Szolnok Megyei Néplap, 1954. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-19 / 15. szám
1954 január 19. SZÓI.NO KIMEGY El NÉPLAP 8 Mérnök a törökmiklósi gépállomáson AZ UJESZTENDÖ első napjaiban egy mozgékony fiatalember kopogtatott be a törökmiklósi gépállomás igazgatói szobájába. Messziről jctt, látszott, rajta, hogy soha sem járj még ezen a környéken. Gyors pillantással szemügyre vette az igazgató irodája előtti szobában dolgozókat, s mikor megfogta az ajtó kilincsét, egy kis izgalmat érzett. Olyanfajta szívdobogás fogta el, mint tavaly nyáron, mikor elbúcsúzott barátaitól ,iskolatársaitól, hogy „nekivágjon az életnek”. Egy dunántúli gépállomásra ment akkor gyakorlati munkára. Tapasztalatokat gyűjtött, hogy elkészíthesse diplomatervét. Ez azóta már elkészült és sikeresen meg is „védte ’. Mérnök lett. „Biztosan minden ember ilyen, mikor új környezetbe ismeretlen emberek közé kerül” —vigasztalta önmagát a jövevény és belépett az igazgató szobájába. Köszönt és bemutatkozott. — Morvái Lajos vagyok, gépészmérnök — mondta és ahogy beszélni kezdett, eltűnt az izgatottsága, erős lett, mert eszébe jutott, hogy ő most a párt küldötte. A párttól kapott megbízatást, nagy, szép feladatot. Az igazgató — zömök, szélesvállú, barátságos ember — szívesen fogadta. — MAR VÁRTUK az elvtársat mondta bemutatkozás után, majd hellyel kínálta vendégét. Hosszú ideig beszélgettek. Mikor a gépekről volt szó, a vendég egyre inkább érezte, hogy otthon van. Kint.nagy pelyhekben hullott a hó, a szomszédos szobából áthallatszott az írógép kopogása, s az igazgatói szobában egyre folyt a szó ... Morva' Lajos elvtárs, a törökmiklósi gépállomás új mérnöke pedig egyre jobban érezte azoknak a szavaknak a fontosságát, amiket Budapesten mondtak neki, mikor útnakindult. „Kiváló szakemberekre van szüksége a falunak. Olyanokra, akik szívvel-lélekkei segítik megvalósítani a párt és a kormány határozatát, s biztosítják a dolgozó parasztság felemelkedését. A párt meg is ígérte a falu népének, hogy hamarosan küldi az új szakembereket, ön már azok közé tartozik, akiket a párt küldött. S ezt ne feledje.” Morvái Lajos most értette meg igazán, milyen szép feladatot bíztak rá. A gépállomások megye; igazgatóságán tájékoztatták a törökmiklósi gépállomáson lévő állapotokról. Elmondták, hogy ez a gépállomás hosszú idő óta gyengén teljesíti tervét. Baj van a gépek kihasználásával. — Egyszóval kemény és nehéz munka vár az elvtársra — mondták. AZ IGAZGATÓVAL, majd később a vezető mechanikussal való beszélgetés után az volt az első dolga, hogy alaposan körülnézzen, s megismerkedjen a helyi viszonyokkal. Megnézte, hány erőgéppel, miyen gépparkkal rendelkeznek. „At bogarászta” a tavalyi terveket, érdeklődött a gépállomás legjobb dolgozói felől. Alaposan tanulmányozta azt a területet, amely a gépállomás körzetéhez tartozik. Megállapította, hogy közel 30.000 hóidon kell működtetni majd gépeiket Tapasztalatait röviden összefoglalta, s mikor a vezető mechanikus elvtárssal a gépjavjtóműhelyek fe.é mentek, így szólt: „Van itt minden, s ha vannak is hibák, a jó munkának megvan a lehetősége '. . A törökmiklósi gépállomás első mérnöke tehát megkezdte munkáját. Elvtársi és baráti segítséget kapott az igazgatótól, s a vezető mechanikustól. Számára azonban különösen nagy örömet okozott az, hogy a traktorosok őszinte lelkesedéssel fogadták. „Megjött a gépészmérnökünk” — mondták nagy örömmel. Morvái Lajos pedig vizsgaszemekkel nézett körül. Már az első napokban javasolta, hogy a kijavított Zetor és U 2-es motorokat gépszín hiányában védjék a rozsdásodástól. Megmondta ennek a módját is. EGYIK ESTE felkereste a traktorosok alapfokú szakmai tanfolyamát. Ott is több értékes szakmai dolgot ismertetett. Egy-két nap múlva már valamennyi traktoros, szerelő és a gépállomás valamennyi dolgozója megismerte. Reggeltől estig munkában van. Beszélget a dolgozókkal. Azok pedig örömmel állnak vele szóba, s kérik tanácsait. Az elmúlt napokban Orbán Ferenc szólította meg. „Mérnök elvtárs, már hónapok óta rágódok egy problémán. Van egy újításom a kévekötő aratógáp ponyvájának helyettesítésére. Arra kérem, beszéljük meg ezt közösen.” — Morva: Lajos örömmel és nagyon boldogan ígérte meg a segítséget. A fiatal mérnök egyik napról a másikra úgy érezte, hogy szárnyai nőttek. Ezerfelé szeretett volna menni, mindenütt ott szeretett volna lenni, s mikor az első napokban a vezető mechanikus is bizalommal fordult hozzá tanácsért, úgy érezte, 'gy nagy családba került. NAGYON SZÉP megbízatása azonban észrevéteti vele a hibákat is. Látja, hogy a gépjavítással még eléggé elmaradtak. Az _ elmaradás pedig anyaghiány miatt következett be leginkább. Uj, sokfajta probléma elé került napról napra. Ez azonban nem csökkenti lelkesedését. S mikor azt ígéri, hogy ebben az évben a gépek kapacitása növekedik. Az eddiginél jóval nagyobb segítséget adnak az egyénileg dolgozó parasztoknak és a termelőszövetkezeteknek, akkor ezt nagyon komolyan mondja. Úgy, ahogyan azok az emberek beszélnek, akik érzik, hogy őket a dolgozó parasztok megsegítésére, a párt küldte a Satuba. AZ IN IL UE \ Jó néhány éve nem volt ilyen hideg tél, — mint az idén. — Akármerre megyünk, idegenek, ismerősök arról panaszkodnak, hogy influenzásak voltak, vagy éppen most vannak benne, vagy azok lesznek. Rendelőjében kerestük fel dr. Gonda Margit orvosnőt és érdeklődtünk a betegség felől. Mit nevezünk influenzának? ’ Fertőző betegség, mely a legújabb kutatások szerint nem bacillusok, hanem a jóval kisebb vírusok által terjed. A kiköhögött, vagy kitüsszentett nyálrészecskék, hurutos orrváladék több méter távolságra elrepülve fertőz. Az egykét napos lappangási idő után magas 39—40 fokos láz következhet. Az orr, torok, légutak hurutosodása később következik, de csak néhány napig tart, erős levertséget, fejfájást, a végtagok elnehezedését, sok esetben fájdalmát érezzük. Miért van ilyenkor több megbetegedés, mint a többi évszakban? A hideg időjárás miatt védett helyen tartózkodunk. Nézzük meg a városokban működő nyilvános szórakozóhelyeket s mindenütt azt tapasztaljuk, hogy zsúfolva vannak közönséggel. A szokottnál jóval több időt töltenek most a vendéglátó üzemekben, mert az időjárás mostohasága nem alkalmas sétára, a kerthelviséeek sem működnek. Éppen ez a tömörülés, zsúfoltság segíti az influenza terjedését. Egy-egy • köhögés, tüszszentés — mely betegtől származik, — egész környezetét képes megfertőzni, Hogyan lehet védekezni a megbetegedés ellen? Öltözködjünk az időjárásnak megfelelően. Tegyük szervezetünket ellenállóvá, mérsékelt élettel, kevés akoholíogyasztással, fogyaszszunk sok citromot és csipkebogyóteát, mert ebben sok a C-vitamin. Ha családunk egyik tagja influenzás, használjon külön poharat, evőeszközt, törülközőt, hogy ne terjedjenek tovább a vírusok. Különösen fontos tennivalók vannak az üzemi konyháknál. Az étkező helyiség legyen kellően fűtve, az evőeszközöket, tányérokat, poharakat mosogatás után legalább 85 fokos melegvízzel öblítsük le és az asztalokat súroljuk le naponta forr<$ vízzel. Ha a munkahelyeken tömeges megbetegedés történik, nem csak a tisztaságra kell ügyelnünk, hanem a fertőtlenítést is el kell végezni, mert a felső légutak váladékával szennyezett tárgyak, anyagok tovább terjesztik a betegMi a legjobb gyógyszer az influenza ellen? Felejtsünk el minden babonát, „jó tanácsot11 és hallgassuk meg az orvos véleményét. Az influenzának lehetnek járulékos megbetegedései is és sok esetben a házi „kikúrálás“, „jótanács“ súlyosbíthatja az egyébként — pontos felismerés esetén — nem veszedelmes betegséget. Az elkezelés azonban tüdőgyulladáshoz is vezethet. Minden esetben tartsuk be az orvos tanácsát, türelmesen feküdjük ki «a betegséget, mert ezzel meggyorsítjuk a gyógyulást. Ma már elegendő és korszerű gyógyszer áll rendelkezésünkre és azokat előírás szerint alkalmazva, — gyorsan visszakapja minden beteg egészségét. Egyet soha ne felejtsünk el: vigyázzunk amennyire lehet egészségünkre, de kíméljük mások egészségét is. Ha influenzásak vagyunk, ne menjünk gyermek közelébe, köhögéskor használjunk zsebkendőt és ha lehetséges még a kézfogást is mellőzzük. dr. Gonda Margit a Tiszamcnti Vegyiművek üzemorvosa Észszerűbb íru sitii üléssel e’égFss ni a lakosság igényei a iiszaburai ieSMvesszüvs hezet A Tiszabura és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet jelenleg’ munkája nem felel meg a követelményeknek. Elsősorban a vezetést kell megjavítani, hogy a kormányprogramm megjelenése óta megnövekedett feladatokat megoldhassák. A tiszaburai és tiszaroffi szövetkezet egyesülése után, mint megnövekedett, megerősödött szövetkezet kezdte meg működését s most még is azt kell mondanunk: Nem változott semmit a szövetkezet munkája. Javítani kell a pénzgazdálkodást is, mert ez egyik alapja a munka jobbátételének. Többször előfordult, hogy az árudák dolgozói nem kapták meg a teljes fizetésüket. Az is megtörtént, hogy csak az alapfizetést folyósították í-észükre. a forgalom után járó prémium öszszegét pedig — hivatkozva különböző kifogásokra — nem fizették ki. Nem tartják be a pénzügyi fegyelmet sem, így történhetett meg. hogy a tiszaroffi kisáruház kasszájában 5693 forint értékű elszámolatlan „bőn” hevert több mint egy hónapig. Ezt az összeget a bolt forgalmából vonták el. Zavart okoz az áruellátásban az is. hogy nem vezetik az egyszámlanyilvántartást, s ezért nem tudják, mennyi pénzük van árubeszerzésre Az ellenőrzés hiánya miatt a boltvezetők aránytalanul nagy megrendeléseket eszközölnek, s így szinte „befagyasztják” a szövetkezet pénzét. Egyik megrendelés szerint 500 méter flanellt kértek — 15 ezpr forint értékben, pedig ez a mennyiség jóval nagyobb árudának is elegendő lenne. A helytelen megrendelések miatt sok áru fekszik hónapokig a raktárakban. Most is 150 pár flór harisnya, 150 darab férfi kloítnadrág, 40 méter piros düftin és még sok más áruféleség van felhalmozva s ugyanakkor a téli időszakban keresett cikkekből hiány mutatkozik. Csak példának említem meg: meleg sí-sapkából 10 darab, női melegnadrágból 10 darab és svájci kötöttnadrágból csupán 5 darab szerepelt a megrendelő lapon, mert pénzhiány miatt többet nem rendelhettek. A város és falu közötti áruforgalmi kapcsolat, kifejlesztése fontos feladat és igen komoly munkát követel szövetkezeteink dolgozóitól. A mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat maradéktalan végrehajtását nagyban elősegíti, ha a falu dolgozóit igényeiknek megfelelő áruval látjuk el. Ennek a feladatnak megoldásához sokkal jobb munka szükséges, mint amilyet a tiszaburai vezetőség végzett. Sürgősen javítsák hát ki az eddigi hibákat. Csáti Lajos MÉSZÖV, Szolnok fik wmm§ Becsüljék meg a Néplap előfizetőket Több dolgozót érintő ki tudtam volna fizetni hogy egy-két napi kés panaszt kívánok szóvá- a lapot, de akkor nem sásért mindjárt leállí. tenni a Néplapon ke- jött a kézbesítő, s az- tották a lapot, resztül. Tudvalévő, hoav óta sem őt. sem az ui- a fenti panaszt nes a sajtóelőfizetési díiat ságot nem láttam. kém mondta el Paál minden hónap 28-lg A lapot nagvon sze- Lajos. Kérem a szer-* kell eszközölni. ..Igen retem. Az hiányzik ne- kesztőséget. nézzen am - mondta PaalLa- kém és családomnak is. gáaoknak mert ezt né< jós, Szolnok. József At- Most kénytelen vagyok zetern szerint sürgősen tila-út 45. sz. alatti la- példányonként vásárol- orvosolni kell. kos — nekem decem- ni január 27-ig. akkor EHRLICH ZOLTÁN bér 27-én nem volt óén- újból előfizetek.” levelező, zem. December 28-án Nem tudom, helyes-e. Szolnok Paál Lajos elvtárs felvetése jogos és nem egyedülálló. Szolnok-* ró!, de a megye minden részéről érkeznek hasonló panaszok a szerkesztőséghez és a kiadóhivatalhoz. Sok postás kézbesítő nem kísérli meg második ízben az esedékes dijak beinkasszálását, — hanem az előfizető tudta nélkül leállítja a lapot. Sok új előfizető panaszkodik azért, hogy rendelése ellenére sem kapja az újságot. Pl. Tiszatenyőn 28 előfizetőnek nem indítottak újságot, — mert nem szedték be az előfizetési díjat. Tiszafüreden a hirlapfelelős 8 napig asztala fiókjában tartotta a megrendelőlapokat. „Ismerem a megrendelőket, azok úgysem fizetnek“ — mondotta. — Mezőtúron a külterületi kézbesítő nem hajlandó az „Uj Élet“ tsz brigádtanyájára kivinni az újságot, csak a tsz irodájába. Sok kézbesítő felelőtlenül végzi munkáját. Szolokon Kovács János minősíthetetlenül durva az előfizetőkkel. Búzás Miklós a reggel átvett újságokat csak délután, vagy másnap reggel juttatja cl a megrendelőkhöz. A tapasztalat azt mutatja, hogy a postás dolgozók felé nem megfelelő az ellenőrzés. A szolnoki hirfapcsoport vezetője 3 éven át nem tudott időt „szakítani" arra, hogy egy-egy előfizetőt felkeresve, igyekezett volna a hibákat kijavítani. Több hivatalvezető, hírlapfeielős tehernek érzi a sajtóval való foglalkozást. Nem mentes a hibáktól a Posta Központi Ilirlapirodája sem. Mintegy háromszáz azoknak a megrendelőknek a száma, — akik a KHI-in keresztül rendelt újságokat január 10-én még nem kapták meg. A sajtó terjesztése le’kiismeretes munkát kíván a posta dolgozóitól. De ezt kívánják a különböző lapok_előfizetői is. Paál Lajos és sok más előfizető panaszai azt bizonyítják, hogy sok helyen nem végeznek jó munkát a postás kézbesítők. Igaz, vannak jó dolgozók is. Kiss Antal szolnoki. Budai és Lukács jászárokszállási, Sindel és Pintér kunmártoni kézbesítők dicséretet érdemelnek. Példát vehetnek tőlük a rosszul dolgozók. Ideje lenne, ha a debreceni Postaigazgatóság, vagy a Posta Vezérigazgatóság illetékes osztálya úgy szervezné meg a munkát, hogy a fenti panaszok mielőbb megszűnjenek. O omlóbokon járó védő lábbeli A tiszaugi gépállomás dolgozóinak nagyobb százaléka 9—10 lemről jár be a munkahelyre. Ki vonattal, ki gyalog, mert a kerékpározás lehetetlen a hideg idő és havazások beállta miatt. Nem ritka eset, mikor igazolatlanul hiányzanak, azzal az indokkal, hogy a lábbelit kellett megjavíttatni, ami a KTSZ-nél ólomlábakon jár. A szőrcsizmák 1954. év első negyedére vannak beütemezve, de még ezidáig nem kaptuk meg és ez is nehezíti a javítási tervünk végrehajtását. Az első negyedév március 31-ig tart, de jó meleg, védő lábbelikre most lenne szükség. A Néplap hasábjain keresztül arra kérem az illetékes szerveket, hassanak oda, hogy jogos kérelmünk minél hamarabb valóra váljon. Elvtársi üdvözlettel: Lén árt Géza traktorvezető, Tiszaug, gépállomás. Mikor kapjuk meg a füsfesöveket 1953 október 15-én megrendeltük a kálvhacsöveket a szolnoki Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalattól iskolánk részére. A vállalat postafordultával azt a választ adta. hogy közület részére csak utalvány ellenében szolgáltathatja ki a kért árut. Hosszú várakozás után vé°re december elején megkaptuk az utalványt, s december 2-án már meg is rendeltük ismét a füstcsöveket a kereskedelmi vállalatnál, de máig sem kaptuk meg azokat. A vállalatnál érdeklődtünk a késedelem oka felől, ahol azt a választ kaptuk, hogy vasúti kocsik hiánya miatt nem szállítanak a gyártó üzejnek. Iskolánk tanulói nem csak a tanulásban végeznek ió munkát- de a vasgvüitésből is minden alkalommal derekasan kivették részüket. Legutóbb pl. 40 mázsa vasat gyűjtöttek. Jobbat érdemlőének hát. minthogy fa-Ismét a KIK gyoskodniok kelljen 32 iskolában. Emellett a szállítás késedelmessége veszélyezteti az erre a célra kapott beruházási keretünket is. mert az év elmúltával elvész. Kérjük háj. sürgősen legyenek segítségünkre illetékesek abban. hogy a nekünk kiutalt. s már régen megrendelt füstcsövet végre megkapjuk. Macs! Sándor ált. isk. igazgató Pusztamonostor Már több esetben olvastam a lapokban. hoav a KIK vezetősége, házkezelősése hanyag és nem törődik a bérlók panaszaival. Mielőtt az alábbi esetet megírom, megemlítem, hoav nem a KIK alkalmazásában állok, csak nekik dolgozom. 1954. január 14-én a Mártírokútia 2. sz. házba mentem dolgozni. Az eevik bárlő panaszolta, hoav mikor a WC-tartálvt meghúzzák, zörgésszerű zait ad. és a konyhai kagylónál a víz nem folvik le. Ismertettem a bérlővel, hogv e munka elvégzése nem tartozik szorosan a KIK hatáskörébe, mert a falon kívüli hibákat a bérlők tartoznak meeiavíttatni. — mivel használati rongálódás. De mert a házban voltam, megnéztem, és gondoltam, .ha már megnéztem, meg is csinálom. Hozzáfogok a ínunkéhoz, közbe-n odarohan hozzám a társbérlő és kiabálva nekem esik. hogy „maga nem akarja a munkát megcsinálni?“ Szépen, érthetően neki is el akarom mondani, hogy mi a helyzet, de csak kiabál: vegvem ttidcmésMl. bngv nem hajlandó tovább tűrni a zörejt, immár eev éve. hogy zörög a tartály és maid megmutatja: kiteteti a Szabad Népbe: vcevem tudomásul, hoav színházi dolgozó, s nem tűri tovább. Értésére adtam, hogv nincs oka a veszekedésnek, örüljön. hogy olyan munkát elvégzek, amit a KIK nem köteles megcsináltatni. Nagvon sok dolgozó van a város területén, aki szívesen eltűrné egv kis zörejt, csak víz volna a lakásban. Ezt csak azért írtam meg. mert van egy régi közmondás: -Nem mindig annak van igaza. — aki hangos,“ Vajli István szerelő. Szolnok HIRDESSEN L Szolnohmegyei NÉPLAP-».» i Az Útfenntartó Vállalat elmaradt terve tejesítésével Az Útfenntartó Vállalatra nagy feladatok várnak ebben az évben Is. Amint az időjárási viszonyok megengedik, egy sor karbantartást és felújítást kell elvégezniük megyénk úthálózatán. Az ú.i esztendőben azonban nem jól indul p nrmln p vá'Hsilsifffá.'!. Január első tíz napjában értéktervüket mindössze 94 százalékra teljesítették. Megnehezítette a munkát a havazások és a rossz időjárás miatti szállítási nehézség. Nem tudott komoly értéket termelni a vállalat a közutak hótakarításával =®m. Az akadályok ellenére is keménvebben kellett volna azonban harcolni az Útfenntartó vezetőinek a tervek maradéktalan teljesítéséért. Dicséretére válik a vállalatnak. hogy a munkások létszámához viszonyított termelési tervét 139.7 százalékra telie^vtet+e.
