Szolnok Megyei Néplap, 1954. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-24 / 20. szám

1954 január 24. SZOLNOKMRfSYRt NÉPI.AI A Hajnal-brigád minőségi munkát végez DÉLUTÁN KfiT ORA.I Megkongatják a tö­rökmiklósi Gőzmalom nagy faajtója fölé akasztott síndarabot. Váltás van. A Hajnal-brigád átveszi a gépeket, s mindenki elfoglalja a helyét. Hajnal Ferenc, a brigád vezetője először a sziták­hoz megy és vizsgálódó szemmel néz körül. Azonnal megleli a hibát. Kezében olajos-szelencével fölmászik a létrán és néhány csepp olajat csurgat Sz egyik csapágyra. — Nagyon kiszáradt már. mondja, ahogy vissza­jön. Különben is itt kell vigyázni a legjobban. — A szitákon ma már hazai gyártmányú selymet hasz­nálunk. és a hazai selyem minősége még nem érte el a kívánt fokot. — Ezen aztán úgy segítünk-, hogy a selvemtisztító búza adagolását a legminimá­lisabbra csökkentjük. így sokkal lassabban kopik a selyem. — magya­rázta tovább cy.a leérteimmel. I— PERSZE. MEG IGy[ is előnyösebb a hazai gyártmányú selyem használata, mert sokkal olcsóbb, mintha külföldről hoznák be. Ha rendsze­resen ellenőrzünk, akkor nincs semmi baj, sőt a minőséget is javíthatjuk — folytatja Hajnal elv­­társ. A minőségi munkát az is befolyásolja, hogy mi­lyen a gabona osztályozása és tárolása. Mi segítünk magunkon. Eddig ugyanis a minőségi vizsgálat pe­­kározással. vagyis csupán az érzékszervekre való támaszkodással ment végbe. Ez azt jelenti, hogy deszkalapokra mintákat vettünk és szemre megálla­pítottuk. hogy a megőrölt búzából kapott liszt meg­egyezik-e a hatóság által előírt mintákkal. — Azonban mi is átvesszük a nagyüzemeik módszereit, és hamvasztási eljárást vezetünk be. — A KÍSÉRLETEK 1 céliára egy kemencét használunk fel. A hamvasztás után megmaradó sa­lak pontosan megmutatja, hogy milyen a liszt minő­sége. Így azt is megtudhatjuk, hol kezelik jól, vagy rosszul a gabonát, és hogy milyen • az őrlés minősége. Ez bedig nagyon fontos, mert az esetleges hibát azonnal megtaláljuk és megszüntetjük. A megyében nálunk alkalmazzuk először ezt a módszert, — mondja. Hajnal elvtárs és brigádja lelkesen dolgozik. Tervüket 102.5 százalékra teljesítették. | HOGYAN ÉRTÉK EL. j ezt? Hiszen, mint Hajnal elvtárs mondja, a malom teljesítőképessége meg van határozva és a. gépek túlerőltetése a minő­ség rovására megy. Erre is választ kapunk. — Az időtől lehet órákat lopni. Jó példa erre. hogy a tervbevett havi karbantartás ideje húsz óra. A Haj­nal-brigád azonban’ mindent előkészít Előre meg­szerzik az anyagokat és így a karbantartási időt tizenhat órára csökkentik. Ez a ..titka*’ a Hajnal­­brigád tervtúlteljesítésének. Hálnál elvtárs szereti a munkáját és tudja, hogy mi a kötelessége. — Meg aztán nekem is érdekem, hogy jobban dolgozzak, mert akkor többet is keresek, több, jobb liszt jut a lakosság fogyasztására — mondja vidá­man a brigádvezető. — Én is örülöik. ha jobban ru­­házkodhat, kosztolhat a család. Meg is érdemlik ám, mert a kislányom most is jelesre vizsgázctt, — fe­jezi be Hajnal elvtárs büszkén. tJP álforduló" 3ász!adányon Mióta pártunk felismerte a parasztsággal szemben elkövetett hibákat, olyan események történtek megyeszerte, melyek a dol­gozó parasztok igazi örömét bizonyítják. A december 19-i határozat különösen nagy hatással van a földek kétkezi munkásaira. Szinte újjáéledtek. Érdemes megnézni, vájjon mit csinálnak most egy olyan községben, mint Jászladány. Az ember ilyenkor érti meg igazán a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatá­rozat nagvsáaát. __________________________________ JÄSZLADÄNY a jászapáti járás egyik nagyközsége. Olyan félig falu, félig város. A dolgozók nagy része termelőszövetkezetekbe tömö­rült. Az egyénileg dolgozó parasz­tok többsége 10—12 holdas. Szor­galmas és bő termelési tapasztala­tokkal rendelkező nép lakja a köz­séget. Az ^Imult évek során talán éppen ezért volt legfurcsább a jász­­ladányiak különleges nevezetessége A járás területén úgyszólván állan­dóan ott ment leggyengébben a be­gyűjtés. A határban — különösen tavaly — mintha megállt volna az idő kereke. Néhol nyakig nőtt gyom. Gazdagyűlés, vagy más ren­dezvény ritkán sikerült, alig ment oda valaki. A begyűjtési rendszer hibáitól kezffve, a helytelenül meg­oldott tagosításig több dolog sér­tette önérzetüket. Elégedetlenségü­ket pedig Pór Mátyás, Drávucz Flórián, meg a többiek is hallga­tással fejezték ki, dacos némasá guk mindennél többet mondott, A JÄRÄSBEL1EKET a múlt ősz­szel érte az első nagy meglepetés A jászladányi dolgozó parasztok ugyanis szakítva a régi gyakorlat tál, elsők között teljesítették határ­időre a búza vetéstervét. Magukhoz illően válaszoltak a kormánytól ad­dig kapott sokfajta kedvezményre. Ez volt a kezdet. Az igazi pálfor­­duló azonban ezekben a napokban történik. A kevésbeszédű emberek ajkai sorra megnyíltak. Olyanok jöttek „tűzbe” a nagy terv meg­ismerése után, akik eddig bizony nem sokat törődtek az efféle dol­gokkal. A falu hetek óta egy nagy, lázas készülődés. Tavaly még tavasszal is immel­­ámmal kezdték a munkát. Most másként van. Esténként a tanács­házán, az utcán és otthon a mező­­gazdaság fejlesztéséről szóló hatá­rozatról beszélnek. Napközben pe­dig már csinálják is a legfontosabb munkát. Tálas Károly 15 holdas középparaszt nemcsak tanulmá­nyozta, hanem meg is értette a ha­tározatot. — Magáranézve úgy látta, hogy annak most, január utolsó felében legfontosabb része a talajerő pótlásról szóló rendelkezés. Már napok óta hordja a trágyát. Drávucz Flórián hasonló módon cselekszik. Nagyon sokan vannak azonban olyanok is, mint Pór Má­tyás, akik már minden szem trá­gyát kihordtak földjeikre. „Tudom, hogy nekem terem a föld, s ha ed­dig érdemes volt, most még érde­mesebb iparkodni” -— mondta Pór Mátyás. AZ ELMÚLT HETEKBEN az ot­tani dolgozók kérték a tanácstól, hogy a vezetők kisgyűléseken is be­széljenek nekik a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatról. Kalmár Gábor, a községi tanács fiatal, rokonszenves tanácselnökhe­lyettese elmondta: január 14-én, a Sziráki Antal házánál tartott kis­­gyűlésen nemcsak férfiak, hanem asszonyok is nagyon sokan voltak. Horváth István dolgozó parasztot — az egyik felszólalót — a heterózis kukorica tenyésztése érdekelte. „Nem ismerem ezt a kukoricafaj­tát. Jó lenne, ha erről nemcsak én, hanem dolgozóparaszt társaim is több felvilágosítást kapnának” — mondta. — A hozam, a termelési mód érdekelte legjobban ezt a dol­gozó parasztot. Drávucz László 16 holdas gazdálkodó és még nagyon sokan a takarmány helyes felhasz­nálására tettek javaslatot. A vitá­ból részt kértek az asszonyok is. Véleményük szerint Jászladányon a magyar fehér, igen jó tyúkfajta. Annak tenyésztését javasolták. % A TANÄCS VEZETŐI napokkal ezelőtt megbeszélésre hívták a falu arany- és ezüstkalászos, valamint a legjobb termelési tapasztalatokkal rendelkező gazdáit is. S amire még nem volt példa, a meghívottak va­lamennyien megjelentek a tanács­kozáson és mindenki hozott valamit „a tarsolyában”. Józsa Károly nyolcholdas, meg a többiek is élén­ken vitatták, mit, hogyan csinálja­nak. Valamennyiük véleményét tükrözte Pomázi Miklós szava. „Tanultam, olvastam, elfogadom és helyet adok annak, amit a párt és a kormány előírt.” Győzelmet je­lentenek ezek a szavak. Azt, hogy szívükben már győzött a kormány­­programm. Elfogadták és legszemé­lyesebb ügyüknek tartják annak megvalósulását. Pártunknak pedig újabb nagy győzelme, hogy a jász­­ladányiak derűs kedvvel, bizakodva dolgoznak és aki egy esztendővel ezelőtt járt közöttük, az most bi­zony a régi, szótlan emberek he­lyett bizakodó munkásemt erekkel találkozik. A tiszaroffi gépáiíomás dolgozói a harmadik pártkongresszus fiszle'etére indult versenyben határ dö előtt befejezik a gépjavítást Gépállomásunkon 10 traktort, 14 ekét, 16 vetőgépet, 9 cséplőgé­pet, azonkívül kultivátort, arató­gépet, tárcsát és boronát kell ki­javítani február 25-ig. Üzemi gyűlésen megvitattuk az előttünk álló nagy feladatokat. Valameny­­nyien megfogadtuk, hogy foko­zott szorgalommal és lendülettel dolgozunk a harmadik pártkon­gresszus tiszteletére indult ver­senyben. Vállaltuk, hogy összes erő- ésVmunkagépeinket határidő előtt öt nappal, február 20-ig ki­javítjuk. Ezzel 920 munkaórát ta­karítunk meg, ami pénzbe át­számítva, 3827 forintot tesz ki. Ügyelünk arra, hogy gépeinken a legjobb minőségben végezzük el a javítást, hogy a tavaszi munkák idején semmi fennakadás ne le­gyen a talajelőkészítésben, majd később a betakarításban, cséplés­­ben, a mezőgazdaság fejlesztésé­ről szőlő párt- és kormányhatáro­zat végrehajtásában. A tiszaroffi gépállomás dolgozói Megnyílt a szolnoki Maradékáru Bolt Megnyílt a szolnoki Kiskereske delmi Vállalat Maradékáru üzlete a Beloiannisz-út 9. szám alatt. A nyi­tás reggelén sokan keresték meg az új boltot és vásárolták a lényege­sen olcsóbb, de sokféle ruhavarrás­ra alkalmas maradékokat. Karto­nok, selymek, szövetek egyaránt nagy választékban találhatók s a háziasszonyok megelégedve vettek egy-egy blúzra, kötényre, szoknyára való szépkivitelű anyagot. Az üz­let reggel 8-tól délután 4 óráig tart nyitva. Qön a tavasz! A Szolnoki Kertészeti Vállalat melegházában már várják a virágok a közelgő tavaszt Tábori Mária a kertészet dolgozója gondosan ápolja, ön. tözgetl a virágokat. Hamarosan csak muskátliból 30110 virít majd Szolnok parkjaiban, útjai mentén. Vége a nagy hidegnek. Nagyon örülünk ennek. Azonban örömünkbe üröm is vegyült, mert a meleg nyomán a háztetőn levő hó elol­vadva. becsurgott a padlásra. Bementem Szolnokra, hogy a törött palák helyeit újat vegyek. — Itt nem kaptam, — azt mondták, vigyek kiutalást. — Hazautaztam. A tanácsházán kértem az utal­ványt, ott tneg felvilágosítottak, hogy nekem nem kell utalvány, a paia-vásárlás szabadon történik. Most nem tudom, mit tegyek. Szeretném a tetőt még a tavaszi munkák megkezdése előtt megja­vítani. TUKARCS SÁNDOR, Fegyvernek. Megvizsgáltuk levélírónk pana-> szót. Megállapítottuk, hogy pala­­vásárláshoz nem kell egyéni dol­gozó parasztoknak kiutalás. Szaba­don vásárolhatják azt, am>kor rak­táron van. (A szerk.) Liuuimuiiiuu lö^száz vegyesboltot és killönbözs szászteleket nyitnék idén a töidmOzesszövetkezelek A dolgozó parasztság jobb áru­ellátása érdekében idén többszáz földművesszövetkezeti olt nyílik ha­zánkban: négyszáz vegyes volt, 15 áruház. 40 ruházati szaküzlet. 209 egyéb szaküzlet és 180 élelmiszer­­üzlet bőséges árukészlettel kezdi meg az árusítást. A tüzelő- és építőanyagelárusító telepek hálózata is bővül. (MTI.) Miért nsm lön a gépáromás megbizoltja termeltíszöveikezeUinhbe ? A jászapáti „Velemi Endre*“ termelőszövetkezet termelési terv­készítő bizottsága nevében írok. Hiszem, hogy levelem meghall­gatásra talál és mind a szerkesztőség, mind a gépállomás, — mert erről írok — részéről gyors elintézést nyer. Egy hete ültünk össze mintegy tizenhatan a tsz irodájában, hogy elkészítsük az 1954. évi termelési tervet. Ezt rég befejeztük volna, ha a gépállomás megbízottja is itt lenne. _ . A gépállomás nem képviselteti magát. Sőt még levélben sem értesítettek, hogy mi a helyzet náluk. Milyen munkákat tud vál­lalni és mii ven időben? A gépállomás (jászandrási) agronómusát, Somodi elvtársat a járási gyümölcstermelési terv készítésébe osztották be. Amikor megkértük, hogy iöiiön. segítsen a tervkészítésnél, azt mondta, hogy most a járási tanács állományába tartozik. Tehát magunkra maradtunk! Az a kérdésünk a gépállomás fe­lé. hogy ha a tervkészítésnél nincs képviselve, hogyan fogia ma­gát képviselni a terv megvalósításánál? Úgy mint tavaly, 1953- ban? étet nem szeretnénk! Kérésünk az, hogy a gépállomás sürgősen készítse el tervét és jöjjön ki a termelőszövetkezetekbe. Azt kívánjuk a gépek jó ki­javítása mellett, hogy saját munkájukat is javítsák ki. Wohlmuth László egyetemi hallgató. Jászapáti Gödöllő. Agr. Tud. Egyetem r»fTyTT»trrr» AAtAAAAAAAtAAAAlAAAAAAAA-Oltsák el a villanylámpát Nagyon örülünk, hogy városunk* ban a késő éjjel haza igyekvő Ja-* kosoknak nem kell vakoskodni. —« mivel égnek a villanyok. Az azon-* ban nem engedhető meg. hogy a földművesszövetkezet üzletei előtt még reggel 8 óra körül is égnek a lámpák, Kormányunknak van olyan reiv» delkezése. hogy minden téren a legnagyobb takarékosságot alkal­mazzák. A szövetkezet d-cflgozól nem ezt teszik. Amit a villanyért fizetnek, — az a tagok pénzéből van. Ezenkívül feleslegesen fo­gyasztják az energiát. Ideje lenne ezt sürgősen megszüntetni. Varga István Mezőtúr Miért iiPiti lehet utalvány nélkül nalát knnni ? BoS van a fizetésünk? A Néplap olvasgatá­sa közben arra az elha­tározásra jutottam hogy mint sok dolgozó­társam — én is odafor­dulok panaszommal. Az elmúlt év novem­ber hónapjában a szol­noki Göngyöleg Válla­lat megbízottiával. Fo­dor Pállal, három dol­gozótársam nevében megállapodtam, hogy a vállalat részére a sza­­ioli vasútát i áróhoz 3000 téglát szállítunk a tö­­rökmiklósi Téglagyár­ból, Kötelezettségünknek igyekeztünk eleget ten­ni, azonban ígéretük ellenébe a fuvardíjat a mai napig sem kaptuk meg. Ez ügyben előbb a Göngyöleg Vállalat­hoz mentünk. Innen, mivél a szállításról nem tudtak, elküldték a törökmiklósi Építő­ipari KTSZ-hez. Itt azt mondták, hogy a meg­állapodás szerint a Göngyöleg Vállalat fi­zet. Újra idefordultunk s hosszas huza-vona után kisütötték, hogy a BELSPED-hez men­jünk a fuvarunkért. Itt sem tudtak azonban semmit munkadíjunk­ról. Lovainkat vasaltatni kellene. Ezenkívül azon­ban másra is szüksé­günk van. s ió volna, ha minél előbb meg­kapnánk a pénzt. Kér­tük a Néplapot, segít­sen megkeresni azt. Narv Károly “ Kiss Sándor Cs. Pató Imre Bana Ferenc Töröíkmiklós—« Barta Délután ’3 éra tájban nyitottam be a nagykörűi földművesszövetkezeti bolt ajtaján és sötétedni kez­dett, mikor elbúcsúztam Bozsó Ilonától* a bolt könyvfelelősétől. Ez alatt a rövid két óra alatt, a bolt egyéb forgalma mel­lett, 18 könyvet vásároltak a falu dolgozói. Fiatal menyecske me­séskönyvet vásárolt kislá­nyának, ifjú Balázs Jó­zsef lakatos a mezőgazda­­sági gépekről szóló köny­vekben 'lapozgatott és 8 darabot választott ki ma­gának. Juhász Mihályné állattenyésztési és növény­­termesztési szakkönyveket vett. Egy fiatalember Pus­­kin-kötetet, két kisfiú pe­dig hosszú válogatás után OLVAS A F ALU a Természettudományos Kiskönyvtár füzeteiből vá­sárolt. A kenderesi szövetkezeti boltban katonás rendben sorakoznak a polcokon a könyvek. Bármit kér a ve­­vő, Berecki Margit könyv­felelős pillanatok alatt megtalálja a kívánt mű­vet, a szakszerűen csopor­tosított könyvek között,­Legtöbben az ifjúsági és meséskönyveket és a szép­­irodalmi műveket vásá­rolják, de a politikai és mezőgazdasági szakköny­veket is, sokan keresik. Eklár György a „Timur és csapata” című ifjúsági könyvet választja ki. Sep­renyi Gyuláné férje részé­re kér valami jó olvasni­valót. Berecki Margit Eren­­bui’g új könyvét, a „Ki­lencedik hullám'-ot ajánl­ja. Rózsa Sándorné kisfia részére az „öreg néne őzi­kéje” című meséskönyvet veszi meg. Berecki Margit őrömmel számol be arról, hogy már nem ritka jelenség a bolt­ban a könyvet vásárló pa­rasztember. Tiszaburán is árusít könyvet a szövetkezeti bolt, illetve ez lenne a fel­adata. Csakhogy sem Ka­­litz Gyula boltvezető, sem Csapka Teréz könyvfele­lős nem törődik a köny­vekkel. Plakátok takarják a bolt könyvkészletét a vevők elől. Míg megyénk legtöbb községében lelkesen ter­jesztik a szövetkezetek könyvfelelősei a dolgozó parasztság között a „tudás forrását”, a könyvet és munkájuk nyomán terjed az olvasómozgalom, napról napra több lesz a felvilá­gosodott művelt dolgozó paraszt, addig Tiszaburán a szövetkezeti bolt vezető­jének nemtörődömsége miatt, kátyúba jut a könyvteriesztés ügye. A MÉSZÖV figyelmébe ajánljuk a tiszaburai „könyvterjesztőket”. ÁGOSTON JÁNOS, az ÁKV szolnokmegyei instruktora

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents