Szolnok Megyei Néplap, 1954. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-17 / 40. szám

1954 február 17. SZOLNOKMEGYEJ NÉPLAP 3 TAPASZTALATCSERE A szövetkezeti gazdálkodás jövedelmezőségének feltétele: a jó tervkészítés, a helyes vetésforgó »Tapasztalatcsere» címen lapunk mai számában új rovatot létesí­tettünk. libben azokat a jó *a- naaztalatokat és kezdeményezéseket hozzuk megyénk dolgozó paraszt­ságának tudomására, amelyek be­váltak és alkalmazásuk a decem­ber 19-én megjelent mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kor­mányhatározat megvalósítását se­gítik. A rovatban megyénk min­den dolgozója írhat Közölheti azokat a módszereket, amelyek al­kalmazásával több gabonát, takar, inányt termel, vagy termelt. Kér­jük olvasóinkat, hogy az e rovatba szánt leveleik borítékára írják rá a »Tapasztalatcsere» szócskát. A rovat első cikkét Nagy Mihály, a töröikrnlklós—sz'akállasi »Micsurin» tsz agronómusa írta a gabonakér­dés megoldásáról. Eddigi tapasztalataim alapján állítom, hogy megyénkben igen sok Vezető a gabonakérdés megoldását, a vetésterület növelésében látja. Én ezzel nem értek egyet, mert a terméseredményeket nemcsak a te­rület növelésével, hanem más mó­don is biztosítani lehet. Az előbb említett helytelen elmélet szóvivői . legtöbbször a füves vetésforgó be­vezetését akadályozzák. Vélemé­nyük szerint addig úgy sem lehet a vetésforgót beállítani, míg nincs biztosítva a magas terméseredmény. Az ilyen emberek nem gondolnak arra. hogy éppen a füves vetés­forgó teszi lehetővé a termésátla­gok növelését. Enélkül — némi kis túlzással állíthatom — a gabona- termelés nem más. mint szerencse­játék. A füvei vetésforgóban az őszi kenyérgabonatáblá'k területét nem lehet korlátlanul emelni » talaj­szerkezet rombolása nélkül. Ugyan­akkor más ipari növények terme­lése is szükséges a takarmány növé­nyekről nem is beszélve. A Szov­jetunióban használatos feketeugaros rendszert, még nem alkalmazhat­juk, mert minden talpalatnyi terü­letre szükségünk van. A vetésforgóik összeállítása csak akikor helyes, ha az szorosan össze­kapcsolódik az állami tervfelada- tokkal. E téren tehát sürgősen ren­det kell teremteni és az egyes nö­vények termelése között ki kell alakítani a hely«« arányt. Javas­lom. hogy a megyei, valamint a iá- rási tanácsok és a termelőszövetke- zetek vezetői most a tervek elké­szítésénél legyenek tekintettel erre » körülményre. Segítsék a termelő­szövetkezetek agronómusainak a füves vetésforgók beállítására irá­nyuló kezdeményezését. Szövetkezetünk ben a füves vetésforgó előkészítését megkezd­tem. A vetésterületeket úgy helyez­tem el. hogy az őszi áttérés zök­kenőmentes legyen. A szövetkezet tulajdonában lévő föld talaja eléggé változatos. A táblákat tehát úgy igyekeztem kijelölni, hogy egy-egv táblában azonos minőségű föld le­gyen. Ennek megállapítására talaj- szelvény vizsgálatokat végeztünk. így pl. az első tábla mezőségi vá­lyog. a kettes és a hármas tábla réti agyagát, a négyes, ötös és a ha­tos tábla homokos öntés, a hetes mezőségi, a nyolcas kilences, tizes, tizenegyes és tizenkettes mezőségi nehéz vélyogtalaj — a vizsgálat szerint. • 4* egyes táblába istállótrógyázott korai tenyészidejű hatvannapos kukorica, utána nyári vetésű füves­here kerül. A kettes és hármas táb­lába füvesherét, a négyes és ötös táblába őszibúzát vetünk. A hatosba istállótrágyázott répaféle. cukorré­pa. takarmányrépa, a hetesbe tava­szi kalászos, a nyolcasba őszibúza. a kilencesbe istállótrágyázott kuko­rica, a tízesbe őszibúza, a tizen­egyesbe ősziárpa s végül a tizenket­tes táblába szintén őszibúza kerül. A növények kiválogatását a talai szerkezetének figyelembevételével végezzük. A mezőségi vályogtalai- ban a füveskeverék lucernából és magasperiéből áll. Réti agyag föl­dünkben vöröshere és rétikomócsin lesz. Jarnnolfnm még a tagságnak, hogy amikor a répás szakasz a ho­mokos öntésre kerül, cukorrépa he­lyett burgonyát termeljünk, ami 1 FEBRUAR [ első dekád iában nem sikerült teljesítenie feladatát a mezőtúri Pamutszövőnek. Vetés­tervét mindössze 88.6 százalékra, minőségi tervét 93.4 százalékra tel­jesítette a tervezett 96.7 százalék­kal szemben. A lemaradás főoka az energia- hiány volt. 1653 gépóra esett ki a termlésből emiatt. Ha el tudták volna kerülni a kihagyásokat, menv- nyiségi tervét több mint 104 szá­zalékra tudta volna teljesíteni az üzem. ________ I TERMÉSZETESEN 1 nem* ez volt az egyetlen körülmény amely zavarólag hatott az üzem munká­jára. Az elsőosztályú áruk termelé­sét nagyban akadályozta az. hogy a Kőbányai Textilipar által lekül­dött hengerek, — amelyek a szöve­tek anyagának 50 százalékát képe­zik — csíkosak voltak. Ezen a le­érkezés után már változtatni nem tudtak az üzemben. Kőbányán kel­lett volna lelkiismeretesebben elvé­gezni a bérmunkát. I ANNAK EIXENCrÉTI hogy nem tudta teljesíteni tervét az üzem, egyes szakmányok mégis ki­váló eredményeket értek el a ter­melésben. A kongresszusi verseny legjobbja: idős Mucza Ferenc mű­vezető és szakmánva 105.6 száza­lékra teliesítette feladatát. ezen a talajon biztosabb termést ád. A mezősé^! talajon újból visz- szatéménk a répára. A vetésforgón belül tehát bizonyos határok között a mi viszonyainknak megfelelően változtatásokat hajtanánk végre. A talaj termőereiét így iobban ki­használhatjuk. Persze ügyelünk ar­ra, hogy ezek a változások ne men­jenek a vetésforgó talajjavító hatá­sának kárára. Meg kell még emlí­tenem, hogy az állattenyésztő tele­pek körül lesz egy takarmányos zöld futószalag is. A táblák termő­ereiének és terméseredményeinek ellenőrzésére tábla-törzs'könyvet fektettem fel. amelybe a különböző módszereket és minden munkát be- iegyzek. Art ajánlom, ahol csak erre mód van. — agronóimus társaim hozzák létre a füves vetésforgót Ilymódom eredményesen gazdálko­dunk: egyes növényféleségek hoL dankénti termésátlagát nem a terü­let növelésével, hanem a talai szer­kezetének és a talajerőnek megja­vításával biztosítjuk. Nagy Mihály a Törökmiklós-szakállasi Micsurin tsz agronómusa A szövődében Bíró Laiosné 120. Papp Jánosné 119. Ipach Ferencné 119.5. Baranyi Laiosné 116. Csala Lajos 115. Jakab Istvánná 114.4 százalékos teljesítményéért érdemel dicséretet. Az előkészítőben Szarka Róza és Sándor Mihályné végeztek kiváló munkát. |a GYÁR DOLGOZOl l azonban nem nyugosznak meg a lemaradás­ban. Elhatározták, hogy a kongresz- szusi versenyben pótolják lemara­dásukat. A negyedév végére meny- nyiségi terveik teljesítésével, gyárt­mányaik minőségével ismét a me­gye lejobb üzemei közé akarnak kerülni. Papp Béla tudósító. A konzervipar C-vitaminos csipkebogyó szörpöt készített. A jóízű, vitamindús szörp rövidesen árusításra kerül. A készételeket, tekintettel az egy­személyes fogyasztásra, közkívá­natra. félkilós üvegekben is na­gyobb mennyiségben hozzák for­galomba. Az új élelmiszereknél bevezették, hogy a próbagyártás termékeit mintaboltok árusítják. A nagybani gyártás megindítása előtt figye­lembe veszik a fogyasztók észrevé­teleit. Február első tíz napjában lemaradt a mezőtúri Pamutszövő Kezünk alatt nő fel az új tanítónemzedék , *. T 1 jszász, Jászberény, uHatvan-felé vonat indul a harmadik vágány­ról öt perc múlva!” — szólt a hangszóró a szol­noki állomáson. Napfényes szeptemberi reggel volt. összeszedtük csomagjainkat s elindul­tunk a harmadik vágá­nyon álló kocsik felé. Mi­kor Jászberény felé köze­ledtünk, már messziről láttuk a fák közül kiemel­kedő házak tetejét, az Ap­rítógépgyár és a Dohány­beváltó kéményét. A taní­tóképző hatalmas épületé' megpillantva, szorongó ér­zés fogott el: vájjon mi­lyen lesz új otthonom, az iskola és a kollégium?' — Írja egyik dolgozatában Nida Magdolna elsősosztá- .yos tanuló. De nemcsak ő érkezett így a tanév elején. így jöttek össze vagy nyolcvanan, közel s távoli környékről a megye egyetlen •anítóképzőiébe Negyven fiú s negyven leány indult el az úton hogy négy esztendő múl tón pedagógus legyen — néptanító. 1/ ülönös feladat tani tókéozőben tanítan eendő nevelőiket nevein' Bonyolult, sokrétű, színe munka. Egyik órán Mó ricz Zsigmondit követi - képzelet országjáró kör útján, azután meg a fény­törés törvényszerűségé megismerve jutnak p1 a» anyagi világ cvy--' t 'ív:'1 megismeréséhez a tanulók Hangszereikhez finomul­nak az ujjak a zeneórá­kon s megacélosodnak a? izmok a sportkörben. Min den tanítónak egy kicsit ezermesterré kell válnia négy esztendő alatt. Tu­dás, ügyesség s igazi jel­lem kiformálása: az úi ember kovácsainak ková­csolása ez a munka. T/an a tanítóképző ta­* nárai között egy 68 esztendős „bácsi”. B. L Ének- és zeneszakos. Ide s tova ötven esztendeje ta­nít már. Évente tíz, húsz. »záz növendék nő fel a keze alatt, ötven év alatt kiváló tanítók, tanárok, fő­iskolai tanárok, professzo­rok, énekesek, művészek s '-zernyi, ezernyi néptanító Olyan ez a munka, így ötven év távlatából — mondogatja —, mint a nö­vénynemesítés.” Sztálin elvtársi- nyomán Makaren ko is így valahogyan írta Olyan gondosan és fi­gyelmesen kell nevelni a? -mbert, mint ahogyan ? kertész gondozza gyű '■’-s fáját.* FN -- van még ezenkívü a .tanításnak a taní­ási óráknak más érdekes rage is. Nemcsak tanít a nevelő az órán. Tanul is - 'o'wást. Nem csupán ar -ól van >tt szó hoev éve' órának tapasztalata el­juttatja a kezdő neve1", »da. hogy egyeztetni tudi? ez évszázadok óta kiala­kult nevelési eljárások ha­gyományait s az egyéni is­meretek, képességek és szokások kezdeti ellent­mondásait. Többről is be­szelhetünk ennél! T > együk csak ezt a né­V hány nappal ezelőtt az I/b-ben lepergett kis be­szélgetést. Az osztályba lépve, fel­tűnt a faliújságon egy új­ságból kivágott kig fény­kép. „Ifjú Süveges Dá­niel, a surján! állami gaz­daság ország oehírű diszis- tája a múlt évben 3082 normálholdat művelt meg Képünkön: az ifjú trakto­ros az állami gazdasás irodájában fogadalmát olvassa: ebben az évben másfélszeres normát telje­sít.” A z első pillanatban nem értettem, miért mllett a gyermekeknek e? egyszerű kis hírt illusztrá- '6 képet közszemlére ten­ni? Naponta százával ól­ra shatunk ilyen híreket9 — Ki tette e cikket a faliújságra? — kérdeztem — Szilvási Julika! — pelelték. Kérdően fordultam felé Valami bővebb magyará­zatot vártam, helyette izomban az osztályból egv ’z=rre többen is magys ózták: — Ő is surjánt! Julik? s surjánt! — Ismeri talán Süveges elvtársat? — Nem is kel­lett válaszolnia, egyszerre nyolc kéz is magasbalen- dült. — Én is ismerem! *-> Nekünk szomszé­dunk! — büszkélkedett Bakondi Piri. *— Édesapja is sokszor járt nálunk —• újságolta Szatlóczki Valéria, akit- Fegyvernékről hozott ide a vonat szeptemberben. A megye egyetlen ta­■*"* nítóképzője va­gyunk. Az egész megyéből toborzódnak növendé­keink. Valóban nem meg­lepő, hogy egy osztályból négyen is ismerik az ifjú traktoristát. Mégis van e kis történetiben valami kü- 'önös, valami nagyszerű. E pillanatban éreztem meg, döbbentem rá, hogy e negyven fiatal élete mennyire más, mint ami­lyen a mi apáink ifjúkora volt. E leányok részére már nem Clare Gable a ..titokzatos hős”. Szemük­ben a süveges dánielek, az 'dós s az ifjú Süvege» elvtárs a hős, akiket is­mernek, akikről tudják, ér­zik. hosv émyly hús é* vér emberek, mint ők ma- »"k. * O ki tudja, közülük is hányán lesznek majd ivének: hősök! Mert cső lókra képesek népünk fia s leányai — erőben és tu­dásban egyaránt... Cs. I. Az aprított tűzifa ügyében A feliszabadulás utáni evekben a szolnoki fatelepeken a tűzifa aprí­tásával és forgalomibahozatalával is foglalkoztak. Amikor az árlriva- tal megállapította a tűzifa árát, a szolnoki TÜZÉP (akkor még TÜKER) állítólag rájött arra, hogy kilogrammonként 1 fillért ráfizet, ha továbbra is felaprítja a fát. Be­szüntették hát, bár jól tudják, mennyivel jobb és kényelmesebb a felaprított fát hazaszállítani és fel­használni. A vöröshadseregúti 901-es tele­pen ma is van egy beépített körfű- rész, s kétkarú, kettős vágóbalta, ugyanitt található egy be nem épí­tett körfűrészkar és kettes balta is, A Mártírok-útja 6. sz. alatt ugyan­csak beépített körfűrész és kettős balta áll kihasználatlanul, de ma sem vágják fel a fát. Jó lenne, ha a meglévő gépeket üzembehelyez­nék, hogy aprított fát vásárolhat­nának a város lakói. EHRLICH ZOLTÁN Szolnok Miért nem fizetik ki a prémiumot? Pártunk és kormányzatunk mezőgazdaság fejlesztéséről szóló ha­tározata kimondja, hogy a gépállomás dolgozói részére jobb bérezési rendszert kell bevezetni á gépjavítások idejére. Az új bérezési rend­szer január elsejével életbe is lépett és nagy örömmel fogadták gép­állomásunk dolgozói. Jelentősen növekedett a gépjavítók teljesítménye és a keresete. Az új bérezési rendszer lehetővé teszi, hogy a javítási terv teljesítése után prémiumban részesüljenék a dolgozók. Mivel gépállomásunk traktoristái, szerelői a januári tervet túlteljesítették, a rendelet szerint jár a prémium. A prémium kifizetését a megyei gépállomási igazgatóságnak kei­le tt jóváhagynia. A javaslatot időben, személyesen vittük el az igaz­gatóságra. Ott azonban egyszerűen a sarokba dobták, mondván, nincs bent az a körzei mechanikus, aki a karcagi gépállomás javítását ellenőrizte. így nem tudják, valóban teljesítették-e a karcagiak a tervet. Feltehető a kéi'dés, vájjon milyen címen utasítja vissza a gép- állomási igazgatóság a karcagi traktorosok prémium-juttatását, ugyanis annak a körzeti mechanikusnak, aki a mi gépállomásunkat ellen­őrizné, egy hónapja színét se láttuk. A gépjavítás elvégzéséhez a gépállomásnak nemcsak szempon­tokra, hanem kézzelfogható segítségre is szüksége van. Ez utóbbiról azonban megfeledkeznek az igazgatóságon. Helyes lenne, ha mielőbb változtatnának az eddigi gyakorlaton és elintéznék végre, hogy a gép­javítást végző traktoristáink megkapják jogos járandóságukat. Karcagi gépállomás dolgozói nevében! Vaka István és Kozma Márton Hol késik a pénzünk? Többször olvastuk a Néplapból, hogy sok dolgozó panaszát elintézi. Ezért fordulunk mi is bizalommal a szerkesztőséghez. 1953 novemberben és december­ben a jászboldogházi állomáshoz cukorrépát fuvaroztunk a hatvani Cukorgyár megírásából. Szállás­pénzünket a mai napig sem kaptuk meg. Szerintünk ideje lenne, ha a gyár bérszámfejtője intézkedne, s négy hónap eltelte után megkül- dené járandóságunkat. Varga András és társai Jánoshida Jobb töltőtoll tintát kérünk Ezt a tintát, amivel a levelet írom. töltőtoll- tinta helyett kaptam. Az üzletben gyárilag le­ragasztott üveget ad­tak. melyre rá volt ír­va: ..Bagoly töltőtoll­tinta”. Szeretnénk, ha a gyárban valóban a cím­zésnek megfelelő tin­tát tennének az üveg­be. Ne vezessék félre S tanulókat. Varró László csap. tan. elnök Surján Sürgős intézkedést várunk A szolnoki Sütőipari Vállalat uj- ízászi fiókjánál az olajat, fát, sze­net a mozi udvarán tárolják. A sü­tödéből kihordott hamut és para­zsat az olajjal telt hordók mellé öntözik ki. Nem beszélve, a tűzveszélyről, egészségügyi szempontból sem ,he­lyes ez a munka. Ä kérdés meg­oldható lenne, csak egy kerítést kellene lebontani. Több esetben hívták fel az illetékesek a Sütő­ipari Vállalat figyelmét erre, de intézkedés nem történt. Ehrlich Zoltán levelező Szolnok HtTÉZKCDÉSSn Közlöm a szerkesztő­séggel. hogy a bírála­tok után sikerült el­érni a vízvezeték elzá­rását. Bár ez nem tel­jes megoldás, de így a fal nem ázik legalább. Köszönettel tartozom a Néplapnak, hogy eny- nyit is sikerült elérni. Heimann László levelező Szolnok * Szente Ferenc tisza- tenyői lakos levele nyo­mán a január 29-i lap­ban cikk jelent meg .Szeretnék Néplapot ol­vasni” címmel. Neve­zett panaszát a hely­színen kivizsgáltattam és az alábbiakat köz­löm: — Megállapítást nyert. hogy Cseh György a hírlapok kéz­besítését hanyagul és felületesen végezte. így az előfizetők részéről a kézbesítéssel kapcsola­tos panaszok igen sok esetben helytállóak, mint ahogy ez a fenti esetbert is fennáll. A kézbesítő leváltása iránt a helyszínen meg­kíséreltük az intézke­dést. azonban a lielvl vezetők nem tudtak olvant javasolni, aki el­vállalná ezt a munkát. Amennyiben új hírlap­árus veszi át a felada­tok elvégzését, a kézbe­sítés terén fennálló za­varok is megszűnnek. SÜKÖSDI GÉZA oszt. vez. Szolnok, Hirlaposzt. * Galsi Pál törökmik- lósi levélírónk panasz- szal fordult szerkesztő­ségünkhöz. Közölte, hogy a Hajdu-Biharme- gyéi Földmérési Iroda késedelmesen utalja ki a fizetést. Intézkedé­sünkre az alábbi vá­laszt kaptuk: „Nevezett levélíró­nak. aki jelenleg is az iroda alkalmazásában áll — igaza van abban, hogy a január hó első felére iáró fizetését többnapi késedelemmel kapta meg. A késede­lem oka az volt. hogy irodánk folyó évben előiránvzatos — folyó­számláról javadalom- számlára tért át és a számlanyitás valamint a javadalmak kiutalása éppen a számlaváltozás folytán szenvedett ké­sedelmet. Az igazságos kritikát mindenkor szí­vesen vesszük, mert azon keresztül tudjuk hibáinkat kijavítani. TÓTH LAJOS pü. előadó Debrecen # A Néplap január 17-i számában megjelent „Nemdohányzó kocsit rendszeresítsenek” c. cikkel kapcsolatban kö­zöljük, hogy a dohány­zási tilalomnak a nem­dohányzó kocsikban való betartása végett intézkedtünk. A kérdés végleges és megnyugta­tó módon való rende­zése érdekében, ko­rábbi rendeletünk alap­ján. minden kocsiban jelölünk ki állandó nemdohányzó részt. A nemdohányzó ré­szek tartós megjelölését folyamatosan műhe­lyeinkben végeztetjük. A szerelvény jrarban- tartására, fűtésére és világítására az érdekelt igazgatóságoknál intéz­kedtünk. Közi. és Postaflgvi Min.. Forg. Szako, Budapest * Oltsák el navml a villanut Alattuánon dítana ezekre a kérdés sekre. Oktassák id a községi szerelőjüket; hogy ha ilyen rendelle­nesség van. miiként kell kijavítani. KÁBÁI SANDOK tanító Jászberény az ország dolgozóinak figyelmét a fokozott áramtakarékosságra. Itt hiába hívják fel az il­letékesek figyelmét a pazarlásra, nem intéz­kedik senki. Helyes lenne, ha az Áramszolgáltató Válla­lat nagyobb gondot for­A közvilágítás célját szolgáló villanykörték éjjel-nappal fénylenek a községben. Az alatv- tyáni dolgozók joggal vetik fel. hogy ez is ta­karékosság? Senki nem gondol arra. hogv ezen változtatni kellene. Kormányunk felhívta

Next

/
Thumbnails
Contents