Szolnok Megyei Néplap, 1954. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-21 / 17. szám

1934 január 21. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 8 A Bánk-bán bemutatójára készül a Szigligeti Színház legnagyobb magvar drámát február 14-én mutatja be a Szigligeti Színház. Hosszú hetek óta tartanak a darab próbái és mée hosszú hetek választanak el a be­mutató időpontjától: az előadás mée csak formálódik, körvonalai mutatkoznak. Az út. ami az első clvasópróbától a bemutatóié vezet, hosszú és számtalan röe található rajta. A rendező feladata ezeket a rögöket eltávolítani a színész útié­ból. ha az megbotlik benne. Már ebből, is világos, hogy mind a szí­nész. mind a rendező részéről alko­tó munka folyik a színpadon. A színész elindul valamilyen úton: saját elképzelése szerint. A rende­zőnek most már a feladata az. hogy ezt az indulást ió irányba terelie és az úton kéz a kézben haladva irá­nyítsa a színészt a helyes cél felé. Egy történelmi drámánál, külö­nösen ha az Katona József ..Bánk bán‘’-ia, fokozottabb feladatok vár­nak színészre, rendezőre egyaránt. A régi rendezések egyik fogyaté­kossága. súlvos hibája az volt. hogv clszavaltatták a színészekkel a a ..Bánk bán‘‘ szövegét. A szenve­délyek ÍRv jórészt hamis érzések­ből lettek előrángatva, a színész nem belső átélésből fakadó érzéseit mutatta meg. hanem az álpátosz útvesztőiébe került. Az egyik ko­moly feladata tehát a ma rendező­iének. hogy ezen a buktatón ke­­reszlülsegítse a színészt. \f it tesz ennek érdekében a rendező? Ennél a pontnál néhány mondat magyarázatra van szükség a megértés érdekében. A dráma, elsősorban cselekvésekből álL A betű. a szó. a mondat, a helyzetek mind-mind cselekvést kö­vetelnek a színpadon. Ahol a szö­veg és a tett szemben áll egymás­sal. ott hazugság következik be. A színpadról pedig a telies igazságot kell megértetni a nézővel. Ha nem érzi a néző. hogy igazságot lát a színpadon, akkor a művészet nem érte el céliát. Az áloátosz hazugsá­got teremt és félrevezeti a néző fantáziáját. A rendezőnek ezért a cselekvé­sek fontosságát kell megértetnie a színésszel. Ezen belül is a fonto­sabb és a kevésbbé fontos cselek­vések sorrendiét. A szavak méhé­­ben szunnyadó igazi érzéseket kell feltárnia. Ezért magyarázza a ren­dező számtalan formában azt az igazságot, hogv a szeren éljen h színpadon. Talán azt ielenti ez. hogv a színész búiion ki saját bő­réből? Igen. ezt is ielenti! Az alko­tás pillanataiban szükséges, hogy megfeledkezzen színpadonkívüli én­­iéről. De ez csak az egyik oldala ennek a kérdésnek, mert ugyanak­kor a színésznek, az igazi alkotó művésznek soha nem szabad el­hagynia saiát egyéniségét. A színpadi cselekvések fontos­ságáról beszétünk. A szavak és tettek egymással való kapcsola­táról. A rendező miután bevezette a színészt a szavak tetterejébe, ki­­bontia a szerep lehetőségeit. A szol­gai vezetés helytelen. A rendező­nek p legtöbb esetben a színész fantáziájára kell biznia. hogv az mennyire akar-a. vagy tudja tágíta­ni a színpadi figurát. Minden eset­ben természetesen más-más eszköz­re van szükség. A kor irányadó eszméire, fő mozgató rugóira és az akkori emberek lelkivilágára kell a rendezőnek a színész figyelmét felhívnia. Ha a szinész ki tud lép­ni saját korából és húsból-vérből való 13. századi emberré tud válni már megtalálta az alak. a színpa­don élő ember lelkét. Ehhez termé­szetesen nagyszerű szenvedélyekre ’s szükség van. A rendezőnek itt is komolv feladatai vannak. Ezeket a szenvedélyeket tudnia kell iránví-A Bükk-fennsík fes­tői szépségű, magas hófödte tájain for­gatják Déry Tibor Kossuth-díias ..Si­mon Menyhért szü­letése“ című kisre­gényének filmválto­zatát. Ezen a vidéken játszódik a film cselekménye, amelynek hősei tani: igazzá és őszintévé kell azt teremtenie. / ' ikkünkben már több helyen beszéltünk a szavak ereié­ről és a színpadi igazságról. Ezek­kel a kérdésekkel szorosan kapcso­lódik a nyelv szerepének megvilá­gítása. A ..Bánk bán’1 szövege nagy és nagyszerű feladatokat ró szí­nészre. rendezőre egyformán. Isme­retes. hogy Katona József ..Bánk bán“-iát a legnehezebb drámai nyelven írta meg. Katona a darab minden egyes szereplőiének száiá­­ba oly szavakat adott, amelyek az első olvasásra nem mindig világo­sak. Néha a léleknek olv mélységé­ből tör fel egv-egy mondat, hogy azt csak a dráma egészéből érthet­jük meg .A régi színész elszavalta, vagy elmondta a szöveget. És az archaikus szöveg nem hailott a szinész szája rezdülésére. Érintetlen maradt, mert a szinész nem Kato­na nyelvén szólalt meg. Az író gondolatai elhaladnak, ha a szinész nem tudja a gondolatot szavak for­májában kibontani. Ezért szüksé­ges. hogy a színpadi beszéd világos, közérthető legyen. .Bánk bán“ próbáin a he­lyes értelmi beszédre nagy súlyt fektet a rendezés, hogy a februári bemutató valóban ünnep legyen és méltó a 120 esztendeje először színrehozott nanv magvar tragédiához. Szinész és rendező telies erejével és tehetségével ezen dolgozik. Lendvav Ferenc főrendező' Bodánszkv György dramaturg emberfeletti küzdelemben legyőzik a hóvihart és megmentik az erdészné és születendő gyermeke életét. A film főszerepeit Mészáros Ági Kossuth-díias. a Magyar Népköz­­társaság kiváló művésze és Szirtes Ádám iátssza. Rendező: Várkonyi Zoltán Kossuth-díias. (MTI) II Bükk hegységben menkeztífék a „$?mon fényűért születése“ című w m g^ar iá ékfilm felvé eleit A CSECSEMŐ GONDOZÁSA ÉS NEVELÉSE ’Á csecsemő helyes gondozásának s alapfel­tétele a tisztaság. Hin­nék kell körülvennie a csecsemőt és ennek kell érvényesülnie kör­nyezetében is. A szoba hőmérsék­lete 20 C-fok körüli legyen, meg­jegyezve, hogy a túlságosan meleg szoba jobban árt, mint a kissé hű­vösebb. Bútorzata egyszerű, vilá­gos, padozata könnyen mosható legyen. ' — A liidasüg fontos kelléke a naponkénti rendszeres fürösztés, melyet általában a reggeli szopás, vagy étkezés előtt szokás alkal­mazni, de nincs akadálya annak, hogy az anya elfoglaltságától füg­gően a nap bármely szakában — vagy az esti táplálás előtt történ­jen meg. A fürdő hőfoka az első napokban 35 C-fok, amelyet az első év végéig fokozatosan 30 C-ra csökkentünk. A fürdővíz hőfokát könyökünket beletéve hőmérő nél­kül is megállapíthatjuk és a für­dőkád fenekét borítsuk be egy tiszta pelenkával. Az arcot külön tálkából puha ruhával szappan nélkül mossuk, — A fürösztéshez használt szappan ne legyen lúgos. A c«ccseniő ruházata akkor fe­lel meg céljának, ha a csecsemő testét megvédi a lehűléstől, köny­­nyen tisztántartható és a kisbabát mozgásában nem gátolja. Nálunk az ingen, réklin, pelenkán kívül szokásba van a pólyapárna hasz­nálata is. 2 hónapos koron túl már célszerű a kezes-lábas ruhácska használata, mely szabadabb moz­gást tesz lehetővé. A szoba hőmér­­sékétől, illetve az évszaktól füg­gően takaróval is leborítjuk. A ru­házatnál, öltöztetésnél a célszerű­ség a fontos. A túlzott öltöztetés éppen olyan ártalmas, mint a hiá­nyos ruházat. — 4 cieoemő gondozásához — hozzátartozik a rendszeres tornáz­­tatás is, melyet 2 hónapos korától kezdve a fürdetés előtt lehet vé­gezni. A torna fekvő helyzetben végzett karlendítésekből (előre, ol­dalt, felfelé) és terpeszállást után­zó, majd bicikliző lábhajlításból áll. Egy-egy gyakorlatot közepes ütemben tízszer ismételünk, ez 8— 10 perc igénybevételt jelent. — A torna helyett masszázst is végez­hetünk: előbb a háton, majd a ha­sán fekvő csecsemő végtagjait a végekről a szív felé haladva két hüvelykujjunkkal megmaszírozzuk. A masszázs az izomzat erősítésén kívül a csecsemő bőrét is edzi, a bőr hajszálereit rugalmassá teszi. = A rendijére« tisztábatétel —­­is fontos kelléke a megfelelő gon­dozásnak. Általában minden táp­lálás előtt és minden felébredéskor tisztába tesszük a gyereket, de ha sír, akkor is megnézzük, tiszta-e. Ilyenkor combjai közét, a végbél­­táját olajjal, vagy babakrémmel vékonyan megkenjük, egyéb test­részeit inkább hintőporozzuk. A megfelelő táplálás, ruházás, tisztántartás mellett fontos a le­vegőztetés is. Szellőztessük gyak­ran azt a helyiséget, melyben a kicsi tartózkodik és vigyük annyit a szabadba, amennyit az időjárás megenged. — A szabadlevegőhöz való szoktatás fokozatos legyen. A hűvösebb hónapokban először csak nyitott ablak közelébe helyez­zük el a kisbabát, negyedórára, majd napról-napra 5—10 perccel hosszabbítva az időtartamot. 4—5 nap múlva már kivisszük a sza­badlevegőre, — megfelelő öltöz­tetés mellett, — majd fokozatosan hosszabb-hosszabb ideig. Nyáron, de tavasszal és ősszel is, ha eny­hébb az idő, akár egész nap kint lehet a levegőn. Esős, havas, szeles időben is a levegőztetés célszerűen a szobában történik. — Újszülött kor után a levegőz­tetés, jó idő esetén 2—3 hetes kortól. télen 5—6 hetes kortól kezdődik. — Helytelen az a szokás, hogy az ősszel született csecsemőt tavaszig nem viszik le­vegőre. Az ilyen csecsemő, mint a szobavirág, fejlődésében visszama­rad, gyenge csontozatú, sápadt lesz és a betegségekre fogékonyabb. A gondozással velejár a nevelés is, melyet már a csecsemőkorban meg lehet kezdeni. A csecsemőt azzal neveli a szülő, ha következe­tesen bánik vele. Pontosan tartja be az étkezési időt. Ne tekintse saját játékszerének a gyermeket. Amilyen jó hatással van szellemi fejlődésére a túlzásba nem vitt derűs játék, annyira ártalmas le­het az állandó dajkálás és foglal­koztatás. Étkezésben, alvási idő­betartásában, sétában és játékos Az üzemi étkeztetés megjavításá­ra idén az állami gazdaságokban és gépállomásokon saiát konvhakerté­­szetet létesítenek. Az állami gazda­ságok és gépállomások igazgatói és agronómusai az üzemi bizottságok­kal együtt országszerte most készí­órákban rend és következetesség legyen. Már az éjjeli edény hasz­nálata is a nevelés egyik eszköze. 7—8 hónapos korban megkezdhet­jük az éjjeli edényre való szokta­tást úgy, hogy minden étkezés és ébredés után éjjelire ültetjük és megtámasztva ott tartjuk addig, míg vizeletet nem ürít. — Ekkor azonnal levesszük az edényről. — Ezzel megtanulja, hogy a kelle­metlen ültetés rögtön véget ér, ha vizeletet ürít. Persze a szoktatás­hoz célszerű üvegéjjeli edényt használni. A csecsemő 7—8 hónapos kor­ban ül, az első év vége felé pedig megkapaszkodva feláll. Az ülést és felállást nem szabad erőltetni, rá kell bízni a kicsire, mikor kezdi el. Időelőtti ültetés, állítás a ge­rincoszlop és a lábak elgörbülését okozhatja. Különösen ártalmas a karonhordozás. A circícmősondoráshoz hoz­zátartozik, hogy óvjuk meg a ki­csit a fertőzések lehetőségétől. Kü­lönösen veszélyes lehet a felnőtt náthája, köhögése.— Egészségügyi kormányzatunk újszülött és cse­csemőosztályokon az orr- szájvédő használatát kötelezővé tette mind­azok részére, kik csecsemőkkel fog­lalatoskodnak. Célszerű, ha ezt odahaza is használjuk különösen nátha, köhögés esetén. A csókol­­gatás helytelen szokás, de azt se engedjük meg, hogy idegenek fölé hajoljanak a kisbabának. A fer­tőző betegségek ellen óvnak a kö­telező védőoltások: tuberculosis, himlő, diphteria, szamárköhögés, tetanusz ellen, melyeket az előírt időben célszerű végeztetni. A fer­tőző bélhurutok (dysentaria) ellen a tisztaság az, amely célhoz vezet. Az ételek, az edények, a játéksze­rek gondos tisztasága, a legyektől való megóvása, az egészségügyi kul­túrának megértése és támogatása e téren is meghozza gyümölcsét: gyermekeink egészségét. Megyei Közkórház Gyermekosztálya. tik a konyhakertek terveit. Kijelö­lik a konyhakertek helyét és meg­határozzák a helyi sajátosságoknak megfelelően milyen zöldségfélét ér­demes termelni. A konyhakertek­nek a legjobb földet biztosítják. (MTI) Saiát konyliakerté!7etet létesítenek a grrl’omM és állami gazdaságok üzemi konyhának Nem kapjuk me» a családi segélyt Mikor nem tudja az ember, hogy miként intézze problémáját, bi­zalommal fordul a Néplaphoz, amely harcol á bürokrácia ellen. Feleségem és én is pedagógusok vagyunk. Feleségem a karcagi kórházban december 24-én fiúgyermeknek adott életet, immár a hato­diknak. Sajnos, a kicsi meghalt. A temetés, útiköltségek és egyebek igen sok pénzt emésztettek fel. A sok baj közepeit arra gondoltam, hogy az SZTK-tól megkapom. Azonban a járási tanács pénzügyi osztályán — mint üzemi kifizető­­helyen — nem volt fedezet. Több mint húsz pedagógus nem kapja meg családisegélyét, táppénzét és egyéb SZTK-szoIgáltatását. Már­ciusra ígéri Szedlacsck elvtársnő a pénzt — addig pedig nem tudunk várni. Kérjük a Néplap szerkesztőségét, sürgesse meg kérelmünk előbbi teljesítését, mert héttagú családommal nem tudok oly hosszú ideig várakozni. Révay György ig. tan. * Tiszaörvény Szerkesztőségünk megvizsgálta Révay elvtárs panaszát. Valóban fennállt a hiányosság. A megyei ta­nács pénzügyi osztályán megígér­ték, hogy gyors intézkedést tesznek a hiba kijavítására. Személyesen utazott ki egyik munkatársuk, s olyan utasítást kapott, hogy fizes­sék ki a pedagógusok járandósá­gát, (A s z e r k.) Nagyobb igyekezetei kérünk Mezőgazdaságunk fejlesztésével különös gondot fordítunk a falu mezőgazdasági gépekkel és alkatré­szekkel való ellátására. Ezt bizo­nyítja a Szolnokon épülő mezőgaz­dasági szaküzlet, melyről a Népla­pon keresztül is hírt adtunk. Sajnos, a Tatarozó Vállalat nem tekinti szívügyének a terv teljesíté­sét. Múlt év október végén szerző­désileg vállalta, hogy a közel 40« ezer Ft értékű munkát december végére befejezi. Ezért úgyszólván semmit sem tett. Alig 30 ezer Ft-ot használt csak fel. Többször sürget­tük a vállalatot vállalt kötelezett­ségének teljesítésére, azonban az ígéretnél egyebet nem tettek. Kérjük a Néplap szerkesztőségét, intézkedésével hasson oda, hogy a Tatarozó Vállalat fejezz? be végre az építkezést. ígéretünkhöz híven, tavasszal az új szaküzletből akar­juk ellátni a mezőgazdaság dolgo­zóit fejlett iparunk termékeivel, Rosenblüth György Szolnok Mint üzemi dolgozók a karcagi földműves­szövetkezet vendéglőét­termében ebédelünk, kedvezményes üzemi áron. Hiba az. hogv nem kapunk hatnapos jegyeket — csak tízna­posakat. Akkor is itt kényszerülünk étkezni, amikor odahaza is meg­tehetnénk azt. pl. va­sárnap. ünnepnap, A MESZÖV-néi eljártunk levél­írónk panasza ügyében. A követ­kező felvilágosítást adták: a föld­­művesszövetkezeteknek olyan uta­sítást adtak ki. hogy 5 napnál rö­­videbb időre nem adhatnak ki üzemi kedvezményes ebédjegyutal­ványt. A felső határ nincsen meg­gyet adhatnak ki. Lehet, hogy vannak olyanok, akiknek meg-/ felel ez. de mi jobban jönnénk ki a hatnapqs jeggyel, annál is in­kább. mivel január tű­én is minden ellenszol­gáltatás nélkül fizettet­ték meg velünk az ebé­det. Szöllősi Istvánná Karcag állapítva. Elítélendő cselekményt követett el a vendéglővezető, ami­kor 10 napos jegyeket ad csak. A földművesszövetkezet vezetősé­gének, vagy a JÄSZöV-nek sürgő­sen ki kell küszöbölni a fenti önké­nyeskedést. (A s z e r k.) Több nap, mint ebéd Ezt szóvátettük több esetben. A szövetkeze­ti üzemágfelelős azt mondta. hogy nem kényszeríthetnek sen­kit vasárnapi étkezésre s nem vagyunk kötele­sek aznapra előfizetni. A szövetkezeti ven­déglővezető azonban az­zal érvelt, a MESZÖV- től utasítása van. hogy csak tíznapos ebédie-Árusi'sanak ismét postai értékcikkeket a EO-as árudában A szolnoki 60-as áru- Jó lenne, ha ismét máshol nem lehet be­­dában régebben árusí- megkezdenék a levél- szerezni ezeket a szinte tottak postai értékeik- papír, bélyeg és egyéb minden nap használt keket is. de az utóbbi postai értékcikkek áru- cikkeket, időben ezt megszüntet- sítását a trafikosztá- özv. Vidor Istvánná ték. Nem tudom, miért? Ivón. mert a közelben Szolnok Mikor lesz már uj teleJonkönyv? Több esetben szok­tam naponta telefo­nálni, sokat is mérge­lődök azért, hogy sok­szor más jelentkezői. __ nem az, akit hívok. A :l—51 szám alatt a Vaskereske-Ha azt hívjuk, magánlakásból vála­szolnak. így van ez a Vöröskereszt és több telefonszám esetében, A tudakozót kell zavarnunk, ha pontos számot akarunk tudni. Jog­gal kérdezzük, hogy minek a tele­fonkönyv? Sok szolnoki dolgozó nevében ké­rem a posta illetékeseitől, — adja­nak új telefonkönyvet, — de sür­gősen. Buczkó Ilona Szolnok, A Szolnokmegvei Néplap január 4-i számában „Miért ném játszot­ták .A város alatt* című filmet szilveszterkor?’* címmel cikk je­lent meg. mely alkalmasnak látszik a helyzetet úgy beállítani, mintha a film késedelme a postás dolgozók hanyag munkája folytán követke­zett volna be. A cikkben foglaltakat megvizs­gáltam és megállapítottam, hogv a Vörös Csillag filmszínház a vetí­tésre küldött filmeket nem postán kapja, hanem vasúton. így jelen esetben a mulasztás a vasút érde­kelt dolgozóit terheli. dr. Vass Sándor nostaigazgató. Debrecen * A Néplap 1953 december 23-i számában „Hideg a jászvonat** címmel megjelent cikkel kapcsolat­ban értesítjük az elvtársakat, hogy nemcsak a jászapáti, — hanem az összes vonatok fűtése iránt a leg­szigorúbb intézkedéseket tettük meg. Az induló állomásról egy vonat sem indulhat el fűtetlen kocsival. Menetközben is ellenőriztetjük a kocsik fűtését. Hámoros osztályvezető. Közi. és Postaügyi Min. Bndanest Az 1953. december 24-i lapban „Miért kell télen is szabadban mos­dani a műszaki kocsihivatal dolgo­zóinak“ című cikkel kapcsolatban közöljük: Szakszolgálatunk a DISZ vezető­ségével egyetértésben a szervezet részére úi helyiséget jelölt ki. A régi helyiséget a Szolnoki Műszaki Kocsihivatal dolgozói kapják meg. Jelenleg a helyiséget tatarozzák. A kocsihivatal dolgozóit egyidejűleg értesítettem, Varga szakosztályvezető h. Közi. és Postaügyi Min. Budapest * Olvastuk a Néplap január 1*5-1 számában Fekete László levelét, melyben arról ír, hogy a jászkiséri gépállomás dolgozóinak nincs védő­­szemüvegük. Ezúton értesítjük az elvtársakat: boltunkban kapható szemüveg. Keressenek meg ben­nünket, hogy mielőbb adhassunk a gépállomás dolgozóinak hegesztési munkákhoz szükséges feketeüvege.s szemvédőt.. OFOTÉRT 28. sz. boltja Szolnok, Beloianmisz-u. 2.

Next

/
Thumbnails
Contents