Szolnok Megyei Néplap, 1954. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-20 / 16. szám
SZOLNOKMEGYE3 NÉPLAP 1954 január 20. Megkezdődtek az előkészületek a Magyar—Szovjet Barátság Hónapjára AZ IDÉN isi megrendezzük a Magyar-Szovjet Barátsági Hónapot íebruár 18. és március 18. között. A Barátsági Hónap előkészítésére a megyében is megalakult az előkészítő és rendező bizottság. Az elmúlt napokban az MSZT legjobb aktivistái és a tömegszervezetek képviselői összegyűltek a megyei tanács épületének nagytermében, hogy megvitassák a Barátsági Hónap munkatervét. Az ülésen, melvet Csótó István, a megyei tanács elnökhelyettese nyitott meg, Goldmann Tibor, az MSZT megyei titkára ismertette a munkatervet. Ez a terv azt mutatja, hogy a Barátsági Hónap megyénk egész kultúréletét mozgásba hozza. Erre adtak biztosítékot a tömegszervezetek ielenlévő képviselői felszólalásaikban, melyek már a terv végrehajtásának módozatairól nyuitottak képet. OR. SCHLAMMADINOER f József orvos felszólalásában a következőket mondotta: „Mi orvosok tudjuk legjobban, mennyire mások, menyivel szebbek azok az életielenségek. melyeknek okait, összefüggéseit ménértiök.Ebből a megértésből táplálkozik a bizalom. Az MSZT éppen azon fáradozik, hosv a népek ..antennáit'* a kölcsönös bizalom hullámhosszára állítiák. abban a tudatban, hoev a magvar és szoviet nép barátsága meghozza gyümölcsét az emberiség békés lövői ének érdekében,“____ az Értekezleten! Daniss Győző, a Szigligeti Színház igazgatója. Illek József a Megyei Könyvtár vezetője. Török Lehel, a Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat titkára tettek Ígéretet arra. hogv az általuk képviselt szervek rendezvényeikkel iárulnak hozzá a Barátsági Hónán sikeréhez. A színház a „Dohányon vett kapitány“ c. operett bemutatásával. a könyvtár a gyermekek részére rendezett kétnyelvű mesedélelőttök és a könyvismertető ankétok szervezésével, a TTIT pedig több mint 30 ismeretterjesztő előadás megtartásával segíti elő a Barátsági Hónap sikerét. IA TANÁCS | szervei is segítséget adnak a Barátsági Hónán előkészítésére alakult Nemzeti Bizottságnak. Erre telt Ígéretet Vedrődi elvtárs. a megyei tanács mezőgazdasági osztálya nevében. Ezután még fokozottabban segitik maid n szoviet agrotechnikai eljárások széleskörű megismertetését. I A HOZZÁSZÓLÁSOK*] után megválasztották a Barátsági Hónap Nemzeti Bizottságát, és az operatív bizottságot, melv a hónap rendezvényeinek felelőse lesz. Amerihai lap oh Kínáról Egyes amerikai lapok úiabban olyan húrokat kezdenek pengetni, mintha az Egyesült Államok arra gondolna, hosv a Kínai Népköztársasággal szemben megváltoztatia eddigi politikáját. Drummond, a „New York Herald Tribune*’ washingtoni tudósítója utal arra. hogv magasállású külügyminisztériumi személyiségek véleménye szerint „talán nincs messze az idő. amikor az Egyesült Államok kívánatosnak fogia tartani a kommunista Kína elismerését és felvételét az ENSZ-be“. A tudósító szavai szerint hivatalos személyiségek szilárdnak kezdik látni a Kínai Népköztársaságban uralkodó rendszert. Úgy látiák. hogy „az teljes egészében ellenőrzi a szárazföldi Kínát‘‘ és „szóba se kerülhet hatásos belső ellenállás’*. A „Star“ című washingtoni lan szemleíróia szerint Eisenhower kormányának „tekintélyes tagiai1* hivatalos megnyilatkozásaikban célzásokat tesznek és „nyíltan suttogiák egymás között*’, hogv előnvös volna felvenni a diplomáciai kapcsolatokat Kínával és befogadni Kínát az ENSZ-be. A Reuter hírügvnökség providencei (Rhode Island állami tudósítóia közli, hoav Arthur Dean. a koreai tárgyalásokon résztvevő amerikai küldöttség vezetőie felhívta az amerikai hivatala köröket, változtassák meg az Egyesült Államok Kínával szemben folytatott politikáiét. Dean véleménye szerint. írja a tudósító, rózsaszínű szemüvegen át nézi a kialakult helyzetet az. aki még Csang Kai Sek-hez reményeket fűz. „Tulajdon reális érdekünkben más szemüveget kell kipróbálnunk“. — jelentette ki Dean. SZOLNOKI SÉTA ILIIKOR UTOLJÁRA sétáltam a szolnoki Tisza-parjon, még „hullatták levelüket az idő vén fái’’, még egy-egy későn lepergett virágszirom is küzdött aranyló-pirosan az enyészettel. Vörhenyesszínű avarszőnyeg süppedt a park padjai körül s a néma, bölcs lócákon összebújt szerelmesek búcsúztak a nyártól, gondoltak a következő májusra .., * Szokatlanul enyhe idő lett a nagy hideg után. A folyó közelében azonban éles szél csavar az ember orrába s míg harsány tüsszentéshez vesz lélegzetet, van ideje elmélkedni azon, hogy nem kell elbízni magunkat — január közepén vagyunk. Fenségesen nyugodt a hídról nézve a hófedte táj. Köröskörül a távolban eleven-kéken sötétlenek a nyáron hamvaszöld akácosok, füzesek. Szélesebb, kitártabb minden, mint agáron, de most is olyan barátságos. Az egész táj csillogó-villogó kristályokkal teleaggatott, sziporkázón fehér porcukorral befújt diadalkapunak tűnik: szülőföldünk, az Alföld fogad 'bennünket tárt karokkal a folyón túl. Lent a híd alatt homályoskék páncélba dermesztve a mi kedves Tiszánk. Ékalakban hömpölyögtek rajta a fagyasztó szelek kergette hópászmák, de most azok is megtorpantak. Mintegy varázsütésre fékezte mozdulatlanságba azokat is, meg a folyót is a fagy. Az erőtől duzzadó, „szőke” folyam „áll” ugyan, de látni, érezni, micsoda gigászi erővel fogja jégtakaróját a Ivét part. A JÉGTÜKÖR ALATT foly^ tatja örök útját a folyam s hallgatja a mellette elsuhanó partok, termékeny ölű földek meséjét. Mit mond a föld méhe ez ősi táj történetéről? Először is azt, hogy időtlen idők óta fontos települési hely volt ez a vidék. A csiszolt kőkorszaktól kezdve minden kor embere itthagyta emlékeit az utókornak. Az 1952-es tervépítkezések, természetátalaktíó földmunkák komoly régészeti leleteket hoztak felszínre az egész megyében, s különösen sokat a Tisza mentén. A tószegi leletek a bronzkorszak világába nyújtanak gazdag betekintést. E korszak különböző fokait egész Közép-Eu répában erről a községről nevezték el. Három-négyezeréves bronzkori urnák kerültek napvilágra. A kunmártoni gépállomás építkezésénél szintén bronzkori edényke bukkant elő a föld gyomrából, Öblös, laposan terebélyes tátihoz hasonlít. Két lábon áll, emberlábfejet formált alá az egykori műrész. A lábfej alatti talp szíjjal volt felerősítve. Ilyen lábbelit hordóit a bronzkori ember, A szarmata-jazig sírok, a tavaly Szandin feltárt 170 sírból álló gepida temető a hunkorszakból bizonyítja, hogy milyen jelentős átkelőhely volt Szolnok vidéke a honfoglalás, előtti időkben is. A sírokban gyönyörű mívű, drágaköves ékszereket, használati tárgyakat, pompás, díszes lószerszám-maradványokat találtak a furcsa, hegyeskoponyájű csontvázak mellett. Egy kis következtetés: a mi kun őseink is lovasnép voltak s mennyi érdekes vonás maradt meg a régi-régi időkből. Az állandóan útban lévő, vadászó, száguldozó lovasok nem lakóhelyük, sátruk szépítésével fejezték ki gazdagságukat, ízlésüket, hanem ruháik, használati tárgyaik csinosításával. A kun ember ma is szereti az egyszerű, tiszta lakást, viszont kedveli a nyalka ruhást, s nézd meg a termelőszövetkezetek, egyénileg dolgozó parasztok lovait, négyesíogatait. Messze földön híre van a „jójárású, jószerszámú'* lónak. A TISZA ÉS SZOLNOK város ^ élete összefonódott a történelem folyamán. Az Aranybulla mint sókikötőt említi Szolnokot, amelynek 1562-ben már állandó hídja volt. Megsárgult öreg fóliánsok, fakult térképeiről olvashatjuk le a város egykori képét. Messzire terjedő mocsarak, sűrű nádasok, madártanyás szittyók ölelték körül egykor a várost. A mocsárvilágban rakoncátlan kanyarokban folyt tova a Tisza. Halászok uralták a vizet, marhapásztorok legeltették kövér gulyáikat a dúsfüvű réteken. Ezer csapda, útvesztő várta itt a törököt, aki nem is nagyon merészkedett behatolni a mocsárrengetegbe. A sóért, tűzszerszámért folyó nem egészen kereskedelmi kapcsolatról sokat elárul többek között egy-egy súlyos, gyerekökölnyi vasgomb, amit a Damjanich-múzeumban láthatunk most. A turbánformájúra alakított buzogányfej török eredetre vall. T?SGI METSZETEK is idézik a történelmi emlékeket. A város első nyoma, a Zsigmond király építette vár, a Tisza és Zagyva között abból az időből való, amikor az urak egymás közt marakodtak a busás jövedelmet hozó vámjogért és só jogért. , Lehet, van olyan munkása a Szolnoki Fűrészüzemnek, akinek ősei már Zsigmond korában famunkából éltek. írásos emlék bizonyítja, hogy olyik esztendőben 300 ezer szálfa is leereszkedett Máramarosból tutajként, sóval megrakodva. A hősi múltra való emlékezés, a hazaszeretet dobogtatta meg a szép új Irodaház vagy a Duclos-utcai modern lakóházak építőinek szívét, amikor a földmunkálatoknál előbukkantak az egykori szolnoki vár külső bástyafalai, a vizesárok medre. Sokat tud mesélni gyermekeinek, unokáinak érzéseiről az a sztahanovista kőműves, akinek kalapácsa megcsendült a régi bástyafalakon vagy kezébe került egy kardpenge a 48-as szabadságharcok idejéből. KÖRÜLÖTTÜNK LÜKTET, dtt^ börög az ipari várossá lett Szolnok. Népi demokráciánk adta a város lakóinak, az egész országnak a Gépjavító Üzemet, a Cellulózegyárat, a Húsfeldolgozót, a Tejüzemet, a Vegyiműveket... Milyen nagyszerű múlt, micsoda felemelő érzés: — együtt látni az emberi fejlődés sok-sokezeréves dokumentumait, — tudni azt, hogy utunk a modem esztergagépekig — a pipaalakú fanyélre hánccsal odaerősített kőkapán keresztül vezetett. Szolnok régmúlt parasztjellggét ma már csak a „Tabán” egynéhány, ősi motívumokkal díszített háza őrzi. Hol van már innen a város új határa, széle, ahol a Vörös Csillag-úti bérházak épültek?! Maholnap testet ölt a Ságvári-út folytatásában épülő sugárút terve is. A Tisza túlsó partján, ahol régi lovasnépek hamvai porladnak, az új városrendezési terv szerint egyetemi negyed épül. Arra vezet az átmenőforgalom is, mert a folyó évezredes árterületén végleg az ember győzedelmeskedett. Tóth István A TEXASI POMPADOUROK Mialatt Houston húskonzervkirályai és olaimáanásai lázasan szaporítják tőkéiket, unatkozó feleségeik azzal foglalkoznak, hogy a város polgárainak „lojalitását” vizsgálják felül. Néhány száz nagyvilági hölgy százszázalékos amerikainak nyilvánította magát. A város többi 600.000 polgárát a gyanúsak rovatába írták be. A houstoni hölgyek szervezete által szított kommunista-ellenes hisztéria újabban elérte tetőfokát. Az ottani ..Post” című lap megállapítja. „Houstont a komiPúnizmusíól való páni félelem fogta el”. A texasi Pompadourok elsősorban a tanítók és tanárok ellen indítottak rohamot. A városi hatóság csaknem minden nap elcsap egy-egv tanítót, aki a houstoni asszonvklub szemében „gyanúsnak” tűnik. A hajsza legújabb áldozata mr. George Ebey. a városi iskolaszék jeles tagja. Az iskolaszék a középiskolákban tanulmányi versenyt akart rendezni, amelynek az ENSZ lett volna a témája. A 100 százalékos amerikai hölgyek klubja riadót fúvott. A klub vezetősége valamennyi tagiát felszólította, hogy haladéktalanul követeljen ..tisztogatási akciót”. 24 óra alatt ötszáz „klubtag” telefonált a városi hatóság vezetőinek. az iskolaszék tagjainak és követelte a verseny leállítását. A megriadt asszonyok ígv rikácsoltak a telefonba: „Minket tökéletes amerikai elvek irányítanak”. Mert a houstoni női klub nézete szerint az ENSZ-t szintén „megfertőzte a kommunizmus"’ A tisztviselők, akiket a telefonpergőtűz idegösszeomlással fenyegetett. végül beadták a derekukat, a versenyt lefújták és az iskolaszék tiszteletreméltó tagját, az erényes George Ebeyt. mint .állojálist” ' elbocsátották állásából. i Meghall M F. Skirjatov, a Kommunista Párt és a szovjet állam nagy harcosa A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁTÓL ÉS A SZOVJETUNIÓ MINISZTERTANÁCSÁTÓL A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága cs a Szovjetunió Minisztertanácsa mélv gyásszal közli., hogy január 18-án hosszas és súlyos betegség után elhunyt Matyej Fjodorovics Skirjatov elvtárs. a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága mellett működő Pártellenőrző Bizottság elnöke, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagia. a Kommunista Párt és a szovjet állam egyik legrégibb vezető személyisége Matvei Fjodorovics Skirjatov elvtárs egész életében pártunkat és a dolgozók ügyéért vívott harcot szolgálta. Halála a Kommunista Párt és a szovjet nép nagy vesztesége. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. A Szovjetunió Minisztertanácsa. M. F. Skirjatov elvtárs halála alkalmából gyászjelentést adott ki a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége is. Kormánybizottság alakult M. F. Skirjatov temetésének megszervezésére A Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártiának Központi Bizottsága elhatározta: M. A. Szuszlov (elnöki. N. M. Pegov. N. A. Mihailov és P. T. Komarov részvételével kormánybizottságot kell alakítani M. F. Skiriatov temetésének megszervezésére. A bizottság, amelv megszervezi M. F. Skirjatov elvtárs temetését, a következő közleményt adta ki: M. F. Skiriatov elvtárs koporsóiét a Szakszervezetek Háza Oszlopcsarnokában ravatalozták fel. A temetés napiát később közlik. M. F. Skirjatov, a Kommunista Párt és a szovjet állam kiváló alakja Moszkva. (TASZSZ) 1954. január 18-án hosszas és súlyos betegség után elhunyt a Kommunista Párt egyik legrégibb tagia. a kommunizmus naav ügyének önfeláldozó harcosa. Matvei Fiodorovics Skiriatov. M. F. Skiriatov 1883-ban született. szegénvDaraszt fia volt. 1906-ban belépett a Kommunista Pártba és komoly Dártmunkát végzett a konfekcióipari munkások körében. A cári rendőrség állandó megfigyelés alatt tartotta és többször letartóztatta. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom küszöbén Skiriatov elv-i társ a Bolsevista Szervezet elnökeként a munkásküldöttek Tulaj Szovjetjének Végrehajtó Bizottságában dolgozott. Az októberi fegyveres felkelés napjaiban a Tulai Katonai Forradalmi Bizottság tagia volt. 1918 augusztusában a Konfekcióipari Szakszervezet Központi Bi-i zottságának titkárává választották. Pártmunkát a Moszkvai Városi Pártbizottság tagjaként végzett. 1921-ben a Párt Központi Bizottságába került, ahol a Párt Központi Ellenőrző és Tisztogató Bizottságát vezette. A XI. Pártkongreszszuson a Központi Ellenőrző Bizottság tagiává választották. 1923-tól kezdve a Központi Ellenőrző Bizottság Elnökségének tagia volt. Skiriatov elvtársat többízben beválasztották a Szovjetunió Köz-i ponti Végrehajtó Bizottságába. Az SZKP XVII. kongresszusa Skiriatov elvtársat a Központi Bizottság mellett működő Pártellenőrző Bizottság tagiává választotta. A’ XVIII. Pártkongresszuson Skiriatov elvtársat beválasztották a Párt Központi Bizottságába. 1939-től 1952-ig a Központi Bizottság mellett működő Pártellenőrző Bizottság elnökrelvettese volt. A XIX. pártkongresszuson a Közoonti Bizottság tagiává választották és megerősítették a párt Ellenőrző Bizottság elnökének tisztében. Skiriatov elvtárs a Legfelső Tanács taeia volt. amellett tagia volt az OSZSZSZK Legfelső Tanácsának és a Moszkvai Városi Szovjetnél?. Matvei Fiodorovics Skiriatovot kiváló szolgálataiért háromszor Len in-renddel, továbbá a Szovjetunió érdemérmeivel tüntették ki. (MTI) Gyilasz lemondott a jugoszláv nemzetgyűlés elnöki tisztéről (MTI). Milovan Gyilasz, Jugoszlávia miniszterelnökhelyettese, — akit kizártak a „Jugoszláv Kommunisták Szövetségének“ Központi Bizottságából, kérte, hogy fogadják el a nemzetgyűlési elnöki tisztéről való lemondását. Nyugati hírügynökségek jelentése szerint a jugoszláv nemzetgyűlés legközelebbi, január 27-i ülésén foglalkozik Gyilasz lemondási kérelmével. £ Ez történt a nagyvilágban J P h e n j a n (TASZSZ). A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság dolgozói V. I. Lenin halála 30. évfordulójának megünneplésére készülnek. Phenjanban, Vonszanban, Szinuizsuban és az ország más városaiban a nagy Lenin életét és munkásságát ismertető fényképkiállításokat rendeznek. Különkiadásban jelent meg az emléknapra a Koreai-Szovjet Kulturális Kapcsolatokat Ápoló Társaság folyóirata. Valamennyi koreai lap közöl V. I. Lenin halálának 30. évfordulójával foglalkozó cikkeket. A köztársaság városaiban és falvaiban gyászemlék gyűléseket tartanak, * Oslo (TASZSZ). A „Friheten“ jelenti, hogy Oslóban január 16-án és 17-én megtartották Norvégia Kommunista Pártjának évi konferenciáját. A konferencia első napján Löviien, a párt elnöke tartott beszámolót. Hangsúlyozta, hogy feltétlenül mozgósítani kell Norvégiának az atlanti egyezménytől és annak a norvég népre háruló, a külföldi támaszpontokat és a katonai szolgálat meghosszabbítását jelentő következményeitől való megszabadtíásáért folyó harcra. * Delhi (TASZSZ). — Nagpurban végétért az Indiai Országos Béketanács háromnapos ülésszaka. Az ülésszak határozataiban az Indiai Országos Béketanács felhívja India népét, szálljon szembe az agreszszív pakisztáni-amerikai szövetséggel és „vívjon határozott, egységes harcot az egyezménnyel együttjáró veszélyek ellen“. * Berlin (TASZSZ). 1953. szeptember 6-án Adenauer a szövetségi gyűlési választások alkalmával kijelentette, hogy két szociáldemokrata — Schade és Schrott — tízezer—tízezer márkát kapott a Német Demokratikus Köztársaságból a választási hadjárat céljaira. A két szociáldemokrata rágalmazás miatt pert indított Adenauer ellen. A bonni esküdtek több mint négy hónapon keresztül húzták a pert, hogy végülis elejthessék. — Mint a „Westfaelische Rundschahu“ című lap közli, Adenauer kijelentette: hajlandó visszavonni a választási hadjárat idején Scharleval és Schrott-tal kapcsolatban tett kijelentéseit, * London (MTI), t— A „Daily Worker“ diplomáciai tudósítója jelenti: — Újabb fordulathoz érkezett az Egyesült Államok azon terve, hogy amerikai katonai támaszpontok hálózatát építi fel a középkeleten. Ezt világosan mutatta az a washingtoni hír, amely arról számolt be, hogy hadianyagokat szándékoznak küldeni Iraknak és Szaud-Arábiának, mivel mindkét ország tagja lesz az Egyesült Államok által tervezett katonai szervezetnek. *x* New York. (TASZSZ) A saitó közlése szerint Walter Reuther, a CIO elnöke nyilt levelet intézett Eisenhower elnökhöz, — amelyben felhívja a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államokban fokozódik a munkanélküliség — és felszólítja Eisenhowert, „hívjon össze mielőbb széles képviseleten alapuló értekezletet" az előállott helyzet megvizsgálására. >
