Szolnok Megyei Néplap, 1954. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-17 / 64. szám

1934 március 17. SZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP 3 A tiszafüredi Tíz évvel ezelőtt csodaszárr.ba went volna a trakt.orcslánv. . vagy a női rendőr. A Kossuth-cii.ias nők­ről nem is beszélve. Most mindezt nemcsak megszoktuk, hanem rend­jén valónak is tartiuk. A dolgozó nő elfoglalta méltó, őt megillető he­lyét mindenütt. A tiszafüredi Kómán Hali tsz. ben. mégis csodálkozni lehet az a.-szonyok ereién: Kulcsár lstvánné. a szövetkezet elnötce március 8-án. a nők napián kaneti kormár.yki- tuntetést. Nemcsak az ő. hanem 7sigri Sándorné. Ács Margit. Fct- lik Margit és a többi női dolgozó p- unkáiénak elisutorését :s jelenti ez a kitüntetés. Kevés ilyen tszcs van az országban, megyénk sok érde­kessége közül- talán' ez a legértéke­sebb. Asszonyok alapították, s még most is több nő van a isz-ben. mint férfi. Hogv n cgáll>ák-a he­lyüket? De még mennyire! A Hámán Kaió tszc.- megtérik asszonyainak ez a büszkeábge. más­fél évvel ezelőtt egy MNDSE ta­gokból álló lelkes kis csoport ja­vaslatára alakult. Hoav az első. vagyis a tavalyi esztendő mennyire vált be. azt legiöbban az eav mun­kaegység pénzértéke feiezi ki. A különböző termény- és készpénz- juttatással együtt ugyanis 22 forin­tot ért minden munkaegység. Ez az összeg az asszonyok ö.szefogásának ereje melleit, a közös gazdálkodás győzelmét is igazolja. Ebben a nagy közösségben azok is megtalál­ták boldogulásukat. akik eddig egyedül állották, akiknek tériéi korán sírbavitte az emberfeletti [fámán Kató44 tszcs tej a tavaszi búza vetését munka. özv. Katona Ferencné az­előtt hét hold földön küszködött egymaga. — Nem mentem semmire, most meg iól élek — mondia Katona Fe- renené. Ezek az előrenéző, szorgalmas asszonyok örömmel fogadták a december 19-i párt- és kormányhatározatot. A csoporton belül működő MNDSZ. DISZ és a 60 tagú MSZT-szervezet. az üzemi pártszervezet irányításá­val. valamennyi tagot mozgósított a határozat megvalósítására. Növe­lik iövedelmüket. Termelési tervü­ket már ennek megfelelően készí­tették el. 128 dkg-mal több búzát. 15 dkg-mal több árpát, egy kilóval több kukoricát osztanak az idén. mint amennyit tavaly osztottak. Lesz azonban olvan terményfélesé­gük is, amiből ősszel részesednek először. Ilyen például a rizs és a burgonya, melvnek termeléséhez az idén kezdenek. A nagyobb jövedelem elérése ér­dekében. alaposan felkészültek a tavaszi munkára Még a tél folyamán kiiavították a gépeket és a szerszámokat. Besze­rezték és előkészítették a tavaszi magvakat. Hogv búzából feltétlenül többet osszanak munkaegységen­ként. kalászosaikat ápoliák. 13 hol­dat érett istállótrágyával erősítet­tek meg. 130 holdat pedig pétisóva! fej trágyáznak. Meglévő területükhöz tartalékföl­det is fogtak. Néhány nappal ez­oap megkezdje előtt‘ázom is megkezdték a szán­tást és tegnap hozzáfogtak a tava­szi búza vetéséhez. Húsz hold ta­vaszi búzát vetnek. Ahoav a cso­porttagak igyekezete mulatia. egy­két nap alatt befeiezik ezt a mun­kát is. Utána nyomban elvetik a tavaszi árpát és a zabot. Nagy gondot fordítanak a nö­vénytermesztés mellett, a iól iöve- delmező kertészet és gyümölcsös fejlesztésére. A termelőszövet kezei székháza előtt, a szép gyümölcsös­ben serénykezű asszonyok szorgos­kodnak. tisztogatják a fákat. Az irodától ió fél kilométerre jószág, állományú«, elhelyezésére emelik a szükséges épületeket. Sürgés, 'forgás, csupa élét min­denütt. Szinte érezni lehet azt az erőt. ami ebből a nagyszerű embe­rekből árad. Az asszonyok egyré- sze a háztáji földeken is vélemé­nyez, hogv a korai növények, a mák és a borsó is idejében föld­ben legyen, s mire a szövetkezet valamennyi tábláján megindul n nagy munka. valamennyi tas résztvehessen a munkában. Nemrég tartották a tavaszi fel­készülés első nagy vizsgáját, a ta­vaszi szemlét. A tszcs tagjai jól vizsgáztak Nem kis dologra, termelési tervük megvalóstósára. a nagyobb termés­eredmények elérésére, az árubőség megteremtésére vállalkoztak. A me­legágyakat készítő, a fákat tiszto­gató. az építő és a temslőszövet- kezet számtalan munkahelyén dol­gozó asszonyok és férfiak jókedve, bizakodása igazolja legjobban, he" nem . hiába dolgoznak. Megvalósít­ják termelési tervüket. Ányagtakarékosság a szolnoki Achim András iskola A 62/4. Építőipari Vállalat Szolnok alcsi-telepi munkahe­lyéről az egyik dolgozó levelet írt szerkesztőségünknek. Több hibát feltárt Ennek nyomán íródott az alábbi cikk 1953. Őszén vert tanyát a mező­túri 62/4. Építőipari Vállalat Szol­nokon, az alcsi-telepen. Abban az időben az arra lakók még csak gon­dolni sem mertek arra, hogy az 54-es új iskolaévben az Achim András-úti nyolctantermes iskola padjaiban gyermekeik elfoglalhat­ják majd helyüket. A vállalat dol­gozói azonban a nehézségekkel és az erős hideggel dacolva egy percre sem hagyták abba a munkát. Ha az idő keményebben fogta, az anya­got szállították. Ha gyengült, mind­járt a falazáshoz láttak. Igyekeze­tük meg is látszik az épületen. A magasított földszint falai már elké­szültek, a munka jelenleg a pince- falazásnál folyik. Itt dolgozik Her- bály Lajos három főből álló kőmű­vesbrigádja is. Március 1-től 10-ig 199 százalékra teljesítették elő­irányzatukat. Herbály elvtársék nemcsak mennyiségileg teljesítik tervüket, de minőségi munkájuk L- szinte kifogástalan. — Olyan a fal, amit emelnek — mondja Kiss András művezető —. hogy öröm ránézni. Még az irigy szem sem talál benne hibát. A bri­gád tagjai a takarékosságban is példát mutatnak. Naponta, többször rászólnak a kisegítőkre, hogy ne pocsékolják a maltert, s vigyázza­nak a szerszámokra. Különösen a építésénél téglát szállító Mihácsi-brigáddal van néha baj. Nem vigyáznak a téglák épségére, debálás közben leverik az éleket, ami bizony sok többletmun­kát jelent. Még a többlet munka. De ebből kifolyólag nem kis meny- nyiségű anyag megy pocsékba. Ahol a tégla éle hiányzik, ott habarccsal kell megtölteni az üres részeket. Nem is szólva arról, hogy a fal szi­lárdságát is befolyásolja. Márpedig a brigád tagjainak nem mindegy az, hogy milyen minőségű munka kerül ki a kezük alól. Az építkezésről általában el lehet' mondani, hogjt rend van. A zsaluzódeszkát, gömbrudakat, drót­huzalokat a felvonulási épülettel körülépített telepen tárolták. A ho­mok, sóder és a cement is födött helyen van. Ezekből az anyagokból tehát egészen minimális az elszóró- dás. Nem kell azonban arra gon­dolni, hogy mindenütt ilyen rend van és a vezetőségnek már nincs is semmi tennivalója. Elég nagy a sár. de éppen ezért kellene nagyobb gondot fordítani például a nádpal- iók tárolására. A cementes raktár mellett letaposva hevernek, de lent a pincehelyiségben is akad belőlük jócskán. Az esős napok bizony nem nagyon használnak ezeknek a pal­lóknak. Széthullanak, hasznavehe­tetlenné válnak. Meg kell említsük a téglák tárolását is. Az egyik stószban lapjára, a másikban élire állítva helyezték el a téglát. Az élire állított téglák ki vannak téve a töredezésnek. A darabtéglák so­kasága is részben innen adódik Törött téglával pedig nem igen sze­relnek falazni a kőművesek. Emiatt nem kis összeget tesz ki az a tégla- mennyiség, ami sárba tiporva kár- bavész. De vájjon miért van ez így? Nem nehéz erre feleletet találni. Nem a munkával van ennél az építkezés­nél a hiba, hanem azzal, hogy nem foglalkoznak megfelelően az embe­rekkel. Senki sem kérdezi meg tő lük, akarnak-e versenyezni, többe' termelni s nem utolsó sorban többet keresni. Nem sok szó esett eddig még a kongresszusi felajánlásról sem. Hogy teljesen őszinték le­gyünk, még eddig nem is tett senki felajánlást. Persze nem azért, mer! nem akarnak versenyezni, vagy ki­magasló eredményeket nem tudná­nak elérni a dolgozók, hiszen pél­dát erre számtalant találunk. Bi­hari Károly vasbetonszerelő brigád­jával március első dekádjában 171 százalékot ért el. Mihácsi Ernőéit is, annak ellenére, hogy a fegye­lem terén még van javítanivaló­juk, az első dekádban 113 százalé­kot teljesítettek­Mennyivel szebb lenne ered­ményűje Mihácsiéknaiv, ha valaki foglalkozna velük. Kevesebb lenne a darabtégla, a szerle-szét heverő nádpalló sem menne tönkre. A 62/4. Építőipari Vállalat vezetősége tö­rődjön jobban ennek az építkezés­nek a dolgozóival. G. J.-né Középiskoláink, főiskoláink és egyeíemeink benépesítés© | ÍVI e s y c n k b c n | az elmúltévá iskoláztatási munka komoly minő­ségi javulást hozott. Javult a fel­vett tanulók tanulmányi átlaga, sok, eddig nem népszerű pályához sikerült nagyobb mérvű jelentkez­tetést elérni. Fölvett tanulóink i beiratkozásokon, egyetemi felvéte­leken igen jó százalékban vettek részt és ott meg is állják helyüket A jó eredmények elérésében igen r.agy szerepe volt a nevelők jó agi- tíciós felvilágosító munkájának, h párt, a tömegszervezetek és ige:, sok iskolánál a szülői munkaközös­ségek segítségének. Ahol rossz volt az iskoláztatási munka, ott ezeknek a szervezeteknek a munkájában^ hiányosságok voltak. Az egyetemekre és a főiskolákra a végző tanulók kb. 60 százaléka jelentkezett. Amennyire örvendetes ez a tény, annyira helytelen, hogy sók tanulónak és szülőnek még nem vált meggyőződésévé, hogy a továbbtanulás a jó tanulás jutalma. Most még nagyobb súlyt kapott Jó­ború miniszterhelyettes _ elvtársno cikke nyomán az a jelszó: „Tanulj jobban, hogy továbbtanulhass” Ezért nem fogadhatjuk el az elég­telen c-s elégséges általános tanul­mányi eredményt felmutató tanulók jelentkezését. Pedagógusoknak, tömegszerveze­teknek és a DISZ-szervezetnek sok­oldalú, gondos felvilágosító mun kára, magyarázatra van szükségük a szülők és tanulók felé. . Az iskolák igazgatói, nevelői. DISZ- és tömegszervezetek nyer­jék meg a középiskolákban mos* végző tanulókat a Lenin Intézetbe orosz szakos tanári pályára való je­lentkezésre. Ismertessék megfele­lően e tanári pálya jelentőségét, szépségét. Ébresszenek kedvet a katonatiszti pályák iránt és a peda­gógus fontos feladatainak megfele­lően a pedagógiai főiskolákra és egyetemekre is az arra érdemes ta­nulók jelentkezését segítsék elő. Altalánosj iskoláinkban e hó 15-ével megkezdődtek a középisko­lák I. osztályaiba a végleges jelent­kezések. Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy aránytalanul nagy a jelentkezés a tanító- és óvónőkép­zőbe, ugyanakkor általános gimná­ziumainkba és mezőgazdasági tech­nikumainkba ezidáig tanulóifjúsá­gunk' nem jelentkezett kellő szám­arányban. Feladatunk tehát, hogy ifjúságunkkal e két utóbbi iskola­típust behatóbban is megismertes­sük. Mezőgazdasági technikumaink kitűnő, jeles és jó tanulmányi ered­ményt elért tanulókkal való bené­pesítése mezőgazdasági fejlesztési tervünkkel szorosan összefügg. Az itt végző tanulók állami gazdasá­gaink, tszeink, gépállomásaink ve­zetői, irányítói lesznek. Ezenkívül előttük áll a mégtová-bbi, tanulás lehetősége is az Agrártudományi Egyetemen, stb. Szükséges tehát, állami gazdaságaink, tsz-eink, gép­állomásaink vezetői és tagjai fiai­kat, leányaikat a karcagi (növény- termesztési tagozat), mezőtúri (gé­pészeti és növénytermesztési tago­zat) és a törökmiklósi (állattenyész­tési és növénytermesztési tagozat) mezőgazdasági technikumok felé irányítsák, hiszen ezen iskolákból p magasabb mezőgazdasági szakképe­sítés megszerzése után visszakerül­hetnek városaikba, falvaikba, mint • ráovitok és vezetők. | V a 1 a mcnnvi kitűnő, jeles és jó tanulmányi eredményt elért tanulót nyerjünk meg a középisko­láknak. Tudatosítsuk tanulóinkkal hogy népköztársaságunk biztosítja részükre a továbbtanulás lehetősé­gét, ugyanakkor elvárja, hogy szor­galmas tanulásukkal a középisko­lákból, főiskolákról és az egyete­mekről kikerülve hasznos építői le gysnek majd a szocialista társada lomnak. MEGYEI TANÁCS OKTATÁSI OSZTÁLYA Szódavíz ücgyben 78 éves édesapám részére szombaton délután két és három óra között szódavizet szerettem volna vásárolni. A lakásunkhoz legköze­lebb eső Költói-úti NépboJtba mentem el. ahonnan azonban azzal a válasszal lőttem ki. ..hogy-a mai napon még nem cserélt a vállalat: üveget.“ — Utam az 1. számú Népboitba. onnan a 60-as csemege- üzletbe vitt. Sajnos, itt sem volt szerencsém. Mive) a szódavízre nagy szűk:,egünk volt. nem hagytam abba a iárkálást. Benyitottam végül is a Magyar-utca sarkán lévő cukrászdába, ahol végre megkaptam 3 szódavizet. Csak azt szeretném tudni, ha a cukrászdában van egv forintért szódavíz, miért nincs a Népboltban 55 fillérért. Jó lenne, ha az ille­tékesek utána néznének. i 0 Egy szolnoki dolgozó. Építőanyag, kérdés 3ászandráson Örömmel vettük tu­domásul. hogy iász-. andrási földművesszö­vetkezet építési anya­gokat is fon árusítani. A mesrendelÄ is el­küldte a szövetkezet, azonban nem anyagot, hanem levelet kapott melyben értesítették, hogy az árusítást nem engedélyezik. Úgy hatá­roztunk. hogv 30 csa­ládi otthont építünk a község területén a. ta- nyaviláaban lebontott épületekből. A régi épü­letek anyagait, sajnos, nem mind lehet fel­használni. újakkal kel­lene pótolni. Most azon­ban tervünk füstbe ment. mert nem lesá építőanyag. Szeretnénk tudni« miért változott meg az eredeti terv és miért gátolják kö.z-ségünk fe.is lesztését? FARKAS JÁNOS Jászandrás Fő-utca 58-4/3. számi iSüsnbölő {lángszórók Szolnokon felfedezték a hangszórót, mint propaganda eszközt. Az egyik sarkon a filmszínház új műsorát, a másikon az Állami Áruház kötött újdonságait ajánlja a hangszórón keresztül ecv har­sogó hang. — míg a harmadik helyen éppen valami kiállításra hívja fel a járókelők figyelmét. Helyesebben szólva, csak felhívná, hiszen ebből a hangzavarból, mely a különböző, egymást túiüvöltő hangszó­rókból árad, úgy sem ért senki semmit. Vájjon miért gondolják ezeknek a készülékeknek a kezelői« hogy így — azonkívül, hogv idegbetegek lesznek az utcán közleke­dők — bárminő más hatást is, elérnek. A filmtől s a többi ilvmódcn hirdetett dolgoktól inkább e.lveszik a kedvét az embereknek, nem­hogy a kívánt célt elérnék. Nem is beszélve azokról az irodai dolgo­zókról, akik az állandó lármától — melyet az irodák ablakai előtt bömbölő hangszórók bocsátanak a világba — már lassan azt sem tudják, fiúk-e vagy leányok. s még kevésbbé tudják azt. mit is írnak, számolnak, könyvelnek éppen. S azok. akik éi.ieli műszak után nap­pal szeretnének aludni lakásukban, meg a délután otthon tanuló diákok, akik tanulni nem tudnak a lakásba betörő recsegő, hörgő, üvöltő és sivító hangoktól — azok vaiion kedvet kapnak-e a propa­gált dolgokhoz? Nem hiszem. Inkább azt fogadják meg. hogy be sem teszik, vagy félévig lábukat az Állami Áruházba, közelébe se mennek a hirdetett .kiállításnak, s a moziról is lemondanak. Nem lenne-e hát hasznosabb, ha a propagandának ehelyett az idegőrlő — s napi húszszor ugyanazt az operaáriát. vagy dalt nye- kergetve a kultúrát lejárató — módia helyett válami más. embe-i ribb formáját alkalmaznák? Bizonnyal így lenne jobb mind a szol­nokiaknak. mind pedig azoknak, akik így hirdetnek. Tegyék hát meg az illetékes vállalatok, szervek s hagyják abba a hangszóró bömbölteíését. — Fa — .ltfTÉZKEI>ÉS£n Id. Gyenes Imre tisza- szöllpsi lakos panaszát megvizsgáltuk és azt jogosnak tartiuk. A Szarvas Sándor tsz ve­zetősége hailandó neve1 zettnek 2 hold , földiét kiadni. Erről érdekeltet értesítették, hoav a föld kimérése ügyében már­cius 17-én jelentkezzen a tsz irodáiéban. (Pin­tér József. iérási tanács mezőgazd. oszt. vez.. Tiszafüredi # Megköszönöm, hogv jogtalanul levont fize­tésem kifizetését elin­tézték. A pénzt meg­kaptam. Ebből is lát­ható. hogv a Néplap szerkesztősége milven lelkiismeretesen intézi a dolgozók panaszát. (Kocsis Mihály. Tisza- földvár) * Eóti József. Jászapáti. Gojsza-u. 5. sz. alatti lakos dolgozó paraszt, panaszával kapcsolat­ban az alábbiakat álla­pítottuk meg: A 400 fo­rint művelési előleget. mely a panasz társvát képezi! mi postán fel­adtuk címére. A Nem­zeti Bankon keresztit! megállapítottuk. hoav téves csekkezés foly­tán a pénzt Sóti And­rás jászapáti termelő vette fel illetéktelenül, ígv nevezett követelése iogos. A bank értesíté­se után a Pénzt ez év március 4-én ismét fel­adtuk Sóti József cí­mére. amit azóta már bizonyára meg is ka­pott. (Budapesti Do­hánybeváltó Vállalat jászberényi beváltó üzeme.) K­Több levélírónk kö­zölte szerkesztőségünk­kel. hogv a Szentes— Szolnok között közle­kedő személyvonatokon nincsen tanuló kocsi Ar­ról is írtak, hogv a ho­moki és tiszaföldvári MÁV állomás nem tud­ja ellátni a megnöveke­dett utasforgalomban a feladatát. A MÁV sze­gedi Igazgatóságától az alábbi levelet kaptuk ezzel kapcsolatban: A fenti kérdésre vá­laszolva közöljük, hogv az érdekelteket a leg­szigorúbban utasítottuk a íanulókocsik megjelö­lésére és feltétlen fenn­tartására, A panasz má­sodik része. — melyben a homoki cs a tisza- földvári állomás nem tudja ellátni feladatát — ha ez a szűk váró­termekre vonatkozik, közöljük, hogy azt is­merjük. Azok bővítése csak beruházások út ián hajthatók véere. Ezeket a beütemezett tervév­ben készíthetjük el. — (Kertész Gyula főtaná­csos, Szeged. MÄV I») * A Néplap márc. 12-1 számában cikk jelent meg Szabó Laios iász- andrási villanyszerelő levele nvornán. A cikk­ben nevezett villa nv- szerelő bírálja a Tej­ipari Vállalatot azért, hogy az 1952-ben az ot­tani tsibesvüitő helven végzett villanyszerelési munkálatok munkadí- iát a mai napig sem fi­zette ki. Ezzel kapcso­latban közöliük. hogv a költséget r, teibeevüit.ő helven kőművesmunkát végző Antal Mátvás kő­műves számláiéba állí­tottuk be s azt ki is utaltuk, ellenben a jel­zett összeget nevezettől a villanyszerelő nem tudta behajtani. Köve­telését esetleg bírói úton érvényesíthette volna, amit ő elmu­lasztott. (Szo'nokme- Kvei Tejipari Vállalat. Szolnok.) * Kedves Elvtársak! A postától e hó 13-án megkaptam az elmaradt 200 forintot. Nagyon szépen köszönöm az elvtársak fáradozását, (Bakos István, Mező., hék) * i A szerkesztőség értej. sítésével egyidejűleg kaptam levelet a kun-, hegyesi járási tanács ipari osztályától, melv-i ben közölték, hogy tea len iek meg'■ott ioarena gedélyem átvétele vea gett. Az engedélyt rpbu den akadály nélkül megkaptam, amit an-i nak köszönhetek, hoey panaszom ideiében illea tékes helyre került. Kéj rein a szerkesztőséget, fogadják közbeniáráa sukért hálás köszöneté-* met. (Tarkó István féra fiszabó. Tiszabura.) * Közöljük az elvtárj sakkal, hogy ügyünk e hó 11-én elintézést nyert. A géneket vissza-* kaptuk. Köszönjük a szerkesztőség segítse-* rét. (Rimóczi István és Boros Bálint. Bessnyj szög.) Nem értek egvet á MAVAUT Közlekedési Vállalat forgalmi veze-* tőiének. Osváth József elvtársnak kivizsgálás sával. miután csak ezva oldalúan vizsgálta meg bejelentésemet. Nem fogadható el az olvan vizsgálat, melvben csa'i az egvik feiet hallgata iák meg. Nem tudom, miből állapította meg Osváth elvtárs azt. ho-y a kalauz Ticm beszéli durván? A MÁVAU’U átiratából az tűnik ki, hogy én voltam durva és goromba. Azt kéj rém. hogv - jövőben a szembenálló feleket hallgassák meg. (Szabd Tamás. Surján.)

Next

/
Thumbnails
Contents