Szolnok Megyei Néplap, 1954. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-02 / 27. szám

I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI; ’ FAN-ÁCS LAPJA I VI. DTolrani 27 áfám • ára 50 fillér 195*. február 2.. kedd MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: A minisztertanács határozata » magánerőből történő lakó- házépítések tokozott támogatásáról. (3. o.) Felkészülten várja a vetésre alkalmas időt az alattyáni Vörös Csillag tsz. (3. o.) Távija vitás. vetőmagtisztítás, fejtrágyázás — ez most a fel­adat. (3. o.) V* J NAGYSZERŰ FELADAT rT izénkét esztendővel ezelőtt jelent meg pártunk központi x lapjának, a Szabad Népnek első száma. A Szabad Né­pen keresztül hallatta szavát, ennek segítségével harcolt a ma­gyar dolgozók felszabadításáért, hazánk függetlenségéért, a bé­kéért. S a Szabad Nép nemcsak a hírközlés egyszerű szerve volt, nemcsak krónikása, megmutatója a párt küzdelmének, hanem — elődei, a Tanácsköztársaság Vörös Ujság-ja, az illegalitásban és emigrációban megjelent Kommunista és Dolgozók Lapja — alko­tója, tevékeny részese, harcosa volt ennek a nagyszerű és áldozatos küzdelemnek. A második világháború viharos éveiben a párt igaz­ságát, az elnyomott nép igazságát hirdette a Szabad Nép, amely­nek első szerkesztője, Rózsa Ferenc elvtárs, hűségesen a néphez, életét áldozta ezért az igazságért, mint alig két évvel később Ság- vári Endre is. A Szabad Nép születésének emlékére ünnepli meg a magyar dolgozó nép ma, ezúttal harmadízben a Magyar Sajtó Napját, annak a sajtónak a napját, amely a felszabadulás óta milliók szellemi kenyerévé vált, nevelte, tanította s harcba vezette a dolgozó népet, s mindennap újabb és újabb győzelmekre lelke­sítette a munkásokat, dolgozó parasztokat, értelmiségieket a szo­cializmus felépítéséért folyó küzdelemben. Lapjaink, s köztük a Szolnokmegyei Néplap, a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja is, az elmúlt esztendőkben arra törekedett, hogy minden so­rával a nép ügyét, a béke ügyét, a szocializmus ügyét szolgálta s ezt akarja szolgálni ma és a lövőben is. A dolgozók éppen ezért, mert legszentebb törekvéseiknek hirdetője, szószólója és harcosa, magukénak tekintik, szeretik a szabad magyar sajtót, megbíznak benne. A saitó munkatársait tisztelet és rokonszenv övezi, dolgozó népünk megbecsüli és érdeklődéssel kíséri az újságírók munkáját. Mindez arra kötelezi az újságírókat, hogy lankadatlan harcosai legyenek a haladásnak, odaadó, önfeláldozó és hűséges szolgálói a magyar népnek, az ország virágának, erejének, jövendőiének. A demokratikus magyar saitó a nép hangját szólaltatja meg. a dolgozó népnek ír: ezért a mai magyar sajtót népünk ma­gáénak érzi. Mi sem tanúskodik erről iobban. mint az. hogy a munkás- és parasztlevelezők, a dolgozók mind nagyobb tábora fordul bizalommal lapjainkhoz — a Szolnokmegvei Néplaphoz is — közérdekű kérdésekkel, híradásokkal, javaslatokkal és ötletekkel. 1949-ben csak néhány száz levelet kapott a Szolnokmegvei Néplap szerkesztősége. Ettől kezdve ez a szám fokozatosan emel­kedett. 1050-ben már 2500. a következő évben 4389. 1952-ben 4992; az elmúlt esztendőben pedig 9614 levél érkezett a szerkesztő­séihez. j££zek a levelek hatalmas segítséget adnak a szerkesztőség mun­kájához s ahhoz, hogv az újság betöltse hivatását, azt. hogy szoros kapocs legyen a párt és a nép .az állam és a néo között. A lap a leveleken keresztül közvetíti a dolgozó néo hangját a párt és az állam felé. A dolgozók egvre inkább a gazda szemével te­kintenek szét munkahelyükön, a községben, a városban, az élet minden területén, észreveszik a munkát gátló hibákat, hiányos­ságokat s ezek orvoslásáért a lapon keresztül a párthoz, az ille­tékes állami szervekhez fordulnak. Több törökmiklósi dolgozó pa­raszt írt levelet a szerkesztőséghez, mert nem állott megfelelő daráló rendelkezésükre. A levelek nyomán a törökmiklósi tanács intézkedett, hogy a termelőszövetkezet és az állami gazdaság dará­lóját is igénvbe vehessék a dolgozó parasztok. Pólyák Bertalan, Illés Imre. Berta László és Palla Lajos szolnoki dolgozók túlóra bér-ügye egy év óta húzódott, s a szerkesztőség segítségével inté­ződött el a négy dolgozó érdekének megfelelően. egész ország hatalmas munkában van, a kormány Pro­gramm, a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kor­mányhatározat végrehajtásán dolgozik. Ennek a nagyszerű fel­adatnak a végrehajtásához leveleikkel is segítséget adnak a dol­gozók. Dósa István. Gömöri Ilona és a jászandrási gépállomás még négy dolgozója arról írtak, hegy a gépjavítási terv teljesíté­sével elmaradtak s érzik emiatt a felelősséget. Ugyanakkor kér­ték. segítsék munkájukat azzal, hogy biztosítják a javításhoz szükséges alkatrészeket. Nagvpál Béla. a jászapáti Alkotmány tsz tagja arról írt. hogy most a legközelebbi feladat az őszi kalászosok ápolása, emellett arról is tudósította a lap olvasóit, hogy mit tesznek a párt és a kormány mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatának érdekében. Lendvai István, a szolnoki Járműjavító lakatosbrigádiának vezetője a kormányprogramm mielőbbi végre­hajtása érdekében munka versenyt kezdeményezett a párt III. kon­gresszusa tiszteletére s a megye dolgozóit a Szolnokmegvei Nép­lapon keresztül szólította fel a versényhez való csatlakozásra. Munkások, dolgozó parasztok, mérnökök, pedagógusok írnak arról a lapnak, hogyan lehetne eredményesebbé tenni a munkát. ^ kormányprogramm, a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt­ós kormányhatározat végrehajtása során hőstettek születnek az üzemekben, a falvakban. A gvors fejlődést azonban Igen sok­szor eátolia a bürokrácia, a huzavona, a tehetetlenség. A dolgo­zóit Ilyen esetekben a laphoz fordulnak, s lehet-e szebb feladat az újságíró számára is .mint az. hogy a bírálat eszközeivel harcoljon a restség, a bürokrácia, a tehetetlenség ellen, ugyanakkor pedig felkutassa, megismertesse a nemes kezdeményezéseket, a születő úiat. hogv szervezője is legyen a nagyszerű törekvéseknek. ÍV incs annál szebb feladat, mint a nép ügyét, a béke ügvét. a szocializmus ügvét szolgálni. S nem mindegy, hogyan szol­gálja az újságíró ezt az ügyet, hogyan szolgálja a kormánypro- gramm. a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányha­tározat végrehajtását. Hatékonyan, elvenen. színvonalasan és a legnagyobb tömegek számára is közérthető módon kell szolgálni. S ebben a munkában a magvar újságírás nagyjai állanak a saitó munkásai előtt példaképnek: Kossuth, Táncsics, Ady. Rózsa Fe­renc és a szovjet sajtó. VJsladó hagyományaink és a szovjet sartó útmutatása is azt te- szí a magvar sajtó feladatául, hogy magas eszmei színvonalon szolgálja a nép felemelkedését, a béke és a szocializmus ügvét. Azon leszünk, hogy megfeleljünk ennek a nagyszerű feladat­nak. A termelés úiabb sikereivel kőszöntsük pártunk III. kongresszusát Á Járműjavító dolgozóinak vállalása: 1,288.000 forint Az elmúlt héten a Szolnokmegyei Néplap is kö­zölte üzemünk kiváló alvázlakatosbrigádjának. Lend­vai Istvánoknak kezdeményező kongresszusi vállalá­sát és felhívását. Azóta magasra lángolt a verseny tüze üzemünkben s szerte a megyében is megindult <t nagyszerű mozgalom pártunk III. kongresszusának a termelés újabb sikereivel való megünneplésére. Üzemünkben a párt- és a DISZ-szervezet aktí­vái, népnevelői fáradhatatlan nevelőmunkával széle­sítették ki a versenymozgalmat s a szakszervezet is .ló munkát végzett. Elmondhatjuk, hogy dolgozóink nagyrésze: munkások, mérnökök, művezetők csatla­koztak a kongresszusi versenyhez Lendvaiék felhí­vása nyomán, mert átevezték április 18-a hatalmas jelentőségét, a tervek teljesítésének fontosságát. A Járműjavító dolgozóira az elkövetkező hóna­pokban nagy feladat hárul. A verseny azonban le­győzi a nehézségeket. Dolgozóink kongresszusi válla­lásának becsületes teljesítése azt eredményezi, hogy 1,288.287 forint értékű munkát végzünk el terven fe­lül az első negyedévben. Elhatároztuk, hogy munkánkat ez idő alatt szer­vezettebbé és folyamatosabbá tesszük. Az eredmé­nyeket rendszeresen közöljük dolgozóinkkal, hogy ébren tartsuk a nagyszerű versenyszellemet. Januárban — a szokatlanul hideg idő miatt — nagy erőfeszítéseket kellett tennünk tervünk teljesíté­se érdekében. Ennek ellenére mégsem tudtuk darab- számszerint elvégezni a kitűzött feladatokat. Most az a célunk, hogy az elmaradást a legrövidebb idő alatt pótoljuk és minden előfeltételt biztosítsunk dolgo­zóink kongresszusi vállalásának teljesítéséhez. Üzemünk minden munkásának, mérnökének, techikusának és művezetőjének segítségét kérjük eh­hez s reméljük, hogy a negyedév végére elmaradá­sunkat pótolva, liecsiiletfel válthatjuk valóra ígére­tünket. Felhívjuk megyénk valamennyi üzemét, kap­csolódjanak be a versenybe. Igyekezzenek teljesíteni a kongresszusi versenyben mindannyian az élüzeni szintet, hogy megkaphassák a nagy megtiszteltetést jelentő kitüntetést. Perge Lajos Cseh Sándor sztahanovista párt titkár Kállai János Babosik Ferenc DISZ-titkár igazgató Fehér Lajos sztahanovista Török Lajos ÜÍJ-elnök (TZaq/ily.: Űísiqniönd búíúiqqáxl a salatús teljesíti oálLalását I szombaton[ déli 12 órái'a tiefejezte ja­nuári tervét a szolnoki Tisza Bútorgyár. Eg3'más tetejére rakott asztalok, simára dörzsölt székek, szenesládák, konyhaszek­rények várnak szállításra, a gyár előcsarnokában. Alig van annyi hely a sor- barakott bútordarabok kö­zött, hogy a kézimúhelybe eljuthassunk. A műhely belső sarkába állított villanyfűrész hang­ban túltesz a kalapácsok zaján. Mikor a^íogak alá tolják a "sima dészírkdara- bot, aligha értik egymás szavát az emberek. No da nem is a beszéd a fontos hanem a munka. Ezen a véleményen vannak a bú­torgyáriak, köztük Ragály Zsigmond asztalos is. Az elvégzett napi munka, az asztalak, hokkedlik pedig beszélnek Ragály elvtárs helyett is. Két és fél évvel ezelőtt került a gyárba. Abban az időben még. nem bútort hanem különböző méretű ládákat készítettek itt. Akkor még ő sem gondolt arra, hogy rövid időn be­lül maga is szebbnél szebb bútorokat készít s egyre jobb minőségben. — A minőség! — hagy­ja abba néhány percre a gyalulást. — Tavaly még többen panaszkodtak, hogy gyengék a kezünk alól ki­kerülő bútorok. Ebben az évben azonban a minőség­re már nem lesz panasz. A bútorok tartósságát úgy biztosítjuk ,hogy az össze­kötőléceket keményfából rakjuk minden bútorda­rabnál. \\7, ÓRA mutatója alig haladt túl a kilencen és a fürgemozgá- sú fiatal asztalos „sakk­padját” a 28. konyhaasz­tal is elhagyta már. Amint mondja, naponta, ha csak asztalt keil beállítani és letisztítani, száz is elké­szül. Különben pedig — ahogyan a tervben előír­ták — 21 asztalnak, 42 hokkedlinek kell egy mű­szak alatt kimenni. Ez azonban csak terv. Ra­gály elvtárs 21 helyett 25 asztalt, 42 szék helyett pe­dig ötvenet is elkészít. Ügyessége, szorgalma meg is látszik keresetén. Nem ritka az a nap, mikor 45— 50 forintot írnak munka­lapjára. Havonta átlagos keresete meghaladja az 1200—1300 forintot. — Ebben a hónapban sem lesz kevesebb — mondja, miközben a si­mára gyalult asztal fölé hajol. — Verseny vállalást tettem a III. pártkongresz- szusra. A hét elején még magamban gondoltam el az egészet, tegnap pedig írásban is beadtam. Reggel már vállalása teljesítéséhez fogott. Még fél tíz sem volt, mikor a harmincadik, asztal is le­tisztítva hagyta el sakk­padját. ENNYIT készített már el az első napon kongresszusi válla­lásából. Ugyanis azt írta felajánlásában, hogy a februárra előirányzott 465 darab asztalt és 930 hok­kedlit egy nappal hama­rabb elkészíti. — Ez pedig úgy is lesz. Ha hónap elején jól meg­fogja az ember a munkát,, akkor van eredmény — mondja mosolyogva. — örömmel csinálom ezt a munkát. Jóminőségű, íz­léses konyhabútorok hagy­ták el nap-nap után a gyár kapuját és sok-sok család otthonát teszik szénné, csinossá. SZAPORODIK a letisztításra váró aszta.-, lók, hokkéd’Iik száma. Ra­gály elvtárs egymásután veszi őket munkába. Vele. szemben Csikós István é.- Galsi András asztalosok a konyhaszekrényajtókat szögezik. — A művezető pedig minőségileg ellenőr­zi a kéz alól kikerült mun­kát. Februárban naponta 22 konyhabútor indul út-, iára a szolnoki Tisza Bú­torgyárból. Néhány napon belül a bútorüzletekbe ke­rülnek, később pedig a. dolgozók otthonát teszi.-, széppé, barátságossá. A földművelésügyi minisztérium felhívása a mezőgazdasági termelés területén kívül dolgozó mezőgazdasági szakeni berekhez Mezőgazdaságunk fejlesztésének nagyszerű feladatait csak akkor valósíthatjuk meg, ha a mezőgaz­dasági szakemberek minél nagyobb számban vesznek részt a termelés közvetlen irányításában. A gépállo­mások. termelőszövetkezetek dol­gozóinak tömege, a falu népe várja azoknak a szakembereknek a segít­ségét, akik jelenleg irodai vagy ha­sonló beosztásukban nem tudják kellőképpen eyümölcsöztetni tudá­sukat. A mezőgazdaság dolgozói számítanak rájuk megnövekedett feladataik végrehajtásában, számí­tanak közvetlen tanácsaikra. út­mutatásaikra. a gépek jobb kihasz­nálása. a helyes agrotechnika al­kalmazása — a hozamok növelése érdekében. A földművelésügyi minisztérium ezért felhívással fordul azokhoz a mezőgazdasági szakemberekhez, akik jelenleg nem a mezőgazdasági termelés területén dolgoznak: jöj­jenek a gépállomásokra, termelő­szövetkezetekbe, a községekbe! Le­gyenek a mezőgazdaság felemelke­déséért megindult hatalmas küzde­lem cselekvő részvevői. Szaktudá­sukkal mozdítsák elő a párt és a kormány célkitűzéseinek megvaló­sítását. a dolgozó nép életszínvona­lának felemelését. A párt és a kormány fokozott megbecsülésben részesíti a mező­gazdasági szakembereket. Messze­menően gondoskodik anyagi és szociális helyzetükről. A földmű­velésügyi minisztérium tudatában van annak hogy a helyi ismeretek­kel rendelkező szakemberek az ál­taluk választott termelőszövetkeze­tekben vagy községben eredmé­nyesebb munkát tudnak kifeiteni, ezért a lehetőséghez képest előse­gíti. hogy a szakemberek az általuk választott munkahelyen dolgozza­nak. Az agronómusok a gépállomá­sok személyi állományába tartoz­nak. munkásságukat a gépállomá­sokon vagy közvetlenül a termelő­szövetkezetekben és a községekben fejtik ki. A mezőgazdasági szakemberek az iskolai végzettség és a szakmai gya­korlat figyelembevételével 1050 ro- rinttól 1750 forintig terjedő havi fi­zetést kapnak, ezen felül működési területük termelési terveinek túl­teljesítéséért pénzbeni és termé­szetbeni prémiumban részesülnek. A földművelésügyi minisztérium minden szakember száméra bizto­sítja a helybenlakást. A háztartás iobb ellátásának biztosítása céljá­ból a családfenntartók abban a községben vagy városban, ahová munkaterületük tartozik, fél ka- tasztrális holdtól 1 katasztrális hol­dig terjedő háztáji földterületet kapnak. Az agronőmusi munkakör betöl­tésére jelentkezhetnek mezőgazda- sági egyetemet, gazdasági akadé­miát, mezőgazdasági főiskolát, me­zőgazdasági középiskolát. akadé­miát, mezőgazdasági technikumot és kétéves mezőgazdasági szakisko­lát végzett növénytermelő, kertész és szőlőtermelő szakemberek. Akik vállalkoznak erre a szép feladatra, a választott munkahely szerint illetékes megyei tanács VB mezőgazdasági osztályához, a Buda­pesten lakók vagy Budapesten dol­gozók pedig a földművelésügyi mi­nisztérium személyzeti főosztályá­hoz adják be kérelmüket. A pá­lyázat jelentkezési lapon történi!-, amelyet a gépállomásokon, a járási és megyei tanácsok mezőgazdaság osztályain, vagy a földművelésügyi minisztérium személyzeti főosztá­lyán (Budapest. V., Kossuth Laios- tér 11. III. em. 335. sz.) kaphatnak meg. Abban az esetben, ha a lakó­helyen jelentkezési lap nem sze­rezhető be. a jelentkezést írásban, jelentkezési lap nélkül is be lehet küldeni a megyei tanács VB me­zőgazdasági osztályához vagy köz­vetlenül a földművelésügyi minisz­tériumhoz. A jelentkezéshez csatolni kell a szakképzettséget és a termelési gyakorlatot igazoló okiratokat vagy azoknak hiteles másolatát és egy részletes önéletrajzot. A jelentkezőket a gépállomás te­lephelye szerint illetékes megyei ta­nács mezőgazdasági osztálya hívja meg. A jelentkezéssel kapcsolatos útiköltséget a megyei székhelyen való megjelenéskor megtérítik. A Budapestről vagy megyei szék­helyről községbe. falura költöző szakember az átköltözés után az előző munkahelyén élvezett há­romhavi alapfizetésének megfelelő összegű segélyben részesül. Az át­költözés! költséget a földművelés­ügyi minisztérium ezen az összegen felül téríti meg. Eddig soha nem tapasztalt szén hivatás vár a mezőgazdasági szak­emberekre. A mezőgazdaság számít rájuk és várja jelentkezésüket.

Next

/
Thumbnails
Contents