Szolnok Megyei Néplap, 1954. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-20 / 67. szám
% 1954 március 20. SZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP 3 Többször kérjék a dolgozók véleményét s hamarabb megszűnnek a termelést gátló bábák az Autójavítónál A múltkoriban — beküldött levél nyomán — cikket írtunk a szolnoki Vasipari Vállalat autójavító részlegéről. Feltártuk, milyen hibák vannak a dolgozókról való gondoskodás terén. Az elmúlt napokban ismét ellátogattunk az üzembe és Ludányi István párttitkár elvtárs kalauzolása mellett újból körülnéztünk. * •— Itt a mosdó — nyit kísérőnk egy komor, nedvesfalú, nyirkos helyiségbe — a múltkor ezért bíráltak meg bennünket. Kipucoltuk, bemeszeltük. De a falon nem tudunk segíteni, még nem száradt ki. Dél felé jár, de olyan hideg van a mosdóban, mintha évek óta nem használnák. Az ablaka nyitva, a kályha vakhideg. Nem hihető, hogy emberibb, barátságosabb és elsősorban egészségesebb azzal, ha műszak végén valamelyik szakmunkás önként begyújt. m Kijelbb megyünk. Felettünk az óriási csarnok betonelemekből készült mennyezete.. Évek óta épül, de már szinte nevetséges, amit végeznek vele. Itt is, ott is felhúztak falakat s most hozzákezdtek a lebontásukhoz. Ludányi elvtárs méltatlankodva mutogatja, mennyi tégla tönkremegy, széttöredezik az oktalan munka miatt. Viszont az a benyomásunk, hogy a Vasipari Vállalat vezetői sem tettek meg mindent, hogy a Tatarozó rendeltetésének megfelelően építsen. Az derül ki a titkár elvtárs szavaiból is, hogy szinte tőlük függetlenül folyik a munka, azt sem tudják, miért hagyták legutóbb abba az építkezést s azt sem, mikor kezdik el újra. Fia a Tatarozó szerelőcsarnok építését vállalta, bizonyára nem „saját szakállára” formálja, hanem amint a megrendelő kívánja. Miért engedtek falat rakni ott, ahol arra nincs szükség vagy miért nézték el, hogy ne azt az oldalfalrészt bontsák el, amelyik nem célszerű? Az épülő csarnok tövében a raktár. Szörnyű képet mutat belülről az új kis épületrész. Jobban lehetne mosdónak használni a mosdónál. Csuromvizes a mennyezet, csurog a víz a földre, ahol kis tócsákban terül szét. Bosszankodva mutatják a tetőt, amelyre úgy rakták fel a szigetelő kátrányos lemezeket, hogy minden csapadék átfolyik a réseken. De miért nem figyelmeztették a Tatarozót már tetőfedés közben? m Útközben a tervteljesítésre terelődik a szó. Mint hasonló esetben minden vezető, Ludányi elvtárs sem szégyeli megmutatni a versenytáblát. Ennek tanúsága szerint 131 százalékkal végeztek februáriban. S nézzük csak a munka hősit: Halmai István 186 százalék, Kozák Gyula brigádja 200 körül, a Bódi-csoport 156, a Mucselini- csoport 149 százalékra tört a legutóbbi dekádban. Blaskovics János esztergályos 137, Agócs Benjámin fényező 135 százalékkal büszkélkedhet. Markó László öttagú csoportja 130 százalékos dekáderedmé- nyével, a Gulyás Sándoré 129 százalékkal érdemel elismerést. Nem tartjuk fel tovább a titkár elvtársat, látogassunk el a beteg autók között szorgoskodó munkásokhoz. Mucselini Antalt érjük legközelebb, akinek a nevét 149 százalékkal láttuk a versenytáblán. Zsebredugja kezét, míg beszélgetünk s többször megrázkódik, reszket a szájaszéle, fázik. — Teljesítjük mi a tervet, de a minőségre, jobban kellene ügyelnie a vezetőségnek. Az autóval is úgy van mindenki, mint az órával. Ha javításra adta, álékor viszi el és fizet érte, ha jól javították ki. — Most jövök az egyik autó alól — int a sötét műhelybe, — ahol a nedves, földes „padozaton” fekve működhetnek a munkások az autók alatt. A munkapadok előtt deszkaállók. Azért hordták be nemrégen, mert a víz befolyt a műhelybe. Elképzelhető, milyen kínszenvedés volt a dermesztő hideg napokon az autók alatt dolgozni. 00 Ludányi elvtárs, a pártszervezet többi vezetőségi tagjával érdeklődjön többet a munkásoktól a termeléssel kapcsolatos véleményükről. Nemcsak a vezetőségválasztó taggyűlésen, most is felhozták az elvtársak az alkatrészhiányt. Mégpedig nem demagóg módon, nem figyelmen kívül hagyva a meglevő akadályokat. A „130 százalékos” Markó-brigád- nál így kezdték: — Februárban 130 százalék volt az átlagunk, most nem lesz fele sem.. s Itt van például a cukorgyári célgazdaság kocsija: 1500 Ft prémiumot kapott volna a brigád, ha március 15-re elkészül. De csapágy nincs — vélekedik a jól- megtermett brigádvezető. . — Tudjuk, hogy egyes alkatrészeket nehéz beszerezni — szól hozzá Kuczora Ferenc. — De azok is lassan jutnak hozzánk, amikből mi is gyártunk eleget. Nem tudnak beszerezni Csepel kocsikhoz tömítőgyűrűt vagy vízszivattyúhoz csapágyat... Az előző üzemvezetőt „elűzték”, pedig az nem ismert lehetetlent. Addig ment anyag után, míg nem kerített. Addig vissza sem jött, i-j Özdon volna egy autó, amit '’Dérbe tudna venni a vállalat. Akkor meggyorsulna a beszerzés, mert nem kellene kölcsönkocsira várni — toldja meg a brigádvezető, m Ismét jónéhány vélemény, javaslat, ami segítséget ad a vállalat vezetőinek. Járjon tehát élen a párt- szervezet s elsősorban a titkár, Ludányi elvtárs abban, hogy a nehézségek legyűréséhez a dolgozók véleményét is meghallgatja. Harcoljon például azért is a pártszervezet, hogy Szolnok városában is legyen autószerviz. Ez is szorosan összefügg a dolgozókról való gondoskodással. Sáros, mocskos járművek kerülnek a műhelybe, ahol nincs mód a lemosásukra. A munkások arcába, nyakába hull a szenny, pocsolya munka közben s a vastag piszoktól számtalan esetben nem lehet észrevenni az alkatrészeken támadt vékony repedéseket. A dolgozók javaslatai, a róluk való emberibb gondoskodás még szebb eredmények forrása lesz az Autójavítónál is. Irodalmi est Kunhegyesen Januárban irodalmi előadásra készült Kunhegyes. Négyszázan jöttek össze, hogy meghallgassák o Budapestről érkező írót. de a szolnoki Taxivállalat hibájából az ankét elmaradt. Míg az író hiába várta Szolnokon a megrendelt autót, az irodalomra szomjas kunhegvcsiek csalódottan széledtek szét. mert az író nem érkezett meg. Bizonyára ez is egyik oka annak, hogy most csak 110-en vannak a Szovjet Könyv Ünnepének keretében rendezett irodalmi esten. Igaz. hogv akik eljöttek. nem bánták mea. mert Reményi Béla költő előadása a szovjet szépirodalomról és elsősorban Gorkij írói munkásságáról, mindvégig lebilincselte a hallgatóságot. Lélegzetvisszafojtva hallgatják Je gór Bulicscv izgalmas történetét és az előadás végén felcsattanó taps bizonyítja, hogy az író mondanivalói megtalálták az utat a közönség szívéhez. Az általános hangulatot fejezi ki az a fejkendős néni. aki ífv szólt szomszédjához, egv pirospozsgás fiatal menyecskéhez: „Örökké sajnálható Róza nénéd. hogy nem jött velünk.” Radács József tanács- titkár is arról beszél felszólalásában. hogy emlékezetes marad számára a mai előadás. Aztán az irodalom nagy jellemformáló erejéről beszél és arról, hocv milyen nagy segítséget jelent a falu dolgozóinak mindennapi munkájukban a könyv. A termelőszövetkezet traktorosa. Halász elvtárs egész sor kérdéssel ostromolja az írót. A szocialista és kritikai realizmus közti különbségről és a sematizmusról kér felvilágosítást. Több hozzászólás után Reményi elvtárs hosszasan válaszol a felszólalóknak. Most már vége volna az előadásnak. de a hallgatóság nem igen akar távozni. Egvrészük az író körül csoportosul, aki elbeszélget velük az irodalom és a község- problémáiról. a többiek meg a földművesszövetkezet könyvkiállítását álliák körül és sokan vásárolnák a kiállított könyvekből. Jakó Pál traktoros p mezőgazdasági szakkönyvek közül válogat. Pintérné mcsekönyvet vesz a keresztfiának. Tóth Ilonka meg elbeszéléskötetet vásárol. Lassan széled az ankét közönsége. Zsig- mond József, a földmű- vessző vetkezet könyvfelelőse összecsomagol i a a könyveket. Megelégedetten állapítja meg: ..A mai estén ismét szaporodott Kunhegyesen a könyvbarátok száma”. Ágoston János A tiszasasi Rákóczi tsz tagjai befejezték az ősziek ápolását A tiszasasi Rákóczi tsz tagjai a kormányprogramm és a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat megjelenése óta új erőre kaptak. Idejében elvégezték az őszi talajelőkészítést, vetést és most tavasszal a járásban az elsők között fogtak hozzá a tavaszi munkához. Őszi búzájukat, őszi árpájukat és őszi takarmánykeverékvetésüket holdanként 25 kilogramm pátisóval fejtrágyázták. A fejtrágyázást ázárbaindulás előtt még megismétlik. így biztosítják a holdanként másfélmázsás terméstöbbletet. Hozzáfogtak a tavaszi árpa vetéséhez is. Példamutatóan dolgozik Id. Hercegh Ferenc, a kisújszállási építő kisipari termelőszövetkezet tagja. Ebben az évben tölti be a 81-ik évét. 16 éves kora óta dolgozik az építőszakmában. Idős kora ellenére munkáját ma is példamutatóan végzi el. A fiatalok tisztelettel veszik körül, amit magatartásával, munkájával méltán megérdemel. Innen kívánjuk, hogy éljen még sokáig erőben, egészségben. A/ymASAM Több segítséget adjon a Megyei Tanács iparügyi osztálya a jászberényi Patyolatnak a javításéit a Vegyesipari KTSZ-ra tartoznak. A KTSZ ugyan elég sű-» rűn javítja az elzárócsapokat, tömi-» téseket, szinte minden héten, csak: a hiba ott van, hogy nem jól. Ma megcsinálják, holnap már kezdhes tik újból az egészet. Magócs elvtárs is többek között a kevés gőzre, al kicsiny kazárra panaszkodik. t*| minden órájában! | FEBRUAR 12-ÉNI levelet kapott szerkesztőségünk a jászberényi Patyolattól. Kertész Sándor igazgató többek között ezt írta: „Üzemünkbe olyan kisméretű gőzkazán lett beépítve, hogy egy műszakban a két mosógép gőzzel való táplálását sem tudja ellátni. A második műszakban a gőzkalendert és festődét már nehezen látja el, de a szárító helyiségeket fűteni egyáltalán nem tudja. Ezekből a hibákból az következik, hogy három, négy hét is eltejik, míg a vállalt anyagokat el tudjuk készíteni, nem is beszélve arról, hogy januári tervünket mindössze 89 százalékra teljesítettük.” A levelet kivizsgálás végett a megyei tanács ipari osztályára küldtük. Március, elsején Süveges István osztályvezető elvtárs aláírásával megkaptuk a kivizsgálás eredményét. Röviden így hangzik: „A vállalat vezetője a jelenleg rendelkezésre álló kazán megfelelő karbantartásáról nem gondoskodik. Az üzem területén nagy a rendetlenség és ebből is látszik, hogy a szocialista vagyon megőrzése a vállalatvezetőnek nem szívügye..stb., stb. [két LE VEI,. I kétféle megállaNagyobb munkahelyei a Ruházati és Háziipari Vállalatnak Alig pár hónapja, hogy megkezdte munkáját Szolnokon a Ruházati és Háziipari Vállalat, de máris elmondhatjuk, sok szép eredményt értek el azóta. Készítményeik nagy segítséget jelentenek a kereskedelem áruellátásának megjavításában. Fehérneművarró részlegük jelenleg delén és krepp anyagból női kombinékat varr és freskó, meg vászon férfi ingeket. Készíts nek egyszínű ágyhuzatokat is. A szabó részlegben villanyerővel hajtott varrógépekkel gyártják a tavaszi női kabátokat, melyeket a helyi kereskedelem hoz majd forgalomba. Az eredmények mellett azonban beszélnünk kell arról is, hogy ma munkájával korántsem nyújtja a legtöbbet a vállalat, hiszen sokkal többre is képesek lennének, ha a tanács ipari osztálya megfelelő helyiséget biztosítana számukra. A szabó részlegnek például — mint Kecskés László elvtárs. a részleg vezetője elmondotta — 16 vadonatúj varrógépe áll a pincében, mert nincs hely, ahoí felállíthatnák azokat. A kicsiny műhelyben szinte egymást akadályozzák' a munkában a vállalat dolgozói, annyira össze vannak zsúfolva. Ugyanez a helyzet a fehérneművarró részlegnél is. Az áru raktározására sincsen hely, így a már feldolgozott, meg a feldolgozatlan áru is asztal alatt, polcokon, ablakban s minden felhasználható helyen van lerakva. A helyszűke okozza azt is, hogy a 4x4 méteres irodában, — ahol öten dolgoznak — bonyolítják le az árukiadást is, s ilyenkor az irodai dolgozókat kitessékelik onnan az utcára. A Dudos-ufca végén, egy régi garázs helyén épül ugyan a vállat új helyisége, de ez sem oldja meg a problémát, ez a helyiség is kicsi lesz a vállalat feltétlenül szükséges továbbfejlesztéséhez. Jó lenne hát, ha a tanács mielőbb gondoskodna arról, hogy megfelelő helyiséget biztosítson a vállalatnak. Szükség lenne a megfelelő nagyságú helyiségre azért is, mert most a szükséges szociális berendezésekre sem tudnak helyet teremteni, hiszen nem csak, hogy öltözője és mosdója nincsen a vállalat dolgozóinak, de még egy- kézmosó tál beállítása is majdhogynem megoldhatatlan problémát jelent a mostani helyzetben. pítás. Személyesen mentünk ki tehát a levelek nyomában, hogy meggyőződjünk, mi is a valóság. Pe- thes Lajos gépész éppen a délelőttös műszakban dolgozó Járomi Istvántól vette át a kis gőzkazán kezelését. Nem mai szakember. 35 éve gyakorolja ezt a szakmát. Tőle érdeklődtünk tehát a kazán állapotáról. ■— Nincs itt a kazán karbantartásával semmi hiba, hisz hat hónapra visszamenőleg sem emlékszem leállásra — mondja Pethes elvtárs. — A baj ott var), hogy nagyon kicsi és mi bármennyire is igyekszünk, minden hiába. Magócs József mosómestert is egész közelről érinti ez a kérdés. Ahogy beszélgetésünk során -elmondta, valóban van gőzveszteség a tömítések gyenge állapota miatt. No, de ezért nem Kertész Sándor igazgatót lehet felelőssé tenni, hisz A MŰSZAK ki kell mosni 40 kg ruhát. Ezzel szemben egész műszak alatt 120—» 140 kg-ot mosok ki és sajnos, erre sem mondhatom minden esetben* hogy szép és jó munkát vége'ztem. — mondja Magócs elvtárs. Nemrég alakult a jászberényi Pa-j tyolat, s az eltelt hónapok komoly fejlődésről tanúskodnak. Tavaly ju-i lius 10-től 15-ig 107 kg ruhát vitted a dolgozók mosatni. Jelenleg pedig 25 mázsa ruhánál is több vár fesn tésre, mosásra és tisztításra. Da vájjon ez a fejlődés megmarad-e* ha a dolgozók négyszer, ötször jár* kainak bevitt ruhájukért, s meg akkor sem olyat kapnak, amilyet jogosan elvárnának. Az igaz, hogy máról holnapra sent lehet nagyobb méretű kazánt elő-» varázsolni, s ebben ^egyetértünk. Süveges elvtárssal is. De abba ni már nem, hogy egyáltalán nem ta-» Iáinak módot az üzem munkájának megjavítására. Az udvar olyan kicsi, hogy alig lehet benne mozogni, m megbeszélés alapján* KÖZÖS persze a dolgozók véleményének ki-t kérésével lehetne megoldást találni ennél a vállalatnál is. Csak az a baj, hogy mindez elmarad. Kertész elvtárs a jó multkorában több do-» loggal kapcsolatban fordult biza-» lommal feletteséhez, Süveges elv-t társhoz. Sajnos, eredménytelenül.. Mikor ugyanis Szolnokra bejövét szobájába nyitott, azzal a rövid vá-» fasszal jött ki, hogy — „Nem érek rá magával foglalkozni, jöjjön fel este.” Este azonban az elvtárs elfc-» lejtett visszajönni. Fia az üzembe néha ki is megy* csak utasításszerű intézkedéseket ad. A vállalat dolgozói és maga Kertész elvtárs is, nem ilyen segíti séget vár a megyei tanácstól. Jav’fsa ki a hibákat a 62/8 Épületszerelő Vállalat Még a múlt év november elseién költöztünk be a Táncsics-űt 10. szám alatti lakásokba. Annakidején a 62/8. Épületszerelő Vállalat dolgozói végezték el a vízvezeték- és villany- szerelői munkákat — de nem megfelelően. Egész télen nem folyt — s nem folyik a mai napig sem — lakásunkban a víz. A földszintről kell állandóan felhordani. Hiba van p villanyszerelésnél is. A rossz szigetelés miatt a vízcsapban is áram kering. mely életveszélyes is lehet. Hiába szóltunk a vállalat vezetőjének és művezetőjének, semmit sem tettek a hiba kijavítása érdekében. Kérjük a Néplap szerkesztőségét, hogv a lapon keresztül hívia fel az illetékesek figyelmét az intézkedésa. Hegedűs Nándorné és a szolnoki Táncsics M.-út 10. sz. ház lakói. A panasz nyomán szerkesztőségünk szakértőkkel együtt megvizsgálta, hogy milyen munkát végeztek a fenti vállalat dolgozói. A hibák fennállnak s azokért Hernádi Lászlót, a 62/S-as vállalat művezetőiét terheli elsősorban a felelősség. Amikor a múlt év novemberében átadták a helyreállított lakásokat, akkor sem volt víz. S nem tett semmit annak érdekében, hogy legyen. Négy család részére okozott ezáltal többlet- munkát. nem beszélve arról sem. hogy sem a fürdőszobát, sem p W. C.-t nem használhatták. Nem szereltek fel víz- kiöntőt s egyik W. <L- csésze már a felszereléskor törött volt. Minden hibának a teteje azonban az, hogy a szennyvízlevezető csövet a villanyóra mellett p vezeték alá helyezték el rosszul tö- mítve s ebből adódik az. hogy a vízcsapokban is áram van. Nemcsak ezen az épiij leien végeztek hanyag munkát. A Ságvári-út 36. szám alatt 2x3 méter ólomcsövet kivágtak Ss elvittek. Tizenöt család maradt víz nélkül emiatt több mint négy hónapig. Az F. Bede László-út 4. szám alatt nasvtata- rozást végeztek. Itt nem csináltak vízlefolvót s a lakóknak sok kellemetlenséget okoztak. A lakásokba csak deszka- padlókon járhattak be hóolvadáskor. Sorolhatnánk még •* hibákat. De úgy gondoljuk. hogv a 62/8. Épületszerelő Vállalat vezetői az itt elmondottakból is okulnak. A jövőben mindenkor figyelembe veszik, hogv nekik is minőségi munkát kell végezni. Reméljük. hf.yv az eddig elkövetett hibákat pedig sürgősen kijavítják. F. L. Miért nem járnak kéményseprők a tanyavilá^ban? A fegyvemeki olvasó ankét alkalmával mondották a dolgozó parasztok, hogy nagy panaszuk van a Kéményseprő Vállalat dolgozóira. Bent a községben még csak látják őket sepresetni, de kint a tanyavilágban fél esztendeig sem mutatkoznak. Emiatt aztán gyakori a tűzveszély. A kemény, téli hidegben bizony erőteljesen kellett tüzelni, de a tanyai kémények seprésére nem gondoltak a Kéményseprő Vállalat dolgozói. Ez sok esetben nem csupán az ő hibájuk. A széles fegyvemeki határban bizony nehéz télén a közlekedés, a kéményseprőknek azonban nincsen gumi- csizmáiuk. A munkájukhoz szükséges szerszámokról sem gondoskodik a vállalat vezetősége. A szó szoros értelmében úgy kéregetik össze a termelőktől a cirkot, hogv tudjanak valamivel dolgozni. Hasonló panasza van a kenderesi határban dolgozó parasztoknak. Helyes lenne, ha a Kéményseprő Vállalat vezetősége jobban ügyelne a dolgozók vagyonára, és jobban segítené a kéményseprőket. hogy azok tökéletesebb munkát végezhessenek. *— kisa. —
