Szolnok Megyei Néplap, 1954. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-19 / 15. szám

1954 január 19. SZÓI.NO KIMEGY El NÉPLAP 8 Mérnök a törökmiklósi gépállomáson AZ UJESZTENDÖ első napjaiban egy mozgékony fiatalember kopog­tatott be a törökmiklósi gépállomás igazgatói szobájába. Messziről jctt, látszott, rajta, hogy soha sem járj még ezen a környéken. Gyors pil­lantással szemügyre vette az igaz­gató irodája előtti szobában dolgo­zókat, s mikor megfogta az ajtó kilincsét, egy kis izgalmat érzett. Olyanfajta szívdobogás fogta el, mint tavaly nyáron, mikor elbúcsú­zott barátaitól ,iskolatársaitól, hogy „nekivágjon az életnek”. Egy du­nántúli gépállomásra ment akkor gyakorlati munkára. Tapasztalato­kat gyűjtött, hogy elkészíthesse diplomatervét. Ez azóta már elké­szült és sikeresen meg is „védte ’. Mérnök lett. „Biztosan minden em­ber ilyen, mikor új környezetbe ismeretlen emberek közé kerül” —­­vigasztalta önmagát a jövevény és belépett az igazgató szobájába. Köszönt és bemutatkozott. — Morvái Lajos vagyok, gépészmér­nök — mondta és ahogy beszélni kezdett, eltűnt az izgatottsága, erős lett, mert eszébe jutott, hogy ő most a párt küldötte. A párttól kapott megbízatást, nagy, szép fel­adatot. Az igazgató — zömök, széles­­vállú, barátságos ember — szívesen fogadta. — MAR VÁRTUK az elvtársat mondta bemutatkozás után, majd hellyel kínálta vendégét. Hosszú ideig beszélgettek. Mikor a gépek­ről volt szó, a vendég egyre inkább érezte, hogy otthon van. Kint.nagy pelyhekben hullott a hó, a szom­szédos szobából áthallatszott az író­gép kopogása, s az igazgatói szo­bában egyre folyt a szó ... Morva' Lajos elvtárs, a törökmiklósi gépál­lomás új mérnöke pedig egyre job­ban érezte azoknak a szavaknak a fontosságát, amiket Budapesten mondtak neki, mikor útnakindult. „Kiváló szakemberekre van szük­sége a falunak. Olyanokra, akik szívvel-lélekkei segítik megvalósí­tani a párt és a kormány határoza­tát, s biztosítják a dolgozó paraszt­ság felemelkedését. A párt meg is ígérte a falu népének, hogy hama­rosan küldi az új szakembereket, ön már azok közé tartozik, akiket a párt küldött. S ezt ne feledje.” Morvái Lajos most értette meg igazán, milyen szép feladatot bíz­tak rá. A gépállomások megye; igazgatóságán tájékoztatták a tö­rökmiklósi gépállomáson lévő álla­potokról. Elmondták, hogy ez a gépállomás hosszú idő óta gyengén teljesíti tervét. Baj van a gépek ki­használásával. — Egyszóval ke­mény és nehéz munka vár az elv­társra — mondták. AZ IGAZGATÓVAL, majd ké­sőbb a vezető mechanikussal való beszélgetés után az volt az első dolga, hogy alaposan körülnézzen, s megismerkedjen a helyi viszonyok­kal. Megnézte, hány erőgéppel, mi­yen gépparkkal rendelkeznek. „At bogarászta” a tavalyi terveket, ér­deklődött a gépállomás legjobb dol­gozói felől. Alaposan tanulmá­nyozta azt a területet, amely a gép­állomás körzetéhez tartozik. Meg­állapította, hogy közel 30.000 hói­don kell működtetni majd gépeiket Tapasztalatait röviden összefog­lalta, s mikor a vezető mechanikus elvtárssal a gépjavjtóműhelyek fe.é mentek, így szólt: „Van itt min­den, s ha vannak is hibák, a jó munkának megvan a lehetősége '. . A törökmiklósi gépállomás első mérnöke tehát megkezdte munká­ját. Elvtársi és baráti segítséget ka­pott az igazgatótól, s a vezető me­chanikustól. Számára azonban kü­lönösen nagy örömet okozott az, hogy a traktorosok őszinte lelkese­déssel fogadták. „Megjött a gépész­­mérnökünk” — mondták nagy örömmel. Morvái Lajos pedig vizs­gaszemekkel nézett körül. Már az első napokban javasolta, hogy a kijavított Zetor és U 2-es motoro­kat gépszín hiányában védjék a rozsdásodástól. Megmondta ennek a módját is. EGYIK ESTE felkereste a trak­torosok alapfokú szakmai tanfolya­mát. Ott is több értékes szakmai dolgot ismertetett. Egy-két nap múlva már valamennyi traktoros, szerelő és a gépállomás valamennyi dolgozója megismerte. Reggeltől estig munkában van. Beszélget a dolgozókkal. Azok pedig örömmel állnak vele szóba, s kérik taná­csait. Az elmúlt napokban Orbán Ferenc szólította meg. „Mérnök elvtárs, már hónapok óta rágódok egy problémán. Van egy újításom a kévekötő aratógáp ponyvájának he­lyettesítésére. Arra kérem, beszél­jük meg ezt közösen.” — Morva: Lajos örömmel és nagyon boldogan ígérte meg a segítséget. A fiatal mérnök egyik napról a másikra úgy érezte, hogy szárnyai nőttek. Ezerfelé szeretett volna menni, mindenütt ott szeretett vol­na lenni, s mikor az első napokban a vezető mechanikus is bizalommal fordult hozzá tanácsért, úgy érezte, 'gy nagy családba került. NAGYON SZÉP megbízatása azonban észrevéteti vele a hibákat is. Látja, hogy a gépjavítással még eléggé elmaradtak. Az _ elmaradás pedig anyaghiány miatt követke­zett be leginkább. Uj, sokfajta pro­bléma elé került napról napra. Ez azonban nem csökkenti lelkesedé­sét. S mikor azt ígéri, hogy ebben az évben a gépek kapacitása növe­kedik. Az eddiginél jóval nagyobb segítséget adnak az egyénileg dol­gozó parasztoknak és a termelőszö­vetkezeteknek, akkor ezt nagyon komolyan mondja. Úgy, ahogyan azok az emberek beszélnek, akik ér­zik, hogy őket a dolgozó parasztok megsegítésére, a párt küldte a Sa­tuba. AZ IN IL UE \ Jó néhány éve nem volt ilyen hi­deg tél, — mint az idén. — Akármerre megyünk, idegenek, ismerősök arról pa­naszkodnak, hogy influenzásak voltak, vagy éppen most vannak benne, vagy azok lesznek. Rendelőjében kerestük fel dr. Gonda Margit orvosnőt és érdek­lődtünk a betegség felől. Mit nevezünk influenzának? ’ Fertőző betegség, mely a leg­újabb kutatások szerint nem ba­­cillusok, hanem a jóval kisebb ví­rusok által terjed. A kiköhögött, vagy kitüsszentett nyálrészecskék, hurutos orrváladék több méter tá­volságra elrepülve fertőz. Az egy­két napos lappangási idő után ma­gas 39—40 fokos láz következhet. Az orr, torok, légutak hurutoso­­dása később következik, de csak néhány napig tart, erős levertsé­get, fejfájást, a végtagok elnehe­­zedését, sok esetben fájdalmát érezzük. Miért van ilyenkor több megbetegedés, mint a többi évszakban? A hideg időjárás miatt védett helyen tartózkodunk. Nézzük meg a városokban működő nyilvános szórakozóhelyeket s mindenütt azt tapasztaljuk, hogy zsúfolva van­nak közönséggel. A szokottnál jóval több időt töltenek most a vendéglátó üzemekben, mert az időjárás mostohasága nem alkal­mas sétára, a kerthelviséeek sem működnek. Éppen ez a tömö­rülés, zsúfoltság segíti az influenza terjedését. Egy-egy • köhögés, tüsz­­szentés — mely betegtől szárma­zik, — egész környezetét képes megfertőzni, Hogyan lehet védekezni a megbetegedés ellen? Öltözködjünk az időjárásnak megfelelően. Tegyük szervezetün­ket ellenállóvá, mérsékelt élettel, kevés akoholíogyasztással, fogyasz­­szunk sok citromot és csipkebogyó­teát, mert ebben sok a C-vitamin. Ha családunk egyik tagja influen­zás, használjon külön poharat, evőeszközt, törülközőt, hogy ne ter­jedjenek tovább a vírusok. Külö­nösen fontos tennivalók vannak az üzemi konyháknál. Az étkező he­lyiség legyen kellően fűtve, az evőeszközöket, tányérokat, pohara­kat mosogatás után legalább 85 fokos melegvízzel öblítsük le és az asztalokat súroljuk le naponta forr<$ vízzel. Ha a munkahelyeken tömeges megbetegedés történik, nem csak a tisztaságra kell ügyel­nünk, hanem a fertőtlenítést is el kell végezni, mert a felső légutak váladékával szennyezett tárgyak, anyagok tovább terjesztik a beteg­Mi a legjobb gyógyszer az influenza ellen? Felejtsünk el minden babonát, „jó tanácsot11 és hallgassuk meg az orvos véleményét. Az influen­zának lehetnek járulékos megbe­tegedései is és sok esetben a házi „kikúrálás“, „jótanács“ súlyosbít­hatja az egyébként — pontos fel­ismerés esetén — nem veszedel­mes betegséget. Az elkezelés azon­ban tüdőgyulladáshoz is vezethet. Minden esetben tartsuk be az or­vos tanácsát, türelmesen feküd­jük ki «a betegséget, mert ezzel meggyorsítjuk a gyógyulást. Ma már elegendő és korszerű gyógy­szer áll rendelkezésünkre és azo­kat előírás szerint alkalmazva, — gyorsan visszakapja minden beteg egészségét. Egyet soha ne felejt­sünk el: vigyázzunk amennyire le­het egészségünkre, de kíméljük mások egészségét is. Ha influenzá­sak vagyunk, ne menjünk gyermek közelébe, köhögéskor használjunk zsebkendőt és ha lehetséges még a kézfogást is mellőzzük. dr. Gonda Margit a Tiszamcnti Vegyiművek üzemorvosa Észszerűbb íru sitii üléssel e’égFss ni a lakosság igényei a iiszaburai ieSMvesszüvs hezet A Tiszabura és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet jelenleg’ munkája nem felel meg a követel­ményeknek. Elsősorban a vezetést kell megjavítani, hogy a kormány­­programm megjelenése óta megnö­vekedett feladatokat megoldhassák. A tiszaburai és tiszaroffi szövetke­zet egyesülése után, mint megnö­vekedett, megerősödött szövetkezet kezdte meg működését s most még is azt kell mondanunk: Nem válto­zott semmit a szövetkezet mun­kája. Javítani kell a pénzgazdálkodást is, mert ez egyik alapja a munka jobbátételének. Többször előfor­dult, hogy az árudák dolgozói nem kapták meg a teljes fizetésüket. Az is megtörtént, hogy csak az alapfizetést folyósították í-észükre. a forgalom után járó prémium ösz­­szegét pedig — hivatkozva külön­böző kifogásokra — nem fizették ki. Nem tartják be a pénzügyi fe­gyelmet sem, így történhetett meg. hogy a tiszaroffi kisáruház kasszájá­ban 5693 forint értékű elszámo­latlan „bőn” hevert több mint egy hónapig. Ezt az összeget a bolt forgalmából vonták el. Zavart okoz az áruellátásban az is. hogy nem vezetik az egyszámla­­nyilvántartást, s ezért nem tudják, mennyi pénzük van árubeszerzésre Az ellenőrzés hiánya miatt a bolt­vezetők aránytalanul nagy megren­deléseket eszközölnek, s így szinte „befagyasztják” a szövetkezet pén­zét. Egyik megrendelés szerint 500 méter flanellt kértek — 15 ezpr fo­rint értékben, pedig ez a mennyi­ség jóval nagyobb árudának is ele­gendő lenne. A helytelen megren­delések miatt sok áru fekszik hó­napokig a raktárakban. Most is 150 pár flór harisnya, 150 darab férfi kloítnadrág, 40 méter piros düftin és még sok más áruféle­ség van felhalmozva s ugyan­akkor a téli időszakban kere­sett cikkekből hiány mutatko­zik. Csak példának említem meg: meleg sí-sapkából 10 da­rab, női melegnadrágból 10 da­rab és svájci kötöttnadrágból csupán 5 darab szerepelt a megrendelő lapon, mert pénzhiány miatt többet nem rendelhettek. A város és falu közötti árufor­galmi kapcsolat, kifejlesztése fon­tos feladat és igen komoly munkát követel szövetkezeteink dolgozói­tól. A mezőgazdasági termelés fej­lesztéséről szóló párt- és kormány­­határozat maradéktalan végrehaj­tását nagyban elősegíti, ha a falu dolgozóit igényeiknek megfelelő áruval látjuk el. Ennek a feladat­nak megoldásához sokkal jobb munka szükséges, mint amilyet a tiszaburai vezetőség végzett. Sürgő­sen javítsák hát ki az eddigi hibá­kat. Csáti Lajos MÉSZÖV, Szolnok fik wmm§ Becsüljék meg a Néplap előfizetőket Több dolgozót érintő ki tudtam volna fizetni hogy egy-két napi kés panaszt kívánok szóvá- a lapot, de akkor nem sásért mindjárt leállí. tenni a Néplapon ke- jött a kézbesítő, s az- tották a lapot, resztül. Tudvalévő, hoav óta sem őt. sem az ui- a fenti panaszt nes a sajtóelőfizetési díiat ságot nem láttam. kém mondta el Paál minden hónap 28-lg A lapot nagvon sze- Lajos. Kérem a szer-* kell eszközölni. ..Igen retem. Az hiányzik ne- kesztőséget. nézzen am - mondta PaalLa- kém és családomnak is. gáaoknak mert ezt né< jós, Szolnok. József At- Most kénytelen vagyok zetern szerint sürgősen tila-út 45. sz. alatti la- példányonként vásárol- orvosolni kell. kos — nekem decem- ni január 27-ig. akkor EHRLICH ZOLTÁN bér 27-én nem volt óén- újból előfizetek.” levelező, zem. December 28-án Nem tudom, helyes-e. Szolnok Paál Lajos elvtárs felvetése jogos és nem egyedülálló. Szolnok-* ró!, de a megye minden részéről érkeznek hasonló panaszok a szer­kesztőséghez és a kiadóhivatalhoz. Sok postás kézbesítő nem kísérli meg második ízben az esedékes dijak beinkasszálását, — hanem az előfizető tudta nélkül leállítja a lapot. Sok új előfizető panaszkodik azért, hogy rendelése ellenére sem kapja az újságot. Pl. Tiszatenyőn 28 előfizetőnek nem indítottak új­ságot, — mert nem szedték be az előfizetési díjat. Tiszafüreden a hirlapfelelős 8 napig asztala fiókjában tartotta a megrendelőlapokat. „Ismerem a megrendelőket, azok úgysem fizetnek“ — mondotta. — Mezőtúron a külterületi kézbesítő nem hajlandó az „Uj Élet“ tsz brigádtanyájára kivinni az újságot, csak a tsz irodájába. Sok kézbesítő felelőtlenül végzi munkáját. Szolokon Kovács János minősíthetetlenül durva az előfizetőkkel. Búzás Miklós a reg­gel átvett újságokat csak délután, vagy másnap reggel juttatja cl a megrendelőkhöz. A tapasztalat azt mutatja, hogy a postás dolgozók felé nem megfelelő az ellenőrzés. A szolnoki hirfapcsoport vezetője 3 éven át nem tudott időt „szakítani" arra, hogy egy-egy előfizetőt felkeresve, igyekezett volna a hibákat kijavítani. Több hivatalvezető, hírlapfe­­ielős tehernek érzi a sajtóval való foglalkozást. Nem mentes a hibáktól a Posta Központi Ilirlapirodája sem. Mintegy háromszáz azoknak a megrendelőknek a száma, — akik a KHI-in keresztül rendelt újságokat január 10-én még nem kapták meg. A sajtó terjesztése le’kiismeretes munkát kíván a posta dolgo­zóitól. De ezt kívánják a különböző lapok_előfizetői is. Paál Lajos és sok más előfizető panaszai azt bizonyítják, hogy sok helyen nem végeznek jó munkát a postás kézbesítők. Igaz, vannak jó dolgozók is. Kiss Antal szolnoki. Budai és Lukács jászárokszállási, Sindel és Pintér kunmártoni kézbesítők dicséretet érdemelnek. Példát vehet­nek tőlük a rosszul dolgozók. Ideje lenne, ha a debreceni Postaigazgatóság, vagy a Posta Ve­zérigazgatóság illetékes osztálya úgy szervezné meg a munkát, hogy a fenti panaszok mielőbb megszűnjenek. O omlóbokon járó védő lábbeli A tiszaugi gépállomás dolgozói­nak nagyobb százaléka 9—10 lem­ről jár be a munkahelyre. Ki vo­nattal, ki gyalog, mert a kerékpá­rozás lehetetlen a hideg idő és ha­vazások beállta miatt. Nem ritka eset, mikor igazolatlanul hiányza­nak, azzal az indokkal, hogy a lábbelit kellett megjavíttatni, ami a KTSZ-nél ólomlábakon jár. A szőrcsizmák 1954. év első negye­dére vannak beütemezve, de még ezidáig nem kaptuk meg és ez is nehezíti a javítási tervünk végre­hajtását. Az első negyedév már­cius 31-ig tart, de jó meleg, védő lábbelikre most lenne szükség. A Néplap hasábjain keresztül arra kérem az illetékes szerveket, has­sanak oda, hogy jogos kérelmünk minél hamarabb valóra váljon. Elvtársi üdvözlettel: Lén árt Géza traktorvezető, Tiszaug, gépállomás. Mikor kapjuk meg a füsfesöveket 1953 október 15-én megrendeltük a kálv­­hacsöveket a szolnoki Vas- és Műszaki Nagy­kereskedelmi Vállalat­tól iskolánk részére. A vállalat postafordultá­val azt a választ adta. hogy közület részére csak utalvány ellené­ben szolgáltathatja ki a kért árut. Hosszú vá­rakozás után vé°re de­cember elején megkap­tuk az utalványt, s december 2-án már meg is rendeltük ismét a füstcsöveket a keres­kedelmi vállalatnál, de máig sem kaptuk meg azokat. A vállalatnál érdeklődtünk a kése­delem oka felől, ahol azt a választ kaptuk, hogy vasúti kocsik hiá­nya miatt nem szállí­tanak a gyártó üzejnek. Iskolánk tanulói nem csak a tanulásban vé­geznek ió munkát- de a vasgvüitésből is min­den alkalommal dere­kasan kivették részü­ket. Legutóbb pl. 40 mázsa vasat gyűjtöt­tek. Jobbat érdemlőé­nek hát. minthogy fa-Ismét a KIK gyoskodniok kelljen 32 iskolában. Emellett a szállítás késedelmes­sége veszélyezteti az erre a célra kapott be­ruházási keretünket is. mert az év elmúltával elvész. Kérjük háj. sür­gősen legyenek segítsé­günkre illetékesek ab­ban. hogy a nekünk ki­utalt. s már régen meg­rendelt füstcsövet vég­re megkapjuk. Macs! Sándor ált. isk. igazgató Pusztamonostor Már több esetben olvastam a la­pokban. hoav a KIK vezetősége, házkezelősése hanyag és nem törő­dik a bérlók panaszaival. Mielőtt az alábbi esetet megírom, megemlítem, hoav nem a KIK al­kalmazásában állok, csak nekik dolgozom. 1954. január 14-én a Mártírok­­útia 2. sz. házba mentem dolgozni. Az eevik bárlő panaszolta, hoav mikor a WC-tartálvt meghúzzák, zörgésszerű zait ad. és a konyhai kagylónál a víz nem folvik le. Ismertettem a bérlővel, hogv e munka elvégzése nem tartozik szo­rosan a KIK hatáskörébe, mert a falon kívüli hibákat a bérlők tar­toznak meeiavíttatni. — mivel használati rongálódás. De mert a házban voltam, megnéztem, és gondoltam, .ha már megnéztem, meg is csinálom. Hozzáfogok a ínunkéhoz, köz­­be-n odarohan hozzám a társbérlő és kiabálva nekem esik. hogy „ma­ga nem akarja a munkát megcsi­nálni?“ Szépen, érthetően neki is el akarom mondani, hogy mi a helyzet, de csak kiabál: vegvem ttidcmésMl. bngv nem hajlandó to­vább tűrni a zörejt, immár eev éve. hogy zörög a tartály és maid megmutatja: kiteteti a Szabad Nép­be: vcevem tudomásul, hoav szín­házi dolgozó, s nem tűri tovább. Értésére adtam, hogv nincs oka a veszekedésnek, örüljön. hogy olyan munkát elvégzek, amit a KIK nem köteles megcsináltatni. Nagvon sok dolgozó van a város területén, aki szívesen eltűrné egv kis zörejt, csak víz volna a lakás­ban. Ezt csak azért írtam meg. mert van egy régi közmondás: -Nem mindig annak van igaza. — aki hangos,“ Vajli István szerelő. Szolnok HIRDESSEN L Szolnohmegyei NÉPLAP-».» i Az Útfenntartó Vállalat elmaradt terve tejesítésével Az Útfenntartó Vál­lalatra nagy feladatok várnak ebben az évben Is. Amint az időjárási viszonyok megengedik, egy sor karbantartást és felújítást kell elvé­gezniük megyénk úthá­lózatán. Az ú.i esztendőben azonban nem jól indul p nrmln p vá'Hsilsifffá.'!. Január első tíz napjá­ban értéktervüket mindössze 94 százalék­ra teljesítették. Megne­hezítette a munkát a havazások és a rossz időjárás miatti szállí­tási nehézség. Nem tu­dott komoly értéket termelni a vállalat a közutak hótakarításá­val =®m. Az akadályok ellené­re is keménvebben kel­lett volna azonban har­colni az Útfenntartó ve­zetőinek a tervek ma­radéktalan teljesítésé­ért. Dicséretére válik a vállalatnak. hogy a munkások létszámához viszonyított termelési tervét 139.7 százalékra telie^vtet+e.

Next

/
Thumbnails
Contents