Szolnok Megyei Néplap, 1954. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-15 / 12. szám
SZÜLNOKMEGYE! NÉPLAP 1954 .iatuiár 13. A pártoktatási munkában fontos szerepük van az oktatási ellenőröknek MINT FEJLŐDŐ. gazdagodó éktünk valamennyi vonatkozásában. úgv a marxizmus-ieninizmus propagandája terén is — előrehala elásunk döntőéi? a legesen dolgozó káderek eavrnást támogató. kölcsönös segítő erejétől függ. Pártoktatásunknak a nagyszámú hallgatóságon kívül kétségtelenül főerősség'e a bolitikai iskolavezető, szeminárium- és konferenciavezető, de nagv és felelős szerepük van az oktatási instruktoroknak is. Bennük hatványozottan keli meglennie annak a tudásnak, odaadásnak és felelősségérzetnek, amit az iskolavezetőktől elvárunk. Az instruktor a nártoktatásnak állandó éber figyelőié, összekötő kapocs a politikai iskolák, tanulócsoportok és a pártbizottságok. pártszervezetek között. Tájékoztatják az oktatásvezetőket és segítenek az iskolavezetőknek az oktatás helyes irányelvének kialakításában. Az inslruktornak emellett meg kell ismernie az általa ellenőrzött iskolák, tanfolyamok anyagát. Meg kell ismerkednie azok vezetőivel hallgatóival. Különösen vonatkozik ez a iárási és községi, illetve városi oktatási instruktorokra. Az oktatás a marxizmus-len;nizmus teriesztésének. a mindennapi asitációnak a főeszköze, s a hallgatókkal való beszélgetések — az elméleti kérdésekben való elmélyülés mellett. — a felvilágosítás és rnevovőzés egvik útia. A DÚrtoktatás ellenőrzésének eddigi tapasztalatairól néhány nannal ezelőtt ankéton számoltak be az oktatási instruktorok a megyei pártok tatás házában. elvtárs sze-TÖTH VINCIK rint a hallgatók, valamint az iskolavezetők megismerése a kiindulópontja a ió instruktor! munkának. Az oktatási ellenőr mindig készítsen magának tersei, akkor jut ideje arra. hogy a hozzátartozó politikai iskolát, vagy szemináriumot, konferenciát rendszeresen látogassa. Az is fontos .hoev az instruktor és az isko-Iavezető az oktatás előtt közösen mée átnézze az előadás, illetve a szeminárium anvagát. Tgv az esetleges .elvi hibákat ideiében tisztázni tudiák. Valamennyi oktatási forma egvegy láncszeme a párt és a tömegek közötti kapcsolat elmélyítésének, különösen vonatkozik ez a termelőszövetkezetekben. gépállomásokon, állami gazdaságban szervezett oktatási formákra és a falusi alapszervezetekben folvó oktatásra. Az instruktornak nemcsak oktatási ellenőrnek. hanem népnevelőnek is kell lennie. A pártoktatás alkalmával a hallgatók sok egyéb problémát is felvetnek, erre választ kell adnia az instruktornak és a javaslatokat továbbítania is kell •— mondotta többek között Papp elvtárs. Fel kell figyelnie az ellenséges hírverésekre és minden alkalmat fel kell használnia az ellenséges agitáció leszerelésére. üavel-AZ INSTRUKTORNAK nie kell arra, hogy á politikai iskola hallgatói előtt ne legven tisztázatlan kérdés. Turkevén az a gyakorlat. — mondotta Tariám elvtárs. hoev a szemináriumon felmerült és meg nem magyarázott elvi kérdéseket a két foglal kizás közötti időben, az elméleti tanácsadó tisztázza, és a következő foglalkozás alkalmával a hallgatóknak a választ megadja. Azonkívül igen helves, ha a propagandisták naplót vezetnek, amelybe az ellenőrök észrevételeiket'beieevzik. Számos helyen a pártbizottságok lebecsülik az ellenőrzés mupkáiát. Maver elvtárs elmondotta, hogv a kunhegyes! járási pártbizottságon jóformán szóba sem álltak vele, amikor tájékoztatásért hozzájuk fordult, s a járásban szerzett tapasztalatait akar______ta velük közölni. RÉTI FERENCI elvtárs szintén az iskolavezető és az ellenőr ió felkészültségét tartja fontosnak. A hallgatóság szívesebben vesz részt az oktatáson, ha tapasztalja hogv az előadó megbecsüli őket. Mert a hallgatóság lebecsülését ielenti. ha az előadó nem készül gondosan a foglalkozásra. Ha iegvzetei hiánvosak. ha nem dolgozza fel a szükséges irodalmat és előadását nem kaDcsolia össze í mindennapi legfontosabb leendőkkel. Új mezőgazdasági szakemberekéi képeznek ki az idén idén megyénk- Hajduszobosz- Békésre, Gyu- Balatonarács- Kecskemétre, — Hódmezővásárhelyre. Lengyelre és Budakalásziba mennek öthónapos tanfolyamokra termelőszövetkezeti tagok. A tanfolyamok különbözőek lesznek: a mezőgazdasági termelés ágazatainak megfelelően növénytermesztő, öntöző, zöldségtermesztő, s állattenyésztő tagozatok. A tanfolyamok benépesítését megyei tanács és a járási tanácsok már megkezdték. A termelőcso portok tagsága és a vezetőség követelje a járási tanácsok személy zéti előadóitól, hogy csoportjukból minél több tagot küldhessenek tanulni. Emberséges körülmények közön akarnak dolgozni a 62\7 vállalat műkövesei Ne h nra«ndjanali ha levelünkkel zavarjuk az elvtársakat. Ezekkel a szavakkal kezdik panaszukat a <52 7. Segédipari Vállalatnak a rendelőintézet építésén dolgozó műkövesei. Már eleget hallgattunk, most azonban az igazat kimondjuk. Abban a helyiségben, ahol dolgozunk, olyan gyér világítás van, hogy a szoba egyik végéből másikba sem látni. A csiszolás pedig igen precíz munkát követel. A huzat is nagy az alagsorban, kályha sincs. Komoly betegséget szerezhet az ember magának és akkor hosszabb ideig kiesik a munkából“. Mivel a levél névtelen volt, személyesen győződtünk meg valódiságáról. Valóban dolgoznak műkövesek, névszerint Ceglédi Sándor brigádja. Az alagsor főlépcsőjét műkövezik. Hogy milyen körülmények között? — azi is elmondjuk. Villany van ugyan függőlegesen a felső lépcsőre akasztva, csak éppen oda nem világít, ahova kellene. A bejárat mellett kokszkosár is díszeleg, de nehogy azt higyjük, hogy parázs is van benne. A múlt .héten rakták meg utoljára, de azóta bizony nem. Mit számít az SZTK építésvezetőjének, ha lefagy a lépcsőre rakott massza. Úgyis csak kész munkát ■eesz át. A 6?./7-e= vállalatnál r>“dig úgylátszik lépcsőnként 30f Forint meg sem kottyan. Bizony két lépcső fagyott le a hét elején, amit újra kellett csinálni. Ez azonban még mind nem elég. A segédipari vállalat műkövesei nem kaptak vattás ruhát. így kénytelenek, míg bírják, nyári ruhában ülve csiszolni a hideg lépcsőt. Melegítőital, naponta kétszer tea részükre szintén nem jutott. Papp Lá**16 a segédipari vállalat vezetője mindezektől eltekintve, mint aki betanulta, ügy hajtogatja a munkavezetőknek: — „Képzeld magad szaktárs a dolgozó helyébe“. — Nem lenne kár, ha Fapp igazgató elsősorban saját maga hasznosítaná a másnak adott jó tanácsot. Így talán előbb lenne melegruha. tea és az ajtó melletti kályhában is újraéledne a régen kialudt parázs. Kar! Liebknecht és Rosa Luxemburg meggyilkolásának harmincötödik évfordulójára NÉMETORSZÁG a forradalom lázában égett. A négy és félesztendős háború után lerongyolódva. kiéhezetten tértek haza a katonák a frontokról, ahol első naav vereségét szenvedte a2 imperialista német birodalom. A porosz militarizmus megszemélyesítője^ Hohenzollern Vilmos császár elmenekült, a munlcásság ellenállhatatlan erejű követelésére megalakult 1918 novemberében a ..Ncpi Megbízottak Tanácsa” s átvette a hatalmat. Ez az önmagát népinek nevező, iórészt szociáldemokratákból álló kormány —« a szociáldemokrata Ebert elnökletével becsapta megbízóit, a német munkásokat. Hatalomraiutásának első napiétól a korábbi kormányok politikáját követte, a porosz iunker-földbirtokosok és a Krupp-Thvssen-féle ágyúkirálvok érdekeit védte a munkásosztállyal szemben. A forradalmi munkásoknak már nem egyszerűen leszerelését. hanem megsemmisítését aka~la elérni ez a kormány s az önmagukat szociáldemokratáknak nevező minisztereknél semmivel sem bizonyult jobbnak a pártjukból kilépett Mjiggetlen szociáldemokraták“ csoportja —• élén Kautskvval és Bernstéinnel. a munkásmozgalom hírhedt árulóival. EGYETLEN KIS CSOPORT vette fel csak a harcot a munkásosztály érdekeiért, a forradalomért — a spartakisták csoportja. A csoport élén a német munkásosztály két kipróbált harcosa. Karl Liebknecht és Rosa Luxemburg állt. Ebből a csoportból, s a független szociáldemokrata vezetőkben csalódott becsületes harcosokból alakult meg az európai történelem egvik legviharosabb évének. 1918-nak utolsó napjaiban a Kommunisták Németországi Pártja. Az ellenforradalom minden dühe az úi párt és annak vezetői ellen fordult. A rablóháború őrültjei, a német monopóliumok szociáldemokrata ügynökei, az SS és az SA hóhérok elődei bosszúért lihegte!?:. a két hős kommunista vezető életére törtek. Terrorista .szervezetek alakultak Németországban, hogy elnyomják a kiéli, brémai, stuttgarti. az ország minden részén cgvre nagyobb érövei feltörő forradalmi mozgalmat. A német burzsoázia meg akarja előzni a forradalmat — addig igyekszik kiprovokálni a munkásság felkelését, amíg annak nincs elég ereje — a hatalom maeáhozragadására és megtartására, a proleátrd iktat úrára.. A Kommunisták Németországi Párlia — az alig néhánynaoos úi párt — látia a veszélyt, de figyelmeztetése még gyenge hang. amely elvész a felkorbácsolt szenvedélyek viharában. 1919 JANUÁRJÁBAN Németország forradalmi mozgalma eléri tetőpontját. Elég egv szikra is már ahhoz, hogv lángra evulion az Ebert-kormánv gyenge épülete. S a szikrát maga a kormány lobbantotta fel: ianuár eleién elbocsátotta és törvényen kívül helvezte Eichomt. Berlin rendőrfőnökét, akinek egyetlen „bűne’‘ az volt. hogv rokonszenvezett a munkásokkal. A berlini munkások a forradalmi bizalmiak ianuár 4-i felhívására tüntetést rendeznek a főváros utcáin. A tüntetés szervezői között van Karl Liebknecht is. Százötvenezer ember vonul fel. megszállják a szociáldemokrata lapok szerkesztőségeit — s még ugyanaznap megjelenik a dicsőséges ianuár! napok harcos úisáeia: a ..Rote Vorvvaerts“4 Másnap 200.000-re emelkedik a tüntetők száma. Egész sor középület, már a forradalmárok kezén van. Eberték elmenekülnek a kancellári palotából, amikor a ..független szociáidemokrataták“ tárgyalni kezdenem a kormánnyal s ezzel leszerelik megtévesztik a harcoló munkásokat. A német munkásosztály a hatalom kapuiában van már. az ajtó nyitva —* de hiánvzik még az az erő. amely bevezesse oda őket. amelynek vezetésével megteremthetné salát uralmát Németországban a proletariátus. A kommunista pártot még alig ismerik — bál ennek vezetői: Kari Liebknecht. Rosa Luxemburg. Wilhelm Pieck és mások már régi. kipróbált vezetői a munkásosztálvnak. De a januári napokban még a „függetlenek“ erősebbek, a munkásság az ő szavukra hallgat s várja. hogyan végződnek a tárgyalások Kautskvék és Eberték között. A VÖRÖS BERLINBEN gyorsan múlnak a napok, egymást követik az események. Eberték megszakítják a tárgyalásokat — s megjelenik Berlin előtt Noske. a Kiéiben és más városokban rendezett vérfürdők főrendezőié. A „vasbrigéd” élén benyomul Berlinbe a szociál• demokrata Noske. aki hetvemkedve nevezi önmagát — vérebnek. Szörnyű harcok tombolnak a német főváros utcáin, a véreb és kopói halálra kínozzák, agyonlövik az elfogott munkásokat. Négy napig folyik az öldöklés — s a negyedik napon az ellenforradalmár banditák elfogják a felkelés tényleges, meg nem alkuvó vezetőit: Kari Liebknochtet és Rosa Luxemburgot Az imperialista háború ellen a birodalmi evűlésen egyetlen képviselő mert szót emelni: Kartl Liebknecht. 1916-ban pedig a háború legvéresebb napiaiban egyetlen, de messze hallatszó hang követelte a császár és a szociálsoviniszták felelősségrevonását az esztelen vérontásért: Rosa Luxemburg hangja. 1939 ianuár 15-én — ma 35 éve — fogták el mindkettőjüket. a berlini hősi harcok irányítása közben — s még ugyanazon a napon mindketten hősi halált haltak az ellenforradalmi banditák kezétől — a német munkásosztályért KARL LIEBKNECHT és Rosa Luxemburg 1919 ianuáriában első, hősi halottal lettek a Kommunisták Németország) Pártiának. Mártírsorsukat sokezer hős kommunista követte a fasiszta elnvomás sötét éveiben. Negyedszázaddal később Hitler banditái gyilkolták meg azt a férfit, aki a kél berlini hős kezéből kiesett zászlót magasra emelve, hatalmas tömermárttá fejlesztette a német munkásosztály forradalmi nártiát: Ernst Thaelmant. A pártot azonban sem Noske. sem Hitler kopói nem tudták megölni — 35 év után is él. s ma Németország minden becsületes emberének harcát vezeti a. német nép érdekeiért, hazá;a egységének megteremtéséért, a demokratikus, szabad és egységes Németország megteremtéséért. Noske. Ebert és követőik Hitler szálláscsinálói lettek, s a német nép soha nem feleiti el a szociáldemokraták 1933-as árulását a fasiszták előtti gyáva meahunvászkodásukat. Liebknecht és Luxemburg gyilkosai ma. Németország második összeomlása után kilenc esztendővel — továbbra is a trösztök, az ágyúkirálvok szolgálatában állva támogatják a német imperializmus, militarizrnus feltámasztását OJlenhauer és jobboldali szociáldemokrata társai’"Szembeszegülnek Németország népe elemi érdekivei. s a népellenes. Hitler nyomdokaiba lépő Adenauer szekerét toliak. A HAZÁJA EGYSÉGÉÉRT küzdő német néo a berlini napok harmincötödik évfordulóién kepveleltol és büszkeséggel emlékezik meg Kari Liebknechtröl és Rosa Luxemburgról — s az ő emlékükhöz híven száll szembe a noskék utódaival, a német nép egységének és békéiének minden ellenségével. • ’ Hanyagai bánt a dolgosok pénzével, — alacsonyabb fizetési osztályba sorolták tudták A dolgozó parasz.tság szabadtérmelvényeinek felvásárlásán kívül feladata a szövetkezetnek a beadási baromfi, tolás és a vágások utáni zsír begvültése is. A MÉSZÖV a iáírási szövetségén keresztül, a felvásárlási lehetőségeket figyelembevéve, 82.000 forint hitelt biztosított a tiszakürti szövetkezet részére. II. Hegedűs Ilona könyvelő az ellátmánnyal kapcsolatos pénzforgalmi szabályokat nem tartotta be. Nem kísérte figyelemmel a hitel útját, így 30.000 Ft három hétig kihasználatlanul hevert. Ennek következtében több esetben előfordult, hogv a dolgozó parasztik által beadásra kerülő terméket csali két-hárcm nap múlva kifizetni. A pénzgazdálkodás terén fennmegszühtetésére iárási szövetség álló hiányosságok a MÉSZÖV és a több esetben felhívta mind a könyvelő, mind az ügyvezető figyelmét. Énnek ellenére sem voltak hajlandók a pénzügyi fegyelmet megszilárdítani. Továbbra is nemtörődöm módra bántak a dolgozók pénzével. A kunmárteni szövetkezeteik Járási Szövetsége fögvelmi bizottsága Sziráki István ügyvezetőt alacsonyabb fizetési osztályba. D. Hegedűs Ilona könyvelőt padié alacsonyabb munkakörbe helyezte. (Folytatás.) p süti cseppet sem örült *" érkezésének. „Nekünk is nehéz, meg kel: izzadni a mindennapi falatért ... Te se lehetsz a nyakunkon. Háború van, neked is dolgozni kell1’ — hadarta gyorsan mielőtt leültette volna a kenyér- és zöidségszagú konyhában. Veronika szeretett volna keservesen sírni, sírni, majd szétvetette a csalódás, a nénje szavaiból dermesztő elutasítás. Kuporgott a koszos hokkedlin és csak akkor mondta Esztinek — Isten áldja meg, Eszti néném! — mikor az még akkornap átadta húgát egy bodroshajú, bódítóillatú, öregedő, Idmázolt nagyságának a szomszéd házban. így került a szatmár' megyei kislány Csollán ügyvédékhez szolgálónak. Jópár hét beletelt, míg étvággyal tudott enni néhány falatot izgalmában. Félt. hogy egyszercsak innen is kiadják az útját, akkor pedig mit csinál ebben a nagy kőrengetegben, ahol senki, de senki jóakarója nincs. Ismerettségi köre lassacskán tágult, de hónapok teltek, mikor első alkalommal vállalkozott rá egy őszbehajló vasárnapon, hof*v kimegy szétnézni a Keleti-pályaudvar elé. Ez pedig arrafel történt, hogy egyik nap szépszál szabóaegéd hozott hay:\ valami ruhadarabot a ANYÁK (Elbeszélés) nagyságos asszonynak. És mikor Veronika kiengedte az ajtón, mielőtt kilépett volna a küszöbön, kedvesen rámosolygott, átfogta derekát, magához vonta s úgy kérdezte: „Nem jön ki vasárnap a Keletihez? Eltöltenénk az időt.” Veronkának még a hajatöve is belepirult, beleforrósodott abba az ismeretien érzésbe, ami ekkor elfogta. Rettentően szégyelte is magát, de 'borzasztó kellemes érzés is volt. Az a nyurga legény milyen barátságos volt hozzá. Szeretett volna szólni valamit, lehet úgy is történt, csak ő nem tud róla. Még talán taszítani is igyekezett magától a fiút, de hogy, hogynem, még szorosabban mellé került. A ttól kezdve zaklatott, ** fájó, édes éjszakái voltak Veronkának. Egyszer még azon is rajtakapta magát, hogy együtt dúdolja a rádióval azt az unalomig hallott nótát, amit Timót nagyságos úr dudorászott egyszer a gazdaasszonyának, mikor az ügyvéd úr elutazott. Édeskés. nehézszagú italoka c szopogattak délutántól késő éjszakáig az ügyvédijével s mikor Veronikát behívták feketét főzni, még arra sem volt már gondjuk, hogy a nagyságos asszony legalább álljon fel Timót úr öléből. Furcsa, meredt, nedves, elszánt volt a nagyságos asszony szeme s csak szorongatta kövér karjával Timót nyakát. aki lehunyt szemmel' zihálta az asszony mellére: „Csak egy nap a világ ...” Veronka rettenetesen félt, míg a csészék, poharak közt tett-vett. Amazok gátlástalanul falták, gyúrták egymást előtte. Timót nagyságos úr vigyorogva ráncigáit ki meilényzsebéfcő! egy pengőt s mutatóujját szájára szorítva sziszegte: SSS! — aztán odadugta a pénzt a kislány kötényzsebébe. ár kétszer fordult Ve* * ronika a nagy, üveges bejárat előtti sétányon. Egyszercsak zavartan megállt. Azt sem tudta, merre forduljon. Nem tudta még, hogy honnan, de holtbiztosán érezte, hogy figyeli valaki. Néhány lépést tett a járda széle felé s úgy mutatta, mintha elmerülne a villamosmegállónál várakozó tömeg nézésébe. Ekkor már észrevette: a szőke, kicsit vastagszáiú szabólegény nézi mosolyogva.-Veronka szive a torkában \-ert. Ugv vélte, minden c«epp vér kiszállt a fejéből, belefolyt a lábába, azért nem tud úgyszólván meg se moccanni. Inkább iiedten níFantott a feléje közeledő fiúra, félénken kerülte annak magabiztos nézését, mintha nem ismerte volna meg... Pedig dehogynem ismerte fel azonnal. De csak rekedten tudta éppenhegy kinyögni —Jónapot! — mikor a férfi megállt előtte s két vállát megszorítva üdvözölte: — Tudtam, hogy eljön, kedves.— és még a.szeme Is nevetett annak a hóri horgas, szénen öltözött fiatalembernek. A ttól kezdve Veronka " rábízta magát az ügyes, talpraesett, jóbeszédű szabósegédre. — Elmegyünk moziba, jó? — Nem tehet, nyolcra hazavár a nagyságos aszszony — védekezett Veronka, miközben izgatottan szorongatta zsebkendőiébe csavart szobakulcsát. — Akkor megiszunk egy pohár sört — szólalt meg néhány perc múlva a fiú, amire Veronika nem válaszolt. Betértek egy kiskocsmába. ' Nyolc óra régen elmúlt de Veronkának eszébe sem jutott már a hazamenetel. Csillogott a szeme, göndöröket kacarászott s szegény. szorongatott szíve ugrált a boldogságtól, hogy egyszer akadt valaki ebben az irdatlan nagyvárosban, akinek kimondhatja. amit még magának se vallott be. (Folytatás« kivetkezik.) Tóth István
