Szolnok Megyei Néplap, 1954. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-20 / 43. szám
2 S70I.N0KMK0YET VÍTI.AP 1954 február 20. Számoljuk fel előadásos propagandánk fogyatékosságait i. <A páti előadásos propagandája szélesebb körben Ismerteti a marx- i/mus-Ienin izmust, megmagyarázza a legfontosabb elméleti kérdéseket. Komoly segítséget nyújt a pártoktatás tananyagainak megértéséhez, pártunk politikájának alapos megismeréséhez és gyakorlati végrehajtásához. Előadásos propagandánk mindinkább figyelembe veszi a pártoktatás tananyagait. így pl. a III. Internacionáléról, a Nagy Október Szocialista Forradalomról, a mező- gazdaság fejlesztéséről stlb, szóié előadásaink egy-egy tananyag legfontosabb összefüggéseit, egyes fontos aktuális elvi kérdéseit tárgyalták, Egy-egy fontos kérdést nemcsak járási székhelyeken, a városokban, hanem üzemekben, tsz-ekben, községeikben is ismertetünk. „A pártdemokrácia a pártáiét törvénye” c. előadást pl. a Tisza Cipőgyárban és Jászfényszanm is a Megyei Előadói Iroda tartja, Az elért eredmények ellenére igen sok fogyatékosság is van. Nem kielégítő az előadások színvonala« különösen a Párt- történet ismertetésénél túlteng a történelmi anyag, háttérbe szorul az elvi kérdések megtárgyalása. Nem reagálunk elég gyorsan a dolgozók érdeklődésének középpontjában álló, főként az új szakasszal kapcsolatos kérdésekre. Éppen ezért a Központi Vezetőcég propagandamunkájáról szóló, 1953 október 26-i határozata az előadásos propaganda területén legfontosabb feladatként a színvonal emelését szabta meg. Minden előadás magas elméleti színvonalú, világos, érthető kell, hogy legyen, mert csak így tud tényleges segítséget nyújtani a legfontosabb elméleti kérdések megértéséhez, _a helyes következtetések levonásához. II. el« előadóiak színvonalának emelésében nagy szerepük van az Előadói Irodák szakcsoportjainak. Ezek megvitatják az előadások vázlatát. Ezáltal segítséget nyújtanák mind az egyes előadóknak, mind pedig az egész előadó kollektíváinak az eszmei-elméleti és módszerben! fejlődésben. A Megyei Előadói Iroda párt történeti, politikai gazdaságtan szakcsoportja rendszeresen megvitatja az elkészített előadás vázlatokat. Olyan témákat, amely a szakcsoport minden tagját érdekli, a szakcsoport teljes ülésén, más előadásokat pedig 5—6 elvtárssai vitatnak meg. Ilyen összevont ülésen tárgyalta meg pl. a politikai gazdaságtan szakcsoport a szocialista iparosításról, hazánk szocialista iparosításának kérdéseiről szóló előadást. A vitában résztveti elvtársak bíráló megjegyzéseket,, értékes javaslatokat fűznek a vázlatit vezetősssválasztások hírei Szolnoki járás Valamennyi taggyűlési beszámoló foglalkozott a kongresszusi versennyel is. Ennek következtében több felajánlás történt a pártkongresszus tiszteletére. Hunyadfalván például Kazinczi József megfogadta, hogy április 1-ig egészévi tojás- és baromfibeadását teljesíti és félévi adóját rendezi. Ugyanezt vállalta Faragó Pál 14 holdas középparaszt is. A nagykörűi Petőfi tsz-ben özv. Pető Béláné ígéretet tett, hogy ebben az évben 250 munkaegységet teljesít. I * Ä párttagság a beszámolókat követő vitákban nagy aktivitást tanúsított. A vezsenyi Alkotmány tsz- ben például 17 párttag közül 12 hozzászólt a beszámolóhoz. Értékelték a pártszervezet eddigi munkáját és javaslatokat tettek gazdasági kérdésekkel kapcsolatban is. Aradi elvtárs, a tsz traktorosa vállalta, hogy 40 holdat felszánt, mihelyt az idő engedi. Javasolta, hogy 70 hold kukoricát négyzetesen vessenek, — mert akkor könnyebb lesz a művelése és a termés is nagyobb lesz a jó növényápolás következtében, * A tiszaiöldvári I. alapszervezetben id. Nagy Lajos javasolta, hogy az új vezetőség a pártélet fellendítésére legalább kéthetenként tájékoztassa a népnevelőket a soronkö- vetkező politikai és gazdasági feladatokról, lássa el őket megfelelő érvekkel. A csataszög! területi alapszervezetnél azért bírálták a községi és járási pártbizottságot, mert szeretnének résztvenni politikai oktatásban és a pártbizottság nem biztosít előadót számukra, hoz. Ez lehetővé teszi az előforduló hibák, fogyatékosságok feltárását és kiküszöbölését, de ezen túlmenően stílusában, kifejezési formájában is segítik az előadót. Ahhoz, hogy alaposan megvitassák a vázlatot, a szakcsoport tag jainak előre tanulmányozniok ke. az előadás vázlatát, s azt az irodalmat, melyet az előadó felkészüléséhez felhasznált. A színvonalban mutatkozó hiányosságokhoz nagyrészt az is hozzájárul, hogy egyes előadók utolsó pillanatban készülnek, előadásvázlataikat a szakcsoport tagjai későn kapják meg, s így azt behatóan tanulmányozni nem tudják. De hozzájárul az is, hogy egy-egy előadásvázlatot csak 2—3 elvtárs vitat meg, s így nincs mód arra, hogy több szemmel, több oldalról vizsgáljanak meg egy-egy anyagot. Egyes szakcsoport-tagok lebecsülik áz Előadói Irodák munkáját, nem vesznek részt a szakcsoportvitákon; így pl, a Megyei Előadói Iroda politikai gazdaságtan szakcsoportjából Bogár elvtárs vagy Nagy István, Szlama Ferenc, Simon Ferenc elvtársak a nemzetközi szakcsoporton beiül. Javítanivaló vau az előadóelvtársak felkészülésének segítésében is. A szakcsoportok vezetőinek nemcsak az a kötelességük, hogy kiadják a témát az előadóknak, hanem az is, hogy helyes útmutatásokat adjanak a téma kidolgozásához, segítséget nyújtsanak az előadás tervezetének összeállításában, a íökér- dések megállapításában, az irodalom kiválogatásában. Ebben a munkában komoly segítséget kell adndok a Pártoiktatás Házainak is azzal, hogy összegyűjtik a témával kapcsolatban tapasztalható téves, vitatott kérdéseket, azokat átadják az előadónak, s ha szükséges, egy-egy kérdésben konzultálnak az előadó elvtárssal. A járási, városi Előadói Irodák munkájában fokozottabb mértékben jelentkeznek a problémák. A szakcsoportok kollektív jnunkája legtöbb területen nincs meg, mint pl. Karcagon, de olyan terület is van, ahol az Előadói Iroda önálló munkát még nem végzet. (Pl. Kunmár- ton.) Ki. de őlöadÁi ‘Átadók, szakcsoportjai munkájának minősége attól függ, hogy milyen mértékben irányítja őket a megyei, járási, városi pártbizottság. Az irányítás nemcsak abból áll, hogy pártbizottsági ülésen jóváhagyják az Előadói Iroda tagjainak névsorát, hanem elsősorban a munka tartalmi vezetéséből. Csak ott érhető el komolyabb eredmény, ahol a pártbizottság időközönként meghallgatja a szakcsoportokról szóló beszámolókat, gondot fordít az előadók elméiéit és módszertani képzésére, kellőképpen általánosítja a tapasztalatokat, tájékoztatja az előadókat a legfontosabb párthatározatokról, a párt- szervezetek előtt álló gazdasági és politikai feladatokról. Sajnos, ezen a téren még elég komoly problémák vannak. Pártbizottságaink nagyrésze nem fordít kellő gondot az előadásos propagandára, az alapszervezetek még kevésbbé. Ennek következménye az is, hogy egyes előadásainkon, különösen Szolnokon, kevesen vesznek részt. Pedig az előadások sikere nagymértékben a hallgatóság megszervezésétől is függ, attól, hogy az alapszerve- zeíek hogyan intézik ezt az ügyet. Egyes területeken, mint pl. a Ti- szamenti Vegyiművekben, s az utóbbi időben Mezőtúron, faliújságon, egyéni beszélgetésen keresztül jó előre értesítik az érdekelteket az előadásról. Számtalan területén azonban, mint pl. a Megyei Tanácsnál, a Papírgyárban a pártszervezetek sem foglalkoznak megfelelően ezzel a kérdéssel. így előfordul, hogy e helyekről egy-egy előadáson senki sem jelenik meg, vagy csak egy-két elvtárs vesz részt. A szervezeti problémákhoz az is hozzájárul, hogy nem egy esetben mindig ugyanazokat küldik be az előadásra. Nem ügyelnek megfelelően arra, hogy elsősorban az előadás meghallgatásában érdekelteket mozgósítsák. Mindenütt úgy kell megszervezni a munkát, hogy a legszélesebb tömegeknek is lehetőségük legyen a politikai, elméleti kérdésekről szóló, színvonalas előadások meghallgatására. Hiszen dolgozóinkban megvan az érdeklődés az elméleti-politikai kérdések iránt. Erre mutatnak a legutóbbi, a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos előadásaink. Abádszalókon elmondották a falu dolgozó parasztjai, hogy eddig nagyon kevés részük volt ilyen előadás meghallgatásában, s arra kérik a pártbizottságot, hogy. többet tartson a községben. Ez az érdeklődés arra figyelmeztet, hogy sürgősen számoljuk fel az előadásos propagandában mutatkozó fogyatékosságokat, fokozzuk az előadásoknak az elméleti képzésben a dolgozók kommunista nevelésében betöltött szerepét. BUSI LAJOSNÉ DISZ-élet a tiszaföldvári gimnáziumban JTebruár 13-án volt iskolánkban a félévi munkát értékelő 1 DlSZ-taggyűlés. Minden tanuló lelkesen készült erre a napra. Sokan már napokkal ezelőtt arról beszéltek, hogyan szólalnak fel. A délelőtti szünetekben itt-is ott is kis csapatok alakulták és a délutáni gyűlésről beszélgettek. Délután 3 órakor kezdődött a várvavárt gyűlés, melyen P, Szabó Miklós titkár ismertette a félévi munkák eredményét. Legjobb munkát az I. b) osztály végezte. Félévi tanulmányi átlaguk 3.55, második helyen az I. a) osztály áll 3.47 eredménynyel. De nem csak az osztályok, hanem egyének is értek el szép eredményeket. így B. Nagy Kornélia IV. o., Hegyes Mária III. o., Gallért Julianna II. b) o., Házi Ilona II. a), Bácsmegi Teréz I. a) osztály, Szeleczi Róza I. b) oszt. tanuló. Az ő szorgalmuk példaképül áll előttünk. Büszkék vagyunk rájuk, mert nemcsak a tanulásban, hanem a közösségi munkában, sportban, iskolai életük minden területén becsülettel megadták helyüket. • A titkárt beszámoló után sok érdekes probléma vetődött fel. A jelenlévők nagyrésze elmondotta, hogyan fog tanulni az elkövetkezendő félévben a jobb tanulmányi színvonal eléréséért. A gyűlés után iskolánk kultúrgárdája vidám műsorral szórakoztatta a résztvevőket. DÉNÁRT MÁRIA II. S>) 1. o. Tiszaíöldvár Megjelent a „Társadalmi Szemle" új száma A „Társadalmi Szemle” most megjelent januári száma Lenin emlékének szenteli két első cikkét. Lenin halálának 30. évfordulója alkalmából Fogarasi Béla „Lenin és az átmeneti korszak kérdései’. Fekete Ferenc pedig „Lenin tanítása az agrárkérdésről” címmel írt cikket a lenini tanítások legidőszerűbb kér. déseiről. Lenin nevének és műveinek magyar- országi elterjedésével foglalkozik a „Szemle”- rovat első cikkében Präger Miklós elvtárs. Szálai Béla és Szabó Kálmán cikkének címe: jáépgazdaságiink fejlesztésének 1954. évi terve”. A falusi várt- munka előtérben álló kérdéseivel foglalkozik Matusek Tivadar cikke. A IV. Magyar Képző- művészeti Kiállítás tanulságait Németh Lajos elemzi. Kassai Géza Mód Aladárnak ..A nep-politika és alkalmazásának néhány kérdése pártunk politikájában'-’ című. a „Társadalmi Szemle” szeptemberi számában megjelent cikkéhez fűz kritikai megjegyzéseket. amelyeket a szerkesztőség vitára bocsit. A íolvóirat közli a Központi Vezetőség határozatát o közoktatás helyzetéről és feladatairól. A „Szemle'-rovatban Bodnár György Urbán Ernő új darabiával, és a szatíra kérdéseivel foglalkozik. Mankója Imre „Vita állam- és jogtudományunk helyzetéről és feladatairól" című cikkében a Tudományos Akadémia állam- és jogtudományi bizottsága által rendezett vita eredményeit és tanulságait foglalja össze. Huszár István a „Folyóirat-szemle'’-rovatban a „Statisztikai Szemle” utolsó évfolyamát bírálja. ;. A ..Könyvi,smertetés"- rovatban Mao-Cetuna válogatott műveinek 2, kötetét Tamás Aladár ismerteti. Eörsi Gyula .Az amerikai igazság- szolgáltatás” c. könyvéről Szabó Imre írt bírálatot. A berlini értekezlet záróközleményének sajtóvisszhangja Berlin. (MTI) fielet ütöttek az órák tegnap este Berlinben amikor a volt Szövetséges Ellenőrző Tanács épületének tárgyalótermében a frissen aláírt közös zárónyilatkozat felett kezet fogott egymással a Szovjetunió, az Egyesült Államok. Anglia és Franciaország külügyminisztere. Ezzel végétért a berlini értekezlet A tanácskozások január 25-én kezdődtek, s 27 ülésen keresztül folytatódtak. Az ülések közül hatot tartottak zárt formában. A külügyminiszterek 17 alkalommal ütek össze a volt Szövetséges Ellenőrző Tanács nyugatberlini központjában. 10 alkalommal pedig a Szovjetunió németországi főbiztosé, nak épületében folytattak eszmecserét. A megbeszélések összesen 95 órát vettek igénybe. A berlini értekezletről kiadott tegnapi záróközlemény erős visszhangot keltett a világsajtóban. A nyugati burzsoá sajtó hangja úgyszólván egyetlen nap alatt jelentősen megváltozott, mert míg 24 órával ezelőtt a kommentárok túlnyomó része az értekezlet kudarcáról cikkezett, addig ma reggel már széles körben elismerik, hogy a tanácskozások jelentős eredményeket hoztak. A legkisebb lelkesedés természetesen most is az amerikai főváros politikai köreiben tapasztalható. Az „AFP” tudósítója szerint „óvatosan’1 elemzik a fejleményeket, a közvélemény nyomása miatt azonban kénytelenek optimizmust mutatni. Politikai körökben mindenesetre beismerik, hogy Dulles mindvégig elzárkózni próbált a kompromisszumos megoldások elől, s úgy vélekednek: „Az amerikai külügyminiszter semmit sem áldozott fel az Egyesült Államok európai politikájának alapelveiből annak érdekében, hogy elfogadja szovjet kollegájának álláspontját.“ Angliában bizakodó hangok hallatszanak. Alller. a londoni rádió hírmagyarázója például ezeket állapította meg: „Hasznosak voltak a berlini tanácskozások, mert a négy külügyminiszternek sikerült megegyeznie egy koreai politikai konferencia egybehívásának ügyében. Hasznosak voltak azért is, mert a tanácskozás légköre viszonylag baráti volt, senki nem gondolt szakításra, nincs szó válságról.“ Az angol újságok főképpen az ázsiai kérdés rendezésére szolgáló értekezlet összehívásáról szóló döntést méltatják, mégpedig megelégedéssel. A „Daily Herald1’ így ír: „Az egészséges távolkeleti helyz. i: felé teendő első lépés az. hogy az Egyesült Államok ismene el Kínát.“ A „Yorkshire Post“ szerint, ha megegyezés történik a koreai és indokínai kérdésben, akkor ez „újabb fontos lépést jelent az egész világot átfogó két nagv rendszer közötti súrlódás megszüntetése ér-* dekében’1. A lap hangsúlyozza, hosv ez főként Franciaország számára hozna nagy könnyebbséget. A francia sajtóban figyelemre-) méltó a „France Soir“ kommentárja, amely bevallja: a nyugati hatalmaknak nagy presztizs-vesztesé- get jelent, hogy a Szovjetunió terjesztette be azokat a javaslatokat az utolsó 24 órában, amelyek egyfelől további utat mutatnak a német és az osztrák kérdés rendezése terén, másfelől pedig bizonyos megegyezésre vezettek a távolkeleti ügyekben. A cikkíró megállapítja, hogy „Molotovnak sikerült elérnie a szovjet külpolitika három legfontosabb célkitűzését. Először: sikerült bizonyos mértékben enyhíteni a nemzetközi feszültséget és így megváltoztatni a diplomáciai kapcsolatok légkörét. Másodszor: lly- módon el lehet jutni a kelet-nyugati kereskedelmi kapcsolatok ki- szélesítéséhez. Harmadszor: a berlini értekezlet megnyitotta az utat a nemzetközi konferenciáié egész sorozata előtt.’1 A francia sajtó egyébként főleg az európai hadsereg perspektívájának kérdésével foglalkozik. A „Les. Echos“, a pénzügyi körök orgánuma határozottan kijelenti: „A genfi értekezlet összehívása azt mutatja: nagyot lendítettek az ázsiai béke ügyén. A szél az enyhülés és a tárgyalások irányában fuj.” Az Európai Védelmi Közösség ratifikálása ezzel újabb késedelmet szenvedhet. A négy külügyminiszter megegyezése az enyhülés érzését kelti és arról győzheti meg a francia parlamentet, hogy ha Németországot az elkövetkezendő hónapokban felfegyverezné, ez semmivé tenné az enyhülést. „A jobboldali „Figaró“ hangsúlyozza: „a négy külügyminiszter tárgyalásai a legnagyobb szívélyesség légkörében folytak. Ha nem is sikerült áthidalni azt a szakadékot, amely elválasztja egymástól keletet és nyugatot a háború után felmerült alapvető kérdésekben, annyi bizonyos, hogy ez a szakadék nem mélyült tovább. A berlini értekezlet nem az utolsó próbálkozás konferenciája volt * Angol-amerikai vetélkedés a% iráni olajért (MTI) Teheráni jelentések szerint élénk diplomáciai tevékenység folyik azzal az amerikai tervvel kapcsolatban, hogy nemzetközi konzorciumot hozzanak létre az Iráni olaj kiaknázására. Az Iránban tartózkodó Rieber amerikai olajszakértő szerdán az iráni tanácsadó olaj bizottság előtt nyilatkozatot tett azt követően, hogy meglátogatta az abadani olajfinomítót. Rieber — a jelentések szerint — azx vizsgálta meg. hogy milyen módon lehetne üzembe helyezni a hónapok óta leállt olajfinomítót. Az amerikai szakértő mindenekelőtt azt emelte ki, hogy az üzembehelyezés mintegy huszonöt millió dollárt venne igénybe és szükségesnek tartotta rögtön hozzátenni, hogy helyes lenne, ha a munkálatokhoz 400 külföldi szakembert alkalmaznak“. Ezzel egyidejűén az amerikai, tervvel kapcsolatban Londonban 8 nagy nyugati kőolajtársaság képviselői között jelenleg tárgyalások folynak a nemzetközi ola.1 konzorcium létrehozásának lehetőségeiről! A tárgyalások keretében már többször kerültek szembe egymással az amerikai és angol; társaságok képviselői, különösen abban a kérdésben, milyen arányban osztozkodjanak az iráni olajból várható hasznon. Amint a „News Chronicle1' című londoni lap csütörtökön ielen- tette. az ülésen legutóbb „bizonyos amerikai tárgyaló felek most már egyenesen azzal az érveléssel léptek fel, hogy kedvezőbb kilátásai lennének az iráni kormánnyal való megállapodásnak, ha az angol kormány nem lenne a társaság részvényese.“ (MTI) Az olasz munkásság sztrájkok sorozatával tiltakozik a rendőrség szicíliai vérengzése ellen Róma (MTI), A szicíliai Calta- nissetta megye mussemeli nevű helységében, mint ismeretes, a rendőrség brutális rohama következtében egy tüntetés résztvevői közül négyen életüket vesztették. Az áldozatok: egy 8 gyermekes családanya, egy 72 éves asszony, egy 25 éves, háromgyermekes családanya és egy 16 éves fiú. Kilenc személy megsebesült, — köztük egy 6 éves fiúcska is. A sebesültek közül kettő haldoklik, A tüntetők tiltakoztak az ellen, hogy falujukban igen kevés és rendkívül drága az ivóvíz. —* A rendőrség könnyfakasztó bombákkal támadott a községháza előtti kis téren és a községháza udvarán ahol a tüntetők a polgármester közbenjárását kérték. A falu polgármestere annakidején megígérte, hogy gondoskodik a falu rendes ivóvíz ellátásáról. Az utóbbi öt na non azonban a falu teljesen ivóvíz nélkül maradt, a vízszolgáltatást ellátó vállalat — ugyanakkor a víz árát 6.250 lírára emelte, ami igen súlyos megterhelést jelent a szegény lakosság számára. Mintegy 2 ezer ember, gyűlt ösz- sze, hogy tiltakozzék ez ellen. A polgármester azonban — utasítást adott a rendőrségnek, hogy gondoskodjék „a rend tiszteletbentar- tásáról“. A rendőrség az asszonyokból cs gyermekekből álló tömeget könnyfakasztó bombákkal árasztotta el. A könnyfakasztó bombákból magasra felszökő füst elviselhetetlenné tette a levegőt és visz- szavonulásra kényszerítette az ösz- szegyült öregeket, asszonyokat és gyermekeket. Amikor a tér és a községháza udvara kiürült és eloszlott a könnyfakasztó bombák füstje, a kövezeten 16 ember feküdt, közöttük négy halott. A rendőrség barbár támadása országszerte nagy felháborodást keltett. A CGIL a tiltakozás és a gyász jeléül országos mur'-’. • dintetést határozott el, i i
