Szolnok Megyei Néplap, 1954. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-16 / 63. szám

1954 március 16. SZOLNOKMEGYWJ JJEPLAP a TAmr€SÚfi^ A jászapáti járásban ne késlekedjenek a jejtr ágy ázássá), a vetéssel Járásunk területén a dolgozó parasztok örömmel fogadták a de­cember 19-i párt- és kormányhatá­rozatot. Az elmúlt hetekben ezt az örömet felszólalásaikkal, az utóbbi napokban tetteikkel támasztották alá. Március 10-én Jászdózsán tíz dolgozó paraszt határszemlét tar­tott s megállapította, hogy a kora­tavaszi növényeket el lehet vetni Túri József 7 holdas, Béres István 11 holdas, Béres Pál 13 holdas dol­gozó parasztok s valamennyien igyekvő, szorgalmas emberek, akik nem szerettek sohasem késlekedni. h határszemle után munkához is láttak. Bolya János 9 holdas és Fekete János 3 holdas dolgozó pa­raszt másnap már elvetette a ta­vaszi árpát. Béres Pál pedig fel­szántott egy hold földet. Ezek a dolgozó parasztok megígérték, hogv a hét végéig elbeszélgetnek szomszé­daikkal és 23 hold tavaszi árpát vetnek el. Az ilyen tények birtokában még súlyosabb és még nagyobb já­rásunk területén a tanácsvezetők felelőssége. Az a helyzet ugyanis. Fogy a nagy tavaszi mezőgazdasági munkákban — és a begyűjtésben is •— járásunk már hetek óta utolsó helyen kullog. Az ősszel határidőre földbetettük őszi kalászosainkat és elég jó munkát végeztek mindenütt a dolgozó parasztok. Jogos a kér­dés, vájjon miért nem halad az őszi gabonák ápolása, s az egyéb tavaszi -munka? A jászapáti járás­ban lévő vetések talán nem szorul­nak ápolásra? De igen, mert az ed­digi szemlék azt bizonyítják, hogy őszi kalászosaink rosszul keltek. Szakembereink véleménye sze­rint a fejlődést meggyorsíthatnánk fej trágyázással. Meg kell azonban mondani, hogy ezzel a munkává maradtunk el a legjobban. Mintegy 24.000 hold őszi vetésünkből csak 571 holdat erősítettek megfejtrágyá- zással. A nagyfokú elmaradásért és a kényelmeskedésért a tanácsok vezetőt felelősek. A járási tanács végrehajtóbizottsága sem készült fel megfelelően a nagy tavaszi munkára. Sok volt a beszéd, az ér­tekezlet, a „kiértékelés”, de enne! több alig történt. A végrehajtóbi- zottság ilyen felkészültsége folytán a mezőgazdasági osztály tervsze­rűtlen és kapkodó munkát végez. Feladataikat elaprózzák, vagy bele­fulladnak az aktákba. Kevés segít­séget adnak a helyszínen. Egészen természetes, hogy az al­sóbb tanácsszervek is átvették ezt a módszert. Ugyanúgy dolgoztak és dolgoznak, mint mi. Ez az oka an­nak, hogy Jászkiséren a dolgozó parasztok még egyetlen négyszögöl őszi kalászost sem trágyáztak. Itt a végrehajtóbizottság elnöke azt sem tudja, van-e a faluban mű­trágya vagy nincs. Nagyon komoly hiba, hogy a helyi tanácsok nem veszik igériybe megfelelően a termelési bizottságok segítségét. Nem támaszkodnak a példamutató dolgozó parasztokra. Nem’ népszerűsítik az olyan em­bereket, mint a jásziványi Zámbó Sándor, Kozma Béla, Vagy Zámbó Alajos, akik őszi kalászosaik ápo­lását már elvégezték. Ilyen szorgalmas és igyekvő em­berek járásunkban mindenütt van­nak. Jászladányon Hóra Mátyás 12 holdas középparaszt és Cseh K. An­tal dolgozó paraszt őszi kalászosait teljes egészében felültrágyázta. Nyilvánvaló, hogy ezek az emberek nagyon sok segítséget adhatnának a tanácsvezetőknek. Persze kérni kell a segítségüket. Világos, hogy ezzel az elmara­dással nem szégyenkezhetünk so­káig. A helyi tanácsok vezetői éb­redjenek fel, s lássanak munkához A jászkiséri hangos híradóban min­denről beszélnek, csak a legfonto­sabb mezőgazdasági munkákról nem, Ez legtöbb helyen így van. Annyira belefeledkeztünk „a papo- lásba”, hogy nem akarjuk észre­venni, itt a tavasz. Meg kell kez­deni mindenütt a legfontosabb me­zőgazdasági munkák végzését. Tu­domására kell adni a dolgozó pa­rasztoknak, hogy van tavaszi búza­vetőmag. A hangos híradó s egyéb agitációs eszközök segítségével a termelési bizottság tagjainak bevo­násával, mielőbb el kell vetni a koratavaszi magvakat. ANDRÉ JÓZSEF elnökhelyettes Jászapáti, Járási Tanács Épül a Vegyiművek üzemi erőműve hidalhatatlan nehézségeket okozott A kormányprogramm nyilvá- nosságrahezása alkalmával pártunk és kormányunk őszintén felhívta figyelmünket az iparosítás területén eddig elkövetett hibákra. Hiányosság volt az is — többek kö­pött. hogy a villamosenergia terme­léssel lemaradtunk — rohamlép­tekkel fejlődő iparunk mögött. Pél­da erre üzemünk, a Tiszamenti Ve­gyiművek is — ötéves tervünk ne­héziparának egyik szép. hatalmas plkotása. Üzemünk a gyártás jellegzetessé­génél fogva komoly energiahordozó. A nyersanyag feldolgozásánál nagy­mennyiségű szabad hőenergia ke­letkezik, melyet még gyárunk fenn­állása óta nem hasznosítottunk. így a pirít és a kén folyamatos elége­tésénél nyerünk magas hőt. mely kihasználatlanul vész el. A Hum- bolt és kénégető kemencékből 800 C fokon felül távozó kéndioxi­dot eddig levegővel hütöttük le. hogy a portalanítóba — az előírás szerint — már jóval alacsonyabb hőfokkal vezethessük belet A kemencék többségét hőálló téglával sem falaztathattuk Id azért, hogy a hűtést biztosítani tudjuk. Az alacsonyabb hőmérsék­let elérését egyébként a Da Mont ka­zánokban beépített „gőzkígyók'-rtak kellene biztosítani. Az állandó ma­gas hőfokon azonban a vezetékek el­égtek. nagymértékben elhasználód­tak. Emellett az állandóan jelenlé­vő hőenergiát is — most már má­sodik éve — kihasználatlanul en­gedtük el. Komoly takarékossági lehetősé­get hagytunk így kárbaveszni s a felesleges energia ellenére • sem tudtuk magunkat függetleníteni az áramszolgáltatási zavaroktól. En­nek ellenére felettes hatóságaink sokáig másodranaú kérdésnek te­kintették az erőmű felépítésénék ügyét. Rúzsánvi Tivadar elvtárs­nak. üzemünk igazgatójának nagy érdeme van abban, hogv ma már tető alá hoztuk ezt az ügyet és építiük saját erőművünket. H a megvizsgáljuk, milyen ered­ményekhez vezet ..az ingyen kapott energia” hasznosítása meg­állapíthattuk, hogv nemcsak üzemi viszonylatban számottevő jelentő­ségű. Nemcsak saiát villamosener­giaszükségletünket tudtuk így ki­elégíteni. hanem ezen túlmenően 200 család áramszükségletének megfelelő energiát tudunk termel­ni az országos hálózat számára. Mindehhez szénre, olajra, vagy földgázra nincs szükségünk, mert az energia adott, csali fel kell fog­ni és az ember szolgálatába állí­tani. Ha elkezdi működését az erő­mű, gyártási önköltségünket tovább csökkenthetjük, egyenletesebbé te­hetjük termelésünket, mert nem akadályozza munkánkat a sokszor bejelentés nélkül érkező áramszü­net. mely eddig komoly károkat, át­vállalatunknak. Az erőmű munkálatai folyamat­ban vannak s 50 százalékig már el is készültek. Az elektromos be­rendezéseket — tekintve, hogy azok beszerzésére különös gondot fordítottunk — már 90 százalékban felépítettük. .Jelenleg a La-Momt kazánok építésén dolgoznak — ezek­ből is 3 már elkészült. 77 zemünk igazgatóiéinak. Ru- zsányi elvtársnak és Ötvös főmérnök elvtársinak kongresszusi vállalása, hogy július 1-ig meg­kezdi energia termelését az erőmű. Ahhoz azonban, hogy vállalásukat siker koronázza, a Láng és az ..Áp­rilis 4‘‘ gépgyárak műszaki vezetői­nek és dolgozóinak is segíteniük kell. Jó munkával kell hozzájárul­niuk ahhoz, hogy a különböző gép­egységeket és felszereléseket határ­időre leszállítsák. Feltétlenül számítunk arra. hogy a gőzturbinát, nyomáscsökkentő be­rendezést. magas nyomású gőzve­zetéket, a vízlágyító berendezést, szivattyúkat, meghaitóműveket és műszereket nemcsak a szerződés­ben megállapított határidőre, ha­nem az előtt is leszállítják. két gépgyár feladatuk ha­táridő előtti teljesítésével nagy segítséget ad nemcsak üze­münknek. hanem az * egész- nép­gazdaságnak. Fuyer Norbert fődiszpécser A dolgosók örömmel fogadlak a hús- és zsírárak leszállítását A hús- és zsírárak leszállítása -— amint pártunk és kormányunk megígérte — valóság lett. A sajtó és rádió közleménye után megjelen­tek a boltok színes feliratai, melyek az új árakat ismertették a vásár­lókkal. Több mint 15 százalékkal olcsóbb lett a zsír. A 35 forinto- régi ár helyett ma már 30 forintért lehet vásárolni kilogrammját. De lényegesen alacsonyabb lett a hús­félék, felvágottak, hentesáruk és húskonzervek fogyasztói ára is. Marhahús — tarja, szegye, oldalas, gulyás — a bennelévő csonttal együtt 16.60 forint a régi 19.20 fo­rint helyett s 2 forinttal kevesebbe kerül a pecsenyhús kilogrammja is. Több töltelékárut és kolbászfélét i lehet vásárolni az árleszállítás óta. Olcsóbb a virsli, a párisi, a tiroli a turistakolbász, a csabai paprikás, a vadász, a nyári és a téliszalámi ás. Ugyancsak kevesebb az ára á húskonzerveknek. Ezzel az árleszállítással is újabb eredményt értünk el a dolgozók jó­létének megteremtéséért folytatott nagy munkában. A szolnoki Kiskereskedelmi Vál­lalat 1-cs számú boltjában sóiban készülnek a csomagok. Egyikbe szalonna, a másikba szalámi, sonka kerül «*=• több mint eddig és keve­sebb összegért. Földes Istvánné el­árusító ügyes mozdulatokkal szele­teli a szalámit. Még csak az első nap dolgozik az új árak szerint, de már mindet fejből tudja. Szívesen mondja el annak, aki érdeklődik, hogy a szalonna is olcsóbb lett. Nagy a forgalom a piactéri 26-os számú Húsboltban is. Szudi Béla húsmérés közben segít egyik vá­sárlónak kiszámítani, hogy a meg­takarított 2 forint 98 filléren, mennyi zöldséget tud venni a pia­con. 19.20 forintért most nemcsak egy kiló húst lehet vásárolni, ha­nem a megmaradt 2.60 forintból zöldségre is telik belőle. Élénk a forgalom a 90-es boltban is. Itt vásárol öz­vegy Varró Béláné. Kedvesarcú, 50 év körüli néni. Gyermekei felnőt­tek, dolgoznak és ő vezeti háztar­tást. A gyerekek pénzét be kell osz­tani, hogy sok mindenre teljen. Most zsírt vásárol és éppen azt szá­molja, hogy a két kiló zsír vásár­lásnál megmaradt 10 forintból mit vigyen még haza. Amikor megkér­dezzük, mosolyogva válaszol, — Veszek a kisunokámnak al­mát, mert nagyon szereti. Még a levesbe való zöldségre is telik ebből az összegből *« mondja és iparko­dik a piacra, hogy a „terven fe- lür-i vásárlását is elvégezze. A tiszaföldvári földművesszövet­kezet szolnoki piaci árudájában ed­dig is lehetett vásárolni sonkát, szalonnát, kolbászt. Most is van bő-‘ ségesen és már a korareggeli órák­ban kitették a táblát: „Árleszállí­tás! Szalonna 36.80.” (Mellette a régi ár: 42.— forint.) A másik helyen — ahol a szanda- szőlői szövetkezet termékeit áru­sítják — a vásárlók szilvát, almát vásárolnak az árleszállítással meg­takarított összegen. De sorolhat­nánk tovább. A város minden üz­letében jókedvű vásárlók válogat­nak a sokféle hús- és hentesáruból, megelégedve viszik haza a körítés­sel készült húskonzerveket, melye­ket csak melegíteni kell és máris kész az ízletes ebéd vagy vacsora. Az árleszállítás újabb győzelem, melyet munkával vívtunk ki. A me­zőgazdaság és állattenyésztés fej­lesztéséről szóló határozat végre­hajtása még több árut és még ala­csonyabb árakat fog eredményezni Mindig több és több élelem, ruha, cipő jut azoknak, akik becsületesen kiveszik részüket a még jobb élet­ért folytatott küzdelemből, harcol­nak a párt- és kormányhatározatok sikeres megvalósításáért, - _ A kongresszusi fee;yiFlési versenyben Toma'monos’ora az else A III. pártkongresszus tisztele­tére indúlt begyűjtési versenyhez eddig 8892 dolgozó paraszt. 105 ter­melőszövetkezet és 76 község csat­lakozott. A vállalást tett.dolgozó pa­rasztok közül idáig 3387 gazda tel­jesítette fél-, vagy háromnegyedévi tojás-, tej-, soványbaromfi-, hízott- sertés- és vngómarhabaadását. A kunhegyes! járásban 819 dol­gozó paraszt' tett felajánlást, s több mint 450 teljesítette is vállalását. Tomajmonostorán az állandó- bizottság elnöke. Molnár József 5 holdas dolgozó paraszt egész­évi tojás- és baromfibeadását kiegyenlítette. Kötelező tej­beadásán felül, havonta 150— 200 liter szabadtejct is bead. Példamutatása nyomán a község­ben idáig 68 gazdálkodó tett eleget fél- vagy egészévi beadási kötele­zettségének. Huszonhat gazdálkodó ígérte, hogy az első. illetve a máso­dik negyedévben adja be a hízott­sertést. így részesülnek a 300, il­letve 260 kg-os kukoricabeadási kedvezményben. A község dolgozó parasztsága nemcsak a járási, ha­nem a megyei versenyben is első helyre került. A termelőszövetkezetek legtöbb helyen hasonló eredményekkel büszkélkednek. A turkevei Farkas Mihály tsz teljes egészében ki­egyenlítette első negyedévi hízott- sertés-, vágómarha- és baromfi­beadási kötelezettségét. Jászává* nyon a Törekvés, Szolnokon a Szabadság tsz tag­jait illeti dicséret. Eleget tettek félévi hízottsertésbeadási köte­lezettségüknek s az elmúlt na­pokban 6000 kg kukorica be­adási kedvezményben részesül­tek. Vannak ugyan eredmények, egy­két helyen azonban semmi ok az -lbizakodottságra. A kunmártoni járás területén kevesen ismerik a begyűjtési kedvezményeket. Gyengén megy a munka a szolnoki, tiszafüredi, a jászapáti és a jászberényi já­rások területén. Jászberényben például sokan tét-1 lek felajánlást, annak teljesítéséről azonban megfeledkeztek, s főleg ez a? oka annak, hogy a járás a ver-* senyben az utolsó helyen van. A megyei tanács begyűjtési ősz* tályának legutóbbi értékelése sze­rint a járások és a városok helye-* zési sorrendje az alábbi: A JAKÁSOK VERSENYÉBEN: Törökmiklcs Kun marton Kunhegyes Szolnok Tisza fül ed Jászapáti Jászberény 543.5 p, 517.1 p. 485.4 p, 484 9 p. 391 2 p. 351.5 p. 335.3 p. VÁROSOK VERSENYÉBEN: Kisújszállás 797# P. Mezütur 980.2 p. Turkeve 574.7 p. Karcag 497.8 p. Szolnok 3911 p. Az örményesi dolgozó parasztok igyekeznek a vetéssel Az örményesi dolgozó parasztok is törekednek a magasabb ter­méseredmények elérésére, a nagyobb jövedelemre. Jó példával jár­nak elől a Dózsa tszcs tagiai. Hétfőn megkezdték a tavaszi búza ve* ■ tését és délig három holdat vetettek el. Az őszieket ápolják. Fej* trágyáznak és fogasolnak. Idáig 19 hold őszi vetést erősítettek meg, A szövetkezeti tagok példáját követték az egyéniek. Klein Jó* zsef G. Nagy Pál 800—8Ü0 négyszögöl tavaszi búzát vetett el, S!a* béczi Istvánnak is földben van már egy hold tavaszi árpája. Meg­kezdték a tavaszi szántást is. Kovács Laia? és Klein József fél-fél holdat. Csecsei György több mint egy holdat szántott fel idáig. Szolnok tisztaságáért és fásításáért A szolnoki városi ta­nács kommunális osz­tálya az elmúlt héten értekezletre hívta össze a város utca-, kerület- és házcsoport megbízot­tait és a város vállala­tainak kiküldötteit, hogy velük megbeszél­jék. mik a teendők a város tisztaságának, hi­giéniájának terén fenn­álló rendellenességek kiküszöbölésére. Több iavaslat hang­zott el arról, hogv a vá­rosi tanács tiltsa meg az utcákon és tereken az állatok legeltetését, ellenőrizze az utcák és udvarok tisztaságát és — ha szükséges — szi­gorúan iárjon el a köz­tisztasági előírás ellen vétőkkel szemben. Az elhangzott iavas- latok megvalósítása mellett arra is. szükség van. hogy a város min­den lakosa szívén vi­selje lakókörnyezetének tisztántartását és szépí­tését. Most. a tavasz jöttével minél több he­lyen -ültessenek fákat, virágokat, hogy ígv még szebbé tegyük városun­kat. Segíti a városi ta­nács kommunái!* osz­tályának munkálat az is. ha egy-egv körzet lakói védnökséget vál* lalnak =, nvilvános nar-i kok felett, .valamint az utakat, utcákat díszítő fák és virágok felett s ápoliák azokat. Kérjük Szolnok vala-i mennvi lakosát, indít* sanak versenyt váró* sunk tisztaságáért és fásításáért. Legyünk, raita. hogv városunk utcái és nark.iai szem* nek. szívnek kedvesek, tiszták és szépek le* gyenek. Bátaszéki István városi tan, oszt. vez, A/yffAfAMM A Közülieteket Elhelyező Bizottság ne az íróasztal mellől intézkedjen A kungyalui Zöldmező tszcs-tő! érkezett hozzánk az elmúlt hetek­ben a következő levél: Kungyalu határában a körtvé- lyesi részen jelenleg a kunmártoni Zalka Máté tsz tulajdonában lévő birkahodálynak részünkre való át­engedése ügyében, kérelemmel for­dultunk 1953 szeptemberben a já­rási tanács mezőgazdasági osztályá­hoz1. A kérelmet azzal indokoltuk, hogy a hodály évek óta üresen, ki­használatlanul áll, a Zalka Máté tsz területétől távol esik, ugyan­akkor 1953 júliusában felfejlesztett juhállományunk elnelyezése a leg­nagyobb nehézségbe ütközik. Emiatt kénytelenek voltunk a sertésfiaz- tató egy részét igénybe venni, így pedig a sertések elhelyezése ütkö­zik nehézségekbe, különösen most. a fialás idején. Kérésünket a járási tanács mező- gazdasági osztálya elutasította. Ek­kor a megyei tanács mezőgazda* sági osztályához fordultunk. Ez el* utasító határozatot hozott, miszerint az építmény a Zalka Máté tsz tu* lajdonát képezi és azzal a tsz-nek más tervei vannak. Ezt a döntést ismét megfellebbeztük. így került az ügy Budapestre a Közületeket Elhelyező Bizottsághoz, mely szin­tén elutasító határozatot hozott az* zal a indokolással, hogy kérel* műnk teljesítése esetén a jelenlegi hasznosító Zalka tsz birkaállománya maradna elhelyezés nélkül. E dön* tés ellen további jogorvoslatnak helye nincs — fejeződött be a vég* zés. Kérjük a szerkesztőséget, szíves* kedjenek az ügyet kivizsgálni. Sulyák László Zsidó László könyvelő elnök Kungyalu, Zöldmező tszcs . Az ügyben vizsgálatot indítottunk és a következőket állapítottuk meg. A kungyalui Zöldmező tszcs levelében felsorolt indokok megfe­lelnek a valóságnak. A kérdéses juhhodály Kungyalu község határá­ban, a körtvélyesi részen fekszik, a Zalka Máté tsz területétől mint­egy két kilométer távolságra. Közelében a Zalka tsz-nek legelője nincs, ugyanakkor a Zöldmező tszcs-nek a közelben van megfelelő juhlcge- löje. Az építmény már az elmúlt évben 1» teljesen kihasználatlanul, üresen állt. A Zöldmező tszcs birkaállománya a legrosszabb körülmé­nyek között, sertésekkel együtt van elhelyezve. Ugyanakkor a Zalka M. tsz juhai részére tágas, megfelelő hely áll rendelkezésre. Ezeket a tényeket Kungyalu községi tanács elnökével együttesen állapítottuk meg. Nem tudjuk megértei, hogy mire alapozta a Közületeket Elhe­lyező Bizottság elutasító határozatit. Helyes lett volna, ha nem az íróasztal mellől, bürokratikusán, hanem a helyszínen történt alapos és tárgyilagos vizsgálat után hoztak volna döntést. Felhívjuk a Közülete­ket Elhelyező Bizottság figyelmét, vizsgálja felül sürgősen határozatát és a való tényeknek megfelelően, a párt- és kormányhatározat figye­lembevételével intézkedjen, (A szerkó

Next

/
Thumbnails
Contents