Szolnok Megyei Néplap, 1954. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-21 / 44. szám

ST’OT.VOKIvrRíiYEl VftPI.AP

1954 február 21.

Pártélet ^

darunk nagy eseménye az alapszerv! vezelSségek ájáválasilisa

Megyénk közel 400 alapszerveze- taban az elmúlt három hét alatt a Párttagság meghallgatta a nártveze- tőség beszámolóját és újjáválasztotta a pártvezetőséget. — Párttagjaink nagy lelkesedéssel vettek

észt a taggyűléseken. Számos heizen a pártankivüliek is élénk érdeklődéssel figyelik, hogy a kommunisták kiket választanak be az új vezetőségekbe. Elmondhatjuk, hogy párttagjaink és tagjelöltjeink soha még ilyen nagy számban és ilyen aktivan nem vettek részt pártéletünk e nagy eseményeben. Nem egy olyan alapszervezetünk van. ahol a párttagok 100 százalékban jelennek meg. mint pl. a kunhe- gyesi Vörös Csillag tsz-ben. a Jász- dózsai Kossuth tsz-ben, a tisza- imrel állami gazdaságban és sok más helyen.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy

párttagságunk!)?!! megn ivekedett politikai önudala, (eieiűsséaerzete.

A beszámolókhoz nagy számban szólnak hozzá és bátran bírálják a pártvezetőség és a felsőbb szervek munkáját. Felszólalásaikban javaslatot tesznek a pártmunka és termelési feladatok megjavítására. Hozzászólásukból kiérződik, hogy hosszú idő óta készülnek a taggyűlésre és alaposan meggondolták azt. milyen kérdésekben kell az új Dárt- vezetőségnek megjavítani a munkáját. Aktivitásukat elősegíti az a tény. hogy a pártvezetőségek beszámolóját az alaposság jellemzi. Részletesen ismertetik az elmúlt vezetőségválasztás óta történt eseményeket. a pártvezetőség és a párttagság munkáját. A legtöbb beszámoló részletesen foglalkozik a pártélet belső kérdéseivel, név szerint megdicsérve, vagy megbírálva azo. kát, akik munkájukat jól. vagy hanyagul végezték el. Sok beszámoló helyesen ismerteti, hogy a termelés eredményei, hibái hogyan függnek össze a pártvezetőség és párttagok munkájával. A pártélet és a terme-, lés kérdései között helyesen a Központi Vezetőség 1953 júniusi és októberi határozatainak végrehajtásában mutatkozó eredményeket és hibákat tárják fel és részletesen foglalkoznak a Központi Vezetőség és Minisztertanács 1953 december 19-i határozatának végrehaitásával. A beszámolók többsége ezekből a határozatokból kiindulva, ismerteti a pártszervezet előtt álló. az új vezetőségre váró feladatokat.

A párttagság elé beterjesztett határozati javaslatok is ezekből a feladatokból indulnak ki és 4—5 pontban összefoglalják a legfontosabb kérdéseket.

Az eddigi taggyűlések tapasztalatai azonban számos hiányosságra is felhívják a figyelmet. Több helyen

a beszámolói kévésé: foglakoznak a Kormányprogramul óta elért eredményekkel.

Nem tárják fel kellő alapossággal a párt belső életében és a termelés terén mutatkozó hiányosságokat, alig foglalkoznak a kongresszusi versennyel. Nem mutatnak rá arra, hogy ez a verseny hogyan függ össze az új szakasz célkitűzésének megvalósításával. Ilyen volt pl. a csataszögi Szebb Élet tsz-ben, a 62/8 Épületszerelő Vállalatnál, a jász- dózsai Kossuth tsz-ben és a zagyva- rékasi területi pártszervezetben tartott beszámoló. Több taggyűlésen helytelenül a nemzetközi kérdések tárgyalására fektették a fősúlyt. Ezeknek a pártszervezeteknek a vezetői nem vették figyelembe: a párttagok azt várják tőlük, hogy bátran és őszintén feltárják előttük a hiányosságokat, a munkában előforduló nehézségeket és meghatározzák a pártszervezet, s minden egyes kommunista feladatát.

A karcagi Béke tsz-ben és másutt is a párttagság aktivitását ép- pen*a feladatok helyes meghatározása segítette elő. Itt a vezetőség rámutatott arra. hogv a kormánv- programm megjelenéséig nem fordítottak gondot sem a pártdemokrácia. sem a szövetkezeti demokrácia betartására. A feladatok meghatározásánál részletesen ismertették, hogvan foeiák a tagok jövedelmét növelni. Feladatnak jelölték meg többek között az állatállomány átßfixodd, iamkmáwj.o.’id

a

PÁRTÉPÍTÉS-t!

teleltetésének kérdését és a tavaszi munkákra való felkészülést. E feladatok meghatározásában csaknem mindenegyes kommunista számára megjelölték a feladatokat.

Hiányosság taggyűléseinken az, hogy

a határozati javaslathoz Kevés a hozzászólás.

Ez abból is ered. hogy nem jelölik meg érthetően a legfontosabb feladatokat, amelyek a pártszervezet előtt állanak. A határozati javaslatok nagy része általános, a megye bármelyik szervezetére ráillik. Nem veszi figyelembe az alapszervezet sajátos jellegét, a párt- és kormány- határozatokból eredő feladatokat. Nem határozza meg. hogy a III. kongresszus tiszteletére indult munkaversenyben mi a vezetőség és a párttagság feladata.

Arra kell tehát törekedni, hogy a pártvezetőségek gondosan készítsék el javaslataikat. A lehetőségekhez mérten sokszorosítsák le a taggyűlés előtt, adják ki a oárttagoknak, hogy azok tanulmányozhassák és felkészülhessenek a határozati javaslat megvitatására.

Párttagjaink aktivitása a jelölésnél is megmutatkozott. A titkos szavazást mindenütt örömmel fogadták és helyesen alkalmazzák pártszervezeteink. A ielölő bizottságok a legtöbb helyen alapos és megfontolt munkát végeznek. A tagság megvitatja a javaslatokat. A tapasztalatok mégis azt mutatják. hogy párttagjaink, a ielölő bizottságok nem tanulmányozzák eléggé a Központi Vezetőség határozatát. amely világosan rámutat arra. hogy kiket kell beválasztani az új vezetőségekbe. Egyes helyeken a jelölés előtt felolvassák a „Pártépítés” 1954 januári számából a Központi Vezetőség errevenatkozó határozatát de ez még nem vált általánossá, pedig erre szükség van.

A jelölések egv’k hibája: nem veszik figyelembe azt. hogy a régi vezetőségi tagok közül kik azok. akik hibáik ellenére — amit egyébként ők elismertek, változtattak is azon — továbbra is megérdemlik a párttagság bizalmát és ezért helyes a megválasztásuk. Azokon a helyeken ahol új vezetőségi tagokat választanak. nem nézik meg kellő alapossággal. hogv ezáltal iavul-e a vezetőség összetétele. Emiatt nagy a cserélődés és

nem i?vu) kielégítsen az új ve eiüseg összetétele.

Mindez azért is bekövetkezhetett, mert pártbizottságaink azzal érvelve, hogy a pártdemokráciát nem akarják megsérteni, nem szólalnak fel a taggyűléseken a jelölésnél, nem irányítják a pártttagok figyelmét a Központi Vezetőség határozatára. Ezért következhetett az be. hogy pl. a törökmiklósi járásban és a városban a megválasztott vezetőségi tagoknak több. mint 50 százaléka új. ami azt jelenti: komoly erőfeszítéseket kell tenni ezeknek a pártbizottságoknak azért, hogy a vezetőségeket munkájukról kioktassák. De hasonló képet kapunk, ha a más iárások. városok területén bekövef- kezett változásokat vizsgáljuk.

A kicserélődés nem minden esetben volt előnyös. Az újonnan választott vezetőségekben a falusi területi pártszerveket figyelembevéve nem emelkedett az egyéni dolgozó parasztok, főként középparasztok aránya. Falun nem fordítanak gondot arra, hogy az értelmségiek. tanítók. agranómusok. középparasztok helyet kapjanak a párt vezetőségben.

Sok helyen nem fordítanak arra gondot, hogy növekedjék a közvetlenül termelésben résztvevő elvtársak számaránya. Számos alapszervezetben nem veszik figyelembe, hogy a többhónapos pártiskolát végzettek elméleti tudására az új vezetőségben szükség van. E fenti megállapításokat igazolják az alábbi példák. A Zagyvarékas területi pártszervezetnél a 7 tagú vezetőségbe 3 alkalmazottat. 2 kisiparost, kiskereskedőt, egy munkást és egy dolgozó parasztot választottak, pedig lett volna lehetőség arra. hogv több dolgozó paraszt és értelmiségi kerüljön be az új vezetőségbe. — A karcagi Béke termelőszövetkezetben két agronómus van. de egyiket sem választották meg. A kétpói Szabadság tsz-ben. a zagyvarékasi Vörös Brigád tsz-ben az úi párt- vezetőségben egyetlen egv volt középparasztot sem lehet találni. A tamáspusztai állami gazdaság 5 tagú vezetőségében mindössze egv van. aki közvetlenül a termelőmunkában vesz részt. Törökmiklóson az újonnan megválasztott oártveze- tőségi tagoknak 72 százaléka nem végzett Dártiskolát. Számos pártszervezetünkben

nem Hztásít.iák a nők és a DiSz titkárok beválasztását,

pedig a Pártbizottság egy régebbi határozata előírja, hogy a DISZ titkárok, amennyiben párttagok, lehetőleg a vezetőség tagjai legyenek.

A választásnál figyelembe kell venni a Központi Vezetőség határozatát. A felsőbb pártszervek küldöttei szükség esetén szólaljanak fel, ismertessék ezt a határozatot. Irányítsák a tagság figyelmét arra, hogy kiket jelöljenek, kiket vá- 'asszanak meg, anélkül, hogy névsort terjesztenének eléjük, megmondhatják, hogy a régi vezetőségi tagok közül kiket látnak továbbra is alkalmasnak az új vezetőségbe. Ez nem jelenti azt, hogy ezeket ráerőltessék a tagságra. Fordítsanak arra is gondot, hogy az új vezetőségben a titkárokat, amennyiben nem szükséges, ne cseréljék le, mert az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy ezen a téren is túl nagy változás következett be, ami a oártmunka folyamatosságát veszé- 'yezteti.

Pártbizottságaink és pártszervezeteink gondosan készítsék elő a még hátralévő vezetőségújjává- lasztó taggyűléseket. Küszöböljék ki azokat a hibákat, amelyek eddigi munkájukban előfordultak Emellett fordítsanak gondot az új vezetőségek segítésére is, tagjai* hívják össze, vegyenek részt vezetőségi üléseiken, oktassák, tanítsák őket arra, hogy munkájukat milyen módszerekkel, milyen eszközöückke1 végezzék. Segítsék őket abban hogy a taggyűléseken hozott határozatokat eredményesen hajtsák végre.

Pártbizottságaink irányító és segítő munkájától függ, hogy párt- szervezeteink, párttagságunk és a pártonkívüliek milyen lelkesedéssel készülnek fel pártunk III. kongresszusára. Ezért hasznosítsák a választások eddigi tapasztalatait, javítsák meg munkájukat, hogy a kezdeti eredmények után a vezetőség újjáválasztás pártéletünk komoly megjavulását eredményezze.

Lévai István Spacsek Lajos MB. munkatársak.

Bulgária életéből

A Bolgár Népköztársaság a Kommunista Párt vezetése alatt napról napra hatalmas eredményeket ér el. Képünkön az épülő „Alexandr

Sztamholljszki“ vízierőmű látható,

A benini konferencia eredménye

| „A SZ£l,| az enyhülés és a

tárgyalások irányába fúj” — ezekkel a szavakkal összegezte a berlini értekezlet eredményeit a „Les Echos”, a francia pénzügyi körök lapja. A nyugati burzsoásajtó egészét tekintve, többségében ugyanezzel az értékeléssel találkozunk ha nagyobb részük nem is fejezi ki magái ilyen nyíltan és félreérthetetlenül.

Igen. A négy külügyminiszter berlini értekezlete eredményes volt a nyugati külügyminiszterek s főként Dulles minden zátonyrafut- tató kísérlete és a nyugati sajtózenekar által több ízben is eljátszott gyászos melódiák ellenére is. A német és osztrák kérdésben nem sikerült még kijutni a kátyúból, de biztató és széles távlatokat nyújtó eredmény a koreai és indokínai kérdésben a népi Kína részvételével összehívandó genfi konferencia és mindezen túl nagyjelentőségű tény, hogy a berlini értekezlet bezárulása nem visszatérést jelent az 1952-es állapothoz, hanem lépés előre a nemzetközi helyzet további enyhülése, az újabb tárgyalások felé. „ENSZ-körökben úgy vélik — jelenti a francia ,,AFP' hírügynökség mewyorki tudósítója —, hogy a berlini értekezlet fontos eredményeket könyvelhet el. Annak ellenére, hogy sok kérdésben nem értettek egyet, hogy véleménykülönbségek voltak — a jég megtört. És ez csak a kezdet. A jövő a két tábor közti találkozások újabb ígéretével biztat.”

| KÉMÉNY HARCI folyt Bér linben ennek az eredménynek az eléréséért. Ebben a háromhetes harcban a nyugati külügyminiszte rek, Dulles-szal az élen, a szovjet javaslatok egyszerű elutasításától kezdve, a mellébeszélés, az ügyvédi érvelés, a szemfényvesztés, az áj ta-toskodó képmutatás ezernyi trükkjével próbálkoztak és próbálkozásaikban hatalmas segítőtárssal rendelkeztek, a milliós példámyszá mű kapitalista sajtóval. Ez a sajtó a szovjet javaslatok eltorzításával, ha kellett, a javaslatok lelkiismeretlen elhallgatásával, a konferencia „csődjéről” időről időre felröppentett összehangolt beszámolókkal igyekezett a közvéleményt a hideg- háborús céloknak megfelelően megtéveszteni.

Hogyan harcolta ki ilyen körülmények közt Molotov és a szovjet küldöttség azt az eredményt, amelyet a nyugati sajtó sem mer, s nem tud kétségbevonni? Úgy, hogy a szovjet javaslatok egybeestek száz- és százmillió egyszerű ember kívánságával, úgy, hogy a szovjet javaslatok megmutatták a kérdések megoldásának járható útjait, s úgy. hogy a szovjet küldöttség a legfölényesebb, legmagasabbrendű diplomáciai művészettel támasztotta alá a béke megőrzését célzó javasltait.

InÉZZÜK CSAK meg! hogyan vélekedik a fenti megállapításokról maga a nyugati burzsoásajtó. A „France Soir” című párizsi lap tudósítója szerint Molotovnak sikerült a berlini konferencián elérnie a szovjet külpolitika három legfontosabb célkitűzését. Nos, miben látja ez a különben szovjetellenes lap a szovjet politika fontos céljait? „Az egyik — írja a lap —, hogy bizonyos mértékben sikerült enyhíteni a nemzetközi feszültséget és így megváltoztatni a diplomácia légkörét. Másodszor, hogy ílymódon el lehet jutni a keletnyugati kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítéséhez, harmadszor pedig, hogy a berlini konferencia megnyitotta az utat a nemzetközi megbeszélések és konferenciák egész sorozata felé.” Tehát egy ilyen lap is olyannak ismeri el a szovjet külpolitika céljait, amely minden becsületes, békeszeretö ember érdekeinek megfelelhet. Folytassuk azonban az említett lap cikkének idézését: „Az a mód, ahogyan Molotov a tárgyalásokat vezette — állapítja meg a továbbiakban — gy kissé elcsüggesztette a nyugaii diplomáciát és nem engedte szóho- jutni. Valójában a nyugatnak kellett volna megtennie a Szovjetunióéihoz hasonló javaslatokat a német kérdés végleges rendezésének előkészítésére ... Annyi mindenesetre biztos, hogy ezek a javaslatok (a lap a konferencia utolsó napjaiban előterjesztett szovjet javaslatokra céloz) hatalmas propagandahatást keltettek a német nép körében ... így azután — összegezi fejtegetéseit a France Soir — Molotov mindenkor kezében tarthatta a kezdeményezést és a tanácskozásokat az elsőtől az utolsó napig égj* kiváló sakkbajnok virtuozitásával vezethette. Ezzel szemben ellenfelei a pókerjátékosok módszereivel akartak élni és mindenkor rajtavesztettek, amikor túlzásba vitték

biöfficiket.

_________

| BÁRMENNYIRE! igyekszik is a „France Soir” a „propaganda " szó közbeiktatásával csökkenteni a szovjet javaslatok erejét és hatását, eszmefuttatása egészében a szovjet javaslatok, a szovjet diplomácia előtti kényszerű meghajlást jelenti.

Tévedés lenne persze, ha azt hin-, nénk, hogy a nemzetközi kérdések rendezésének útja most már megtisztult az akadályoktól és most már semmi sem választ el bennünket az égető nagy problémák végleges megoldásától. A hidegháború politikusai hátrálni kényszerültek egy lépést, de hidegháborús politikájukat nem adták fel. „Dulles- nak és legközelebbi munkatársainak ugyanis az a véleménye — jelenti az „AFP” Washingtonból, hogy a nyugati hatalmaknak és távolkeleti szövetségeseiknek az erő pozíciójából kiindulva kell találkoznánk Géniben a szovjet és kínai képviselőkkel”. Dulles és társai tehát továbbra is „az erő politikáját” hirdetik, noha az elmúlt év tanú- bizonysága szerint ez a politika nem sok sikert hozott számukra. Ugyanakkor egyes nyugati lapok a német és az osztrák kérdés megoldhatatlanságát újból érvként akarják felhasználni arra, hogy a franciákat meggyőzzék az Európai Védelmi Közösség ratifikálásnak és Nyugat- Németország gyorsütemű felfegyverkezésének „elkerülhetetlenségé- roll

________

| EZEKKEL | a szándékokkal számolnunk kell. Mindent egybevéve, joggal lehet bízni azonban abban, hogy a nemzetközi feszültség enyhítését kívánó erők meg tudják hiúsítani a hidegháborús stratégák terveit. Erre mutat a nyugati sajtó nem egy ilyenirányú beismerése is. „Attól lehet félni — írja a francia jobboldali „Aurore” —, hogy az ázsiai kérdések megvizsgálása komplikálni fogja, vagy esetleg el is odázza az Európai Védelmi Közösség ratifikálását”. A már idézett „Les Echos” szerint „a négy külügyminiszter megegyezése az enyhülés érzését kelti, s arról győzheti meg a francia parlamentet, hogy Németországnak az elkövetkezendő hónapokban való felfegyverzése megsemmisítené ezt a enyhülést: hasonlóképp vélekedik a londoni „Manchester Guardian” is, amikor megállapítja: „Az Egyesült Államokban sokan várják majd, hogy Franciaország és Olaszország azonnal ratifikálja az Európai Védelmi Közösségről szóló szerződést és gyorsan megindulhat Nyugat-Né- metország felfegyverzése. Ezek csalódni fognak, ami újabb feszültséget idéz majd elő atlanti viszonylatban.”

AZ ELMÚLT EV eseményei a

berlini külügyminiszteri értekezlet összeülésének ténye, ennek az értekezletnek további megbeszélésekről szóló határozatai szemléltetően bizonyítják millió és millió ember előtt: igenis lehet eredményt eléírni a békéért folytatott nemzetközi harcban, a tárgyalások útja igenis járható. Az elkövetkező és az esetleges további tárgyalások eredménye nagymértékben függ attól, mennyire válik tudatossá újabb és újabb milliókban, hogy a nem- :etközi kérdések rendezéséért folyatott harcukkal, mindennapi kiál- ásukkal békéjük és biztonságuk érdekében tudják befolyásolni a világtörténelem menetéi.