Szolnok Megyei Néplap, 1954. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-22 / 18. szám
SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1954 január 22. Á Szolnokmegyei Nép'ap ankétja Jászapátin A Szolnokmegyei Néplap szerkesztősége január 20-án, szerdán este ankétot rendezett Jászapátin, a kulturház nagytermében. Az ankéton mintegy száz dolgozó paraszt vett részt, az „Alkotmány” és „Velemi Endre” termelőszövetkezetek tagjai, valamint igen sok egyénileg dolgozó paraszt is, akik felszólalásaik során bírálták a helyi tanács munkáját, felvetették a kereskedelem terén fennálló hibákat s rámutattak a mindennapi munkájukat gátló bürokratikus jelenségekre.__________________________ Bírálat a tanács munkájáról Pádár István, Dob-u. 3. sz. alatti lakos elmondotta, hogy a környéken nincsen a közelben kút, nagy távolságról kell hordani a vizet. Felhívta a tanács figyelmét arra, hogy a község külső területeivel jobban törődjenek, ezeket a részeket is lássák el villannyal, hiszen csak néhány oszlop kellene ahhoz, hogy a Dob-utcában is villany világítson. — A decemberi tanácsülésen személyesen kértem a tanácselnököt — mondotta Nagy Sz. József, az Alkotmány tsz tagja — intézkedjen az utcák tisztasága felől. A helyzet ugyanis az, hogy a hamut, szemetet kiöntözik az utcára. Intézkedés azonban azóta sem történt. Molnár István, Partizán-út 26. sz. alatt lakó egyénileg dolgozó paraszt azt említette meg, hogy három hónappal ezelőtt gazdaságához szükséges akác-oszlop beszerzése érdekében kérvényt adott be a tanácshoz. Egy hete azt az elutasító felvilágosítást kapta a tanácsnál, hogy ..ebben az évben nem igen lesz az ügyből semmi sem”. Gulyás Vince, Balogh-u. 7. szám alatt lakó dolgozó paraszt azt mondotta cl, hogy a tanács■ begyűjtési osztályán mostanában igen sok dolgozó paraszt megfordul. Ezeknek hideg helyiségben kell várakozni. Ugyanakkor Jászandráson fűtött váróhelyiség van a tanácsnál. Ebben az irányban is törődjenek jobban a tanácsnál a dolgozókkal. Selyem helyett flanelt Igen sokan beszéltek a kereskedelem hibáiról. Nagy Sz. József, az Alkotmány tsz tagja elmondotta, hogy a községben igen sokan kaptak a gyapot termelés után textilutalványt. Erre a földművesszövetkezet boltjában csak selymet adnak, tenniszbarhendot, zoknit, vagy kötöttárut azonban nem, mert nincsen, holott kinek kell télen selyem? A községben egy méter deszkát sem lehet venni, pedig szükség lenne rá, hiszen a kerítések, sertésólak, nem örökkétartók. Járvás Gábomé, Simonyi óbesterutca 4. szám alatti lakos azt sorolta el, hogy 4—6 éves gyermeknek való zokni és mackóruha hónapok óta nincsen. A boltokban csak hitegetik a vásárlókat, hogy ekkor, vagy akkor lesz. Járvásné elmondotta, hogy gyakran nem megfelelő a kenyér minősége, s kerékpáralkatrcszt sem lehet venni. Gojsza János, az Alkotmány tsz tagja, a lap régi levelezője arra mu---- t.atott rá, hogy a textiléi «boltban hatalmas érték ‘ekszik raktáron, ez lazonban a keresett cik- Hkek hiánya miatt jó__| részt holt töke, nem haszon sem a boltnak, sem a vásárlóknak. A vasáruboltban nincsen patkósarok és patkóvas. Borzák Mihályné, Szabari-út. 6. szám alatti lakos azt panaszolta el, hogy sem drótot, sem szöget nem lehet vásárolni, pedig szükség lenne rá. Bürokrácia... bürokrácia... Sóti József, Gojsza-u. 5. sz. alatt lakó dolgozó paraszt a bürokrácia ékes példáját mondta el. Két hónappal ezelőtt beszállított 14 mázsa 40 kg dohányt Jászberénybe, a pénzt azonban mind a mai napig nem kapta meg. „Az a baj — mondotta —, hogy mindig „utánanéznek” a dolgoknak s nem elejbe.” Rétsági Károly sütőipari dolgozó októberben nem kapta meg a neki jogosan járó fizetést teljes egészében. Emiatt panaszt tett. Az ügy még ma sincs elintézve, holott elintézésére nemcsak a jászberényi vállalat, hanem a Szolnokmegyei Sütőipari Tröszt igazgatója is ígéretet tett. Bagi Zs. Balázs általánosiskolai hivatalsegéd örömmel mondotta el. hogy 21-én megkezdi működését az új iskola a cédulaháznál, s hamarosan átadják rendeltetésének a mozi mellett létesített tanulóotthont is. Ugyanakkor azonban kifogásolta, hogy miért csak 20-án délután adtak utasítást az iskolák felfűtésére, tekintettel a kezdődő tanításra? így a tanyai is kólákat nem tudták kiértesíteni. Bugyi Mihály, Széchenyi-u. 29. szám alatt lakó dolgozó paraszt a biztosítási díjak fizetésével kapcsolatban tett panaszt. Elmondotta, hogy a biztosított vagyon ötüké, ezt be is jelentették, ennek ellenére azonban őt zaklatják, s tőle követelik az egész biztosítási díj kifizetését. Az egész község panasza Nagy S. Ferenc olyan panasszal állt elő, amelyet a legsürgősebben orvosolni kell.' — Három héttel ezelőtt négy malacot vásároltam — mondotta. — Vasárnapra az egyik megdöglött Elvittem az állatorvoshoz, aki megállapította, hogy a korpától bélmérgezést kapott. Miért adnak ki a malomból olyan korpát, amely alkalmatlan takarmányozásra? A felszólalás után többen elmondották, hogy közel egy esztendeje * * • fennáll ez a helyzet Jászapátin: a malom nem ad ki megfelelő korpát. Ezt minden gyűlésen szóvátették. Miért nem intézkedett már a tanács? „A Néplap segíti munkánkat" A jelenlévők közül többen elmondották, hogy a sajtó milyen segítséget ad a dolgozóknak. Gojsza János, az Alkotmány tsz tagja így beszélt: „Szükséges az, hogy az újságot olvassuk. Igen sokan nem ismerik a dolgozó parasztok közül azokat a kedvezményeket, amelyeket a különböző rendeletek, a párt és a kormány mezőgazdaságfejleszlesztéséről szóló határozata biztosít a dolgozó parasztságnak. Az újság ezeket ismerteti.” — A jobb munka érdekében legyen mindennapos vendég házunkban a Szolnokmegyei Néplap — mondotta Nagypál Béla levelező. — Saját tapasztalatomból tudom, hogy a Néplap mennyire segíti munkánkat- Mi a tsz-ben a brigádszálláson mindig felolvassuk az újságot. Szinte az egész megyét látjuk belőle, összevethetjük a szomszédos községek munkáját a magunkéval. Mindig tudjuk, mit kell tennünk. P. I. Az országgyűlés tanácskozásainak első napja Az országgyűlés csütörtökön dél- megvalósítjuk mezőgazdasági előtt úi ülésszakra ült össze. Néhány perccel 11 óra előtt foglalták el helyüket az ülésteremben a képviselők. Az országgyűlés ülésszakát Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Elnöki megnyitójában megemlékezett I/enin halálának harmincadik évfordulóiáról. Ezután Darabos Iván. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára számolt be az Alkotmány rendelkezésének megfelelően a Népköztársaság Elnöki Tanácsának működéséről, amelyet az országgyűlés 1953. évi iúlius 4-én berekesztett és a most megnyitott úi ülésszaka közti időben feltett ki. — A Népköztársaság Elnöki Tanácsa — mondotta a többi között — a két ülésszak közötti időben kilenc ülést tartott és 19 törvényerejű rendeletet alkotott, melyeket a Magvar Közlönyben való közzététel útián kihirdetett. Szükségesnek tartom, hogv néhány törvényerejű rendelettel azok jelentőségénél fogva külön foglalkozzam. — A szocialista építés úi szakaszának legfőbb célkitűzését, egész dolgozó népünk életszínvonalának szakadatlanul növekvő' kielégítését jelenleg elsősorban azzal tudjuk elérni, hogy A szocialista ifi un haver seny a dolgozó tömegek ugye I ükömmel I egyetértéssel fogadták üzemeinkben a minisztertanács és’ SZOT legutóbbi határozatát a szocialista munkaverseny szervezéséről a jutalmak és kitüntetések odaítélésének egységesítéséről. Nem kétséges, hogy munkásaink a kormányprogramm valóraváltása egyenes következményének tekintik a könnyítéseket, a bürokratikus eljárások megszüntetését. Eddig legfőbb hiba volt a versenymozgalomban — az eredmények ellenére is, — hogy csak beszéltünk a társadalmi ellenőrzés megvalósításáról. — Valóságban agyonszervezték üzemeinkben a versenyt. A jutalmakat, kitüntetéseket a vezetők ítélték oda, központilag megállapított merev feltételekhez kötötték a sztahanovista cím elnyerését és a jutalom elnyerésének feltételeit. Az is előfordult, mikor önkényesen s nem is a legjobbaknak adták oda a jutalmakat. |kkbkvak| elsejével megszűnik a versenyszervezésnek ez a kevésbbé mozgósító formája s új szakasz kezdődik, mely valóban a dolgozó tömegek ügyévé teszi a szocialista versengést, intézményesen is biztosítja a társadalmi ellenőrzés megvalósítását. Hogyan nézett ki valóságban a verseny? Kálmán Dezső sztahanovista kemencés, Sinkó Rókus művezető a Vegyiművekben, — vagy Szedő Sándor két-jelvényes sztahanovista esztergályos a Fűtőházban, Pásztrai Rózsi jelvényes sztahanovista a Tisza Cipőgyárban bármilyen jó munkát végzett is éveken át, különösebb ösztönzőerőt nem kapott munkájához. A sztahanovista kitüntetést már az első hat hónap alatt megkapták, ha teljesítették a sztahanovista szintet. Február elsejétől a sztahanovista cím elnyerésének feltételeit egyöntetűen, de nem központilag kell megállapítani. A feltétel a infihclyíttlaglioz igazodik s a sztahanovista cím viselésére az jogosult, aki az özem sajátosságainak megfelelően bizonyos százalékkal magasabb teljesítményt ért cl az üzemátlagnál. Emellett természetesen meg kell felelnie a minőségi követelményeknek Is. Elérhető a sztahanovista cím akkor is, ha csak a műhelyátlagot éri el a dolgozó, vagy annál' is kevesebbet, de kiváló minőségű munkát végez, anyagot vagy szerszámot takarít meg. Minden hónapban a művezető és a műheíyfcizottság javaslata alapján a műhely kollektívája dönti cl, hogy ki jogos a sztahanovista cím viselésére^ Az a dolgozó, aki három hónapja teljesíti a sztahanov feltételeket, oklevelet kap. Aki egy évig megfelel a követelményeknek a szakma leaiobbia ielvénvt kapta és félhavi keresetét jutalmul. Aki másfélévig tartja jó eredményét megkapja másodszor a szakma kiváló dolgozója jelvényt és 1 havi keresetét jutalom címén, • azonkívül kormánykitüntetásre terjesztik fel az üzem vezetői. |a TEltMELiiSifegységeket irányító mérnökök, • technikusok, művezetők, hasonló elbírálás szerint kapják a kitüntetéseket. Ezzel lehetővé válik, hogy a műszakiaík is aktívan kapcsolódjanak a versenyhez s ne igen kevéssé felmérhető Ígéreteket tegyenek, mint pl. a szolnoki Papírgyárban, ahol az első negyedévre eddig tett vállalások nagyrésze sablonos és ellenőrizhetetlen. A vállalatok versenye is teljesen újszerű formát kapott. Mindazok az üzemek, melyek a terv tervszerűség, az export és segédanyag megtakarítás, a kollektív szerződés betartása és a munkavédelem területén . teljesítik az iparágak szerint megszabott feltételeket, jogosak rá és megkapják a legjobb üzemnek járó vándorzászlót és vele együtt a megszabott pénzjutalmat. Az üzemek közül a legjobbak a minisztertanács és a SZOT vörös zászlaját kapják a megfelelő pénzjutalommal. A kitüntetések alkalmával felosztásra kerülő pénzjutalom nem lehet kevesebb személyenként a dolgozójsgy heti kereseténél. | Á~n ÄTAltOZAT | intézményesen is biztosítja a legjobb üzemek vezetőinek kitüntetését. Eddig a Tisza Cipőgyár vezetői, habár az üzem négyszer nyerte el az élüzem jelvényt, különösebb megtiszteltetést nem kaptak. A jövőben annak az üzemnek az igazgatóját, főmérnökét és főkönyvelőjét, mely egymásután kétszer nyeri el. a minisztertanács és a SZOT vörös zászlaját, kormánykitüntetésre kell felterjeszteni. Ezek a rendelkezések nagymértékben elősegítik azt, hogy üzemeinkben az eddiginél szélesebb alapokon bontakozzék ki a verseny s minden eddiginél n-agyobb arányú küzdelem, induljon a tervfeladatok valóraváltásáért termelésűnk általános fellendítését. A mezőgazdasági termelés feilesztése fejlődésünk jelenlegi kulcskérdése. melynek sikeres megoldása terén igein nagy ielentősége van a Népköztársaság Elnöki Tanácsa több rendeletének, elsősorban az 1953. évi 10. számú. 18, számú és 27. számú rendeleteknek. — Az 1953. évi 10. számú törvényerejű rendelet a beadás elmulasztása miatt kivetett kártérítések törlését, a beadási hátralékok elengedését és a termelőszövetkezetek beadási kötelezettségének 10 százalékos csökkentését írja elő. A 18. számú törvényerejű rendelet kimondja az egyénileg gazdálkodó parasztok őszi termésű kapásnövénvekből fennálló beadási kötelezettségének 10 százalékos csökkentését. Mindkét törvényerejű rendelet gyors és hathatós segítség volt az egész parasztság anyagi jólétének emelése érdekében. Egyben komolyan fellendítette a termelőszövetkezetek és a dolgozó parasztok termelési kedvét is. ami a nyárvégi és az őszi mezőgazdasági munkákban, a munka gyorsabb és gondosabb elvégzésében kézzelfoghatóan kifejezésre is jutott. — Nagvielentőségű határozatot hozott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az állami begvüités többéves rendszeréről, melvet az 1953. évi 27. számú törvénvereiű rendelet foglal magában. Az állami begvüités többéves rendszerének megalkotása a mezőgazdasági termelés fokozásának egvik legfontosabb feltételét biztosítja, elősegíti a termelés biztonságának megszilárdulását. mert három évre előre állapítja meg a beadási kötelezettségeket.-i- A begvüités Ú1 rendszere — egvik legdöntőbb feltétele a mezőgazdasági termelés növekedésének, ami egész dolgozó népünk életszínvonalának hathatós emelkedéséhez! fog vezetni. — Jelentős helvet foglal el á hozott törvénvereiű rendeletek sorában a Munka Törvénykönyvének módosítása. Ez a törvénvereiű rendelet a Magvar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének iúniusi határozata és a konmánvorogramm alapján kiterieszti a munkásosztály és az alkalmazottak iogait és biztosítia e jogok törvényes védelmét. — Jelenlegi formájában a Munka Törvénykönyve nagy lépésekkel viszi előbbre feilődésünket. a kormányprogrammban lefektetett alapelvek gyakorlati megvalósító, sával — mondotta befejezésül Darabos Iván. Rónai Sándor elnök javasolta. hogv az országgyűlés legközelebbi ülését ianuár 22-én. pénteken délelőtt 10 órakor tartsa s annak napirendiére tűzze ki: 1. az 1954. évi népgazdasági terv ismertetését: 2. a lakosság bejelentéseinek elintézéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását: 3. a Magyar Népköztársaság Bírósági Szervezetéről szóló törvénviavaslat tárgyalását. Az országgyűlés a napirendi javaslatot elfogadta. Az országgyűlés csütörtöki ülése ezzel véget ért. (MTI) Egy délkoreai pilóta átrepült Észak-horeába Phenjan. (TASZSZ) Mint a „Koreai Központi Távirati Iroda“ jelenti. ianuár 20-án az egvik északkoreai repülőtéren leszállt egv repülőgép. amelyet Col Man Csőn. Li Szin Man hadseregének alhadnagya vezetett. Coi Man Csőn meggyőződött a Li Szin Man-klikk áruló politikájáról, ezért határozta el. hogv átmegy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba. (MTI) PÁRTÉPÍTÉS-t! Ä román nép vendégei voltunk Papp Jáno6né elvtársnő a MNDSZ megyei titkára egy magyar nőik üld tittsé? tagjaként Koni an iában járt. Üli élményeiről és a román ntimozgalom tanulmányozása során szerzett tapasztalatairól lapunkban számol be a megye asszonyainak leányainak. Az MNDSZ öttagú de• legációjának tagja:ént, a Román Nőbizottság neghívására, 1953 decemler 12-én indultunk el Ltunkra. A küldöttség tagai közül négyen — közük én is — sosem volunk még külföldön, izgaommal vártuk hát azt a lercet, amikor vonatunk ithalad majd a határon, s z az érzés még csak foko:ódott, mikor már külföllön jártunk. Izgalmunk zonban hamarosan megzűnt. Kurtici határállonáson sok virággal, nagy zeretettel fogadtak benlünket a román asszonyának s egyszeriben érezük, hogy itt is otthon vályúnk, hiszen egy nagy :salád tagjai .vagyunk veük együtt. A rövid fogadtatás után ovább száguldott velünk i vonat. Sorra maradtak >1 megettünk a csodás szépségű erdélyi tájak, s hamarosan a Déli-Kárpátok égbeszökő csúcsai között vitt tovább utunk. A táj szépségeiről elég anynyit mondanom: eddig csak képeken látóim ilyen szépet. Bukarestben a pályaudvaron ismét meleg, baráti fogadtatásban volt részünk s utána szállásunkra mentünk. Az Athén Szállóban, Bukarest legszebb szállodájában laktunk. JP ománial tartózkodásunk során az ország nagy részét bejártuk, s nehéz sok élményünk közül választani. Résztvettünk pl. egy beszélgetésen, mely egy tanács-képvisejőjelöítnő és választói között folyt le. A beszélgetésen orvos és író, munkások és tisztviselők egész sora vett részt. Soha nem feledem el azt, amikor a beszélgetés végén Marcel Breszlasu kö’tő egyik új versét olvasta fel. Ebben 1918 december 13-át. azt a napot idézte a hallgatók elé, melyen a román urak vérbefoitották a mimkások békés tüntetését. Hrevan kereste a proletár anya gyermekét, gyermek az anviát. feleség a f»riét. erről szólt a vers, mely a múlt szomorúságainak felidézésével könnyet csalt mindannyiunk szemébe. Romániában újév napja nagy ünnep. Bukarestben már napokkal előbb iépten-nyomon utcai árudák, bódék álltak, ahol rengeteg játék, cukor, ezernyi meglepetés várta a szülőket, hogy hazavigyék azokat gyermekeiknek, s megörvendeztessék őket. A város közepén lévő hatalmas téren fenyő nyúlt az ég felé színes villanykörtékkel díszítve. Míg a fát felállították s díszítették, sűrű nádkerítés fedte el a gyerekek szeme elől, hogy annál nagyobb legyen aztán az öröm, meglepetés. 7 "irtunk a Pioner Palo" tában, az úttörők házában. A volt királyi palota, ma a gyermekek boldog örömének, játékának tanúja. Hatalmas mesetermében a királyi trónuson ül a kis mesemondó, s körülötte kis zsámolyokon, medve- és tigrisbőrökön ülve hallgatják a pajtások a mesét. Külön mozijuk és színházuk is van az úttörőknek. Nagy ösztönző erő az, hogy csalt a jóltanuló pajtások vehetnek részt az itt folyó játékban, munkában, s ugyan melyik pajtás ne igyekezne ennyi szépet, jót elérni. I? ukarestben, de az egész országban mindenütt nagy, új épületek mutatják a fejlődést. Láttuk a bukaresti Sajtó Székházát, az új operát, nemrégen épült üzemek, kórházak, bölcsődék, munkáspihenők egész sorát. Jártunk Foksányi tartományban Zsárlstya községben. Az ottani két tsz vendégei voltunk. Bortermő vidék ez, vidám mulatságon vettünk részt, mire a búcsúzásig jutottunk, már mi is vígan jártunk a perinicát, a román népi táncot. Autóval ismét átutaztunk a hegyek közötti tájakon, drótkötélpályán futó hegyi vasúton mentünk fel az 1800 méter magas Keresztély csúcsra. Magas hegyek, erdők vettek körül bennünket, s a tiszta időben a völgyek csodálatos képe tárult elénk. Mind annyian elmondhattuk a delegáció tagjai közül: ilyen sok szépet, még élelünM :n s rr, láttunk.
