Szolnok Megyei Néplap, 1954. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-04 / 29. szám
A SZOLNOKMSG¥H NÉPLAP 10M 4 Népi táncosok, zenészek között szolnoki Damjanich János Múzeum megkezdte a Kunság népi táncainak, énekeinek gyűjtését. Az első gyűjtő brigád január 27-én Kisújszálláson kezdte meR a munkát. Egyszerű, s nem is különösen érdekes hír ez annak, aki nem ismeri a gyűjtés megkezdésének előzményeit. Évek óta folyik már a vita arról, vájjon élnek-e még a Kunság lakóinak emlékében a régi népdalok, táncok, népi mesék. Erre vitára mintegy két hónappal ezelőtt a kisujiak válaszoltak először, s nem is akárhogyan. Szavak helvett tettekkel. Akkor történt ez, amikor a kultúrotthon versenyt hirdetett a környék régi népi hangszerén játszók, a citerások részére. A környékben — ha nem is ieen használják már — majd minden háznál ereklyeként őrzik a régi ci- terákat. A versenyen 12 citerás vett részt, s igen nagy volt a siker. A szereplőket alig akarták leengedni a színpadról. Más eredménye is volt ennek a vasárnap délelőttnek. A verseny után először Márta Károly, 78 éves öreg paraszt kérdezte meg — „aztán máskor is lehet jönni ide?“ S a szíves hívószóra azóta már 26 citerás gyűlt össze és megalakították a népi citerazenekart. Egy-egy próbájukra a város végéről is eljönnek az öregek, fiatalok. A próbákat csak hallgatni jöttek közül került azóta mesemondó, táncos, énekes *— egy egész új népi együttes fiákul itt. LTuwronhetedlIiéii is alig kez- dett sötétedni, egymás után jöttek öregek, fiatalok, a citera- zenekar, énekkar és tánccsoport tagjai próbára. Hamarosan víg daltól, tánctól zengtek a kultúrotthon termei, s a fiatalok körül ott szorgoskodtak mindenütt az asszonyok is, hogy segítsék a fiatalok munkáját, megismertessék velük a régi kunsági dalokat, táncokat. Nemcsak szóval segítettek, de sokuk maga is beállt énekelni, táncolni a fiatalok közé. Amikor a gyűjtők megkezdték a munkát, egyre többen emlegették „fuharos“ Kiss Lajost, a férfiak közül. ,jŐ ismeri a legrégibb dalokat, ö táncjolt közülünk a legjobban. O ismeri a legtöbb régi dalt és táncot“ — így emlegették. Küldöttség indult hát Kiss Lajos bácsiért, s vagy félóra keresés, rábeszélés után rá is állt, eljött ő is. „Sarkan- tyús legény“ volt fiatal korában, akinek sarkantyúja nem csak úgy csengett a világba, ha kellett, ha nem, de bizony csengett az a táncban úgy, hogy az adta a zene ütemét. Most kicsit húzódozott, nem akart táncolni, nehogy kinevessék öreges táncát a fiatalok. Akkor állt csak rá, hogy megmutassa hogyan járták valamikor, amikor elmondták neki, hogy a kisuji táncosok kalocsai tánccal készülnek a kul- turversenyre. — „Még hogy kalocsai tánc, hát hol a csodába van ide az a Kalocsa. Miért nem kun ságit járnak ezek a gyerekek?“ — Megmutatta hát a táncot, ügy járta a 60 éves Oláh Eszti nénivel, hogy örült a lelke gyűjtőknek, nézőknek egyaránt, A gyűjtők egyike, aki művé- ** szeti vezetője az egyik szolnoki táncegyüttesnek, a tánc után alaposan kikérdezgette Lajos bácsit, hogy is volt az? Milyen ruhát viselteik. hogyan kérték fel a lányt? Lajos bácsi válaszolgatott egy ideig, aztán már nem állhatta, megkérdezte. — „Minek kérdez maga any- nyit ezekről a régi dolgokról, úgy is másképp van az manapság“. Amikor megtudtta. azért érdeklődik tőle a fiatal táncos, mert a szolnoki együttesnek akarja betanítani a táncot, sietve otthagyta őt Kiss Lajos, s a helyi tánccsoport vezetőjét kereste meg. „Hát ezért hívott ide, hogy ezek ellopják a táncunkat? — pirított rá haraggal. Holnap este itt legyen ám minden táncos. mert én most már eljövök, s megtanítom őket, de hamar. A mi táncunkat a mi fiataljaink mutassák be először, ne ezek a szolnokiak“. Nagy szó volt ám ez, mert eddig ugyan hiába kérték őt, hogy jöjjön és segítsen a táncosoknak, hallani sem akart róla. % Fin Lajos táncát látva, da- lolni, táncolni" kezdtek aztán mind, a férfiak is. Réfcasi József csárdást táncolt, Balogh János bácsi régi kunsági dalokat énekelt Id. Papi Lajos meg a bodza piku- lán játszott, s hamarosan olyan mulatság kerekedett a próbából, hogy Kiss bácsi haragját feledve sorra táncoltatta az asszonyokat már akikkel együtt volt valamikor fiatal. Éjfélig is elhúzódott a próba, meg a gyűjtők munkája, de volt is eredménye. Vagy tíz, eddig ismeretlen dal került a felvevő gép szalagjára, s nem kis eredmény az sem, hogy a járási kulturverseny bemutatóján kunsági csárdást járnak majd a kisújszállási fiatalok. Vannak hát táncok, dalok a Kunságban is, csak szív és lelkesedés kell a gyűjtő munkájához, no meg türelem, s néha egy kis ravaszság sem árt. — Kiss Lajos bácsi esete is ezt példázza. AZ ORSZÁGOS BEKETANÁCS KIADVÁNYAI „Békeüzenei“ címmel az Országos Béketanács képes füzetet ad ki, amely G. M. Ma- lenkovnak, a Szovjetunió Miniszter- tanácsa elnökének újévi nyilatkozatát ismerteti. A füzet tényékké adatokkal, fényképekkel mutatja be azokat az eseményeket, amelyek hozzájárultak a nemzetközi feszültség enyhüléséhez, a népek közti barátság — közte a szovjet és az amerikai nép barátságának elmélyüléséhez. A füzet összefoglalja azoikat az eredményeket, amelyeket a békéért folyó harcban ed dig elértünk. Ezek az eredmények megerősítik hitünket abban, hogy az 1954-es esztendő valóban a nem- zeíközl feszültség további enyhülésének esztendeje lesz. Qsmerd meg a .£í!4?.£Í — A Társadalom- és Természettudományi- Ismeretterjesztő Társulat válaszol a dolgozók kérdéseire — Az aszteroidokról, a Jupiterről és a Satumuszről KÉRDÉS: Lehetséges-e. hogy az aszteroidok a Napról annak rohanása közben lehullott, vagy lesodródott darabok és így lehetséges-e. hogy az aszteroidok gyűrűje naprendszerünk határa? — A Jupiter és Saturnus külön naprendszerek-e? (Kovács Sándor. Kunhegyes.) FELELET: Az aszteroidok. mint égitestek, a bolygókkal tellesen egyenlő elbírálás alá esnek. Irv — ha elfogadjuk Schmidt szovjet akadémikus elméletét a bolygók keletkezéséről. amely szerint a bolygók egy óriás méretű kozmikus porfelhőből keletkeztek, akkor a Nap keresztülrohant ezen a porfelhőn — akkor azt kell mondanunk, hogy az aszteroidok nem a Napról „lehullott, vagy lesodródott darabok.“ A naprendszer határát azonban akkor sem jelentené a törpebolygók gyűrűje, ha azok a Napról szakadtak volna le. (Egy naprendszerre jellemző, hoev van napja, amélr körül keringenek a nála rendszer rint sokkal kisebb égitestek, ezeket bolygóknak nevezzük. A bolygók távolsága napjuktól csillagászati szemmel nézve nagyon kicsiny.) Az aszteroidokon kívül eső bolygók, te- hát a Jupiter. Saturnus. Uranus, Neptunus és Pluto, pontosan ugyan-* olyan törvényszerűségek szerint keringenek a Nap körül, mint a belül lévők, tehát a Nap bolygó-család-* iába tartoznak. Az, hogy ezeknek a bolygóknak több kísérőié (holdja) van. nem változtat a helyzeten, hiszen a Föld körül is kering a Hold és mégsem tekinthetjük külön ..bolvgórend- szemek. Bánd! Alajos egyet tanársegédi a Társulat tagja. Hogyan állapítják meg a leletek korát? KÉRDÉS: Hallottunk a megyénkben folyó ásatásokról. Szeretnénk tudni, hogyan állapítják meg a leletek korát? (Szabó Mihály. Kunhegyes.) FELELET: Ha sírokról, illetve temetőkről van szó. akkor a temetkezés módja és a csontváz mellett található leletek adnak támpontot a kor meghatározásához. Bizonyos koroknak és népeknek ismerjük a jellegzetes leletanyagát. temetkezési szokásait (pl.: a szarmata-iazig népeknél a sokszínű gyöngyeiket, edényeiket és fibuláikat: az avaroknál a pompás öv- és szíivéa díszeket; a honfoglalási szláv törzseknél a halkarikákat, stb.) és így könnyű megállapítani, hogy a leletek milyen idősek lehetnek Felmerül azonban a kérdés: hogyan állapítják meg először ezeket? A sírokban lehet néha érmeket Is találni. Ezeknek a használati idejéből következtethetünk a korra is. Megfigyeljük jól ezeknek a sírok-* nak mellékleteit és —* ha hasonló anyagot találunk más helyütt *-* azt mondjuk, hogy ez is abból a korból való. Ellőkerülő újabb érem-* leletes sírok mindig bizonyosabbá teszik meghatározásunkat. Ha egy ismert korú sír alatt más temetkezési nyomra bukkanunk, akkor azt mondjuk, hogy az viszonylag régibb. Sok anyag ismerete kell tehát ahhoz, hogy pontos meghatározást adhassunk. Megkönnyíti a dolgot, ha abbét a korból írásbeli feljegyzések is vannak. PL a tatárjáráskor elpusztult falut, vagy annak temetőiét feltárva ismerhetjük meg a XHL századra jellegzetes leletanyagot. Kaposvári Gyula múzeumvezető, a Társulat' tagjai. A MA! FRANCIAORSZÁG Irta: DOMINlQUE DÉSANTI Wa meg akartuk tudni, mi foglalkoztatja Párizs lakóit, akik csak néha-néha mennek el gyűlésekre és az újságokat sem mindig olvassák el. keresve sem találhatunk iobb megfigvelőhe'vet. mint <i párizsi Metrót a munkanap befejezése után,.. Egy alkalommal a Metro kocsijában két fiataL gondosan fésült és szerényen öltözött fiatal nő ült mellettem. Beszélgetésükből kivettem, hogy egy samoongvárban dolgoznak (a evár reklámai egyébként a Metro falait díszítik és állandóan hallhatók e rádióban). Napi nyolc órán át hallják a szenvtelen, éneklő hangot: „Mozogjatok gyorsabban! Tartsátok be a ritmust! Gyorsabban. gyorsabban?“ A kis üvegeket samponnal töltik meg.,. Olyan gyorsan és olyan sokat kell dol-goz. niok, hogy újjufc még most is idegesen rángatózik. A bérűkről beszéltetnek. amely a legszükségesebb kiadások után alig elesendő arra. hogy naponta egysiar meleget tudjanak ensnt, — Odahaza minden naaámap csak veszekedést hallottam — mondja az idősebbik. — Csupa keserűség minden. Apám szocialista, tériem pedig, a CGT tagja... Most képzeld el. két héttel ezelőtt megállapodtak egymással. Elsősorban abban, hogy növelni kell a munkabért. Hiszen így lehetetlen tovább élni. az ember nem tud miből egv pár cipőt venni,., Másodsorban pedig a férjem aláíratta apámmal a tiltakozást ezek ellen a szerződések ellen, amelyek újból szabadkezet adnának Nyugat-Németország- nak. Mintha a megszállás ideién nem láttuk volna, hogy az Ilyesmi mit hoz magával. Tudod, a bonni. meg a párizsi szerződésről van szó. Meg kell akadályozni megvalósításukat. A Berlinben összeülő minisztereknek meg kell egyezniük egymással. Képzeld eL a férjem már nem egyszer próbálta rávenni apámat, hogy ilyen vagy olyan írást írion alá. de mindig eredmény nélkül. Most pedig aoám aláírta és így szólt: „Ezzel százszázalékig egyetértek, még akkor is. ha a kommunisták mondják. Ezek a szerződések tényleg a háború útját egyengetik/’ Gondold csak meg" ■a héborúétj Á fiatalabbik nő s számtalan bulvárlap egyikét tartja a kezében, amely azt akarja elhitetni a sampon és eavéb gyárak munhrifív ^ harc bvnny tálán és hogy az osztálvsorsjáték hozhat szerencsét, azon nyerni annyit jelent. mint férjhezmennl a gyáros fiához. Szóval ez a második elgondolkozva válaszol: •— Igen. vasárnap délelőtt engem is felkeresett néhány fiatal ember és kérte, hogy írjam alá ezt a tiltakozást ... De tudod, én olyan tájékozatlan vagyok! „. . Az idősebbik közelebb hajol szomszédnőjéhez. Igyekszem, hogy egyetlen szavát se mulasszam el. ■— Régebben ón is úgy gondolkoztam. mint te. De él vidéken egy nővérem és az írta. hogy küldöttségbe ment a képviselőjükhöz. Azt hiszem, radikál-szocialista. És tudod. mit válaszolt neki: ..Minden alkalommal, amikor felkeresem választóimat — mondta — küldöttségek rohamnak meg. Én a kommunisták ellenfele vagyok, de számolnom kell azzal, hogy ezekben a küldöttségekben a legkülönbözőbb véleményű emberek vesznek részt és azok mind aláírják a tiltakozást.,, Önök pedig tudják, hogy hogy mennyire tisztelem választóimat ..Utána még egy egész beszédet mondott. írja a testvérem. Később a képviselő egyik ismerőse elmondta testvéremnek, mit mondott ez a képviselő a barátainak: ..Végül mégis csak a választóimtól függök. Ez elgondolkodásra késztet...“ Látod, ez azt jelenti, hogy az emberek nem hiába írják alá a tiltakozást, A fiatalabb kétkedve, határozat lenül ingatta a fejét. Ezt a beszélgetést hallva, eszembe jutottak a parlamenti tagok — degaullisták. radikálisok és a többi burzsoá pártok képviselői —- akik felszólaltak az „európai hadsereg” és az indokinai háború ellen. Lám. a közvélemény, ereje kényszeríti őket arra. hogy megértsék és figyelembe vegyék: az egész francia nép kívánja a nemzetközi feszültség enyhülését. ■. Ekkor beleszólt a beszélgetésbe a fiatal nőkkel szemben ülő ember Ecsetekkel tele táskája és festék- foltos nadrágja elárulta., hogy mázoló. Bocsássanak meg *=» SorduK a nőkhöz *— de szeretnék valamit mondani,,, Amint látják, én mázoló vagyok:,i Nagyon j<58 tudom. mi az a lakásválság, mik azok az odúk és hogy ez mennyi keserűséget jelent.., A háború, amelyet a nácik kezdtek, tönkretette házainkat. Most pedig az indokínai háború emészti fel a kölcsönöket. Ez a háború, meg a készülődés teljesen megakadályozza az építést. A sorsunk még csak rosszabb lesz a bonni szerződéstől és a háborút előkészítő „európai közösségtől“. Tizennyolcéves fiúként harcoltam 1918-ban. Akkor mindannyian azt állítottuk, hogy ez lesz az utolsó háború. Aztán csak a szánkat tá- tottuk, s egyszerre csak újabb háborúra ocsúdtunk, amikor mar felnőttek voltunk. Hát most nem kéül a szánkat tátani. Én nem vagyok se kommunista, se szocialista, nem tartozom semilyen pártba se. Egyszerűen csak a CGT tagja vagyok. mert az én érdekeimet védi... Nos hát én rávettem a munkahelyünkön mindenkit, hogy írják alá a tiltakozást a bonni és a párizsi szerződés ellen. Felkerestük a képviselőnket is, bár tudtuk, hogy mindig a munkások ellen volt. Hiszen ő volt az oka annak, hogy 1934-ben rájuk lőttek& még éz a képviselő is megígérte nekünk, hogy a szerződések ellen szavaz, öt is a küldöttségek bírták né erre. Minden reggel már a lépcsőnél emberek várnak rá.,, Azután elmen, tünk a Qua! D’Qrsavna a külügyminisztériumba és átadtuk tiltakozásunkat a szerződések ellen, sok sikert kívántunk a bért mi értekezlethez, ^ párizsi Metrcújan véletlenül ellesett beszélgetés végbemehetett volna Franciaország bármelyik zugában. Hallhatta volna az ember akár Marseilleben is. a szűk kis utcákban, ahol mindig fúj az ’óceáni szél, vagy a tágas kikötőben. Ebben a nagy délvidéki városban az emberek sok időt töltenek az utcán. Nemcsak azért, mert a verőfény általában könnyebbé teszi az életet. Azért is. mert ha belőnünk akármelyik munkáslakástw. » szűk. fülledt, vfanélküíi lakásokba Marseilleben a legtöbb ilyen) akkor azonnal szeretnénk kifordulni a szabad levegőre. Ennek a városnak girt*-görbe, keskeny utcáiba«, állandóan zsúfolt villamosaiban, külvárosaiban, az olajfákkal és szőlőskertekkel körülvett falvakban 265.000 aláírást gyűjtöttek a párizsi és a bonni szerződés ellen. A marseillei proletariátus — a párizsi munkások után a legharcosabb francia proletariátus — megtalálta a vele egyformán gondolkodókat a hivatalno- nokok között (még a magasállásúak között is), a pedagógusok, diákok, kiskereskedők, orvosok és ügyvédek között. Bouche-du-Rhone béke- tanácsának 12 tagja, akik valóban a lakosság minden rétegét képviselik, aláírásokat vittek a külügyminisztériumnak (az utolsó 74.000 aláírást 10 nap alatt gyűjtötték ősz- szc). l yonban. « selyem fővárosában, a kohásaok é* a velük együtt más szakmája munkások felemelték szavukat a bonni és a párizsi szerződés ellen, A gépek mellett, az étkezőkben és ruhatárakban minden fel jelenté*. tilalom, a tulajdonos minden drákói intézkedése ellenére viták lángolnak, fai. íeiesendüt a nép hangja. A Vogfeekben és a ▼endéeben. ezekben a különösen elmaradt megyékben. Puy-de-Dcane-baa, ahol MtcbeUn nagyiparos gumi és abroncsgyára nehezedik: komoran a lelkiismereti szabadságra, egyszerű szocialisták, az MRP tagjak a kommunisták, a radükáiisofc közös üléseken tanulmányozzák a német kérdést és hoznak batóroeatot. amelyben sikert kívánnak a négy nagyhatalom külügyminiszterének értekezletéhez és követelőt, hogy utasítsák vissza a párizsi és a bonni szerződést. Egy dordoanei városkában a lakosság 90 százaléka aláírta a tiltakozást a bonni és párizsi szerződés ellen, s a szocialista városi tanácsos elnökölt a 'béke híveinek ülésén, P obert Schuman úrnak, az ..egyesült Európa“ és a szén és acél. közösség egyik kezdeményezőiének fogalma sincs arról és soha nem is volt. hogy mi az a francia nép.. Schuman úr Strassbourgban („európa“ fellegvárában) konferenciát akart rendezni, hogy „megerősítse az Európa iránti bwalmst1’. És mi történt: araiak ellenére, hogy a teremben jelen volt a püs- pök, a prefektus, jele® voltak a „Schuman tervet“ támogató nagy-* iparosok. Schuman urat kifütyül- ték,.. Ezeknek az uraknak meg kell ér-* tenie: minden nyilatkozat, minden levél, minden petíció a nép aikara- tának kinyilvánítása. Nem más. mint alulról jövő felhívás, hogy hozzanak a tények reális értékelésén alapuló józan döntést, E napokban, amikor a cikket írom, a vasmunkások szakszervezetének ülésén találkoztam a nag*' Alsthom ée a Renault-gyár üzemi bizottságának képviselőivé!, Az Alsthom-gyár munkásai be-i számoltak nagyszerű győzelmük-* ről. Elsőízben fordult elő. hoev az üzemi* bizottságban helyetfoglaló mindhárom szakszervezet képvi- selői egyhangúan aláírták a felhív váet, amely * nemzetközi problémák békés rendezését követeli. A felhívás befejezésül ért mondja; „A nemzetközi feszültség enyhülő-* se lehetővé teszt hogy kiszélesítsük kapcsolatainkat ^ minden ország-, gal.“ Értse meg “ magyarázták nekem a munkások —- ez az első Politikai megegyezés nálunk. A Renault-gyár vasmunkásai is megmutatták felhívásukat, azonkívül azt a felhívást amelyet sok- száz egyetemi tasnár ée pedagógus írt alá. A munkások art mondtäte: ,A kari dékán és az esztorgályc*. a szőlőtermelő és az iskolai tanító egyetértésre jutott az ország külpolitikájára vonatkozóan. Mindenkinek az » kívánsága, hogy enyhítsék a nemzetközi feszültséget.’1 Még egy megjegyzés. A Szovjetunió egy emberöltő óta békét javasol a népeiknek Évtizedek óta igyekeznek torz fogalmakat kialakítani a becsületes emberekben erről a szovjet békeakaratrófl. De a becsületes franciáik szeme most kinyílt. Látjuk, milyen önfeláldozóén harcol a Szovjetunió a nemzetközi feszültség enyhüléséért, Ugyanezt a célt kell szolgálnia a négy külügyminiszter értekezletének is. Nem ok nélkül érdeklődnél; nálunk olyan nagyon aziránt, mi történik Berlinben. Honfi tárnáink milliói reménykedve néznek e város felé. Ilyen és hasonló sortdolatö*: foglalkoztatják e napokban az egyszerű franciákat, akik. világos»« látták a való helyzetet,
