Szolnok Megyei Néplap, 1954. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-19 / 66. szám
1954 március 19. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 POSTÁNKBÓL MÄBCIUS 18-ÄN 44 levél érkezett szerkesztőségünkbe. Gál Imre Kengyelről, Vörös István Jászapátiéból, Szabó László Kunmártonból a tavaszi mezőgazdasági munkák állásáról számolnak be. A kongresz- szusi verseny eredményeiről Jászberényből Lauer Pál es a szolnoki Papírgyárból a oártíitkár ad hírt. Lakatos Vendel Jászberényből, Szabó József Jászandrásról mond köszönetét panasza elintézéséért. Különböző szervekhez kivizsgálásra küldött levelekből 9 darab érkezett vissza. Novák Miklós kunhegyesi, id. Hegedűs Sándorné szelevényi, Sugár Máté turkevei. Susa Erzsébet kun- .begyesi, özv. Csipe Józseíné jász- jákóhalmi, Kovács Lajos beseny- szögi, Varga Kálmán jászladányi levélíróink panaszai, kérései ügyében intézkedünk. J? Ne hidd, hogy elhagytál, mert már én is elvetettem“ Az az ember, aki sokat akar termelni, nemcsak betakarításkor, hanem vetéskor és a növényei ápolásakor is, de hozzátehetem, télen ugyancsak gazdája földjének. Mert ne higyje senki, hogy a föld mindenhogyan terem. Meg kell adni annak a magáét, s akkor az is megadja az övét. Meg hát becsület dolga is a föld okos művelése. Én még nem találkoztam olyan parasztemberrel, aki egy-egy szépen ápolt kukoricatábla, vagy tömött- kalászú búzatábla láttán ne mondta volna: „Ennek a gazdája rendes ember”. így is van. Míg egy-egy darab föld, egy-egy gazdáról állít ki bizonyítványt, addig a falu határa a falu lakóiról. Most a koratavaszi növényeket kell slvetni. Ahol ilyenkor a földeken pezseg az élet, vetik a tavaszi búzát, meg a tavaszi árpát, hordják a műtrágyát cs szórják a búzára, ott a község dolgozói megvalósítják párt és a kormány határozatát. Egyénileg dolgozó paraszt vagyok, 17 hold földön gazdálkodom, megtanultam a földdel való bánásmód minden csínját-binját. Szeretek gondolkodni is, mert az a véleményem, hogy semmit sem ér csak erővel dolgozni. Az embernek használnia kell az eszét is. Községi tanácstag és mezőgazdasági termelési bizottsági tag vagyok. ígv hát nemcsak a magam, hanem a községem ügye-baja is érdekel. Azért írok, hogy elmondjam mindenkinek, itt a legsürgősebb munkaidő, nem szabad késlekedni egy percig sem. hanem ahol a talaj megengedi, ott földbe kell tenni a magot. Hangversenybeszámoló H álós köszönetünk a Népműve- 1 lési Osztálynak, színházunknak "s az Ismeretterjesztő Társulatnak a hangversenyért, melyet f. 'hó 8-án rendezett igaz örömére minden szolnoki zenebarátnak, s amelyről most — rajtunk kívül eső okból kissé megkésve számolunk be. Először a műsorösszeállításról szólok, helyszűke miatt sokkal rövidebben. mint szerettem volna, s mint a probléma megérdemelné. Ugyanis nemcsak az szól bele döntően a produkció sikerébe, hogy hogyan, hanem az is. hogy m i t játszanak. A hangverseny nemcsak gyönyörködtet, hanem nevel is. — Fokozottan kell érvényesülnie ez utóbbi feladatának akkor, mikor Vidéki közönségről van szó. A műsorok összeállításának mértéke ne az előadó művész legyen, hanem a hallgatóság. Kitűnő lehet egy műsor pl. Budapesten, melynek százados zenei múltja van. de ' esetleg nincs helyén vidéki városban. ahol az úi lelkes hallgatóság csak most van kialakulóban. A vidéki közönség íródni mi és zenei nevelését ne az úttörő klasszikusok műveivel kezd Kik. melynek nyelve a nem ..szakfüleknek'1 sokszor érthetetlen. avatag. Ebből a szempontból eshet tehát e hangverseny műsora kifogás alá. Az est első fele Bach-művekből telt ki. Sok volt' belőle. Bach műveinek inkább zongorára vagy orgonára, semmint hegedűre elképzelt, barokkosán szövevényes, fugális fölépítése ilyen nagy adagokban nem való vidéki közönség elé. Érdekes volt megfigyelni a fárasztó Bach- művek után következő Corelli-con- certo üdítő sikerét. Itt ugyanis a hegedű már igazi éniével jelentkezik. s keresi az utat a későbbi fejlődés felé. Ahhoz, hogy eljussunk Baehig. nem Bachnál kell kezdeni a dolgot, hanem modernebb műveknél. hogy a ma hegedűje végtelen lehetőségeivel magával ragadhassa a zeneileg l^evésbbé művelt hallgatót is. Lassan maid eljutunk Eachig is i ^z| mi most már magát a hangversenyt illeti, kétségtelenül egvike veit egyre szaporodó kon- certeink legjobbjainak. Legszívesebben a kellemes meglepetések estjének nevezném. Első meglepetés volt az a nagyszámú és fáradhatatlanul tapsoló közönség, amilvct liangverscavekcn nem sokat láttunk. A második meglepetés Mándy Margit volt. Handel- és Mozart- áriákat énekelt. Énekkultúráia páratlan. mesterségbeli tudása egyenesen káprázatos. Elandalító pianói. könnyen szárnyaló futamai, ragyogó trillái, s a régi kompozíciókra annyira jellemző fioritúráfc mesteri megmintázása olyanná tették tökéletes stílustisztasaggal előadott áriáit, mint egy-egy bámulatos finomsággal megalkotott, valósággá álmodott sévresi porcelánfigura. — Előadása. hegedűhangon zengő kristálytiszta hangja a báj és derűs szépség maga volt. A harmadik: Chiovini Márta, aki hegedűjátékával megcáfolta azt régi hiedelmet, hogy: senki sem lehet próféta a saiát hazájában. Észrevétlenül fejlődött Itt közöt. tünk addig a pontig, ahol a hege- dülés már művészetté válik. Játékának finom nőiessége, gyöngéd érzelmessége. önfeledt összeolvadása az előadott művel, tónusának színessége, hegedűiének a biztos kézzel vezetett vonó alól fakadó édes éneke különösen Corelli concertójában ragadta őszinte elismerésre és szűnni nem akaró tapsra a meglepett hallgatóságot. Nagy sikere szolgáljon buzdításul fiatal hegedűsünk további munkájához. amcsin Ferenc nagyszerű hegedűjátékáról már első szolnoki hangversenye alkalmával szóltam. Most vele kapcsolatban a műsor egyik legjobban érzett hiányára akarok utalni. Arra. hogy nem hallhattuk őt egymagában. Nagy veszteség ez azok számára, akik csak most ismerkedtek meg vele. mivel szeplőtelenül szép iátéka mellett sem volt alkalma bemutatni művészetének széles skáláját. Örömmel dicsérjük meg a fiatal Csecsei József pompás hegedű.iáté- kát is. melv sokban iárult hozzá Corelli-comcerto nagy sikeréhez. A II. brandenburgi verseny nagyszerű szólistái: Jancsin. Bandur. Oerízen és Szabó, az est egyik legkiemelkedőbb élményét nyújtották. Ugyancsak őszinte elismerés Marczi Erzsébet remek Bach-kámtátéiának. melyet Chiovini Márta kísért szinte túlzott önzetlenséggel. Nem szabad ennyire háttérbe vonulnia. Sándor Margit az ideális zemgorakísérők mintaképe. Remekül ágyaz a hegedű vagy ének alá. Pompásan érzékelteti a kísérő hangszer fontosságát anélkül, hogy csali egyszer is áttörte volna a vezető melódiát. A leateliesebb elismerés illeti a kíséretet szolgáltató zenekart de elsősorban a színház kiváló képességű karmesterét. Orbán Leót. A hangverseny megrendezése, művészi felépítése, a zenekarnak tüneményesen rövid idő alatt történt betanítása, az együttes biztoskezű összefogása, egyszóval az est sikere jórészt neki köszönhető. Külön ki kell emelni a Mozart ..Kis éji zenéiének“ remekbe szabott előadását. mely egyik nagy sikere volt hangversenyünknek. Bctkowskj Jenő, fi mezőtúri Szabad Háu tsz lepi munkaegységei takarítanak m A MEZŐTÚRI Szabad Nép termelőszövetkezet tagjai 5000 hold földön gazdálkodnak. E hatalmas területet a Körös és annak holtágai több helyen átszelik. A szövetkezet tagjai élnek a lehetőséggel és nagyszerűen kihasználják a vizet kertészetük és szántóföldjük öntözésére. A Körösök azonban. amellett, hogy hatalmas mértékben elősegítik a szövetkezeti gazdálkodás jövedelmezőbbé tételét, egyes helyeken gátolják a közlekedést. Az 500 holdas turtői üzemegységbe, mely mintegy 1 kilométerre terül el a várostól több mint 20 kilométeres kerülővel tudnak csak eljutni, mert Holt-Körös elzárja az utat. Pedig a jó közlekedésre nagy szűk ség lenne, hiszen itt van el helyezve a szövetkezet közös állatállományának nagy része. AZ ŐSZ FOLYAMÁN, amikor a szövetkezet tagjai felmérték a/ önköltségcsökkentés lehetőségeit, szóbakerült, hogy a 2 ezer holdas vízközi üzemegység és a turtői major közötti vizen jó volna átjárni. Ezzel rengeteg munkaidőt takaríthatnának meg. Úgy döntöttek, hogy a Holt-Körös árterületén, a két gát között egy 8.0 m hosszú és 15 méter széles töltést készítenek. A munkát hamarosan meg is kezdték és a gátépítő sző vetkezeti tagok vállalták, hogy a pártkongresszus napjáig megteremtik a járható utat a vízen. Odahordták a szükséges föld- mennyiséget, s az elmúlt héten két ideiglenes töltést készítettek A közbezárt vizet nagyteljesítményű szivattyúval eltávolították. Most a fenékről az iszapot termelik ki. A munkával igen előrehaladtak, úgy, hogy a hét végén a kőművesbrigád már elhelyezheti a saját készítésű, 1 méter átmérőjű vasbeton áteresztőcsöveket. Az áteresztő csövek elhelyezése és rajtuk a járható út elkészítése után elbontják az ideiglenes gátakat. A szövetkezet tagjai kiszámították, hogy a két üzemegység közötti átjárás megteremtésével évente több mint 3500 munkaegységet takarítanak meg, mert rövid úton hordhatják terményeiket, a turtői üzemegységbe, . | Oktalanság lenne várakozni, meri tapasztalatból tudom, hogy a várakozás többmázsás terméskiesést jelent. Ha eddig érdemes volt dolgozni, akkor most még érdemesebb. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat nagyon szép. Ez azonban csak akkor lesz valamennyiünk számára értékes, ha megvalósítjuk. Én már megcsináltam a magam kis tervét és eszerint dolgozom. Tudom, hogy elsősorban kenyérgabonából kell legtöbbet termelni. Megteszem a magamét, mert az idén búzából holdanként tíz mázsát akarok betakarítani. Elvégeztem az őszi gabonafélék félül trágyázását. így biztosítom a többtermelést. Sokan mondják, hogy használnának pétssót, de drága. Én ezeUke- az emberekkel nem értek egyet Akkor lenne drága, ha nem hozná meg a maga hasznát. Már pedig meghozza. Elég egy kis számítást végezni és máris megbizonyosodik erről mindenki. Mondjuk, 50 kg pétisót szórok egv hold búzára. Ilymódon kettő, kettő és fé. mázsával több búza terem. Ennek az értéke pedig az ötven kg mű- tráeva áránál jóval több. Az elmu't hetekben kihord- tam földjeimre a télen összegyü- lemlett istállótrágyát. Beszereztem a fejtrágyázáshoz szükséges műtrágyát és pár nappal ezelőtt valamennyi területen elvégeztem őszi kalászosaim megerősítését. Az idén. árpát és zabot is vetek. Ezt nem akárhogyan teszem a földbe, hanem csávázva, tisztítva. Bőrbe s Ferenc gazdatársammal vagyok párosversenyben. Ennek megfelelően dolgozom, á amit a III. pártkongresszus tiszL’-i letére vállaltam, azt teljesítem. A koratavaszi munkák végzésével1 egyidőben jut időm a jószágához mányom növelésére is. Azt tartom* a jószággal még egy parasztember sem csapódott be. s ha van az em-i bernek állata, akkor sohasincs pénz nélkül. Ha megszorul, piacra visz egyet-kettőt, s máris van neki kői-* tenivalója. Az idén egy csikót és két .kisborjút nevelek. Ezeket máci megszereztem. Nagyon szeretném, ha közséz günkben sokan követnék a példád mat. s ha valaki Jászapáti felé járna, végignézne a határunkon* akkor elmondhatná, hogy ..ezek a jászapátiak, derék emberek“. Azok. akik idáig olvasták leve-i lem, biztosan úgy vélekednek. Jó* jó, beszélni könnyű, de hát nem a beszéd teszi az embert, hanem a cselekedete. Igaz, hogy a legfontosabbat utoljára hagytam, de azért ne higyje senki, hogy csak beszélni tudok. Árpám, zabom már a földben van. Éppen tegnap találkoztam a ve rá senytárssál, s újságoltam neki a hírt. aki erre így felelet: Ne hidd* hogy elhagytál, mert már én is ein vetettem. Csató István 17 holdas középparaszt,, Jászapáti. A Néplap február 21-i számában megjelent egy cikk ..A gyümölcsfa reklamál“ címmel. Ez arról szól. hogy a szolnoikmegyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi . Vállalat nem szállítja a kéziszerszámokat, pedig már egy hónapja megrendelték. Tekintettel arra. hogy a cikk konkrétumot nem tartalmazott, közelebbről megvizsgálni a kérdést nem állt módunkban, azonban valószínűnek tartjuk, hogy ágfűrészről és metszőollóról lehet szó. mint olyan szerszámokról, amelyek a gyümölcsfák tavaszi ápolásához szükségesek. Ezzel kapcsolatban közöljük, hogy a szóbanforgó árukat az ipar igen vontatottan szállítja: pl. a Danuvfa Gvár többezer ágfűrészt vállalt és eddig egyáltalán nem szállított. Az ipari vállalatokat állandóan sürgetjük és reméljük, hogy a közeljövőben már megfelelő mennyiség fog rendelkezésre állni. Vas- és Műszaki Kereskedelmi Központ. Budapest. * özv. Barna Péíerné jászkiséri lakos panasszal fordult szerkesztőségünkhöz. Közölte, hogy beadási kötelezettségét aránytalanul felemelték. nem vették figyelembe, hogy 67 éves. A megyei tanács az alábbiakat közölte kérésünkre: A begyűjtési osztály megvizsgálta a levélíró panaszát. Megállapítottuk. hogy nevezett jogosan közölte észrevételét. Annak dacára, hogy egy házban lakik a fiával, az nem tartozik a háztartásához. így a törvényszerinti húsbeadási kötelezettségnél a szociális kedvezmény a 3 hold utáni mentesse« — megilleti. A jászapáti járási tanács begyűjtési osztályát felhívtam, hogy intézkedjen nevezett részére a kciN vezmény megadása végett. Bányai Jánost oszt. vez* Szolnok. Megyei Tanács. * Ki sem tudom fejezni, miiven ió eső érzés volt számomra a szerkesztőség által küldött levél olva-' sása. melyben közölték, hogy pa-i naszomat elintézték. Ilyen esetekben lehet csak iga-' zán érezni, hogy mit adott a fel- szabadulás nekünk. Most van ki, hez fordulnunk, s meg vagyunk győződve arról, hoev a dolgozók érdekeit szívügyüknek tekintik* Nem úgy.- mint a múltban, amikor a dolgozók problémáival csak az ügyvédek foglalkoztak, melv drápa volt nekünk. Húzták, halasztották az ügyet, hogv minél jobban kifacsarják a dolgozók pénzét, s végül mégsem intézték semmit. Ezúton mondok köszönetét a szerkesztőségnek, kérésem elintézéséért. Ugv hálálom mog eredményes munkájukat, hogy mind több dolgozóval ismertetem meg a Néplapot. s bevonom őket az olvasók táborába. , Bálint Béla. Nagykörű. * A Szolnokmegyei Néplap március 6-i, illetve március- 10-i számában egy-egy ciki; jelent mog az elmúlt évi tüzelöhitclak^ióval kapcsolatban. Közöljük az elvtársakkal, hogy Tasi Károly és Nagy Mihály panasza ügyében vizsgálatot indítottunk, melynek eredményét a későbbi időpontban ismertetni fogjuk. Bel- és külkereskedelmi minisztérium tüzelőszer igazgatósága. Budapest. I AZ ÜZEMORVOS DR. GERGELY Tibor, a Tisza Cipőgyár üzemi orvosa reggel hatkor kezdi a napot. Télen ilyenkor még sötét van és sötét este van, mire munkáját befejezi. Fél héttől nyolc óráig az úgynevezett gyógyító munka folyik az üzemi rendelőben. Télen gyakoriak az influenzás megbetegedések. Beke József lázasan jön a rendelőbe: kiderül, influenzás. Azonnal haza ke" mennie lefeküdni. így három nap alatt biztosan meggyógyul s újból munkába állhat. A rendelőbe szünet nélkül jönnek a dolgozók. A sportolók a meccs előtti kötelező vizsgálatra jelentkeznek. — Nagy Jóska, Tasnádi, Szabó Jóska még nem voltak itt. Ha nem jönnek, nem mehetnek a meccsre •— mondja az üzemorvos. Nyolctól tíz óráig van a körzeti rendelés. Ilyenkor foglalkozik dr. Gergely Tibor a munkások hozzátartozóival s az éjszakai műszak dolgozóival. Beke Pál • feleségét kórházba kellett küldeni műtétre. De az üzemorvos nem elégedett meg ennyivel. Felkereste Bekénét a kórházban is. Nehezen szakít erre időt, de nagy öröm, amikor a kórházban meglátja egy-egy betege feléje mosolygó arcát. TÍZ órától fél kettőig következik a konyha — s előre megtervezve —'egy- egy üzemrész meglátogatása. Ha szabad ennél a munkánál egyáltalán sorrendet állítani — ez talán az egyik legfontosabb teendő. Különböző problémák fordulnak elő. A élelmezési vezető konzerveket mutat, amelyek, szerinte, nem alkalmasak feldolgozásra. A gumigyár dolgozói panaszkodnak: későn kap az éjszakai műszak a fürdéshez melegvizet. Az üzemorvos munkáját nagymértékben megkönnyíti, hogy a vállalat vezetősége mindenben segítségére van. A rossz konzerveket azonnal visszairányították, a melegvízcsapot pedig egy órával hamarább nyitották meg. Az orvos feladata: vigyázni a krónikus betegségben szenvedők megfelelő munkakörülményeire, ellátására. Imre Béla és még vagy hatvan társa, akik betegek, könnyű, diétás ebédet kapnak, ami ug5'anannyiba kerül, mint a rendes koszt. A nem megfelelő munkahely hátráltathatja a betegek gyógyulását. Balogh Lajos sztahanovista préselő gyo- morműtéte után került a MEO-ba. FÉLKETTŐTÖL négy óráig körzeti, fél öttől nyolcig, kilencig üzemi fogászati szakrendelés van. Néha húsz-harminc fájósfogú munkás is felkeresi a rendelőt. Az éjszaka sem csendes. Dr. Gergely Tiborhoz igen nagy területről jönnek a betegek. Az üzemen kívül hozzátartozik a gyártelep, a szomszédos Martfű község, a Téglagyár, a tangazdasági részleg, hozzá járnak a tanyák lakói is. így adódik, hogy ritka . az az éjszaka, amikor csak egyszer keltenék fel. Az üzemorvos feladata nehéz, felelősségteljes. RTa még többségük sok nehézséggel küzd. munkájukban nem mindig találják meg a legfontosabb láncszemet. A jobb munka egyik feltétele: minél jobb- kapcsolatot tartani a dolgozókkal, kérésüket, bírálatukat a legmesszebb- menően figyelembe venni. Haszna.halo teáskannát kérünk Tehenészeti dolgozóink sok esetben panaszkodnak, hogy a szolnoki Tejipari Vállalattól kiadott tejeskannákat nem lehet lezárni. Naponta 4 kilométerre szállítjuk a tejet a begyüitőhelvre. Ezen az elég hosszú úton a rázás következtében a tej nagyrésze kifolyik, s ez igen nagy kárt jelent. Megtörtént olyan eset is. hogy egyéni dolgozó parasztoknak —- kannahiány miatt — a begyü.itőhelyről vissza kellett vinni a beszállított teiet. Kérjük a Tejipari Vállalatot, a fenti hiányosságokat javítsák ki. hogy zavartalanul tudjuk teljesíteni te.jbeadási kötelezettségünket. Tóvizi István Kengyel. Sallai tsz. Miért nincsen takarító? Örömmel olvastuk a Néplap 1954 márc. 16-i számában a ..Nincs na, gyobb kincs, mint az mber” című cikket. De annál szomorúbbak vagyunk, mert nálunk tanács erről megfeledkezett. Amit bizonyít az, hoav takarítónő hiányában mi magunk oókhálózunk és törölgetiük a port. A munka után szeretnénk legalább kezet mosni, azonban nincs mosdó- szerünk sem. Községünknek nincs orvosa. Hetenként csak két fclnanra jön orvos. Mit csináljunk, ha valakit elsősegélyben kellene részesíteni? ói mentőszekrény is hiánv^ zik. Községünk egészségvédelme érdekében kérjük a iárási tanás csőt. hogy sérelmünket minél hamarabb orvos solia. Bárány Imre és 1-1 aláírás Jászfelsőgyörgy '
