképpen dönt — azt még nem lehet tudni. A 20 millió sók egy olyan kéziratért, amit egy kezdő írt. Mert — s ezt be kell látnia — őfelsége, ha az üzletben nem is — de az irodalomban még kezdő,,, Lenkei Lajos 20.000 éves Ä múzeum, ahol ezt a feliratot olvasom, egy szolnoki bérház alagsorának négy helyiségében található. Az egyik óriási mammut- agyarra (Elephas primágenius) írja éppen Kaposvári Gyula, a múzeum fiatal, szőkehajú igazgatója. A mellette lévő állványon. hatalmas tömbben, egy mammut alsó állkapcsa. négy foggal. Megtudjuk, hogy a mammutnak két foga volt. Ez egy fiatal mammut állkapcsa, éppen fogváltáskor hullott el. Egyik pár foga a kipusztulóban lévő í.tejfog,!. a másik a növő félben lévő igazi fog. Az asztalon nagy mammut fogak sorbarakva. Fél- kézzel nyúlok érte. de kettővel is elég megemelni. Nyom vagy tíz kilót. A falon egy óriás ős-bölény koponya, két ép szarvval, A párját, mert ebből már több is van, most egy pesti kiállításra adták kölcsön. A polcokon körben Óriási agyarak. lábszárcsontok. üaoockacsontok. mind. mind friss zsákmány, amit most lázas izgalommal lehet osztályozni, összerakosaatni, rekonstruálni, Honnan e gazdagság ebben a csepp múzeumban? A választ a fiatal igazgató adta meg: *—i Jó barátságban vagyok a tiszai halászokkal. •— ha csont, vagy cserép akad a kerítő-hálóba. behozzák szívesen. Az úttörők meg fémgyűjtéskor hoznak be.— szemétből, pincékből kibányászott —< értékes régiségeket, ....... GO NDOLATOK EGY MÚZEUMBAN A halászok, meg az úttörők. Jóleső érzéssel gondolok a mammut csontot, bronzérmeket, edényeket múzeumba hordó halászaink, iskolás gyermekeink önzetlenségére, kultúraszeretetére. A tudós elsőszámú munkatársaira. Spenót Á bronzkori edények merész formáiban. finom mintáiban gyönyör, ködöm. Emelném az egyiket, nehéz. tele földdel. Ki kellene már ezt is tisztítani, mondom az egyszerű látogató gondolatával. —i Addig nem. míg meg nem vizsgáljuk. mi van benne. Válaszol a múzeum igazgatója. — Mi volna .— sárga föld. A fiatal igazgató elmosolyodik és rámutat egy másik edényre. •—* Ebben, >— vegyelemzéssel megvizsgáltuk a földet — soenótmagot találtunk. Spenót s talán éppen ä bronzkorszakiból? Spenót. —i amit a gyerekkorunkban csak hosszas rábeszélésre ettünk és amit az én gyerekem is fanyalogva fogad, Spenót, amelyről ma már azt is megállapítjuk hogy fontos vitaminokat tartalmaz, Spenót, amit — minden bizonnyal ennek a megállapításnak híiián — már a bronzkori gyerek is evett, Nézem az edényt és egyszerre közeledni érzem, az eddig valószerűtlenül messzinek. tűnő kort, , Ezüst csat Vata közül emelem ki. Óvatosan a tenyereimbe fektetem. A lapos levelű indát utánzó csatt kb. 1000— 1500 évvel ezelőttről. a népvándorlás korából való. Művészi formája az ötvös fejlett ízlését dicséri. A múzeum igazgatója a csatt közepén végigvonuló törésre mutat. — Ezt így ástuk ki megjavítva. A gazdája megjavította. A törés mellett négy kicsi lyukat fedezek fel, amibe az összetoddó pántot szegecselték. Többször voltam már múzeumban. Nem tudom más hogy van vele. de én eddig, ha üveg mögött láttam ilyesmit, a kor és a lelőhely megnevezésével. valahogy nem tudtam elvonatkoztatni a múzeum egészétől. — a kitömött állatoktól, ásványoktól ép úgy. mint a márványlépcsőktől. vagy az oszlopcsarnokot díszítő pálmáktól. Most ez a tenyeremben heverő összeszegecselt csatt szinte izgalomba hoz. Megcsináltatták? Miért? Már nemcsak a csatt. az ember is érdekel. Ki voltál? Talán egy ifjú gepida, vagy egy hosszúhajú avar lány. vagy a hadi portyázáson gazdag zsákmányt szedő magyar? Ha megcsináltattad, szeretted ezt a csattot, ragaszkodtál hozzá. Talán a kedvesed adta? Vagy egy halálos kardcsapás fogott fel melleden, abba tört ketté? Több. mint egy évezred választ el tőlem. ^ nem. tudsz felelni. De lám. ez a csatt nemcsak a kort. már valakit, egy embert is elém vetít. A vár Az egyik helyiségben még rendezetlen múzeumi tárgyak: török felírású cserepek, régi fegyverek, edények. Mind az ..Irodaház“ •— Szolnok most épült büszkesége — alapozásánál került elő. Azt a vitát is eldöntötték az itt kiásott leletek, hogy hol húzódott a szolnoki vár- rendszert körülvevő árok. Éppen ott. ahol most az Irodaház áll. Ide dobálták ki a várból a fölös, szemétbe való holmikat. — ezért került elő annyi emlék az alap ásásakor, Ezt már térképpel a kezemben hallgatom. Rabutin tábornok, császári hadvezér, a Rákóczi szabadságharc Habsburg ellenfelének haditérképét tartom a kezemben. Megpróbálom ebben a térkénben elhelyezni az Irodaházat, az új cel- lulózegyárat. a művésztelepet. A játék mulattat. Ahol akkor víz folyt, most aszfaltutak. parkok, emeletes házak állnak, hirdetve az ember alkotó kedvét, a társadalom örök fejlődését. Aztán megint egy pazar színekben játszó korsót veszek a kezembe. Ezt is az Irodaház alapozásánál találták. Az évszázados cserepeket a jövőt alapozó ásók és csákányok forgatták ki. mint Sztálin város ban a római fegyvert, vagy a mályi téglagyárban a bronzkori halottas úmát. Szolnok központjában is találkozott a régmúlt, a jövővel. Moravecz Imre színes magyar film egyik szereplője. Anna feje a legény vállán. A fiú a szemét nézi, azután halkan megszólal: — Két esztendeje nem láttalak, H Akkor még csak bimbó voltál..« Azóta is mindig te jársz az eszemben .., — Más lányra rá sem néztél? *— kérdi ingerkedve, huncut szemvillanással a leány. — Hát te más legényre? — adja vissza kérdéssel a kérdést a fiú. A legény elgondolkozva tekint maga elé. — Ha idegen jött a faluba, megkérdeztem, hallotta-e híredet? — így kéne maradnunk Anna, mindig... De menni kell. Alkonyaira indulást parancsoltam. — Megint magamra hagysz? —- feleli erre elfátyolosodott szemmel a lány. — Nem hagylak itt, viszlek magammal, Nyitrára.., A határozott hangra öröm gyúl ki Anna arcán, de aztán lemondó fájdalommá változik. — Nem hagyhatom itt anyámat, öcsémet, a kicsi földet. Kürtszó harsan a távolból, a legény felfigyel reá. — Indulunk Anna. Mostantól fogva a mátkám vagy. Vitézi tettel házat, szabadulást szerzek és ha a poklokon kéne átal mennem, akkor is visszajövök érted. Ez a jelenet a RÁKÓCZI HADNAGYA című hősi romantikus filmtörténet első képei közül való, I bornemissza | János, ez a fiú neve, zabolátlan portyázó kurucból Vak Bottyán vitéz strázsamesterévé, majd Rákóczi hadnagyává válik. Személyes boldogsága, sorsa, szervesen összeforr a nép, a haza szabadságának nagy ügyével. Útja a becsület, a hősiesség útja. Jó vitéz fegyverét, éles kardját a hazaszeretet és a szerelem vezérli. Egy a felderítésen, — s ennek igazi történelmi magva van, — Bornemissza János elfogta és behajtotta Bottyán vezér táborába gróf Starhemberg Maximiliánt, a császári hadak új fővezérét, s vele az egész császári hadipénztárt. Ezért az a kitüntetés éri, hogy maga viheti foglyát a fejedelem elébe. Rákóczi haditettéért aranyéremmel jutalmazza és hadnagyi rangba emeli a fiatal parasztlegényt. János faluját közben megszállták a labancok. Nyúzzák, sanyargatják a népet. Börtönbe vetik, megbotozzák, aki fölemeli a szavát ellenük. így jár János mátkája — Anna is. IvalaholI a vág mentén ütközik meg a nép a zsarnoksággal, s a kurucok haláltmegvető bátorsága, Bottyán hadvezéri zsenialitása meghozza a győzelmet. Réthe ismét szabad! Anna és János lakodalmukat tartják, násznagy az ősz vezér, a félszemű Bottyán generális. Könyv a „mozgalmi nyelvről“ „A mozgalmi nyelvről“ címmel a Művelt Nép Könyvkiadónál megjelent Fónagy Iván és Soltész Katalin munkája. A szerzők tárgyi adatokkal, példákkal mutatják be a széles körben elterjedt, úgynevezett „mozgalmi nyelv“ helytelen, magyartalan kifejezéseit, szóhasználatait. Tanácsokat adnak a helytelen kifejezések kiküszöbölésére, a helyes magyar beszédre. (MTI) , HIRDESSEN a Szó Inokmegyei NÉPLAP-bon
