Szolnok Megyei Néplap, 1954. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-16 / 63. szám
IV. évfolyam, 63. szám Ara 30 fillér 1954 március 16., kedd MAI SZAMUNK TARTALMÄBÖL: A Ma este 7 órakor Fegyvernekcn olvasóanket a Kultúr- otthonban. jászapáti járásban ne késlekedjenek a fejtrágyázással, a vetéssel. (3. o.) Épül a Vegyiművek üzemi erőműve. (3. o.) Hogyan ápoljuk őszi vetéseinket. (4. o.) megyei labdarúgóbajnokság első fordulójának eredményei. (4. o.) Kincs nagyobb kincs az ember egészségénél kJ emrégen még csak téglal^ilmok, deszkák, maid égnek meredő falak jelezték Martfűn: munkásszállás énül a Tisza Cipőgyár dolgozói számára. A munkások, amikor arra jártak, büszke örömmel mutogatták egymásnak a naponta más-más képet mutató építkezést. A kétemeletes épületet ma adják át a dolgozóknak. Nemcsak a martfűi legénylakást kapták megyénkben a dolgozóit. Ki győzné sorolni ltoirmányunk szerető gondoskodásának a dolgozó ember iránti mélységes megbecsülésnek ezernyi jelét, amellyel lépten-nyomon találkozunk, amerre csak nézünk. Bölcsődéink száma' 19-el emelkedett. Martfű gyógyszertárat kapott, a Mezőtúri Téglagyár úi öltözőt 110 szekrénnyel. A megyei kórház 140 ággyal bővül, meggyorsult a szolnoki rendelőintézet építése. Üzemeinkben egyrfiás után jelennek meg a dolgozók egészségének szerető őrei — az üzemorvosok. A Hamunknak, a dolgozók államának, amelv a legfőbb ér- M léknek az embert tartja, különösen igaz szívügye a dolgozó ember szociális szükségleteinek és egészségvédelmének biztosítása. Harcol is ezért minden lehetséges eszközzel. Vigyázni kell azonban, hogy a harc eredményeit ne csökkentse egyes helyi vezetők lelketlensége. szűklátókörűsége. hanyagsága. Nemcsak joga. de a Munka Törvénykönyvben szigorúan meghatározott kötelessége a vezetőknek élni a számukra biztosított lehetőségekkel. A dolgozók ellen vét az. aki nem így cselekszik. Nem helyes, hogy a Tiszamenti Vegyiművek 454 ezer forintos beruházásából csak 315 ezer forintot használt fel, amikor az üzemben komoly szükség lenne a porelszívó berendezések rendbehozására. A Szolnoki Teherfuvarozó Vállalat a beruházási összeg kétharmadát nem használta fel. ugyanakkor pedig a vidéki gépkocsivezetők lakásügyeit hosszú idők óta nem rendezi. ^ vezetőknek körültekintően. fáradhatatlanul tanulmá- nvoznick kell a dolgozók élet- és munkakörülményeit, ;fel kell figyelniük minden olyan hibára, hiányosságra, amely káros a dolgozók egészségére. A Törokmiklóai MezőgépIgyár öntödei dolgozói, a mezőtúri gépállomás kovácsai rend- Iszertelenijl kapják a védőételt. A karcagi gépállomáson a ko- ivácsok az előírt félliter tej helyett ennek árát kapták meg. ÍA rendelet teljes meg nem értését mutatta ez. A védőételre ! azért van szükség, hogy az ember szervezetébe bekerülő • káros hanyagokat semlegesítse, megakadályozza romboló hatásukat. Nem lehet a dolgozók egészségét pénzre váltani, nincsen olyan ^^feleség. anya. aki felcserélné havi pár forintra férje, fia, leá- ^■nya egészségét. f ^ fjgész népünk hálás helyeslését vívta ki kormányunk soha I nem tapasztalt szerető gondoskodása, amellyel a fiataI lókat, gyermekeket, a leendő édesanyákat, a terhes nőket ve« szi körül. Kinek ne ragyogna fel a szeme szeretettel egy gyer- Ameket váró asszony láttára? Kinek ne jutna eszébe saját gver- ?meke, amikor mosolygó fiatalt lát? Megyénk dolgozói sem felejtették még el. a földeken vajúdó asszonyokat, az asszonyt, aki talán még álmában sem remélte, hogy lehót olyan időszak, mikor a törvény mondja ki: a terhes nőt terhessége negyedik, a szoptatós anyát a szülés után a hatodik hónapig csak fegyelmi vétség esetén szabad elbocsátani állásából. biztosítani kell _számára_ terhessége egész ideje alatt az állapotának meg- felelő könnyű munkát. Nem szabad előfordulnia olvan esetnek, mint a Jászberényi Aprítógépgyárban, ahol Halász Gyuláné 4 hónapos terhesen egy kőműves mellett dolgozott mint teher- ) hordó. Ugyanitt fordult elő az is, hogy fiatalkorú dolgozókat éjszakai munkára osztottak be megkérdezésük nélkül. A íobb- a szebb élet megteremtéséhez hozzá tartozik, hogy tiszta, egészséges munkahely várja a dolgozókat. így jókedvűen kezdhetnek munkához. így minden lépésnél érzik ^ a megmásíthatatlan igazságot: övék az ország, és minden; ami (ebben az országban történik, őértük — az alkotó. dolgoza ^ emberért — van. A múltban a gyári munkás ..ruhatárának“ ^elmaradhatatlan kelléke volt az ételhordó lábas. Ebbe pakolta ,■ otthon az asszony a másnapról maradt ételt ebédre. Most min- ■ denütt üzemi étkeztetés van s büszkén mondhatjuk, évről évre javul az üzemi konyhák minősége. De itt sem mindenütt .egyformán jó az ellátás. A legfájdalmasabb ebben az. hogy a hibák többsége szinte „ingyen“ kijavítható. Legtöbbször' ugyanis nem arról van szó. hogy nincsen pénz például konyha építésére, hanem arról, hogy a meglévő, többnyire meg Is felelő konyhá- •kat^ nem tartják eléggé rendben. A Mezőtúri Téglagyár kony- nájában szanaszét heverő elmosatlan edények fogadják a gyanútlanul odatévedőt. A csorbái állami gazdaság konyhájának nincsen megfelelő mosogatóedénye. S vég ül meg kell említeni a különben is olyan sokat — s egyáltalán nem hízelgőén — emlegetett Népbüffét, ahol szinte állandó a rendetlenség. A konyhába, mint valami átjáróházba ki-be járnak az idegenek, a tisztviselők oda járnak kezet mosni. Nemcsak kívülről’ de belülről is komoly rendcsinálásra van itt szükség. (v| indezeknek a hibáknak az orvoslását, megelőzését úgy 1 tudnánk a leggyorsabban elérni, ha egyik legfontosabb s egyben legnehezebb feladatunkat jól megoldanánk. Ez pedig az, hogy magukkal a dolgozókkal is meg kell értetnünk az egészségvédelem fontosságát. Nem kétséges, hogy csak az az anya nem viszi orvoshoz idejében gyermekét, aki abban a tévedésbe nvan, hogy meggyógyul az .magától is. vagy esetleg a szomszédasszony ráolvasásától. De az apa. vagy a dolgozó anya sem hanyagolja el az orvosi vizsgálatot, a gyógyító kezelést, ha tudja: ezzel elkerülheti, hogy esetleges fertőzőbetegség esetén fia. vagy leánya is megbetegedjék tőle. Különösen fontos az orvosi vizsgálat ott. ahol több ember dolgozik együtt, s azoknál a dolgozóknál, akik sok ember részére készülő étellel vannak kapcsolatban. Nagyjelentőségű a betegségek megelőzése szempontjából, hogy minden félesztendőben kötelező a dolgozók orvosi vizsgálata. A konyhai dolgozóknak pedig alkalmassági vizsgálaton kell keresztül esniök. mire elfoglalják állásukat. Komoly hiba. hogy a rendelet ellenére a martfűi állami gazdaság öt konyhai dolgozójából csak kettőnek van meg az alkalmassági bizonyítványa. A legfőbb érték az embe.c s az ember legdrágább kincse: egészsége. Vigyázzunk erre közös erővel mindnyájan. mint a szemünk fényére. A PÁRTKONGRESSZUS TISZTELETÉRE iiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiimiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiuiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiinttiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiNimimiiiiiiiiiniiiiiimiiiiiiiiiiiMiiMimiiiiiiiiiiiiiiiii Akik élenjárnak a versenyben BORSI BALÁZS a Tisza Cipőgyár ifjúmunkása a leg. jobb szakmunkások közé tartozik. Vállalta. hogy anyagkihasználását, mely januárban 82 5 százalékos volt 827 százalékra emel! munkája minőségét 86 8- ról 96 százalékra javitja és tervteljesi- tését az eddigi 113-ról 128 százalékra növeli. A verseny eddigi szakasza nagy dicsőséget hozott számára. Anyagklhasz. nálásl százaléka 83, termelése 146 /százalékra emelkedett A keze alól kikerült szabóit anyagok 95 százaléka elsőosztályú volt. IPACH FERENCNfi a mezőtúri Pamutszővő szövőnője. Március harmadik tíznapjában ő került ki győztesen a szövők versenyéből A párt. kongresszus tiszteletére vállalta, hogy 109 százalékban elsőosztályú árut gyárt s vetéstervét 5 százalékkal túlszárnyalja. Ipachné becsülettel teljesítette Ígéretét. Nem 5 hanem 17 százalékkal szárnyalta túl vetéstervét s teljes egészében első- osztályú árut gyártott. Ipach Ferenc- nére méltán lehetnek büszkék a Szövőgyár dolgozói. SZŰCS FERENC a Szolnokmegyel Téglagyári Egyesülés mezőtúri központi műhelyének lakatosa. Több mint 23 éve dolgozik a szakmában' Szorgalmas munkájával elérte hogy á téglagyártással kapcsolatos minden lakatos munkál szakszerűen, minőségi szín. vonalon tud elvégezni Különösen kitűnt a téglavető automata gondos átjavitá- sánál. Ez a gép biztosítja ács egyesülésnél a pontos méretű tégla gyártását. Teljesítménye a kongresszusi versenyben elérte a 140 százalékot. A turkevei Vörös Csillasí tsz három brigádja már befejezte az árpavetést A turkevei Vörös Csillag tsz három brigádjának, Kiss Lajos, Barta Mihály és Bíró Mihály brigádjának tagjai már napokkal előbb megkezdték az árpavetést. Szombat estére már csak 19 holdnyi vetetten területük maradt. Megfogadták, hogy addig nem hagyják abba a munkát, amíg árpavetési tervüket nem teljesítik. Vasárnap is dolgoztak és délre a 19 holdon is a földbe került az árpa. Őszi vetéseik ápolásával sem késlekednek Idáig 717 holdat szórtak meg pétisóval. A tél folyamán pedig 228 hold őszi kalászosra hordták ki az érett istállótrágyát. A Vörös Csillag tsz-ben hétfőn 110 fogat indult munkába, hogy elsimítózza az őszi szántásokat és elvesse a tavaszi búzát, árpát. Karcagon Is szántanak, vetnek A karcagi termelőszövetkezeti tagok is felkészültek a tavaszi munkára. Néhány nappal ezelőtt hozzá Is láttak a szántáshoz, vetés-* hez. A Haladás tsz-ben már 20 hol-* dat felszántottak és a tavaszi árpa jórészét ás elvetették. A Szabad If-* júság tsz-ben megkezdték a rizstelepek építését. A tsz tagjai ígéretet tettek, hogy április 1-re rizstelepü- ket elkészítik. Kerekes Imre és Tüdős Mihály naponta 12—13 köbméter földet termelnek ki. Igen szorgalmasan dolgozik Pékár Istvánné. aki vállalta, hogy ebben az évben 250 munkaegységet szerez. Idáig már 98 munkaegysége van. Kivette a részét a tavaszi munkák előkészítéséből, a vetőmagtisztításból, Jelenleg a kukoricát morzsolja és válogatja, hogy jó és csíraképes mag kerüljön a földbe. Kossuth díjjá! tüntették ki Vad Imrét a turkevei gépállomás brigádvezetőjét Március 15-én, hétfőn — ezúttal immár hetedízben — osztották ki a szabadságharc centenáris évfordulója alkalmából a tudomány, a művészet, az irodalom, a szocialista ópítőmimka terén elért kiemelkedő eredmények jutalmazására alapítót: Kossuth-díjakat. A parlament kupolacsarnokában megtartott ünnepségen megjelentek: Nagy Imfe, _ a minisztertanács elnöke, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Hidas István, Zsofi- nvecz Mihály, Kristóf István, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizotságának tagjai és a politikai, gazdasági és kulturális élet több más vezető személyisége. Az ünnepséget Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nyitotta meg. — Az a kilencvenhét. Kossuth- díi, amelyet most kiosztunk, mindennél ékesszólóbban mutatja.-hogy hazánkban pártunk és kormányunk szerető gondoskodása kíséri az alkotó munkát, értékeli és jutalmazza a kiváló eredményeket. — Munkahőstettek véghezvitelére. jelentős tudományos és művészi eredmények elérésére soha nem volt ilyen lehetőség nálunk, mint napjainkban — hangsúlyozta a továbbiakban Dobi István. — Nem volt még történelmünkben kedvezőbb helvzet a mamái a magyar tudományos alkotó gondolkozás felszárnyalására. Éljenek művészeink, kutatóink és tudósaink ezzel a kiváló lehetőséggel s miközben mindent megteszünk — helyesen — az élenjáró szovjet tapasztalatok minél szélesebbkörű átvételére, eredményes alkalmazására, alkossunk bátran és merészen — éppen a szovjet példán is tanulva — eredetit, újat a kultúra 'és tudományok, a szocialista építés minden területén. — Adjon a mi népi kultúránk és művészetünk optimizmust, derűt népünk millióinak. Legyenek a mi kitüntetett tudósaink, művészeink, munkásatok és parasztjaink legfőbb hirdetői annak, hogy a mi szabad hazánkban az szerzi magának a legnagyobb dicsőséget, aid a legtöbbet adja a népnek.. — .A szabad Magyarországon úgy ünnepeljük legméltóbban március 15-ét — mondatta ezután —, ha ezen a napon az egész magyar nép nevében kitüntetjük 1848 ügyének legigazibb folytatóit, a hazaszeretetett az alkotó munka hőseit. — Engedjék meg — fejezte be Országos jelentőségű Az építőiparban jelentős összeget tesz ki az ideiglenes, úgynevezett felvonulási épületek építési költsége. így pl. húszmillió forintos lakásépítkezésnél több mint hatszázezer forintba kerül az iroda- helyiségek, munkásszállások és egyéb helyiségek építése. Ezeket az épületeket a munkák befejezése után lebontják. A bontásnál a beépített anyag hetven százaléka tönkremegy. Szegő Jenő, az építésügyi minisztérium dolgozója hosszas kísérletezés után hazai nádból, csekély vas- és faanyag beszédét Dobi István =. hogy még egyszer szívből' köszöntsem az új Kossuth-díjasokat, s az egész dolgozó magyar nép nevében további sikereket kívánják munkásságukhoz, hazánk üdvére, népünk javára, békés építőmunkánk újabb nagyszerű sikereire. Dobi István ezután átadta a Kossuth-díjakat a kitüntetetteknek. A tudományos munka kitüntetettjeinek nevében Lisák Kálmán, a Magyar Tudományos Akadémia lavelezőtagja mondott köszönetét. Megyénk dolgozói közül tízezer forintos bronzfokozatú Kossuth-dí- jat kapott: V^i Imre, a turkevei gépállomás brigadvezetője, aki jó szervező- és lelkiismeretes munkával az időszaki tervek teljesítését fokról fokra emelte és 1953-ban éves tervét 185 százalékra teljesítette. (MTI) . újítás az építőiparban felhasználásával, előregyártóit nádpanel falakat állított elő. A könv. nyű. jó hőszigetelő nádpanelból Öt tagú brigád egy hét alatt készített el — ablakkal, ajtóval, kéménnyel, válaszfalakkal együtt — egv húsz személyes munkásszállást. Ugyanennek az épületnek téglából való felépítése két hónapig tart. A téglából készített épülethez hategész kilenctized köbméter faanyag kell. a nádpanelból készítetthez csak há- romegésznégytized köbméter fára van szükség. A nádpanel épületek szétszedéskor csupán 25 százalék a bontási veszteség. . Minden erővel lássunk kossá a- tavaszi búsa és árpa vetéséhez! Ujszászon vetik a tavaszi búzát Az ujszászi termelő- tagjai még a múlt hé- részeken tudnak dol- szövetkezeti tagok és az ten kicserélték a vető- gozni. A tavaszi szán- egyénileg dolgozó na- magot és hétfőn dél- tás is megindult, a rasztok is felkészültek előtt hozzáláttak a ta- szászbereki gépállomás a tavaszi munkára. A vaszi búza vetéséhez, traktorai és a fogatok is Szabadság és a Bem tsz Egyelőre a partosabb dolgoznak.
