Szolnok Megyei Néplap, 1954. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-18 / 41. szám

4

SZOLNOKMEGVti NÉPLAP

1954 február Ifi

V I T A

Az oktatás színvonalának emeléséért folyó harc íontos kérdése: az igazolatlan mulasztások megszüntetése

Stomoiá tftnet a falusi általános iskolákban az igazolatlan hiányzások nagy száma. Az eddig alkalmazott módszerek nem hoztak döntő változást ebben a kérdésben, s ha vannak is itt-ott osztályok, melyekben nincs, vagy csak kevés az igazolatlanul hiányzók száma, egészében ma is megoldatlan ez a probléma. Ha a kérdés velejéig akarunk hatolni, visz- sza kell tekinteni eddigi módszereinkre, melyeket az igazolatlanul mulasztók ellen alkalmaztunk.

Aa igazolatlan mulasztók — szinte már a beírások idején kitűnnek. Ök azok, akiknek szülei „nem hallottak“ a beírás idejéről, bár tudatták velük az újságok, felhívta rá figyelmüket a rádió, mégsem jutott cl hozzájuk a hír. Amikor családlátogatás során felkeresi őket a nevelő, ígérik ugyan, hogy jönnek, s beíratják gyermeküket, de várhatunk rájuk. Adminisztratív intézkedések, felhívások, fejle- lentések sora sem igen eredményes tízeknél a szülőknél, s legtöbbször már november felé járunk, amikor gyermekeik először eljönnek az iskolába. Könyv, füzet nélkül, s a tanulásban messze elmaradva. Ismét a nevelő feje főhet, hogyan segítse a gyermeket a mulasztás pótlásában.

Joggal vetődik fel a kérdés, miért hagytuk mi pedagógusok eddig fajulni a helyzetet. Röviden csak azt válaszolhatom: nem hagytuk. Mikor azt láttuk, hogy az illetékesek mulasztottak ebben a dologban, végnélkül jelentgettük a hibát, s amikor erre sem kaptunk orvoslást, megindítottuk a hiányzásmentes hónapok, hetek, napok mozgalmát. A notóriusan hiányzó gyermekekért csatasorba állt az egész nevelői testület, s ha ez sem Volt elegendő, harcba szólítottuk a Szülői Munkaközösséget, a — MNDSZ-t, helyi tanácsot is. Gyűléseken ismertettük a tűrhetetlen helyzetet — de az igazolatlanul mulasztók szilárdan kitartottak, — semmi sem változott. — Mégsem hagytuk magunkat. Ha mind e sereg nem győzhetett, tán segít a esasztuska — gondoltuk. Szebbnél- szebb, gúnyosabbnál, gúnyosabb csasztuskák sora jött hát, — de az igazolatlanul mulasztóknak se füle, se szégyenérzete nincsen. Nem értünk eélt így sem.

Mindezek a módszerek tehát nem vezettek eredményre, s ha

kisebb-nagyobb javulás volt is egyik-másik helyen, a kérdést nem oldottuk meg, pedig az erre elfecsérelt nevelői munkát — valljuk meg — sokkal hasznosabb területen is gyümölcsöztethettük volna. Mindezeknek a hibáknak kiküszöbölésére az alábbiakat javasoljuk az igazolatlan mulasztások csökkentésére:

1 A községben lakó iskolakő- "* * teles gyermekek szülei írassák be a hivatalos beírási időben gyermekeiket. Amennyiben ezt elmulasztják, az első felszólítás után, a helyi tanácsok bírságolják meg a mulasztókat.

2 iAz első igazolatlan mulasz- tás esetén a gyermek szüleit

látogassa meg a nevelő, s hívja fel kötelességének teljesítésére. Ida ez nem használ, a helyi tanács az iskola feljelentése alapján 2 napon belül hozzon ítéletet a szülők megbírságolására. Az ezutáni sorozatos mulasztások esetén pedig a járási kihágást bíróság ítélje el a mulasztó gyermekek szüleit.

Q Azt a nevelőt, aki az igazo- tJm latlan mulasztások ügyét hanyagul kezeli, s a mulasztásokat 48 órán belül igazgatóságának nem

jelenti, — íegyelmileg felelősségre kell vonni.

. | Felelősségre kell vonni az igazolatlan mulasztásokért a helyi tanács referensét, illetve a járási és megyei tanács oktatási osztályának vezetőjét is, amennyiben a mulasztások megszüntetésére nem tesznek lépéseket.

CT A járási oktatási osztályok legalább havonta egyszer — vizsgálják felül a hiányzókat, s intézkedjenek a mulasztókkal szemben.

A Segítsen az igazolatlan mu- lasztások elleni harcban a helyi pártszervezet is. Nevelőmunkája során ezzel a kérdéssel is foglalkozzon, bírálja a hibáik elkövetőit.

\r. izarolnllianl mulasztó gyermekek közül kerül ki a bukott, vagy nem osztályozott gyermekek 90 százaléka. A sorozatos igazolatlan hiányzások komoly akadályozói a falusi általános iskolák tanulmányi színvonala emelésének. Kérjük hát, hogy javaslatunkhoz szóljanak hozzá mindazok, akik segíthetnek, akiknek jó elgondolásaik vannak.

Deme Péter

ig. tanító. Fegyvernek.

Röviden hozzászólva e Javaslathoz, e«ak alt .“/eretnőnk megállapítani: nem hisszük, hogy ilyen bírságolási eljárások sorozata lenne az egyetlen, sőt akár a helyes módszer Is az igazolatlan hiányzások megszüntetésére, épp ezért Igen szükséges lenne, hogy megírják véleményüket lapunknak mindazok. akik érdekeltek a kérdés megoldásában. írjanak elsősorban a tanítók. Igazgatók, akik sikereket értek elj s jó módszereket kísérleteztek ki a hiány, zások megszüntetésében. (Szerk)

.A mezőtúri Városi Kulturotthonban nagylétszámú méhészeti szakkör működik:. A szakikör évről évre erősödik Már alig van Mezőtúron olyan méhész, akit ne szerveztek volna be tagjai sorába. A tsz-ekbefi rendszeres felvilágosító munkát folytatnak a méhészet terjesztése érdekében. Minden télen továbbképző tanfolyamot tartanak, ahol elméleti és gyakorlati kiképzésben

részesítik a kezdő vagy [kevésbbé képzett méhészeket. összejöveteleik olyanok, mintha egy nagy család volna együtt. — A kultúrotthon ének- és zeneszakköre február 7-én hangversenyt rendezett. Mintegy 250 fönvj zenekedvelő jelent meg a kultúrotthon színház- termében és gyönyörködött a szebbnél szebb ének- és zeneszámokban.

A lásztcleki kultúrotthon kulturgárdája szorgalmasan készül a járási kul Hírverseny

körzeti bemutatójára. Az elmúlt évben a járási bemutatón az ő kulturcsopo ríjuk érte

el a legjobb eredményt. Ez évben sem akarnak lemaradni. Három szín- iátszócsoport szórakoztatja felváltva a falu dolgozóit. A közeljövőben az úttörők szín.iát- szócsoportia a ..János vitéz’-t fogja előadni.

(Folytatás.)

Jtrísetá Qvula:

. T ál, Lehel kétségtelenül törté" neti személy, Tas fia, Zoárd- nembeli törzsfő volt. A Huba és Lél törzs szállásterülete a Kis- Alföld és a Felvidék déli pereme volt. Bulcsu a dunántúli területek horkája (a fejedelem után jövő főméltóság) volt s így érthető, hogy a két nyugati törzsfő vezette a nyugatra törő kalandozó hadjáratokat. Renikíviil érdekes Lehel neve. Lehel, Lél ugyanabból a szóból sarjadt, mint lélek, lélekziik szavunk. E szó eredeti tartalma még abban az ősidőben formálódott ki, amikor az életet, az életet jelentő lelket a lélegzetvétellel azonosították. Lehel nem véletlenül kapta ezt a nevet. Édesapjának, Tasnak, török követ jelentett. Lehelé pedig átvitt értelemben nyilván kürtöst, a kürtöt fújót

Anonymustól kezdve Lehel legfőbb ismertetőjele a kürt. A kürt pedig a pusztai történeti lovasnépeknél méltóságjelvény volt. Az avar fejedelmek kagánjénak (a fejedelmek fejedelmének) színarany kürt ezüstveretein magyar ötvös veretű kürt, a kisebb vezérek rangját pedig ezüstaveretes kürt mutatta. Hogy ez nemcsak az avaroknál volt így, azt jelzik a szkita- időktől kezdve ismert aranyveretes kürtök. Egyes germán törzseknél is méltóságjedvénnyé vélott a kürt.

A szovjetföldön (Csemigovban) kiásott két remekbekészült kürt ezüstveretein miagyar ötvös domborította ki a két vadásztestvér valamelyik csodálatos kalandját. Nyiluk nem tudja megsebezni az elvarázsolt vadakat, hanem még a levegőben kettétörik. A két cser- nigovi kürt a X. századból való. Nem lehet véletlen, hogy Árpád fejedelem kezébe aranyozott kürtöt festett a Képes Krónika miniátora. A festő itt a szöveg következő szavait elevenítette meg (amikor Kusid, Árpád kémje visszatér a magyar földre és egy kulacs Duna- vizet is hoz); „Árpád pedig övéivel megtöltve szarvát (ivókíirtjét) a Duna vizéből, az összes magyarok előtt a szarv (ivókürt) fölé a MinLEHEL KÜRTJE

Az elefántcsontkttrt faragványaln ak rajra. (Rajzolta: László Gyula.)

derűlátó Isten kegyelmét kérte, hogy az Or adná nekik ezt a földet örökre”. Ez a leírás az ivókürt szertartásos jellegét jól érzékelteti, esőbb a mongol aranyhorda fejedelmei viseltek kürtöt méltóságuk jelvényeként. Már ebből a futó felsorolásból is látszik, hogy a pusztai népeknél (valamint a velük szomszédos irániaknál is) a díszkürt, akár ivótülök, akár pedig vadász, vagy harcikürt, nem puszta ékesség volt, hanem rangjelző. Tudnunk kell még azt is, hogy a főfejedelmek (kagánok) méltóságát valamennyi jelvény együttesein fejezte ki, míg az alsóbb méltóságoknál a rangot e jelvények kevésbbé díszes volta, vagy pedig éppenséggel csak e Jelvények egyike-másik a jelezte bben az összefüggésben nem lehet véletlen Lehel nevének és kürtös voltának egyezése, ügy

látszik, Lehel volt vezéreink, törzsfőink közül a kürt hordozója, ez jelezte rangját a többi vezér között. De még tovább is mehetünk megfigyeléseinkben. A magyar Kürt törzs szállásterülete, legalább is a fennmaradt helységnevek szerint egybeesett Lél vezér törzsének szállásával. Kürt nevű falvaink Bács, Bihar, Borsod, Heves, Jász- Nagykun-Szolnok, Komárom, Nó- grád, Nyitra, Pozsony, Temes megyéből ismeretesek. Bács és Temes kivételével valamennyi Lehel földjéről való. Tudván, hogy a székely- ség egy része az Árpádkor elején nyugaton volt határőr, talán magyarázatot kapunk a székelység- ben meglevő Kürt nemzetségnévre is. Kürt nép kánjáról beszél egy jeniszed felirat w,

cAkiSdi 7mn:

címer Márton

Merre vagy, elmer Mártó».

öreg urasási ltauá-sz? Ügy kereslek meg.

ahogy a pincébe Jelégatok egy lámpást r, .•>!« lemegy.

attól kérdem, na, mit látsz.

lógasd meg jobban azt a lámpást

s mutasd, én is hadd látom,

merre járt egykor Címer Márton.

— Ott megy a földvári úton. bajija a itoudát s hintával utána a szolgabíró. Azt mondják, a* öreg nem tért. a bíró ostorral a nyaka kfeé vágói í. Márton bá meg kihúzta a hintóbái az nrassgot és a kövesáton ott torkol» se ta,

meg is fojtja, ha a kocsis meg nem rázza.

Akkor még ott csillogott a Tücsök megette ez, a sovány kis paraszti eb s mellette disznók. Mint az újonnan kinevezett őrmester első nap a szakasz előtt, sétált a Tücsök le s fel. peckesen, büszkén, hatalmasan

s farkát lógatva, somfordáit el a fekete kan.

S aztán megérted a legnagyobb csapást, mit alig hever ki egy valamirevaló kanász.

Ott feküdt a kutya a jászol alatt s ki hitte, egész orráig szemtelenkedett minden csirke s még se vakkant, csak nyöszörgőit karikában.

hiába hordtad neki a szalonnát * szűr aljában.

Elment a Tücsök, nem visel gondot senki Rád, malacok, kosok, minden. — Kikötötted dróttal’;», korok in '1, hogy ne szaladjanak űzni az anyafalkába, mert akkor bárány lesz már januárban s megvan a hiba:

dróttal korántsem oly gyors a kosok ina.

Alszol már, Címer Márton, a dézsából ha kiloccsan a moslék, nem szidnak érte s ha r ■ /él valaki a kutyára: „Tücsök, kerülj elébe", nem Te vagy és nem az a kutya, mélyre húzott benneteket a temető és az árok,

ahol egymás mellett alszanak a pulik és a kanászok ...

'Vfoágták, & tudatíamdg

Irta: Georgij Mdivani.

1 AZ egyesclt! Államokban van

egy Közvéleménykutató Intézet. Ez a tiszteletreméltó intézmény ^ szerény tudományos erőihez mérten azzal foglalkozik, hogy meghamisítsa a közvéleményt. Olykor azonban egyes vezetői elszólják magukat és akaratlanul is fellebbentik a hazugságfüggöny egy-egy csücskét. A lónak is négy lába van, — mégis megbotlik, — tartja a közmondás.

Az intézet igazgatója, George Gallup, a „Vital Speeches“ című folyóiratban megjelent cikkében

P elvethetjük a kérdést ezek * alapján, hogy a kürt nem csupán Lehel egyéni méltóságát jelezte, hanem talán törzsének helyét a magyar törzsszövetségben. Be kell vallani, hogy itt bizonyos nehézségek vannak, mert Németh Gyula magyarázata (A honfoglaló magyarság kialakulása 249—253) szerint a kürt szó á törökben „hó- torlaszt’' jelenít. Bárhogyan is áll íz a kérdés, annyi bizonyos, hogy Lehel vezér és kürtje nem a népi képzeletvilágban került egymás mellé, hanem éppen olyan történeti valóság, akárcsak kivégzése. Lehet, hogy a monda színesebbé vált más középkori mondák elemeivel, köztük talán bölcs Salamonéval is, de hogy tartalma népünk hű történeti emlékezetéből alakult, nem lehet vitás. Ez az emlékezet ölelje meg Konrád császárt, éppen’ Lehel rangját jelentő kürtjével. Nem kell arról bővebbem beszélnünk, hogy a monda utolsó szavai régi hitvilágunk emlékezetét őrzik. Valóban számtalan régi s újabb keleti babona tartotta fenn azt a hifet, hogy a csatában legyőzött ellenfél ura, szolgája lesz a másvilágom.

z a monda a honfoglalást követő századakban alakulhatott ki Lehel személye körül. Népünk ajakán vámdonénekesek és udvari költők verseiben formálódott kerek egésszé, különösen azokban az időkben lehetett szomorú emlékezés és buzdító példa, amikor a német hatalom ránehezedett hazánkra. Lehel mondájával egyidő- ben kerül bele László király nemes alakja egy másik, régi mondánkba. Szerencsénkre e mondát nemcsak a krónikások őrizték meg számunkra, hanem régi falfestmények is. Ezekről a falfestményekről látjuk, hogy az énekelt szöveg menynyivel gazdagabb volt, mint amit tudós krónikásaink érdemesnek tartottak feljegyezni belőle. Nyilván így volt ez altkor is, amikor Lehel kürtjéről szólott az ének. Ám ez a monda belehalványult volna a múlt időkbe, ha nem tapadt volna egy remekművű elefáncsont- kürthöz, amelyet a jászberényi múzeum kegyeletesen őriz, s amelyet — úgy látszik — már a XVII. század óta Lehel ikürtjének tartottak.

("Folytattuk.)

például beismeri, hogy „72 millió amerikai egész életében egyetlen könyvet sem vásárolt“. „Az Egyesült Államokban — folytatja ko- moran — kevesebben vásárolnak és olvasnak könyvet, mint bármelyik más demokratikus országban. Egy átlagos angol,,, közel három- szór annyi könyvet olvas, mint egy átlagos amerikai“,

[ AMERIKA | sokat reklámozott

mai kultúráját az általános tudatlanság jellemzi. George Gallup cikkéből könnyű megállapítani a kórismét: az átlagamerikai fokozatosan elbutul és visszafejlődik az idült háborús pszihózis következtében. A tudatlanság úgy terjed, mint mesterségesen keltett járvány.

A mai Amerikában sok minlent nem neveznek saját nevén. Száz

gyilkosság egy könyvben: gyermekirodalom. A bamditizmus: ártatlan szórakozás. — Az agresszív északatlanti paktum: védelmi rendszer. A görögországi és törökországi haditámaszpontok: Illinois állam megvédése a vörös veszélytől. Ázsia sokszázezer békés lakosának meggyilkolása: intézkedés. a nemzetközi feszültség enyhítésére.

|mint GALLUP I rámutat, az átlagamerikai szellemi tápláléka: — végnélküli gyilkosságok, betörések, gyújtogatások, lincselések, rablások, erkölcstelenségek édeskés, —• vagy vérfagyasztó leírása. Ezen nevelkednek az automata-gyilkosok, a világ térképét mohó vággyal tanulmányozó washingtoni politikusok káderei. De ezt a politikusok így is találjál? rendjén valónak. A „National Parent-Teacher“ című amerikai „neveléstudományi“ folyóirat nyíltan megírja: „Az országnak semmi másra nincs szüksége, mint olyan emberekre, akik meggyilkolnak másokat, hogy megéljenek. Gyilkosok kellenek nekünk és semmi más“.

Ugyan mit ér emellett a pompád „pedagógiai“ nyilatkozat mellett Gallup úr képmutató elmélkedései az amerikai kultúra kibontakozó újjászületéséről!?

|ez a tudós I férfi azonban ma-i

ga sem sejti, milyen közel jár az igazsághoz, amikor a fent felsorolt és csaknem hihetetlen tényekből ezt a váratlan következtethet vonja le:

„Húsz éve foglalkozom az amerikai közvélemény kutatásával és ezalatt meggyőződtem róla, hogy népünkben bámulatos mértékben megvan az a tulajdonság, amit leginkább „természetes józan észnek’" nevezhetnénk.,, Számtalan adat bizonyítja, hogy a lakosság alapjában helyes véleményeket vall és rendszerint sokkal messzebbre lát a kormányban ülő képviselőinél“, Ebben teljesen egyetértünk George Galluppal: az amerikai népet nem olyan könnyű elbutítani!